|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
|
|
2008-02-12 15:35:19, kedd
|
| |
| |
A Szociális Kerekasztal arra szólítja fel Sólyom László köztársasági
elnököt, hogy továbbra se írja alá az egészségbiztosítási törvényt
A Magyar Szociális Fórum - Szociális Kerekasztala körül helyet foglaló
társadalmi szervezetek, szakszervezetek és politikai csoportok arra
szólítják fel Sólyom László köztársasági elnököt, hogy tartson ki elutasító
álláspontja mellett, és továbbra se írja alá az egészségbiztosítás üzleti
alapokra helyezése előtt utat nyitó törvényt - tűnik ki abból a nyílt
levélből, amelyet a Fórum Társadalmi Koordinációs Bizottsága küld a Magyar
Köztársaság elnökének, és melynek tartalmáról előzetesen tájékoztatták a
sajtót.
A Fórum Társadalmi Koordinációjában helyet foglaló szervezetek Sólyom László
figyelmébe ajánlják, hogy a társadalom túlnyomó többsége határozottan
elutasítja a kormány által az országgyűlésben másodszor is kikényszerített
jogszabályt. Ebben a helyzetben a köztársasági elnökre - minden jogi
megfontoláson túlmenően - megkülönböztetett nemzetpolitikai szerep is hárul,
hogy ne engedje sérülni az élethez és az egészséghez fűződő alapvető emberi
és társadalmi jogot.
"Mi, akik február 11-ig összegyűjtöttük a törvény hatályon kívül helyezésére
irányuló népszavazáshoz szükséges aláírásokat, arra kérjük és szólítjuk fel
Elnök Urat, hogy továbbra se hirdesse ki a parlament által február 11-én
másodszor is megszavazott törvényt, mert az veszélyezteti az ember és a
nemzet egészséges életét. Elnök Úr, tartson ki a társadalmi érdek
elsődlegességét szem előtt tartó 2007. december 26-i elutasító álláspontja
mellett, és továbbra se engedjen azon politikai és gazdasági érdekcsoportok
nyomásának, amelyek önös hatalmi és üzleti érdekeiket akarják
rákényszeríteni a magyar társadalomra" - áll a Fórum Társadalmi Koordinációs
Bizottságának levelében.
A Magyar Szociális Fórum - Szociális Kerekasztal január 5-i budapesti
országos tanácskozásán hirdette meg a társadalmi ellenállást a
Gyurcsány-kormány egészségbiztosítási reformterve ellen, és fontos szerepet
játszott abban, hogy három hét alatt összegyűljön a szükséges 200 ezer
aláírás az Albert házaspárt kezdeményezte népszavazás kiírásához.
A Társadalmi Koordinációban 35 szervezet képviselteti magát, és február 8-i
sajtóértekezletükön azt is bejelentették, hogy ha Sólyom László mégis
aláírná a második olvasatban megszavazott törvényt, akkor a Ligával és a TB
mentőkkel közösen összegyűjtött aláírásokat benyújtják az Országos
Választási Bizottságnak a referendum kiírásáért.
A Magyar Szociális Fórum Társadalmi Koordinációja úgy látja, hogy a
szavazópolgárok elsöprő többsége igennel szavaz majd a népszavazási
kérdésre: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a
mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több biztosítós
egészségbiztosítást?"
Kiadta: MSZF
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-12 08:29:34, kedd
|
| |
| |
www.nemzetihirhalo.hu *************
A pénztárakat megszavazták, a népszavazást nem
2008. február 11. 22:10 FigyelőNet-összeállítás
Az Országgyűlés hétfőn megszavazta a tb-törvényt, ám az új rendszer továbbra sem biztos, hogy életbe lép. Igaz, a jogszabályról tartandó népszavazást nem hagyták jóvá a képviselők. A 22 pénztár 2009-től indulna be.
Az Országgyűlés hétfőn 203 igen, 173 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül megszavazta a társadalombiztosítási törvényt. A törvényjavaslatról a képviselők a Fidesz kezdeményezésére név szerint nyilvánítottak véleményt. Az SZDSZ és az MSZP-frakció - egy kivétellel - igennel, a Fidesz, a KDNP és az MDF, valamint Gyenesei István független képviselő nemmel szavazott.
Az MSZP-frakció tagjai közül Karsai József nemet mondott a javaslatra, míg - a hosszú idő óta beteg Horn Gyulán és Toller Lászlón kívül - Farkas Imre, Filló Pál és Gál Zoltán nem vett részt a szavazáson; közülük Filló Pál külföldön tartózkodik, Gál Zoltán pedig fekvőbeteg, de mint az MTI-nek elmondta, "nagy igennel" szavazott volna. Szintén nem volt jelen az MDF-es Almássy Kornél, aki ugyancsak külföldön tartózkodik, és Csapody Miklós, valamint a fideszes Braun Márton.
A szavazást megelőző négy órás vita egyébként nem hozott új érveket, a szakpolitikusok többszöri felszólalásukban ugyanazt ismételgették.
Az Ab még dönt róla
Bár az Országgyűlés hétfői döntése nyomán Sólyom László államfőnek nincs más választása, mint aláírni és kihirdetni a jogszabályt, az új rendszer továbbra sem biztos, hogy életbe lép.
Többen jelezték, hogy a törvényt alkotmányellenesnek tartják, így vélhetően a jogszabályról még az Alkotmánybíróság is dönteni fog. Ennél még erősebb korlát lehet, ha a választópolgárok többsége úgy nyilatkozik, hogy nem kér a magántőkéből az egészségügyi ellátásban. A népszavazásra minden bizonnyal sor fog kerülni, mert civilszervezetek több mint 300 ezer aláírást összegyűjtöttek az ügy érdekében. Az viszont bizonyos, hogy a voksolás nem most márciusban lesz, mert az erről szóló ellenzéki kezdeményezést az Országgyűlés kormánypárti többsége elutasította.
Szintén meghiúsíthatja az egyedi magyar egészségügyi modell bevezetését, ha a biztosítótársaságok a jelenlegi feltételek mellett nem hajlandók beszállni a rendszer működtetésébe. Eddig egyetlen cég sem jelezte biztosra részvételi szándékát, ráadásul a Fidesz megígérte, hogy 2010-es kormányra kerülése esetén visszaállítja a mostani rendszert, ami az új modellt nyilván nem teszi különlegese vonzóvá a biztosítók számára.
Mindenkit besorolnak
A törvénybe most bekerült módosítások egyike szerint első körben mindenkit a lakóhelye alapján sorolnak be egy pénztárhoz. 2009. február elsején indul élesben a rendszer, február 15. és március 15. között viszont bárki válthat pénztárat.
Szintén mostani, a járulékfizetők érdekeit védeni hivatott újítás, hogy a pénztárak felügyelő bizottságának egy tagját az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlásával választják meg. Szintén friss módosítás, hogy a nagy értékű, ritkább ellátásokat (például szervátültetés) nem az egyes pénztárak finanszírozzák, hanem az országos kockázatközösségi alap.
Árveréssel kezdődik
A törvény kihirdetése után harminc nappal az állam létrehoz 22 zártkörű részvénytársaságként működő egészségbiztosítási pénztárat (EBP): minden megyében létrejön egy-egy ilyen, a fővárosban és Pest megyében pedig négy. Ezeknek a pénztáraknak a kisebbségi tulajdonrészét (legfeljebb 49 százalékot) szerezhetik meg az üzleti biztosítók vagy más befektetők.
Mindehhez egy nemzetközi pályázatot írnak ki, ám hogy pontosan mikor, arról nem szól a törvény. Az előminősítésen túljutott jelentkezők egy aukción versenyezhetnek a megyékért. A potenciális befektetők úgy licitálhatnak majd például a Somogy megyei pénztár 49 százalékára, mint a festményárveréseken egy Miró képre.
A kikiáltási ár várhatóan 12 ezer forint/fő lesz. Vagyis egy 200 ezer lakosú megye kisebbségi tulajdonrészét 200 ezerszer 12 ezer forintért lehet megszerezni. A kormány úgy számol, több mint 100 milliárd forint folyhat be ebből az értékesítésből.
Az egy befektetőhöz kerülő pénztárak összeolvadnak, ezért végül várhatóan nyolc-tizenkét EBP jön létre. Nem lehet azonban teljes régiókat felvásárolni: egy céghez csak maximum két egymás melletti megye kerülhet. És van még egy korlátozó szabály: egy pénztárnak minimum fél, maximum kétmillió tagja lehet. Az a megyei pénztár, amely nem kell senkinek, száz százalékos állami tulajdonban marad.
Még nem kerül többe
A hétfőn ismét elfogadott törvény nyomán 2009-től is mindenkinek lesz társadalombiztosítása, amiért továbbra is a jelenlegi szabályok alapján kell fizetni, vagyis az egészségügyi reform záróaktusát jelentő törvény elfogadása önmagában nem drágítja az állami egészségügyi szolgáltatások igénybevételét. A sürgőségi ellátás továbbra is bárhol igénybe vehető lesz, és a tb által jelenleg finanszírozott kezeléseket az új biztosítók is finanszírozni fogják.
A pénztárak ráadásul nem is a tagjaik által fizetett járulékokat kapják meg; azok továbbra is egy központi kasszába folynak, ahonnan a tagjaik után, azok ellátási igényeit figyelembe véve fejkvótát kapnak. Horváth Ágnes miniszter ígérete szerint a fejkvótaképlet a biztosítottak szükségleteit és az egészségügyi szolgáltatások múltbeli igénybevételét egyaránt figyelembe veszi majd.
Új betegutak
Az új pénztárak kötelesek lesznek valamennyi tagjuk háziorvosával szerződést kötni, sőt ellátási területükön - esetleg azon kívül is - szerződnek majd kórházakkal és más egészségügyi szolgáltatókkal, ahová a háziorvosok a betegeket továbbküldhetik. A rendszer logikája szerint egy kórház vagy súlyponti ellátó intézmény több - akár az összes - biztosítóval is szerződéses kapcsolatba léphet.
Ha a beteg a körzeti orvos után olyan kórház orvosához akar fordulni, amelyikkel biztosítójának nincs szerződése, akkor ezt egy kikérő nyilatkozattal megteheti: ebben biztosítója vállalja, hogy a kezelés költségét "az idegen" orvosnak is kifizeti. Az egészségügyi miniszter szerint a kikérő nyilatkozat elfogadása egyszerű formalitás lesz.
A betegutak meghatározásánál a biztosítót két cél vezérli majd a rendszer kitalálói szerint: egyfelől a beteg mihamarabbi gyógyulása (a félrekezelt beteg további kezelése igencsak költséges), másfelől az, hogy a beteg a lakóhelyéhez legközelebbi egészségügyi intézményben gyógyuljon, mert ez a legkevésbé drága.
Hol a tőke?
Az elfogadott törvény értelmében a megalakuló új pénztárak részvényeinek kisebbségét - 49 százalékát - magánbiztosítók vehetik meg, és a pénztárak első számú vezetőjét is ők jelölhetik. A törvényalkotók reményei szerint a szolgáltatások hatékonyabb megszervezésével és a jobb egészségügyi ellátás nyomán a biztosítók profitot is termelhetnek, aminek 51 százaléka értelemszerűen a többségi tulajdonost, az államot illeti; ezt a pénzt a jogszabály szerint kötelező az egészségügyi ellátás fejlesztésére fordítani.
A koalíció szerint a pénztárak többféleképpen is versenyezni fognak a biztosítottakért: például referenciaként kínálják számukra azokat az egészségügyi szolgáltatókat (kórházakat), amelyekkel szerződésben állnak, és amelyeknek különlegesen jó mutatóik vannak egy-egy betegségcsoport kezelésében (a pénztárak működését ellenőrző Egészségbiztosítási Felügyelet ugyanis köteles közzétenni az intézmények minősítését).
Emellett a pénztárak ingyenes szűrővizsgálatokat, megelőző eljárásokat, illetve bizonyos feltételek mellett a vizitdíj kifizetését is felajánlhatják tagjaik számára.
Kapcsolódó írások
Gyors tömegoszlatással koronázták a szavazást
Karsai: csak a családomat ne bántsák!
Tb-törvény - percről percre
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2008. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
195 db bejegyzés |
| e év: |
2154 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 419
- e Hét: 7417
- e Hónap: 8364
- e Év: 44305
|
|
|
Offline
