|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
2008-04-11 19:58:49, péntek
|
|
|
,,Egyetlen módja van csak, hogy egymással boldogulni tudjunk: szeressük egymást! Ha házasságunkat úgy akarjuk alakítani, hogy abban boldogok legyünk, erre csak egy mód van: ha szeretjük egymást. Meg úgysem érthetjük egymást, mert alapvetően különbözőek vagyunk. Ne is vegyük fel a harcot. A férfi nézze csodálattal asszonyát, az pedig bámulattal nézzen vissza rá. A két nem között nincs semmi más módja egymás megértésének, mint mindegyiket hagyni olyannak, amilyen, örülni egymásnak, és -szeretni egymást! Minden házaspár szobájában nagybetűkkel álljon a jelszó: SZERETNI!"
(dr. Fritz Kahn) |
|
|
0 komment
, kategória: Versek,idézetek |
|
|
|
|
|
2008-04-11 19:37:08, péntek
|
|
|
Gerhard Kiefel: Két kéz
Azt mondta egyszer a kicsi kéz a nagynak:
-Te hatalmas kéz, szükségem van terád,
mert nélküled szinte semmit sem érek.
Éreznem kell a tenyered melegét, mikor
felébredek és mellettem megjelensz.
Amikor éhezem és táplálékot adsz, és segítesz,
hogy megragadjak valamit és felépíthetem apró ajándékaim.
Velem vagy midőn járni tanulok, s hozzád futok,
ha félelem gyötör.
Kérlek, ne hagyj el maradj velem!
S a nagy kéz így válaszolt a kicsinek:
-Te kicsi kéz, szükségem van terád,
hogy belém kapaszkodj és megragadj.
Hadd érezzem kedveskedésedet, mert
érted kell kezet fognom sokakkal,
de játszani és mosolyogni sem tudok,
csak veled együtt, mikor átölellek,
s veled együtt felfedezem újra a világot,
a csodálatos, kicsiny dolgokat.
Hadd érezzem jóságodat, azt, hogy szeretsz,
veled együtt tudok ma kérni is, és hálát adva
megköszönni dolgokat.
Légy mindig velem, erősítsd a kezem! |
|
|
0 komment
, kategória: Versek,idézetek |
|
|
|
|
|
2008-04-11 19:30:05, péntek
|
|
|
"- Csalárd a szívem... Nem akarja, hogy továbbmenjek.
- Ez rendben van - válaszolta az alkimista. - Azt mutatja, hogy él a szíved. Félni attól, hogy mindent, amit elérünk, egy puszta álomért elcserélünk, természetes.
- Akkor miért kell hallgatnom a szívemre?
- Mert sosem fog sikerülni elhallgattatnod. És ha úgy tennél is, mintha nem figyelnél rá, a mellkasod alatt akkor is minduntalan ismételgetni fogja, amit az életről és a világról gondol.
- És ha megcsalna?
- Amikor megcsalják az embert, az váratlan seb. Ha jól fogod ismerni a szívedet, ez sosem fordul elő. Mert ismerni fogod az álmait, vágyait, és tudni fogod, mihez kezdj velük. A szíved elől sosem menekülsz el. Ezért jobb hallgatnod rá, hogy sose kapj váratlan sebet."
(Paulo Coelho: Az alkimista - részlet) |
|
|
0 komment
, kategória: Paulo Coelho |
|
|
|
|
|
2008-04-11 15:53:19, péntek
|
|
|
József Attila
Nem tudunk élni
Bennem betöltetlen szomorúság tátong
S gizgazzal benőve minden istenoltár.
Hajh, vágyak anyja, de mostoha voltál.
Eltévedtem járván erdő-rengetegen.
A félelem sikong zirrenő haraszttal
S vén adós erdő nem űz, nem marasztal.
A fák sudarára szállt az Est, az álnok
És torkom szorongatja valami titok:
Ajkat én miért csak sóhajra nyitok?
Magyar vagyok én is, (rivallnak a kányák)
Ilyen vagyok én és sose leszünk mások.
Jaj, jaj, nem tudunk élni, nyavalyások.
|
|
|
2 komment
, kategória: József Attila |
|
|
|
|
|
2008-04-11 13:15:28, péntek
|
|
|
(HEGEDŰS LÁSZLÓ:"Imádkozó asszonyok")
Az istentisztelet vége felé a lelkész megkérdezte nyáját:
- Hányan bocsátottatok meg az ellenetek vétkezőknek?
Mindenki feltartotta a kezét, kivéve egy törékeny idős hölgyet.
- Kovács néni!? Ön elzárkózik attól, hogy megbocsásson ellenségeinek?!
- Nekem nincs egyetlen ellenségem sem - mondta kedvesen mosolyogva az apró hölgy.
- Asszonyom, ez igen szokatlan. Megkérdezhetem, mennyi idős is Ön?
- Kilencvennyolc múltam - felelte az ősz matróna.
- Kedves asszonyom, megkérhetem, hogy jöjjön ki ide a gyülekezet elé, s mesélje el nekünk, miképpen lehetséges, hogy valaki majdnem százéves, és nincs egyetlen ellensége sem!
Az aranyos néni kitotyogott a lelkész mellé, szembefordult a gyülekezettel, és csak ennyit mondott angyali mosollyal: - Túléltem a rohadékokat! |
|
|
1 komment
, kategória: Vicces |
|
|
|
|
|
2008-04-11 09:12:46, péntek
|
|
|
Kétféle beszélgetés van.
Az egyik, amikor mondom a magamét. Amikor önmagamat akarom érvényesíteni. Szavakkal hatalmat lehet szerezni, olyan világot, amely csakis rólam szól, amelyben én vagyok a fontos: amit én gondolok, én érzek, én élek, én fájok - színjátékot, melyben én vagyok a főszereplő.
Aki a magáét mondja: egyedül van. Olyan világban él, ahol senkinek sincs köze hozzá.
Ennél pontosabban nem lehet elmondani azt a helyzetet, amelyben élünk, s amit úgy is nevezhetünk: a szeretetlenség világa. Aki csak mondja a magáét, annak nincs szüksége barátra, testvérre, feleségre. Csak közönség kell neki.
A másik fajta beszélgetés az, amikor valaki társat keres. Ez nagyon ritka.
(Müller Péter: Szeretetkönyv) |
|
|
0 komment
, kategória: Müller Péter |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
2008. április
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
259 db bejegyzés |
e év: |
2177 db bejegyzés |
Összes: |
12857 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 407
- e Hét: 1553
- e Hónap: 2651
- e Év: 28779
|
|
|