|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
2008-04-12 22:37:49, szombat
|
|
|
Jöjj hölgyem, jöjj, és vetkőzz le velem,
Vágy kínoz mikor nem szeretkezem.
Mint harcos, ha ellenségére talál,
Lándzsám megfájdul, mert nem döf csak áll.
Öved délkörét oldozd meg hamar,
Minden tájnál szebb földet takar.
Pruszlidat vesd le, olyan feszesen,
Tapad, más nem lát bele, de nekem
Hadd suttogja a susogó selyem
Esése, hogy most lefekszel velem.
Fűződre régtől féltékeny vagyok,
De megnyugtató mikor kikapcsolod.
Oly szép vagy, ha ruhád leengeded,
Kibukkanó nap nyári kert felett.
Cipődet rúgd le, várja lágy
Talpadat nászi templomunk az ágy.
Engedd szabaddá szeretőd kezét,
Hadd nyúljon alád, mögéd és közéd.
Amerikám! frissen fölfedezett
Földem melyet bejárok, s fölfedek.
Aranybányám, országom, hol mohó
Kényúr vagyok, egyeduralkodó.
S boldog pionír, miközben sötét
Kincseskamrádon ujjam a pöcsét.
A lélek úgy teljes, ha testtelen,
A test akkor egész, ha meztelen.
Az ékszer nem kell, az csak elvakít,
Mintha Atlanta kincseket hajít.
Csak bolond férfi szeme ottragad,
Gyöngyön, gyémánton, mert azt látja csak,
Ami képkeret, könyvön díszkötés,
Amatőr-öröm. De ennyi kevés.
Nyak, arc, derék, kar, láb, comb, csípő, mell
A szeretőnek a nő teste kell.
A bűn nem bűn és itt nem incseleg
Az ördög sem. Engedd le ingedet.
Tárd szét magad, ne félj tőlem, ahogy
Föléd hajolok, gondold: bábád vagyok.
Meztelenül is gondoskodom rólad,
Vagy nem elég egy férfi takarónak?
(Ghymes: Vetkőzös dal)
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2008-04-12 22:24:11, szombat
|
|
|
Bagi László Hezekiah:
Van-e helyem nálad?
Soha ne kérj arra, mit szívemből nem tennék,
Soha ne mondd, hogy bolondság az emlék,
Soha ne titkold, akkor sem, ha őrült a vágyad,
És mondd meg nekem, hogy van-e helyem nálad?
A holdfény megsimogat, ébren is álmodom,
Virágok illatoznak, szobánkban száz csokor,
Sárga gyertyák festik arcunkat, a két szemedbe nézek,
De kezed már nem érem el, lehet, hogy az élet téved,
Mert nem vagy itt, és csak egy dallal üzenek,
Várlak új világ, gyújtson e hajnal tüzeket,
Hogy legyünk együtt, s ne kelljen számolni a perceket,
Mert csak az idő múlik el, de semmi más teveled.
Soha ne félj, de szárnyalj és égj velem,
Legyen a miénk a szavakon túl az érzelem,
Soha ne titkold, akkor sem, ha őrült a vágyad,
És mondd meg nekem, hogy van-e helyem nálad?
Csillagokkal táncolunk, szívem felhők közt szárnyal,
De eltévedni nem lehet, mellettem a társsal,
Ki nemcsak álom, de álmodozni oly jó vele,
S gyönyörűség, ha holdfény helyett simít keze...
Vándorok vagyunk, magányos, békés harcosok,
Egymásra nézve látjuk: a Teremtő szépet alkotott,
Egy csodát nekem, egy csodát neked, mindent nekünk,
S a mindenség útjain egy ölelésben eggyé leszünk...
Soha ne félj, egymást úgyis megtaláljuk,
Akiknek van, valóra válhat minden álmuk,
És ha találkozunk, ne titkold, ha őrült a vágyad,
Csak mondd meg nekem, van-e helyem nálad? |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2008-04-12 17:02:29, szombat
|
|
|
VASÁRNAP
Az elmúlt évek hosszú sora után be kell vallanom, hogy eleinte alaposan félreismertem Évát. Jobb vele élni a Parkon kívül, mint a Parkban őnélküle tengődni. Eleinte mindig arra gondoltam, hogy túl sokat beszél. De most mégis sajnálnám, ha ez a hang elnémulna, és soha életemben többé nem hallhatnám.
Most már bizonyos hálával gondolok arra az almába harapásra, amely bennünket összehozott, és megtanított rá, hogyan kell az ő jó szívét és kedves egyéniségét megérteni.
(Itt végződik Ádám naplójának első része)"
(Mark Twain: Ádám és Éva naplója - részlet) |
|
|
2 komment
, kategória: Versek,idézetek |
|
|
|
|
|
2008-04-12 16:58:15, szombat
|
|
|
"Bízz abban, hogy egyszer
hamuvá ég a szívekben minden indulat;
a pernye és a keserű füst,
mely a szívekben terjeng, eloszlik."
(Márai Sándor) |
|
|
0 komment
, kategória: Márai Sándor |
|
|
|
|
|
2008-04-12 16:52:58, szombat
|
|
|
"Embernek lenni nehéz,
de másnak lenni nem érdemes."
(Albert Schweitzer)
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek,idézetek |
|
|
|
|
|
2008-04-12 16:15:45, szombat
|
|
|
Szeretnék egy meseerdőt, olyan álommal szőtt,
elérhetőt, kis házikót patakokkal, lágyan formált dús fodrokkal.
Virággal telt selymes rétet, tücsökhangút, mely
dalra késztet, elsuhanó pillangókat, szivárványon hintázósat.
Magas hegyen lágy szirteket, rajta délceg törzsű fenyveseket, szélben hajló búzatáblát, mely égig nyújtja dús kalászát.
Ezerszínű rózsakertet, mi illatával könnyet ejtet,
hegyoldalon zuhatagot, mely a napfénytől tükröt ragyog.
Ívelt folyót sebes árral, benne halat, ezer számmal,
vén tölgyfákat nagy lombokkal, hol mókus ugrál víg mosollyal.
Tiszta vizű, édes tengert, melyre a nap csókot lehelt,
dzsungelt, ahol sok száz állat, szabadon és büszkén járhat,
Szeretnék egy jobb világot, miben mindig szépet látok, s nem lesz benne gyűlölet, csak el nem fogyó szeretet
(Kun Magdolna - Szeretnék) |
|
|
0 komment
, kategória: Versek,idézetek |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
2008. április
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
259 db bejegyzés |
e év: |
2177 db bejegyzés |
Összes: |
12857 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 29
- e Hét: 514
- e Hónap: 3735
- e Év: 29863
|
|
|