|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
|
|
2008-03-14 23:12:31, péntek
|
| |
| |
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc
1848. március 15. - 1849. augusztus 13.
Magyarország és Ausztria területén
Az osztrák hadsereg orosz segítséggel leveri a szabadságharcot
A forradalom célja Magyarország teljes körű függetlenségének kivívása
Magyarország újkori történetének meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Ugyanakkor a nemzetiségekkel való konfliktusok már előrevetítették a történelmi Magyarország fölbomlásának lehetőségét. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem mutatja jobban, hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni.
A végső lökést a reformok ügyében végül 1848. március 15-e jelentette, amikor a pesti radikális ifjúság vér nélkül érvényt szerzett az ún. 12 pontnak. Ezalatt Kossuth Bécsben tárgyalt a Habsburg vezetőkkel. V. Ferdinánd először nem akarta szentesíteni a pozsonyi országgyűlésen előző nap megszavazott feliratot, azonban 16-án hajnalban - hallva a Pest-Budán történtekről - kénytelen volt engedni
A Batthyány-kormány és az áprilisi törvények [
Március 23-án az országgyűlés felsőtábláján Batthyány Lajos, a március 17-én kinevezett miniszterelnök, kihirdette minisztériumának névsorát.
1848 Országgyűlés
Batthyány Lajos - elnök
Szemere Bertalan - belügyek
Kossuth Lajos - országos pénzügy
Deák Ferenc - igazságszolgáltatás és kegyelem
Mészáros Lázár - honvédelem
Klauzál Gábor - földművelés, ipar és kereskedés
Széchenyi István - közmunka és közlekedésügy
Eötvös József - nevelés (majd az átnevezés miatt vallás és közoktatás)
Esterházy Pál - a Felség személye körül
Batthyány kormány
Az utolsó rendi országgyűlés által elfogadott áprilisi törvényeket az uralkodó, V. Ferdinánd április 11-én szentesítette. Ez fordulópontot jelentett a magyar történelemben, az ország gazdasági-politikai - kormányzási rendszere óriási változáson ment keresztül. Az áprilisi törvények alapján Magyarország csaknem független ország lett. Kimondták Magyarország és Erdély egyesülését. A törvények biztosították a polgári fejlődést, a felzárkózási lehetőséget nyugathoz. Megkezdődött a jobbágyrendszeren és a nemesi kiváltságokon alapuló feudális rendszer felszámolása. A jobbágyfelszabadítást is kitűzték, ennek módját azonban egyelőre nem rendezték.
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Március15 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-14 22:41:27, péntek
|
| |
| |
12 pont
Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés.
1. Kívánjuk a' sajtó szabadságát, cenzura eltörlését. A sajtószabadság a polgárjogok egyik alapvető szimbóluma. A márciusi ifjak a forradalom napján pont az első pont nyomatékosítása miatt indultak útnak és foglalták el Landerer nyomdáját. A korbeli Magyarországon cenzorok felügyelték a nyomtatott sajtót és megakadályozták a nemkívánatos írások publikálását. (A revizor nem szinonimája a cenzornak, mivel a revizor a külföldről beérkező könyveket és a könyvtári állományokat ellenőrizte.) Az áprilisi törvények elismerték a sajtószabadságot, amely a szabadságharc leverése után ismét megszűnt.
2. Kívánjuk a' sajtó szabadságát, cenzura eltörlését. A sajtószabadság a polgárjogok egyik alapvető szimbóluma. A márciusi ifjak a forradalom napján pont az első pont nyomatékosítása miatt indultak útnak és foglalták el Landerer nyomdáját. A korbeli Magyarországon cenzorok felügyelték a nyomtatott sajtót és megakadályozták a nemkívánatos írások publikálását. (A revizor nem szinonimája a cenzornak, mivel a revizor a külföldről beérkező könyveket és a könyvtári állományokat ellenőrizte.) Az áprilisi törvények elismerték a sajtószabadságot, amely a szabadságharc leverése után ismét megszűnt.
3. Évenkénti országgyűlést Pesten. A parlament rendszertelenül ülésezett, a forradalom idején nem pesti, hanem pozsonyi székhellyel. Az országgyűlést kizárólag az uralkodó hívhatta össze, ám semmi sem szabályozta ennek gyakoriságát vagy hosszát. A király azokban az esetekben hívta egybe az országgyűlést, ha érdekében állt, például adóemelést akart keresztülvinni. A reformokat elindító első országgyűlés 1825-ben kezdte meg munkáját, tizenhárom éves szünet után. A forradalom után bővült a választójog, az új parlament 1848. július 2-án ült össze. A forradalom leverése után Ferenc József, megkoronázatlan magyar uralkodó 1861-ben hívta össze újra az országgyűlést, amely csak a kiegyezés után kezdte meg folyamatos működését
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. A törvény előtti egyelőséget sokkal szűkebb értelemben követelték, mint ahogyan ma értelmezzük. A célok között nem szerepelt általános és titkos választójog, ez a korban igen radikális álláspontnak minősült. Alapjaiban a nemesi előjogok helyett a polgári jogrendszert kívánták létrehozni. A nemesi jogrend szerint a születés pillanatában eldőlt, milyen kiváltságokkal bírt az ember. A 19. században polgári gondolkodás a jogokat kiterjesztette, bár korántsem mindenkire. A vallások között sem volt egyenlőség. A Habsburgok hagyományosan a Vatikán szövetségesei, ennek megfelelően a katolikusok előjogokat élveztek más vallásokkal szemben (vegyes házasság, országgyűlési mandátum, stb). Az áprilisi törvények kimondták a felekezetek közötti egyenlőséget és legalizálták az unitárius egyházat.
5. Nemzeti őrsereg. A Batthyány-kormánynak hatalomra kerülésekor nem volt a lakosság és az ország védelmét ellátó önálló katonai ereje. Az 1848 júliusában összeült országgyűlés elfogadta az őrsereg felállításáról szóló törvényt, ,,a személyes és vagyonbiztonság, a közcsend és belbéke biztosítása" érdekében. A nemzeti őrseregben (későbbi nevén nemzetőrség) nem hivatásos katonák szolgáltak, feladatuk a rendfenntartás volt a városokban és a falvakban, leginkább a mai polgárőrséggel lehet összevetni.
6. Közös teherviselés. A nemesi előjogok sarkalatos pontja az adómentesség. A közös teherviselés ennek a felszámolását jelenti, vagyis a nemesek adófizetési kötelezettsége mellett foglalt állást. Az áprilisi törvények jogerőre emelték a közös teherviselést
7. Úrbéri viszonyok megszűntetése. A jobbágyok a földért cserében úrbérrel fizettek. Ennek számos formája létezett: a munkavégzéssel (robot), a terménnyel (dézsma), a pénzzel vagy az ajándékkal történő fizetés. Az úrbéri viszonyokat országosan Mária Terézia rendezte 1767-ben, amikor rendeletével egységesítette a jobbágyok kötelezettségeit. Az úrbéri viszonyokat az 1848-as áprilisi törvények szüntették meg, ám hatása a felemásra sikerült jobbágyfelszabadítás miatt a 20. században is érezhető volt
8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján. A feudális bíráskodás alapja az úriszék, amely a földesurat bírói szereppel ruházta fel: a földesúr mondott ítéletet a birtokán élő jobbágyok vitás ügyei felett. A 19. században az ítélet ellen a helytartótanácshoz lehetett fellebbezni. A polgári normák szerint a törvénykezés független és mindenki számára egyelő, a követelés ezt az igényt fogalmazza meg
9. Nemzeti Bank. Magyarországnak a reformkorban nem volt önálló jegybankja, amely a pénzügyeket szabályozta és felügyelte. A Habsburg Birodalom részeként a monetáris feladatokat az 1816-ban alapított Osztrák Nemzeti Bank látta el. A forradalom után a magyar kormány a Pesten székelő Magyar Kereskedelmi Bankot ruházta fel jegybanki szereppel, a szabadságharc leverését követően azonban elakadt a kezdeményezés. Az első magyar jegybank csak 1924-ben alakult meg.
feladatokat az 1816-ban alapított Osztrák Nemzeti Bank látta el. A forradalom után a magyar kormány a Pesten székelő Magyar Kereskedelmi Bankot ruházta fel jegybanki szereppel, a szabadságharc leverését követően azonban elakadt a kezdeményezés. Az első magyar jegybank csak 1924-ben alakult meg
10. A' katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tőlünk. A Habsburg Birodalom keretein belül nem létezett önálló magyar hadsereg, a magyar ezredek az egységes császári hadrendbe tartoztak. A katonák a birodalom egész területén teljesítettek szolgálatot, nem pedig csak Magyarországon. A Batthyány-kormány elsőként a Nemzeti Őrsereg felállítását kezdte meg, majd a 1848 májusától az önálló magyar hadsereg szervezésébe is belefogott. A hatékony szervezőmunkának köszönhetően fél év múlva 100 ezer fő szolgálat a honvédségben. A szabadságharc bukását követően megszűnt az önálló magyar haderő, a kiegyezés (1867) pedig közös osztrák-magyar hadsereg felállítása mellett döntött.
11. A' politikai status foglyok szabadon bocsáttassanak. Demokratikus jogok hiányában a császári udvar a politikai ellenzék működését ellehetetlenítette, tagjait bebörtönözte. A kor leghíresebb politikai foglya Táncsics (Stancsics) Mihály, akit 1847-ben tartóztattak le sajtóvétségért. Táncsicsot a budai börtönből 1848. március 15-én szabadították ki a márciusi ifjak és a hozzájuk csatlakozott pesti nép
12. Únió. Az oszmán hódoltság következtében a késő középkori Magyarország három részre szakadt és megalakult az önálló Erdély (1541). A törökök kiűzése után a Habsburgok Erdélyt nem csatolták vissza Magyarországhoz, hanem külön fejedelemségként kezelték. 12. pont Erdély és Magyarország egyesítését követelte, amelyet az erdélyi országgyűlés 1848-ban meg is szavazott. A szabadságharc bukása után visszaállították Erdély korábbi státuszát, az egységet a kiegyezés (1867) hozta meg.
Egyenlőség, szabadság, testvériség!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Március15 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-14 22:27:04, péntek
|
| |
| |
1848. március 15.: Forradalom Pesten
A 14-én este a bécsi forradalomról érkezett hír növelte a Pilvax fiatalságának elszántságát, hogy a "12 Pont" szövegét mihamarabb megismertesse a főváros lakosságával.
Arról azonban ezen az estén még nem határoztak, hogy ezt miként valósítsák meg. Csak azt tudták, hogy nem szabad az időt vesztegetniük. 15-én reggel azután Petőfi, Vasvári, Jókai és Bulyovszki Gyula megbeszélése alapján a "12 pont" eredeti, az országgyűléshez intézett bevezetését megváltoztatták. Helyette egy kiáltványt készítettek, amely fellépésüket indokolta meg a leendő hallgatóinak. A pontok szövegét változatlanul hagyták. Ezt a kiáltványt azután felolvasták a Pilvaxban összegyülekezett fiataloknak, majd Petőfi elszavalta két nappal korábban írt költeményét a "Nemzeti Dalt", amelyet eredetileg a március 19-re tervezett reform-lakomára szánt.
A Pilvax ifjúságának kis csoportja ezt követően az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz (a mérnökökhöz), innen a jogászokhoz vonult. Mindenütt elhangzott a kiáltvány és a pontok szövege, s Petőfi elszavalta költeményét. A jogászok csatlakozásával megnövekedett tömeg, amelyet az utca népe is követett (kb. kétezren), Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, amely a Hatvani utca (ma: Kossuth Lajos utca) és a Szép utca sarkán volt. Az ifjúság vezetői által kidolgozott terv ugyanis arra irányult, hogy cenzori engedély nélkül nyomtatják ki a "12 Pontot", ezzel fejezve ki elszántságukat, s egyben így valósítják meg szándékukat, hogy követelésüket megismertessék a közvéleménnyel.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Március15 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-14 22:16:38, péntek
|
| |
| |
Kossuth Lajos, a liberálisok és a konzervatívok küzdelme (1840-1848)
A másik nagy magyar újító Kossuth Lajos volt. Széchenyit vallotta vezérének, és ő nevezte A LEGNAGYOBB MAGYARNAK. Országgyűlési tudósításai miatt három évi börtönt szenvedett. Kiszabadulása után 1841-ben megkezdte a Pesti Hírlap újság szerkesztését. Ebben olyan meggyőző erővel, páratlan szép stílusban foglalkozott minden égető kérdéssel, amely a haladással, a szabadsággal összefüggött, hogy az egész nemzet rokonszenvét megnyerte. A magyar ipar pártolása végett Országos Védegyletet alapított. Ennek tagjai kötelezték magukat, hogy hat éven át csakis hazai ipartermékeket vásárolnak. Iparegylettel, , Gyáralapító Társasággal, Kereskedelmi Társasággal és a Vukovár - Fiume-i vasút tervével törekedett a magyar ipar fellendítésére. A cél az önálló, gazdaságilag független nemzetállam megteremtése volt. Míg az 1843-44-es országgyűlésen többségben voltak a konzervatívok és a nyelvkérdésen kívül más pontban nem tudtak újítást hozni, addig az 1847-48-as nevezetes pozsonyi országgyűlés már jelentős reform törvény-tervezetekkel indította el a fejlődés útját. Az országgyűlést V. Ferdinánd király (1835-1848) magyar beszéddel nyitotta meg. A nemesi rendek önként mondtak le az adómentesség kiváltságáról és eltörölték az ősiség törvényt, továbbá kimondták az örökváltságot (a jobbágyság felszabadult a földesúri terhek alól).
Az országgyűlés ideje alatt érkezett meg a hír, hogy Párizsban kitört a forradalom és kikiáltották a II. köztársaságot. Az esemény hatására Kossuth Lajos indítványozta 1848 március 3.-i beszédében, hogy az országgyűlés követelje a bécsi abszolutizmus megszüntetését és Magyarország számára modern népképviseleti alkotmányt hozzanak. A döntés még meg sem született, amikor 1848 március 13.-án Bécsben is kitört a forradalom és elsöpörte Metternich herceg egész rendszerét. Erre a hírre fogadta el az országgyűlés az egész liberális alkotmányos programot és nagy küldöttség ment Bécsbe, hogy a király szentesítse a követeléseket
Közben Pesten megmozdult az ifjúság is. Petőfi, Jókai és a többiek vezetésével még aznap (MÁRCIUS 15), követelték a teljes szabadság kimondását. Petőfi Sándor vérpezsdítő költeményét a Talpra Magyar-t szavalta el. Ezt, valamint a nemzet követeléseit összefoglaló 12 pontot kinyomtatták a helytartó engedélye nélkül, úgy, hogy egy nyomdát (Landerer) lefoglaltak. Az ifjak oldalán tűntető lelkes tömeg kiszabadította a politikai foglyokat Táncsics Mihállyal az élén-, akik a magyar nép érdekeiért küzdöttek.
1848 március 15. a magyar történelem legcsodálatosabb napjává fényesedett. Az ifjúság vezetésével egy olyan vértelen forradalom zajlott le, egyedül egész Európában, amelyben a magyarság forró szabadságvágyának tettrekészsége nyilvánult meg. A fővárosban a nép kitűzte a nemzeti zászlókat, kivilágította az ablakokat, így ünnepelte a magyarság a szabadság első napját.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Március15 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-14 15:38:06, péntek
|
| |
| |
Kokárda rózsaalakú szalagcsokor.
...... ..........
A színeket rendszerint a nemzeti zászlóról veszik, tulajdonképpen egy nemzeti színű szalagot meghajlítanak. Az eredeti szabály szerint a színek mindig belülről kifelé olvasandók. A zászló fölső (függőleges csíkozásnál a bal oldali) része kerül a kokárda belsejébe, az alsó része pedig a külső szélére.
A magyar kokárda piros-fehér-zöld színű, tehát helyesen kívülre kerül a zöld. Az 1848-as pesti forradalom idején a márciusi ifjak még valóban így is használták. Than Mór festményein is megfigyelhető, hogy a huszárok csákórózsáján is helyesen szerepel a színsorrend. Téves viszont Szendrey Júlia kokárdája amit Petőfinek készített, hiszen ezen az olasz színek sorrendje figyelhető meg. Valószínűleg már a forradalom idején is használtak téves kokárdákat, nem mindeki tudhatta hogyan kell helyesen hajtani.
Manapság téves történelmi berögződések, és a hagyomány miatt legtöbbször a piros van kívül és a zöld belül.
A MAGYAR KOKÁRDÁT MÁRCIUS 15-ÉN, A PESTI FORRADALOM ÉVFORDULÓJÁN SZOKÁS VISELNI. A FRANCIA KOKÁRDÁTÓL ELTÉRŐEN NEM KALAPRA TŰZIK, HA NEM A KABÁT HAJTÓKÁJÁRA VAGY MELLRÉSZÉRE A SZÍV FELŐLI OLDALON.
Színei: Kokárda - a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi
A magyar kokárda piros-fehér-zöld színű, tehát helyesen kívülre kerül a zöld. Az 1848-as pesti forradalom idején a márciusi ifjak még valóban így is használták.
...... ........... ........... ..........
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Március15 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2008. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
113 db bejegyzés |
| e év: |
1158 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3935
- e Hét: 14997
- e Hónap: 27673
- e Év: 261420
|
|
|
Offline
