|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
|
|
2008-04-17 23:57:24, csütörtök
|
| |
| |
Az OVB elrendelte az aláírások hitelesítését az egészségbiztosításról szóló szavazás ügyében
Elrendelte az egészségbiztosítás(eb)privatizációjának megakadályozását célzó népszavazási kezdeményezésben gyűjtött aláírások hitelesítését hétfő esti ülésén az Országos Választási Bizottság (OVB). A testület egyhangú döntése értelmében az Országos Választási Irodának (OVI) május 23-áig kell ellenőriztetnie a közel félmillió aláírás hitelességét.
A népszavazást várhatóan ősszel tartják meg.
A kezdeményező Albert-házaspár csütörtökön átadta az OVI-nak az összegyűjtött, a szükségesnél majd két és félszer több, csaknem 492 ezer aláírást tartalmazó mintegy 31 ezer ívet, a népszavazási kezdeményezés ekkor vált visszavonhatatlanná.
A jogszabály 45 napot ír elő a hitelesítésre, ám miután ez a nap hétvégére esik, Rytkó Emília, az OVI vezetője azt javasolta, hogy a határidőt 43 napra csökkentsék; az OVB ezt támogatta.
Rytkó Emília közölte azt is, hogy a népszavazás kezdeményezői részt vehetnek az ellenőrzési folyamatban; az érintettek ezt korábban kezdeményezték. Amennyiben az ellenőrzésnél 200 ezer hiteles aláírást találnak, az Országgyűlésnek mérlegelés nélkül el kell majd rendelnie a népszavazást.
A kezdeményezés ezt követően megjárhat még több jogorvoslati fórumot, így például a Legfelsőbb Bíróságot és az Alkotmánybíróságot, ám a népszavazás megtartása már elkerülhetetlen.
Az Albert-házaspár a következő kérdésben kezdeményezett népszavazást:
"Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?".
A népszavazás akkor eredményes, ha legalább kétmillió választó azonos választ ad a kérdésre.
MTI |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-04-17 22:55:52, csütörtök
|
| |
| |
Az ÚDK egy barátja közel egy éve vidáman sétálgatott a tavaszi napsütésben a Gellért hegyen. Hazatérvén belenagyított a képekbe és - déja vu Antonioni: Nagyítás - szerinte egy UFÓ-t látott.
ÚDK barát: "A képet Olympus digitális 4 Mpixeles géppel 2007 április 12-én készítettem. Csatolom a képet s az ebből a képből kivágott és B-Spline-al nagyított változatot is. A Gellért-hegy várra néző oldalsó részéről fényképeztem a délutáni órákban kb. délután 3 óra lehetett. Semmilyen korrekciót nem csináltam vele."
Magyarországi UFO esetek pl. itt, tavaly a Somló hegyen fényképeztek UFO-t.
Több tucat UFO videó között válogathatsz pl. itt.
Wikipédia: UFO az angol ,,azonosítatlan repülő tárgy" (Unidentified Flying Object) kifejezés rövidítése. Eredetileg a katonai repülésben alkalmazták, ahol ezt minden olyan tárgyra értették, aminek még nem volt tisztázva az eredete (lehetett ellenséges repülőgép, polgári gép, időjárási ballon vagy bármi egyéb).
Később a köznyelvben ennek egy szűkebb értelme honosodott meg; szinte kizárólag idegen lényt vagy űrhajót (,,repülő csészealjat") értenek alatta. Az UFO-kutatásnak van egy nagy valószínűség szerint hiedelmi, vagy félreértéseken alapuló ága, amit elsősorban amatőrök végeznek, tudományos UFO-kutatás azonban egyelőre nincsen, mert ahhoz tárgyi bizonyítékok kellenek, amiket vizsgálni lehet.
Az idegen lények létezését először a tudományos-fantasztikus irodalom (sci-fi) vetette fel, bár a népek mondavilága tele van nem emberi lényekkel (istenek, félistenek, szörnyek, tündérek).
Akar többet olvasni az UFO-król? Itt megteheti.
ÚDK kérdés: Mondd kedves barátunk, szerinted vannak ufók? Hogyan magyarázzuk a sok felvételt? Ez mind képzelgés, optikai csalódás, netán csalás volna?
Ha vannak ufók, akkor mit kellene csinálni? Egyáltalán fel tudnánk velük venni a kapcsolatot a tudomány mai állása szerint? És ők miért nem veszik fel velünk a kapcsolatot? Mert nem tudják ők sem?
2008 Apr 02
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-04-17 22:36:27, csütörtök
|
| |
| |
Tehetetlen szemlélői vagyunk a kétszáz éves cukoripar felszámolódásának, nemzeti piacvédelemnek nyoma sincs.
Bezárják a szerencsi cukorgyárat.
,,Kontraszt" a mezőgazdaságról
Raskó György, az Antall kormány (egyik) földművelésügyi államtitkára, és Nagy Bálint egyetemi tanár, agrár szakértő vitatkozott a mezőgazdasági rendszerváltásról március 30-án a HírTv Kontraszt c. műsorában (http://www.hirtv.hu/belfold?article_id=207869&highlight_text=Rask%F3) Az alkalmat a szerencsi cukorgyár bezárása szolgáltatta.
Műsorvezető: Tehetetlen szemlélői vagyunk a kétszáz éves cukoripar felszámolódásának, nemzeti piacvédelemnek nyoma sincs. Azt a kérdést szegezte Raskó Györgynek mint korábban felelős politikusnak, sikernek vagy kudarcnak tartja-e az egykori eredményeket.
A külső szemlélő számára, a volt államtitkár, az egész vita során olyan helyzetben védte igazát, mint a sarokba szorított öklöző, akire ugyan zúdulnak a valóság csapásai, de a pontozók mégis döntetlenre állítják be a mérkőzést. Talán azért, mert az ügynek csak a tapogatásáig jutottak. Több egyéni kulcsmondat pedig azért sikkadt el, mert gyakran hárman vágtak egymás szavába.
Raskó "vegyes"-nek minősítette az eredményeket. Szerinte, menetközben kiderült, hogy a magyar élelmiszeripar nem készült fel, és nem állta a versenyt, különösképp az Unióhoz csatlakozás után.
Nagy Bálint: Ha valaki valamit kezel, tudnia kell mit kezel, és hova akar jutni. Ezzel szemben elszámolás, és terv nélkül estek a mezőgazdaság átalakításának egy titkos külső terv szerint, hogy lefékezzék, és termelő helyett piacot csináljanak az országból. Ő maga részt vett a mezőgazdasági vertikum rekonstrukciójában, tanúsítja annak műszaki versenyképességét. Ha valaki az egykori székesfehérvári tejüzemet, vagy a kabai cukorgyárat avultnak tartja, akkor neki nincs mondanivalója. Egyáltalán, mi volt a kormányzati koncepció? Hogyan jutott oda, hogy a föld vált a kártalanítás egyetlen eszközévé?
Raskó, magyarázatként, fölidézte az 1990-es csődhelyzetet. Pénz kellett a hiteltörlesztésre, ezért "a privatizációs verseny nem kedvezett a hazai befektetőknek. (A hazai banki kamat 30%-ra rúgott, míg a nyugaton fölvett hitelek maximálisan 8 %-ra. - B.L.) A nyílt tendereket a nemzetközi cégek nyerték".
Riporter: Nem érezték a felelősséget, hogy egy nemzeti kormány mindent elad? - hangzott az ellenvetés. - Miért nem gondolkoztak olyan holding-megoldásban, hogy magyar is vásárolhasson?
Raskó György: - A privatizációs bevétel kellett. A parlament kimondta a vagyonpolitikai irányelvekben, hogy a bevételeket adósságtörlesztésre kell fordítani. Az állami tulajdon ezt a célt szolgálta, az Antall-kormány arra kapott felhatalmazást. Két év multán a hazai vásárlókat is kezdték egzisztencia-hitelekkel támogatni, lehetővé tették a dolgozó kivásárlásokat. De az így megszerzett vagyont is tovább adták a külföldi befektetőknek.
Nagy Bálint: - Nem gondolták, hogy aránytalan a veszteség? Szerencs esetén is csak a piac kellett. Meg ott volt a korszerű növényolajgyártás...
Raskó György: - Az most a legnagyobb súlyt képviseli a Bunge cég tulajdonában. ,,Nem értem, mi a probléma."
Nagy Bálint: - Ha válság-megoldásra kellett a pénz, akkor miért volt szükség a Bokros-csomagra? Mit oldottak meg? Önök eladták a korszerű üzemeket, amelyek holland-, vagy dán mintájú holding-rendszerben a termelőkkel azonos vertikumban működhettek volna. Amikor ezt a szörnyű kiárusítást végezték, miről álmodtak, mi lesz a falvakkal? Széttrancsírozták a földeket, de milyen birtokrendszerre gondoltak, akkor, amikor három és fél hektárnyi parcellák keletkeztek, azok is három helyen?
Raskó György: - Az Antall-kormány családi gazdaságokat akart. Máig büszke vagyok rá, hogy ez jelentős mértékben sikerült. A gazdaságok 60-65%-a családi gazdaság, ami 40-45 ezer családot jelent. Egy-két évtizeden belül, biztosan versenyképesek lesznek a nyugati mezőgazdasági családi vállalkozásokkal. Az Antall-kormány ezért szedte szét - van, aki szerint szétverte - a szövetkezeteket. Tudatos lépés volt. Nem akartuk, hogy a szocialista-, vagy kolhoz típusú szövetkezetek fennmaradjanak.
Nagy Bálint: - Álljunk csak meg! Ön pontosan tudja, hogy a ma bejelentett családi gazdaságok száma 210 ezer. Ön most 40 ezerről beszél, és ha a mai tendencia érvényesül, akkor annyi is marad. De, ha olyan büszke arra, hogy 3 és fél hektáros családi gazdaságokat hoztak létra, akkor most miért egy több ezer hektáros gazdaságot irányít? Másik kérdésem: hogyan jutott Csányi úr 40 ezer hektárhoz, ami legalább 80 ezer (?) család életlehetőségeit veszi el?
Raskó György: - Csányi a Fidesz-kormány alatt jutott földhöz, őket kell megkérdezni. Én pedig mezőgazdasági vállalkozó vagyok, és nem családi gazda. Ilyen egyszerű...
Nagy Bálint: - De volt-e koncepciójuk, hogy mi lesz a magyar faluval? Elvették a közlegelőt...
Raskó György: - Az volt, hogy a mezőgazdaság demokratizálódik és nem tsz-elnök úr lesz... A statisztika szerint a 90-es évek óta minden évben nő a családi gazdák által művelt födterület aránya, a szövetkezeteké drasztikusan csökken, de a gazdasági társaságok földhasználata is zsugorodik. ,,Ez egy hosszú folyamat, soká fog tartani" (Ugyanezt mondták a szövetkezetek megerősödéséről korábban. - B.L.)
Nagy Bálint: - Vegyük elő a statisztikát. Körülbelül 1000 társaságként működő nagygazdaság van, és a családi gazdaságok 1%-a, amelyik a konszolidációs hitelből tud fejleszteni...
Műsorvezető: Milyen esély látnak, hogy valami változzon a magyar vidéken?
Raskó György: Hozzá kéne nyúlni a földtörvény földhasználati részéhez. A családi gazdaságok érdekében olyan irányított konszolidációt kéne folytatni, amelyben életképes méretű birtokok jönnek létre állami garanciavállalás mellett.
Nagy Bálint: De mi az életképes ön szerint?
Raskó György: - Kezdődik 50-100 hektárnál, és 500 körül lehet családi gazdaságnál a felső határ.
Nagy Bálint: - Földrendezés kéne! Most a gazdaságok 2%-a üzemelteti a földterület 46%-át. Olyan aránytalansá-gok alakultak ki, melyek társadalmilag elviselhetetlenek. Ha az a jelen irányzat marad, hogy 70%-ban a gabona, és az ipari növények termesztése uralkodik, akkor a mostani foglalkoztatottság is a felére csökken, és falun élni maga lesz a halál.
Raskó György: - Ezekhez a növényekhez az Unió adja a támogatást, az állattenyésztésre valóban kevés jut. De ,,ezt a kritikát visszafelé kell megfogalmazni"...
A jegyzetíró emlékszik a teljes anarchiára, amit a mezőgazdaságban teremtettek azzal, hogy nem a meglévő szerkezet fejlesztését tűzték ki célul, hanem ideológiai doktrinákkal aláaknázták. Szabolcsban a kuruc virtus is járta. Ott kezdték önkényesen kiszántani földeket a szövetkezetből a politikai bíztatásra. Csak arra nem gondoltak, hogy a szövetkezet korábban a gazdák helyett is gondolkodott. Az országos tervezés megszűnt, az értékesítési hálózatot fölégették, és a vaktában termelésre rámentek a vagyonkák. A Nyírség több községében rohadt az egész határ a visszaszántott terméstől. A Tsz-elnököknek valóban olyan helyzetük volt, mint az egykori földesuraknak, aki soha nem volt egyformák. De hogy a vidéknek ezek a gazdái eltüntek, az űrt nem töltötte ki semmilyen polgárosodás. Az ócskavas értéken megvásárolt gépekkel néhányan jól jártak, de pl. a fél kilométeres öntözőgép csöveit a házi vízvezetéken kívül nem használhatták másra. Lesujtó volt a gátlástalan rombolás látványa, majd a földekre való licitálás. A televízióban a Raskót megelőző államtitkár, Sárossy László arról tartott felvilágosítást, miként beszéljenek össze a licitáló gazdák, hogy a föld ára ne szökjön égbe. Vagyis az állam egyik embere vezette a licitálást, az államtitkár meg a hírközlésben biztatott, hogy játsszák ki az államot. Így festett ez. Ma már csak azt firtatjuk, hogy milyen vasszigorú kényszer követelte az esztelen prédálást. Vagy mindent hagyni kell, hogy döntsön a spontenaitás, illetve az Unió érdekei? Nincs szükség magyar gazdaságpolitikára, tudományra, és felvilágosításra?
Lejegyezte és kommentálta:
Bokor Levente
2008 Apr 17
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-04-17 10:33:31, csütörtök
|
| |
| |
Kedves Mindenki!
Szeretném mindenkinek a figyelmét felhívni arra, hogy NEM CSAK 1919-BEN GYILKOLTAK, HANEM AZUTÁN IS!!!
1945 után kiirtották a polgárságot, a saját földjeiken gazdálkodó (kulák)parasztságot, a tisztességes kereskedőket, a saját kis műhellyel rendelkező szakmák, mesterségek képviselőit, földönfutóvá tették a svábságot, a tanárokat, tanítókat, egyetemi oktatókat.
Gyárakba terelték az édesanyákat, akiket arra kárhoztattak, hogy kicsinyeiket 20 hét után magukra hagyják, vagy abba a raettenetes gyári bölcsődébe adják, ahol úgy kezelték őket, mint valami darabárut a szakképzetlen dadusok! Ez az én nemzedékem! Nézd meg már mind meghaltak az 1945 után születettek!!! Hiszen kitépték a gyökereinket. A haza, a család, Isten-hitben gyökeredző lelkiségünket.
EZEK ROHADÉK LÉLEKIRTÓK! Nem szabad elhinni nekik semmiféle "MEGTÉRÉST"!
A cigányságot olyan segélyezési rendszerrel kényszerítették emberhez méltatlan élethelyzetbe, tanulási és munkalehetőség teremtés helyett, hogy ne legyen másra képes, mint önmaga mennyiségi reprodukálására, hogy azután szembe lehessen fordítani a szintén elnyomorított többségi társadalommal. Mint ahogy most ezt olyan aljasul meg is teszik!
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc után olyan megtorlás következett, amikor a hullahegyeket nem tudták hova eltüntetni a katakomba börtönökben és nagyvadak testének ledarásának ürügyével darálót konstruáltattak a Műszaki Egyetemmel. Majd ezen daráló tervét elkészíttetvén, azt a Köztársaság téri pártház pincerendszerében helyezték üzembe. Emberi tetemeket daráltak le vele!!! Szabó Dezső Nemzeti Kamaraszínház A daráló című színdarabja erről a rettenetes bűntettről szólt 2004-ben!!!
Majd, miután nem lehetett mégsem kiirtani mindenkit, aki részt vett az 1956-os forradalomban, (mert mindenki részt vett benne) akkor kiépítették azt a besúgóhálózatot, amelyik következtében kialakult az a helyzet, hogy mára az egy főre jutó spiclik száma kettő!!!
Itt vannak közöttünk a neten, a hazánkért és elnyomott nemzettestvéreinkért vívott harcunkban, rátelepedtek a magánéletünkre, beférkőztek a családjainkba, megmérgezik a szerelmeinket, a barátságainkat!!!
És tehetik, mert nem lettek elszámoltatva 1990-ben!!! Mert megkötötték velük azt a rohadék paktumot, ami miatt nemcsak az ifjúságunkat, hanem mostmár még az idős korunkat is tönkretették!!! De, ami a legfájóbb, hiába sok küszködés és szenvedés, mert még itt mérgezik gyermekeink és unokáink életét is!!!
Kéretik ezt is átgondolni és terjeszteni!!!
Üdv. BMI (Ilona)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-04-17 10:19:26, csütörtök
|
| |
| |
[ 2008. április 16., 21:24 ]
Az a tény, hogy a Magyar Országgyűlés elnöke, Szili Katalin
ellátogatott Csángóföldre, kétségkívül hasznos cselekedet és pozitív
lépés volt egy olyan magyarországi párt politikusa részéről, aki
2005. december 4-én megtagadta nemzettársait és nemmel szavazott a
határokon átnyúló újraegyesítésre.
Talán a lelkiismeret-furdalás vagy csak a politikai imázsjavítás
ösztönözte a mindig mosolygó asszonyt a moldvai zarándoklatra.
Véleményem szerint inkább az utóbbi lehet az indítéka a
látogatásnak, mert belföldön igencsak megromlott kormánya
népszerűsége.
A Szocialista Párt pedig mélyzuhanásában nem vált meg, hanem
felsorakozott hazug miniszterelnöke mögé, így vállalva a kisebbségi
kormányzás felelősségét, miután az SZDSZ felmondta a koalíciót.
Gyurcsány Ferenc meg kormányának tagjai nem kívánnak előre hozott
választásokat, mert a közvélemény-kutatások szerint jelenleg
kétharmados többséggel nyerne a FIDESZ. Ami késik, nem múlik,
szokták mondani
De térjünk vissza a csángóföldi látogatáshoz. Szili Katalint népes
küldöttség kísérte, többségében RMDSZ-es, balos elvbarátai. A
politikus nem foglalt állást a romániai helyhatósági választásokkal
kapcsolatosan: arra az újságírói kérdésre, hogy mi a véleménye a
Magyar Polgári Párt megjelenésével teremtődött versenyhelyzetről,
Szili Katalin kitérő választ fogalmazott meg.
Pedig mondhatott volna sok mindent, például azt is, hogy győzzön a
jobbik. A román hatóságot Bogdan Olteanu képviselőházi elnök
képviselte, aki a vendég jelenlétében elismerte: lehetne magyarul is
misézni Moldovában, ha azt a magyarul beszélők igénylik. Értékelendő
kijelentés ez is, de még sok víznek le kell folynia a Szereten, amíg
a tolerancia szelleme valahogyan eljut egyes ortodox papok lelkéig,
akik egy EU-s tagország peremvidékén nem restellik ma sem olyan
égbekiáltó, buta kijelentéssel riogatni híveiket, miszerint a
magyar az ördög nyelve . A magyar politikus-asszony jelentős
pénzösszeget is átadott a csángóknak az oktatás fejlesztésére,
lelepleztek egy négynyelvű táblát is.
Még annyi idő sem telt el, hogy a médiában közöljék a Csángóföldön
elhangzott, a román-magyar barátságról szóló szép beszédeket, jött a
hír, hogy az iskolaépület faláról levették a többnyelvű táblát. Hogy
kik tették, arról nem szólt a szűkszavú hír.
Várom Bogdan Olteanu román házelnök reagálását, meg más toleráns
értelmiségiek, valamint Szili Katalin tiltakozását, a hatóságok
állásfoglalását. Jó lenne csalódnom, de amíg csak cselekedet-
nélküli, pohárkoccintás-közbeni szép kijelentésekről van szó, nem
látok reális esélyt az igazi román-magyar megbékélésre, s a Szili
Katalin-féle látogatások, fogadások csak a színlelt barátság
színjátékát jelentik.
Fülöp D. Dénes, Polgári Élet |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-04-17 09:16:23, csütörtök
|
| |
| |
Külföldi kézbe kerülnek a hazai patikák
Mint a kiskereskedelemben: a multinacionális láncok előre törnek
2008. április 17. 05:59
Magyar Nemzet
A hagyományos, patikus által üzemeltetett gyógyszertárakat rövid úton kiszoríthatják a külföldi kézben lévő patikaláncok. A kiskereskedelemben már lezajlott folyamat sokkal gyorsabban söpörhet végig az ágazaton, ennek jele, hogy tavaly húsz százalékkal romlott a patikák gazdasági helyzete.
Ahogy a rendszerváltás utáni években megjelentek, majd egyre nagyobb teret nyertek hazánkban a multinacionális cégek áruházláncai az élelmiszerek, illetve a napi cikkek kereskedelmében, úgy a magyar patikahálózaton is átsöpörhet egy jelentős átrendeződés - állítja a Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke. Hankó Zoltán szerint ráadásul ez az átalakulás sokkal gyorsabban mehet végbe, mint a hipermarketláncok esetében. Erre utal, hogy tavaly a hazánkban működő mintegy 2000-ből több mint 600 gyógyszertár - vagyis a patikák csaknem 30 százaléka - üzemgazdasági értelemben veszteséges volt. A hazai piacról az elmúlt évben 600, harminc négyzetméternél kisebb élelmiszerbolt tűnt el.
Az élelmiszer- és a gyógyszer-kiskereskedelem persze nemcsak hasonlóságokat mutat, közöttük jelentős eltérések is megállapíthatók - mondta Hankó Zoltán. A gyógyszer egészségügyi termék, amelyet ugyan kereskedelmi körülmények között forgalmaznak, ám a gyógyszerellátás egészségügyi szolgáltatás. A gyógyszerekhez való hozzájutás biztosítása gyakran élet-halál kérdése, vagyis nem lehet tisztán piaci ügy, az államnak kontrollt kell gyakorolnia fölötte. Ráadásul a gyógyszerek egy részét állami támogatással kínálják, így a gyógyszer forgalmazása során járulékbevételek is megjelennek a gyógyszertárakban. Különösen élesen vetődik fel ez a kérdés akkor, ha külföldi tulajdonban vannak a forgalmazó cégek, amelyek érdekérvényesítő képessége a nemzeti kormányokkal szemben köztudottan kiemelkedő.
De miért baj az, ha profi multinacionális láncok árulják a gyógyszert a lakosságnak a családi vállalkozásban működtetett patikák helyett? - teszik fel a kérdést a liberalizálás hívei, akiknek az érdekérvényesítő ereje egyébként uniószerte egyre nagyobb. A 2006 végén életbe lépett gyógyszer-gazdaságossági törvény következtében megkezdődött patikaliberalizáció első teljes évében mintegy 200 új patikát létesítettek. Túlnyomó többségüket nagyvárosban nyitották, 5000 főnél kevesebb lakót számláló településre alig jutott néhány. Budapesten máig több mint hatvan gyógyszertári engedélyt adtak ki, a fővárosban és a megyeszékhelyeken nyílt meg az új gyógyszertárak több mint fele. Miért gond ez? Mert a jól ellátott nagyvárosokban az új patikák csak a konkurenciát növelik, ezzel rövid távon árversenyt generálnak, amelyet a multinacionális háttér segítségével finanszíroznak, majd a versenytársak kivonulása után maguk diktálják az árakat és a feltételeket.
Senki nem emelne kifogást az új patikák megjelenése ellen, ha azok tényleges többletszolgáltatást kínálnának - mondta Hankó Zoltán. Például éjjel-nappal nyitva tartanának, vagy olyan kistelepülésre vinnék a szolgáltatásukat, ahol eddig nem volt gyógyszertár. A megnyíló patikák ráadásul többnyire egy már régebben létrehozott vagy új gyógyszertárlánchoz tartoznak. Profiljuk és belső kialakításuk kereskedelemcentrikus, a klasszikus gyógyszerészszakmai szempontok háttérbe szorulnak. Tulajdonosaik között növekvő számban vannak külföldiek, gyakran off-shore cégekkel a háttérben, s fellelhetők a politika gazdasági holdudvarának képviselői is.
A tulajdonosok között találni osztrák, német, holland, ciprusi, amerikai és izlandi vállalkozókat. Az egyik lánc tulajdonosi hátterében feltűnt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amely tulajdonos a HospInvest kórházakat működtető vállalkozásban is. Hankó különösen veszélyesnek nevezte azt a konstrukciót, amikor a gyógyszert felíró orvos és a patika mögött ugyanaz a tulajdonos áll, mint ahogy azt is, ha az EBRD trójai falóként egy nagy multi számára nyitja meg a magyar piacot. A külföldi tulajdonos a gyógyszerellátásunkkal kapcsolatos döntéseit külföldön hozza meg, és hidegen hagyja őt a betegeink sorsa.
A nemzetközi patikaláncok megjelenésével és térnyerésével párhuzamosan megkezdődött a szakmai és nemzeti kézben lévő gyógyszertárhálózat leépülése. A gyógyszerészek tulajdonában, vállalkozásában álló patikák esetében a gyógyítás szempontjai sokkal inkább érvényesülnek, mint a láncoknál, ahol egyértelműen a profit az első. A családi patikák - hasonlóan a háziorvosi praxisokhoz - egzisztenciavállalkozásokként működnek, tulajdonosaik ismertek a környezetükben, a gyógyszerészek személyes hitelükkel garantálják szolgáltatásaik színvonalát.
A kis patikákat jobban sújtják az egész ágazatot ért kihívások. Ezek közé tartozik, hogy tavaly drasztikusan emelkedett a támogatott gyógyszerek térítési díja, és ennek következtében jelentősen csökkent a gyógyszerfogyasztás. A közforgalmú gyógyszertárak körében egy év alatt nagyjából nyolc százalékkal csökkent a bruttó gyógyszerforgalom. A közfinanszírozott gyógyszerforgalom értéke éves szinten mintegy 14 százalékkal csökkent, miközben a lakossági hozzájárulás növekedése ebben a körben csaknem húszszázalékos. A forgalomcsökkenésben a térítési díjak növelése mellett jelentős szerepet játszott a reálbér 5,6 százalékos mérséklődése, hiszen nincs pénze a betegnek a gyógyszerek megvásárlására. A gyógyszertáraknak a forgalomcsökkenéssel megegyező mértékű árréscsökkenésen túl a működő egységek számának gyors növekedésével is szembe kell nézniük. A szűkülő forgalom több gyógyszertár között oszlik meg, így a patikák ágazati összesítésben egy év alatt több mint húszszázalékos pozícióvesztést szenvedtek el - jelentette ki Hankó Zoltán. Mindezek fényében a Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke szerint nem eltúlzott a kijelentés, hogy az ágazatot rövid időn belül az összeomlás fenyegeti. A kamara ezért a gyógyszer-gazdaságossági törvény érdemi felülvizsgálatát szorgalmazza.
Jámbor Gyula
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
2008. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
172 db bejegyzés |
| e év: |
2154 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1729
- e Hét: 3439
- e Hónap: 12043
- e Év: 47984
|
|
|
Offline
