|
 1/5 oldal 
|
Bejegyzések száma: 40
|
|
|
|
|
|
2008-02-17 23:19:00, vasárnap
|
| |
| |
Göncz igencsak óvatos Koszovó függetlenségének ügyében
2008. Február 17. 19:03
Abcúg.hu
A magyar kormány nem határozta meg előre, hogy mit fog lépni, ha Koszovó kikiáltja függetlenségét. De jó ideje nyílt titoknak számít, hogy az EU tagjainak túlnyomó többsége Koszovó gyors elismerésére készül. A 27 tagból legfeljebb 6 ellenzi Koszovó elismerését, köztük Szlovákia és Románia. Magyarország az Európai Unióban hétfőn hozandó döntés után reagál az önálló Koszovó állam létrehozására.
Ez olvasható ki abból a nyilatkozatból, amelyet a magyar külügyminiszter tett percekkel az után, hogy a túlnyomórészt albánok lakta Koszovó deklarálta Szerbiától való elszakadását.
Göncz Kinga nyilatkozata semmilyen módon nem minősíti az eseményt, a koszovói függetlenség kikáltását. Nem üdvözli az új koszovói államot, és nem is szól az történtekkel kapcsolatban bármiféle aggodalomról. A dokumentum burkoltan előrevetíti, hogy Magyarország sok más EU-taggal együtt el fogja ismerni a független Koszovót.
Göncz Kinga nyilatkozata megállapítja, hogy a koszovói parlament függetlenségi nyilatkozatot tett, amely kinyilvánítja a terület önállóságát, és felkéri a nemzetközi közösséget, hogy ismerje el Koszovó önállóságát és függetlenségét.
A magyar külügyminiszter közli, hogy az EU tagállamainak külügyminiszteri tanácsa hétfőn reagál Koszovó függetlenségi nyilatkozatára. "A külügyminiszteri tanácsot követően megtenni kívánt magyar lépésekről a sajtót tájékoztatjuk" - áll Göncz Kinga nyilatkozatában.
A magyar kormány nem határozta meg előre, hogy mit fog lépni, ha Koszovó kikiáltja függetlenségét. De jó ideje nyílt titoknak számít, hogy az EU tagjainak túlnyomó többsége Koszovó gyors elismerésére készül. A 27 tagból legfeljebb 6 ellenzi Koszovó elismerését, köztük Szlovákia és Románia.
A magyar külügyminiszter pénteken, a Független Hírügynökség kérdésére válaszolva kijelentette, hogy Magyarország azt szeretné, ha az EU egységes álláspontot foglalna el Koszovó kérdésében. Ám ha nem lesz egységes álláspont, akkor Magyarország a többséghez csatlakozik, mondta Göncz Kinga pénteken.
Göncz vasárnapi nyilatkozata kiemeli, hogy a koszovói függetlenségi deklaráció vállalja azoknak a messzemenő kisebbségi jogoknak a a garantálását, amelyeket korában az ENSZ-főtitkár különmegbízottja javasolt a koszovói szerb lakosság számára. A külügyminiszteri nyilatkozat leszögezi, hogy "magyar részről rendkívül fontosnak tartjuk" a kisebbségi jogok garantálását.
Forrás: boon.hu
http://www.abcug.hu/index.php?com=news&cat=8&id=1285
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-17 22:46:47, vasárnap
|
| |
| |
A zsidó Sarközy cionista kultúrterrort akart bevezetni
2008. február 17. 18:56HunHír.Hu
A heves polémia hatására, amelyet Nicolas Sarkozy államfőnek azon javaslata váltott ki, hogy a jövő tanévtől minden tízéves kisiskolás megtanulja egy vele egykorú, a holokausztban elpusztult francia gyerek személyes történetét, az elnöki hivatal vasárnap módosította a kezdeményezést.
A deportált francia gyerekek emlékét nem egyénenként, hanem osztályonként kell az iskolásoknak őrizniük.
Sarkozy Franciaország egyik legjelentősebb valláspolitikai eseményének, a franciaországi zsidó szerveztek tanácsának (CRIF) éves díszvacsoráján szerdán tartott beszédében vetette fel, hogy az antiszemitizmus elleni harc részeként minden tízéves kisiskolásnak meg kell tanulnia a holokauszt franciaországi áldozataiként elpusztul 11 ezer gyerek közül egyiknek a személyes történetét.
Kivételes alkalomnak számított, hogy Sarkozy javaslatát az ellenzék vezetője, Francois Hollande, a Szocialista Párt (PS) főtitkára is támogatta, hasonlóan a francia nácivadász Serge Klarsfeldhez, a Franciaországi Deportált Zsidók Gyermekei Egyesületének elnökéhez.
HunHír.Hu Kommentár: Sárközy bebizonyította zsidó származását, s azt, hogy személyében egy ultracionista kett a "szabadsár" országának első embere. Ez nem más, mint cionista kuktúrterror.
http://hunhir.hu/?pid=hirek&id=10022
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-17 22:42:30, vasárnap
|
| |
| |
Demokrácia gombnyomásra - avagy utánunk nyúl a kádári múlt?
2008.02.17.
Lehet, hogy a hi-tech országokban már hangvezérelt a dolog, nálunk egyelőre még gombnyomásra működik a parlamenti demokrácia. Többé-kevésbé. Bár egy gomb megnyomása nem tűnik túlzottan bonyolult feladatnak, mégis számos esetben megtapasztalhattuk már micsoda károkat okoz, ha rossz időben rossz gombot nyomnak meg rossz emberek. Talán a cselekedet, azaz a gomb megnyomásának könnyedségében rejlik az a momentum, amely nem készteti a képviselőket a rájuk nehezedő felelősségteljes átélésére.
Mára megképződni látszik az a kínos szituésön, melyről annak idején Petőfi így írt naplójában: ,,A nagyméltóságú helytartótanács sápadt vala és reszketni méltóztatott".
Szűkölnek. Nyüszítenek a félelemtől. A néptől való félelmükben. Ez azért van, mert a múltnak a jelenleg is hatalomban maradt képviselői végletekig elszakadtak a néptől. Ráadásul, hogy tetézzék a bajt, nem tudnak, de talán nem is akarnak tudomást venni arról, hogy a gengszterváltásnak elkeresztelt emblematikus pillanat óta kényszerűen megváltoztatott, kicsikét átfazonírozott jogi berendezkedés, ha mást nem is, de egyfajta demokratikus jogintézmény-rendszert létrehozott. Ez még nem lenne baj számukra, de az talán már igen, s valószínűleg ez az igazi oka a nagy szűkölésnek, hogy a nép, a nemzet, feleszmélve a hosszú évtizedeken át tartó kollektív hülyítésből, most vette magának a fáradságot, mivel a magát pofátlanul elitnek aposztrofáló"szabadon választott és demokratikus" új értelmisége nem tette meg (óriási és megbocsáthatatlan mulasztás!!!), kezdi megtölteni tartalommal ezt az újonnan létrehozott demokratikus intézményrendszert.
A jelenleg is regnáló rezsim, mely bizonyos vonatkozásaiban még a múlt rendszer diktatúráján is túltesz, az írott jogot helyezi az erkölcs és a morál fölé, annak kizárólagosságát ismeri csak el. (Horn Gyufa: Lehet, hogy nem erkölcsös, amit teszünk, de jogszerű!) Úgy tűnik a nép most ezzel jött tisztába, mégpedig végérvényesen. Hallottuk már éppen elégszer, látszatdemokrácia működik csupán itt, kiépült egyfajta demokratikus intézményrendszer, ám azt mindezidáig nem sikerült tartalommal megtölteni. A nép nem hülye. Ha kicsikét sok időbe is tellett, de azért csak elérkezett az a pillanat, amikor rájöttünk, hogy ha a magasabb rendű eszmék és elvek nem vezetnek eredményre, kénytelen kelletlen, de le kell mennünk kutyába. Lejjebb kell alacsonyodnunk, engedni kell a nívóból, ha másként nem megy, a magasabb szférákból nekünk is lejjebb kell ereszkednünk az alsóbb régiókba. Az isteni örökérvényű értékek, a természet törvényeinek szintjéről le kell ereszkednünk a realitások talajára, a jog rideg racionalitásával kell fel vennünk a harcot az elnyomóink ellen.
Szűkölnek. Nyüszítenek a félelemtől. A néptől való félelmükben. Ez azért van, mert a jogot mink is kitanultuk, nekünk is vannak kiokosított embereink. S mivel a kizárólag az erőszakszervezeteken, valamint a külföldi fegyveres erők támogatásán alapuló proletárdiktatúra ma már nem komilfó, ennek az ún. demokratikus jogi intézményrendszernek a létrehozásakor, szükségszerűen, olyan szabályozásokat kellett beépíteni, amely a jövőnek, s nem a múltnak dolgozik. A nép most pediglen kéri a jussát! Rájött ugyanis arra, hogy azok, akik ezzel a feladattal meg lettek bízva, mihaszna naplopók módjára, ahelyett, hogy ennek a fontos feladatnak tettek volna eleget - kiemelt juttatások ellenében -, elvesztegették a nemzet mindennél drágább idejét! De rájött arra is, hogy éppen ezért, saját kezébe kell vennie a dolgok elintézését. Már csak azért is, mert erre az ún. alkotmánynak nevezett, jelenleg is érvényben lévő, többszöri toldozáson foldozáson átesett alaptörvény is lehetőséget biztosít.
Szűkölnek. Nyüszítenek a félelemtől. A néptől való félelmükben. Ez azért van, mert a nép, a nemzet, élni akar ezzel az ún. alkotmány által biztosított lehetőségével. Gombnyomásra működik a parlamenti demokrácia, írtam néhány sorral ezelőtt. De az Isten szerelmére! A gombot meg kell nyomni, különben sehogy sem működik! Esetünkben ez azt jelenti, hogy ,,mindnyájunknak el kell menni!", hogy éljen a magyar szabadság! A választás szabadsága.
Szűkölnek. Nyüszítenek a félelemtől. A néptől való félelmükben. Ezért van az, hogy most utánunk nyúl a kádári múlt.
Csak mi tudjuk, hogy mi a jó neked! Ezért csak mi mondhatjuk meg, hogy mi a jó neked! Gondolkodnod sem kell, majd mi helyetted is gondolkodunk! - mondják a múlt diktatórikus létezéselméletét a modern barbárkapitalizmus kihívásaihoz igazító egykori KISZ-es nemzedék prominensei, furcsán disszonáns kakofóniát produkálva a koalíciós partner szocializmusra nemet mondó médiarikácsolásával.
Csakhogy a demokráciában nincsen ,,csak"! Azért demokrácia. Van másik! - mondta annak idején a zenebohóc a porondon. No, hát a demokráciában is van másik. Mindig van másik! Mindig kell, hogy legyen másik! Mindig kell, hogy legyen választási lehetőség! Ha nincs, ha csak ,,csak" van, akkor az színtiszta diktatúra.
Az Antall-i örökség eredményeként jelenleg is pozícióban és hatalomban maradhatott műminiszterelnök mellett a közöny és a fásultság az, ami a Kádár-rendszer legnagyobb bűneként bebiztosíthatja, garantálhatja a múlt továbbélését. Mindaddig, amíg nem tudunk, nem akarunk szakítani ezzel a ,,minek menjek el szavazni, úgy sem változik semmi" káros gyakorlattal, addig arra leszünk kárhoztatva, hogy ne tudjunk elmozdulni a holtpontról. És pont ez az, amire pénzt, paripát, fegyvert és médiát nem kímélve, tudatosan rájátszik a hatalom. Egyes képviselőitől ostobábbnál ostobább épületes baromságokként olyan sületlenségek hangzanak el, miszerint a törvénymegerősítő népszavazás kizárólag kormánypárti eszköz, holott a nevében is benne van, hogy az nem a parlamenti képviselőket, hanem az istenadta népet illeti meg.
(Ahogyan azt Bódi Lajos, művésznevén Tüdő, az erőcsávó mondaná, ,,árnyalatnyi különbség, nincs jelentősége.")
Mások meg azzal riogatnak, hogy a parlamenti demokrácia, a közvetett népképviselet lejáratásával, ellehetetlenítésével egyenlő, ha ezen túl lépten-nyomon népszavazásokkal felülbírálják majd a törvényhozás munkáját. Lehet, hogy én vagyok feledékeny, de hadd tegyem fel a tisztelt Olvasónak a kérdést; a gengszterváltás óta eltelt szűk húsz esztendőben hányszor is kezdeményezett a civil szféra az országgyűlésre nézvést kötelező érvényű, országos méretű népszavazást?
Szűkölnek. Nyüszítenek a félelemtől. A néptől való félelmükben. Ez azért van, mert érzik, hogy most először, komolyan megszorongathatják őket. Legálisan, jogilag kikezdhetetlenül, támadhatatlanul. Ha figyelembe vesszük, hogy egy olyan országban élünk, ahol a kívülről nyakunkba ültetett idegen érdekeket szolgáló hatalom mindent megtett és megtesz azért, hogy sumákolással, mismásolással tesze-tosza tökölődéssel megfossza a magyar nemzetet a jó irányába tett és visszafordíthatatlan változást okozó katartikus pillanatitól, akkor azért el kell ismernünk, hogy ez sem kis eredmény. Legalábbis első lépésnek megteszi.
Hadd szűköljenek. Hadd nyüszítsenek a félelemtől! És igen! Féljenek a néptől! Épp itt van már az ideje, hogy féljenek! Ez azért van, mert rászolgáltak! Emiatt nincs miért aggódnunk! Aggódjanak ők! A mi dolgunk - és ez nem kevés -, hogy a gombnyomással működő parlamenti demokráciának a kelleténél ritkábban alkalmazott népi változatát működésbe hozzuk, s aztán, ha kell, minél többször működtessük is.
Az idő bebizonyította, hogy mocskos kommunistákkal, valamint ideológiai ivadékaikkal úriemberek módjára nem vehetjük fel a küzdelmet. Ha egyszer már ránk kényszeríttették, hogy az ő térfelükön játszunk, az emelkedettség, az elvek, az értékek síkjáról lerángattak minket az ő szintjükre, az anyagi világ lélektelenül mocskos talajszintjének sokszor undorral eltöltő racionalitásához, győzzük le hát őket a saját fegyverükkel! Kölcsön kenyér visszajár! Éljünk a viszonossággal! A jog írott betűje a kizárólagosan mérvadó?! Rendben! Akkor hát innentől kezdve követeljük meg a jog írott betűjét! Tőlük is! Hajtsuk be mi is a jog írott betűjét! Rajtuk is!
Persze, most azok, akik hozzám hasonlóan élő egyenes adásban követték végig a 2006-os országgyűlési választások kampányában a miniszterelnök-jelöltek vitáját, mondhatják azt, hogy ugyan kérem, ezeknél a jognak csak akkor van következménye, ha az ő érdekeiket szolgálják. Minden más következmények nélküli. Még akkor is, ha a felháborodás jogos, ezt a kört még muszáj lefutnunk! Ez az utolsó, a jog és a törvény által a nép számára biztosított civilizált eszköz, hogy érvényt szerezzen az akaratának. Ha ne adj' isten bekövetkezik az a sajnálatos és mindannyiunk számára talán legkevésbé kívánatos helyzet, hogy a hatalom ezek után sem a néppel van a népért, továbbra is semmibe veszi az állam a polgárait, nos akkor nem marad más lehetőség, mint a takarítás. Akkor kell, nem lehet, hanem akkor már kell, minden felhasználható eszközt megragadni annak érdekében, hogy a nemzet létezését immáron fizikai valójában is fenyegető posztkommunista kormányt eltakarítsuk az útból (Figyelem, nem az államforma erőszakos megdöntéséről beszélek, hanem a hatalmat jogellenesen bitorló és a népképviseletet semmibe vevő politikai vezetésnek az államszervezet éléről való eltávolításáról!!!). Magától értetődik, hogy az elszámoltatás, a felelősségre vonás nem maradhat el. Ugyanúgy, ahogy a közügyektől való tartós eltiltást is muszáj lesz majd eszközölni. Még véletlenül se szólhassanak bele rosszul meghozott, nemzetellenes döntéseikkel életünkbe.
Nem érheti szó a ház elejét, mi mindent megpróbáltunk, a folyamatos ellehetetlenítés ellenére kimerítettük az összes létező jogi eszközt, igénybe vettük az utolsó törvényes lehetőséget is, egészen a falig hátráltunk, innen már nincs hová hátrálni tovább. De asszem nyugodtan kimondhatjuk, a népnek most már elege van az állandó hátrálásból. Ezért kell mindnyájunknak elmenni és szavazatunkkal, a fejenként ránk eső, minket megillető egyetlen voks erejéig felelősséget vállalnunk az ország további sorsában!
Hadd szűköljenek. Hadd nyüszítsenek a félelemtől! És igen! Féljenek a néptől! Épp itt van már az ideje, hogy féljenek! És mielőtt - a kelleténél sokkal nagyobb késedelemmel - végre valahára lekeverjük ennek a pimaszul pofátlan hatalomnak azt az irdatlan nagy makarenkóit - kizárólag nevelési célzattal, természetesen -, pusztán a korrektség kedvéért, előtte legalább ijesszük meg őket össznépien, jó hangosan, kiáltsunk rájuk úgy három-négy milliónyian, hogy Húú!, hadd szarják össze magukat félelmükben!
De kiáltsunk! Mer' néma gyereknek az anyja se érti a szavát! Az ám!
Isten áldja Magyarországot!
A szocialista nagyváros öntudatos öntudatos polgára
www.johafigyelunk.hu
FÚSZ
http://fusz.hu/node/7998 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-17 22:40:11, vasárnap
|
| |
| |
gondola 2008. február 17. 12:17
A génmódosított növények növelik a növényvédőszer-használatot
A génmódosított növények termesztése a növényvédő szerek felhasználásának ugrásszerű növekedéséhez vezetett, nem eredményezett termésnövekedést, és a bolygónkon tapasztalható éhezésre és szegénységre sem nyújtott megoldást.
Ez derül ki a Föld Barátai által közzétett tanulmányból.[1], amely egy időben jelenik meg a génmódosított növénytermesztési adatokat bemutató, a biotechnológiai ipar által készített éves jelentéssel.[2]
A biotechnológiai ipar által támogatott és a mezőgazdasági biotechnológia térnyeréséért fellépő nemzetközi szervezet, az ISAAA február 13-án teszi közzé a génmódosított növények térnyerését bemutató éves jelentését. Bár a biotechnológiai ipar e jelentéssel szeretné elhitetni, hogy a génmódosított növények töretlen diadalmenetben hódítják meg bolygónkat, korántsem ilyen rózsás a helyzet.
A Föld Barátai nemzetközi hálózat munkatársai - független elemzéseket, kormányzati és nemzetközi adatokat felhasználva - készítettek egy átfogó tanulmányt, amely bemutatja, hogy valójában "Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények?"
Fidrich Róbert, a Föld Barátai magyar tagszervezetének, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) programvezetője elmondta: ,,A génmódosított növények nem váltották be a biotechnológiai ipar által már régóta hangoztatott ígéreteket. Sőt, e növények miatt világszerte fokozódott a növényvédőszer-felhasználás, amely veszélyezteti a környezetet és a helyi közösségek életét. Bár arról beszélnek, hogy ma már több, mint százmillió hektáron termesztenek génmódosított növényeket, arról nem esik szó, hogy ez a világ mezőgazdasági területeinek is csak mindössze 1,5-2%-át teszi ki." [3]
,,A biotechnológiai ipar azt mondja az afrikaiaknak, hogy szükségünk van génmódosított növényekre, a lakosság igényeinek ellátására. Ugyanakkor a génmódosított növények túlnyomó részét a gazdag országok állatainak takarmányozására és komoly gondokat okozó üzemanyagok termelésére használják fel, ráadásul ezek a növények nem is adnak nagyobb terméshozamot, mint a hagyományos fajták." - tette hozzá Nnimmo Bassey, a Föld Barátai nemzetközi génmódosítás kampányának nigériai koordinátora.
Helen Holder, a Föld Barátai Európa génmódosítás kampányának koordinátora szerint mára egyértelművé vált: helyes, hogy az Európai Unió a génmódosított növényekkel kapcsolatban az elővigyázatosság elvét alkalmazza. A génmódosított növények nem adnak megfelelő megoldást az Európa és a fejlődő országok gazdáit érintő súlyos környezeti és gazdasági kihívásokra. Egyre több bizonyíték mutatja, hogy szerte a világon a környezetbarát gazdálkodási módszerek adnak igazi választ, miközben serkentik a helyi gazdaságot és munkahelyeket teremtenek.
A "Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények" című Föld Barátai tanulmány 2008-as kiadásának főbb megállapításai:
- A génmódosított növények elterjesztése jelentősen megnövelte a növényvédőszer-felhasználást
Kormányzati jelentések mutatják, hogy 15-szörösére nőtt a glüfozát hatóanyagú RoundUp gyomirtószer felhasználása az Egyesült Államokban, és majdnem 80%-kal növekedett Braziliában. [4] Emiatt szerte a világon megnőtt a glüfozáttal szemben ellenálló gyomnövények száma, emelkedtek a gazdák költségei és erősödött a környezeti károk miatti aggodalom. [5]
Az Egyesült Államokban emellett több, erősen mérgező növényvédőszer felhasználásának növekedéséről számolnak be, köztük egy olyanéról, amelyet Európában már betiltottak:
- A glüfozát többé nem helyettesít más gyomirtókat az Egyesült Államokban. 2002 és 2006 között a 2,4,D nevű gyomirtó (a vietnami háborúban lombtalanítóként használt "Agent Orange" egyik komponense) használata a szójatermesztésben megduplázódott.
- Az (Európában egészségügyi problémák miatt betiltott) atrazin kukoricatermesztésben történő felhasználása 2002 és 2005 között 12%kal nőtt az Egyesült Államokban.
- A génmódosított növények nem adnak megoldást a szegénységre és az éhezésre
Az eddig köztermesztésbe került génmódosított növények túlnyomó többségét a szegények táplálása helyett takarmányozási céllal használják fel a gazdag ipari országok, az állattenyésztésében és húspiacuk ellátására. A génmódosított növények, az intenzív, nagyüzemi mezőgazdasági modell részeként hozzájárulnak a kistermelők földjeinek és megélhetésének elveszítéséhez és egyáltalán nem csökkentik a szegénységet. [6]
A biotech ipar gyakran állítja, hogy a génmódosított gyapot (Bt-gyapot) megnövelte az összes gyapot termést, ezáltal hozzájárult a gazdák közötti szegénység csökkentéséhez. Ugyanakkor részletes elemzések kimutatják, hogy a termésnövekedés nem a génmódosításnak, hanem a kedvező időjárásnak, az öntözés bevezetésének és a fejlettebb vetőmag fajták alkalmazásának köszönhető. Ezenfelül számos országban, ahol a gazdák többet fizettek a Bt-gyapot vetőmagért, a végén ugyanannyit kellett, hogy költsenek rovarölő vegyszerekre, mint a hagyományos gyapotot termesztő társaik.
- Összességében a génmódosított növények nem teremnek többet, mint a hagyományos fajták
Még az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) is elismeri, hogy egyetlen, a piacon levő génmódosított fajtát sem a nagyobb terméshozam elérése érdekében génmódosítottak. A növények terméshozamát legnagyobb mértékben az időjárás, az öntözés és a műtrágyák, a talajminőség és a gazdák menedzsment képességei befolyásolják. [7]
- A génmódosított növények folytatódó kudarca Európában
Az Európában termesztett kukorica kevesebb, mint 2 százaléka genetikailag módosított, [8] és 5 EU tagállam tiltotta már be a génmódosított kukorica termesztését, annak környezeti hatásai miatt. A biotechnológiáról 2007-ben készített EU felülvizsgálat megerősítette, hogy a génmódosított növénytermesztési szektor nem teljesít valami jól. Ugyanakkor a környezetbarát mezőgazdasági módszerek, mint például a biogazdálkodás, több munkahelyet hoznak létre, serkentik a vidéki gazdaságot, és természeti környezetünk számára is biztonságosabbak. [9]
Háttéranyag ("kiskáté) letölthető az alábbi honlapról:
http://www.foeeurope.org/GMOs/Who_Benefits/QA_FINAL_FEB08.pdf
(Azt mutatja be, hogy a génmódosított növények nem visznek közelebb az éhezés és a szegénység csökkentését célzó Millenniumi Fejlesztési Célok eléréséhez.)
Jegyzetek:
[1] A teljes tanulmány letölthető innen:
http://www.foeeurope.org/GMOs/Who_Benefits/FULL_REPORT_FINAL_FEB08.pdf
[2] A tanulmány megjelenése egybeesik a biotechnológiai ipar által támogatott, a mezőgazdasági biotechnológia térnyerését szolgáló nemzetközi szervezet (International Service for the Acquisition of Agri-biotech Applications - ISAAA) által készített, "A kereskedelmi biotechnológia globális helyzete" című jelentés bemutatásával. Az ISAAA-jelentés úgy állítja be a génmódosított növényeket, hogy azok környezeti szempontból hasznosak, az éhezés és a szegénység megoldásában kiemelkedő szerepük van. A biotechnológiai ipar továbbra is félrevezetően azt állítja, hogy a génmódosított növények csökkentik a növényvédőszerek felhasználását, és szerepet játszanak az éhezés és a szegénység csökkentésében.
[3] Az ISAAA jelentéseiben 14 "mega-biotech ország" szerepel, amelyekben legalább 50 ezer hektáron termesztenek génmódosított növényeket. Jóllehet, ez a "mega" kifejezés azt sugallja, hogy ezen országok földterületeinek túlnyomó részén génmódosított növények vannak, ez az 50 ezer hektáros szint olyan alacsony, hogy ezen "mega-biotech országok" mezőgazdasági területeinek kevesebb, mint 3%-át teszik ki. Mindössze négy országban termesztenek a területek több, mint 30%-án génmódosított növényeket: az Egyesült Államokban, Argentínában, Uruguayban és Paraquayban.
[4] Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) adatai azt mutatják, hogy a Monsanto génmódosított, Roundup Ready növényei a glüfozát-felhasználás 15-szörösére emelkedését eredményezték. Csak 2006-ban 28 százalékkal nőtt a szójatermesztésben felhasznált glüfozát felhasználás az előző évhez képest, elérve a 100 millió fontot (kb. 44 millió kg).
A brazil kormányzat által az elmúlt évben készített tanulmány szerint 2000 és 2005 között 80 százalékkal nőtt az országban a glüfozát felhasználás, sokkal nagyobb mértékben, mint ahogy a génmódosított, Roundup Ready szója vetésterülete nőtt.
[5] Szerte a világban eddig 58 glüfozáttal szemben ellenálló gyomnövényfajt azonosítottak, amelyek 3251 ültetvényen 1 millió hektár területen okoztak károkat. A szakértők egyetértenek abban, hogy ez a génmódosított, Roundup Ready növények állandó helyen történő termesztése és túlzott glüfozát-függés miatt következett be. Argentínában 2007-ben a fenyércirok nevű gyomnövény glüfozát-rezisztens változata több, mint 120 ezer hektáron terjedt el. Becslések szerint, hogy megbirkózzanak ezzel a gyomnövénnyel, 25 millió liter más hatóanyagú gyomirtó szerre lenne szükség, amely a termesztési költségeket évi 160-950 millió dollárral növelné.
[6] Dél-Afrikában a génmódosított gyapot (Bt-gyapot) bevezetése óta a kis területen gyapotot termesztő családi gazdaságok száma a 2001/2002-es 3229-ről, 2006/2007-ig 853-ra csökkent.
Indiában a génmódosított gyapot nem biztosít megoldást a megemelkedett költségekre, amely adósságspirálhoz vezet, ami miatt csak 2007-ben (októberig) 942 gazda lett öngyilkos.
Sok helyen a hatalmas földek tulajdonosai és a helyi közösségek közötti konfliktusokról számoltak be. Brazíliában a Syngentához kötődő milícia lelőtt egy parasztot. Paraguayban a szója terjeszkedésével összefüggésben emelkedett a vidéki szegénység: a termesztett szója 90%-a génmódosított, a vidéki lakosság 40%-a a szegénységi küszöb alatt él.
[7] A Monsanto által kifejlesztett Roundup Ready szója - a világon legszélesebb körben termesztett génmódosított növény - nem terem többet, mint a hagyományos szója fajták. Számos tanulmány számolt be arról, hogy átlagosan 5-10%-kal kevesebbet terem, mint hasonló, nem génmódosított fajták.
A rovar-rezisztens, génmódosított Bt-gyapot nem terem többet, mint a hagyományos gyapot fajták:
- Az Egyesült Államokban, Argentínában, Columbiában és Ausztráliában a teljes gyapottermés szintje állandó maradt.
- Indiában és Kínában a gyapottermés növekedése főleg a kedvező időjárás és a génmódosításhoz nem kötődő termelési tényezőknek köszönhető. Például Kínában, Hszincsiang tartományban, ahol a legtöbb gyapotot termesztik és a legnagyobb a termésátlag, elsősorban nem génmódosított vetőmagot használnak.
[8] Mindössze egyetlen génmódosított növényt termesztenek az Európai Unióban, a Monsanto Bt-kukoricáját (MON810), amelyet úgy módosítottak, hogy a növény saját maga termeljen egy rovarölő hatású mérget.
A biotechnológiai ipar arról számol be, hogy 77%-kal megnőtt a génmódosított növények termesztési területe az EU-ban, amely a teljes mezőgazdasági területek 1%-ról kevesebb, mint 2 %-ra történő emelkedését jelenti. Franciaország, ahol a legnagyobb mértékű volt a növekedés, nemrég jelentette be, hogy egészségügyi és környezetvédelmi okokból betiltja a génmódosított kukorica termesztését.
[9] Az akadémiai és kormányzati források felhasználásával készül tanulmány letölthető a Föld Barátai Európa honlapjáról:
http://www.foeeurope.org/publications/2007/FoEE_biotech_MTR_midlifecrisis_March07 .pdf
http://www.gondola.hu/cikkek/58016 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Elgondolkodtató |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-17 22:30:03, vasárnap
|
| |
| |
A nap mottója
,,Ha egy görényt hurcolsz magaddal, előbb-utóbb el kell döntened, hogy ő ül a válladon, vagy te vagy az ő seggén." |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-17 22:10:31, vasárnap
|
| |
| |
Különös kölcsön: milliókkal szállt ki egy veszteséges cégből Matejka?
Belföld
Cégbírósági dokumentumok is megerősítik, hogy milliókkal szállt ki az egészségügyi minisztérium kabinetfőnöke a Ferihegyen tavaly nyitott veszteséges patikából. A céget - amelyben Matejka Zsuzsa, a gyógyszerliberalizációs törvény kidolgozója is résztulajdonos volt - eladták, de előtte egy különös kölcsönszerződéssel 32 milliót kapott egy Hospinvesthez köthető kiskunhalasi cégtől.
Ezt az összeget osztották szét. Matejka 9 milliót vihetett haza, de a pénzből utaltak Somody Imrének, Matejka volt főnökének is, aki az egyik volt kültag meghatalmazottja volt. A ferihegyi patikából csak a rács és a pult maradt meg. A gyógyszertárat üzemeltető betéti társaságban volt kültag Matejka Zsuzsanna, az egészségügyi miniszter kabinetfőnöke - harmadmagával. Társasági részesedésüktől ugyanazon a napon váltak meg tavaly szeptemberben a közhiteles cégbírósági dokumentumok másolata szerint. Ugyanaz az egyéni vállalkozó vásárolta ki őket - névértéken, 1500, 1300, illetve 900 forintot fizetett nekik. Társasági részesedésüket betűre azonos megállapodással ruházták át. Az egyik pont szerint a betéti társasággal szemben mindhárom kültagnak volt tagi kölcsöne, és a követelést a vevő nem szerezte meg. A tulajdonrészek átruházásának napján a betéti társaság kölcsönszerződést kötött egy kiskunhalasi kft.-vel - 32 millió 55 ezer 631 forintról. Az összegen a három volt kültag osztozott - korábbi társasági részesedésük arányában. A pénzt december közepén utalta át nekik a bank. Közös vevőjüket hiába kérdezte a Hír Televízió a különös megállapodás részleteiről.
A Hír Televízió sikertelenül kereste fel Matejka Zsuzsa egyik korábbi tulajdonostársát is. Az átruházási megállapodásban megadott címen nem volt megtalálható.
Matejka Zsuzsannát sem találta otthon az ügy iránt érdeklődő stáb. Férjével összefutottak ugyan, de ő azonnal perrel fenyegetőzött. A miniszteri kabinetfőnök volt bt.-jének egyébként egy olyan kft. hitelezett, amelyik a kiskunhalasi kórházat üzemeltető Hospinvest-csoporthoz köthető. A kölcsönpénzből Matejka Zsuzsanna több mint kilencmilliót vehetett fel két héttel karácsony előtt. A maradék húszmilliót viszont - papíron - nem a két másik volt kültagnak utalták át. A pénz egy kft. és egy magánszemély számlájára érkezett meg. A magánszemély Somody Imre, Matejka Zsuzsanna egykori munkaadója, aki az egyik szerződésen az egyik volt kültag meghatalmazottjaként szerepel.
(hírTV)
http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=16788
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-17 22:01:55, vasárnap
|
| |
| |
Igennel a tandíj ellen (korrekt videó)
2008-02-17 19:56 Barikád.hu
A Jobboldali Egyetemisták Szövetsége is beszállt a népszavazási kapmányba. Egy videót készítettek, amivel talán sikerül felnyitni egyetemista társaik szemét, hogy mire is kell szavazni március 9-én.
http://www.youtube.com/watch?v=tPDjf6Vi1jw |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-17 21:46:56, vasárnap
|
| |
| |
Bombenholocaust
2008. február 17.
63 évvel ezelőtt az angol és az amerikai légierő gyújtóbombákkal égette fel és tette a földdel egyenlővé Drezda városát. A II. világháború során egyetlen alkalommal sem pusztítottak el ennyi embert két nap alatt - még a Hirosima vagy Nagaszaki elleni atomtámadásokban sem.
A bombázások következtében Drezdában a földfelszín fölött órákon át tartó 1700-1900 C fokos pokoli hőmérséklet alakult ki, a városban sok négyzetkilométeres, előbb egymástól független, majd az összeérő körzetekben az együtt égő tűz miatt az oxigén 3-4 méter magasságig eltűnt a levegőből, akik nem haltak meg az összeomló házak alatt, azok elpusztultak a tűzben, megfulladtak a füsttől vagy az oxigénhiánytól, és futó, menekülő emberek tízezreit kapta fel az utcán nagy erővel lobogó tűz következtében kialakult légörvények sorozata: ők széttárt karokkal, lábakkal, csomagostól, kisgyerekestől a földről felrepülve pillanatok alatt nyomtalanul elégtek és egyszerűen hamuvá váltak a levegőben. 1945 februárjában az angol és az amerikai légierő Drezda városát a szó legszorosabb értelmében egy hatalmas krematóriummá változtatta.
1945. február 13-án este fél 10-kor az angol királyi légierő összesen 1049 Avro Lancester és De Havilland Mosquitos típusú bombázója két, egymás utáni hullámban berepült Drezda fölé, és kevesebb mint öt perc alatt több mint 3460 tonna hagyományos és gyújtóbombát dobott a légvédelem nélkül maradt városra. A három óra múlva bekövetkezett második hullámban újabb 529 Lancester támadt a már fáklyaként égő városra és az angol gépek ezúttal kizárólag 1950 tonna gyújtóbombákat szórtak le.
Az első légitámadást követő két napban az amerikai légierő B-17-es bombázókkal további négy támadást intézett az égő, füstölgő, már régóta csak egy óriási menekülttáborként működő Drezda ellen, aminek során az amerikaiak 3900 tonna hagyományos és gyújtóanyaggal töltött bombákat dobtak le a belvárosra. Drezdát ez idő alatt a nagy, sok száz géppel végrehajtott támadásokon kívül több, kisebb arányú bombázás is érte. A városra két nap alatt a hagyományos összetételű bombákon kívül 7560 tonna nagy hatásfokú, napalm, magnézium, termit, klorin-triflurid és fehér foszfor tartalmú gyújtóbombát dobtak le.
A 3-4 emelet magasságú romhalmaz miatt az utcákon közlekedni nem lehetett, és a pokolként lángoló városból az egyetlen kifelé gyalog járható utat az Elba partja jelentette. Ezt az életbe vezető kis ösvényt az alacsonyan szálló angol és amerikai gépek a nagy két napos bombázás után is napokon át többször bombázták, és a menekülő öregeket, nőket és gyerekeket a fedélzeti gépfegyvereikkel ezrével lőtték bele a folyóba.
Volt angol és amerikai kormánytisztviselők, nyugalmazott tábornokok és történészek a háború után évtizedekig arra hivatkoztak, hogy a támadások nem a német polgári lakosság ellen irányultak, hanem a még épségben maradt drezdai vasúti csomópontot és a környékére telepített ideiglenes kommunikációs központokat akarták megsemmisíteni. Ennek az állításnak sok más mellett az is ellentmond, hogy a szövetségesek az 1945. február 13-14-i drezdai bombázás előtt és után kétszer, összesen négy alkalommal (1944. október 7-én, 1945. január 16-án, 1945. március 2-án és 1945 április 17-én) bombázták a drezdai teher- és személyszállító pályaudvarokat és a mellettük katonai sátrakban felállított telefonközpontokat.
A britek korábban azzal is magyarázták a kegyetlen drezdai bombázást, hogy az angol városok, pl. Coventry 1940 november 14.-i német bombázását akarták ilyen módon "egyensúlyozni." Coventryt azon a napon 449 német bombázó támadta meg, 4330 ház részben vagy teljesen összedőlt és 554 ember vesztette életét. Az arányokat a drezdai pusztítással még összehasonlítani sem lehet, a németek angol földre gyújtóbombát nem dobtak, és a londoni levéltárakban ma megtalálhatók és már tanulmányozhatók azok a titkosítás alól feloldott iratok, amelyek bizonyítják, hogy a Churchill vezette angol kabinet már jóval a Luftwaffe nagy-brittaniai légitámadásai előtt eltervezte a bombázásokat a német városok ellen.
Az angolok nem csak tervezték, de a Coventry elleni német bombázás előtt 14 hónappal már bombáztak is német városokat. Négy nappal a II. világháború kitörése, és két nappal azután, hogy az angol kormány háborút üzent a náci Németországnak, 1939 szeptember 5.-én az angol bombázók berepültek Wilhelmshaven és Cuxhaven fölé, ahol a katonai létesítményektől mentes, sűrűn lakott belső városrészeket bombázták. Ezt az első angol légitámadást követték az 1940 január 12-i és az 1940 március 20-i légitámadások más német városok ellen és csak ezután fél évvel bombázták a németek először Coventryt és a többi angol várost.
A háború során Drezda előtt az alábbi német városokat bombázták többé-kevésbé porig a brit és az amerikai légierő gépei:
Kiel, Neumünster, Stralsund, Bremerhaven, Emden, Wilhelmshaven, Hamburg, Neubrandenburg, Neustrelitz, Prenzlau, Bremen, Hannover, Rheine, Osnabrück, Hildesheim, Braunschweig, Berlin, Potsdam, Odera melletti Frankfurt, Bocholt, Münster, Kleve, Wesel, Dortmund, Hamm, Soest, Krefeld, Mönchengladbach, Düsseldorf, Aachen, Düren, Bonn, Köln, Siegen, Koblenz, Trier, Bingen, Bad Kreuznach, Mainz, Worms, Kaiserslautern, Pirmasens, Karlsruhe, Pforzheim, Stuttgart, Freiburg, Friedrichshafen, Ulm, München, Augsburg, Straubing, Heilbronn, Nürnberg, Ingolstadt, Bayreuth, Mannheim, Ludwigshafen, Darmstadt, Offenbach, Hanau, Majna melletti Frankfurt, Schweinfurt, Würzburg, Gießen, Kassel, Nordhausen, Merseburg, Lipcse, Chemnitz, Eilenburg, Halberstadt, Magdeburg, Gelsenkirchen, Oberhausen, Witten, Duisburg, Hagen, Wuppertal, Solingen, Neuß, Remscheid, Brilon és Aschaffenburg.
Amerikai adatok szerint Berlinre 68,285 tonna, Kölnre 48,014, Hamburgra 38,319, Essenre 36,825, Duisburgra 30,535, Kielre 29,946, a Majna folyó melletti Frankfurtra 29,209, Brémára 25,513, Mannheimre 25,181, Stuttgartra 24,919, Dortmundra 24,783, Hannoverre 23,051, Gelsenkirchenre 22,885, Nürnbergre 20,401, Münchenre 18,851, Düsseldorfra 18,652, Lipcsére 11,427, Bochumra 11,177, Karlsruhéra 10,598, és Magdeburgra 9,914 tonna, zömmel hagyományos robbanóanyaggal töltött bombát dobtak a szövetségesek.
A német városok elleni szovjet légitámadások ebben nincsenek benne, a szovjetek nagyrészt a Vörös Hadsereg harckocsis alakulatai előtti hadszínteret, kisebb falvakat, német katonai egységeket, laktanyákat, raktárakat, stb. támadták az angol vagy az amerikai repülőgépeknél rosszabbul felszerelt, kisebb hatótávolságú és teherbírású, gyengébben felfegyverzett gépeikkel.
A német nagyvárosok közül a támadás napjáig egyedül Drezda úszta meg a civil lakosság elleni tervszerű szövetséges légitámadásokat. A háború előtt (1939-ben) 642 ezer lakosú nagyváros 1945 februárjában már 1,2-1,5 millió embernek adott menedéket, és a nagy, több emeletes bérházak szobáiban 30-50 fős csoportokba zsúfolódva éltek az emberek. Sok volt köztük a Breslauból, (mai neve Wroclaw, Lengyelországhoz tartozik) és a kelet felől közeledő szovjet Vörös Hadsereg kegyetlenkedései elől tömegesen menekülő idős ember, nő és gyerek, és a kórházakban ezrével feküdtek a hátrahagyott, ápolásra szoruló sebesült és többnyire mozgásképtelen német katonák. A támadás napján Drezdában sok száz Magyarországról, Lengyelországból, Fehéroroszországból, Ausztriából, Ukrajnából, Csehországból, Szlovákiából és Baltikumból menekült család is volt.
Drezdában 1945 februárjában a szervezett német államot már csak egyedül a polgári védelem képviselte, nem volt légvédelem sem, mert a legyőzött Wehrmacht a náci párt tagjaival és a köztisztviselői karral együtt, eleget téve a nemzetközi Vöröskereszt követelésének, 1944 karácsonyára kivonult a városból. Drezda a felgyújtásának napján már hetek óta a Vöröskereszt oltalma alá helyezett város volt, a háztetőkre hatalmas vörös kereszteket festettek, és az épületek ablakaiban kinn voltak a nagy, lepedőkből készített vöröskeresztes fehér zászlók.
A legnagyobb, és a mai napig tartó heves vitát a halottak száma jelenti. A bombázások következtében Drezdában elhunytak becsült száma meglehetősen széles skálán mozog, a még mindig erős politikai nyomás alatt tartott történészek 40-50 ezer és 600 ezer közé teszik az elégett, porrá, hamuvá vagy füstté vált emberek számát.
Az első, valószínűtlenül alacsonynak tűnő szám a bűntudattól sem mentes angol történészektől, egy másik, 300 ezer halottról beszámoló jelentés a Joseph Göbbels vezette Reichsministerium für Volksaufklärung und Propaganda nevű minisztérium egyik, 1945 áprilisának végén Berlinbe küldött jelentéséből származik. Göbbels a halottak magas számát arra használta fel, hogy további harcra, bosszúra és kitartásra hívja fel a már elvérzett és minden reményt feladott német népet. A hidegháborútól vezérelt, ideológiailag megzavart szovjet politikusok, történészek azért hangoztatták a 4-500 ezer halottat, hogy a Vörös Hadsereg megszállása alá került Kelet-Németországban és a területén alakult Német Demokratikus Köztársaságban fenntartsák a bombázás okozta angol és amerikaellenes hangulatot. 600 ezer, vagy több halottról elsősorban a németek beszélnek, fennmaradt iratok, személyes beszámolók és visszaemlékezések alapján.
A legtöbb becslés 2-300 ezer halottat említ, Konrad Adenauer, a háború utáni demokratikus német állam, a CDU (német kereszténydemokrata párt) megalapítója, a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárja egy 1955-ös interjújában kereken 250 ezer halottról beszélt, a Vöröskereszt 275 ezer elhunytat tüntetett fel egy belső használatra kiadott jelentésében, és a német polgári védelem egyik volt vezetője az 50-es években 202,400 megtalált és a gyűjtőhelyekre összehordott halottról írt az emlékirataiban.
Egy másik, a polgári védelem kötelékében szolgált és később a Bundeswehrtől 1950-es évek végén nyugdíjba ment német katonatiszt a feljegyzéseire hivatkozva 253 ezer megtalált halottról ír: ő az embereivel akkor 35 ezer halottat tudott azonosítani, ennyinek állított ki halotti bizonyítványt, 50 ezerről a hozzátartozók valószínűsítették, hogy a rokonaikat találták meg és 168 ezer emberrel nem tudtak mit csinálni, mert a hullák felismerhetetlenségig összeroncsolódtak. Ennyi az általa megtalált halottak száma, de a Drezdában látottak alapján a véleménye szerint két nap alatt eltűntek és elhunytak száma több mint fél millió ember volt, elsősorban az idegen, ismeretlen és senki által nem keresett menekültek nagy száma miatt, akik a városlakókkal együtt nyomtalanul égtek porrá, tűntek el vagy váltak hamuvá a mindent elemésztő tűzben.
A várost később megszálló Vörös Hadsereg adatai szerint az 1946-os drezdai romeltakarítások idején a Németország minden részéből dolgozni érkező emberekkel együtt a helyi lakosság száma nem érte el a 180 ezret. Még 1947-ben is találtak 2-300 egymásra borult halottat rejtő beomlott légoltalmi pincéket. Az áldozatok pontos száma valószínűleg soha nem fog kiderülni.
Az 1945 augusztusi amerikai atombomba támadások és az azt követő években a radioaktív betegségek Japánban összesen 214 ezer (Hirosimában 140 ezer, Nagaszakiban 74 ezer) főként polgári áldozatot követeltek. Ezek amerikai forrásból származó becslések, a japán jelentések több, a két városban összesen kb. 300 ezer halottról számolnak be. A japán áldozatok pontos száma a drezdaihoz hasonló okokból szintén megállapíthatatlan, itt is elsősorban a nyomtalanul elégett emberek nagy száma miatt.
Az Európa sok országából Drezdába menekült polgári lakosság ellen 1945 február 13-án és február 14-én végrehajtott angol és amerikai kétnapos szőnyegbombázás volt az emberiség történelmének egyik legnagyobb háborús bűncselekménye és egyben ez volt a legrövidebb idő alatt elkövetett legkegyetlenebb és legtöbb áldozatot követelő tömeggyilkosság is, amiben emberek százezrei szenvedtek borzalmas tűzhalált.
A holokauszt szó a görög holokauston szóból származik, jelentése emberek elégetését, tűzben való megsemmisítését jelenti. Itt van már az ideje, hogy a Drezda elpusztítását jelképező, az angol és amerikai bombázók okozta 1900 Celsius fokos iszonyú tűzrengetegben szörnyethalt sok százezer ember halálára emlékeztető Bombenholocaust szót is megismerje a világ.
http://front14.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=145&Itemi d=1 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-17 21:31:18, vasárnap
|
| |
| |
Vigyázó szemetek Garadnára vessétek (orkok) - frissítve
2008-02-17. 20:58
Idézzük a tegnapi Magyar Nemzet kifejezetten jól sikerült cikkét:
“- Úgy védtük meg magunkat - mondja egy férfi a takaros Garadna községben - hogy eltökéltük: cigánynak nem adunk el házat. Legfeljebb boltba vagy kocsmába jönnek át olykor. Mikor tönkretették a virágágyásokat, felállítottuk a polgárőrséget. Azóta, ha megjelenik egy csapat cigány, rögtön odamegy 2-3 polgárőr, és megkérdezi: honnan jöttök, mi dolgotok van itt? Érzik, hogy szemmel tartjuk őket. Házainkban, kertjeinkben van életünk munkája. Ha valaki ingatlan iránt érdeklődik, az első kérdése, hogy vannak-e cigányok. Mi azt mondhatjuk erre, hogy nincsenek, és jó árat kérhetünk, mert a környék szép, gyönyörű a táj, a többség dolgozik, és rendben vannak a porták."
Kuruc.info:
1. “a többség dolgozik". Hmmm. Ezek szerint még sem lenne igaz, hogy vidéken nincs munkalehetőség, ezért nincs szegíny romákoknak munkája? Hogy is van ez, cigányfajvédők?! (Bővebb infó ITT és a visszafelé mutató linkeken.)
2. brávó Garadna, így kell ezt csinálni. A gyakorlatban. De nem szabad kimondani, pláne nem elmondani egy országos napilapnak, mert a fajvédők kőkeményen rá fognak szállni a falura, és szétszívatják. Az még csak a jobbik eset, ha jól megbüntetik az önkormányzatot pármillióra rasszizmus miatt. Úgy kell beszélni, hogy a cigányügyi ombudsman ne találjon rajta fogást. Pl. a köv. módon:
“- Nálunk azért nincsenek romák, mert olyan magasak az ingatlanárak. hogy nem tudják megvenni. Mi szívesen látnánk őket: nálunk minden ember egyforma - de sajnos kölcsönadni nem tudunk nekik, hogy a falunkban vásárolhassanak házat. Ha megjelenik egy csapat idegen, rögtön odamegy 2-3 polgárőr hogy honnan jönnek, mi dolguk itt?"
Ez ma már tuti a cigóombudsman asztalán van - aztán úgy sem sikerül beadni a mesét, hogy csak egy névtelen, ittas nyilatkozó beszélt hülyeségeket és nincs ilyen megegyezés a faluban. Rájuk fognak szállni a szemetek. Csinálnak 1-2 próbavásárlást. Jellemzően nem putris/segélyes cigányokat fognak leküldeni akiktől a falu jogosan fél, hanem leküldenek jól szituált romákat 25 millióval a zsebükben - és a garadnaiak meg vakargathatják a fejüket, amikor rájuk lesz bizonyítva a rasszizmus.
Utána még megszavaztatják a nézőket - hogy ugye még a jól öltözött c. egzisztenciákat sem engedik be a rasszista magyarok + büntetés.
Sajnos ezt is meg kell tanulni - hogy igen az, de úgy csináljuk, hogy ne annak látsszon.
Kuruc.info
Frissítés: Nem példátlan az, hogy utánamennek az idegen autóknak; más településeken is ezt teszik. Idézzük a Megtisztították a falut a [cigány]bűnözőktől c. cikket:
,,Öt éve volt olyan időszak, amikor egyetlen éjszaka tizenöt helyre törtek be, s vittek el minden mozdíthatót. Az egyik helyről hegesztőtrafót emeltek el, a másikról benzint, a többi portáról pedig olajat, fát, zsírt loptak. Meg még, amit értek. Akkor összejöttek az emberek, és azt mondták, hogy ez így nem mehet tovább. - Harmincan vállaltuk, hogy megalakítjuk a polgárőrséget. Több mint húszan ma is rendszeresen járőröznek - mondja a csoport vezetője. Miután híre ment, hogy a polgárőrök éjjel-nappal jelen vannak a faluban, lassan kiszorultak a településről a bűnözők. Azt tapasztalták ugyanis, hogy minden idegen autónak felírják a rendszámát, s egész idő alatt a nyomukban vannak. Az is előfordult, hogy a gyanús házalókat (Kuruc.info: gyors körkérdés: kik szoktak főleg házalni pl. paplannal, késesztergálással, hamisított arannyal és hasonlókkal? Csak nem az orkok?) egyszerűen kikísérték a településről.“
http://kuruc.info/r/1/21280/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-17 21:10:49, vasárnap
|
| |
| |
Zuschlag for ever - avagy a legdrágább disznajaink
2008-02-14.
Nagy Sándor cikke (saját montázsaival)
Szegény Zuschlag! Ennek a cikknek is a címszereplője. Hiába, a kismalacok kapzsiságukkal gyakran kiborítják a vályút. A főszerep azonban itt most nem Zuschlagé,, hanem olyan különleges állatoké, akiket mi emberek csak azért nem láthatunk valójukban, mert a disznóól világítása róluk ,,európai politikusok" képét mutatja.
Mivel a disznó politikusoktól nem várható el saját kutricájuk átvilágítása, megvilágítása, ezért ez a média feladata lenne, azonban egy sajátos technikával még a rusnyábbnál rusnyább sertéseket is ránk erőltetik képviselőinkké akár évtizedeken keresztül.
A közelmúltban a kuruc.info-n olvastam egy cikket, amiben egy felháborodott kecskeméti nyugdíjas számolt be nem mindennapi januári élményéről (http://kuruc.info/r/20/20752/).
Takács Albert állítólag sutyorgott a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnökével, hogy az olyan bíróról gondoskodjon a Zuschlag-ügyben, aki úgy vezeti a tárgyalást, hogy Gyurcsány és köre véletlenül se kerüljön a büntethetők közé.
Ha valaki mérnök létére nagy baromságot csinál, akkor arra azt szokták mondani gúnyosan a kollégái, hogy a papír mindent elbír. Hát még a honlap! Főleg, ha az olyan szélsőséges, hogy még cenzúrázni sem lehet. Jelen esetben azonban a kollégák (értsd a többi sajtóféleség) kussolnak.
Bejelentették, hogy Draskovics Tibor jelenlegi tárca nélküli miniszter váltja Takács Albertet az igazságügyi és rendészeti miniszteri poszton február 18-án. Takács Albert nem kap újabb kormányzati szerepet. Draskovics Tibor tárca nélküli miniszteri posztja megszűnik. (Eddig se volt rá szükség, minek ezután!?). Semmi több, az igazi ok nincs megmagyarázva.
A Magyar Demokrata Fórum sajnálja Takács Albert távozását, szerintük az exminiszter szakértelmére szüksége lenne Magyarországnak. Ezt nem más, mint egy másik exigazságügyi miniszter, Dávid Ibolya hangsúlyozta, a párt ferdenyakú elnöke. "Takács Albert menesztésével egy olyan európai politikus távozik a kabinetből, akit a Magyar Demokrata Fórum is elfogadna saját kormánya igazságügyi minisztereként." Naná, az MDF is csürhe banda...
Amikor a kormányzati szerkezetváltásról hallottam a rádióból, rögtön világos lett előttem, hogy a kuruc.info-s cikk igaz volt. Takácsnak el kell húznia, ki ne röfögje az igazat.
Mert ha a kurucos cikk valótlan lett volna, akkor egyből ricsajt lehetett volna csapni arról, hogy ilyen szennyszigetre ne tévedjenek a neten szörfözők. Takács esetében az lett volna a minimum, hogy elhatárolódik a cikktől és nyilvánosan kijelenti, hogy ő nem falazott Fletónak.
De ki is ez a Gyurcsány? Exsportminiszter, az ő posztja is köddé vált távozásával. Hihetetlen módon kirúgta a kirúgóját. Tudni illik, először Medgyessy Péter miniszterelnök (társadalmi nambőrvan) tette lapátra, másnap azonban visszaröffent Fletó és a D209-essel megbillyogzott öreg kandisznó kénytelen volt elsomfordálni.
A kuruc.info most újrajelentetéssel, azaz repetával búcsúzik Takács Alberttől, aki egy kecskeméti nyugdíjas klubban ,,rendezte" a Zuschlag-ügyet.
A disznók szeretik a repetát, mindent lenyelnek.
Kedves disznógazda társaim!
Volt szerencsém a gyöngyösi húsüzemben tanulmányi látogatást tenni. Az állatok egykedvűen mentek bele egy fémvályúba, hogy ott elektromos áramütés után szíven szúrják őket. Történt is egy baleset. Ahogy a fehér köpenybe beöltözött egyetemisták álltak a fémvályú mellett, az egyik disznónak duplán volt malaca. Megúszta az áramütést, és a kés hegye sem érte el a szívét. Az eredmény szörnyű visítás mellett az lett, hogy az elszabadult és megvadult állat összefröcskölt mindent és mindenkit a vérével.
A gyengébb idegzetű tanulók - miközben arcukon érezték az állat vérének melegét - túlvisították a szerencsétlen jószágot.
A cikkben megnevezett disznajaink esetében ez a veszély nem áll fenn. Egyszerűen nem akarnak áldozatok lenni, sőt! Hamarabb megesznek minket, mint mi őket, ha nem figyelünk. Legyünk hát éberek és gondolkodjunk is néha.
Nagy Sándor
http://hirhatter.t35.com/zuschlag_for.htm |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/5 oldal
|
Bejegyzések száma: 40
|
|
|
|
2008. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
1291 db bejegyzés |
| e év: |
10632 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3125
- e Hét: 8857
- e Hónap: 19968
- e Év: 173464
|
|
|
Online
