|
 1/5 oldal 
|
Bejegyzések száma: 42
|
|
|
|
|
|
2008-03-17 23:11:36, hétfő
|
| |
| |
Törvényt sértett az őrző-védő a motozással a nemzeti ünnepen
Belföld
Törvénysértő módon igazoltatták és motozták meg az embereket őrző-védő magáncégek emberei a fővárosban a március 15-i eseményeken. A rendőrségi törvény értelmében hivatalos intézkedésre nincs joga sem az In-Kal Security, sem más biztonsági vállalkozás tagjainak, kizárólag a rendőröknek.
Jelentést készít a Budapesten tapasztalt jogsértésekről a nemzetközi emberjogi szervezeteknek az a tizenhárom külföldi megfigyelő, akik nemzeti ünnepünkön járták a várost. Az Ausztriából, Svájcból, Franciaországból érkező vendégek azzal a tudattal érkeztek Magyarországra, hogy demokráciadeficit van hazánkban, és az állampolgárok nem tudnak megfelelően élni alapjogaikkal. A nap végére azonban azt állapították meg, hogy nem a Fidesz nagygyűlésén ünneplő emberek, hanem a hivatalos szervek viselkedtek törvénysértő módon. A megfigyelők indokolatlanul eltúlzottnak tartották az ellenzéki párt Erzsébet hídnál tartott rendezvényének rendőri biztosítását, a folyamatos motozásokat, igazoltatásokat. Arról is értesültek, hogy a vidékről az eseményre érkező autóbuszokat átkutatták a hatóságok. Tapasztalataikat úgy összegezték, hogy a rendőri fellépés félelemkeltő volt, miközben a Fidesz nagygyűlésén megjelentek magatartása, az ott uralkodó hangulat nem indokolta mindezt. Az utcákon tapasztalt törvénytelenségek kivizsgálására szólítja fel a mai napon Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti minisztert a parlamentben Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke. Az ellenzéki honatya lapunknak elmondta, hogy a fővárosban több helyszínen őrző-védő magáncégek emberei motozták meg az állampolgárokat, holott ehhez nincs jogosultságuk.
"A rendőrségi törvénybe ütközik, ha a közrend és a közbiztonság védelmét nem a rendőrség, hanem az In-Kal vagy más magáncég biztosítja, mivel a hatályos jogszabályok szerint ez kizárólag a rendőrség feladata" - mondta lapunknak Völgyesi Miklós, a Civil Jogászbizottság elnöke. Csakúgy, mint az igazoltatás, motozás, amit az egykori bíró szerint az őrző-védő cégek emberei szintén nem végezhették volna. "Ennyi erővel a Magyar Gárda tagjai is hasonlóan eljárhattak volna" - jegyezte meg Völgyesi Miklós.
A felvételek szerint most sem volt minden intézkedő rendőrön azonosítószám. A rendőrségi törvény értelmében, ha a rendőr egyenruhában vagy rendszeresített gyakorlóban teljesít szolgálatot, akkor is kötelező az azonosító jelvény viselése - mondta Völgyesi Miklós. A jelvény jogosítja fel a hivatalos személyt az egyenruhán kívül az intézkedésre.
SCS
Magyar Hírlap |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-17 23:02:36, hétfő
|
| |
| |
Duli-fuli Feri gyerek és a gusztusos gesztus
Publicisztika
A népszavazás lefutott, az eredmény ismert, a kormány pedig nagylelkű akart lenni. Legalábbis látszólag. Mindeközben azonban túlzottan kiütközött sunyi kis szándékuk. Olyan ez a kormány, mint a kis destruktív antiszoc óvodás, akit az óvó néni kitessékel a homokozóból, mert nem engedi, hogy a többi, kevésbé barátságtalan társa is játszhasson a homokvárral, de mielőtt elhagyná a terepet még jól szétrombol mindent, hogy: ,,Tessék, itt van! Nesze nektek ti kis hisztisek!"
Gyurcsány Ferenc (Szorítsunk be egy kis kultúrát, művelődés, ha már kiejtjük e nevet- Ferenc: francia-latin eredetű; jelentése: francia) ugyanezt művelte. A tévéadók már-már nyál csorgatva várták a vesztes vadat, hogy mi módon lesz képes lereagálni ezt az orbitális pofont. A feldúlt vad pedig megérkezett, meglepő módon elég higgadtan. Semmi túlzott kézmozdulat, idegbeteg hadonászás és vagdalózás, melyeket már úgy megszokhattunk szikla szilárd személyétől.
Csak jött, csöndben lesütött szemekkel, hogy elmondhassa: Szórakoztatok velünk? Na, majd adok én nektek. Ezt persze így nem mondhatja ki, még ő se, így a kevésbé átlátszó (ha lehet, egy levegővel olvassuk) ,,a költségvetésnek nincs módjában, a kormánynak pedig nincs szándékában pótolni a kieső bevételt" magyarázattal élt. Pinokkió Ferenc pár napja még arról beszélt, hogy a népszavazás nem lesz veszteség. Hiszen a lényeges ügyeket nem befolyásolja a referendum.
Ami most folyik az viszont több holmi kormánybakinál. Egyfelől becsülendő, amit az MSZP-SZDSZ álompár készül véghezvinni. Hiszen Április elsejétől meg kívánják szüntetni a népszavazáson halálra ítéltetett díjakat. Ez tehát egy vitathatatlanul szép GESZTUS. Nem kötelezettség, nem követelmény. EZ gesztus. Kvázi tőlük ezt senki nem várja. Vagyis persze, mindenki ezt várja, de senki nem úgy, ahogy teszik. (Mondjuk ez már megszokott jelenség és ez nem a polgárok hibája.)
Tisztelt miniszterelnök... úr! Ajánlom figyelmébe a népszavazáson feltett kérdések elolvasását. Mely valami ilyesmi forma:
Szöveg, szöveg, szöveg, ,,népszavazást követő év január 1-jétől" szöveg, kérdőjel. Tehát az ügydöntő népszavazásban feltett kérdés, melyet az Alkotmány Bíróság jóváhagyott, arra kötelezi a (bot)kormányt, hogy 2009. Január 1-től szüntesse meg ezen díjakat. Ők azonban, ha már lehetőség van rá vállalják a ,,nép hőse" szerepét és megszüntetik tüstént. A kérdés, hogy vajon miért? A válasz pedig kettős. Egyrészt.
- Ki kezdeményezte ezt a népszavazást?
- A Fidesz-KDNP. - Harsogna a válasz.
- Így van. - Válaszolná a tenyerét dörzsölő politikus. - És ki törli el előbb a díjakat? Ki az, aki ilyen rendes lesz? Na ki?
- A kormááány.
Tehát egy szó mint száz. A vesztesek megtalálták a lehetőséget, hogy esetlegesen, ha nem is a teljes népesség körében, de bizonyos körökben esetlegesen jó pontot szerezzenek. Magukra vállalják a népakaratot szem előtt tartó pozitív szerepkört, és mindeközben rámutatnak a jobboldalra, hogy a hiány, ami a díjak eltörléséből származik, az csak az ő hibájuk, hiszen ők akarták azt, hogy ez, a költségvetést érintő bevételi forrás elvesszen. Szegény kis kuporgató kormánypártok pedig kijelentik - és ez a ,,nesze nektek bőgő masinák, most nézhettek!" háttérgondolat- hogy ők biza ezt nem tudják/akarják pótolni, hiszen már előre el van költve minden és a költségvetés nem átcsoportosítható. Persze ez felveti a kérdést, hogy akkor mi módon történhetett meg az, hogy a népszavazás akaratát az idei, elfogadott költségvetésre vetítik rá? Amelyről, mint tudjuk -hiszen annyiszor elhangzott már- nem lehet népszavazást tartani.
Mélyen tisztelt vezetők! A józan választópolgár nem kíván mást, mint következetességet. Ha önök azt mondják, hogy jó, leszünk olyan jó fejek és előbb eltöröljük a díjakat, akkor ennek a gesztusnak a következményeit, ne akarják ránk verni. A nép ezt nem szolgálta meg. Nem szolgálta meg az önök oktalan és igaztalan vagdalódzását, fejvesztett kijelentések sorozatait. Ha tudják jól, hogy nem képesek saját magukat felülbírálni, akkor inkább gondolják meg, hogy mit beszélnek. És/vagy ne zárkózzanak el az ellenzék alternatíváitól se.
Ami a gondot jelenti ugyebár, az az, hogy leginkább a vizitdíj által kiesett bevételt nem hajlandóak pótolni. Tényleg nincs rá lehetőség, vagy csak el akarják verni a saját ,,megtévedt" és az ellenzék öntudatos választóin a port?
A törvényjavaslat már ennek a menő manó népmegváltó hozzáállásnak a fényében került benyújtásra. El lehet olvasni.
Mint mondtam tehát a kormány kuporgat. Még egy jel utal arra, hogy itt szándékosság feltételezhető, mármint ami a költségvetési duzzogást illeti. Biztos hogy nem lehetne azt a pénzt pótolni? Vagy csak nem akarják? Hiszen Gyurcsány pár napja még ezt nyilatkozta országértékelő beszédében: ,,idén a költségvetés jobb lesz a tervezettnél, jövőre pedig úgy érjük el az egyensúly küszöbét jelentő 3 százalék körüli hiányt, hogy mintegy 250 milliárd forintunk még meg is fog maradni. Azaz már nem arról kell dönteni, hogy honnan veszünk el pénzt vagy hol emelünk adót annak érdekében, hogy helyreállítsuk az egyensúlyt, hanem arról, hogy mit teszünk ezzel a párszáz milliárd forinttal. Kérem szépen, ez nagy dolog, ez ennek a másfél évnek az egyik legfontosabb eredménye!" Tehát ha jövőre ennyi ,,fölösleg" lenne, akkor miért is van az, hogy most senki nem tud, nem akar sehonnan előteremteni egy kis kiegészítőt? Mármint kormányoldalról. Mert ellenzéki ötletek vannak, Mint azt már feljebb említettem. De hát a büszkeség azért mégiscsak...
Ha az országértékelőből indulunk ki - mely feltételezem őszinte volt - és azt összerakjuk a pár nappal későbbi ,,a népszavazás nem vesz el semmit a kormánytól és lényeges ügyeket nem befolyásol" kijelentéssel, akkor ismételten csak egy meglepett arcot kéne látnom a tükörben. Ha ennyire jó minden és ennyire jól élünk, akkor minek volt szükség a - mint kiderült- ,,nem lényeges" díjakat kiszabni még anno?
Lehetséges azonban, hogy rosszul látom a helyzetet. Lehetséges, hogy csak az összevissza beszéd kevert össze. Lehetséges, hogy itt valaki nem mindig mond igazat.
Siptár Dávid
Hírklub |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-17 22:45:08, hétfő
|
| |
| |
Elutasította az ellenzéki javaslatokat az egészségügyi bizottság
Belföld
A kieső vizitdíj-bevételek pótlásáról szóló fideszes, KDNP-s és MDF-es javaslatokat az egészségügyi bizottság kormánypárti többsége is elutasította. Így leszavazták például azt is, hogy a játékadó bevétel bizonyos százalékát csoportosítsák át az egészségügybe.
A kormánynak április végéig javaslatot kell kidolgoznia arról, hogyan alakítja át a háziorvosi és a járóbeteg-ellátás finanszírozását. Minderről az Egészségügyi Bizottságban tárgyaltak a képviselők, miután a népszavazás eltörölte a vizit- és a kórházi napidíjat.
- A kormány nem támogatja. Így reagált az ellenzék összes módosító indítványára a kormányt képviselő Kincses Gyula szakminisztériumi államtitkár. A kieső vizitdíj-bevételek pótlásáról szóló fideszes, KDNP-s és MDF-es javaslatokat az egészségügyi bizottság kormánypárti többsége is elutasította. Így leszavazták például azt is, hogy a játékadó bevétel bizonyos százalékát csoportosítsák át az egészségügybe.
A testület végül egy módosító indítványt támogatott, erre pedig a kormány is rábólintott. Ez egyrészt leszögezi, hogy a vizitdíj bevezetése miatt korábban megemelt szociális juttatásokat változatlanul hagyja a kormány. Másrészt előírja, hogy a szakminisztériumnak április 30-ig ki kell dolgoznia a háziorvosi és a járóbeteg-ellátás finanszírozásának új rendszerét.
A Fidesz nem támogatta a módosítást, Mikola István szerint az csupán egy nagy PR-fogás: ,,Én úgy látom, hogy ez a javaslat kibúvó, nem oldja meg a jelenlegi akut problémákat, márpedig mi erre várjuk a megoldást".
Kincses Gyula államtitkár viszont azt hangsúlyozta: a kormánynak továbbra sem áll szándékában a kieső vizitdíj-bevételeket összegszerűen visszapótolni. Ugyanakkor a kabinetnek kötelessége a működőképességet fenntartani, erre pedig megoldás a finanszírozás átalakítása.
A háziorvosok finanszírozásának rendszere több mint 15 éve változatlan, eszerint - leegyszerűsítve - a doktorok az alapján kapnak pénzt, hogy hány beteg tartozik a körzetükhöz. Egy új rendszerben várhatóan többet nyomna a latba a doktor teljesítménye, például az, hogy milyen szűrővizsgálatokat végez, szervez-e megelőző programokat a betegeinek. Ehhez persze pluszpénzre van szükség - mondta kérdésemre Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója.
A mai bizottsági ülésen egyébként a kormány elutasított egy SZDSZ-frakció által egységesen támogatott módosítást is. Ez nagyobb szerepet adott volna egy 1998 óta létező, de alig használt díjnak. Elvileg ugyanis ma is törvényi lehetőség van arra, hogy a szakrendelők kétezer forintot kérjenek a beutaló nélkül érkezőktől.
Dobozi Pálma
MR |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-17 20:42:35, hétfő
|
| |
| |
Czakó István: A CIVIL JOGÁSZ BIZOTTSÁG FELJELENTÉSE Gyurcsány Ferenc ellen!
2008.03.17.
BUDAPESTI NYOMOZÓ ÜGYÉSZSÉGNEK
A CIVIL JOGÁSZ BIZOTTSÁG
FELJELENTÉSE
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG MINISZTERELNÖKE,
GYURCSÁNY FERENC ELLEN
GYÜLEKEZÉSI SZABADSÁG MEGSÉRTÉSÉNEK BŰNTETTE, ÉS A SOK EMBER ÉLETÉT VESZÉLYEZTETŐ EMBERÖLÉS BŰNTETTE KÍSÉRLETE BŰNRÉSZESKÉNT ELKÖVETÉSÉNEK MEGALAPOZOTT GYANÚJA MIATT
,,Demokratikus jogállam hatalmi berendezkedése a joguralom.
A jogállamiság egyik alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott keretek között, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon, szabályozott keretek között fejtik ki tevékenységüket."
Továbbiakban az alábbi szempontok szerint részletezi a CJB feljelentésének tartalmi részét!
I. Magyarország miniszterelnökeinek politikai és jogi felelőssége
Ebben a részben gróf Batthyány Lajos felelős magyar miniszterelnöktől kezdve Imrédy Béláig részletezi azokat a történelmi tényeket, amik a miniszterelnöki felelősségvállalás példái! Ezek az emberek erkölcsi-etikai megfontolásból lemondtak tisztségeikről, tudván, hogy ők nem uralkodásra, hanem a népjólét megvalósítására lettek megbízva!
,,Hazánk közjogi tradícióját és egyben a demokratikus jogállam követelményeit teljesítő rendező elveknek megfelelően a miniszterelnök egyszemélyi domináns, politikai és jogi felelősségét, az alaptörvénynek a Kormány szervezetét felépítő 33. §-a, valamint a Kormány megbízásának érvényességi tartalmát, illetve annak megszűnését okozóan a miniszterelnök személyéhez kötődő feltételeket a 33/A. § taxációban határozza meg."
Taglalja még a rendőrségi törvény vonatkozó részeit is, miszerint: ,,A teljes jogszabályi háttérből kiemelten áttekintett anyagi és eljárásjogi törvények egyértelművé teszik a Magyar Köztársaság mindenkori miniszterelnökének politikai felelősségét, hatalmának politikai akarata joghatalmi érvényesítésének abszolutizmusát, dominanciáját."
,,... az esti órában a Nemzetbiztonsági Kabinet ülése után - ahol meghallgatta a BRFK-nak az eseményekről szóló beszámolóját - Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy a rendőrség határozottan és törvényesen lépett fel a tüntetőkkel szemben.
Politikai felelősségét hárítóan állította: a Nemzetbiztonsági Kabinetnek sem joga, sem lehetősége nincs arra, hogy korlátozzák, vagy átvegyék a rendőrséget irányító vezetők hatáskörébe tartozó intézkedésekről a döntés jogát.
A miniszterelnök közleménye ebben az esetben is ,,de jure" valótlan volt.
Az egymásra épülő alkotmányos szabályok és törvények rendelkezéseinek taxációi alapján ugyanis egyértelmű, hogy a Kormány az irányítása alá tartozó hatóságoknak békésen, jogszerűen ünneplő polgárok szabadságjogát, emberi méltóságot sértő durva, véres eljárása megtörténéséért politikai és jogi felelősséggel tartozik.
A miniszterelnöknek a Kormánya feletti szuverenitása pedig a primer politikai felelőssége átháríthatatlanságát eredményezi."
II. 2006. október 23. napjának a miniszterelnök büntetőjogi felelőssége felvethetőségével összefüggő történeti eseményei
Ebben a pontban a feljelentés részletezi a történéseket, s azok következményeit, rendvédelmi túlkapásait! A feljelentésben utaltak a hatalom cinizmusára, amikor Kuncze Gábir, akkori SZDSZ-es frakcióvezető Révész Mártiriusz-nak csúfolta az agyba-főbe vert képviselőt!
,,A tiltakozásukat kinyilvánító emeritus alkotmánybírók álláspontjával egyetértve Civil Jogász Bizottságunk is okszerűen arra következtet, hogy a rendvédelmi erők és irányító parancsnokai tétlensége nem állhatott messze a kormányfő intencióitól.
A történeti események tudatosan előállított hivatkozási alapot szolgáltattak az elkövetkező napok, majd október 23.-án a durván erőszakos - úgymond ,,túlkapásokra" is ösztönző - ,,rendrakásra".
A történtekért a miniszterelnök a politikai és jogi felelősségét nem háríthatja el.
A rendőrségi törvény 20 § (1) bekezdése és az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 27. § (2) bekezdése rendelkezésének megfelelően a mindenkire kötelező érvényű 54/2000. (XII.18) AB határozata ellenére szolgálati azonosító jelvénnyel hivatalos személyként nem igazolt, bár új típusú rendőr-gyakorlóruhát viselő emberek gumibottal, tonfával, ,,viperával" való bántalmazással, robbanófegyverekből kilőtt gumilőszerrel, ingerlő gázokkal legkevesebb 165 civil személynek okoztak a főváros 8 kórházában ambuláns vagy osztályos ellátást szükségessé tévő sérüléseket. Különösen a fej, a felsőtest és a szem lőtt sérülései bizonyultak nagyon súlyosaknak."
III. A miniszterelnök büntető törvény diszpozíciójának megfelelő magatartásai
Ebben a szakaszban ,,Dr. Sólyom László köztársasági elnök úr 2006. november 25. napján elveket képviselve mondta, ha az alapvető normák válnak bizonytalanná, morális válság van. Demokrácia nem létezhet morális normák nélkül. A morális normák áttörése megkérdőjelezheti a demokrácia bizalmi alapját.
Alapvető kérdésként vetette fel: vannak-e még normáink?
Szabad-e hazudni?
Szabad-e bármilyen eszközt igénybe venni a hatalom megtartása érdekében?"
,,A 2006. szeptember-október hónapjaiban Gyurcsány Ferenc a közterületeken zajló tüntetésekről és a rendezvények történéseiről, a rendőri csapaterőkkel való tömegoszlatásokról a felelős rendőri vezetéstől folyamatosan kapott hivatalos tájékoztatásokat. Ezek ismeretében a Rendőrség irányításának törvényes felhatalmazásával élve, a rendőr szakmai feladatokba avatkozva, - kötelező érvénnyel a Kormánynak a közbiztonság és a belső rend védelme körében, - és a Nemzetbiztonsági Tanács vezetője minőségében is hozott döntései végrehajtására feladatokat határozott meg. A Rendőrségnek adott feladatok teljesítése végett élt a rendőr szakmai végrehajtásba avatkozás ,,sui generis" utasítás adásának a jogával.
A történeti események különösen felháborító elemei voltak a nemzeti (nem csak ,,Árpád-sávos") lobogókkal, kitűzőkkel tüntetők és ünneplők üldözése, elfogása, bántalmazása, a nemzeti jelképek felmutatása miatt a lakosság eme csoportjai, tagjai ellen tettlegességet kísérlő, becsmérlő, gyűlöletre uszító szitkozódások, ezért a Btk. 269. §-ba ütköző közösség elleni izgatás bűntettét, míg a Magyar Köztársaság zászlaját megtaposó, rongáló, azok miatt lealacsonyító kifejezéseket használó, tényállásszerűen a Btk. 269./A §-ba ütköző és vétség miatt szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményeknek a csapaterőbe sorolt - bár szolgálati azonosító jelvénnyel hivatalos személyként nem igazolt - rendőr-gyakorlóruhába öltözött emberek által folyamatosan és egységesen elkövetése.
Nemzeti jelképeket sértő, közösség elleni izgatást elkövető rendőrnek nincs helye a Magyar Köztársaság rendőrsége hivatásos állományában."
Világosan látható az idézett részekből is, hogy a jelenlegi (többszörösen illegitim) miniszterelnök semmit nem tett meg népének védelme érdekében!
IV. A gyülekezési szabadság megsértésének bűntette
,,Az Egyesült Nemzetek közgyűlése 1966. december 16-án a XXI. számú ülésszakán fogadta el a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányát.
Magyarország az 1976. március 23. napján hatályba lépett 1976. évi 8. törvényerejű rendelet kihirdetésének jogi aktusával csatlakozott a nemzetközi szerződéshez.
Az Egységokmány 21. cikkelye kimondja: a békés gyülekezés jogát el kell ismerni.
Ez az elv a Magyar Köztársaság Alkotmányba beépülve a 62. § (1) bekezdésébe kimondja: a Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak a szabad gyakorlását."
,,Az Európai Tanács Emberi Jogok Európai Bizottsága (Strasbourg) ,,békés cél" jelentését értelmezve iránymutatásként többször is kimondta: a magánszemély az elszórtan előforduló, a tüntetésben részt vevő más személyek által elkövetett erőszak vagy más büntető cselekmények eredményeképpen sem szűnik meg élvezni a békés célú gyülekezéshez való jogot, amennyiben szándékai, vagy magatartása békés marad."
Amit a Magyar Köztársaság az emberi jogok és alapvető szabadságjogokról szóló 1993. évi XXXI. Törvényben kihirdetett, és váltak ezzel belső jogrendszerünk részévé.
,,A nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesülését a Magyar Köztársaság ,,sui generis" büntetőjogi védelemben is részesíti.
A Büntető törvénykönyv 228/A § (1) bekezdése az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértésének bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti azt ,,aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának a gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz".
Az egyesülési - gyülekezési jog gyakorlásának azonban szerves része a rendezvényen megjelentek eltávozásának irányai és a jogkövető magatartással az elvonuláshoz szükséges idő biztosítása.
Ennek a rendőrhatósági kötelezettségnek a megsértése önmagában tényállásszerűen valósítja meg a kérdéses bűntettet."
Fenti idézetek is bizonyítják, hogy a kormány (élén a kormányfővel!) semmit nem tett e törvények betartása édrekében!
,,Az áttekintett tények, azok okozati összefüggései, a releváns jogszabályi háttérrel ütköztetés eredményeként megállapítható: a politikai és jogi alapokon felelős Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tevőleges, és mulasztásos magatartásai tényállásszerűen felelnek meg a Btk.228/A § (1) bekezdésében az egyesüléséi és gyülekezési szabadság megsértése bűntette diszpozíciójának."
V. Sok ember életét veszélyeztető emberölés bűntettének kísérlete
Ezt a részt igyekszem pontosan idézni!
,,Az Alkotmánybíróság jogalkalmazást érintő iránymutatása szerint az élő jogot a büntető törvény időbeli hatályát is figyelembe vevő, az elkövetésre alkalmazandó anyagi jogi rendelkezések és az azokhoz tartozó bírósági ítélkezési gyakorlat, a valamint annál magasabb értékű (hatályában fenntartott Legfensőbb Bíróság Büntető Kollégiuma állásfoglalásaiban kifejtett jogelvek aktuálisan alkalmazását elváró; Büntető Jogegységi Határozatai esetében azonban már kötelezően alkalmazandó) elvi döntései együttesen alkotják.
A 2006. év szeptember és október hónapjaiban a rendvédelmi szervek által Budapest közterületein elfogott, előállított, majd vád alá helyezett személyek büntető ügyében időközben a cselekményük, magtartásuk anyagi jogi bírálatát meghatározóan elvi jelentőségű jogerős ítélet született.
A bíróság elé állítás sajátos eljárásában a Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2006. október 2. napján kihirdetett 7.B.VIII.22056/2006./2. számú, majd a Fővárosi Bíróság, mint Másodfokú Bíróság a 2007. december 19. napján meghozott és jogerőre emelkedett 27. Bf.VIII.9886/2006/16 számú ítéleteiben a büntetőügy két vádlottja bűnösségét csoportosan és felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettében állapította meg, és ezért őket a végrehajtás 4, illetve 5 év próbaidőre felfüggesztése, és pártfogó felügyeletük egyidejű elrendelése mellett 2-2 évi börtönbüntetésre ítélte.
A jogerős határozatokban megállapított és irányadó történeti cselekményeknek az anyagi jogot ,,de jure" formáló jogértelmezése szerint valamilyen üvegtárgy (már kitört, parkolást akadályozó fémoszlop is), de különösen a földről felkapott és mintegy fél kilogramm súlyú, már kilőtt fém gázgránáthüvelynek a rendőrök felé irányuló, azonban őket el nem érő dobása objektíve alkalmas volt az emberi élet kioltására.
Ez az élet kioltására alkalmasság - amely eszközének az élet kioltására adott feltételek között alkalmas módján használata, mint nem lényeges körülmény vizsgálata figyelmen kívül hagyandó - alapozta meg a terhükre rótt alapbűncselekmény
felfegyverkezve elkövetése
minősítettségét, és ezért igen súlyos büntetés kiszabását.
A másodfokon eljárt Fővárosi Bíróság ítélkező tanácsa védelmi fellebbezéseknek az anyagi jogértelmezést támadó érveléseit el nem fogadta, és azok sorában a már kilövés után földet ért fém gránáthüvelynek élet kioltására alkalmas eszközként súlyos jogi hatályt tulajdonító bírói okfejtéseket helybenhagyta.
Ezzel az aktussal a hivatalos személy elleni bűncselekményeknek felfegyverkezve elkövetéséhez szükségesen az élet kioltására alkalmas eszköz tartalommal értelmezése az élő jog figyelembe veendő ítélkezési gyakorlataként is funkcionál.
Az eszköznek élet kioltására alkalmassága megítélésnek követelménye azonban okszerűen azonos kell, hogy legyen a rendvédelmi szervek által parancsra szándékosan személyre célzottan, a rendőrségnél rendszeresített - lőfegyverekkel azonosan egy tekintet alá eső - robbanófegyverekből kilőtt gázgránátok esetében is.
A Rendőrség Szolgálati Szabályzatának a kényszerítő eszközökről szóló általános érvényű szabályai szerint a rendőr jogszerű intézkedése, azon belül kényszerítő eszköz alkalmazása során a testi épséghez fűződő jogokat köteles tiszteletben tartani és a testi épséget is csak a legszükségesebb mértékben veszélyeztetheti: még a lőfegyverhasználatról rendelkező szabályzat is teljes körültekintést követel meg - a lövedéknek becsapódást követő gurulatát is számításba vevő - az életet, testi épséget veszélyeztető helyzet elkerülése követelményeként.
Ennek a jogi értékítéletnek a következetes továbbfejlesztéseként azonban azt is tényként kell megállapítani, hogy a robbanófegyverekből kilőtt gumi lőszerek, a gázgránátok is becsapódáskori helyzeti energiájuk, alakjuk, reaktív kémiai, égve, forrón becsapódó anyagtartalmuk hatása miatt is a kiégett hüvelynek emberi erővel dobásánál sokkal fokozottabban, valóságos objektív módon az élet kioltásának veszélyes eszközei.
Ezeknek a törvényben megengedett kényszerítő eszközöknek azonban a ténylegesen alkalmazott módja - a fejmagasságban, felsőtestre is irányzott, még a derékmagasságban becsapódó gránátok, golyók is - az emberi élet kioltásának közvetlen veszélyét idézte elő.
Bizonyítása végett hivatkozunk államigazgatási, akárcsak bűnügyi ítéleti esetek tapasztalataira.
Elvétve, de előfordulóan a halál anatómiai oka az ember nyaka mindét oldalán a nagyér környezetében húzódó idegpályák bolygóideg képletének erőbehatásra bekövetkező izgalma, amely azonnali, reflexes szívmegállást okoz. Ugyanilyen idegi képletek találhatók a hasüregben. A bolygóideg megnevezés pontosan fejezi ki ennek a nyaki idegképletnek folyamatos helyzetváltoztatását, míg az orvostudomány a reflex kiváltásához minimálisan szükséges erőbehatást sem képes meghatározni. A bírósági ítélkezési gyakorlat ezért kezeli a nyak képleteiben strangulációs nyomokat sem előidéző, fojtogató cselekményeket már életet veszélyeztetőnek.
E feljelentés mellékletét képező fotók és filmdokumentumok, a Civil Jogász Bizottság Feljelentése II. fejezetében tárgyalt sérülések bizonyítják, hogy a robbanófegyvereket kezelők, felsőtestekre, fejmagasságokra célzottan hajtották végre lövéseiket.
Jogerős bírói ítélettel közérdekű adatközlésre kötelezett ORFK jelentette, hogy összesen 1167 ingerlő gázgránátot lőttek ki.
A testtájékon becsapódott lövedékek, gránáttestek súlyos sérüléseket okozó energiái oldalsó nyaki képletekbe érkezés esetén a bolygóideg izgalmát nagy valószínűséggel okozták volna.
Az objektív módon előidézett közvetlen veszélyhelyzetekben csupán a véletlen szerencsének betudhatóan nem következett be halál reflexes szívmegállás miatt.
A hivatás foglalkozási szabályai betartására kötelezett, mégis a robbanófegyverekkel jogsértő módon lövéseket végrehajtó rendőrök eventuális (cselekményük lehetséges következményével szemben közömbösnek mutatkozó szándékkal a Btk.166.§ (1) bekezdésébe ütköző a (2) bekezdés szerint minősülő, tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságsértéssel fenyegetett sok ember életét veszélyeztető emberölés bűntette közeli kísérletét követte el.
A Fidesz-MPSZ békésen ünneplői ellen tudatosan kiprovokált rendvédelmi tömegoszlatás elrendelésében, személyi és tárgyi feltételei megteremtésében az október 23-i többször is függőben tartott végrehajtás, az eseményekről kapott folyamatos tájékoztatás és a televíziók helyszíni tudósításai egyértelműen a Nemzetbiztonsági Tanácsot is vezető miniszterelnök súlyos politikai és jogi irányító felelőssége felvetését megalapozzák.
Tényleges aktív beavatkozás, akárcsak a tudomására jutó megrendítően súlyos rendőri bűncselekmények elkövetését, folytatását leállító, a közrendvédelem törvényes mederben folytatásáról rendelkezése elmulasztásának ténybeli alapjai a feljelentők számára felderíthetetlenek.
Felbújtói, bűnsegédi, részesi alapon bűnrészességének ténybeli alapjai nyomozás eredményeként pontosíthatók.
Feljelentésünk tartalma azonban elégséges bűncselekmény megvalósulásának gyanúja felismeréséhez és a Be.6. § (2) bekezdése követelményét teljesítően, bűncselekményekben bűnrészessége megalapozott gyanújával terhelt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel szemben büntetőeljárás indítására."
VI. A büntető-eljárásjogi probléma kezelése
,,Kezdeményezzük, hogy a legfőbb ügyész úr a Be. 552. § (1) bekezdésének megfelelően keresse meg az Országgyűlést, és annak Mentelmi Bizottságát Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és országgyűlési képviselő közjogi tisztségein alapuló mentelmi jogának felfüggesztése, vagy az ahhoz hozzájárulás megadása kérdéseiben.
Amennyiben a jogosult a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kezdeményezést elutasítja, továbbá, ha a miniszterelnök a politikai és jogi felelősségének vizsgálata elől a mentelmi jogával való élés útját választva meghátrálna, úgy indítványozzuk a Be. 552. § (2) bekezdésének alkalmazását. Ez esetben az eljárást törvényes okból szüntessék meg azzal, hogy személyes mentességének megszűnését követően a büntetőeljárás lefolytatására sor kerülhessen."
Budapest, 2008. március 13.
Dr. Völgyesi Miklós
Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának nyugalmazott tanácselnöke
Civil Jogász Bizottság feljelentést szerkesztő elnöke"
Közzé tette: Czakó István, FÚSZ
http://www.fusz.hu/node/8164 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-17 20:34:03, hétfő
|
| |
| |
A volt playmate kutyája igazi vérengző?!
Annácska ellen vallott Mádl Ferenc családja is!
Tanúskodott a nagy botrányt kavart Kelemen Anna-ügyben Mádl Ferenc családja is - Szemtanúi voltak ugyanis a volt playmate kutyája támadásának az utcán.
2008.03.17 08:20, ma.hu
Tanúskodott a rendőrségen a volt köztársasági elnök családja is Kelemen Anna tavaly ősz óta húzódó ügyében - Mádl Ferencné, a fia, a menye és a sofőrük is részletes leírást adott a csúnya kutyatámadásról, hiszen szemtanúi voltak az esetnek: véleményük szerint is egy harci ebről van szó, amely egy pillanatra sem ereszette el áldozata karját - adta hírül a Blikk.
Kelemen Anna kutyájának ügye ősz óta húzódik - A volt playmate kedvence sétáltatás közben ugrott neki a szomszéd nőnek. Olyan erővel támadt rá, hogy az asszony kezét gyakorlatilag használhatatlanná tette: darabokat tépett ki a karjából!
A néni azóta sem tudja rendesen ellátni magát: jobb kezét érte a támadás, emiatt a legapróbb mindennapi teendők ellátása is akadályba ütközik. Már csak segítséggel tudja végigcsinálni mindazt, amit korábban gond nélkül egyedül vitt véghez.
Ennek ellenére azonban - a szomszédok elmondása szerint - Kelemen Anna ma is szájkosár nélkül sétáltatja kedvencét az utcán, a környékbeliek szabályosan rettegnek az állattól.
Nemrég derült ki, hogy a Zeusz névre hallgató eb számlájára nemcsak a néni elleni- illetve egy korábbi, kislány elleni támadás írható, hanem más is. A jelek szerint a környéken több kutyát támadott meg, főként a nála kisebb, idősek által sétáltatott ebeket - nem kevésnek súlyos sérüléseket okozva.
Annácska ellen nemcsak gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés a vád. Mivel a kutyatámadás pillanatában annyira pánikba esett, hogy helyette járókelők szedték le a vadul harapdáló kutyát az áldozatról, a segítség elmulasztásával is vádolják. Akár öt év börtönt is kaphat.
A rendőrségi eljárásban ugyanakkor az állatorvos nem nyilvánította veszélyesnek a kutyát - annak ellenére, hogy más szakértők szerint egyértelműen harci ebről van szó, amely kiszámíthatatlan, és még a saját gazdájára is veszélyt jelenthet |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-17 20:26:20, hétfő
|
| |
| |
Megszorítások, leépítések: 4 milliárdos hiány a pécsi egyetemen
2008. március 17. 00:02
MNO
Mintegy 4 milliárd forintos tartozást halmozott fel a Pécsi Tudományegyetem. Az orvosi karon újabb megszorítások, egyebek között 10 százalékos létszám-leépítés várható, a nem sürgős műtéteket pedig elhalasztják.
A professzorok szerint az intézkedések miatt tovább nőnek a várólisták. Az egyes intézmények külső támogatóktól várnak segítséget.
Ma például a bonyhádi ultra-triatlon világbajnok 100 kilométeres figyelem-felkeltő futással próbált adományokat gyűjteni a Pécsi Gyermek-klinika Sebészeti Osztályának.
(Lánchíd Rádió)
Magyarország! Nincs egy éved a teljes összeomlásig. Nagy árat fizetsz azért, hogy a rendszerváltás után is tovább kacérkodtál a kommunistákkal!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-17 20:07:26, hétfő
|
| |
| |
A "C" variációt ajánlom
Ahhoz, hogy a magyar társadalom által megtermelt erőforrások a társadalmi szükségletek kielégítésére fordítódjanak, rendszerkorrekcióra van szükség: változtatni kell az anyagi javak elosztási rendszerén, érvényt kell szerezni az egyetemes közteherviselésnek, fel kell számolni a multinacionális korporációk és a bankok kiváltságait és adóparadicsomát.
Több mint húsz éve dolgozom Jászberényben, és ha nem is lakom itt, részévé váltam a város mindenapjainak. A Jászkürt 2008. március 1. 9. számában ,,Elfogadták a költségvetést, döntés a kórházról ... című cikket olvastam, amelyben A és B variációk kerültek megvitatásra. Az A verzió szerint külső működtető bevonásával, a B szerint két önkormányzati tulajdonú - az egyik a vagyongazdálkodással, a másik a működtetéssel foglakozó - gazdasági társaság üzemeltetné a kórházat.
Szántai Tibor, az önkormányzat egészségügyi és sportbizottságának az elnöke az A megoldás mellett kardoskodott, joggal. Jól ismeri az önkormányzat anyagi helyzetét és nem volt rest, tanulmányozta a hasonló helyzetben lévő városokban már megvalósított és működő rendszereket, bátran ajánlhatta ezt a megoldást. Érveiben helyesen szerepelt, hogy ezzel a város költségvetésének a helyzetén jelentősen lehet javítani és jelentős fejlesztésekre is futná.
Javaslatát nem fogadták el és a B variáció mellett döntöttek, helyesen.
Ezt az ellentmondást szeretném feloldani.
Az egészségügyi rendszer döntően két oldalról kapott finanszírozásból működik. Az egyik, az önkormányzati. Mint tulajdonosnak az a feladata, hogy az egészségügyi intézmények állagát megőrizze, a műszerezettséget karbantartsa, újakat szerezzen be, stb. Ismerve az önkormányzatok többségének anyagi helyzetét, a rájuk ruházott egyéb feladatok sokaságát, - amit szintén meg kellene oldaniuk, - az egészségüggyel kapcsolatos kiadásokat igyekeznek minimalizálni, egyesek úgy szabadulnak meg tőle, hogy a működtetés feladatát átadják egy vállalkozónak. Ezt nevezik funkcionális privatizációnak. Ezzel az önkormányzat megszabadul a saját, kötelezően ellátandó anyagi feladatától és szerződésbe veszi, hogy a működtető helyette fejlesszen, beruházzon.
A másik forrás az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól a működésre biztosított ellátmány, amely központilag igen gyakran változó, és rendszerint az ellátandó feladatok tényleges bekerülési költségeit sem fedező színtű.
Ott, ahol az önkormányzat a saját részét nem tudja, vagy nem akarja biztosítani, a kórháznak a Pénztártól juttatott apanázsból kénytelenek minden feladatot megoldani. Ezért kényszerülnek a bérek terhére gyógyszereket, eszközöket, műszereket, textíliát vásárolni, kevesebb jut étkeztetésre, mindenre, hogy ne kelljen csődöt mondani. Végül is eljutnak a rendelések, majd osztályok bezárásához, az egészségügyi dolgozók elbocsátásához.
Az elutasított A variáció szerint az önkormányzat a tulajdonosi feladatokra jutó anyagi tehertől megszabadulhat és könnyíthet a helyzetén, - ezért érvelt jól Szántai Tibor, - de a külső vállalkozó, aki kötelezettséget vállal a működtetésre és a fejlesztésre, ha saját pénzt fordít erre, azt nem emberbaráti szeretetből teszi, hanem abban a reményben, hogy mihamarabb annak a sokszorosát szeretné kivenni. Miből? Az amúgy is alulfinanszírozott, a Pénztártól befolyó összegből? Igen. Ezt úgy tudja megoldani, ha a szolgáltatások mennyiségét és minőségét csökkenti, de leggyorsabban a dolgozók folyamatos elbocsátásával tudja megvalósítani, netán a kórház felszámolásával.
A B variáció az önkormányzatot igen nehéz helyzetbe tartja, de szerintem is ez mellett kell kiállni. Fel kell hagyni az elmúlt közel húsz év gyakorlatával, amikor a visszavonulás, a leépítés, a beszűkítjük a feladatokat, felszámolunk fokozatosan mindent, hagyjuk veszni az elmúlt évtizedek vívmányait. A C variációt ajánlom meggondolásra.
,,A magyar társadalom ma is megtermeli az erőforrás fedezetet ahhoz, hogy a humánerőforrásokat újratermelő rendszereket, az egészségügyet, az oktatást, a generációs újratermelés intézményeit, a társadalmi szolidaritást fenntartó szociális jóléti szolgáltatásokat - ésszerű és társadalmilag egyeztetett változtatásokkal - közpénzekből lehessen működtetni. Nem indokolt tehát az egészségügy és az oktatás piacosítása arra való hivatkozással, hogy csak a magántőke bevonásával lehet biztosítani a fejlesztési forrásokat." (Gazsó Ferenc: Társadalompolitikai tézisek, Budapest, 2007. január.)
Ahhoz, hogy a magyar társadalom által megtermelt erőforrások a társadalmi szükségletek kielégítésére fordítódjanak, rendszerkorrekcióra van szükség: változtatni kell az anyagi javak elosztási rendszerén, érvényt kell szerezni az egyetemes közteherviselésnek, fel kell számolni a multinacionális korporációk és a bankok kiváltságait és adóparadicsomát, új alkut kell kötni velük a magyar társadalom javára. Ez jóval nagyobb összeget jelentene, mint a TB járuléka. ( A Szolidaritás jövője c. tudományos társadalompolitikai konferencia konklúziója, 2007. május 13.)
Mindezek alapján nem indokolt az egészségügyi rendszer finanszírozásának ilyen irányú átalakítása. Nem lerombolni kellene a régit, csak jobbá tenni. A lakosság testi állapota borzalmas, a várható életkora alacsony. Háromezernél több önkormányzat összefogásával, az általuk képviselt lakosság érdekében nem szabad visszakozni, a leépítéseket felvállalni.
Dr. Jánosi Gábor
orvos
MSZF / Polgár Info |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-17 19:59:02, hétfő
|
| |
| |
Fodor nem teszi meg a szívességet Kókának
2008. március 17. 13:16 | Forrás: STOP
Fodor Gábor
Elindulna az SZDSZ elnöki posztjáért Fodor Gábor. A környezetvédelmi miniszter erről előbb a pénteki ügyvivői ülésen beszélt, majd vasárnap nyilvánosan is elkötelezte magát.
Ha lesz tisztújító küldöttgyűlés, akkor nem futamodik meg a kihívás elől - jelentette be Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter az ATV Pont7 nevű műsorában. A szabaddemokrata politikus gyakorlatilag először nyilatkozott nagypolitikai kérdésben azóta, amióta február elején a Hír TV nyilvánosságra hozott egy felvételt, amelyben egy résztvevő szabálytalanságokról számolt be az SZDSZ tavaly márciusi küldöttgyűlésén. A vizsgálat megállapításairól Fodor részleteket az interjúban nem árult el, mint mondta, annak lezárultáig ebben állapodtak meg a párt vezetői.
A STOP korábban beszámolt róla, hogy Kóka János pártelnököt a Jüttner Csaba Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei SZDSZ-elnök vezette háromtagú bizottság tisztázta a Hír TV informátorának gyanúja alól, szemben T. Asztalos Ildikó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnökkel. Utóbbiról a bizottság által meghallgatott küldöttek azt állították, ő tette lehetővé, hogy a meg nem jelentek helyett jogosulatlanul szavazzanak illetéktelenek. T. Asztalost sítúrája miatt csak ezen héten tudják szembesíteni a bizottság feltételezésével, miszerint - mint a tavalyi elnökválasztáson elkötelezett Fodor-támogató - ha szervezte, akkor a vesztes elnökjelölt javára szervezte a szavazatokat - akár jogosulatlan regisztráció útján is. A hétfői Népszabadság szerint a Fodor-csapat elfogultsággal vádolja a vizsgálatot.
A STOP korábban beszámolt arról, hogy a küldöttgyűlés megismétlése csaknem független attól, hogy kinek segítettek a szabálytalanságok tavaly. Ha volt csalás, akkor megkérdőjelezhető Kóka legitimitása, ezért neki létkérdés, hogy visszaszerezze az eddig nem túl impozáns eredmények miatt párton belül elveszett bizalmat. Az elnök teljesítményjavulását nem is remélő ellenoldalnak pedig lehetősége adódik arra, hogy egy évvel a következő tisztújítás előtt megingassa Kóka (illetve a vele szövetséges Horn Gábor és Magyar Bálint pozícióját).
A belső ellenzék legbizonytalanabb pontja eddig maga Fodor volt: a korábbi háromszoros, ám mindig vesztes elnökjelölt ezúttal jó esélyekkel szállhat ringbe, ám nem okvetlenül van kedve otthagyni egyelőre a kényelmes környezetvédelmi minisztériumot. Fodor erre utalt az ATV-ben is, amikor azt mondta, büszke arra, amit munkatársaival a tárcánál elértek, ennek ellenére az SZDSZ elnöki posztját választaná. 2007-ben Kókával szemben ugyanis maga kampányolt azzal, hogy a szabaddemokrata pártelnök nem lehet a kormányfő beosztottja, azaz le kell mondania a posztjáról.
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=293507&lstparts=1 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-17 19:53:47, hétfő
|
| |
| |
,,Semmi különös"? Már a rendőrségen van a Jüttner-jelentés
2008. március 17. 18:51
MNO
Nem fajult ,,válságtanácskozássá" az SZDSZ péntek esti ügyvivő testületi ülése - közölte Jüttner Csaba, a párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke. A liberális párt időközben közleményben tudatta, hogy átadta a BRFK-nak a Jüttner-bizottság jelentését, amelyet a következő Ügyvivői Testületi tanácskozás után kívánnak nyilvánosságra hozni.
A liberális megyei elnök, akit az SZDSZ tavalyi tisztújító közgyűlését kísérő szabálytalanságok kivizsgálásával bíztak meg, a távirati irodának azt mondta, semmi különös újdonság nincs abban, hogy a vizsgálat szerint T. Asztalos Ildikó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnök Fodor Gábor melletti elkötelezettségét több tanúbeszámoló is alátámasztotta. Jüttner Csaba közölte: T. Asztalos Ildikó mellett minden küldöttet és olyan vendéget meghallgattak, akik részt vehettek a küldöttgyűlésen. Hozzátette, hogy az általuk elmondottakat szó szerint rögzítették jegyzőkönyvben.
Arra hivatkozva, hogy még nem zárult le a vizsgálat, az SZDSZ-es politikus nem kívánta kommentálni a Népszabadság azon információját sem, amely szerint T. Asztalos Ildikó találkozott és viccelődött az egyik álküldöttel a tisztújító közgyűlés idején. Ugyanerre hivatkozva arra sem adott érdemi választ, hogy a borsodi elnök valóban idegesen ellenőrizte-e a küldöttek létszámát a választás idején.
Kérdésre válaszolva Jüttner Csaba elmondta: vizsgálták, ki lehet az a négy álküldött, akik részt vettek a tisztújító gyűlésen. Hozzátette: a jelentés nem tartalmaz neveket, de a vizsgálat lezárultáig erről nem is tud nyilatkozni. Az SZDSZ hétfőn átadta a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak a Jüttner-bizottság jelentését, amely a párt 2007. márciusi tisztújító küldöttgyűlésén történtekkel kapcsolatban lefolytatott vizsgálat eredményeit tartalmazza.
A liberális párt MTI-hez eljuttatott közleményében szerepel, hogy Kóka János az Ügyvivői Testület következő ülésére ismételten meghívta Jüttner Csabát. Az SZDSZ elnöke azt várja, hogy az Ügyvivői Testület üléséig készüljön el a vizsgálati anyag kiegészítése, hogy lehetővé váljon a 2007-es küldöttgyűlésen történtek feltárása és a felelősség megállapítása. Az SZDSZ a tervek szerint ezt követően nyilvánosságra hozza a vizsgálati jelentést.
(MTI) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-17 19:50:37, hétfő
|
| |
| |
1848 március 15-ről másképp. Petőfi, Kossuth és a szabadkőművesek.
Az ünnepet még ne felejtsük! Érdemes néhány Petőfi verset elolvasni.
1. A királyok ellen (1844 december): "A bárd , mely Lajosnak Párizs piacán lecsapott nyakára, Első villáma volt a zaivatarnak, Mely rátok készül s kitör nemsokára"
2. A királyokhoz (1848 március 27-28): "Nincs többé szeretett király"
3. A király esküje (1848 május): "A gaz királyt fojtsuk az ártatlan áldozat vérébe."
4. Akasszátok föl a királyokat (1848 december) "Akasszátok föl a királyokat".
Lehetne még sorolni, de megállapíthatjuk, hogy Petőfinek nincs egyetlen verse sem melyben pozitívan ír a királyságról, egyetlen verse sincs pl. az árpádházi királyokról. Petőfi egész politikai költészetét uralja a népnek megadandó jog és a nemesség túlzóan igaztalan bírálata. A jakobinus eszmék nyílt szimpatizánsa.
5. Dicsőséges nagyurak (1848 március 11): "Ezer évig híztak rajtunk az urak".
Róbert Péter, az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem tanára a következőket mondta 2008 március 16-án: a zsidóknak a forradalom idején nem volt állampolgári joguk, ugyanakkor legalább 10-12 ezren, más becslések szerint pedig 20 ezren harcoltak a magyar honvédségben. Ez azt jelenti, hogy számarányukat jóval meghaladó arányban harcoltak a magyar szabadságért.
A hadsereg lovakkal való ellátása, orvosi gondozása is javarészt zsidókhoz köthető, mint ahogy a hírszerzésben is jelentős szerepet játszottak, mert kereskedőként sok helyen megfordultak, és az áruk mellett az információkat is szállították - folytatta.
Arról is beszélt, hogy a Táncsics Mihályt a helytartótanács börtönéből március 15-én kiszabadító ifjúság mintegy egyharmada lehetett zsidó. A zsidósággal szimpatizáló márciusi ifjak közül Petőfi Sándort emelte ki.
160 éve ünnepeljük már a szabadságharcot, és közben szemellenzősen nem beszélünk a zsidóság és a szabadkőművesség szerepéről. Vajon megtörtént volna-e 1848 március 15-e a zsidóság nélkül?
1845 és 1847 között egész Európát kiterjedt gazdasági, pénzügyi válság rázta meg, és elkezdődött a monarchiákkal szembeni un. polgári forradalmak sora:
1848. január 27. Nápoly,
február 8. Piemont,
február 17. Toscana,
február 23-24. Párizs,
március 11. Prága,
március 15. Pest-Buda,
március 17. Krakkó,
március 18. Velence,
március 18-19. Berlin.
Ausztria minden 100.000-nél nagyobb városában megmozdulások voltak. Megszületik a Marx és Engels nevével jelzett Kommunista Kiáltvány is. Mindenhol hasonló követelések. Vegyük figyelembe a kor hírközlési és közlekedési viszonyait és tegyük fel a kérdést: Vajon megszülethetett volna egy ilyen forradalom-sorozat a nemzetközi kapcsolatarendszerben élő zsidóság és a szabadkőműves előkészítés nélkül?
1848 tavaszán Anglia és Oroszország kivételével egész Európában "láncreakcióként", egymást erősítve robbantak(robbantották) ki a forradalmak(at). Franciaországban - mivel a feudális kötöttségek már jórészt megszűntek - demokratikus alkotmányt, köztársaságot, Németországban alkotmányosan is biztosított nemzeti egységet, Magyarországon polgári alkotmányt, jogkiterjesztést, a feudális rend felszámolását majd függetlenséget követeltek.
E szép elvek vajon milyen mértékig szolgáltak eszközül a szabadkőműves világprogram, a trónok és oltárok, azaz a monarchiák és az egyházak hatalmának megdöntéséhez?
1848-ban úgy tűnt, hogy az európai hatalmi rendszer összeomlik, és a meghirdetett célok Európa-szerte megvalósulnak (nemzeti önrendelkezés, modernizáció, nemzetállamok megteremtése, liberális politikai rendszerek létrehozása).
Elmondhatjuk: 1848-ban Magyarországnak a Habsburg császársággal szembeni harca szinkronban volt a szabadkőműves világprogrammal.
A forradalmak azonban mégsem maradtak következmények nélkül: néhány liberális alkotmány, valamint a jobbágyfelszabadítás, Franciaországban az általános választójog érvényben maradtak, Közép-és Kelet-Európa területén pedig felgyorsult a modernizáció, a feudális rendszerek megszűnésével ill. gyengülésével megkezdődhetett a dinasztikus nagyhatalmi politika átrendeződése, a polgári-tőkés hatalmi átrendeződés felgyorsulása.
Magyarországon ez a 'fejlődés' - különösen a kiegyezés után - olyan gyors volt, hogy a századfordulóra a magyar arisztokrácia már árnyéka volt csak korábbi önmagának.
Hallgassuk csak Petőfi jakobinus ihletettségű hangját:
6. Ausztria (1848 június) : "El fogsz pusztulni, Ausztria,.. Földönfutók lesznek császárjaid,.. S nincs számotokra többé kegyelem,.. Dögtestetekre hollók szállanak,"
Kossuth Lajos kasszandra jóslata: Kossuth 1867 májusában Deák Ferenchez írott nyílt levelében a történelmi Magyarország felbomlását jósolta, amennyiben sorsát a halálra ítélt Habsburg Birodalomhoz kötik.
Kossuth szabadkőműves volt. Feltevésem szerint beleláthatott a világot irányító háttérerők szándékába, melyet erre az időszakra így fogalmaztak meg: a trónok és az oltárok lerombolása. Tehát Kossuth tisztában volt a katolikus Habsbug császárság lerombolásának tervével, ezért óvta Magyarországot a kiegyezéstől.
Összefoglalás: 1848 március 15-e kirobbanásában és a '48-as magyar szabadságharc relatív sikerében jelentős szerepet játszott a zsidóság és a szabadkőművesség. E szerep mértéke további kutatás tárgya kellene legyen. Ha a trónok és oltárok lerombolásának világprogramja már 1848-ban sikerül, akkor a történelmi Nagy-Magyarország 1848-49-ben - a fentebb jelzett szinkronitás miatt - helyreáll.
A szabadságharcunk relatív sikere késztette a Habsburgokat az 1967-es kiegyezésre. Ha nincs kiegyezés, ha nincs Osztrák-Magyar Monarchia akkor nincs Trianon sem.
A szabadkőművesség tanult 1848 kudarcából, az újabb forradalmakat csak a világháborúban legyengített állapotukban idította be a monarchiák ellen. Magyarország Ausztria oldalán szembekerült a szabadkőműves világprogrammal, ezért lett az országunk sorsa a trianoni feldarabolás.
Szerény ÚDK javaslat: A történelem és a politológus oktatásban meg kell jeleníteni a (szabadkőműves) háttér erők hatását is.
Bégány Attila |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/5 oldal
|
Bejegyzések száma: 42
|
|
|
|
2008. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
1181 db bejegyzés |
| e év: |
10632 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 568
- e Hét: 907
- e Hónap: 4652
- e Év: 158148
|
|
|
Offline
