|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
2008-05-19 18:52:18, hétfő
|
|
|
Fodor Ákos:
3 NEGATÍV SZÓ
NINCS
SEMMI
BAJ. |
|
|
2 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2008-05-19 18:42:13, hétfő
|
|
|
Ady Endre:
AZ ÚR ÉRKEZÉSE
Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.
Nem harsonával,
Hanem jött néma, igaz öleléssel,
Nem jött szép, tüzes nappalon
De háborus éjjel.
És megvakultak
Hiú szemeim. Meghalt ifjuságom,
De őt, a fényest, nagyszerűt,
Mindörökre látom. |
|
|
0 komment
, kategória: Ady Endre |
|
|
|
|
|
2008-05-19 11:56:34, hétfő
|
|
|
Szabó Lőrinc-Különbéke
Ha tudtam volna régen, amit
ma már tudok,
ha tudtam volna, hogy az élet
milyen mocsok,
nem fütyörésznék most az utcán
ilyen vígan:
valószínűleg felkötöttem
volna magam.
Régen, mint az államok tékozló
más fiai,
azt hittem, lehet a világon
segíteni,
azt hittem, szép szó vagy erőszak
ér valamit
s az élet, ha sokan akarjuk,
megváltozik.
Minden szörnyűbb, mint hittem akkor,
fiatalon,
de, hálistennek, egyre csökken
az undorom,
egyre jobban bírom az évek
förtelmeit,
és az idő és a közöny már
fertőtlenít.
Mert fátylát sorra dobta minden,
egymásután,
s harminchárom életem ma átlát
minden szitán:
látom, sokkal több a mocsok, mint
az ifjúkor
sejteni bírta volna bennem
valamikor,
látom milyen rútúl becsapják
a baleket,
s hogy a balek azért balek, mert
mást nem tehet,
s hogy az ész az érdek rimája,
és hogy magát
sugaras hőssé a bitang is
hogy költi át,
s ha van is, kézen-közön elvész
az ideál,
és hogy nem hozhat egyetértést,
csak a halál, -
s mert mindez még csak nem is aljas,
nem szomorú,
a minden dolog apja valóban
a háború:
úgy nézzem elszát nyugalommal,
az életet,
mint reménytelen lepratábort
vagy harcteret.
Ha egyszerre tudok meg mindent,
hogy itt mi van,
egész biztosan felkötöttem
volna magam.
De valamit a sors, úgy látszik,
akart velem:
megmutatott mindent, de lassan,
türelmesen:
különbékét ezért kötöttem
a semmivel,
ezért van, hogy csinálom, amit
csinálni kell,
ezért becsülök úgy egy-egy jó
pillanatot,
ezért van, hogy a háborúban
verset irok
s a leprások közt fütyörészek
és nevetek
s egyre jobban kezdem szeretni
a gyerekeket.
|
|
|
0 komment
, kategória: Szabó Lőrinc |
|
|
|
|
|
2008-05-19 11:43:28, hétfő
|
|
|
Komáromi János - Valamikor...
Van amikor fáradt virágok
tövén ül meg a csend.
Lehullt szirmok számolják
a gyorsan elmúló éveket.
A vén idő némán megáll,
ha meghallja sóhajod,
hajad szálai között
kócos napsugár oldalog.
Van amikor sápadt fényből
sárga lángcsóva tör elő
és csillagokat rajzol
a földre: múlt, jelen és jövő.
A mindenséget egyetlen sima
kavicsként kezedbe foghatod,
de nem tudhatod soha
mit hoz majd a holnapod.
Van amikor zajos ünnepek dala
úrrá lesz a közönyön,
mindennapok fakó árnya
egy-egy napra elköszön.
Fényes hangok csillogása
hullámzik és körbefon,
mint gyermeket az anyja
ringat, átölel és ölbe von.
Van amikor csendes álom
kínzó vágyat rejteget,
néma sikoly repeszti szét
a legmagasabb hegyeket.
Az ifjúság, könnyű madár
múlt napokon átsuhan,
gyenge kézzel simogatnánk
itt tartanánk boldogan
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2008-05-19 10:57:54, hétfő
|
|
|
ÁGAI ÁGNES
Lelkiismeret
Gyönge pillanataidban légy erős,
erős óráidban gyöngülj el,
valld be, ha reszketsz,
és szívedben lüktet a vér,
ha szemhéjadat könnyek feszítik,
sírj, kiálts, panaszkodj,
ne zárd palackba a fájdalmadat.
Szenvedj hangosan, dörömbölj,
a néma kín méregként megöl,
ne játszd a bátrat,
ess el, ha löknek,
és ha feltápászkodsz,
ne mondd, hogy semmiség!
A fegyelem rabruháját vesd le,
légy anyaszült,
vállald csapzott, megroggyant magad,
és üvölts, ahogy a torkodon kifér! |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
2008. Május
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
263 db bejegyzés |
e év: |
2177 db bejegyzés |
Összes: |
12857 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 1143
- e Hét: 2183
- e Hónap: 5404
- e Év: 31532
|
|
|