Belépés
furaila.blog.xfree.hu
"Nem az a fontos, hogy milyen iskolákat végeztél, hogy mit dolgozol, hanem hogy milyen EMBER vagy!" BMI ******
2005.10.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
A magyarság tragédiái
  2008-04-04 18:38:21, péntek
 
  BEVEZETŐ

Ez a rövid - összefoglaló - tanulmány abból a célból készült, hogy felvillantsa a Kárpát-medencében gyökeret vert (államot alapított) kis népünk történelmének egyes fejezeteit, és érzékeltesse azokat az eseményeket, amelyek negatív előjellel befolyásolták erkölcsi, gazdasági, népességi, kulturális, tudományos, technikai, művészeti és területi helyzetünk alakulását.

Bizonyítható, hogy a magyarság ún. "befogadó" nép volt (minden időben), és az is tény, hogy más államok gyakorlatától eltérően, nálunk nem került senki sem hátrányos helyzetbe attól, hogy az anyanyelve, a vallása, a faji hovatartozása vagy a bőre színe eltér a magyarokétól. Az erőszakos asszimiláció alkalmazására nem került sor hazánkban, és az sem követelték meg az ide települt idegenektől, hogy családi nevüket magyarosítsák.

Ezek a megállapítások akkor is igazak, ha több mint ezeréves történelmünk során (átmenetileg) voltak olyan rövid időszakok, amikor (általában külső nagyhatalmak nyomására) előfordultak kisebb (helyi) kilengések, de a kezdeményezők vagy végrehajtók elnyerték méltó büntetésüket.

A címben felvetett kérdés vizsgálatánál még azt is figyelembe kell venni, hogy geostratégiai helyzetünkből kifolyólag olyan "ütköző" zónában élünk, ahol útjában voltunk a tatároknak, a törököknek, az osztrákoknak, a németeknek, az oroszoknak (szovjeteknek), és súlyos véráldozattal valamint felmérhetetlen nagyságrendű anyagi veszteséggel "fizettünk" azért, mert szabadságszerető nép lévén, nem akartunk senkinek sem behódolni.

HÁBORÚK ÉS VESZTESÉGEK
I./Tatárjárás

1241. április 11-én, a Nyugat felé tartó (Batu kán vezette) mongol-tatár fősereg súlyos csapást mért a IV. Béla király vezette magyar csapatokra a Sajó menti muhi-puszta körzetében. IV. Bélának sikerült elmenekülnie a tatárok elől, akik feldúlták az egész országot, raboltak, gyilkoltak és válogatás nélkül mindent pusztítottak.

A tatárok dúlása 1242 márciusáig tartott, akkor Ögödej nagykán halálának hírére a tatárok kivonultak az országból. A tatárjárás során az alföldi megyékben a települések mintegy 50%-a elpusztult.

A második honalapító néven emlegetett IV. Béla király hatalmas, látványos és eredményes munkával, politikai, katonai, gazdasági intézkedések sokaságával talpra állította az országot, elutasította a mongolok által felajánlott szövetségi javaslatot (IV. Orbán pápa támogatásának birtokában), majd az ismételten betörő tatár sereget megfutamította.

II./ Mohács + törökdúlás

II. Szulejman 1526. április 23-án indult el (kb. 75-80 ezer főt számláló csapataival) Isztambulból Magyarország ellen, és augusztus 26-án érkezett Mohács alá, ahol II. Lajos király készült 25 ezer fős seregével megakadályozni a törökök térnyerését. A mohácsi csata augusztus 27-én vette kezdetét, és két óra leforgása alatt a törökök döntő győzelmet arattak a magyarok felett. Mintegy 14-15 ezer katonánk lelte halálát a csatatéren, II. Lajos király menekülés közben a Csele patakba fulladt.

A törökök előtt megnyílt az út Buda felé, hazánk a Török Birodalom hódító háborúinak szenvedő alanyává vált 1699-ig. Az ország területének nagy részét megszálló (elsöprő erőfölényben lévő) török csapatok kíméletlenül fosztogattak, gyilkoltak, raboltak, gyújtogattak, és csupán a nemzet élni akarását fémjelző ellenállásának volt köszönhető, hogy irtózatos erőfeszítéssel sikerült átvészelnünk ezt a hosszú - gyötrelmes - időszakot, majd külső segítséggel kiverni a törököket az országból.

A törökökkel vívott hon-és nemzetvédő háborúink során, a magyarság ember-veszteségének nagyságrendjét jól érzékelteti az a demográfiai összehasonlítás, miszerint a török hódoltság előtt, az ország lélekszáma nagyjából megegyezett Franciaország vagy Nagy-Britannia lakosságának számával! Európa,- a magyarok hősi ellenállásának köszönheti, hogy a törökök nem voltak képesek tovább terjeszkedni nyugati irányba.

Mérhetetlen nagy véráldozat, és felbecsülhetetlen anyagi veszteség árán védtük önmagunkat és a keresztény világot, a pogány népirtókkal szemben.

III./ Habsburg uralom.

A török hódoltságot egy mérsékeltebb módszerekkel operáló, de az ország gazdaságát fosztogató, valamint a magyarság jogait megnyirbáló,- osztrák elnyomás váltotta fel. A császári katonaság túlkapásai, valamint az adóterhek növekedése felkéléshez, majd (1703-ban) II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc kitöréséhez vezetett. A szabadságharc a kuruc seregek vereségével, illetve a szatmári békével (1711-ben) ért véget.

A Habsburgok uralma ígérgetésekkel, látszat-intézkedésekkel és rendőrterrori módszerek, illetve eszközök alkalmazásával tovább folytatódott, de az 1848 elején kitört európai forradalmi megmozdulások hatására,- márc. 15-én Pesten is győzött a forradalom, amely szabadságharcba torkolt, és csak I. Miklós cár 200 ezer fős csapataival tudták térdre kényszeríteni szabadságharcos erőinket 1849. augusztusában.

A Haynau császári generális vezette megtorlás áldozatává vált: gróf Batthyány Lajos miniszterelnök, 13 tábornok, továbbá mintegy 260 civil és katona. Ezreket vittek el Ausztriába katonai szolgálatra, több száz főt ítéltek többéves börtön-büntetésre vagy várfogságra.

A Habsburg uralom (hazánkat is érintő) betetőzését képezte az I. világháború kirobbantásában való aktív részvétele, és Magyarország bevonása az agresszorok táborába.

IV./ Trianon

Az I. világháborút lezáró párizsi (trianoni) békeszerződésben Magyarországot megfosztották területének kétharmadától, ötmillió magyar ajkú személyt rekesztettek ki határainkon túlra, és 200 millió aranykorona megfizetésére kötelezték a győztes nagyhatalmak. Ekkora csapás egyetlenegy agresszort sem ért, arról nem is beszélve, hogy Magyarországnak a háborúban való részvétele kizárólag az osztrákoktól függött.

V./ Második világháború

Magyarország 1941. június 27-én, az európai államok között a legutolsóként üzent hadat a Szovjetuniónak. Mindennemű mentegetődzés és magyarázkodás mellőzésével kijelenthető, hogy hazánk vis maior helyzetben volt (!), a két nagy birodalom konfliktusában vagy a német megszállást választhatta, vagy a németek mellé áll. Harmadik változat nem volt!

A Szovjetunió elleni agresszióban való részvételünkért újabb területcsonkítással, valamint 300 millió USA dollárral kellett "fizetnünk" a békeszerződésben meghatározott követelményeknek alapján.

A "felszabadító" Vörös Hadsereg e mellett, speciális "zsákmányoló" alakulatával kifosztotta hazánk gyárait és üzemeit (gépi felszereléseket, nyersanyagokat és raktári készleteket), számolatlanul rekvirálták el mezőgazdasági terményeinket, haszonállatainkat, műkincseinket, sőt több százezer polgári személyt vagoníroztak be, és szállítottak a Szovjetunióba többéves vagy életfogytiglani munkavégzésre.

A mintegy százezer fős megszálló kontingens összes költségeit fizetnünk kellett, és azt is el kellett tűrnünk, hogy a nyakunkra ültessék a Moszkvából ideirányított Rákosi-féle bandát, akik sikeresen tönkretették a magyar gazdaságot, bevezették a proletárdiktatúrát és adaptálták a koncepciós perek végrehajtására vonatkozó kinti ismereteiket.

VI./ '56-os forradalom és szabadságharc

A sorozatos törvénysértések, a bevezetett lelki és fizikai terror, az erőltetett szövetkezeti mozgalom és a kuláküldözés, az esztelen munkaverseny, a nemzeti szimbólumok és ünnepek eltörlése, őseink és hőseink feledtetése tömeges elégedetlenséget szított, amely mindent elsöprő forradalommá alakult át.

Az MDP szervezetei napok alatt felbomlottak, az ÁVH-sok, a vezető pártfunkcionáriusok és a forradalmi tömegekre sortüzet vezénylők gyáván szétszaladtak, a forradalom leverésébe beavatkozó szovjet harckocsikat és katonákat a zömében fiatal, silány fegyverekkel és benzines palackokkal harcoló Pesti Srácok megfutamították.

A hazug szovjet nagykövet (Andropov), valamint a szovjet kormány kétszínű magyarázkodása az újonnan beözönlő intervenciós csapatok eredeti célját "takargatta", miszerint: Hruscsov és kormánya döntése alapján leverik a forradalmat, és a számukra megbízhatatlanná vált Nagy Imre miniszterelnök helyett a magyar történelem legnagyobb árulóját ültetik a nyakunkra, duplájára növelik a megszálló kontingens létszámát, majd hatékony segítséget nyújtanak Kádárnak a megtorlás "példamutató" végrehajtásához.

Az utóbbi olyan "jól sikerült", hogy Kádár nagyságrendileg túltett Haynau generálison: közel ezer ember halála terheli a lelkét, 25-30 ezer embert lett letartóztatva és hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre ítélve. 200 ezer ember menekült ki az országból, a megszállók által okozott kár összértéke pedig 10 ezer milliárd forint körüli értékre rúg!

Az MVSZ Justitia Bizottsága által készült tanulmányban (amely a HONLEVÉL .......számában is fellelhető) ki lett mutatva a károkozás tételes felbontása, amely tartalmazza:
(1) a harckocsik, a tüzérség és a légierő okozta károkat;
(2) a termelés leállásából keletkező károkat;
(3) az út-és vasút hálózatban okozott károkat;
(4) a kereskedelemben és a turizmus visszaeséséből eredő károkat;
(5) a kb. kétszázezer fős katonai kontingens 35-36 évig tartó költségkihatását;
(6) a hazánkban diszlokált szovjet katonai kontingens által a természeti
környezetben okozott károkat (víz, gyógyvíz, élővilág, stb.).

EPILÓGUS

Sajnálatos tényként kell megemlíteni, hogy a Justitia Bizottság dolgozatát a magyar médiák konzekvensen agyonhallgatták.

Az MVSZ tiszteletbeli elnökének (Rácz Sándornak), elnökének (Patrubány Miklósnak) és a Justitia Bizottság elnökének (Bokor Imrének) aláírásával, a legfőbb közjogi méltóságoknak elküldött anyagot (érdemi) válaszra sem méltatták, és a parlamenti pártok elnökeihez továbbított jelentés is hasonló "elbírálásban" részesült!

Az MVSZ és a Justitia Bizottság időt, energiát és anyagi áldozatot nem kímélve megkísérli áttörni a hallgatás és/vagy a közömbösség falát. A Brüsszelben megtartott (mérsékelt sikerrel járó) nemzetközi sajtótájékoztató csupán az első lépés volt kitűzött célunk érdekében, hogy a hazai és a világ közvéleményét megismertessük a magyarságot ért tragédiák (eddig elhallgatott vagy eltorzított) tényanyagával, és elérjük, hogy megfelelő szinten, egy illetékes testület foglalkozzon ezzel a kérdéssel.

(Prof. Dr. Bokor Imre)
a Justitia Bizottság elnöke
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
MOP tiltakozik a "II.Trianon"
  2008-04-04 18:34:57, péntek
 
  MOP tiltakozik a Szlovák Nemzeti Párt "II. Trianon" terve ellen

Magyarországért Párt tiltakozik a Szlovák Nemzeti Párt Magyarország felszámolását vizionáló törekvései ellen.

Magyarországért Párt a magyar nemzet elleni politikai támadásnak és provokációnak tekinti a Szlovák Nemzeti Párt honlapján megjelenő Európa térkép közzétételével Magyarország jövőjére vonatkozóan kifejezett politikai szándékát. E térkép tanúsága szerint a SZNP úgy kívánja felszámolni Magyarországot, hogy a Dunántúlt Ausztriának, míg a Tiszántúlt maguknak juttatná.

Magyarországért Párt határozottan tiltakozik a Szlovák Nemzeti Párt magyarellenes megnyilvánulásai, aljas és felszültséget gerjesztő politikája ellen.

Megkérdezzük a Maga Köztársaság kormányát, hogy meddig tűri szó nélkül az efféle provokációkat a "szomszédaink érzékenységére" való tekintettel?

Megkérdezzük a Magyar Köztársaság kormányát, hogy összeegyeztethetőnek tartja-e az efféle határmódosítások vizionálását az Európai Unió céljaival és a Lisszaboni Szerződésben rögzített alkotmányával?

Megkérdezzük a Magyar Köztársaság kormányát, hogy milyen intézkedéseket tervez az esettel kapcsolatban, mind két oldalú viszonylatban, mind az Európai Unió és az ENSZ szintjén?

Megkérdezzük a Magyar Népköztársaság kormányát, hogy milyen lépéseket kezdeményeznek Ausztria kormánya irányában?

Felszólítjuk a Magyar Köztársaság kormányát, hogy tegyen eleget az ország és lakossága iránti kötelezettségének azzal, hogy a leghatározottabban kifejezi hivatalos tiltakozását mindhárom politikai szinten és azt az EU valamennyi tagállamának a médiájában hivatalosan tegye közzé, az osztrák kormányt pedig kérje fel, hogy fejezze ki hivatalos tiltakozását a szlovák kormánynál a magyar-osztrák jószomszédi viszonyt mérgező ilyen és hasonló provokációktól.

Budapest, 2008. április 4.

Takács András
Magyarországért Párt elnöke
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Gyurcsány nem mond le
  2008-04-04 18:29:14, péntek
 
  2008. április 4. 12:48 MNO

Nemzetközi sajtótájékoztatón próbálta megnyugtatni a közvéleményt Gyurcsány Ferenc a kormányválság miatt. A szocialista politikus kijelentette: nem nyit utat annak a Fidesznek az előre hozott választásokkal, amelyiknek szerinte semmilyen programja nincs. Arra hajlandó lenne, hogy átadja a kormányzást annak, aki még markánsabban képviselné a reformokat, de szavaiból az derült ki, hogy szerinte ilyen párt és személy nincs.
(...)

"Egy kis belpolitika"

A bukaresti csúcson történtek után a kormányfő "egy kis belpolitikára" váltott, mivel meggyőződése szerint ez állt a "viszonylag nagy fokú érdeklődés" mögött. Az elmúlt hetek "koalíciós feszültségeiről" kifejette: nem személyi ellentétek állnak mögötte, hanem az, hogy "merre menjen Magyarország". A csalással megválasztott elnökkel rendelkező SZDSZ-ről úgy vélekedett: túl soknak találták a koalícióval járó kompromisszumot, mivel ők "radikálisabb, mélyebb" átalakulásokat szerettek volna. "Sajnálják, hogy nem került bevezetésre az ingatlanadó, és nem akarnak, nem tudnak egyetérteni azzal, hogy a szocialisták a pénztártörvény módosítását fontolgatták" - közölte Gyurcsány.

A koalíció fennmaradása jobban szolgálja az ország érdekeit - mondta, majd hozzátette: a vita köztük azon zajlik, hogy a "hosszú távon szükséges" vagy a "társadalmilag lehetséges" reformokkal próbálják csökkenteni a költségvetés kiadási oldalát. Ennek kapcsán viszont azt mondta: az "ország politikailag hevesen reagált" minden ilyen jellegű átrendezésre.

"Jobb ma egy veréb, mint holnap semmi"

A kormányfő elmondása szerint nem a szocialisták ellenzik a reformokat, hanem a "vitathatatlanul erős parlamenti és azon kívüli támogatottságú" legnagyobb ellenzéki párt képviseli a "reformellenességet". A néhol nem miniszterelnökként, hanem MSZP-s pártelnökként beszélő Gyurcsány úgy véli: a szocialisták egyedül maradtak a mérsékelt reformokkal a radikálisabb elképzelésekkel bíró SZDSZ és MDF, valamint az átalakításokat ellenző Fidesz-KDNP szövetség között.

Gyurcsány az esetleg így létrejövő kisebbségi kormányzás kapcsán kijelentette: amennyiben sor kerül erre, akkor is folytatódnak a reformok, csak visszafogottabban, a "jobb ma egy veréb, mint holnap semmi" elve alapján. "Nyitott az egypárti, szocialista kisebbségi kormány esélye, hiszen az SZDSZ nem hozta meg a koalícióról szóló döntését, így az MSZP addig ahhoz tartja magát" - közölte.

Magyarország számára érdektelen, mi a neve a miniszterelnöknek

A sajtótájékoztatón elhangzott kérdésekre válaszolva Gyurcsány kijelentette: nem tartja valószínűnek, hogy más párttal koalícióra lépjenek a szocialisták. Az előrehozott választások legfőbb akadálya szerinte az, hogy nincs jele annak, hogy nem látja, hogy a pártok kiteregetnék kártyáikat és programmal állnának elő. A kormányfő többször is kijelentette, hogy reformellenes politikának nem szívesen nyit utat, esetleges lemondásával csak markánsabb reformpolitikához járulna hozzá. A kérdés személyi vonatkozásait illetően azt mondta: Magyarország számára érdektelen, mi a neve a miniszterelnöknek. "Nem hatalmi dilemmája van az országnak, hanem az, hogy hol, mennyit, milyen mélyen kell változtatni".

Egy szakértői kormány megalakulásának megalakulásának Gyurcsány Ferenc szerint nem ő az akadálya, erről a parlament dönthet. A miniszterelnök kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a kérdés az, van-e jelentős többsége az Országgyűlésben - Simor András vagy bárki más vezetésével - egy 2.000 milliárdos kiadáscsökkentésnek. A kormányfő szerint nincs. "Az MSZP nem szavazná meg, én a párt elnökeként nem járulnék hozzá" - jelentette ki.(...)
Teljes cikk: http://www.mno.hu/portal/552691
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Változtatások a tömegközlekedé
  2008-04-04 00:08:21, péntek
 
  Tisztelt Szervezetek!



Holnap reggel (valószín"usíthet"oen 9:00 órakor) dönt a f"opolgármesteri kabinet a BKV paraméterkönyvének legújabb változatáról, amelyet jelenleg sem a nyilvánosság, sem az érdekelt civil szervezetek még nem ismernek. Tekintettel arra, hogy a korábbi változatok tervezetei mindegyike olyan tömegközlekedési vonalak megszüntetésére vagy járatritkításokra tett javaslatot, amely változtatások hátrányosak a tömegközlekedést rendszeresen használók számára, ezért ezt a "tömegközlekedést el"otérbe helyez"o" független civil szervezetek nem fogadják, nem fogadhatják el.

A járatmegszüntetések és ritkítások tervezeteinek elkészítése el"ott, sem a BKV Zrt. sem a F"ováros Önkormányzata az "állampolgárok tömegközlekedési igényeit" nem mérte fel, így az új paraméterkönyv célja egyértelm"uen csak a BKV-költségek - járatok törlésével és ritkításával történ"o - csökkentése, a tényleges tömegközlekedési igények szerinti optimalizáció helyett.



A LAKSZ-csoport a f"ovárosi tömegközlekedési rendszer fejlesztése, színvonalának emelése és a hatékonyabb m"uködtetése érdekében az alábbiakat látja szükségesnek;



Az elmúlt 18 év tömegközlekedési tapasztalatai bebizonyították, hogy a F"ováros Önkormányzata nem képes elérni, hogy a BKV Zrt. tömegközlekedési vállalatot a mindenkori vezet"oi csoportja hatékonyan m"uködtesse, ezért a Magyar Államnak át kell vennie a BKV tulajdonjogát és a közlekedési szervezet irányítását. Ezt alátámasztja az is, hogy a f"ovárosi tömegközlekedés helyzete nem hasonlítható össze bármely más magyarországi város közlekedési rendszerének helyzetével, ugyanis a F"ováros az település, amelynek a közlekedési helyzetét a külföldi vendégek Magyarország általános közlekedési fejlettségével (vagy fejletlenségével) azonosítják, s így ez a közlekedési min"oség jelent"osen kihat az idegenforgalomra is. Mindemellett nem hanyagolható el az a szempont sem, hogy a f"ovárosi közlekedés min"osége irányadó a vidéki városok számára is.
A f"ovárosi tömegközlekedési rendszer viteldíjaiban legalább olyan állami kedvezményt kell biztosítani, amely alapján a bérletek vagy a vonaljegyek árának magyarországi átlagkeresethez viszonyított aránya, közelít"oleg megfelel Bécs vagy Róma tömegközlekedési viteldíjainak az ottani átlagkeresethez viszonyított arányához.
Az éves bérletrendszert úgy célszer"u kialakítani, hogy a személy-gépjárm"uvel közleked"ok számára vonzó legyen a személyautóval történ"o közlekedésr"ol a tömegközlekedésre áttérni. Az ehhez szükséges állami forrásokat az üzemanyagok jövedéki bevételeib"ol lehet megteremteni.


Mindezek alapján, felhívjuk a civil szervezetek képvisel"oit, hogy a holnapi kabinetülés el"ott (1/2 kilenckor) a közérdekú nyilvános helynek min"osül"o F"opolgármesteri Hivatalban a jelenlétükkel nyomatékosítsák azt az álláspontot, hogy a F"ováros vezetése és a Közgy"ulés csak az érintett lakosság igényeinek felmérése után és csak az érdekelt civil szervezetek egyetértésével döntsön a f"ovárosi tömegközlekedési rendszer átalakításáról.



Budapest, 2008. április 3.



Lakóközösségi Szervezetek Szövetsége







U.i. Kérünk minden szervezetet, hogy tagszervezeteit értesítse a fentiekr"ol.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2008.03 2008. április 2008.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 172 db bejegyzés
e év: 2154 db bejegyzés
Összes: 7719 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 23
  • e Hét: 646
  • e Hónap: 3772
  • e Év: 35502
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.