|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 17
|
|
|
|
|
|
2008-07-16 21:28:39, szerda
|
| |
| |
Kilencven éve végezték ki a cári családot Jekatyerinburgban
2008-07-16 20:12:15 - posztinfo.hu - Gyóni Gábor
Belsazer ward in selbiger Nacht
Von seinen Knehten umgebracht
/Heinrich Heine/
1918. július 16-17-ra virradó éjszaka, az akkor Jekatyerinburgnak nevezett (1924-1991 között Szverdlovszkra átkeresztelt; nevét 1992-ben visszakapó) uráli városban, Nyikolaj Ipatyev gazdag kereskedő házában egy bolsevik kivégzőosztag lemészárolta az ott fogva tartott II. Miklóst, az 1917 márciusában lemondott utolsó(előtti)[1] orosz cárt, és teljes családját; feleségét, Alekszandra Fjodorovna cárnét; öt gyermeküket, a 14 éves Alekszej cárevicset, Olgát (22), Tatyjanát (20), Mariát (18), Anasztasziát (16) és négy szolgájukat.
Holttestüket ezután egy teherautóra rakták, és egy város közeli bányához szállították. A meztelenre vetkőztetett tetemeket egy aknába dobták. A tettesek egy nappal később visszatértek az aknához, az összefagyott holttesteket először megpróbálták elégetni (eltüntetni), de egy arra járó paraszt meglepte őket, s kénytelenek voltak más helyet keresni. Ott, Ganinya Jama közelében először Alekszej és Maria holttestét elégették, a többiekét a hajnal közeledtével egy mélyedésbe dobták, majd a tetemeket savval lelocsolták és elásták. A holttestek az 1991-es exhumálásig rejtve maradtak.
Bár azóta már sok víz lefolyt a Dunán, a Volgán, és még az Iszétyen is, a mai napig szárnyra kapnak legendák avval a bizonyos éjszakával kapcsolatban. Egyesek állítják, Anasztaszia hercegnő, vagy a cárevics nem is haltak meg, valahogyan túlélték a borzalmakat. Amerikában, Kanadában, Angliában, Szibériában már több ,,cári sarj" is feltűnt, pillanatnyi szenzációt okozva. Mások azt állítják, valójában nem is a cári család maradványait helyezték örök nyugalomra nagy pompával 1998. július 18-án Szentpéterváron, a Péter-Pál erődben. Az ,,igazi" maradványok vasúti talpfák, vagy keresztút (!) alatt fekszenek a mai napig az uráli erdőben.
A volt cárt és hozzátartozóit 1918. április 17-án szállították Szibéria ,,történelmi" fővárosából, Tobolszkból (ez az egyetlen szibériai város, ahol van ,,kreml"), ahol addig fogva tartották őket, Jekatyerinburgba. Itt, április vége és július között a város központjában, a Voznyeszenszkij-dombon elhelyezkedő Ipatyev-házban őrizték a foglyokat. [2]
A volt cár és családjának őrizetét az Ipatyev házban Alekszandr Dmitrijevics Avdejev cseljabinszki származású vörös komisszár látta el, akivel a foglyok már Tobolszkban megismerkedhettek. Az Avdejev parancsnoksága alatt álló különítményt egyes források ,,lettként" (latyš) nevezik meg. Így maga a volt cár naplójában, az április 25-i bejegyzésében arról tesz említést, hogy, bár az őrségben van néhány volt tiszt a cári hadseregből is, azonban a többséget ,,lettek" alkotják.
,,Lettek" alatt azonban alkalmasint magyarokat kell érteni. A korabeli orosz forrásokban számos esetben találkozhatunk azzal, hogy a nem oroszokat egyszerűen ,,lett"-nek nevezték. Ennek oka, hogy a vörösök oldalán nagyszámban harcoltak lett lövészek, olyannyira, hogy a ,,lett" ethnonym egyszerűen a külföldi (inosztranyec) gyűjtőnevévé vált.
Ma már talán kevésbé hangoztatott az a tény, hogy az első világháborúban orosz fogságba esett mintegy 100 000 magyar hadifogoly a polgárháborúban a vörösök oldalán harcolt (míg a Csehszlovák Légió a fehéreket támogatta Szibériában), köztük volt pl. Gyóni Géza, a tragikus sorsú költő. És köztük volt sok társával együtt Nagy Imre, az 1956-os forradalom mártír miniszterelnöke is.
A vörös magyarok harcoltak a Távol-Keleten, az Amurnál, de az Urálban is. Jekatyerinburgban mai napig utca őrzi emléküket. 1918-ban gyakran lehetett látni Jekatyerinburg utcáin ,,osztrák egyenruhába" öltözött magyarokat. A fogoly cárné július 12-én azt írta a naplójába, hogy az Ipatyev-ház menti úton (ez Jekatyerinburg észak-déli ,,tengelye") zene mellett seregek vonultak: ,,úgy tűnik, ezek osztrák (értsd: az osztrák-magyar hadsereg egyenruháját viselő) hadifoglyok voltak, akiket a csehek ellen küldenek."
Azt, hogy április végén az Ipatyev-ház őrsége magyarokból állt, közvetve magától Avdejevtől tudjuk. Az Ipatyev-ház őrizetében később részt vett, és az Avdejevet személyesen ismerő Anatolij Alekszejevics Jakimov 1919 májusában a fehér vizsgálóbizottság előtt tett vallomásában azt mondta: Avdejev elmondta neki, a ,,lettek", akik a házat őrizték: magyarok voltak. ,,Ő (azaz Avdejev) egész pontosan magyar őrségről beszélt, és nem valamilyen másmilyenről."
Ezt a magyar őrséget Jakimov beszámolója szerint nemsokára leváltották, majd orosz önkénteseket vezényeltek az ház őrizetére. Hogy május elején lecserélték az őrséget, a cár naplója is megerősíti. Jakimov vallomása szerint, amikor ők megérkeztek átvenni az őrséget, a magyarok már nem voltak ott.
Az új orosz őrség létszáma a legvalószínűbb variáció szerint 30 + 16 főből állt. 30 munkás-önkéntes a Sziszerty gyárból, és 16 önkéntes egy másik jekatyerinburgi gyárból. A harminc fős munkásbrigád tagjai ismertek - egy dokumentum tartalmazza neveiket - láthatóan mind oroszok voltak.
Július 4-én ( a régi naptár szerint június 21-én) jelentős változás történt, Avdejevet leváltották, és a helyére Jakov Mihajlovics Jurovszkijt, a régi, kipróbált bolsevikot nevezték ki az Ipatyev-ház, vagy ahogy a dokumentumokban nevezték, ,,Különleges Rendeltetésű Ház" őrségének parancsnokává. Jurovszkij megérkezése után (július 4.) azonnal a belső őrség lecserélését kezdeményezte, Andrejev embereinek leváltását. Jurovszkij azt állította, a Rendkívüli Bizottság (RB) egy osztagot küld ki: ebből arra lehet következtetni, hogy a bolsevik legfelsőbb vezetés vezényletével zajlott az őrcsere, s lényegében már ekkor megtörténtek az előkészületek a volt cár kivégzésére. Ugyanezen a napon Filipp Iszajevics Goloscsekin, az Uráli Katonai Körzet fő komisszárja, Lenin személyes jó ismerőse Jekatyerinburgból Moszkvába utazott, Leninhez, megbeszéléseket folytatni. Valószínűleg e megbeszéléseken pecsételődött meg végleg a cári család sorsa.
Még július 4-én megtörténik a belső őrség kicserélése - ezt egy Jekatyerinburgbúl Moszkvába küldött távirat is igazolja, jelezve egyúttal az új belső őrség fontosságát. A volt cár írja naplójában ugyanekkor: ,,A házon belül új lettek állnak őrségben, a külső őrség ugyanaz maradt".
M. I. Letens (az Ipatyev-házat őrző egyik gárdista) 1918. augusztus 7-én, a fehér vizsgálóbizottság előtt [3] tett vallomásában azt mondta, hogy a házat 56-an őrizték, 30 munkás a Sziszerty-gyárből, 16 további jekatyerinburgi vörösgárdista és 10 ,,lett".
Kérdés, kik voltak ezek a ,,lettek", ez a tíz főből álló, láthatóan különleges osztag, amely július 4-én érkezett az Ipatyev házba? Okunk van feltételezni, hogy e tízfős csoport már július 4-én úgy érkezett a házba, hogy fel voltak készítve a cár és családja lehetséges kivégzésére. Tanúvallomások is megerősítik, hogy a kivégzésre egy speciális csoport érkezett (A. A. Sztrekotyin vörösgárdista vallomása). A rendelkezésünkre álló adatokból kikövetkeztethetően a tíz fős különleges osztagban heten magyarok és hárman oroszok voltak.
A ,,lett" osztagról tudjuk azt, hogy tagjai július 4-ét megelőzően a jekatyerinburgi ,,Amerika" szállodában tartózkodtak, s onnan érkeztek a házhoz (az egykori ,,Amerika" szálló épülete ma is megvan).
További beszámolók is 10 ,,lettet" neveznek meg az Ipatyev-ház - már Jurovszkij alatti - belső őrségeként. Jakimov azt állítja vallomásában, az érkező ,,lettek" közül öten oroszok voltak, öten nem oroszok. Jakimov 4 orosznak fel is idézte a nevét, ezek: Kabanov, Jermakov, Portyin, Kosztouszov. Jakimov e vallomása nem ellentmondásmentes: más tanúk a 10 érkező ,,lettből" csak Kabanov nevére emlékeznek. Jurovszkij egy későbbi vallomásában azt állítja, a Rendkívüli Bizottságtól öt vagy hat ,,lettet" kapott, de a nevükre nem emlékszik. Azért így is tanulságosak Jakimov szavai: ,,Az Amerika-szállóból érkezőket mind kivétel nélkül ,,lettnek" hívtuk. A nem oroszokat azért neveztük ,,lettnek", mert nem oroszok voltak. Azt nem tudtuk, hogy ezek valójában lettek-e vagy nem, ezt senki nem tudta közülünk. Teljesen lehetséges, hogy nem lettek voltak, hanem magyarok [sic!]." A nyilvánvaló etnikai eltéréstől függetlenül az osztagban lévő oroszokat is ,,lettnek" nevezte a már Ipatyev-házban tartózkodó őrség. Ezt az újonnan érkező csapatot az Ipatyev-ház alsó szintjén szállásolták el, közülük néhányat a leendő kivégzés helyszínén.
Milyen konkrét bizonyíték van arra, hogy ezek a ,,lettek", a július 4-én érkezett új belső őrség tagjai - legalábbis részben - valóban magyarok voltak?
Az első és legfontosabb az ún. Meier-lista. Johann Meier, ausztriai német, az első világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia katonája, később fogságba esvén belépett a bolsevik pártba. 1918 tavaszán az uráli katonai körzetben vállalt szerepet. Aktívan agitálta a bolsevik eszméket a hadifoglyok körében. 1918. július 16-17-én éjjel az Ipatyev házban tartózkodott. Később Németországban, majd az NSZK-ban élt (1964-ben halt meg). Az NSZK-ban publikálta a nála lévő dokumentumokat a cári család kivégzésének részleteiről.
Így a 7Tage német folyóirat 1956. augusztus 25-i számában jelent meg az a 1918. július 18-án Jekatyerinburgban kelt dokumentum, amely egy névsort tartalmaz, az ,,Ipatyev-ház «különleges megbízatású» osztagának" névsorát (lásd dokumentum). Meier azt állította, a névsort bizonyos A. Mebiusztól kapta az Ipatyev házban. Mebiusz kiléte meglehetősen rejtélyes, hasonló nevű személy ismert mint az Uráli Katonai Körzet kommiszárja 1918-ban, ám pontos személyazonossága tudtommal ismeretlen. Más beszámolók is megerősítik egy bizonyos ,,Mebiusz" jelenlétét - kiléte nem világos. A kivégzés estéjén az Ipatyev-házban valóban feltűnt egy láthatólag magas rangú ismeretlen személy, aki a ,,lett" őrség tagjaival beszélt - nem oroszul, hanem a tanúk számára valamely ismeretlen, érthetetlen nyelven...
A ,,különleges osztag" névsora a következő neveket tartalmazza: Gorvat Laoisz, Fiser Anzelm, Edelstein Izidor, Fekete Emil, Nad Imre, Grinfeld Viktor, Vergazi Andreasz, majd külön (!) három orosz név Vagamov Szerge(j), Medvegyev Pav(el), Nyikulin. Végül a lap alján a ,,főnök" neve: Jurovszki(j). Azaz a legvalószínűbb transzkripcióban: Horvát Lajos, Fischer Anzelm, Edelstein Izidor, Fekete Emil, Nagy Imre, Grinfeld Viktor, Verhas András, és külön Szergej Vagamov, Pavel Medvegyev, Nyikulin, és végül Jurovszkij.
Az első hét személy neve egyértelműen magyar eredetűnek látszik.
Bár az irodalomban az is felmerült, hogy Meier listája pusztán hamisítvány, vagy kitaláció (,,a KGB manipulációja"), maguk a jekatyerinburgi adatok tökéletesen visszaigazolják annak hitelességét.
Az Ipatyev-ház területén számos, ceruzával írt firkát fedeztek föl a fehér vizsgálóbizottság tagjai. Ezek kettő kivételével mind orosz nyelvűek, a legtöbbször rendkívül vulgáris, obszcén, a volt cárt és a cárnét gyalázó feliratok. De van köztük egy magyar nyelvű felirat is! A felirat oroszul kezdődik, de aki írta, láthatólag gyengén bírta az oroszt: Vargas karau...1918.VII.15...majd a felirat magyarul folytatódik: Verhas Andras 1918.VII / 15e örsegen. (a másik nem orosz felirat egy német nyelvű Heine-idézet a kivégzés pincéjében - egyben e cikk mottója).
A magyar feliratot hátrahagyó személy pontosan az, aki Meier listájában Vergazi Andreasz néven szerepel! Ez a magyar katona őrködött a jekatyerinburgi Ipatyev-ház egyik őrposztján 1918.július 15-én, egy nappal a kivégzés előtt. Kutatásaim során megtaláltam ezen személy nyomát Jekatyerinburgban. Egy 1921-es jekatyerinburgi hadifogolyösszeírás alapján a következőket tudjuk Verhas (Vergas?) Andrásról: Budapesten született, 32 éves, magyar nemzetiségű, ,,technikus-mechanikus" végzettségű. A jelek szerint ő is azon magyarok közé tartozott, akik maradtak Oroszországban 1921 után is (tehát nem tért haza).
Még július 14-én este visszaérkezett Moszkvából Jekatyerinburgba S. I. Goloscsekin, Lenin különmegbízottja. Késő este Goloscsekin a helyi bolsevik vezetőket tájékoztatja a döntésről: a cári családot kivégzik, s a kivégzésre legkésőbb július 18-ig sor kerül. Másnap az Ipatyev-ház őrsége is megkapta az információt, hogy eljött az idő. Megkezdődik a ,,likvidáció" előkészítése. 16-án este a kivégzőosztag és a vezetőség megbeszélést tartott (ekkor érkezett a titokzatos, oroszok számára érthetetlen nyelven beszélő Mebiusz is a házba).
A mit sem sejtő cári család nyugodtan feküdt le aludni, a cárné még ezen az utolsó napon is vezette naplóját. A tanúvallomások egyértelműen arról számolnak be, a cári család és szolgáik mit sem sejtve ballagtak le az Ipatyev-ház pincéjébe, miután hajnali 2-kor felébresztették őket (mondván, biztosabb helyre viszik őket).
De vajon Meier listája ténylegesen a kivégzőosztag névsorát tartalmazza-e?
A kivégzés részletei elég jól ismertek, jó néhány részletes beszámoló rendelkezésünkre áll a véres éjszakáról. Bár az egyes beszámolók bizony tartalmaznak ellentmondásokat, egyfajta ,,összkép" mégis nagy biztonsággal kirajzolható. Miután a fehérek elfoglalták Jekatyerinburgot (1918. július 25-én), maguk is folytattak vizsgálatot, és a szovjet időkben is igyekeztek néhány alkalommal a részletek tisztázására (1934-ben, 1945 nyarán, 1964-ben). Így több-kevesebb bizonyossággal meg lehet adni a kivégzésben részt vevők névsorát.
Az egyes tanúvallomásokat egyeztetve az alábbi táblázatban foglalható össze a kivégzésben részt vevők névsora, a vallomástevők (dőlt betű) verziói szerint:
Jermakov vallomása is ismert, 1945-ből, de az annyira nyilvánvalóan eltér a többitől, hogy nem vehető komolyan számításba (eszerint csak hárman vettek részt a kivégzésben). Nyikulin élete vége felé, 1964-ben (1965-ben halt meg) azt állította, hogy nyolcan vettek részt a kivégzésben: Jurovszkij, Nyikulin, a két Medvegyev, Jermakov, Kabanov és még ketten. Ez ugyanaz a Kabanov, akit Jakimov említ a ,,lettek" között. Viszont maga Nyikulin 1965-ben már egy levélben teljes bizonyossággal állította, hogy Kabanov nem vett részt a kivégzésben!
Látható tehát, hogy a kivégzésben biztosan részt vett Jurovszkij, P. Medvegyev, Nyikulin, illetve 6 vagy 7 ,,lett". Ezek az adatok így egybevágnak a Meier-listával. Az egyetlen kivétel a csak a Meier-listán szereplő ,,Vagamov" név, amely sehol másutt nincs meg: lehetséges, hogy ő Jermakovval azonosítható akit Jakimov is említ a ,,lettek" között, s akinek részvétele a mészárlásban aligha kétséges? [5].
Medvegyev szerepe kétséges. Tehát 11 vagy 12 fő vett részt a kivégzésben. P. Medvegyev vallomása egybevág a Meier-listával annyiban is, hogy a ,,letteket" 7 + 3-as csoportra osztja. P. Medvegyev állítása szerint hét ,,lett" (azaz a magyarok) külön szobában lakott, míg a többi három ,,lett" egy másik heliységben. P. Medvegyev állítása szerint a 10 ,,lett" Jurovszkijjal együtt érkezett az Ipatyev-házba (július 4.).
Jakimov vallomása szerint mind a 10 ,,lett" részt vett a kivégzésben, kettő puskát tartott a kezében, de ezek nem lőttek. Jakimov azt állítja, nem az összes ,,lett" lőtt, hanem csak ,,néhányan". Ez talán egybevethető Jurovszkij azon megjegyzésével, miszerint ketten vagy hárman a ,,lettek" közül megtagadták azt, hogy belelőjenek a gyemeklányokba.
Jermakov szerint egy ,,lett" a külső őrségből csatlakozott a kivégzőbrigádhoz.
A vallomások szembevetése egyértelművé teszi: a július 4-én az ,,Amerika" szállóból érkezett 7 (magyar) + 3 (orosz) fős halálbrigád részt vett a kivégzésben, bár közülük legalább ketten végül nem lőttek.
Eredetileg 11 személy volt kijelölve a kivégzésre (hogy mindegyik fogolyra egy fegyver essen), de aztán - talán a két ,,lett" visszalépése miatt? - tizenkettedikként csatlakozhatott K. Medvegyev is.
Ami magát a kivégzést illeti, a tanúvallomásoknak köszönhetően az is meglehetős részletességgel ismert. Vérfagyasztó olvasmány. Itt legyen elég annyi: a volt cár és cárné azonnal meghaltak, ők kapták a legtöbb lövedéket és a leggyorsabban. A gyermekek halála sokkal kínosabb volt. A lányok ruhája alatt ugyanis - Maria kivételével - a család drágakövei voltak elrejtve. A lövedékek visszapattogtak a lányok testéről. Néhány percnyi lövöldözés után Alekszej és a lányok, Gyemidova szolgálónő még életben voltak, az egyik hercegnő a földön fekve karját a fejéhez emelte. A lövések már így is kihallatszottak az épületből, ezért úgy határoztak, szuronnyal ölik meg a még élőket. Ezt Jermakov próbálta elvégezni, sikertelenül (a drágakövek miatt). Végül Jurovszkij a még mocorgó lányokat egyenként főbelőtte.
A legtöbb feltevés a listában szereplő Nagy Imre kapcsán fogalmazódott meg. Több orosz történész is azt állította, hogy a listában szereplő Nagy Imre nem más, mint a későbbi 1956-os magyar forradalom mártír miniszterelnöke (pl. V. A. Viner, V. A. Kozlov, de a Magyarországon is jól ismert E. Radzinszkij).
Nagy Imre a kérdéses időszakban valóban Oroszországban tartózkodott, 1918-ban Szibériában volt, 1918 szeptemberében esett a csehszlovák hadtest fogságába. Elvben lehetséges, hogy 1918 júliusában Jekatyerinburgban tartózkodott - viszont ez egyelőre nem több, mint feltételezés. Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy az Ipatyev-házban tartózkodó és a kivégzésben résztvevő Nagy Imre megegyezik a későbbi miniszterelnökkel, s tekintettel e név gyakoriságára, ezt nem is állíthatjuk.
Persze ehhez jó lenne tisztázni, hol is tartózkodott pontosan Nagy Imre 1918. július 4-18 között? Jó lenne tudni a többi részvevő sorsát is, vajon van-e valami nyoma akár Magyarországon, akár Oroszországban Horváth Lajosnak, Fischer Anzelmnek, Edelstein Izidornak, Fekete Emilnek, Grinfeld Viktornak, Verhas Andrásnak?
Egy nagyon halvány nyom: Jurovszkij 1934-es vallomásában azt mondta, bár nem emlékszik a ,,lettek" nevére, azt hallotta, ketten közülük jelenleg (1934) Moszkvában élnek.
Ami a ,,temetést" illeti, nem világos, hogy a magyarok itt részt vettek-e. Jakimov szerint Jurovszkijjal együtt 3 ,,lett" is felkapaszkodott a holttesteket szállító teherautóra, két másik - biztosan ,,nem orosz lett" a vér és egyéb maradványok eltűntetésébe kezdett. Jakimov az arcukat is megjegyezte, az egyik ,,fiatal, szemüveges, a másik fiatal, 22 év körüli, szőke." Meier jelenléte biztosan fixált.
A szakirodalomban olyan vélemény is olvasható, miszerint a magyarok részt vettek a tetemek elrejtésében, majd ezután kivégezték őket. Egy közeli bányamélyedésben legalábbis, 8 kilométerre a Ganyina Jámától, öt, osztrák-magyar uniformisba öltözött holttestet találtak.
A ,,lettek", azaz a július 4-én érkezett emberek ezután eltűntek Többé nem látták őket. Jurovszkij azt állította később, a kivégzés után egyenesen a frontra vezényelték őket.
Július 21-én a jekatyerinburgi lapok is hírül adták, a volt cárt kivégezték - igaz, azzal az álhírrel, hogy a cárevics és a cárné életben vannak. Ekkorra már a világsajtó is értesült a történtekről.
Jekatyerinburgot egy héttel a cári család kivégzése után foglalták el a fehérek. Utána azonnal megkezdődött a kivégzés körülményeinek vizsgálata, amely lényegében egészen Jekatyerinburg fehér megszállása alatt folytatódott.
Maga az Ipatyev-ház már nem áll. 1975. július 30-án Andropov KBG elnök javaslatára a Szovjetunió legfelsőbb vezetése (!), beleértve Brezsnyevet is, titkos határozatot hozott az Ipatyev-ház megsemmisítéséről, megelőzve az ,,imperialista körök" várható propagandáját a Romanovok ügyében, mivel egyre több külföldi látogató felbukkanása várható Szverdlovszkban (Szverdlovszk, 1992-ig zárt város!). A ház lebontása 1977 őszén - Borisz Jelcin tanácselnöksége idején - meg is történt.
Ma az egykori Ipatyev-ház helyén Jekatyerinburg legnagyobb temploma áll. 2000 augusztusában az Orosz Ortodox Egyház a vértanú szentek közé emelte II. Miklóst és családját. A Ganyina Jama helyén ma egy férfimonostor van.
1918-1919 folyamán a Romanov-család összesen 19 tagját gyilkolták le (köztük 7 gyermeket). Az 1918-1922 között dúló oroszországi polgárháborúban több mint 8 millió ember halt meg, részben a fehér- vagy vörösterror áldotaként.
Dokumentumok:
- Гибель царской семьи. Franfrurt am Main 1987.
- Письма святых царстве& ;#1085;ных мученик& ;#1086;в из заточен& ;#1080;я. Санкт Петербу& ;#1088;г 1998.
- И. Ф. Плотн
http://www.posztinfo.hu/hir.php?id=4126 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-16 21:09:23, szerda
|
| |
| |
Mi lesz az SZDSZ-szel? A Nézőpont Intézet elemzése
2008-07-16 20:31 barikád.hu
Szembenálló Demokraták SzövetségeSzembenálló Demokraták SzövetségeLegkésőbb őszig döntenie kell Fodor Gábornak: kiknek is politizál az ,,új SZDSZ". Három választói csoport jelenthet növekedési tartalékot a párt számára: 2006-os támogatóik, az MDF mai szimpatizánsai, valamint a zöld-ügyekre nyitott szavazók. Mindhárom célcsoport megszólítása eltérő stratégiát igényel, egyben komoly politikai kockázatokat rejt.
Fodor Gábor mindenkit - gazdasági-, szociális- vagy zöld-liberálisokat, bal- és jobboldaliakat - egyszerre megcélzó jelszava az elnökjelölti kampányban még jól csengett ugyan, a parlamentbe jutáshoz viszont kevés lesz az SZDSZ számára. Bár a pártelnök még lebegteti elköteleződését a kormány vagy az ellenzék irányába, legkésőbb a parlament őszi ülésszakának kezdetéig döntenie kell stratégiájáról.
Ha Fodor - nyilatkozataihoz hűen - nem vezeti vissza pártját a koalícióba, akkor az MSZP érdeke egy továbbra is gyönge, megosztott SZDSZ marad, melyben Kóka János továbbra is erős belső ellenzéket képez, s amely nem alkalmas az ellenzékkel való szorosabb együttműködésre. A Fidesz szempontjából ugyanakkor kedvező lenne a kormánytól elhatárolódó szabad demokraták megerősödése, hiszen - még ha az előrehozott választásokat a liberálisok nem is feltétlenül támogatnák - csökkenne egy újabb MSZP-SZDSZ választási megállapodás esélye.
A Nézőpont Intézet júniusi felmérése szerint az SZDSZ támogatottsága a teljes népesség és a biztos szavazók körében egyaránt 3 százalék. Ahhoz, hogy a párt stabilan az 5 százalékos parlamenti küszöb fölötti népszerűséget érjen el, vissza kell szereznie 2006 óta elveszített támogatóit, vagy új választókat kell megnyernie. A szavazók ,,piacán" három szegmens jelenthet növekedési tartalékot.
A ,,régi SZDSZ". Potenciált jelenthetnek az SZDSZ 2006-os támogatói, akiknek jelentős része azóta csalódott pártjában. Két éve még 350 ezer választópolgár ikszelt a szabad demokraták mellett, és Fodor nem titkolt célja, hogy ismét megnyerje őket. A sors fintora, hogy ez a stratégia igényelné a legtöbb gazdasági kompetenciát, hiszen az SZDSZ 2006-ban is a reformok ígéretével kampányolt - ezt a témát pedig inkább Kókához, mint Fodorhoz kötik a választók. Az SZDSZ 2006-os szavazói valószínűleg eltűrnék, ha a párt kellő szigorral ugyan, de elfogadná a szocialisták 2009-es költségvetését. Ezzel a stratégiával az SZDSZ kormányon kívül maradna ugyan, de ellenzéki hitelét az MDF és a Fidesz rendszeresen kérdőre vonná: Fodor nem tudna vezetőként kibontakozni. ,,Új SZDSZ" helyett lényegében maradna a régi, és ezzel nagy izgalmak a következő választások éjszakáján.
Az ,,új MDF". Az SZDSZ lehetne akár az új középpárt is, célcsoportját alkothatják az MDF jelenlegi szimpatizánsai, akiknek 82 százaléka középre pozícionálja magát. A két kispárt egymás elleni harca a centrista választókért reális forgatókönyv, nem véletlen, hogy a harmadik erő címéért folytatott versenyben a szabad demokratákat ,,hazai pályán", az adócsökkentés programjával próbálja előzni az MDF. A ,,se Gyurcsány, se Orbán" alapállású választók ugyanakkor karakteres vezetőt igényelnek. Erre a szerepre épül Dávid Ibolya politikája, Fodor Gábor azonban csak akkor tudná ugyanezt megvalósítani, ha képes lenne egységes arcot adni pártjának, átvenné a frakcióvezetőséget, és semlegesítené Kóka Jánost. Ha valamelyik kispárt egyedül megnyerné a két nagyot elutasító választók bizalmát, konkurense valószínűleg nem jutna be a következő parlamentbe.
Egy új ,,zöldpárt". Nyugat-európai mintára akár egy egészen új, zöldpolitikai arculat felépítésébe is belefoghat Fodor Gábor és csapata. A volt szakminiszter régóta állítja, hogy az SZDSZ-nek hangsúlyosabban kell képviselnie a környezetvédelmi ügyeket, melyekkel elsősorban a posztmateriális értékrendű, nagyvárosi szavazókat szólíthatna meg (például fiatalokat). Ez a forgatókönyv igényli leginkább az egységes párthátteret és a legerősebb elnöki legitimációt. Ha Fodor a zöldpolitikai arculatot választja, már ősszel tesztelheti ennek népszerűségnövelő-képességét. Az új atomerőmű szükségességéről folytatott vitában vagy a polgári törvénykönyv (PTK) módosításainál is megpróbálhat nyilvánosságot szerezni saját kezdeményezéseivel. Bár számos új kommunikációs lehetőséget teremtene, az SZDSZ részéről mégis a zöld-fordulat lenne a legbátrabb stratégia, hiszen erősen kérdéses, mekkora és főleg mennyire elszánt választói csoportról van szó. A pártszimpátia - s ezzel a közvélemény-kutatási eredmény - ugyanis nem minden, a zöld-szavazók választási hajlandóságára csak az urnazáráskor derülhet fény.
nezopontintezet.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-16 21:04:39, szerda
|
| |
| |
Hitelesítették a Jobbik népszavazási kezdeményezéseit
MTI
| 2008. július 16., szerda 18:50
Két olyan népszavazási kezdeményezést is hitelesített az Országos Választási Bizottság (OVB) szerdai ülésén, amelyet a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke, Vona Gábor adott be.
Az egyik kezdeményezés szövege: "Egyetért-e azzal, hogy a szándékos bűncselekményt elkövető büntethető legyen, ha a cselekmény elkövetésekor 12. életévét betöltötte?"
A másik kezdeményezés így szól: "Egyetért-e azzal, hogy a közoktatási törvény tegye lehetővé a súlyos fegyelmi vétséget elkövető tanköteles tanuló intézményből történő kizárását?"
Az OVB szerdai ülésén összesen 22 népszavazási, illetve népi kezdeményezésről döntött, húsz esetben különböző okok miatt - az egyértelműség hiánya, formai hibák vagy költségvetési érintettség - nem hitelesítette a feltenni szándékozott kérdéseket.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-16 20:57:15, szerda
|
| |
| |
Hol vannak a MÁV milliárdjai?
- - Magyar Hírlap
2008. július 16. szerda
ImageAnnyi pénzt használtak fel és pazaroltak el a vasútra, amennyi egy kisebb adócsökkentésre is elég lett volna. Személyi felelősség megállapítását és a szükséges felelősségre vonás megtételét kezdeményezte a számvevőszék a kormánynál a vasúti közlekedés korszerűsítésének ellenőrzéséről készített jelentésében.
Kiderült, kifejezetten rossz üzletet kötött a MÁV Cargo értékesítésével a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Az érintettek nem nyilatkoztak a jelentésről, ma háttérbeszélgetésen védik majd a mundért. A vasúttársaságnál a számvevők szerint a tulajdonosi felügyelet sem működött megfelelően.
Ritkán látott csődtömeg képét rajzolta meg legfrissebb jelentésében az Állami Számvevőszék. A kedden nyilvánosságra került felülvizsgálat megállapításai szerint a magyar államvasútra - a mindenkori tulajdonos tudtával - annyi pénzt használtak fel és pazaroltak el átláthatatlan módon, amely akár egy kisebb adócsökkentés fedezetére is elég lett volna. A MÁV Zrt. költségvetési finanszírozása 1993. július elsejétől 2007 végéig folyó áron 1698 milliárd forintot tett ki, ebből beruházásra 294 milliárd forintot, működési támogatásra 957 milliárd forintot fordítottak. A tőkejuttatás, hitelátvállalás, szanálás 405 milliárd forintba került. Ennek a hatalmas pénznek a hatékony felhasználását az is nehezítette, hogy 2002 és 2007 között az igazgatóság összetétele hétszer módosult, ami 32 ember cserélgetését jelentette. Ez idő alatt öt különböző szervezeti és működési szabályzat határozta meg a társaság vezetői körét, ahol 7-16 vezetői pozíciót mintegy ötven különböző ember, a vezérigazgatói posztot pedig négy személy látta el. A társaság vezetése négy különböző stratégiai anyagot fogadott el más-más néven és céllal.
Ezek után nem csoda, hogy balul sült el a privatizáció is. Az ÁSZ leszögezte, a MÁV Cargo Zrt. értékesítésénél nem érvényesült a tartós állami tulajdonra vonatkozó jogalkotói szándék. Az aláírt szerződés indokolatlan kötelezettségekkel terhelte a MÁV Zrt.-t, miközben ellentmondásos és az eladó, azaz a magyar állam szemszögéből ésszerűtlen kötelezettségeket rótt a vevőre. Podonyi László, az ÁSZ vizsgálatvezetője lapunknak azt mondta, az ellentmondások ott kezdődtek, hogy a MÁV Cargo értékesítésekor az egyik fő indok az volt: nem állami feladat az árufuvarozás, azt egy magáncég sokkal hatékonyabban elvégzi majd. Az osztrák cég, amely megvette a társaságot, többségi állami tulajdonban van. Ráadásul a MÁV Cargo Zrt. privatizáció után az új tulajdonos a magyarországi vasúti teherfuvarozási piac 89 százalékának megszerzésével többéves versenyelőnyre tett szert. A vizsgálatvezető kifejtette, hogy a számvevőszék álláspontja szerint nem mérték fel megfelelően a privatizáció hatását, hiszen a MÁV nem egy céget, hanem egy nyereséges piacot adott el.
A jelentés megállapítja: a MÁV Zrt. példája is igazolja, hogy a törvények egyoldalú értelmezésével - országgyűlési kontroll nélkül - kiszervezhető leánytársaságokba egy állami társaság valamennyi tevékenysége. Ezután pedig az állami vagyont privatizálhatják, majd a befolyt bevételt az anyacég felélheti. Így a tartós állami tulajdon egy kiüresedett, vagyonát vesztett, funkció nélküli, gazdasági stratégiai jelentőségét tekintve érdektelen céggé válik.
Ami a MÁV Zrt. ingatlangazdálkodását illeti, az a jelentés szerint áttekinthetetlen, viszont a gyakori koncepció- és vezetőváltás jellemzi. A tulajdonjogi rendezés hiánya oda vezetett, hogy a Nyugati pályaudvari ingatlan értékesítésnél a MÁV Zrt. hibájából a kizárt vevő 27 milliárd forint, az új vevő 17 milliárd forint kártérítési igényt jelentett be.
A cégnél a tulajdonosi felügyelet sem működött megfelelően. A MÁV Zrt.-nél a belső ellenőrzési szervezet feltárta a visszaéléseket, de érdemi intézkedés nem történt.
Podonyi László elmondta, hogy a vizsgálat során konzultáltak a Gazdasági Versenyhivatallal és a Budapesti rendőr-főkapitánysággal is. Megállapításaik személyi felelősségre vonást indokolnak.
Hunyor Erna
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-16 20:55:31, szerda
|
| |
| |
Világháborús bomba Angyalföldön - tízezer embert költöztethetnek ki - képekkel
2008. július 16., szerda 18:01 InfoRádió / MTI
Akár tízezer embernek is el kell hagynia ideiglenesen otthonát, amíg a tűzszerészek hatástalanítják azt az amerikai gyártmányú 500 kilogrammos világháborús bombát, amit a főváros XIII. kerületében, a Tatai utca 82. számú társasház előtt találtak szerdán a munkások.
1
A Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese az MTI-nek elmondta: az amerikai gyártmányú, 500 kilogrammos bombát a Tatai utca 82. számú társasháznál találták egy építkezés során.
A rendőrség egy kilométeres körben már lezárta az utakat, a lakóházakat kiürítik - közölte Kormos Endre. A lakók egy része azonban a rendőri felszólítás ellenére sem akarja elhagyni a helyszínt, így a tűzszerészek egyelőre nem kezdhetnek hozzá a robbanószerkezet vizsgálatához.
Azt azonban már felmérték, hogy a bomba erősen rozsdás.
A Tahi és a Béke utat, valamint a Tatai és az Országbíró utcát lezárták a forgalom elől.
Kormos Endre hozzátette: a rendőrség becslése szerint 6-8 ezer embernek, de az is elképzelhető, hogy akár tízezer embernek is el kell hagynia az otthonát, amíg a tűzszerészek vizsgálják a bombát.
A kiürítésben a rendőröknek segítséget nyújtanak a tűzoltók, a polgárőrök és a polgári védelem, valamint a vízművek és a gázművek szakemberei. A bombát egy szervizakna ásása során találták a munkások.
A BKV 20-as és 30-as gyors autóbuszait elterelik - közölte a közlekedési társaság fődiszpécsere. A forgalmi korlátozás más járatokat nem érint.
A Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályának tájékoztatása szerint egy amerikai, GP típusú robbanóeszköz került elő a föld alól. Ha a bombatest gyújtószerkezetet is tartalmaz, akkor a hatástalanítás csak a környék kiürítését követően kezdődhet meg, és az több óráig, akár estig is eltarthat.
Legutóbb május közepén, két egymást követő napon találtak hasonlóan súlyos bombákat Budapesten. Először egy több száz kilogrammos, majd egy egytonnás világháborús bomba került elő a XI. kerületi Infopark építkezésén. A bomba miatt akkor mintegy 3-4 ezer embert kellett kimenekíteni a helyszínről és a környékről, a forgalmi korlátozás még az érettségi írásbeli vizsgákat is megzavarta, ugyanis sok vizsgázó nem jutott el az iskolákba.
A szerkezetek hatástalanítása és elszállítása miatt két kilométeres körzetben lezártak minden utat, a Lágymányosi és a Déli összekötő vasúti hidat is, szünetelt a HÉV- és a hajóközlekedés is, ezért Dél-Budán mindkét napon kaotikussá vált a közlekedés. A többórás tűzszerészi vizsgálat után a közlekedés csak estére tért vissza a megszokott rendbe.
A bombáról a képeket megnézheti, ha ide kattint!
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-212976
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-16 20:53:55, szerda
|
| |
| |
Jud Süss: Én is ott voltam a kivégzésen!
- - Nemzeti Hírháló - -
2008. július 16. szerda
Hatalmas sikerrel mutatták be a GEDE Testvérek BT a mindenki által csak "kis Tel-Aviv-"-nak nevezett XIII. kerületi városnegyed egyik helyiségében a Jud S Ü S S című filmet. A film bemutatása néhány napot késett, mert a felkért jogi személyek először engedélyezték, majd ígéretüket visszavonva mégis megtagadták a mű bemutatását.
A nézők közé magát beékelő S z e g ő Péter cikket írt a filmről, nem tagadva meg természetesen zsidó mivoltát. Szegő először és ez nála természetes - alaposan "lehúzta" a film értékét, "...silány fércmunkának..." nevezve, ami még nem lenne baj, hiszen egy zsidót végeznek ki nyilvánosan, és ez nem érheti kellemesen a nézőtéren kakukktojás módjára meghúzódó zsidó tudósítót.
"A baj nem az, hogy felakasztják, hanem hogy a nézők tapsviharban törnek ki...na, ez az, ami elgondolkodtat..." - írja a szerző.
Itt Szegő - miközben elgondolkodik a főhős halálán - végülis tiszta igaza lehet, mert manapság a gyilkosok büntetés helyett kitüntetést kapnak, és ez neki szokatlan - nos Szegő Péter nem említi meg, melyek azok a valódi okok, amelyek a nyugalmat szerető, kedélyes (gemütlich) dolgos és rendkedvelő sváb népcsoport lázadásához vezetett. Feledékeny ez a mi Péterünk, na!
"...elvárjuk, hogy zsidóságunkat a törvényeket betartva úgy élhessük meg, ahogyan az nekünk jólesik..."
írja a cikk szerzője (ÉS - 50.évf. 27-ik szám.) Ne menjünk most bele, ki és mennyire tartja be a törvényeket (czj)
Nos, én is jelen voltam ezen a "kivégzésen". Jeles szerzőnk elfelejtette megemlíteni (hát igen, hátbizsergető lehetett csupa magyar, csupa heteroszexuális, különféle pólókat viselő kemény magyar közt másfél órát eltölteni, már odasettenkedni is minő bravúr!), dehát egy szerkesztőnek időnként le kell ereszkedni a liberális szóhasználat szerinti "mocsárba" is.
Csakhogy bátor emberünk elfelejtett megemlíteni néhány apróbb részletet: nevezetesen, hogy a film legalább 70 évvel ezelőtt készült. És bizony nem fércmunka - amint azt állítja, de nemám! Nem a mai alkotásokkal (noha azokkal is állná a versenyt), hanem a korabeli cukros-szirupos, limonádé filmecskékkel kell végezni az összehasonlítást.
Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, a film egyfajta náci propagandát is szolgált, miként az akkori években a legtöbb film. (Egy mai Steven Spielberg-filmben csupa aranyos és jóságos zsidót látunk! czj)
A rendező a Jud Süss-ben pontosan a zsidó szájába adja L U T H E R Márton szavait, aki pedig papiember és így amit mond, objektív, tehát az akkori valóságnak megfelel.
A Die Juden und ihre Lügen, azaz a Zsidók és hazugságaik című könyvhöz hosszú ideig lehetetlen volt hozzáférni. Az alanti mondatokat maga Luther mondotta ötszáz (!) évvel ezelőtt:
A filmben szó szerint hangzanak el az alábbiak, idézzük: "...óva intsem a keresztényeket: őrizkedjenek a zsidóktól...akárhova beteszik a lábukat, bosszúság és harag sarjad a nyomukban. Az ember Jeruzsálemnek Vespasianus és Titus által való elpusztításából azt következteti ki, hogy a zsidókat Isten eltaszította magától, hogy ők már többé nem az ő népe és ő nem az istenük többé - ahogy Hóseás könyvében olvasható...veszett felfuvalkodásukban...kérkednek, és adnak hálát az Istennek, hogy ők embereknek és nem állatoknak teremtettek, hogy ők nem gójok, pogányok, és ők nem asszonyok, hanem férfiak...ezek a valódi hazugok és vérebek...remélik, hogy velünk...ugyanúgy járhatnak el, mint Eszter idejében a perzsákkal...ezért óvakodjál a zsidóktól...az iskoláik, amelyek nem mások, mint az ördög tanműhelyei...ahol az Istennek káromlása folyik,...úgy, mintha az ördögök maguk cselekednék" - írja Luther Márton pap.
"Ti nem vagytok az én népem, és én nem leszek a tiétek...a zsidók pedig tűz és kard által vesznek el."
(Egy néző bekiabálása: igen, de mikor?)
Württenbergben új kormányzót választanak, jóravaló, becsületes öregkatonát, ízig-vérig sváb embert. A herceg eleinte népszerű, amíg népe javát akarja. Ám többre vágyik, ekkor lép közbe az ormányos-furmányos zsidó, S ü s s úr, aki lassanként, mint a kősziklát szétrepesztő jég, a herceg kegyeibe férkőzve, annak pénzügyi tanácsadójaként működve azonnal szabad utat enged az eddig csupán a város szélén gettóban élő lakó zsidóknak. Aztán hosszú szekérkaravánt mutatnak a képsorok, poros, koszos, kaftános népség lepi el a nemrég még tiszta utcákat. Nem vonulnak, hanem hömpölyögnek rendezetlen menetben, mint a hangyák, mindenhova befúrva magukat. Ám a kormányzót csak a pénz érdekli, egyre kevésbé figyel népe követeléseire. A rang, fény pompa, ezek a hívságok, amelyek megpecsételik a sorsát. Mindent bérbead a zsidóknak, út, vám, bánya bérletek, kovácsműhelyek, vendéglők. Lassacskán valamennyi pénzügyi kulcspozícióba zsidó kerül (hát nem furcsa?) A sok vám miatt a használati tárgyak, de főleg az élelmiszerek (!) árai a magasba szöknek.
A cselekmény tetőpontja: a zsidó pénzügyi tanácsadó csak úgy engedi szabadon a városi tanács egyik becsületes vezetőjének a vejét, ha annak felesége, azaz a tanácsos leánya lefekszik ővele. A fiatalasszony, hogy férjén segítsen, enged a zsidó ocsmány akaratának. Utána a folyóba ugrik és meghal.
Közben a szomszédos tartományban pompás lakoma van, a herceget Süss zsidó elszédíti igéreteivel. Ám megjelennek régi, hű "svábjai" és felelősségre vonják. A herceg agyvérzést kap, meghal. Ezután a nép igazságos haragja végez a "pénzügyi tanácsadó úrral".
Tehát a vetítésen jelen levő SZEGŐ hitszegő módon elfelejtette közölni az őt odaküldő "tanácsadó uraival" ezeket az előzményeket.
Ugyancsak lemaradt Szegő úr írásából - remélem hálás lesz, ha felhívom a figyelmét - hogy Josephus FLAVIUS Zsidó háborúját ugyanaz az egyébként kiváló képeséségű zsidó Feuchtwanger írta, aki - több más kitűnő munka mellett - a Jud Süss szerzője is. Flavius hasonlóképpen Szent Pál apostolhoz, aki szintén római polgár volt, hatalmas ovációval dícséri zsidó társait, mindvégig azon a keskeny ösvényen járva, amelyen még nem sérti meg római urait, de népszerű marad hitsorsosainál is.
Flavius is, Pál apostol is némi hasonlóságot mutat a "kétfelé sántikálásban": ha nem tudsz egy eseményt megakadályozni, állj az élére; végülis mindketten zsidóságukat védték, ezért népüktől tiszteletet érdemeltek ki. De mit szól ehhez a nagytöbbség? A gójimok? Megtudjuk, ha megnézzük az alkotást. (Már kapható a Gede BT-nél).
A film kiváló munka, mert a regény is kiváló. Fokozatosan emeli a néző izgalmát, határozott szándékkal utáltatja meg a főhőst, nem titkolva ezt a célját. Azt hiszem, a néző előtt az esemény izgalma mindig szem előtt tartja a történelmi környezetet, míg végül kitűnik a mondanivaló, az egyetlen személyen keresztül a mű igazi értelme, a p é l d á z a t , amely különösen a mai időkben komoly figyelmeztetés; figyelmeztet mindenkit, el ne feledkezzen a magát ismétlő történelem tanulságairól.
Mostanában van az úgynevezett Nagy francia Forradalom évfordulója is, amiről tudjuk, nem volt nagy, nem volt francia és nem volt forradalom. Az ünnepségen résztvett a magyar gólyalábú "közjogi méltóság" is.
A franciák jóelőre megrendezett forradalmáról írt nagyívű könyvet a Jud Süss szerzője, Lion Feuchwanger is. (Rókák a szőlőben) A híres amerikai tudóst, a villámhárító feltalálóját, Benjamin FRANKLIN-t nevezi ki az amerikai szenátus nagykövetté Párizsba, lászólag azzal a céllal, hogy elismertesse Angliával az amerikai nép szabadság-törekvéseit. Franklin, a "doctor honoris causa" az Újvilágból érkező valamennyi utasítást betartva tartja kezében a forradalom előkészítési munkáit. Pontosan nyomon követhető, miként irányítja a "derék polgártársakat" az amerikai zsidóság pénze. Nem is rejti véka alá a szerző. A már jócskán kialakult szabadkőműves társaság eredményes munkát végzett. FRANKLIN Benjámint, mint kiváló fizikust, de mint a kereszténység második megmentőjét, mint IGAZ POLGÁRT, emlegeti az összes z s i d ó - k e r e s z t é n y egyház, őt állítva példának a felnövekvő ifjúság elé. (Igaz az is, Franklin már nem él a forradalom kirobbanásakor).
Az, hogy a B a s t i l l e bevételénél egyetlen ágyú sem dördült el, egyetlen puska sem sült el, és a börtönerőd sem állt talpig füstben? Mitöbb: be sem volt zárva? Ugyanmár! Kit érdekel? Mindössze három (3) gonosztevő csücsült, akiket a hős francia nép (értsd: a felheccelt tömeg) kiszabadított és hősként ünnepelt.
Feuchtwanger a Jud S ü s s -t 1925-ben írta meg, amivel azonnal világsikert aratott. Ekkor még csak 41 éves volt. Ettől fogva könyveinek megjelenése irodalmi eseménynek számított. Elbeszélő tehetsége annyira kibontakozott, hogy mondanivalójának, részletező, mesélő tehetségének az egész művelt világon híre ment. Azzal is tisztában volt, hogy azokban az években már annyira forrósodott a talaj a zsidóság lába alatt, annyi kíméletlenség és szenny terhelte ezt a mindig idegen nemzettestet, hogy úgy látta: jobb, ha ő írja meg a Jud Süss-t, mintha elemi erővel kirobbanna egy zsidóellenes lázadás.
Franklin villámhárítója lett tehát a zsidónémet Feuchtwanger. Okos ember volt.
Lion Feuchtwangerről még annyit: kiválóan tehetséges emberről van szó, nevét az ugyancsak zsidó Alexandr Szolzsenyicin is pozitívan említi. Feuchtwanger élt a Szovjetúnióban is, ám a túlságosan sok vodkafogyasztását megelégelve a szovjet állam, kitoloncolta Franciaországba. Ott is halt meg 1958-ban.
A film üzenete nekünk, magyaroknak: akárhány új istentelen hatalom kerül a vezetésbe, a magyarságnak mindig az értékesebb része pusztul el. A megalkuvók, az "úgysemtehetünkellenesemmit" emberek pedig életben maradnak, és az új rendnek "boldogan nyalják kegyelmes lábait." Így volt ez az I. István-Koppány időktől napjainkig.
A napokban a Világörökség-Bizottság kötelezte a magyarokat a budapesti, úgynevezett "zsidónegyed" teljes helyreállítására. A magyarországi vezetés - hogy bizonyítsa lojalitását - bizonyára hatalmas nyelvcsapásokkal, lihegve, sietni is fog eleget tenni ennek az ajánlásnak (is). A többi egyéb, romos épület ilyenkor nem számít.
Egyre jobban kirajzolódik, hogy a magyarság mára már csak utóvédharcát vívja, egyre reménytelenebbül. Csupán a becsületért.
Erre próbálta az emberek figyelmét felhívni a Feuchtwanger regényéből készült német filmrendező.
De ez hetven évvel ezelőtt történt...
(Czékus Jób, Nemzeti Hírháló)
(magyarsors.hu) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-16 20:50:18, szerda
|
| |
| |
mti - mno 2008. július 15. 09:53
Kókának papírja van róla, hogy nem ért az üzlethez - katasztrófa a Máv Cargónál
A MÁV Cargo Zrt. értékesítésénél nem érvényesült a tartós állami tulajdonra vonatkozó jogalkotói szándék, az aláírt szerződés indokolatlan kötelezettségeket tartalmaz, a vevő által vállalt kötelezettségek aggályosak és több ponton célszerűtlenek a magyar államra nézve - állítja az ÁSZ.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) harmadik alkalommal ellenőrizte részletesen a vasúti közlekedést, a legutóbbi ellenőrzés kiterjedt a források felhasználására, a szervezeti átalakításokra, a korszerűsítés megvalósítására, a vasúti mellékvonalakra vonatkozó döntésekre.
A jelentés megállapítja: a vasúti teherfuvarozási üzletág értékesítése célszerűtlen és ellentmondásos volt. A MÁV Zrt. példája is igazolja, hogy a törvények egyfajta értelmezésével országgyűlési kontroll nélkül kiszervezhető leánytársaságokba egy állami társaság valamennyi tevékenysége.
A számvevőszéki összegzés szerint ezt követően - ugyanilyen döntési mechanizmus alapján - az állami vagyont a társasági tulajdonlás hangsúlyozása mellett privatizálhatják, majd a befolyt bevételt az anyacég felélheti. Így a tartós állami tulajdon egy kiüresedett, vagyonát vesztett, funkció nélküli, gazdasági stratégiai jelentőségét tekintve érdektelenné vált céggé válik.
A számvevőszéki vizsgálat a 2002-2007 közötti időszakra terjedt ki, az ellenőrzött időszakban a vasúti korszerűsítést több átfogó fejlesztési koncepció is érintette, amelyek közös jellemzője az volt, hogy azokat forrásokkal nem támasztották megfelelően alá. A döntéseknél a vasútfejlesztés nem kapott megfelelő figyelmet. A közszolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos feladatok és kötelezettségek szerződésben való rögzítése elmaradt. A MÁV bonyolult szervezeti irányítása nem biztosítja a fejlesztési források átlátható és koncentrált felhasználását, nem hatékony a vasútfejlesztés finanszírozásának rendszere.
A MÁV Zrt. költségvetési finanszírozása az rt.-vé alakulástól, azaz 1993. július 1-jétől 2007 végéig folyó áron 1698 milliárd forintot tett ki, ebből beruházásra 294 milliárd forintot, működési támogatásra 957 milliárd forintot fordítottak, tőkejuttatás, hitelátvállalás, szanálás 405 milliárd forint volt. A MÁV Zrt. szervezetének átalakítását nehezítette, hogy 2002-2007 között az igazgatóságában 32 személy töltött be tisztséget, az igazgatóság összetétele 7 alkalommal módosult, részben a koncepcióváltások miatt.
Az időszak alatt öt különböző szervezeti és működési szabályzat határozta meg a társaság vezetői (igazgatói) körét, ahol 7-16 vezetői pozíciót mintegy 50 különböző személy, a vezérigazgatói posztot 4 személy látta el. A társaság vezetése négy különböző stratégiai anyagot fogadott el különböző néven és különböző céllal.
A GKM mellékvonalakkal kapcsolatos döntés-előkészítéseinél kockázatot jelentett, hogy a mellékvonalak költség- és eredményelemzés-adatai nem megbízhatóak, nem készült hatástanulmány a térségek életének, gazdaságának hosszú távú fenntarthatóságára: a társadalmi egyeztetésre, az önkormányzati szándéknyilatkozatra rövid határidő állt rendelkezésre.
Az elmúlt évtizedek alatt a vasúti infrastruktúra műszaki állapota folyamatosan romlott. Az elhasználódás egyik alapvető oka, hogy a karbantartásra és a felújításokra, beruházásokra előirányzott források nem nyújtottak fedezetet a műszaki állapot szinten tartására sem.
A személyforgalom területén a MÁV-nál valamennyi vontatási nemben csökkent a teljesítmény, összesen 4 százalékkal, a személyszállítási kínálatszűkítés eredményeként.
A MÁV Zrt. ingatlangazdálkodását az ingatlanok és a felépítmények tulajdonjogi rendezésének hiánya, az áttekinthetetlen ingatlanvagyont terhelő korlátozások, az ingatlangazdálkodást érintő gyakori koncepció- és vezetőváltás jellemzi. Egy Nyugati pályaudvari ingatlanértékesítésnél a MÁV Zrt. hibájából a kizárt vevő 27 milliárd forint, az új vevő 17 milliárd forint kártérítési igényt jelentett be. A tulajdonosi felügyelet nem megfelelően működött. A MÁV Zrt.-nél a belső ellenőrzési szervezet feltárta a visszaéléseket, de érdemi intézkedés nem történt. A MÁV-csoportnál az ellenőrzött témakörökben és időszakra vonatkozóan több hatósági eljárás volt, illetve van folyamatban, köztük büntetőeljárások is - állapították meg a számvevők. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-16 20:45:36, szerda
|
| |
| |
Gyűlik a pokol Magyarországon - exkluzív interjú a Holokauszt-mítosz című könyv szerzőjével
2008-07-16 18:29 barikád.hu
Államalkotó eszmeÁllamalkotó eszmeIdén tavasszal csendben és észrevétlenül jelent meg a Masszi Kiadó gondozásában Ladányi Attila: A Holokauszt-mítosz című könyve. Botránykönyv a javából, amelyet feszített tempója, köntörfalazás nélküli szókimondása és felkavaró megállapításai, valamint fiatal szerzője miatt már az egész országnak ismernie kellene. Csak kellene, merthogy a művet a legnagyobb homály övezi. A barikád.hu úgy döntött, megkeresi a szerzőt, hogy exkluzív interjúban törje át a hallgatás falát.
- Ön fiatal szerzőként egyből beletenyerelt a világ legkényesebb témájába, a holokausztba. Nem fél, hogy mielőtt beindulhatna a pályája, ízekre szedi a balliberális sajtófalka?
- Kifejezetten pozitív fejleménynek tartanám, ha a liberálnáci sajtófalka ízekre szedne. Akkor legalább a legapróbb részletekig feltárulhatna az igazság, úgyhogy mást nem is kérnék a közelgő születésnapomra. De félretéve a tréfát: most, másfél hónappal a könyvem megjelenése után úgy tűnik, a falka nem óhajt megtisztelni semmilyen "ízekre szedéssel". A teljes elhallgatás taktikáját választották. El kell ismernem: ennél praktikusabb módszer nem létezik, ha az a cél, hogy a magyarság közelgő tragédiájára figyelmeztető könyvek sohase juthassanak el a magyarok túlnyomó többségéhez. Ennek ellenére is hinni akarok abban, hogy sokakhoz eljut a könyvem. A liberálnáci diktatúra ellen küzdő nemzeti erőknek végre át kell törniük a hallgatás falát.
- Holokauszt-mítosz című könyvében liberálnácikról beszél. Kik ők?
- Tudom, sokak számára meghökkentő ez a kifejezés, különösen a jelenlegi körülmények között, amikor a szélsőliberális önkényuralom csahosai ész nélkül, tobzódva sütögetik a náci-és náciszimpatizáns bélyeget bárkire - elég, ha csak csöndesen jelzi, hogy helyteleníti a gyalázatot. Ma már országos napilapokban jelenhetnek meg a nemzeti erők elleni bűncselekmények elkövetésére irányuló, nyílt uszítások. Büntetlenül. A hivatalosság rangjára emelték a magyarellenességet, folyamatos hecckampány és megfélemlítés zajlik a magyarság ellen a saját hazájában. Csírájában taposnak el minden nemzeti kezdeményezést. "Nem mi vagyunk a nácik, hanem ezek." - fogalmazódik meg egyre több magyarban a felismerés, én pedig a szikár tények alapján írtam le a könyvemben, hogy ez így igaz.
- És mi a liberálnácik célja?
- A liberálnácizmus emberellenes, nemzetellenes és keresztényellenes szubkultúra, amely a zsidó holokausztot meghamisítva és fegyverként használva, önkényesen kreált, sohasem létezett "emberi jogokra" hivatkozva számolja fel állampolgári jogainkat. E diktatúra természetét tanulmányozva a nácizmus és a bolsevizmus valamennyi lényeges ismérvét megtaláljuk. És innentől kezdve harmadrendű fontosságú kérdés, hogy eredetileg milyen történelmi esetlegességekhez kapcsolódott ez a kifejezés: náci. A liberálnáci csahosok demokratikus és antirasszista szólamai brutális rasszista diktatúrát álcáznak, a pusztulásra ítélt pedig nem más, mint a keresztény európai kultúrkör és a fehér faj.
- Azt írja, hogy a liberálnácik "biológiai valójában akarják eltüntetni a magyarságot". Csak nem arra a radikális nemzetiektől gyakran hallott tételre gondol, hogy az MSZP és az SZDSZ politikájával lassú népirtást folytat Magyarországon?
- Népirtás a köbön, és egyáltalán nem lassú. Minden évben egy közepes nagyságú vidéki város lakosságának megfelelő létszámú magyar népesség tűnik el Magyarországról, mert népünk már nem tudja reprodukálni magát. Lassú? Mihez képest? Liberálnáci szemszögből, megengedem, ez lassúnak tűnhet, de ha mi nem ébresztjük rá nemzetünket a jelenleg zajló, villámgyors fogyatkozásra, a magyarságot az Isten sem menti meg.
- Manapság akut probléma a cigánykérdés. Ön a könyvében egyértelműen elcigányosításról beszél. Úgy fogalmaz, hogy "ennél iszonyatosabb véget nem érhetne Szent István országa". Mi lehet a megoldás?
- Összes jelenlegi bajunk közül ez a legsúlyosabb, a legégetőbb, a legveszedelmesebb. Engem személy szerint szinte sokkolt, amikor azzal szembesültem, hogy nemzeti elkötelezettségű, derék magyarjaink között is milyen sokan vannak, akik egyszerűen nincsenek tisztában azzal, amiről szó van. Nem tudják, mik azok a cigányok, és nem tudják, hogy miféle sorsot szánnak a magyarság maradékának a liberálnácik. Nézze, amikor a magyarellenes diktatúra által módszeresen tönkretett, dolgozó magyarok pénzén kimosdatott és felöltöztetett putricigányok - mint úgynevezett "roma vezetők" - már odáig merészkednek, hogy visszavágással fenyegetik a magyarokat, akkor többmillió magyarnak sokszázezres tömegtüntetéseken kellene nem visszakérdeznie, hanem tevőlegesen gyakorolnia az állampolgári jogait. Persze azért felmerül néhány kérdés. Ugyan miért vágnak vissza a magyar nemzetnek? Az észbontó, horribilis összegű támogatásokért? A pöcegödörbe öntött, tömérdek pénzért? És egyáltalán. Hol élünk? Mi ez az egész? Most pedig mondok valamit, amit talán zokon vesznek azok, akik Árpád apánk, vagy Hunyadi, vagy Kossuth kortársainak érzik magukat - de engem már az sem érdekel. Szégyellje magát a magyar nép, mert már hosszú ideje szemétrevaló, hitvány csordaként viselkedik; szégyellje magát, amiért hagyta és hagyja magát kirabolni, megfélemlíteni, porig alázni posztkommunista és liberálnáci gazemberek által. A saját parazitáit, a saját kirablóit és a saját gyilkosait tenyésztette ki a magyarság az elmúlt másfél évtizedben, és különösen az elmúlt öt-hat évben. Most is ezt teszi. Ez példátlan a világtörténelemben. Amit a magyarság hosszú-hosszú évek óta művel: öngyilkosság. Elképesztő társadalom ez. Van benne valami visszataszító, mélységes stupiditás. Magyarokat látok fülig érő szájjal vihogni, mondván: "Cigányország leszünk, hehe!". És nem fogja fel a kalodába való istenbarma, hogy amin röhög, az nem vicc, hanem a történelmünk leggyalázatosabb botránya. Gőzerővel készül itt a cigányország, és ha jut még hely más nációnak is, az biztosan nem a magyarság lesz. Ezt mindenki tudja, a liberálnácik agymosottjain kívül. Mi lehet a megoldás?
- Ez elég sötét jelen- és jövőkép.
- Nem szabad eltűrni a magyar vidékek, települések elcigányosítását. Mert igaza van mindenkinek, aki a Székelyföld etnikai arányainak megváltoztatása ellen szót emel, viszont jó lenne végre észrevenni, hogy a magyar állami fennhatóság alatt maradt kilencvenháromezer négyzetkilométernyi terület mind nagyobb részén ugyancsak az etnikai arányok mesterséges megváltoztatása van folyamatban, a magyarság rovására, és: a magyar adófizetők pénzén, a magyar hatóságok közreműködésével, sőt azok szervezésében. Liberálnáci elnyomóink, az országos hazaárulók anyagi érdekeltséget teremtettek a városok és a falvak kis hazaárulói számára. Ma üzlet elcigányosítani ősi magyar településeket, egész térségeket, mert állami támogatások garmadájához jutnak azok a lelkiismeret nélküli senkiháziak, amelyek hajlandóak ezt a gaztettet elkövetni a saját népük ellen. Félreértés ne essék: ma azok az üldözöttek, akik megpróbálnak útjába állni a gyalázatnak. Egzisztenciák, emberéletek sokasága ment már tönkre emiatt, az elcigányosított településeken pedig pokollá vált a magyarok élete. Gyűlik, egyre csak gyűlik ez a pokol Magyarországon. Meddig? Amíg eltűrjük. Mindenhol helyre kell állítani az eredeti állapotokat, az elkövetőket pedig felelősségre vonni, és örökre kizárni bármilyen szintű politizálásból. Ez a minimum. Meg kell védenünk az óvodás és az iskolás gyermekeket, meg kell védenünk a tanárokat az iskolák elcigányosításától. Meg kell védenünk a magyar vállalkozókat, munkáltatókat a vérlázító terrortól, amit diszkriminációellenes harc címén követnek el ellenük a liberálnácik. Nem engedhetjük, hogy agymosott magyarok százezreivel feledtessék el a tényt: a cigány nem magyar.
- Hogyan látja a jelenlegi jobboldal helyzetét? Mennyire alkalmas a "liberálnácik" elleni küzdelemre?
- A jobboldal nem engedheti a továbbiakban, hogy megfélemlítsék, hogy sakkban tartsák a velejéig aljas Holokauszt-mítosszal. A könyvem legnagyobb része erről szól. Egyébiránt nem a holokauszt során halálra kínzott ártatlanok iránti kegyelet megcsúfolása a hazafias cselekedet, hanem a jelen magyarellenes erőivel szembeni határozott, és ha kell: könyörtelen fellépés. Szeretném tudatosítani ezt a jobboldal azon részében, amelyben még nem tudatosult. Emiatt sajnos banánhéjakon csúszik el a jobboldal, és amíg ez így van, a liberálnáciknak van is okuk röhögni. Hogy testvéri figyelmeztetéseimre lesz-e fogadókészség, az egy másik kérdés. A lelkiismeretem tiszta. Akkor járunk el helyesen, ha visszautasítjuk a neoliberalizmus és a vele szorosan összefonódott liberálnácizmus minden tézisét és minden egyes gyakorlati programpontját. Ennek semmi köze ahhoz a tényhez, hogy léteznek világgazdasági és nemzetközi politikai realitások, amelyeket nálunk erősebb nemzetek sem hagyhatnak figyelmen kívül. A reálpolitika szükségességének hangoztatása nem szolgálhat a
liberálnáci-neoliberális diktatúra előtti behódolás paravánjaként. Történelmi hivatásunk, hogy szétzúzzuk a liberálnáci diktatúrát Magyarországon. Nem reálpolitika az, amelynek bármelyik eleme rombolja a legnagyobb politikai realitást: a magyar nemzeti érdeket. Képesnek kell lennünk a magyarországi liberálnácizmus megsemmisítésére.
- Könyve végén egy új nemzeti egység megvalósításáért kiált. Nem utópisztikus ez a mai Magyarországon?
- Ha valaki úgy képzeli el, hogy eljönnek hozzánk március tizenötödikén a nemzetveszejtő gazemberek, a bűnözők a csahosaikkal, a hazaárulók, a mindenre kapható trógerek, az összes kártékony, kontraszelektált szemét, és majd legkésőbb a Szózat eléneklése után ezek becsületes, tehetséges és igaz magyarok lesznek - nos, aki így képzeli, az tényleg egy utópia megvalósulására vár. Ám a nemzeti egység nem ezt jelenti. Az általam imént becézett kompánia lába alól egyszerűen ki kell húzni a talajt. Vagy ha úgy tetszik: az igazi politika olyan víz, amelyben ezek nem tudnak úszni. Túlságosan tiszta nekik. Igazi politikára van tehát szükség: erőteljes nemzeti politizálásra. Az igaz magyarságban kell újraegyesíteni ezt a nemzetet.
- Miről fog szólni a következő könyve?
- Még nem írtam meg mindent a liberálnácizmusról. Szebb témák is vannak természetesen - de fontosabb téma jelenleg sajnos nincs.
barikád.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-16 18:01:44, szerda
|
| |
| |
Gyurcsánynak a nyugdíj jó alku tárgyát képezi
- - Magyar Sors Online - -
2008. július 16. szerda
Gyurcsány Ferenc szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer jó kompromisszum, mivel a költségvetésnek az lenne a jó, ha az infláció alapján, míg a nyugdíjasoknak az, ha a nettó bérnövekedés alapján számolnák ki a nyugdíjakat.
A kormányfő erről az Arany Alkony Paskál Idősek Otthonában tartott fórumon beszélt szerda délután a fővárosban, néhány száz nyugdíjas előtt. A miniszterelnök hangsúlyozta: a nyugdíjasok számára biztosítani kell a stabilitást, vagyis azt, hogy a következő évtizedekben nem értéktelenedik el a nyugdíjuk, emellett pedig folyamatosan növelni kell a nyugdíjak értékét.
Mint mondta, ezt a két szempontot kell figyelembe venni akkor is, ha átalakítják a nyugdíjrendszert, amiről hamarosan meg kell kezdeni a vitát. A hosszú távú átalakítás nem mehet a nyugdíjasok kárára - jelentette ki Gyurcsány Ferenc az idősek otthonában.
(MTI) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-16 16:49:44, szerda
|
| |
| |
Senki sem törődik a bérből élőkkel
2008. július 16. 12:36
Júliusban 38-18 arányban vezet a Fidesz a Nézőpont Intézet friss kutatása szerint. Gyurcsány Ferenc belső pozíciója bár erősödött, ez azonban a népszerűségi táblán nem látszik: csak Kókát sikerült megelőznie. Kósa Lajos a legnépszerűbb. Az emberek nem érzik, hogy bármelyik párt is törődne velük.
Júliusi adatfelvétel szerint a nyolcmillió választópolgár 38 (júniusban 42) százaléka Fidesz-szimpatizáns, 18 (júniusban 19) százaléka pedig MSZP-támogató. Más a helyzet a 4,2 millió biztos szavazó körében: 52 (júniusban 54) százalékuk Fidesz-párti, s csak 19 százalékuk (változatlan) voksolna az MSZP-re. A Fidesznek tehát alig ártott, az MSZP-nek pedig alig használt a hetek óta tartó "előrehozott" kampány.
Forrás: Nézpont Intézet - Heti Válasz)
A szocialisták aktivitása viszont erősítette a pártelnök-kormányfő pozícióját. Júliusban érdekes átrendeződés zajlott: az "alternatívák" (Kiss Péter, Szili Katalin, Gráf József) népszerűsége kivétel nélkül csökkent, a Gyurcsányhoz közelebb álló utódjelöltek (Bajnai Gordon, Veres János) pedig erősödtek.
Egyik párt sem törődik velünk?
A válaszadók fele szerint egyik párt sem tartja szem előtt a bérből élők érdekeit, s egyikük sem küzd eléggé a korrupció ellen (igaz, e téren a Fideszben háromszor annyian bíznak).
Az MSZP erőssége a bársonyos semmittevés ellenére is még mindig a reformimázs - a Gyurcsánnyal azonosított reform szó azonban nem egyértelműen pozitív jelző - írja a Nézőpont Intézet és a Heti Válasz közös elemzése.
Kósa az első, Kóka az utolsó
A legfrissebb felmérés szerint továbbra is Kósa Lajos debreceni polgármester a legnépszerűbb. Őt Sólyom László, Dávid Ibolya és Szili Katalin követi, az ötödik helyet pedig Fodor Gábor csípte meg. Őket követi a Fidesz elnöke, Orbán Viktor.
De tartja pozícióját az élmezőnyben Rogán Antal is. Az MSZP és az egykori koalíciós partner SZDSZ prominensei az utolsó harmadba szorultak: Veres - Gyurcsány - Demszky - Kóka a sereghajtók négyes fogata. Továbbra is Gráf József a legnépszerűbb miniszter.
http://www.fn.hu/belfold/20080716/senki_sem_torodik_berbol/?hirlevelkatt=2008-07- 16 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 17
|
|
|
|
2008. Július
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
653 db bejegyzés |
| e év: |
10632 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1469
- e Hét: 2956
- e Hónap: 14067
- e Év: 167563
|
|
|
Offline
