|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
|
|
2008-07-24 22:52:02, csütörtök
|
| |
| |
AMSZTERDAM 1928 Olimpia
A háborús ellentétek áthidalására az 1928-as olimpia rendezési jogát a semleges Hollandia, azon belül is Amszterdam kapta meg. 46 ország legjobbjai között végre feltűntek a németek, ám a rendezési hiányosságok e diplomáciai siker ellenére sok problémát okoztak. A megnyitón például egy stadionőr megsértette a francia csapat tagjait, akik majdnem hazautaztak.
Az amszterdami játékok ennek ellenére a béke és a harmónia olimpiájaként vonultak be a sporttörténelembe. Példaként még a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is Henry Pearce példáját hozza fel, az ausztrál evezős negyeddöntő futamában azért állt meg, mert egy vadkacsa-család keresztezte útját. Pearce "elsőbbséget adott", majd megnyerte futamát, később a versenyszám aranyérmét is. A MEGNYITÓ ÜNNEPSÉGEN ELŐSZÖR GYULLADT MEG AZ OLIMPIAI LÁNG a Jan Wils tervezte torony tetején,
a sportolók bevonulásakor Görögország nyitotta és a házigazda holland csapat zárta a sort.
Tizenhat év után, az 1912-es játékok óta először Németország is meghívást kapott. Ekkor rendeztek egyébként először női atlétikai versenyt, ami még IX. Pius pápa és az olimpiától távolmaradó Coubertin rosszallását is kivívta. A hölgyek korábban csak íjászatban, teniszben, golfban, korcsolyázásban, vitorlázásban, úszásban és vívásban indulhattak Utóbbi tőrvívószámában a hatodik helyen végzett Tary Gizella lett első női olimpiai pontszerzőnk
Először fordult elő, hogy ázsiai atléta nyert aranyat: a japán Mikio Oda hármasugrásban, Csuruta Josijuki 200 méteres mellúszásban diadalmaskodott, miközben India gyeplabda-válogatottja megkezdte félelmetes menetelését: 1928 és 1960 között sorozatban hat aranyat nyertek a délkelet-ázsiaiak. A másik nagy sorozat Magyarország nevéhez fűződött: 1928-as a kardcsapat-sikert még zsinórban hat győzelem követett.
Az atlétikai versenyek hősének immár hagyományosan Nurmit várták, aki 1925-ben egy amerikai versenykörútja alkalmával 140 nap alatt 55 alkalommal indult el különböző versenyeken és 40 (!) világcsúcsot állított fel. Amszterdamban azonban már "csak" 10 ezer méteren győzött, 5000 méteren és a 3000 méteres akadályfutásban be kellett érnie a második hellyel.
Az amerikaiak nyolc aranyérmet szereztek atlétikában, de mindössze Ray Barbuti révén sikerült egyéni számban (400 m) a legjobbként végezni. A kanadai Percy Williams az első nem Egyesült Államokbeli futóként győzött 100 és 200 méteren.
Amszterdamban Weissmüller két arannyal gyarapította éremkollekcióját, győzött a 4x200 méteres váltóban, valamint a 100 méteres gyorsúszásban Bárány István előtt. Ezüstérmet szerzett férfi vízilabda-válogatottunk is, a döntőben 2-0-s vezetésről 5-2-re kikapott az esélytelenebb Németországtól.
A magyar küldöttségnek (5 arany, 5 ezüst) azonban bőven volt oka az örömre is. Kezdve azzal, hogy a szellemi olimpia irodalmi versenyében dr. Mező Ferenc "Az olimpiai játékok története" című munkája aranyérmet ért.
További első helyeinket kardcsapatunk (Garay János, Glykais Gyula, Gombos Sándor, Petschauer Attila, Rády József, Tersztyánszky Ödön összeállításban), Terstyánszky Ödön (kard egyéni), Keresztes Lajos (kötöttfogású birkózás, könnyűsúly) és Kocsis Antal (ökölvívás, légsúly) szerezte.
Glykais Gyula
Magyarország a 9. helyen zárt az éremtáblázaton, amelynek első három helyét az Egyesült Államok (22-18-16), Németország (11-9-19) és Hollandia (8-10-5) foglalta el.
Olimpiai képtáram: Link Nagyon sok érdekes kép van feltöltve
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Olimpia |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-24 22:31:28, csütörtök
|
| |
| |
PARIS 1924 Olimpia , az első nyári olimpia
Ebben az évben külön rendzték először a téli olimpiát itt párisban.
Az 1924-es olimpia már a "Citius, Altius, Fortius" (gyorsabban, magasabbra, erősebben) jelmondat hatása alatt zajlott, Párizs az újkori játékok története során másodszor kapta meg a rendezés lehetőségét. A résztvevő nemzetek száma 29-ről 44-re ugrott a négy évvel korábbi eseményhezképest, a játékokról már közel ezer újságíró tudósított. Az olimpia legnagyobbegyénisége, a finn Paavo Nurmi volt, aki minden idők legeredményesebb sportolójaként vonult be a sporttör ténelembe. Négy évvel később - immáron második alkalommal - Párizs adott otthont az olimpiának, köszönhetően Coubertin báró vasakaratának.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem túl lelkesen ítélte a francia fővárosnak a rendezés jogát, még élénken élt emlékezetükben az 1900-as balul sikerült játék, ahol az olimpia elhalványult a világkiállítás gazdag programja mellett.
A szervezőbizottság Ausztriát, Magyarországot és Törökországot is meghívta, ám Németország továbbra sem fogadta el az invitálást. Ez az olimpia ismét Nurmi diadalmenetét hozta, mindmáig egyedülálló teljesítménnyel. Nurmi hat napon belül hétszer állt rajthoz (előfutamokkal együtt), hétszer győzött, kétszer olimpiai csúccsal. Öt aranyérmét 1500 méteren, 5000 méteren, 10 650 méteres mezei futásban, a mezei futás csapatversenyében és a 3000 méteres csapatviadalon szerezte.
Az uszodában három világklasszisnak tapsolhattak a nézők: az ausztrál Andrew Charltonnak, a svéd Arne Borgnak és az amerikai Johnny Weissmüllernek (a későbbi Tarzannak!), aki először úszta a 100 méteres távot 1 percen belül.
A pechesek között kell említeni az ötpróba harmadik helyezettjét, LeGendre-t, aki a verseny közben 776,5 centire javította a távolugrás világcsúcsát. A távolugrásban 744,5 centi is elég volt a győzelemhez, ám ebben a számban az amerikaiak őt nem nevezték be... A 100 méteres síkfutást az olimpiák története során most először nem egyesült államokbeli versenyző, hanem az angol Abrahams nyerte, míg 400-on a skót Liddell győzött.
Kettejük történetéből minden idők egyik legjobb filmjét (Tűzszekerek - Chariots of Fire) készítette el 1982-ben Hugh Hudson, az alkotás zenéjét Vangelis szerzte, a film négy Oscar-díjat nyert.
Harold Abrahams állandó kisebbségi komplexusban szenvedett származása miatt. Bátyjai az 1906-os és az 1912-es olimpián szerepeltek, Először Antwerpenben állt rajthoz - kevés sikerrel. Örökös győzni akarása révén összehozta a sors Sam Mussabinivel, aki "profi" trénerként dolgozott az amatőr atlétikában.
Alig egy hónappal az olimpia előtt új brit csúcsot állított fel távolugrásban (amit 1956-ig nem is javítottak meg). Ám Abrahams inkább a futószámokban akart indulni, ezért egy névtelen kritizáló levelet írt önmaga ellen a Daily Express című újságba. Az olimpián aztán 10.6 mp-es idővel nyert 100-on, míg 200 méteren 6. lett. Soha többet nem versenyzett
Eric Liddell 1902-ben született Kínában, ahol édesapja misszionárius tevékenységet folytatott. Eric 5 éves korától már Skóciában élt. Kedvenc sportágának a rugbyt tekintette, de remek futóként hamar felfigyeltek rá. Életfilozófiája ("nem szeretek legyőzött lenni") bajnokot nevelt belőle. A film szerint azért nem indult el 100 méteren, mert vallása megtiltotta, hogy vasárnap versenyezzen.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Liddell már a versenyek előtt fél évvel tisztában volt a versenyprogrammal, így csupán a 200 és a 400 méteres futásra koncentrált. 200 méteren végül 47.6 mp-es olimpiai csúccsal győzött. Hősként tért haza Skóciába, ahonnan Kínába utazott folytatni édesapja hittérítő munkáját. 1945-ben, egy japán munkatáborban hunyt el. Agytumor végzett vele.
A magyar származású, amerikai Johnny Weissmüller aranyérmes lett a 100 és a 400 méteres
Johnny Weissmüller 
gyorsúszásban, a 4x200 méteres amerikai váltóval, s ráadásképpen még vízilabdázóként is szerzett egy bronzot. Honfitársnője, Gertrude Ederle 100 méteres gyorsúszásban nyert bronzérmet, de nem emiatt vált híressé. Két évvel később első nőkén átúszta a La Manche-csatornát, két órával gyorsabban, mint addig bárki más.
A VIII. olimpián a legeredményesebb nemzetnek ismét az Egyesült Államok bizonyult (45-27-27) Franciaország (14-15-11) és Finnország (14-13-10) előtt. A magyar küldöttség a 12. helyen zárt (2 arany-4 ezüst-4 bronz), .aranyérmeinket dr. Halasy Gyula agyaggalamb-lövészetben és dr. Pósta Sándor kardvívásban szerezte Kardcsapatunknak most be kellett érnie az ezüstéremmel; ám a nagy csalódást az Egyiptomtól 3-0-s vereséget szenvedett labdarúgó-válogatottunk szereplése jelentette
Olimpiai képtáram: Link Nagyon sok érdekes kép van feltöltve
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Olimpia |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-24 22:09:11, csütörtök
|
| |
| |
ANTWERPEN 1920 olimpia
1916-ban, az I. világháború idején a versenyzők a sportpályák helyett nem egy esetben a csatatereken álltak egymással szemben. Az 1916-os berlini olimpia sorszámát megtartva, "elmaradt" bejegyzéssel került be a sportlexikonokba.
AZ 1920-AS PEDIG MAJDNEM ÚGY, HOGY AZT BUDAPEST RENDEZI, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1914-es kongresszusán ugyanis Antwerpen és Lyon ellenében a legtöbb szavazatot a magyar főváros kapta! A VII. olimpiát aztán mégis Antwerpen rendezte. Magyarország nem vett részt, mert még ki is zárták a magyar sportolókat Ráadásul az olimpiai eszmét megcsúfolva, a háborús gyűlölködés szellemében sem a központi hatalmakat, sem Szovjet-Oroszországot nem hívták meg, így nemhogy nem rendezhettünk olimpiát, még ki is zárták a magyar sportolókat. Az antwerpeni olimpia sok újdonságot hozott: a játékokat az 1914-ben már elfogadott ötkarikás zászló alatt nyitották meg és a sportolók először tettek olimpiai esküt (a szöveget a 34 éves Victor Boin, belga vízilabdázó és vívó mondta el). A belgák igyekeztek ugyan, de nem tudtak sikeres olimpiát rendezni, noha 29 ország 2600 versenyzője érkezett Belgiumba. A 25 ezres antwerpeni stadionban csupán a labdarúgótorna botrányos döntőjében (Belgium 2-0-s vezetésénél a csehszlovákok levonultak a pályáról) volt telt ház, többnyire lasszóval kellett fogni a nézőket... A rendezők iskolásokat vezényeltek ki a tribünökre és ingyenjegyeket osztogattak. A sportvilág a hiányzó országok távolléte ellenére sem maradt sztár nélkül. Az új csillagot PAAVO NURMINAK hívták
A képenPAAVO NURMIN
A finn atléta Antwerpenben 3 aranyérmet szerzett, 10 ezer méteres futásban, 8 km-es terepfutásban és a csapatversenyben, míg 500 méteren ezüstérmet nyert. (Utóbbi versenyen a végső győztes a francia Joseph Guillemot lett, aki a háború során súlyos gázmérgezést szenvedett, mégis, szinte csodával határos módon újra kezdhette pályafutását.) Finnország ekkor élte fénykorát. Három olimpián (1920-28) 36 aranyérmet és 94 érmet szereztek sportolói, Antwerpenben kilenc atlétikai számban is begyűjtötték az aranyérmet megtörve ezzel az amerikai hegemóniát.
Még a britek is kitettek magukért: a 36 éves olimpiai újonc Albert Hill 800 és 1500 méteren győzött, az amerikai Charley Paddock és Morris Kirksey a 4x100-as váltót vezette diadalra, s egymás között döntötték el a százas döntőt is. Kirksey egyébként is érdekes személyiség az olimpiatörténetben, hiszen egyike azon kevés sportolóknak, akik két sportágban is aranyérmet tudtak nyerni. Kirksey ráadásul ezt 1920-ban cselekedte meg: az atlétikaváltó mellett tagja volt a bajnok rögbi csapatnak is. Edward Eagan amerikai ökölvívó, a kisnehézsúly győztes azért érdemel említést, mert később profilt váltott, s ő az egyetlen, aki nyári és téli olimpián is bajnok lett. 1932-ben Lake Placidben az Egyesült Államok négyesbob-csapata kamatoztatta a robbanékonysága és testsúlya elegyéből adódó előnyöket. Teniszben a francia Suzanne Lenglen bűvölt el mindenkit: úgy nyerte meg a női egyest, hogy mindössze négy játékot veszített, ráadásul Max Decugis oldalán vegyes párosban is diadalmaskodott, Elisabeth d'Ayennnel pedig bronzot nyert női párosban. Minden idők egyik legnagyszerűbb teniszezője egyébként 1919 és 1926 között összesen egy mérkőzést veszített, fájdalmasan fiatalon, 39 évesen, 1938-ban, vészes vérszegénységben halt meg.
Úszás 
Az éremtáblázat első helyén Antwerpenben az Egyesült Államok végzett (40 arany, 27 ezüst, 26 bronz), megelőzve Svédországot (19-20-24) és a hagyományosan jól szereplő házigazda szerepét ezúttal betöltő Belgiumot (15-12-15).
Olimpiai képtáram: Link Nagyon sok érdekes kép van feltöltve
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Olimpia |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-24 21:03:01, csütörtök
|
| |
| |
STOCKHOLM 1912, Olimpia
1912-ben Svédország kapott lehetőséget: az impozáns stockholmi stadion csaknem egymillió korona költséggel, a középkori lovagvárak stílusában épült. 28 ország 2541 versenyzője tökéletes körülmények között, szinte otthon érezhette magát Stockholmban. A játékokat V. Gusztáv svéd király nyitotta meg. A jól szervezettségre több példa is akadt: először fordult elő az olimpiák történetében, hogy minden kontinens képviseltette magát (Japán is most vett részt első ízben). Stockholmban használtak először elektromos időmérőt és célfotót. Először vehettek részt női úszók a játékokon, az első művészeti és irodalmi versengésben Pierre de Coubertin báró "Óda a sporthoz" műve váltotta ki a legnagyobb elismerést. Az olimpia két sztárja a finn Hannes Kolehmainen és az amerikai Jim Thorpe volt; előbbi három aranyérmet nyert (5000m, 8000 m, 10 ezer m futás), míg utóbbitól két elsőségét (tízpróba, ötpróba) elvették. A sportszerűségre tökéletes példa, hogy a tízpróba 2. helyezettje, s svéd Hugo Wieslander ezek után nem vette át az aranyérmét.
Az egyéni számokban egyedül az amerikai Ralph Craig tudott duplázni, megnyerve a 100 és 200 méteres síkfutást. Előbbit ráadásul úgy, hogy a döntőben hét hibás rajt történt, az egyik során Craig nem vette észre, hogy leintették a futamot, s végigrohanta az egész távot.
Atlétikában a görög Constantinos Tsiklitiras a csúcsra ért, a huszonnégy esztendős, 192 centiméter magas sportember 1908-ban, Londonban még csak két bronzot szerzett, ám négy évvel később helyből távolugrásban elért 3,37-es eredménye aranyéremhez segítette.
Tsiklitiras egy évvel később agyhártyagyulladásban hunyt el, emlékére minden évben nemzetközi atlétikai viadalt (Tsiklitiria) rendeznek Athénban.
Rekordokban sem volt hiány a svéd fővárosban, bár az általunk kiválasztott két versenyszám nem az eredmény miatt érdekes. Az utcai kerékpárverseny távja 320 km volt, ez az olimpiatörténet leghosszabb viadalának számít. A kötöttfogású birkózók középsúlyú elődöntőjében az észt Martin Klein és a finn Alfred Asikainen tizenegy órát és negyven percet gyömöszölte egymást a szőnyegen, míg végre Klein le tudta szorítani ellenfelét, s kicsikarta a győzelmet. Kimerültsége miatt azonban a döntőre már nem tudott kiállni, így a svéd Claes Johanson mérkőzés nélkül nyert aranyérmet. Az éremtáblázat tetején a házigazdák egy hajszállal (24-24-16) megelőzték az Egyesült Államokat (24-18-19), A MAGYAR DELEGÁCIÓ (3 arany-2 ezüst-3 bronz) A 10. HELYEN ZÁRT. Az aranyérmek "ügyében" kardozóinkra ismét számíthattunk, a csapatunk mellett egyéniben FUCHS JENŐ is megvédte címét; harmadik első helyünket a sportlövő dr. Prokopp Sándor szerezte a hadipuska-versenyben.
SAJNOS AZONBAN A HADIPUSKÁK HAMAROSAN A HADSZÍNTEREKEN KEZDTEK DÖRÖGNI. AZ 1916-OS BERLINI OLIMPIA A HÁBORÚ KITÖRÉSE MIATT ELMARADT. A BÉKEOLIMPIÁK BEFEJEZŐDTEK.
Olimpiai képtáram: Link Nagyon sok érdekes kép van feltöltve.
|
|
| |
|
2 komment
, kategória: Olimpia |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-24 19:15:32, csütörtök
|
| |
| |
Egerekkel az ide Olimpián az alábbi linken olvasható:
Link
Föld-levegő rakéták, több százezer kamera, terrorelhárító osztag, robbanószer-kereső kutyák és előkóstoló egerek - Kína mindent bevet, hogy a kiemelten veszélyeztetett kategóriába sorolt olimpiai játékok alatt 100 százalékos biztonságot nyújtson a sportolók, a turisták és az újságírók számára.
Rakéták készenlétben
Repülési tilalom
Elit katonák, elit kutyák
Ételmérgezés kizárva:
A sportolók ételeihez felhasználásra szánt élelmiszerek biztonságára éppen olyan gondot fordítanak a szervezők, mint magára a sportolókra. Kamerák pásztázzák majd az előkészítés, a szállítás és a tálalás folyamatát. Sőt, az olimpiai faluba szállított valamennyi ételt kóddal látják el, amely lehetővé teszi azok egyenkénti nyomon követését. A szándékos vagy a véletlen mérgezés kizárására fehér egereket vetnek be a kínaiak. A tejet, salátát, alkoholt, rizst, olajat, sót és valamennyi fűszert a főzés előtt 24 órával rágcsálókon tesztelik, ugyanis az egér szervezete már 17 órán belül reagál egy esetleges mérgezésre.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Olimpia |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-24 17:58:13, csütörtök
|
| |
| |
LONDON 1908, olimpia
A "beugró" London lett, az angol főváros másfél év alatt felépíttette a színhelyeket, amelyek a kor technikai színvonalához méltóan fogadták 22 ország 2059 sportolóját.
A londoni játékokat a Szt. Pál katedrálisban celebrált egyházi szertartás vezetett be, ahol állítólag elhangzott a már emlegetett, COUBERTIN BÁRÓNAK TULAJDONÍTOTT MONDAT: "NEM A GYŐZELEM, A RÉSZVÉTEL A FONTOS!"
Az új, 68 ezer férőhelyes stadionban azonban már a megnyitó is kisebb botrányba fulladt, megkezdve ezzel egyfajta angol-amerikai csatát. Az Egyesült Államok delegációja kijelentette, nem hajlandó saját zászlójával VII. Edward király előtt tisztelegni, s ezt az angolok igencsak rossz néven vették. "Ez a zászló nem hajol meg földi király előtt" - jelentette ki a zászlót vivő súlylövő, Ralph Rose.
De legalább az amerikaiak elvitték zászlójukat, a finnek még ezt sem tették meg. Az ország ugyanis 1809 óta Oroszország részeként nagyhercegségi autonómiában élt, csupán a cárizmus bukása és a kommunista forradalom győzelme révén, 1917. december 6-án kiálthatták ki függetlenségüket. A finneknek tehát orosz zászló alatt kellett volna bemasírozniuk a stadionba, ezt azonban elutasították. (Az íreknek is akadt problémájuk, miután azt szerették volna elérni, hogy ne Nagy-Britannia égisze alatt kelljen versenyezni. Többen közülük emiatt vissza is léptek az olimpiától.) Akkor pedig az amerikaiak haragudtak meg nagyon, amikor a 400 méteres síkfutás négyes döntőjét (ahova három egyesült államokbeli és egy angol jutott be) a zsűri megismételtette. Az egyik tengerentúli, J. C. Carpenter állítólag meglökte a britet, s hiába ért be elsőként a célba, nem ismerték el győztesnek. A megismételt fináléban a tiltakozó amerikaiak nem álltak rajthoz, így az olimpiák történetében példa nélküli esetként az angol Halswelle egymaga futott a döntőben!Nagy botránnyal zárult a férfi maraton futás is, amelynek első befutóját, azaz inkább bevánszorgóját, az ájulás határán levő olasz Dorando Pietrit a rendezők támogatták be a célba.
A nyilvánvaló külső segítség ellenére először mégis őt hirdették ki győztesnek, ám később diszkvalifikálták. Persze az olaszok tiltakoztak, elvégre senki sem kérte a rendezőket a segítségnyújtásra.
Érdekesség, hogy Londonban "ALAKÍTOTTÁK KI" A MARATONI TÁV VÉGLEGES HOSSZÁT. A 42 km-es távot ugyanis 195 méterrel megtoldották a szervezők, ennyivel vitték ugyanis hátrébb a rajtot, hogy a királyi család a windsori kastély elől jobban láthassa az eseményt. Londonban akadtak olyan sportágak is, amelyek először és utoljára szerepeltek az ötkarikás műsorban (motorcsónak, kötélhúzás), de érdekes módon Angliában még rendeztek műkorcsolya-versenyt is, amely a férfiaknál nem kisebb egyéniség, mint a svéd Ulrich Salchow győzelmével ért véget.
A londoni olimpia volt az első, amely bebizonyította, a játékoknak igenis van létjogosultságuk, életképesek és valódi társadalmi eseménnyé válnak, ha jó kezekbe kerül a szervezés. Az olimpia sztárja a hazaiak 23 éves úszója, Henry Taylor volt, aki három aranyérmet is szerzett. Ray Ewry ezen az olimpián búcsúzott az aktív versenyzéstől, 35 évesen két aranyat nyert. A mindenképpen sikeresnek mondható londoni olimpia éremtablóján az angolok (56-48-31) végeztek az élen, s Magyarország (3 arany-4 ezüst-1 bronz) addigi legjobb szereplését könyvelhette el.
Kardozóinktól rettegni kezdett a világ, csapatunk mellett egyéniben a magyar FUCHS JENŐ nyert,, s olimpiai bajnok lett a birkózó Weisz Richárd is. A nagy győztesek mellett most viszont az úszó Magyar HALMAY lett a nagy vesztes: a 4x200-as gyorsváltónk utolsó embereként 7 méteres előnnyel rajtolt, de görcsöt kapott, s végül fuldokolva ért be a második helyre.
A vízi sportokat a tengeren rendezték meg, mert akkor rmég nem volt kiépített uszó medence.
A téli sport nem volt szét választva. A korcsolyázást is ekkor rendezték.
A képen, az akkori divatnak megfelelő öltözékben korcsolyázó párt látni.
Olimpiai képtáram: Link Nagyon sok érdekes kép van feltöltve
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Olimpia |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-24 17:44:05, csütörtök
|
| |
| |
LOS ANGESELES 1904 , olimpia
és ST. LOUIS 
A világkiállítás megint káosszal járt. A NOB későn ébredt rá, hogy az olimpia ismét másodrendű dologgá minősült: szigorúan az üzleti jelleg dominált, ám a rendezvény teljes érdektelenségbe fulladt.
Az etnográfiai olimpián különböző népcsoportok képviselői versenyezhettek: a 100 m-es síkfutást például egy sziú indián nyerte. A NOB később 85 számot ismert el hivatalosként. Az ösz amerikai fölényre jellemző hogy a 687 versenyző közül több mint ötszázan hazaiak voltak, nem csoda, hogy az érmek nyolcvan százaléka amerikai kézben maradt. A 85-ből 69-ben hazai győzelem született, s vízipólóban nem volt kétséges, hogy melyik ország nyer, mert csak amerikai csapatok indultak.
Atlétikában a 25 aranyérem közül 23-ban hazai siker született, sőt a Ray Ewry, Archie Hahn, Jim Lightbody, Harry Hillman kvartettnek (is) köszönhetően húsz számban nem is állhatott más nemzetbeli a dobogóra. A modernkori játékok első komolyabb botrányát a komoly tradícióval rendelkező maratoni futás élte át. Az augusztusi hőség ellenére 31 atléta állt rajthoz, s elsőként Fred Lorz futott át a célvonalon.(Miután kiélvezte az elsőséggel járó dicsőséget, Lorz bevallotta, csalt. Kilenc kilométer megtétele után egyszerűen felszállt egy autóra, majd hosszú kocsikázásután a cél előtt váltott ismét futásra.) Mint elmondta, mindezt viccnek szánta A hazai közönség boldogan ünnepelte a győztest, s a hivatalban lévő amerikai elnök, Theodore Roosevelt lánya, Alice a fejére is helyezte a győztesnek járó babérkoszorút 
ST. LOUIS 1904 olimpia
Az 1904-es St. Louis-i játékok gyakorlatilag a rendező amerikaiak háziversenyévé degradálódtak. Az olimpia rendezését Chicago kapta meg, ám fél évvel a játékok kezdete előtt Theodore Roosevelt elnök "kérésére" kénytelen volt visszalépni a soros világkiállítást rendező St. Louis javára. S a világkiállítás megint káosszal járt. A NOB későn ébredt rá, hogy az olimpia ismét másodrendű dologgá minősült: szigorúan az üzleti jelleg dominált, ám a rendezvény teljes érdektelenségbe fulladt. Versenyzők ugyan Európából nem nagyon jöttek át az Újvilágba (összesen 12 ország képviselői indultak), de versenyből nem volt hiány.
Sőt több is volt a kelleténél. Az amerikaiak több mint három hónap alatt 390 különféle számban hirdettek bajnokot, de ezek többségét, a világkiállítás vendégmunkásai között zajló versenyek győzteseit, a legnagyobb jóindulattal sem lehet olimpiai bajnokoknak elkönyvelni.
Olimpiai képtáram: Link Nagyon sok érdekes kép van feltöltve
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Olimpia |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-24 17:38:09, csütörtök
|
| |
| |
PARIS 1900 az olimpia
Azok után, hogy 1896-ban Athén remek házigazdája volt az első újkori olimpiának, mindenki biztos volt benne, hogy négy esztendővel később Párizsban hasonlóan kiváló folytatás következik. Az olimpiai eszme feltámasztója, PIERRE DE COUBERTIN hazája olyan olimpiát rendez, amelyről még évek múlva is sokat beszélnek majd - volt az általános vélemény. S milyen tökéletesen bejött e jóslat! Csak éppen - a reményteli várakozásokkal szemben - ellentétes előjellel. Az 1900-as olimpia ugyanis a "ZŰRZAVAROK OLIMPIÁJAKÉNT" vonult be a sporttörténelembe... A francia főváros azonban ebben az évben világkiállításra készült, olyanra, amilyen még nem volt a történelemben. A hivatalos francia körök az olimpiát csupán a kiállítás elhanyagolható részeként kezelték: a kiírásokból mellőzték az olimpia szót, és csupán nemzetközi versenyeket hirdettek. Őszintén szólva, a francia átlagpolgárt is inkább a világkiállítás és az erre az alkalomra épített EIFFEL-TORONY FOGLALKOZTATTA.
Sajnos azokat is, akikre az olimpiai rendezést végül ráosztották. A francia fővárosba érkezett külföldi versenyzők teljesen magukra voltak hagyva, azt is maguknak kellett kideríteniük, hogy hol és mikor lesznek a versenyek. Az atlétikai pálya egy hepehupás játszótérre emlékeztetett, a 100 méteres síkfutás egyenesének szintje például 60 centit emelkedett. A BÍRÁSKODÁS a tornaversenyeket leszámítva KRITIKÁN ALULI VOLT. Egyedül a versenyzőket nem lehetett elmarasztalni, akik a mostoha körülmények és a bántó érdektelenség ellenére remek teljesítményekkel rukkoltak ki, majdnem minden olimpiai rekord megdőlt. Egyetlen athéni bajnok sem tudta megvédeni címét.
A májustól szeptemberig tartó (!) párizsi olimpián 22 ország közül ismét az Egyesült Államok szerepelt a legjobban (19 arany, 13 ezüst, 11 bronz), .a hétfős magyar csapat egy első, két második és három harmadik helyet szerzett. BAUER RUDOLF 36,04 méterrel nyerte a diszkoszvetést, az ÚSZÓ HALMAY ZOLTÁN két-két ezüstöt és bronzot gyűjtött be
Persze pozitív dolog is történt, hiszen ezen a viadalon tűnt fel minden idők egyik legnagyobb atlétája, az amerikai Ray Ewry.
A "Gumiember" három olimpián nyolc elsőséget szerzett helyből magasugrásban, távolugrásban és hármas-ugrásban, sőt még a nem hivatalos, 1906-os "olimpián" is begyűjtött két elsőséget. Ewry teljesítménye nemcsak a parádés kollekció miatt hihetetlen.
Az amerikai fiú ugyanis évekig tolókocsiba kényszerült, s a gyermekbénulás akkori gyógyíthatatlan mivolta miatt egész életét így is tervezte. Azonban felépült súlyos betegségéből és olimpián sohasem (!) szenvedett vereséget. Nagy káoszt okozott a maratoni futóverseny, amelyet Párizs utcáin rendeztek, s miután sok versenyző eltévedt (az amerikai Arthur Newton például úgy ért célba, hogy azt hitte, nyert...), a végső győzelmet a kiváló helyismerettel rendelkező francia Michel Théato szerezte meg
Olimpiai képtáram: Link Nagyon sok érdekes kép van feltöltve
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Olimpia |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-24 17:29:30, csütörtök
|
| |
| |
10 éves évforduló Athénbe.
1906-ban a görögök úgy gondolták, megünneplik az újkori olimpiák tízéves évfordulóját. Athénban 20 ország 884 sportolója részvételével, óriási érdeklődés mellett bonyolították le a versenyeket, amelyeket azonban a NOB soha sem ismert el.
A magyarok 40 fős küldöttsége 2 arany- (Stancsics György - 3000 m gyaloglás; Halmay Zoltán, Hajós Henrik, Kiss Géza, Onódy József - 4x250-es gyors úszó váltó),
2 ezüst- és 3 bronzérmet szerzett.
Stadion Athen 1906
Olimpiai képtáram: Link Nagyon sok érdekes kép van feltöltve
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Olimpia |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
2008. Július
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
136 db bejegyzés |
| e év: |
1158 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 789
- e Hét: 17181
- e Hónap: 29857
- e Év: 263604
|
|
|
Offline
