|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
|
|
2008-06-12 17:13:53, csütörtök
|
| |
| |
Tanmese egy kislányról
Valamikor hajdanán, mikor még az utcán köszönt egymásnak ismerős és ismeretlen is egyaránt, élt egy kicsiny kisleány.
Egy szántó-vető házaspár gyermekeként látta meg a napvilágot. Nem voltak játszótársai, mert környezetükben csupa gazdagok éltek, akik nem engedték a szegény gyermek közelébe csemetéjüket. A kislány távolról figyelhette csak a többiek életét. Fájdalmai elől egy képzeletvilágba menekült. Kopott ruháján a foltokat ékszernek látta. Kukoricababáját hercegnőnek nevezte. A Nap izzó hevét simogató aranyzuhatagként élvezte, és amíg más árnyékba menekült, ő azt mondta:
- Én a Nap leánya vagyok, és azért süt ilyen forrón rám, mert rettentő nagy szeretettel akar átölelni engem Napanyukám.
Lassan-lassan megtanulta, hogy mindent a maga javára fordítson, mindenből hasznot kovácsoljon. Ha langyos nyári zápor hullott, szappannal a kezében, kiszaladt házuk udvarára és kacagva mosakodott, miközben vidám hangon kiabálta be édesanyjának:
- Nézd, Anyu! Nekem is van zuhanyozós fürdőszobám.
A szomszédok közül sokan bolondnak tartották őt, nem értették, miért tud mindennek örülni. Azt mondták róla: ennek a gyereknek visszájára fordította Isten az eszét.
Teltek az évek. A kislány felnőtté vált. A falu bírója kihirdette, hogy vásárt rendeznek. Mindenki hozza el egy batyuban azt, amiből úgy érzi, olyan sok van neki, hogy másnak is szívesen adna át belőle. Megjelentek a gazdag szomszédok felnőtt gyerekei is. Batyujuk betegségtől, válópertől, könnyektől, és elégedetlenségtől duzzadt. A mi leánykánk csomagjában kacagás, boldogság, elégedettség volt található. Megkérdezték tőle:
- Téged elkerültek a bajok, hogy nem tudtál hozni belőlük?
- Nem. Csupán azokból nem tartok számon mást, mint a betegség után a gyógyulást. A vitákból a békülést. Vagy ha elveszítettem valamit, megőriztem afeletti örömömet, hogy pótolhattam veszteségemet. Az én batyumban is ugyanazok találhatók, melyek a tietekben, csak - tudjátok, én mindent a visszájára fordítva használok.
|
|
| |
|
2 komment
, kategória: Tanulságos |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-06-12 16:31:43, csütörtök
|
| |
| |
Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására.
Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem láthatja a szemed. Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép.
És megállasz.
És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként lábujj-hegyen és belerakják kincseiket a szívedbe.
A legnagyobb kincseket, amiket ember számára teremtett az Isten.
A jóságot, a szeretetet és a békességet."
/Részlet Wass Albert: Tavak és erdők könyve/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Wass Albert |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-06-12 16:28:56, csütörtök
|
| |
| |
Idézetek bírósági jegyzőkönyvekből
Az alábbiak szó szerinti idézetek bírósági jegyzőkönyvekből:
- Maga szexuálisan aktív?
- Nem, én csak ott fekszem.
- Mikor van a születésnapja?
- Július tizenöt.
- Melyik évben?
- Minden évben.
- Ez a myasthenia gravis befolyásolja a memóriáját?
- Igen.
- És milyen módon befolyásolja a memóriáját?
- Nem emlékszem.
- Szóval elfelejtette. Mégis, tudna egy példát mondani valamiről, amit elfelejtett?
- Hány éves a fia, aki magával lakik?
- Harmincöt vagy harmincnyolc, nem tudom pontosan.
- Hány éve lakik magával?
- Negyvenöt.
- Maga a helyszínen volt, amikor ezt a képet csinálták magáról?
- Szóval a teherbe esése napja augusztus 8?
- Igen.
- És maga mit csinált ez alatt?
- Szóval van három gyermeke, igaz?
- Igaz.
- Hány fiú?
- Egy sem.
- Hány lány?
- Hogy végződött az első házassága?
- Halállal.
- Kinek a halálával?
- Tudna egy személyleírást adni az alanyról?
- Közepes magasságú, szakállas.
- No vagy férfi?
- Tehát azt mondja, hogy a lépcső lefelé vezetett a pincébe?
- Igen.
- Lehetséges, hogy ugyanez a lépcső felfelé is vezetett?
- Doktor úr, hány boncolást végzett hullákon?
- Minden boncolást hullákon végzek.
- Kérem, hogy minden válasza legyen orális, rendben? Milyen iskolába járt?
- Orális.
- Emlékszik hogy mikor vizsgálta meg a holttestet?
- A boncolás kb. este 8:30-kor kezdődött.
- És Kovács úr halott volt ebben az időpontban?
- Nem, ott ült az asztalon, és csodálkozott, hogy miért boncolom.
- Doktor úr, mielőtt elkezdte a boncolást, ellenőrizte az egyén pulzusát?
- Nem.
- Ellenőrizte a vérnyomását?
- Nem.
- Ellenőrizte a légzését?
- Nem.
- Tehát lehetséges, hogy az egyén életben volt, amikor elkezdte a boncolást?
- Nem.
- Miért olyan biztos ebben, doktor úr?
- Mert az egyén agya az asztalomon volt, egy üvegtartályban.
- Mindennek ellenére, mégis, lehetséges az, hogy az egyén életben volt?
- Igen, lehetséges hogy az egyén életben volt, és ügyvédként praktizált valahol...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Viccek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-06-12 09:01:06, csütörtök
|
| |
| |
A Nap és a Hold játéka
Leszállott az égkő,
Jaj de szép, de fénylő!
Vörös öv körötte,
Fényt hagyva mögötte
Hegycsúcs mögött elbújva
Kacsint még egyet a Holdra,
Majd egyszer csak lebukva,
Nincs se híre, se hamva
Óh, de sápatag a Holt,
Körötte nagy csend honolt,
Sárga fénye éjvirág,
Félhomályban a világ
Késő éjszaka van, csend.
A Hold az égbolton van fent.
Rámosolyog a Földre
Ez a világ igazgyöngye!
Cirógasd arcom Holdsugár!
Sárga fényedben de úsznák!
S átölel a csendes éj,
Érinti arcomat a fény.
Hozzámsimul az éjjel,
Arcán beteljesült kéjjel,
Hívogatnak a csillagok,
Megyek, mindent itthagyok!
Vége az éj-játéknak
A Nap felkel ásítva,
S a fény végigjárja testem,
Erre vágytam, ezt kerestem!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-06-12 08:58:19, csütörtök
|
| |
| |
Reményik Sándor: Szivárvány
A párában a vízesés felett,
Halványan, mint egy álom,
És testetlenül, mint egy lehelet:
Az örökifjú szivárvány lebeg.
Megrokkannak a sziklák, a hegyek,
A kő mállik, az erdők sírba térnek,
Új medret tör a patak magának,
S a régit testálja a feledésnek.
Megőszül a világ.
De a szivárvány mindig egy marad
S színei meg nem fakuló csodák.
Örök ifjan és egyformán lebeg.
Halványan, mint egy álom
És testetlenül, mint egy lehelet.
Mint a művészet az élet felett.
Minden lélekben van egy kis szivárvány,
Kis csapóhíd, amelyet lebocsát,
Hogy egy másik lélek átmehessen rajta, -
Ennek a hídnak hídpillére nincsen,
Ezt a hidacskát csak az Isten tartja,
Az Isten, aki a szívekbe lát.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-06-12 08:45:51, csütörtök
|
| |
| |
Angyalok szállnak
Szárnyak suhognak,
angyalok szállnak.
Mennyet legyőző
angyali szárnyak.
Állok a Földön,
nézek az égre.
Mennyei angyalt
láthatok végre!
Kecsesen, könnyen
legyez a szárnyok.
Szállani ott fenn,
közébük vágyok...
Én is repülnék
bár nincsen szárnyam,
Tudok lelkemmel
szállani bátran...
Képzelet emel
magasba engem.
Figyelj most énrám,
angyallá lettem!
Enyém a kék ég,
enyém a távlat...
A szélesre kitárt
angyali szárnyak...
Repülök hozzád,
nézz fel az égre.
Egy angyal leszáll
tehozzád végre!
Karomba veszlek,
viszlek a mennybe.
Szárnyakon szállni
szív-szerelembe.
Ím, a mi szívünk
egyszerre dobban.
S angyallá lettél
így te is nyomban!
Szárnyak suhognak,
angyalok szállnak.
Emelnek minket,
angyali szárnyak...
Odalenn felnéz,
valaki Földről.
Szárnyakat növeszt
képzeletéből...
Debrecen, 2007. 10. 27.
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szuhanics Albert |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
2008. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
136 db bejegyzés |
| e év: |
1159 db bejegyzés |
| Összes: |
2526 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 38
- e Hét: 537
- e Hónap: 1804
- e Év: 15395
|
|
|
Offline
