Belépés
taltos1.blog.xfree.hu
Bármit tesznek ellenem, az a javamra fordul! Tatiosz: Ne kívánd mások balsorsát, mert a sors közös, és a jövő előre nem látható. Ossian: A ritka tisztes... Gábor Gabriella Táltos
1940.08.08
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Nagycsütörtök
  2008-03-20 23:47:32, csütörtök
 
  Nagycsütörtök
A szeretet kenyere
Nagycsütörtök estéjén Jézus utolsó vacsorájára emlékezünk a szentmisében. Földi életének utolsó estéjét tanítványaival tölti az Úr. Együtt fogyasztja el velük a húsvéti vacsorát, amelyen szeretetének jeleként megmossa tanítványai lábát, majd a kenyeret és a bort, mint Testét és Vérét adja nekik. Az étkezés után együtt mennek ki az Olajfák-hegyére, ahol a Getszemáni-kertben elfogják az Urat, s ezzel megkezdődik szenvedése. A lábmosás nem csak egy gesztus Jézus részéről, hanem a szolgálat életformája. A kenyértörésben se csupán a szeretet jelét lássuk, hanem a szeretet életmódját. Jézus példát ad nekünk, hogy kövessük őt a szolgálatban és a szeretetben.

Minden szentmisében megjelenítjük ezt az utolsó vacsorát és megismételjük, jelenvalóvá tesszük Jézus szeretetből hozott áldozatát, a kenyértörést, de a mai estén bemutatott szentmisénkben különösen is szeretnénk odafigyelni a szeretet e csodálatos jelenlétére. Krisztus szeretetét ugyanis nem csak az apostolok tapasztalhatták meg az egykori közös étkezés alkalmával, hanem ugyanennek a szeretetnek a jelenlétét éljük át mi is minden alkalommal, valahányszor részt veszünk a szentmisén és Krisztus Testét magunkhoz vesszük a szentáldozásban. Ez a találkozás arra indít bennünket, hogy továbbadjuk Krisztus szeretetét embertársainknak. Az Oltáriszentség nem pusztán kenyér, hanem az isteni szeretet kenyere számunkra, amellyel minden nap lehetőségünk van táplálkozni, s amelyet nap mint nap megosztunk másokkal. Boldogok vagyunk, ha a földi eledel mellett erre a lelki kenyérre is vágyakozunk.

A híres magyar író, Móra Ferenc a ,,Mindennapi kenyerünk" című novellájában saját gyermekkorára emlékszik vissza, olyan időkre, amikor igen nagy volt a szegénység és ezt az ő családjuk is megérezte. A történet szerint, amikor egy este édesanyja imádkozott és éppen ott tartott, hogy ,,mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma", a kisgyerek megkérdezte tőle, hogy mi lesz a vacsora? Édesanyja azt felelte neki, hogy háromfélét esznek: kenyeret, a héját és a kenyérbélet. A kisfiú elkeseredetten annyit mondott erre, hogy ő bizony jobban szeretne csak kétfélét enni, mint korábban: kenyeret meg szalonnát. A nagy szegénység miatt azonban nem volt se szalonna, se más, s még annak is örültek, hogy a jó Isten megadta a mindennapi kenyeret. Aztán még szegényebb idők jöttek, és sokszor már csak egyféle jutott vacsorára, egy kis kenyérhéj. Egy nap a kisgyerek segített egy asszonynak a faluban és a munkájáért egy karéj kenyeret kapott fizetségként. Meg sem várta, hogy mézet is kenjenek rá, mindjárt bele is harapott és már indult is haza, amikor hirtelen eszébe jutott édesanyja. Szerette volna visszaragasztani a kiharapott darabot a kenyérbe, és az egészet odaadni anyjának, de már nem lehetett. Otthon aztán édesanyja persze könnyes szemmel adta vissza a gyereknek a kenyeret, hogy inkább mégiscsak ő egye meg. A kisfiú ekkor hirtelen ötlettel a következőt mondta: ,,Én már megettem a másik karéj kenyeret." Ez ugyan nem volt igaz, de nagyon szerette volna, ha szintén éhező édesanyja enné meg a kenyeret. Az egy szelet kenyérnek végül az lett a sorsa, hogy másnap bekerült a munkába induló édesapa tarisznyájába, hogy legyen mit ennie. Ő pedig este hazahozta és örömmel adta a madárlátta kenyeret fiának.

Bár mostanában nehéz elképzelnünk azt a nagy szegénységet, amelyet talán csak a legidősebbek élték át gyermekkorukban a háború idején, azért a történet mondanivalóját könnyen megérthetjük. A megosztott, az odaajándékozott kenyér a szeretetről tanúskodik. A gyerek szeretetből adja édesanyjának, az édesanya szeretetből adja az apának, és ő is szeretetből hozza haza fiának. Mindannyian nélkülöznek és éhesek, de mégis inkább odaadják a kenyeret annak, akit szeretnek. Nem az elfogyasztott, hanem a másik emberrel megosztott kenyér tanúskodik az igazi szeretetről.

Krisztus saját Testeként nyújtja nekünk a kenyeret, s e cselekedetével nekünk adja szeretetét is. Éppen ezért az átváltoztatott és megosztott kenyér a ,,szeretet szentsége", ahogyan Aquinói Szent Tamás nevezte az Oltáriszentséget. XVI. Benedek pápa legújabb apostoli levelének címében szintén ezt a kifejezést használja az Eucharisztiára (Sacramentum caritatis). Abból, hogy az Oltáriszentséget a szeretet szentségének nevezzük egyenesen következik, hogy amikor szentáldozáshoz járulunk, akkor elfogadjuk Isten szeretetét és egyesülünk azzal a Krisztussal, aki ebben a keresztáldozat titkát is magába foglaló áldozatban állandóan felajánlja magát értünk az Atyának. Krisztus megváltó halála és üdvösségszerző feltámadása szintén Isten szeretetéről tanúskodik számunkra és szintén benne foglaltatik minden szentmisénkben.

Az utolsó vacsora szentmiséje még egy dologra figyelmeztet minket, tudniillik arra, hogy a Krisztustól tanult szeretetet tovább kell adnunk másoknak, azaz el kell sajátítanunk a szeretet életformáját. Az utolsó vacsorán a következő szavakat mondta a mi Urunk: ,,Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre". Nem volna helyénvaló, ha ezt csupán úgy értenénk, hogy ismételjük meg azon cselekedetét és szavát, amellyel átváltoztatta a kenyeret Testévé és a bort Vérévé, de közben megfeledkezünk az odaadásról. Az átváltoztatás cselekedetét ugyanis az odaadás cselekedete követte, és ebben is utánoznunk kell Jézust. Arról van tehát szó, hogy miután megtapasztaltuk a szentmisében és főként a szentáldozásban Isten szeretetét, ezt a szeretetet továbbsugározzuk környezetünkre, hogy ez hassa át az egész világot. Így válunk Isten minden ember felé megnyilvánuló szeretetének igaz tanúivá.
Forrás:Horváth István Sándor
Jn 13,1-15





  
 
4 komment , kategória:  Advent,Karácsony, Újév, Húsvét  
Szeretni...
  2008-03-20 22:46:31, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Angyalok, angyalos történetek  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2008.02 2008. Március 2008.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 89 db bejegyzés
e év: 1148 db bejegyzés
Összes: 32631 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1222
  • e Hét: 5803
  • e Hónap: 19708
  • e Év: 149415
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.