|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
|
|
2008-07-02 17:31:28, szerda
|
| |
| |
Sarlósboldogasszony
Sík Sándor
[jegyzet]
Nyár és hajnal. Sarlósboldogasszony.
Most indul az aratók eleven koszorúja a táblán.
Arany húrját a domb mögött hangolja már
A nyár nagyasszony napja:
Már benne párállik a pirkadati szélben
A csurranó nyárdéli tűz,
De az orgonalombon még reszket a harmat,
S acél-ifjan csillannak a kaszák.
Már bontja barna falanxát
Az aratók komoly karéja.
Hajlongnak utánuk a marokszedő lányok,
Kendők vadvirág-bokrétája táncol.
Csend.
Egy fenkő csisszen a pengén.
Messziről egy kis csikó csengője csilingel.
Egy riadt pacsirta fúrja fölöttem
(Daloló nyílvessző) az égbe magát.
És testem-lelkem minden pórusán át
Érzem, hogy árad bennem ég felé
A föld felomló, mély dala.
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Imák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-02 15:13:55, szerda
|
| |
| |
Kisfiú megkérdezte az Anyját "Miért sírsz?"
Azért mert asszony vagyok, mondta neki.
Nem értem mondja a fiú.
Az anya csak átölelte és mondta nem is, fogod soha megérteni. Később a fiú az apját kérdezte meg:
Miért tűnik úgy hogy Anyu ok nélkül sír.
" Minden asszony ok nélkül sír" annyi volt az egész, amit az apja mondhatott.
A kisfiú felnőtt és férfivá vált. És folyton nem értette miért sírnak az asszonyok.
Végül felhívta az Istent és mikor végre kapcsolatba lépett vele, megkérdezte Uram miért sírnak olyan könnyen az asszonyok?
Az Isten így felelt: Mikor az asszonyt teremtettem különlegesnek kellett lennie. Teremtettem neki vállat, elég erőset, ahhoz hogy elbírja a világ terhét. De oly gyöngédet hogy nyugalmat biztosítsanak. Adtam neki belső erőt, hogy bírja ki a gyermekszülést és elutasítást, melyet sokszor kap a gyermekeitől. Adtam neki keménységet, amely segít neki folytatni ott ahol már mindenki, feladja. Gondoskodni a családjáról betegség és fáradtság ellenére panasz nélkül. Adtam neki érzést szeretni gyermekeit minden körülmény közt. Annak ellenére is mikor a gyermeke mélyen megsérti. Adtam neki erőt elfogadni a férjét hibái ellenére. Bordájából formáltam öt hogy őrizze az ö szívét. Adtam neki bölcsességet, hogy tudja, hogy a jó férj soha nem sérti meg a feleségét, De olykor próbára teszi az erejét és a döntő képességét, kitartani mellette minden viszonytagságában. És a végén adtam neki a könnyet, mely kicsordul és kizárólag csak az övé. Hogy fel tudja használni, bármikor mikor szüksége van rá. Hogy mindent el tudjon viselni. Ahhoz a könnyhöz joga van. Senki nem bír ki szó nélkül annyit, mint az asszony.
Az asszony szépsége nem a ruhába van, melyet hord, nem az alakjában, nem is abban hogyan fésüli a haját. Az asszony szépsége a szemeibe kell, hogy legyen, mert azok a kapu a szívéhez és a helynek, amelyben a szeretet lakik.
R. Revesa
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Tanulságos |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-02 04:40:35, szerda
|
| |
| |
Csokonai Vitéz Mihály
A reményhez
Főldiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.
Kertem nárcisokkal
Végig űltetéd;
Csörgő patakokkal
Fáim éltetéd;
Rám ezer virággal
Szórtad a tavaszt
S égi boldogsággal
Fűszerezted azt.
Gondolatim minden reggel,
Mint a fürge méh,
Repkedtek a friss meleggel
Rózsáim felé.
Egy híjját esmértem
Örömimnek még:
Lilla szívét kértem;
S megadá az ég.
Jaj, de friss rózsáim
Elhervadtanak;
Forrásim, zőld fáim
Kiszáradtanak;
Tavaszom, vígságom
Téli búra vált;
Régi jó világom
Méltatlanra szállt.
Óh! csak Lillát hagytad volna
Csak magát nekem:
Most panaszra nem hajolna
Gyászos énekem.
Karja közt a búkat
Elfelejteném,
S a gyöngykoszorúkat
Nem irígyleném.
Hagyj el, óh Reménység!
Hagyj el engemet;
Mert ez a keménység
Úgyis eltemet.
Érzem: e kétségbe
Volt erőm elhágy,
Fáradt lelkem égbe,
Testem főldbe vágy.
Nékem már a rét hímetlen,
A mező kisűlt,
A zengő liget kietlen,
A nap éjre dűlt.
Bájoló lágy trillák!
Tarka képzetek!
Kedv! Remények! Lillák!
Isten véletek!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
2008. Július
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
132 db bejegyzés |
| e év: |
1159 db bejegyzés |
| Összes: |
2526 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 218
- e Hét: 717
- e Hónap: 1984
- e Év: 15575
|
|
|
Offline
