|
 1/8 oldal 
|
Bejegyzések száma: 72
|
|
|
|
|
|
2008-02-22 23:06:01, péntek
|
| |
| |
A magyar nagybirtokrendszer megerősítése az Európai Unió vidékfejlesztési támogatásaival
Összefoglalás:
A 2007-2013 közötti időszak európai uniós agrárpolitikájában - a minőségi termelési funkción túl - kiemelten fontossá válik a vidék- és tájfenntartás, a környezetvédelem és a vidéki népesség megtartásának szempontja. Az európai agrár-vidékfejlesztési támogatások magyarországi terve azonban ezzel ellentétes célok mentén, ráadásul az érdekeltek kirekesztésével készült. A támogatások nagy részére csupán a működő gazdaságok töredéke jogosult, a vidéki közösségi felzárkóztatás programjainak zömét pedig a kormány a tervezéskor - az Európai Bizottság jóváhagyásával - elszabotálta illetve forrásait megkurtította.
Elemzés:
A közös agrár- és vidékpolitika reformjának gyorsításáról 2003-ban hozott luxemburgi döntés a gazdálkodóknak kifizetett támogatást a megtermelt terménymennyiség helyett egyre inkább a gazdálkodás rendszerétől, annak minőségi, biztonsági, környezeti valamint társadalmi teljesítményétől teszi függővé. E döntés következménye a mennyiséghez kötött, un. 1. pilléres támogatások átcsoportosítása a vidékfejlesztési 2. pillér javára. Ez utóbbi aránya az EU 2000-2006-os agrárköltségvetésében még csak 10,5% volt, ám a 2007-2013-as tervciklusban már 25%-ra nő.
Az európai agrármodell tehát többfunkciós, a gyengébb adottságú területeken is jelen levő ('területfedő') és a kis, közepes méretű családi gazdaságok dominanciájára épülő mezőgazdasággal számol. Úgy növeli e kisebb mozaikok gazdasági versenyképességét, hogy támogatja összefogásukat, beszerzési, feldolgozási és értékesítési szövetkezésüket. Az EU költségvetésében a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló évi mintegy 10 milliárd eurós keretből Magyarországnak évi 500-580 millió eurónyi, évről évre növekvő európai forrás jut, így a 20%-os minimális nemzeti társfinanszírozással számolva is, évente mintegy 150-180 milliárd Ft áll a vidékfejlesztés támogatási jogcímeinek rendelkezésére.
A magyar kormány 2007. február 21-én nyújtotta be Brüsszelnek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot (ÚMVP-t). A program előkészületei kormánykörökben - a nyilvánosság és az érintett társadalmi csoportok kizárásával - már az európai vidékfejlesztési rendelet megjelenése előtt, 2005-ben elindultak. A magyar közvélemény minderről úgy értesült, hogy az előkészítő anyagok és döntések kiszivárogtak, és a vidékfejlesztési terveket felügyelő Monitoring Bizottság (MB) elé kerültek. Ám a kormány a konkrét terveket és főleg a forráselosztási elképzeléseket, vagyis azt, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi keretekből mely intézkedésekre mennyit kíván szánni, a program brüsszeli benyújtásáig, 2007 februárjáig nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni. Így azokat sem az érintett társadalmi csoportok, sem magyar törvényhozás, az Országgyűlés nem ismerhette meg.
Az Európai Bizottság 2007. május végére készült el a program vizsgálatával, és 59 fejezetben mintegy 240 kérdéskört érintve fogalmazta meg kifogásait, aggályait illetve kérdéseit. A magyar kormány ezt a kritikai anyagot azóta sem tette közzé, ám 2007 júliusára elkészítette az ÚVMP-nek az Európai Bizottság észrevételei alapján átdolgozott változatát. A közel 500 oldalas anyag - amelyben a korábbi változathoz képest végrehajtott módosításokat nem jelölték, azaz az olvasónak kellett kitalálnia, hogy mi változhatott - megítélésére négy munkanap állt a partnerek rendelkezésére úgy, hogy ez alatt a testületi álláspontokat is ki kellett volna alakítaniuk. Az eljárás, továbbá a program tartalma és forráselosztási aránytalanságai ellen többek között kifogást emelt az Európai Bizottságnál az Élőlánc Magyarországért mozgalom, a WWF és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ). Ennek ellenére az Európai Bizottság szeptember végén, a következő ütemezett tárgyalási forduló előtt - a magyar és az EU bürokrácia nyilvánosság előtt ismeretlen alkuja következtében - jóváhagyta az ÚMVP átdolgozott változatát.
A jóváhagyott program változatlanul a tömegtermelés kapacitásainak bővítésére és ezen belül is a fizikai tőke fejlesztésére, a beruházások támogatására és infrastruktúra-fejlesztésre szánja a források közel 40%-át.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy a pályázati feltételeket úgy alakították ki, hogy azok kizárják az e jogcímekre pályázók közül a regisztrált, élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységből élő 220 ezer gazdaság 78%-át, továbbá az összes (mintegy 500 ezer) részfoglalkozású gazdálkodót és őstermelőt is. A Magyarországon elosztható európai uniós agrár-vidékfejlesztési támogatások nagy része tehát egy szűk, nagybefektetői klienscsoport forrásigényeinek kielégítésére szolgál.
Mindeközben az EU támogatott vidékfejlesztési intézkedései közül a kisebb gazdaságok helyzetbe hozását, összefogását valamint a minőségi szerkezetváltást elősegítő támogatási jogcímek egy része megszűnik, a többire (pl. a fiatal gazdák induló támogatására, az idős gazdák korai nyugdíjazására, vagy pl. a termelői csoportok létrehozására) pedig alig jut forrás. Törölték a programból egyebek mellett a mező- és erdőgazdálkodási szaktanácsadó szolgálat létrehozását, az új termékek, eljárások és technológiák fejlesztésére irányuló együttműködést segítő intézkedéseket, a mezőgazdasági termelés és termékeinek minőségét biztosító intézkedéscsoportot, benne az EU környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai követelményeinek való megfelelés támogatását is. Ez utóbbi forráskeretét annak ellenére vonták el, hogy saját kormány-előterjesztéseikben is megállapítják: az állattartás katasztrofális mélypontra süllyedt, és az állattartó kis és közepes gazdaságok zöme éppen azért megy tönkre, mert forrás hiányában nem tudja tartástechnológiáját korszerűsíteni, így nem tud megfelelni az EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek. Törölték az élelmiszer-minőségi rendszerekben részt vevő termelők támogatását, továbbá a termelői csoportok élelmiszer-minőségi termékmarketingjének elősegítését célzó támogatásokat is. A minőségi szerkezetváltás helyett tehát - a meghirdetett miniszteri program szerint - 30-40% volumennövelést, tömegtermelést szorgalmaznak, a kis- és közepes egyéni gazdaságok támogatása helyett pedig a nagy tőkés társaságok támogatása valósul meg.
Ráadásul a gazdasági diverzifikációra és a vidéki életminőség javítására fordítható európai összeg a felét sem éri el annak, amennyit a már említett beruházás-támogatásra költ a program. Egy tételt, a '3.2.1.: alapvető szolgáltatások fejlesztése a vidéki gazdaság és társadalom számára' elnevezésű intézkedési területet különösen érdemes kiemelni. Erre a vidéki közösségek megtartásában kulcsszerepet játszó területre a forrásoknak csupán 2,14%-a jut, és ahelyett, hogy megerősítenék a vidéki alapszolgáltatásokat, felszámolják azokat (a posták bezárnak, a vasúti szárnyvonalak megszűnnek, az iskolákat a kistelepüléseken megszüntetik stb.).
Pedig ez az eszköz lehetőséget kínálna arra, hogy az e szolgáltatásokat fenntartó piaci szereplők jövedelmét közpénzekből kiegészítsük, és így e szolgáltatások mégis fennmaradjanak. A program nem törekszik erre, s ezzel gyorsítja a vidéki közösségek szétesését, a vidéki kistelepülések elnéptelenedését, a szociális népvándorlás elindulását. Hogy ez milyen méreteket ölthet, elég megemlíteni, hogy a különösen veszélyeztetett - 1000 fő lélekszám alatti - települések száma meghaladja az 1700-at, a magyar települések mintegy felét. A mögöttes kormányzati szemléletre jellemző, hogy az Államreform Bizottság egyik vezető szakértője (Mihályi Péter) szerint 'a falu középkori hagyomány, miért kellene fenntartani? A magyar települések többsége életképtelen!' Véleménye szerint az állam feladata éppen az, hogy ösztönözze az embereket, 'mozduljanak el onnan, ahol vannak!' Ez ellentétes azzal, amit az európai vidékfejlesztési elképzelések céloznak.
Következtetés:
A fentiek alapján leszögezhető, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program jelen formájában nem alapul társadalmi közmegegyezésen. Forráselosztási arányai nem tükrözik a magyar agrárium és vidék tényleges problémáiból fakadó teendők forrásigényét. Érdemi kialakításában a vidék társadalmának meghatározó csoportjai nem vettek részt, illetve a programot még ma sem ismerik. A program zömében azokra a területekre koncentrál, ahol a tőkés klientúra sürgeti a pályázati pénzekhez való hozzájutást.
Forrásmunkák:
Ángyán József (2007. szeptember): Az agrár- és vidékfejlesztés európai trendje és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (folyamat- és helyzetelemezés), Nemzeti Érdek, Budapest, I. évf. 3. sz., 26-55. p. (https://www.nakp.hu/counter/click.php?id=283)
Ángyán József (2008 január): Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (2007-2013) kritikai elemzése, Magyarország politikai évkönyve, 2007 (in press) (https://www.nakp.hu/counter/click.php?id=347)
http://www.budapestanalyses.hu/docs/Hu/Elemz%E9sek_Arch%EDvum/analysys_182_hu.htm l |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-22 22:48:10, péntek
|
| |
| |
Alkotmánybíróságon támadják az egészségügyi törvényt
2008-02-22 19:21 Barikád.hu
Bihari MihályBihari MihályPénteken kifogást emeltek az Alkotmánybíróságon az új egészségbiztosítási törvénnyel szemben, melyet február 11-én név szerinti szavazáson fogadott el a Parlament. Mivel magánszemély támadta a jogszabályt, nem kötelező azt soron kívül tárgyalnia a taláros testületnek.
Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke, korábban MSZP-s képviselő döntheti el, mikor tárgyalja a testület a kifogást, ugyanis nem tudni, mennyi fog a közeljövőben érkezni. Döntő kérdés lehet, hogy a bírák szerint az állam - miközben az egészségüggyel alapvető közfeladatot lát el - mennyire vonhat be magántőkét feladata teljesítésekor.
Ismeretes, a Fidesz végül nem kezdeményezett népszavazást a kérdésről.
Heti Válasz - barikád.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-22 22:41:08, péntek
|
| |
| |
Lezsák Sándor nyilatkozatából:
Orbán Viktor nemrégiben azt mondta, hogy a népszavazással nem a pártok, hanem az emberek nyernek...Hiszen az már egészen bizonyos: nem csak a vizitdíjról, a kórházi napidíjról, illetve a tandíjról van szó.
Az ország népe, - egy jelentős része, - az elmúlt években a televízión át szemlélte a valóságot, a politikai vitákat, és ha nem tetszett neki, ha nem értette, vagy egyszerűen csak unta, akkor a távkapcsolóval csatornát váltott, filmet nézett vagy éppen vetélkedőt. Amikor a gyerek azzal jön haza az iskolából, hogy szeptemberben a nyolcadik osztályt a városi iskolában kell elkezdenie, mert a településen megszűnik a felső tagozat, akkor a szülő rádöbben, hogy nem a tévé képernyőjén, hanem vele történik a hír. Bezárják a postát, ritkítják a buszjáratokat, megszűnik az eddig biztonságot jelentő orvosi ügyelet, a gyógyszerért is utazni kell, és számolgatni kezd a munkahelye jövőjében is bizonytalan szülő, hogy a gyerekek taníttatása évről évre nyomasztó gondot jelent.
Döbbenten nézi a gázszámlát, és amikor a negyedik vizitdíj után a kórházban egy korábban gyors vizsgálatra most félesztendős várakozás után kap lehetőséget, akkor józanodni kezd, ébred a hipnotikus álomból: ez az ő élete, valósága, egy kattintással nem lehet átkapcsolni egy kedvező valóságra.
Ha ez a kijózanodás országos veszélytudattá növekedik és a népszavazás együvé rendezi, akkor az valóságot, történelmet formázó erő lehet. A politikai köznyelvben ezt nemzeti összefogásnak nevezzük. Ez legyűrheti a fortélyos kormányzati kommunikációt, a sikeres népszavazás, a többségi "igen" pedig mind a baloldalt, mind a teljes magyar belpolitikai magyar erőteret átrendezheti.
Ez már a Gyurcsány utáni időszak kezdete, a hazai és az európai politikai életben is érezni ezt.
(Magyar Nemzet Online)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-22 22:37:38, péntek
|
| |
| |
egy remek ismeretterjesztő kvíz az EGÉSZSÉGÜGGYEL KAPCSOLATBAN!
http://www.ajovalasz.hu/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-22 22:33:22, péntek
|
| |
| |
Kaposváron is méltóan fogadták Fletót
2008.02.22. 11:42
Kaposváron füttykoncerttel várták a pszichopata miniszterelnököt, aki egy oldalajtón besurranva megúszta a nagyobb tisztítószámlát a Patyolatban.
Kaposváron a Dorottya Hotelben tartott választói fórumot csütörtökön a pártvezér. A kaposváriak méltó módon, füttykoncerttel, bekiabálásokkal fogadták. Kár, hogy a tojástánc elmaradt, mert a főhazudozó most is megérdemelte volna a spontán népnevelést. Mondandóját egy spártai sírfelirattal kezdte: megcselekedtük, amit megkövetelt a haza. Mintha tudná mit jelent a Haza fogalma, mintha bármi köze lenne a spártaiak hősiességéhez.
A kaposváriak is elérték, hogy a miniszterelnök oldalajtón kell besurranjon ha beszédet akar tartani. A demonstrálók folyamatosan fütyültek, bekiabálásokkal próbálták értésére adni, hogy takarodjon. Elmondták véleményüket a Fletó védelmére kirendelt rendőrcsicskákról is, úgyhogy természetesen azonnal igazoltatták őket.
Reméljük minden helyszínen legalább ekkora, vagy még nagyobb fogadtatásban lesz része , hiszen mégiscsak Abszurdisztán miniszterelnökéről van szó, megérdemli.
(FH, hírTV nyomán: Szent Korona Rádió)
http://www.gportal.hu/portal/elemer66/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-22 22:29:06, péntek
|
| |
| |
no tandíj - tessék terjeszteni
http://szanjidotmagadra.com/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-22 22:16:53, péntek
|
| |
| |
Botrány: hova tűnt a TESCO 560 milliója?
2008. február 22. 06:15 | Forrás: STOP
Kerülőút - kerülőutakkal
A TESCO hipermarket három éve 560 millió forinttal járult hozzá a csepeli elkerülő út megépítéséhez és előkészítéséhez, az útszakasz azóta sem készült el - az összeg ugyanis pénzhiány miatt egyszerűen "feloldódott" az önkormányzat költségvetésében.
Tóth János, fideszes csepeli városatya írásos javaslatában arra kéri a képviselőtestületet, hogy az 560 millió forintos adományt vezessék át az önkormányzat Infrastruktúra Keretébe, illetve, hogy ezt az összeget 2008-ban az elkerülő út megépítésére fordítsák.
Németh Szilárd, a XXI. kerületi Fidesz-frakció vezetője a STOP érdeklődésére elmondta, hogy több mint két év múltán egyre nagyobb szükség volna a kétszer kétsávos elkerülő út megépítésére.
A három legterheltebb forgalmú csepeli úton (a II. Rákóczi Ferenc, a Kossuth Lajos és a Táncsics utcában) ugyanis kamionok, teherautók és gépkocsik ezrei hajtanak végig naponta - ezek az utak pedig nagy lakótelepeken húzódnak végig, de az agglomerációs forgalom már elérte a családi házas Királyerdőt is.
A rossz csepeli útviszonyok rendezéséhez - főleg az évtizedek óta a tervrajzokon szereplő, de a kisajátítások elhúzódása miatt lassan épülő csepeli gerincút hiányában - ennek a pár kilométeres elkerülő útnak a megépítése nélkülözhetetlen, mert a dugók szinte mindennaposak, az utak terhelése a nagy forgalom miatt óriási, nem beszélve a levegő súlyos szennyezettségéről, vagy a fokozott balesetveszélyről, amik szintén óriási problémát jelentenek az ott élők számára.
Németh Szilárd felhívta a figyelmet arra, hogy habár az ismert hipermarket által két részletben adományozott pénz nem fedezte volna az elkerülő út teljes egészének a megépítését, a munkálatokat már régen el lehetett volna kezdeni belőle. Az adománnyal azonban egy további jogi probléma is felmerült: a hipermarket ugyanis elvileg nem is utalhatott volna célzott pénzösszeget a csepeli önkormányzatnak, az ugyanis nem közhasznú szervezet.
Orosz Ferenc, Csepel szocialista alpolgármestere hozzátette, hogy örömmel fogadta Tóth János javaslatát, mivel az elkerülő út megépítése elsőrendű feladata az önkormányzatnak, éppen ezért a hipermarket által adományozott 560 millió forintot a költségvetésben legkésőbb 2008 áprilisáig hozzárendelik az út megépítéséhez. A fejlesztésekkel az áprilisi testületi ülésen foglalkoznak majd, az elkerülő út ugyanis része több pályázati útszakasznak, amely rendezné Csepel közlekedési problémáit - ehhez azonban előbb meg kell vásárolni a telket, amin az adott út haladna.
Orosz Ferenc kifejtette: ha jóváhagyják a fejlesztési programot, és az előterjesztés alapján (amely tavaly szeptemberben készült el) az összeg kisajátítása megtörtént, akkor az önkormányzat finanszírozásába korábban bevont és felhasznált összeget az előzetes tervek szerint ennek a szükséges teleknek a megvásárlására fordítják majd. Az alpolgármester szerint a későbbiekben minden elképzelhető helyen pályáznak majd hazai uniós forrásokra, hogy az elkerülő út mihamarabb megépülhessen.
Szerző: Pesti Gábor |
STOP
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=280145 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-22 22:13:51, péntek
|
| |
| |
2008.02.17.
Csurka a kormányváltás után új alkotmányt is akar
Január 26-án elsöprő többséggel újabb két évre Csurka Istvánt választották meg a párt 15. országos gyűlésén a MIÉP elnökévé. A párt népszerűségét a közvélemény-kutató cégek szinte már nem is tudják mérni, a tisztújító ülésről is alig adott hírt a sajtó - pedig a botrány sem maradt el. Egy csoport, amelyből többen sosem voltak tagjai a pártnak, és olyanok, akiket azért kellett visszahívni tisztségükből, mert hamis okirat vagy egyéb súlyos szabálytalanság útján lettek küldöttek, nem kaphattak küldöttigazolványt, és így vendéget sem delegálhattak a gyűlésre. A számok, amelyeket a kívül rekedtek bedobtak, légből kapottak. Ha valaki a MIÉP alapszabályának megfelelően a párttagokból álló szervezetek húsz százalékától szabályos jelölést kap, indulhat bármely tisztségért. A meghívókat a MIÉP ellenőrizte, a rendőrség közrendvédelmi feladatot látott el. A kívül rekedtek mégis bírósággal fenyegetőznek - legalábbis így látja Csurka István, akivel a kialakult helyzet hátteréről és az örökzöld antiszemitavádak állásáról beszélgettünk.
- Miért nem akar visszavonulni, Csurka úr? Most már egészen komoly csapat állt fel, hogy átvegyék öntől a MIÉP irányítását. Pár évvel ezelőtt azt mondta, ha lesz alkalmas utód, akkor szívesen átadja a stafétát. Most meg mintha ragaszkodna a hatalmához.
- Muszáj-Herkules vagyok. Engem nem lehet úgy eltávolítani, hogy én azt nem akarom. Nagyon jól bírom magamat és a munkát is, hála istennek. Itt összeesküvés történt, amelybe belejátszott egyesek intrikus természete is, de külső nyomás, külső megbízatás is érzékelhető volt.
- Már a MIÉP-en belül is összeesküvést érzékel?
- Majdnem minden országos gyűlés előtt kiderült, hogy valakik mást akarnak, mint mi. Útban van a MIÉP. Akármekkora a párt, útban van. Ezt tudomásul kell venni. Volt idő, amikor csak én voltam útban, előbb az MDF-ben, majd a MIÉP-ben is. Mindig felvetődik egyesekben, hogy milyen előnyöket lehetne elérni, ha beilleszkednénk. De én ebbe a rendszerbe nem akarok beilleszkedni, én ezt meg akarom változtatni.
- Tehát a kormányváltásnál többet szeretne? Végül is mit akar elérni?
- Nem csupán a kormányt akarom lecserélni. Azt is. Azt tartom az első szükséges lépésnek. Azután egy új alkotmányozó nemzetgyűlést tartok szükségesnek, új alkotmányt és azt, hogy az új alkotmány alapján új rendszer álljon fel. Ez a célom. Ebben nem hagyom magam megakadályozni ilyen összeesküvők által. Amikor észrevettem, mi folyik a háttérben, hogy felállt egy jól összejátszó csapat, amelyik azt mondta, ő a tagság hangja, felvetődött bennem: hogy a fenébe lehet, hogy én nem hallom meg a tagság hangját? Hiszen én jártam a az országot, mind a két választás előtt. Senki nem mondta nekem, hogy mi a tagság hangja. Ezt velem nem lehet megetetni. Valakik úgy léptek fel, hogy a tagság hangja az, hogy nekem mennem kell. A Szabolcs-Szatmár megyei vezető, akit nem engedtünk be az országos gyűlésre, azzal toborozta a tagokat, hogy "gyere koma, lépjél be a MIÉP-be, kirúgjuk Csurkát". "Na, és miért?" - kérdezték tőle. "Mert antiszemita"- ez volt benne a legaljasabb.
- És ön nem antiszemita?
- Hogy volnék antiszemita?! Bár mindig megmondom a véleményemet, nem teszek különbséget zsidó és nem zsidó ember között, csak igaz és bűnös között. De hogy engedhetném meg, hogy így toborozzanak híveket a MIÉP-en belül ellenem és az egész MIÉP ellen? Ez a MIÉP halálát jelentené.
- A MIÉP-et már az ön bizalmi emberei is elhagyták.
- Alig vannak olyanok, akiket én küldtem el. Akik most felléptek ellenem, őket én hívtam vissza a pártba az országgyűlési választások előtt. Akik kint az utcán ordítoztak, azok között olyanok is voltak, akik nem is MIÉP-tagok, csak a balhéért jöttek, mert úgy gondolták, addig ordítoznak és randalíroznak, amíg feloszlik a gyűlés. Én ezt átláttam és megakadályoztam, hogy bejöjjenek. Olyanok is jelöltették magukat, akik nem is tagjai a pártnak.
- Ők azt mondják, ha beengedik őket, ön akkor is simán nyert volna, miért kellett mégis kizárni őket?
- Mert akkor meghiúsult volna az országos gyűlés. Ezt már két gyűlésen kipróbáltam, és túljártam az eszükön. A MIÉP és a Jobbik által létrehozott Harmadik Út választási párt, december 10-én tartotta gyűlését. Erre a Harmadik Út alapszabálya szerint fel lehet venni új tagokat. Megszavaztuk, hogy felveszünk kilenc embert, öt MIÉP-est és négy Jobbikost, hogy a kiesettek helyén lehessen szavazni. És Bükkfalvy Beatrix, amikor látta, hogy ki lesz egészítve kilenc taggal ez a zártkörű párt, a Harmadik Út, odahozott Vecsésről kigyúrt, tetovált embereket, akik bejöttek, és azt mondták, hogy vegyük fel őket, és ők most szavazni akarnak a költségvetésről és a pénzről. Na kérem, ugyanezeket kellett most rendőrrel kivezettetni. Nyilvánvalóvá vált, hogy ez a kör a MIÉP pénzhez jutását akarja megakadályozni azzal, hogy meghiúsítja az országos gyűlés megtartását, és át akarja venni a hatalmat.
- Csurka úr, szinte már nem is látszik a MIÉP. A közvélemény-kutató cégek nem is mérik a népszerűségét, miért ragaszkodik mégis annyira a párthoz akkor, amikor önt a ma élő legjobb drámaírók között tartják számon?
- Maga nagyon téved. 1989 óta egyetlen darabomat sem játszották.
- Ki se adják? Hiszen magának kiadója van.
- Természetesen én kiadom magamat, de semmi más kiadó, semmi más újság, rádió, semmi. Sehol nem vagyok, meg sem említenek. Éhen halhatnék mint "a legnagyobb magyar drámaíró". Abban az időben, amikor még a "másik" rendszer volt, csak Pesten öt darabomat játszották egyszerre. És nem tettem érte semmit. Egyszerűen csak jók voltak ezek a darabok, és a színészek követelték.
- Hány tagja van most a MIÉP-nek?
- Bár több mint tízezren kaptak tagkönyvet a MIÉP megalakulása óta, de aktívan, szervezetekbe tömörülve talán ha háromezren dolgoznak. Minden megyében működnek szervezeteink, de a legerősebbek Budapesten, Pest megyében, Hajdú-Biharban, Fejér megyében, Csongrád megyében vagyunk. A helyettesem, Kovács László a hódmezővásárhelyi MIÉP-elnök, és ő egy időközi választáson tizenhét százalékot is elért. Melyik parlamenten kívüli pártot jegyzik, amelyik egyáltalán el tudott volna indulni legutóbb a XI. kerületben? Igaz, csak három százalékot értünk el az első fordulóban Fenyvessy Zoltánnal. Nem egyet, meg nem nullát, hanem hármat!
- És mégis, a Jobbik többet szerepel a hírekben. Ön szerint miért?
- A jobbikosok úgy léptek fel, hogy nekik az antiszemitizmus, a zsidókérdés történelmi kérdés, és ők azzal nem foglalkoznak. Ehelyett megcsinálták a Magyar Gárdát. Amikor megnéztem, hogy mi ez a Magyar Gárda, majdnem összevesztem velük. Most meg mi derült ki? Miért nem írja meg a jobboldali sajtó, a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap, meg mindegyik: hány bűnöző fészkelte be magát a gárdába?
- Ön szerint kik finanszírozzák a Magyar Gárdát?
- Lehetséges, hogy az SZDSZ és a titkosszolgálatok környékéről finanszírozzák. És éppen azért, hogy legyen elég muníció a holokauszt-törvényhez, és hogy állandóan ébren lehessen tartani a cigányügyet.
- Korábban a MIÉP töltötte be ezt a szerepet.
- Ez nem igaz, ezt ránk fogták. 1992-ben, amikor megjelent a tanulmányom, Tom Lantos rendezett egy napirend utáni szeánszot a washingtoni képviselőházban, és ott kiáltottak ki szélsőséges antiszemitának. Tom Lantos akkor a zsidó világkongresszus egyik oszlopos tagja volt. Ez tény. Miért volt erre szükség? A betelepítés miatt. A Ferihegyi repülőtéren maguk vámolják, maguk számolják magukat, nem látja őket senki. Busszal viszik őket ide-oda, van hely, építik nekik a lakásokat. Menjen, gyűjtsön kopogtatócédulát, csengessen be (még itt is, ebben a híres budai kerületben is!) egy-egy lakásba, azt hallja majd, hogy "nem beszélek magyart, orosz, orosz...". Nem mind Izraelből jött, de Izraelből is, és lehet, hogy aztán innen szélednek tovább. Oroszországból is érkeznek.
- Mi a baja Izraellel?
- Izrael helyzete tarthatatlan. Ha megnézzük a térképet és a szaporodási arányokat, akkor azt kell mondanunk, hogy tarthatatlan. Vagy mind kiirtják a palesztinokat és az arabokat, vagy egy másik helyet kell választaniuk. Ez a hely pedig az Európai Unió és ezen belül a Kárpát-medence. Ezért van az egészségügyi rendszer elfojtása, hogy haljon meg minél több ember, minél előbb, ne kelljen eltartani őket. Ötmillió elég a kiszolgálásra.
- Milyen kiszolgálásra?
- Őket kiszolgálni. Meg kell nézni a történelemben, hogy folytak le ezek a helycserék.
- De ha itt tombol az antiszemitizmus, miért jönnének mégis ide?
- Mert ez a nép nem antiszemita. Ez a nép olyan türelmes, hát honnan volna itt antiszemitizmus, pláne a vidéki emberekben, akik negyven évig nem is láttak zsidó embert, nem is tudják megkülönböztetni őket a nem zsidóktól. A kínaira haragszanak, meg a négerre esetleg, meg természetesen a cigányra, azért tolják a cigánykérdést előre, minden tekintetben, hogy arra menjen a harag, mert az felismerhető.
- De amikor ön a globális multinacionális nagytőke térnyerését szidja, azt gondolom, mégsem feltétlenül csak az, úgymond, zsidó tőkére gondol. Vagy mégis?
- Ember legyen a talpán, aki megállapítja, hogy egy nagytőkés csoport kiféle-miféle. A Magyarországon mozgásba hozott tőke többnyire "látható", még ha ciprusi offshore-cégeken keresztül érkezik is ide. Az a tény, hogy valaki ezeket a kérdéseket felveti, még nem teszi antiszemitává. Az eszkimó tőke túlzott méretű beáramlása ellen is ugyanígy tiltakoznék.
(Forrás: Magyar Hírlap)
http://www.miep.hu/fuggetlenseg/2008/februar/17/10.htm |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-22 21:58:24, péntek
|
| |
| |
Kátai Albert:
A halál népbiztosa
Szamuely Tibor gyilkosságai
A magyarországi barbár bolsevista-uralom egyik legfélelmetesebb és legvérengzőbb népbiztosa Szamuely Tibor volt, aki mellett a világtörténelem híres brigantijai, könyörtelen banditái és veszedelmes inkvizítorai mind eltörpülnek. Ha valahol ellenforradalmi akciót fedeztek fel, Szamuelyt küldték a helyszínre rendcsinálás céljából, ha a munkásság elégedetlenkedett Szamuelyt uszították reájuk, ha valahol valami mozgolódást vettek észre, azonnal Szamuelynek adtak megbízást, és Szamuely ment, vitte magával a mindenre kész, vakmerő terrorfiúkat. Ment gyilkolni, akasztatni, fiatal, drága, szép életmécseket kioltani. . . Átok és jajszó kísérte útjában. Neki kellett a vér, ő gyönyörűséget érzett abban, hogy mások ájult kínokban, haldokolva hörögnek. Hogy ki volt tulajdonképpen ez a tébolyodott bestia, honnan jött, mit csinált, hogyan került a kommunisták közé és hogyan tartotta fenn magát, ezt fogjuk alább részletesen, hiteles adatok alapján felsorolni.
A VÁRADI FICSÚR
Szamuely Tibor mint egész jelentéktelen, kezdő újságíró került Nagyváradra 1908 tavaszán. A legjobb vidéki napilap szerkesztőségében, a "Szabadság"-nál kapott állást, ahol rendőri riporter volt A híres bihari Tisza-lapnál nem nagyon használhatták és átment a még szervilisebb politikát űző Nagyváradi Naplóhoz. Szamuely mindig nagyon elegáns volt, feltűnően öltözködött és igazi ficsúr megjelenése volt. Nagyon szerette az úgynevezett jobb társaságokat, újságírói körökben alig mutatkozott és roppant boldognak érezte magát, ha egy-egy váradi dzsentrivel végigsétálhatott a Brémer téren. Szamuely egyszerű nyíregyházi zsidó szülőknek a gyermeke, de ő mindenütt mint fajmagyar, mint őskatolikus szerepelt. Szörnyen szidta a zsidókat, kifejezetten antiszemita volt és gyakran járt a templomba. Ugyanaz a Szamuely, aki a diktatúra alatt halált üvöltött mindenre, ami egyházi, ugyanaz a legényke néhány évvel ezelőtt szégyellte zsidó származását és szeretettel ölelte keblére a vármegyei reakciósokat.
INCIDENS A SZOCIALISTÁKKAL
Szamuely mint váradi újságíró csak nagyon nehezen tudott boldogulni. Várad ugyanis mindig híres volt arról, hogy ott a legtehetségesebb emberek dolgoztak. A stréber, tolakodó Szamuelynek igen nehéz szerepe volt, amin azonban könnyen segített. Egyszerűen amit nem ért el újságírói készséggel, azt megcsinálta nemtelen inkollégialitásával. A kommün alatt annyira rettegett népbiztos valaha a leggyávább, a legalattomosabb ember volt. Már korán reggel beült a rendőri sajtóirodába és minden jelentéktelen csirkelopást följegyzett. Kollégái még aludtak, de ő már futott a riportok után és ha a rendőrségen kezébe került egy akta, gyorsan lejegyezte és megkérte a fogalmazót, hogy az anyagot ne adja ki más újságírónak. Néhányszor sikerült neki a trükk, kollégái lemaradtak és ilymódon hízelegte be magát az agyvelőuzsorás lapkiadóknál. Szamuely egyébként minden kiadó előtt becsben állott, szerették a laptulajdonosok, mert éhbérért sokat dolgozott, mert denunciálta társait
Egy ízben a munkások sztrájkba léptek Nagyváradon és a sztrájkolók megkérték az újságírókat, hogy szimpatikusan írjanak a munkáltatók és a munkások közötti harcról. A demokratikus érzelmű hírlapírók valamennyien teljesítették a munkások kérését, egyedül Szamuely Tibor halálnépbiztos, főkommunista volt az, aki a munkáltatók mellett foglalt állást lapjában, és piszkolódó, szemtelen hangon írt a sztrájkról. Becstelen magatartásáért a váradi szocialisták meg is akarták verni. Felkeresték a szerkesztőségben, de Szamuely elszaladt és a többi kollégáknak kellett őt megvédeni.
A KIS KERESZTÉNY-SZOCI
Másfél évi szereplés után Szamuely Tibor zsidó hírlapíró mint keresztényszocialista került fel Budapestre a "Magyar Kurír" című katolikus kőnyomatoshoz. A szerkesztő úr tudta Szamuelyről, hogy zsidó, de olcsó munkaerő volt és így vallása dacára is alkalmazta. Szamuely azonban nem vált be a Kurírnál és átment a Magyar Távirati Irodához. Strébersége közismert volt, de annál jobban tudták róla, hogy mint újságíró született antitalentum. Kis ideig működött a Népszavánál is. A legérdekesebb, hogy mindenki tisztában volt származásával, de ő következetesen adta a keresztényt és összeköttetést tartott fenn a keresztényszocialistákkal is.
A BOLDOG KATONA
A háború kitörésekor Szamuely Tibor boldogan vonult be katonának. Elegáns uniformist csináltatott és a legnagyobb ambícióval lépett a katonai pályára. Alantasaival szemben a legszigorúbb eljárást tanúsította, kínozta a közlegényeket és olyan komolyan vette a katonaságot, mint a legsötétebb aktív tiszt. Szamuely igen harcias legény volt, a háborúpártiaknak adott igazat és kitartásra, hősiességre buzdította a legénységet. Mikor kikerült a frontra, ő volt az első, aki megadta magát az oroszoknak.
A KAUKÁZUSI FOGOLYTÁBORBAN
Szamuely Tibor a fogságban összekerült Kun Bélával, aki mindig közel állott a szocialistákhoz és aki már évekkel ezelőtt is részt vett a magyar munkásmozgalomban. Kun Béla és Szamuely a fogságban meghitt barátság keletkezett, és Kun szívesen tanítgatta, oktatta a polgári gondolkozású Szamuelyt. Később mindketten elkerültek a kaukázusi fogolytáborba és itt érte őket az orosz forradalom.
Szamuely Tibor, aki igen fogékony elme volt és ha érdeke úgy diktálta, mindig szívesen szegődött olyan eszméhez, ami neki nem meggyőződése. Az orosz forradalom idején, Kun Béla befolyása alatt beállt agitátornak. Buzdította a magyar hadifoglyokat a bolsevizmusra, előadásokat tartott nekik és főleg az volt a szerepe, hogy a magyarokat megnyerje a vörös hadsereg részére. Kun Béla - Lenin utasítására és támogatásával - magyar napilapot indított Moszkvában a magyar hadifoglyok részére és ekkor Kun magához vette Szamuelyt. Itt kezdődik Szamuely politikai karrierje.
Szamuely pompásan értett a szervezéshez és sikerült is neki igen sok magyar katonát megtéveszteni. Ezek tömegesen álltak be Lenin vörös gárdájába. Amikor Lenin Pétervárról Moszkvába tette át székhelyét, Szamuelyt magához vette.
A TERRORISTÁK BALSZÁRNYÁN
Érdekes, hogy Szamuely már Oroszországban is a terroristák balszárnyához tartozott és már Moszkvában is volt egy külön terrorcsapata, amely sokkal vérengzőbb, bestiálisabb volt a többi csapatoknál. Szamuely könyörtelenül dolgozott, nagy volt a kivégzésekben és a legnagyobb lelki nyugalommal tudta az ártatlan emberek százait kivégeztetni. Szamuely Oroszországban több mint száz magyar tisztet lövetett agyon, mert ezek nem akartak beállni az orosz vörös gárdába
A VISEGRÁDI UTCÁBAN
Szamuelynek a terrorszerepe Magyarországba való visszatérése után is megmaradt. Mikor a Visegrádi utcában 1918. év novemberében megkezdték a bolsevista agitációt, Szamuely rögtön hozzáfogott a terrorcsapat szervezéséhez. Kun Béla volt a kommunisták teoretikusa, aki a Visegrádiutcai obszkurus tanyán előadásokat tartott a bolsevizmusról a híveknek, Szamuely körül pedig az Oroszországból elszármazott forradalmárok csoportosultak.
A BUJDOSÓ
Közvetlenül Kun Béla megveretése után Szamuely sokáig rejtőzködött. A kommunisták legnagyobb részét összefogdosták a Károlyi-kormány alatt, de Szamuelynek sikerült elbujdosni. Néhány bolsevista Váradra ment és ott megindították a Nagyváradi Vörös Újságot, amely még intenzívebb agitációt fejtett ki, mint a fővárosi testvérlap. Szamuely rejtekhelyéről dirigálta a dolgokat és egy percre se szűnt meg agitálni a kommunizmus érdekében. A nagyváradi Vörös Újságot Jancsó és Vántus csinálták. A Károlyi kormány elfogatási parancsot adott ki ellenük és sikerült is őket elcsípni. Érdekes, hogy Jancsót és Vántust akkor hozták Pestre a detektívek, amikor már Szamuelyék vették át a hatalmat.
SZAMUELY MEGFENYEGETI KUNT
A tanácskormányban Szamuely a legszélsőbb baloldalon állott és folyton azt követelte, hogy a burzsoák megsemmisítésére a legerélyesebb eszközökhöz kell nyúlni. Élénk vita fejlődött ki például akörül, hogy az új magyar tanácsalkotmány nem lehet szolgai mása az orosz szovjet alkotmánynak és általában okulva az oroszországi véres eseményeken, iparkodjanak minden vérengzést elkerülve egy, a magyar speciális viszonyoknak megfelelő alkotmánytervezetet szerkeszteni. Ezt Kun Béla akceptálta is, Szamuely ekkor ismét a terrorcsapatokra támaszkodva megfenyegette Kunt, hogy amennyiben megalkuvó politikát követne, lesz rá módja, hogy a szovjet éléről eltávolítsa.
MARAKODÁS A KONCÉRT
Ebben az időben történt, hogy a népbiztosi szerepek kiosztásánál Szamuelyt mellőzték a szélsőséges politikája miatt. Szamuely egy napon megjelent a Nemzeti Palotában Kun Béla külügyi népbiztos szobájában és az ott összegyűlt fegyveres kommunisták jelenlétében rátámadt Kun Bélára s erélyesen magának követelte a hadügyi népbiztosi állást. Néhány nap múlva a népbiztosságok újabb felosztásakor a tehetségtelen, erőszakos, vérengző bestiát közoktatásügyi népbiztosnak tették meg.
MÁJUS MÁSODIKÁN
A május másodiki krízis idején, amikor a diadalmas intakt román hadsereg elérte a Tiszát és a vörös hadsereg demoralizálva özönlött Pest felé, Kun Béla a legpesszimisztikusabb hangok megütésével akarta talpra állítani a megvert és legázolt vörös hadsereget, Szamuely pedig állítólag Oroszországba repült és onnan pénzbeli és erkölcsi támogatást hozva, azzal terrorizálta a volt szocialistákat, hogy Leninék rövidesen reális segítséget fognak nyújtani a magyar szovjetnek.
A ROSSZKEDVŰ VÉRENGZŐ
A proletárdiktatúra alatt a vidéken egymást érték az ellenforradalmi akciók A tanácskormány mindenüvé Szamuelyt küldte rendet csinálni. Szamuely boldog örömmel vállalta a szerepet és csinált is mindenütt olyan borzalmas és kegyetlen rendet, amire évtizedek múlva is vissza fognak emlékezni. Akasztatott, kivégeztetett és gyilkoltatott mindenütt. Egy-egy városban tíz-húsz embert is bitóra húzatott. Nem csinált nagy dolgot a kivégzésből. Ha valakire azt mondták, hogy ellenforradalmár, Szamuely azonnal halálra ítélte és kivégeztette. Az ország ügye kezdett rosszul állni, az éhség egyre jobban terjedt, a helyzet válságosra fordult. A bolsevisták uralma megingott és Szamuely zárkózott lett és rosszkedvű. A szovjet ülések ideje alatta parlamentben egy újságíró megkérdezte Szamuelyt, hogy meddig tart még. Az újságíró a szovjet ülésekre nézve kérdezte, hogy meddig tart de Szamuely másképp értelmezte és így felelt:
- Ameddig a bőrünk bírja.
A NAGY RENDEZŐ
Szamuely alaposan értette, hogyan kell a tömegeket elkápráztatni. Ő volt a nagy rendező. Érdekes jelenet volt, amikor az első szovjet-gyűlést a Népoperában megtartották, a külső ünnepélyt Szamuely rendezte. A színház előtt dísszázadok álltak, elől kürtösök és amikor Szamuely autója a színház elé ért, a kürtösök jelt adtak. Szamuely mintegy diadalmas hadvezér érkezett. Orosz egyenruha volt rajta és mielőtt bement volna a szovjet-ülésre, szemlét tartott a vörös hadsereg fölött A zenekar az Internacionálét bömbölte és Szamuely büszkén, boldogan sétált a sereg előtt és kijelentette:
- Nagyon meg vagyok elégedve.
Szamuely egyébként csak akkor érezte jól magát, ha vidéken az ellenforradalmárok fölött ítélkezhetett. A pártban állandó differenciái voltak a higgadtabb elemekkel és így a legtöbbször hóhérkörúton volt. Ezekről a gyászos, döbbenetesen rémes, kegyetlen és örök emlékezetű hóhérkirándulásokról fogunk e füzetben egyet-mást elmondani.
HÉT AKASZTÓFA
A proletárdiktatúra alatt borzalmas szenvedésen mentek keresztül a dunántúli polgárok. A színmagyar vidék sehogy sem akart behódolni a vörösöknek és úgy a birtokosok, mint a kereskedők, parasztok, hivatalnokok mindent elkövettek a vörösterror fékevesztett garázdálkodása ellen. Többek közt ellenforradalmi akciót kezdtek a csornaiak is. Megalakult a fehér gárda, amely elhatározta, hogy felemeli tiltakozó szavát a rablóhadjárat ellen. A csornaiak azonban még akcióba se léptek, amikor már a tanácskormány tudomást szerzett tervükről. Húsvét előtt egy nappal Szamuely Tibor vezénylete alatt Lenin-fiúk érkeztek Csornára és Szamuely azonnal elrendelte az ostromállapotot.
Megindult a gyanúba vett emberek ellen a vizsgálat és elrendelték a házkutatásokat. A Lenin-fiúk berontottak az egyes úri, gazdag kúriákra és ott mindenütt rabolni, fosztogatni kezdtek. Nagy mennyiségű kék pénzt, tömérdek ékszert és más értékes tárgyakat vittek el a terror-gyerekek azokból a lakásokból, ahol házkutatást tartottak. Aki a rablás ellen tiltakozni mert, egész egyszerűen leütötték. A városka lakosságán páni félelem vett erőt. Mindenki rettegve várta, hogy mikor jönnek hozzá a brigantik, akik nem voltak tekintettel semmire sem, hanem könyörtelenül végezték bestiális munkájukat. Egy nap alatt Szamuely befejezte a vizsgálatot, melynek eredményeképp hét gazdag, előkelő csornai embert: Ákócs, Glazer Ferenc és Haffer Ferenc kereskedőket letartóztatták.
Húsvét első napján Csorna piacterén, a templommal szemben a törpe akácfákra köteleket kezdtek szerelni. Ugyanekkor kidoboltatták, hogy délután mindenki legyen a piactéren, ahol Szamuely Tibor népbiztos elvtárs beszédet fog tartani a néphez. A csornaiak már tudták, hogy miről van szó, látták a hét bitófát és irtózattal gondoltak a közeli órákban bekövetkező eseményekre.
A hét vádlott fölött Szamuely a községháza épületében ült vésztörvényszéket és mind a hét embert kötél általi halálra ítélte. Az akasztófák már elkészültek, a kötelek ott lógtak a kis akácokon és minden fa előtt alacsony székek voltak, amelyekre a boldogtalan áldozatoknak fel kellett lépniök.
Délután négy órára volt kitűzve az akasztás. A Piactéren rengeteg ember gyűlt össze és borzadva, a félelemtől reszketve várták a történendőket. Úgy fél négy óra tájban indult el a menet a községházáról. A hét vádlott szuronyos Lenin-fiúk közt haladt. Gallérja, nyakkendője minden embernek a vállára volt téve. Amikor az elítéltek a Piac térre értek, a jelenlevők hangos zokogásban törtek ki. Az asszonyok sikoltoztak, a férfiak szeme könnyekkel volt tele, az ártatlan emberek hozzátartozói kezeiket tördelve ordítoztak és térden állva könyörögtek Szamuelynek, hogy adjon kegyelmet. A Lenin-fiúk a borzalmas sírásra, hogy a nép megijedjen, a levegőbe lőttek, Szamuely pedig hangosan kijelentette, hogy nincs kegyelem, az elítélteknek meg kell halniok.
Elsőnek Laffer kereskedőt végezték ki a hóhérok. Laffer háza szemközt volt a vesztőhellyel és a felesége, édesanyja és gyermeke a ház ablakából nézték végig, amint szerettüket a bitó alá hurcolták. Laffer édesanyja, amint fiát a bitó alatt meglátta, szívszélhűdést kapott és meghalt, felesége elájult és megbetegedett. Ezt Szamuelynek rögtön hírül adták, de a tény nem hatotta meg, hanem sorra kivégeztette az embereket.
Ákocs földbirtokos eres, hatalmas ember lévén, a lába a földet érte és így az akasztás nehezen ment. Erre a Lenin-fiúk az ártatlan áldozat lábára is kötelet kötöttek és nyakánál és lábánál fogva akasztották fel. Ákocs mintegy 25 percig szenvedett a bitófán.
A minden emberi fogalmat felülmúló kegyetlen vérengzés után Szamuely beszédet intézett a megjelentekhez : - Kedves elvtársaim - mondotta a tébolyult hóhér a gaz fehérek, akik ellenforradalmat akartak csinálni, elvették méltó büntetésüket. Íme láttátok, hogyan bűnhődnek azok, akik a tanácskormány ellen vétenek. Ma hét embert akasztottunk fel, holnap is hetet akasztunk s ha kell minden nap, de nem tűrjük, hogy az uralmat kivegyék a kezünkből. A hét holttestet elrettentő példaképp itt hagyjuk lógni estig.
A holttesteket este vágták le a kötélről és valamennyiöket egy gödörbe földelték el.
Így ítélkezett Csornán Szamuely húsvét első napján.
SZAMUELY TIBOR, A KEGYELEM VÁMSZEDŐJE
A kormány helyzete már nagyon megingott, a tiszai frontról, ahol a románok roppant vereséget mértek a vörösökre, rossz hírek érkeztek, a fővárosban az elégedetlenség egyre jobban fokozódott, amikor Szolnokról jelentették, hogy a városban kitört az ellenforradalom. Az ottani kommunista vezérek hosszú táviratokban számoltak be az eseményekről és rögtöni segítséget kértek, mert veszedelembe jutott a proletár haza. A kormány Szamuely Tibort bízta meg, hogy menjen le Szolnokra és fojtsa el csírájában a fehérek akcióját. A vérengző, szadista hajlamú Szamuely, akinek különös gyönyörűséget okozott a mások szenvedése és fájdalma, nagy karhatalmi erőt vett magához és külön vonaton utazott az élénk, szép alföldi városba.
Szamuelynek első dolga volt kihirdetni a statáriumot és hozzáfogott a vizsgálathoz. A kereskedőket, birtokosokat, ügyvédeket azonnal letartóztatta és minden indok nélkül vád alá helyezte őket. A szerencsétlen emberek hiába tiltakoztak az ellen, hogy nekik semmi részük nincs a politikai mozgalomban, hogy ők távol tartották magukat mindentől. Szamuely mindezek dacára nem nyitotta meg előttük a börtön ajtaját. A letartóztatottak közt volt többek közt Oesterreicher Lajos dúsgazdag szolnoki kereskedő és ennek fivére is. A kereskedő ellen az volt a vád, hogy gépfegyvert rejtegetett a lakásában. És a vád ugyan nem nyert beigazolást, de a kereskedőt Szamuely halálra ítélte és ki is végeztette. Az idősebb ember kivégzése Szolnokon óriási megdöbbenést keltett és a polgárság tehetetlen elkeseredettséggel, folytonos szidalmak és átkozódások közt emlékezett meg a bestiális Szamuelyről.
Ugyanazon a napon, amikor az öreg Oesterreichert kivégezték, megjelent Szamuelynél a fiatalabb Oesterreicher húga és könyörögve kérte, hogy engedje bátyját szabadon. Szamuely eleinte hallani se akart a kérdésről, de amikor a kétségbeesett hölgy pénzt ígért, Szamuely azonnal engedékenyebb lett.
- Ha pénzt adnak, akkor lehet beszélni a letartóztatott egyén szabadon bocsátásáról - mondotta a halál népbiztosa.
- Minden összeget szívesen áldozunk, csak tessék kibocsátani bátyámat.
- Adjanak százezer koronát és bátyja egyelőre szabad.
A pénzt gyorsan megszerezték és a vádlottat Szamuely parancsára a Lenin-fiúk kiengedték A városban hamar híre futott, hogy milyen módon lehet a fogva tartott embereken segíteni és a vádlottak hozzátartozói tömegesen járultak Szamuelyhez hasonló kérelemmel. Az egyik letartóztatásban lévő úr rokonai fehér pénzt vittek Szamuelynek, aki azonban a hamis kétszáz koronásokat nem fogadta el, hanem kijelentette:
Kegyelmet csak kék pénzért adunk. A fehér pénzt költsék el itthon, a kéket adják ide, ha kedves a vádlott élete.
És a kegyelem vámszedőjének sikerült ily módon három millió koronát összeharácsolni Szolnokon.
(1919)
http://www.angelfire.com/realm3/hmult/cikkek/szamuely.htm#r001 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-22 21:54:21, péntek
|
| |
| |
Katyn. Részlet a Lenin sírja című könyvből.
David Remnick
1935 és 1939 között több mint 15 millió embert tartóztattak le a Szovjetunióban és 7 milliót kivégeztek közülük.
- Látja ezt a kaput? - kérdezte Milcsakov. Nos, éjszakánként itt jöttek be a hullákkal megrakott teherkocsik. Csak úgy dőlt belőlük a sok halott. A Ljubjankán, vagy a Katonai Kollégiumban tarkón lőtték őket- ily módon kevésbé vérzik az ember. Itt aztán régi lőszerládákba kerültek majd temetői dolgozók felhevítették a föld alatti kemencéket - ott az ajtó mögött - vagy kétszáz fokra. Hogy minden szép rendesen menjen és megfeleljen az előírásoknak, mindig jelen volt egy hivatásos tanú, és ellenjegyezte a papírokat. A hullákból csak hamu, néhány csontszilánk, esetleg egy-két fog maradt. Mindezt nagy gödörbe temették.
Sétáltunk egy kicsit a sírkövek és gondosan megmunkált síremlékek között, melyek akár a párizsi Pére Lachaise temetőben is lehettek volna. "Ismeretlenek Sírja, 1930-194"; ennél megálltunk. Négy fehér műanyag tulipán volt a földbe szúrva, egy vázában pedig nagy halom hervadt szegfű, melynek olyan poshadt szaga volt, mint a kilottyant bornak. Az emlékmű alapzata mellé valaki apró Szent György-ikont helyezett. - A gödör öt méter mély volt, és hét négyzetméter az alapterülete - magyarázta Milcsakov -, és amikor megtelt hamuval, sok száz kiló hamuval, jött a titkosrendőrség és lebetonozta. - Azt beszélik, hogy Buharin is itt van eltemetve, tette hozzá, de nem volt biztos benne.
-A tisztogatási hullám csúcsán egész éjjel dolgoztak a kemencék - folytatta Milcsakov. - Hamu borította a templomtornyokat és a háztetőket. Finom hamuréteg födte a havat is.
Átkocsiztunk a Kalitnyikovszkij temetőbe, ahol több ezer holttest nyugodott. A temető közvetlen szomszédságában kolbászüzem működött, bűzös hely. -A tisztogatások idején a város összes kutyája idejárt - mesélte Milcsakov. -Akkoriban jóval büdösebb volt, mint most; vérszag terjengett a levegőben. Az emberek az ablakból kihajolva okádtak, a kutyák meg virradatig vonítottak. Néha látták, ahogy egy egy kutya emberi karral vagy lábbal sétál végig a temetőn.
A Novoszpasszkij- kolostornál Milcsakov megmutatta azt a meredek tópartot, ahol a külföldi kommunisták szitává lőtt tetemeit temette el az NKVD: John Permert az amerikai Kommunista Párttól; annak a nyolcszáznegyvenkét német antifasisztának a vezetőit - Herman Remmelét. Fritz Schultkét, Herman Schubertet és Leo Fleiget -. akiket 1938 áprilisában tartóztattak le; a magyar Kun Bélát és Magyar Lajost; a jugoszláv Vladimir Copicot; a román Marcel Paukert és Alexander Dobrodzsanut.
- Régen almafák voltak a parton, de mindet felégették. Bevitték a foglyokat a kolostortemplomba, egy "fürdőnek" nevezett helyiségbe - folytatta Milcsakov -, ott levetkőztették, megmázsálták, aztán tarkón lőtték őket. A kartotéklapokon ezt hívták "orvosi kezelésnek". Ülve lőtték őket tarkón, egy kis ablakon át, mely a fogoly feje mögött nyílt. Azért ezt a módszert választották, mert így elkerülhették a gutaütést, az infarktust és a hisztériás rohamokat. Szorosan egymás mellé fektették a tetemeket, és lovaskocsival a krematóriumba vitték.
Milcsakov szüntelen harcban állt a KGB-vel, hogy engedélyt kapjon a kutatáshoz. Jelentkezett Csehszlovákiába 1968-ban, amikor a Szovjetunió a "prágai tavaszt" leverte.
"Ostoba voltam - mondta később. - Mindent elhittem. Első szóra életem adtam volna a hazámért. Afganisztánba kérte magát, és 1987-től 1989-ig ott szolgált. Moszkvába visszatérve aztán jó keserűt kortyolhatott az ország valódi történelméből. Az utóbbi hetven évben jogsérelmet szenvedettek rehabilitációs ügyeiben nagy erővel nyomozó Katonai Ügyészségre helyezték. Lassacskán megismerte a szovjet történelem legrondább ügyeit: a tisztogatásokat, a lengyel tisztek lemészárlását, az 1961-es véres katonai támadást a novocserkasszki békés tüntetők ellen.
Amikor Sztarobelszkbe, majd Mednojébe helyezték a sírfeltárásokhoz, szenvedélyes aprólékossággal látott munkához. Mednojében pontosan tudta, hol ásson és mit keressen, mivel a munka megkezdése előtt kihallgatott egy helybélit, a titkosrendőrség nyugalmazott tisztjét,, aki 1940-ben segédkezett a Moszkvából jövő utasítások végrehajtásában. Vlagyimir Tokarjev még tisztán emlékezett, bár már elvesztette látását és betöltötte nyolcvankilencedik életévét, amikor a történelem utolérte. Videokamera előtt ülve elmondta Tretyeckijnek, mi módon végezte ki a titkosrendőrség a Kalinyin környéki erdőben a lengyel tiszteket 1940 áprilisában - egy hónapon át éjszakánként kétszázötvenet.
" Egész bőröndnyi német revolvert hozott magával a kivégzőosztag, Walther 2-es típust - kezdte Tokarjev. - A mi TT-nket nem tartották elég megbízhatónak. A gyakori használattól könnyen túlmelegedett... Ott voltam, mikor a kivégzéseket megkezdték. A főgyilkos Blohin volt, vagy harminc másik, főként az NKVD kötelékébe tartozó sofőrrel és őrrel. Köztük volt például az én sofőröm, Szuharjev is. Blohin egyszer csak így szólt: "Gyerünk, lássunk neki!" Speciális munkaruhát vett fel: barna bőrkalapot, barna bőrköpenyt, könyékig érő hosszú barna bőrkesztyűt. Ezek voltak mestersége szörnyű kellékei. Igazi hóhérral álltam szemben.
A lengyeleket egyesével végigkísérték a folyosón, befordultak velük balra, majd bevezették őket a Vörös Sarokba, a börtönszemélyzet pihenőszobájába. Megkérdezték a vezetéknevüket, a keresztnevüket és a születési helyüket - épp csak annyit, hogy azonosítani lehessen őket. Aztán átmentek velük a hangszigetelt szomszédos szobába, és tarkón lőtték őket. Nem közöltek velük semmit, semmiféle bíróság vagy rögtönítélő bíróság döntését nem olvasták fel nekik.
Azon az első éjszakán háromszáz lövés dörrent. Emlékszem, hogy hencegett a sofőröm, Szuharjev, hogy olyan kemény éjszakájuk volt. De a háromszáz soknak bizonyult, pirkadt már, mire végeztek, a parancsuk pedig úgy szólt, hogy csak sötétben dolgozhatnak. Így aztán kétszázötvenre csökkentették a kivégzések számát éjszakánként. Hogy hány éjszaka alatt végeztek? Számolja csak ki: hatezer ember, kétszázötvenenként. Ha a hétvégéket leszámítjuk, közel egy hónap, 1940 áprilisa.
Én nem vettem részt a kivégzésekben. Soha nem jártam a kivégzőhelyiségben. De az embereimet rendelkezésre kellett bocsátanom. Néhány lengyelre mindmáig emlékszem. Egy fiatalemberre például; kisfiús mosolya volt. Hány éves?, kérdeztem tőle. Mikor került a határőrséghez? A kezén mutatta. Hat hónappal azelőtt. Mi volt a dolga? A telefonközpontban volt operátor.
Blohin gondoskodott róla, hogy a kivégzőosztag valamennyi tagját ellássák vodkával az éjszakai műszak végeztével. Minden este behozott a börtönbe néhány ládával. A kivégzések előtt vagy közben soha nem ittak, de utána mindenki legurított néhány pohárral, mielőtt hazatért.
Rengeteg emberre lesz szüksége hatezer ember sírjának a megásásához -mondtam egyszer Blohinnak meg két másiknak. Csak röhögtek. Hozott Moszkvából egy buldózert meg két NKVD- st, azok majd elintézik - felelte végül Blohin.
A holttesteket a kivégzőhelyiség hátsó ajtaján át hordták ki. ponyvás teherautókra rakták, majd az erdőbe vitték. Blohin maga választotta ki a helyet, ahova eltemették őket. Arrafelé volt, amerre az NKVD tisztjeinek hétvégi házai álltak, és amerre az én dácsám is, Mednoje közelében, Kalinyintól mintegy harminc kilométerre. A kiásott árkok nyolc-tíz méter hosszúak voltak, elég nagyok, hogy elférjen bennük a kétszázötven hulla. Mikor végeztek, a három moszkvai nagy ünnepséget rendezett. Sokáig gyötörtek, hogy menjek el. De én nem mentem."
A vak öregember csak mondta és mondta, de hiába mutogatott "másokra" és igyekezett saját szerepének fontosságát kisebbíteni, nem kevésbé volt sátáni, mint Eichmann Jeruzsálemben. De aligha ő itt a lényeg. És nem is a kivégzőosztag tagjai. Blohin és három másik már rég megőrült és öngyilkosságot követett el.
A kommunista párt tagjai, a KGB és a hadsereg vezetői és a helyi funkcionáriusok milliói, akik valamennyien egy meghamisított történelmen nőttek fel. Képtelenek voltak elviselni az igazságot. Nem mintha nem hitték volna cl. Mindenkinél jobban ismerték a tényeket. De az igazság a jólétüktől, a kényelmüktől és a privilégiumaiktól fosztotta meg őket. Joguk egy finom kis hivatalra, egy darabka húsra, egyhavi krími nyaralásra - mindez kolosszális össznépi átverésen, kétszáznyolcvanmillió ember erőszakos elbutításán alapult.
http://www.angelfire.com/realm3/hmult/cikkek/leninsirja.htm |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/8 oldal
|
Bejegyzések száma: 72
|
|
|
|
2008. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
1291 db bejegyzés |
| e év: |
10632 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 955
- e Hét: 2442
- e Hónap: 13553
- e Év: 167049
|
|
|
Offline
