|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 25
|
|
|
|
|
|
2008-07-25 21:59:43, péntek
|
| |
| |
A Klubrádió döbbenetes megemlékezése Kolonicsról
2008-07-25 19:21 barikád.hu
Wahorn András (forrás: velvet.hu)
Wahorn András festőművészt kérte fel Orosz József a Kontra című hírhedt műsorába, azzal a céllal, hogy kommentálja a nap eseményeit. A végig furcsán lihegő festő hozzászólása olyan alacsonyszintű volt, hogy akár egy hajléktalant is megszólaltathattak volna. Semmiről nem tudott semmit. Közhelyszerű hozzászólásait Orosz kétségbeesetten igyekezett kozmetikázni, de kevés sikerrel. A ,,szakértő" művész a tojásdobálással és a politikai küzdelemmel kapcsolatban elmondta, hogy a két oldal háborúzni akar. Neki tetszenek az ellentüntetések, mert úgy gondolja, hogy ha valaki mondja a véleményét, akkor mondja el a másik is.
A mélypont az volt, amikor Orosz megkérdezte Wahorntól, mi a véleménye Kolonics György haláláról, mivel tartozunk az olimpiai bajnoknak. A festő döbbenetes nyilatkozatot tett. ,,Nem tudom, kiről van szó, most hallom először a nevét. Nem érdekel a sport, úgyhogy fogalmam sincs, hogy mivel tartozom neki." Tisztelt Wahorn András! Nem tudjuk ki maga, most halljuk először a nevét, egyetlen festményét sem láttuk még, de ezek után nem is akarjuk. Mi ellenben tudjuk, mivel tartozunk önnek: semmivel. Mert annyit érdemel...
barikád.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-25 21:45:56, péntek
|
| |
| |
A mieink meg a Parlamentben!
Csehek kommunistái már a neten
2008. július 25. 17:28HunHír.Hu
Felkerültek pénteken az internetre a volt csehszlovák kommunista katonai
elhárítás csehországi névlistái a titkosszolgálat ügynökeiről, illetve a
szolgálat által megfigyelt személyekről.
Összesen mintegy 140 ezer név található a 309 névlistán, amelyet a
www.abscr.cz honlapon hoztak nyilvánosságra. Ezek olyan személyek
adatait tartalmazzák, akik iránt a volt katonai elhárítás érdeklődött.
"Lehetett az olyan személy, akit át akartak világítani, de lehetett az
együttműködő is" - közölte Martin Pulec, az archívum igazgatóhelyettese.
A listákat a katonai elhárítás egyes munkahelyein hozták létre.
zoom |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-25 20:38:52, péntek
|
| |
| |
Kedves Honfitársak!
Tudjátok meg a valót, miként vertek át bennünket, jóhiszemű állampolgárokat, a hírhedett rendszerváltók. L(((
Részletek alant a ,,Bővebben" feliratra klikkelve.
--------------------------------------------------------------------------------- ------------------
Forrás: Magyar Sors - Társadalompolitikai Folyóirat
Ebben a játszmában a magyar népnek nem osztottak lapot 1.
Több olyan közgazdászról, professzorról, egyetemi tanárról és politikusról tudok, akik részt vettek azoknak a bizottságoknak a munkájában, ahol a rendszerváltás menetét kifundálták. Minden külföldi irányítással mehetett... Téved, aki spontán rendszerváltásra, spontán privatizációra gondol, nagyot téved. Minden meg volt tervezve, minden le volt zsírozva, csak a népet felejtették el minderről értesíteni, persze szándékosan. A KDNP-n és a Kisgazdapárton kívül az összes többi pártot is mesterségesen hozták létre.
Bővebben...
http://magyarsors.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=2410&I temid=87 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-25 20:20:58, péntek
|
| |
| |
Gyurcsány kínjában nyomja a százmilliókat, mégis hátba szúrják a csókosok
2008. július 25. 14:37HunHír.Hu
Baráth Etele szerint a konszenzuskeresés nem erőssége Gyurcsánynak, ennek hiányában pedig ő már nem lesz képes hosszú távú együttműködésre más politikai erővel. Az a hülye meg nyomja a milliókat Baráth fia cégeinek.
Baráth Etele a Figyelő Egy csésze kávé rovatában az MSZP-ről is helyzetjelentést adott. Mint mondta, három csoport jött létre a párton belül. Az egyik szerint jelentős változtatásokat kell végrehajtani a párt politikájában ahhoz, hogy megnyerhessék a 2010-es választásokat. A másik szárny szerint a jelenlegi rendszerben is van lehetőség erre, míg a harmadik csoport tagjai szkeptikusak. Mint mondta, bár Gyurcsány Ferencet fantasztikus képességű politikusnak tartja, úgy véli, a konszenzuskeresés nem erőssége, ennek hiányában pedig ő már nem lesz képes hosszú távú együttműködésre más politikai erővel.
http://hunhir.hu/index.php?pid=hirek&id=12228 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-25 20:13:20, péntek
|
| |
| |
Cselvetés, tőr és hazugságok
2008-07-25 06:26:51
Mostanában olyan érzése van az embernek, hogy vagy az esze ment el, vagy varázserdőben bolyong, ahol megetették bűvös bizserével, ezért látomásai vannak. Így vagyunk ezen a sírós, csepegős nyáridőn, amikor béke és nyugalom kéne, hogy szálljon az országra, a pecások fogják a halakat, az ínyencek egyék a lángosaikat, az ifjúság ugráljon a szigeten, a nyugdíjasok ingyen römizhessenek kedvenc társalgójukban, a politikusok meg társaik legalább nyáron hagyjanak minket békén.
De hat éve csak röpke óhaj, a jelszó: addig üsd a vasat, amíg meleg, feszítsd a húrt, ne tétlenkedj... Ebben a varázserdőben egyre többen halnak meg, mert az egészségügy nem valamilyen, hanem katasztrofális. Itt már nem segít a ráolvasás, a magyarázkodás, sem a duma, hogy a hiba a rendszerben van. A rendszert emberek találják ki és működtetik. Ha nincs gyógyszer az osztályon, akkor engedjék meg az osztályos orvosnak, hogy legyen joga receptet írni. Mert ez ma tiltva van. Ha a mentő tudja, hogy egy órán belül sem ér ki a vajúdó nőhöz, mondják be a televízióba, és ettől kezdve mindenki úgy megy be a kórházba, ahogy tud. De a ködösítést abba kellene hagyni, mert életekbe kerül. Ha a kifosztottakra, megfélemlítettekre, akiktől rendszeresen ellopnak mindenüket bizonyos fékezhetetlen peremcsoportok, azt próbálják rákenni, hogy ők, a negyvenkilós matrónák, és a csúzos vénemberek verik és tartják félelemben a cigányokat, akkor ez szemenszedett hazugság, ami előbb-utóbb nem marad megtorlatlanul.
A hazudozáshoz nem kell direktíva. A Népszabadság munkatársától így búcsúznak a cigányok: ugye, a magyar romák sora is nagyon rossz, igaz, hogy sterilizálják őket? Mivel a válasszal az újságíró adós maradt, tartok tőle, hogy nem cáfolta meg a képtelen feltevést. Ha hallgatott, hazudott. Ha megerősítette, hazudott. Vajon mit mondott? A varázserdő különleges hely. Nekünk például itt nincs hadseregünk. Van néhány fizetett zsoldosunk, néhány papírrepülőnk, amelyek gyakran lezuhannak, mert a pilóta összekeveri a kerti partiját a gyakorlattal.
Ja, és vannak misszionáriusaink, na nem a Kongó deltájában térítenek, hanem bombákat hatástalanítanak Afganisztánban. Ha nem csalnak az idevágó tanulmányaim, ezt az országot - amelyet én csak felülről láttam, csupa hegylánc, szikla meg hágó - még soha senki nem tudta tartósan leigázni, birtokolni vagy elfoglalni. A gyermekeket mudzsahed harcosnak nevelik. Ekkor jövünk mi, és megmutatjuk. Tűzszerészeink valószínűleg emberfeletti munkát végeztek és végeznek, csak hát minek? Egy hónap alatt két tűzszerészünk lett oda. Az egyikét még ki sem vizsgálták, már itt volt a másik halálhíre. Hallgatni a magyarázatokat olyan, mint a varázserdőben összetalálkozni Oszama bin Ladennel és randevút kérni tőle. Hihetetlen.
A honvédelmi miniszter (lehetne mezőgazdasági, ipari, kulturális és bármilyen más miniszter, egyikhez sem ért) szerint katonáinkat tőrbe csalták, mert az afgán harcosok haragudtak rájuk a túl sok hatástalanított bombáért. Legalábbis ennyit sikerült kihámozni két főkatona összevissza beszédjéből, a többi titkosított. Szóval. Ottan a magas hegyek között azt mondja egyik harcos a másiknak: Zahír, hozd a látcsövet, ha meglátsz egy magyart, ne kíméld. Aztán strigulázzatok. Hiszi ezt valaki? Még a két főkatona sem. A magyar tűzszerész csapat, mint kiderült, hiányos szerelésben, minden szakmai megfontolás nélkül viszi vásárra a bőrét a világ másik végén, mert ennyit tudunk nyújtani a NATO-nak. Semmi többet. Ezért nem jöhetnek haza. Remélem, minden este imádkoznak értük.
Seszták Ágnes
mno.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-25 20:11:14, péntek
|
| |
| |
Forrás: Híradó
Szerző: dunatv.hu
Keresik az útravalót
2008.07.25. péntek 19:09
A vám- és pénzügyőrségtől a rendőrséghez került az a feljelentés, amely a 2006-os budapesti útfelújításokkal kapcsolatban kapott 500 millió forint elszámolását vitatja. A főváros szerint nem történt korrupció a pénz felhasználásakor.
Az út elkészült, de pénzügyi szempontból nem nevezhető simának. A fővárosi önkormányzatnak kamatokkal együtt 700 millió forintot kellett visszafizetnie, mivel az állami támogatások elszámolása nem stimmelt. A feljelentést elindító György István, fideszes várospolitikus szerint olyan munkáért is fizetett a főváros, amelyet az útépítő cégek nem végeztek el.
,,Szándékosnak kell minősíteni mindent, ami történt, mert pontosan tudták, hogy mi az, ami elszámolható és mi az, ami nem" - véli György István fideszes fővárosi képviselő.
Az ügyet eddig a vámnyomozók vizsgálták. Ők jogosulatlan gazdasági előnyt nem állapítottak meg.
,,Fölmerült a lehetősége, hogy esetleg csalás vagy más bűncselekmény történt, mivel a csalásra a rendőrségnek van hatásköre vizsgálni, ezért tette át a pénzügyőrség" - mondta Sipos Jenő, a Vám-és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának szóvivője.
A Fővárosi Önkormányzatot is megkerestük. A városvezetés korábbi álláspontját megismételve azt hangsúlyozták: 96 százalékban teljesítették a vállalt útfelújítási mennyiséget, egyúttal a bonyolult pályázati szabályok egyszerűsítésére tettek javaslatot
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-25 20:07:40, péntek
|
| |
| |
2008-07-24
Szégyen
Álláspont
A honvédelmi bizottság tegnapi ülésén végre megtudtunk néhány részletet arról, hogyan halt meg Afganisztánban a két magyar tűzszerész. Előre megfontoltan, célzott támadásban végeztek velük az ellenállók. Nem "baráti tűzben", nem valamifajta félreértés miatt haltak meg, még csak nem is balesetben.
Magyarország átlépte a maga Rubiconját. Hadban állunk. Mostantól mindenki számára nyilvánvaló, hogy Afganisztán veszélyesebb hely, mint Irak, hiszen az előbbiben módszeresen és - sajnos, a jelek szerint eredményesen - vadásznak a magyar katonákra.
Ez a hír persze nem új, a Honvédelmi Minisztérium kármentő tevékenysége viszont érdemes a figyelmünkre. Néhány nappal ezelőtt Bocskai István szóvivő önérzetesen utasította vissza lapunk honvédelmi forrásokból is megerősített állítását, miszerint a tűzszerészek nem kaptak megfelelő kiképzést. Tegnap aztán Szekeres Imre honvédelmi miniszter és Havril András vezérkari főnök bizottsági beszámolójából kiderült, hogy Nemes Krisztián védőfelszerelés nélkül közelítette meg a helyszínt. Ha jól értettük az elmondottakat, a csalétkül kihelyezett bomba mellett elrejtett taposóaknára lépett rá a magyar tűzszerész. Vagyis nem a távolból semmisítette meg a gyanús tárgyat, hanem védőfelszerelés nélkül megközelítette, ami a szakértők egységes véleménye szerint elemi hiba. És erre mondja azt a minisztérium, hogy szakmai vétség nem történt.
A Magyar Hírlap tehát már napokkal ezelőtt megírta, hogy súlyos mulasztás, kiképzési hiányosság idézte elő Nemes Krisztián halálát. Védőfelszerelés nélkül bombát hatástalanítani, egyáltalán háborús terepen intézkedni olyan, mint futballcipő nélkül futballozni.
De a java még csak most következik. Lázár János fideszes bizottsági tag hiába kért nyilvános ülést, a kormánytöbbség ezt megtagadta. Zárt ajtók mögött számoltak be a további részletekről. Majd tíz évre titkosították az ügyet.
Ami itt zajlik, az a hozzátartozók, a katonatársak, a közvélemény semmibevétele. Szégyen a javából. Azon nem csodálkozunk, hogy az elhallgatás zsigeri reflexe ma is működik - ha a bizottság előtt megjelent Szekeres Imre és Havril András földre szegezett tekintetét látjuk, bizonytalan előadását hallgatjuk, ez afféle evidencia. Az a valódi szégyen, hogy a nagy ívű vizsgálat nem talált felelősöket.
A kormány és a minisztérium tehát éltükben és holtukban sem védi meg a külföldön állomásozó katonákat. Idáig jutottunk. Egyszerűen arról van szó, hogy a HM politikai vezetése a saját bőrét menti. Egyenes beszéd helyett kiküldik az újságírókat a teremből, részletes beszámoló helyett titkosítanak. Az információ szabadsága helyett a szőnyeg alá söprés módszertanában hisznek.
Így aztán maradjunk annyiban, hogy biztosat továbbra sem tudunk a két tűzszerész haláláról. Ha valaki fontosnak tartja, tíz év múlva kutathatja a témát.
Szentesi Zöldi László
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-25 20:03:15, péntek
|
| |
| |
Hollai Hehs Ottó (Németország)
http://members.chello.hu/kapu/nyugati_szemmel/hollai.htm
A demokrácia hanyatlása, avagy civilizációnk jövője
Tiszteletre méltó Sir W. Churchill mondotta volt hajdanán, hogy a demokrácia nem tökéletes államforma, de egyelőre nem találtunk jobbat. Hozzáteszem, nem is kerestünk. Az angol miniszterelnök azt bírálta, ami náluk angoloknál jól-rosszul, de azért mindig működött, sokáig az egész világon mintaképül szolgált. Egyes történészek Cromwell forradalmát tartják az angol demokrácia melegágyának, de ha egy ,,népuralom" lefejezések, tömegek kiirtása és általában a véres erőszak árán jut hatalomra, nem a legideálisabb. Tudnivaló, hogy a cromwelli forradalom ugyancsak könyörtelen volt, kérdezzük meg erről az írek véleményét.
No de a demokráciát nem az angolok, hanem a görögök találták ki, sok-sok évszázaddal Cromwell előtt. A rendszer náluk sem volt tökéletes, nagy gondolkodóik már kezdetben bírálták, és rossz államformának tartották. Igazi népuralomról a görögöknél sem lehetett szó. Az akkori görög városállamokban (a poliszokban) csak az eredeti törzsi lakosságnak, a démosznak volt szavazói joga, a többséget a rabszolgák, a szomszédos területekről érkező ,,vendégmunkások", az asszonyok és kiskorúak alkották. A döntés tehát már akkor sem a tömeg, hanem egy aránylag kisszámú ,,elit" kezében volt. Ez azóta sem változott.
Szókratész, az európai kultúrtörténet talán első nagy gondolkodója, a vezetőktől, a közélet szereplőitől elsősorban értelmet, komoly tudást, szakismereteket követelt, eleve ellenezte a többség döntéseit, mai szóhasználattal antidemokrata volt. Talán ez okozta vesztét, hogy a méregpoharat ki kellett ürítse, s így ő lett első áldozata annak a rendszernek, melyet a nyugati civilizáció történelmi fejlődése során a legmagasabbra értékelt.
Gyengéi mellett - a maihoz képest - a görög demokrácia még jól működött. Az államrend irányítását a görögök igyekeztek az erkölcsnek, az igazságosságnak alárendelni. A Szókratész utáni nagy gondolkodók (mint Platón és Arisztotelész) az állam igazságot osztó szerepét elvárták, de az emberek közötti egyenlőtlenséget mindig kihangsúlyozták. Ha valaki már születésénél és természeténél fogva különbözik a másiktól, akkor a társadalmon belül se lehet egyenlő. A ,,bölcsek" tehát nem voltak feltétlen hívei a demokráciának, de még mindig jobbnak tartották, mint a zsarnokságot.
Ezzel már el is érkeztünk az alapkérdéshez: a demokrácia csak azért jó, mert elébe helyezhető a diktatúrának? Jó volna, ha ilyen egyszerűen tudnánk a kérdés felett napirendre térni.
Még egyszer térjünk vissza a görögökhöz, ahol a városállamok demokráciájának optimális működését elsősorban a nagy tömegek hiányával indokolhatjuk. A legnagyobb görög városállam, Athén lakossága Kr. e. 450 körül sem volt több, mint 40 ezer lélek. A kis városállamokban átlag 5-8 ezer polgár élt. A demokrácia ilyen ,,kis területen" jól tudott működni. A tudós görögök nem ismerték, vagy ha igen, nem vették tudomásul, hogy a világ másik végén - mondjuk a távoli keleti országokban - már milliós tömegek is éltek együtt, ahol a görög demokráciához hasonló rendet nem lehetett elképzelni.
Minél kisebb a törzsi - mai értelemben politikai - egység, annál könnyebb ezt irányítani, annál könnyebb az ún. népuralmat biztosítani. Ha a görög városállamokban a rabszolgák is szóhoz juthattak volna, a demokrácia nem lett volna életképes.
Európában a feudalizmus hanyatlása idején, az ,,elszigetelten" élő angol polgárság környezetében született meg a felvilágosodás, de nem annyira a cromwelli forradalom vérengzései, inkább a nagy angol és francia gondolkodók szabad eszméi révén győzedelmeskedett az új eszme, mely csíráját képezte a későbbi európai demokráciának.
Sajnos világunkban nem minden tökéletes. Az új rendszert már kezdetben bírálták, talán épp azok, akik kitalálták. A felvilágosodás egyik fő apostola, Rousseau állította, hogy a demokrácia igazán jól csak a kisebb közösségekben, kisebb államokban - mint pl. Svájc - működik tökéletesen. (Mennyire igaza volt, ma irigyeljük őket.) Nagy általánosságban el lehet mondani, hogy az európai modern konzervativizmus soha nem fogadta el teljes egészében a demokratikus kormányzatot. A legtöbb bírálat a véres francia forradalom után hangzott el, amikor már látni lehetett, hogy a ,,korlátlan népakarat" hova sodorhat egy országot. Csak néhány példa: A nép alkalmatlan önmaga kormányzására. Ha a tömeg kormányoz, az erre hivatottak szenvednek az elnyomás alatt. A ,,népkormányzat" nem összetévesztendő egy egészséges demokráciával. A nép sohasem tud úgy dönteni, mint az egyén, és valójában a nép ,,döntése" egy vagy néhány ember véleményét tükrözi, ennek értelmében a demokrácia a tömegek manipulálásán alapszik.
Vajon a demokrácia nem egy pénzügyi oligarchia akaratát érvényesíti? Ha egy fogalom ennyire általános érvényű, mint a demokrácia, jelenthet-e még valami komolyat? Ilyen és ehhez hasonló gondolatok születtek már a 18. századtól napjainkig, ám az európai demokrácia eddig mindig kiállta a tűzpróbákat, győzedelmeskedett a legveszedelmesebb diktatúrák fölött.
A demokrácia felmagasztalása különösen a II. világháború után volt erős, mikor Európa a náci diktatúra szörnyűségeitől megszabadult. Hasonló nagy volt a fellélegzés a nyolcvanas évek végén, mikor a hidegháború befejezésével Kelet-Európa nemzetei a népi demokrácia helyett ,,valódi" nyugati demokráciát kaptak.
A mai 21. századi modern Európában a demokrácia térhódítása, eredményei, buktatói és jövőbeli sorsa szoros összefüggésben van az egész nyugati civilizáció sorsával. Legalábbis sokan ezt állítják. A gyakran emlegetett amerikai gondolkodó, Francis Fukuyama 1992-ben írt könyvében (A történelem vége és az utolsó ember) a történelmi haladás befejezéséről ír. Elmélete szerint a hidegháború megszűntével az ideológiák harca befejeződött, a liberális demokrácia győzelmének korszakát éljük, a történelem végéhez érkeztünk, nincs tovább. Fukuyamát inkább a múlt igazolja, a jövőt ő sem láthatja. A fejlett ipari országokban már a kezdettől fogva a demokratikus államrend uralkodott, mert a piac igazi liberalizálódása csak ebben a demokratikus környezetben volt lehetséges. A nyugati demokrácia elterjedése más civilizációkban azonban kérdéses, Fukuyama állítása - ha igaznak bizonyulna - csak a mi keresztény civilizációnkra lehetne érvényes. A világot globalizálni szeretnénk, de ez csak akkor sikerülhet, ha a liberális demokrácia (és természetesen a gazdasági liberalizmus) az egész világon teret hódít. Ám ez nem valószínű, hogy így lesz, egész másra számíthatunk, a történelem tehát nem áll meg.
Fukuyama azóta módosította állítását, új könyvében (Poszthumán jövőnk - alig egy évvel az első után jelent meg) már egy olyan jövőről beszél, ahol a biotechnológiai fejlődés távlatai kiszámíthatatlan változásokat hozhatnak, még az emberi természet is megváltozhat. A történelem tehát továbbgördül, ki tudja, hol kötünk ki. Ilyen értelemben ,,fuccs" lehet a demokráciának is.
Nem is annyira a jelenlegi rendszerrel, mint inkább a távlati jövővel foglalkozik egy másik amerikai, Samuel P. Huntington, aki alig egy évvel Fukuyama könyve után jelentkezett, és határozottan cáfolta ennek állításait. Huntington 25 évvel idősebb társánál, talán nagyobb a tapasztalata, és feltehetően konzervatív alapgondolkodású. A civilizációk összecsapása című írása 1993-ban jelent meg, óriási vitát váltott ki, majd három évvel később a szerző könyvet írt a témáról A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása címmel. A tanulmány azóta is az érdeklődés középpontjában áll, a globális politika szakértői nem szűnnek meg vitázni Huntington elméletét illetőleg. Az amerikai politológus nem hisz feltétlenül az új neoliberális demokrácia világszintű sikerében. Szerinte a különböző kultúrák (az ő szavával: civilizációk) közötti ellentétek kiéleződése jelenti a jövőben a legnagyobb problémát. Ha visszatekintünk az utóbbi évekre, az események Huntingtont, és nem Fukuyamát igazolják.
A globalizáció napról napra veszít népszerűségéből, az emberek legnagyobb része úgy érzi, nem a demokrácia, hanem egy új diktatúra, a pénz diktatúrája uralja világunkat. A globalizáció hívei általános gazdasági fejlődésről beszélnek. Szerintük a pénz és az árutömegek világszerte szabad áramlása emeli az átlagos életszínvonalat, ugyanakkor a multikulturalitás, ami szintén a globalizáció eredménye, megszünteti az etnikai és faji feszültségeket.
A valóság egészen más. A szegények és gazdagok közötti különbség növekedése világszerte tapasztalható, és aránylag vékony réteg élvezi csak igazán a globalizáció pozitív hatását. A nemzetek feletti óriás vállalatok kezében van a teljes gazdasági, így lassan a politikai hatalom is. A kisember mindennapjai már nem számítanak, a profit növelése a legelső és legszentebb cél. Az általános elszegényedés szociális feszültségeket okoz, a sztrájkok és tiltakozások világszerte szaporodnak, az átlagember nem mindig az igazi bűnösöket okolja, hanem környezetében keresi a bűnbakot.
A multikulturális társadalomnak (egyelőre) semmi esélye nincs. Csak az egészen magas kultúrájú és anyagi biztonságban élők tűrik el a másság jelenlétét. Az átlagember elsősorban saját magát, családját, környezetét, hazáját, nemzetét szereti. A ,,másság" a világon mindenütt még mindig gyanús!
Félő, hogy Huntington tézise igaz. A jövőben nem az ideológiák, hanem a kulturális, civilizációs identitás kérdései kerülnek előtérbe, a konfliktusok ezen a területen várhatók. Mi, nyugatiak, már régen tapasztaljuk, hogy a világban hosszú ideig tartó meghatározó és vezető szerepünk hanyatlóban van. Erről - a Nyugat hanyatlásáról - már sokan írtak, bizonygatták, vitatkoztak róla, ma ezt ténynek el kell fogadni. A mai világpolitikát már nem csak Washingtonból, Londonból vagy esetleg Brüsszelből irányítják, ez mindjobban sokpólusú és sokcivilizációjú. Egy egyetemes világtársadalom megteremtésének nyugati elképzelései nem reálisak, és forrásai más civilizációkkal való konfliktusok kialakulásának. (Itt elsősorban az iszlámra és Kínára kell gondolni.) A globalizáció nyugati találmány, s olyan értékekre esküszik, melyek más civilizációkban nem mindig népszerűek. A Nyugatnak, ha legalább mai életszínvonalát és évszázadokon keresztül összegyűjtött kulturális értékeit meg akarja tartani, el kell fogadnia, hogy kultúránk (civilizációnk) bár egyedi, különlegesen értékes, ám nem lehet egyetemes. Az egyetemességre (pillanatnyilag) semmi esély nincs (és talán nem is szükséges).
A kérdést feltehetjük: demokráciánk ténylegesen hanyatlóban van-e, és ha igen, milyen lesz a jövő civilizációja? Mint a modern nyugati társadalom ,,begyakorolt" politikai rendszere, a demokrácia jól-rosszul, de mindmáig működött. A diktatúrákkal szemben lehetőséget adott az egyén érvényesülésének, a szabad véleménynyilvánításnak, egy bizonyos, igazságosnak tűnő, társadalmi harmóniának. Igyekszik a szabadságjogokat, az emberi jogokat biztosítani, küzd a faji, vallási és szociális megkülönböztetések ellen. Ez mind együtt nem is kevés, és érdemes megvédeni. Korunk meghatározója azonban elsősorban a nagy kezdőbetűs Tőke. A piacok, a termelés módszerei és ritmusa, a fogyasztói társadalom szokásai az egész világon kiszélesedtek, életünket egy új erő, a globalizáció irányítja. Még nem tudjuk pontosan, hova vezet ennek további erőltetése és még szélesebb kiterjesztése, ám bizonyos jelek arra mutatnak, hogy a globalizáció válságban van.
A demokrácia tökéletlenségeit már hosszú idők óta bíráljuk, de bizonyos hibái, hiányosságai az utóbbi évtizedekben mindjobban felszínre kerültek. Nem nehéz párhuzamot fölfedezni a globalizáció előretörése és a demokrácia hanyatlása között. Íme néhány példa: A pénz uralma erősen befolyásolja a pártok munkáját. Amelyik pártnak több pénze van, nagyobb esélyt kap a választási küzdelemben, elsikkadnak tehát az elvi igazságok. A választási kampányokra rengeteg időt és rengeteg pénzt (adófizetői pénzt) áldoznak, a valódi problémákra mind kevesebb idő jut. A média szerepe már lassan nem az igazság felfedése, inkább a tömegek manipulációja. Sajtószabadság nem létezhet ott, ahol a médiumok tulajdonosai bizonyos politikai körök érdekeit képviselik. A média egy egészséges demokráciában független kellene maradjon. Manapság csak akkor lehetsz politikus, ha anyagi támogatás áll a hátad mögött (lásd amerikai elnökválasztás és ennek európai lemásolása). Minél szegényebb vagy, annál kevesebb beleszólásra van esélyed a közéletben. A demokratikus világot ma nem a tudás és a szakértelem, hanem a pénz, a Tőke irányítja.
A globalizáció még nem győzte le teljesen a nemzetállamokat. Paradox módon épp a globalizáció ajándékának tekinthető tömegkommunikáció révén az egyén tapasztalata és tudása megnőtt, s nem fog beletörődni sorsába, védekezni fog a pénz diktatúrája ellen. A mind erősebben felnövő civilszervezetek egységes ellenállása és a tisztán látó értelmiség soraiból kikerülő vezetők még menthetik a menthetőt. A globalizáció bukásával betegeskedő demokráciánk is talpra állhat, elkezdődhet a történelem folytatása.
Talán ez lehet civilizációnk jövője.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-25 19:59:38, péntek
|
| |
| |
Ebbe az Új Magyarországba mi belegebedünk!
http://magyarsors.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=2858&I temid=107 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-07-25 19:58:19, péntek
|
| |
| |
"Az Önök pártja a keresztényi értékrenddel szögesen ellentétes tüntetés mellé állt"
John Emese levele a kereszténydemokraták vezetőihez
Hírszerző információ
2008-07-25 18:49
Nyílt levélben fordult Semjén Zsolthoz és Bagdy Gáborhoz az SZDSZ fővárosi frakcióvezetője a Turul-szobor védelmében tartott csütörtöki szélsőjobbos erődemonstrációval kapcsolatban. John Emese szerint a KDNP felsorakozott a félfasiszta tüntetők mögé, hogy egy hatályos bírósági döntés ellen demonstráljon, és megakadályozza annak végrehajtását.
"Az Önök pártja tegnap nemcsak a keresztényi értékrenddel szögesen ellentétes tüntetés mellé állt, hanem jelenlétével azt is demonstrálta, kiáll azok mellett, akik megkérdőjelezik a demokratikus jogállam normáit" - olvasható a liberális várospolitikus levelében.
John Emese szerint a Turul-szobor ügye arról szól, "hogyan viszonyulunk a hatályos törvényekhez - a szobor eltávolításáról ugyanis a Fővárosi Bíróság hozott ítéletet". Az SZDSZ fővárosi frakcióvezetője úgy fogalmazott: a KDNP ennek tudatában sorakozik fel félfasiszta tüntetők mögé, hogy demonstráljon egy hatályos bírósági döntés ellen és megakadályozza annak végrehajtását.
Tarlós mondta
A szabad demokrata politikus úgy véli, hogy a jogi konzekvenciák levonása helyett a KDNP és szövetségesei igyekeznek szimbolikus kérdést csinálni az esetből. John Emese idézi Tarlós Istvánnak, a KDNP-vel frakciószövetségben működő Fidesz fővárosi frakcióvezetőjének két évvel ezelőtti, a Turul-szobor ügyében kifejtett álláspontját:
Rendőrsorfal és kordonok a Turul melletti csütörtöki tüntetésen (Fotó: Járdány Bence)
"Szomorúan olvasom a Jobbik közleményét a Turul-szoborral kapcsolatos állásfoglalásukról. Elsősorban azért, mert megoldás helyett konfrontálódásra törekszik (...) polgármester viszont nem követhet el, és nem pártolhat jogsértéseket (...) ezt az említett építmények elhelyezése előtt figyelembe kellett volna venni az illetékeseknek" - írta Tarlós István 2006-ban az akkori XII. kerületi polgármester, Mitnyan György tevékenységére utalva.
"Hiszem azt, hogy a demokratikus értékeket magáénak valló, Budapestet otthonaként szerető politikus nem vehet részt olyan tüntetésen, ahol igyekeznek a város békéjét megzavarni és annak lakóit megfélemlíteni. Bízom benne, hogy a tegnapi botrányos tüntetés segít Önöknek abban, hogy levonják az ügy konzekvenciáit, és a jövőben nem vesznek részt hasonló megmozdulások szervezésében" - írta John Emese Semjén Zsoltnak és Bagdy Gábornak.
Szállj, csak szállj
Amint arról lapunk is beszámolt: csütörtökön a Jobbik és a XII. kerületi KDNP szervezett "erődemonstrációt" a Hegyvidéken építési engedély nélkül, tehát törvényellenesen emelt Turul-szobor védelmében. A húszas évek irredenta rendezvényeit idéző tüntetésen körülbelül kétezren jelentek meg, és egyértelművé tették, hogy mindenáron megvédik a szobrot a bontástól.
A Turul eltávolításáról jogerős bírósági döntés van, az elsőfokú építési hatóságként eljáró I. kerületi jegyző ennek ellenére fennmaradási engedélyt adott a szobornak. A másodfokon eljáró közigazgatási hivatal azonban a fennmaradási engedélyt megváltoztatta, a XII. kerület kérelmét pedig elutasította. Az I. kerületi jegyző lépése miatt a közigazgatási hivatal vezetője elvette az ügyet a várkerülettől, és a ferencvárosi jegyzőt bízta meg a hatósági feladatokkal. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 25
|
|
|
|
2008. Július
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
653 db bejegyzés |
| e év: |
10632 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1734
- e Hét: 7466
- e Hónap: 18577
- e Év: 172073
|
|
|
Offline
