|
2008-07-27 23:52:44, vasárnap
|
| |
| |
Mit tettél rendőr?
Nincs benned szégyen?
Rács rács hátán. Kapu, csikicsuki, fenyegető motozósorfal. Szégyen!
Emlékezzünk együtt a Turul szobor védőivel 2008 július 24-re!
Hogy nincs bennetek félelem, megszoktuk. Azt is, hogy miért nincs, és hogy ezt a ferdített tudat és lelkiállapotot miként érik el pszichétek legaljának rejtekén fentről. Hogy állat módjára kegyetlenek vagytok, megtudtuk. Ország-világ látta, s elszenvedők ezt nem felejtjük. De nem ám! Ugye tudjátok? Azt is értitek rögtön, ugye, 2006 október 23-áról szólok ismét. Ne húzd a szád rendőr! Ugyanolyan bűnös az is, aki verte a fegyvertelen ártatlanokat, mint aki vezényelte a tömegverőket. Az is bűnös, aki nem tartóztatta le parancsnokát fegyverrel a kézben kényszerítve társait is a népellenes háborús bűnre utasítás megtagadására. Hogy sunyi módon a politikai elitt elit szennyesét tisztogatjátok, mindenki látta. Ki is tüntette a főszégyenmester a főtörpöt, aki vöröslő kopasz fejjel, színehagyottan, megfeledkezve kékségéről vette át azt sűrű hajlongások közt. Porig is alázta ezzel az egész testületet, saját embereit, örök szégyent hozva ezzel a mundérra.
Most csütörtökön nagyon bátrak voltatok, háttal állva a szent madarunknak. Le is sült volna a bőrötök azokba a szemekbe nézve? De a mi szemünkbe sem tudtatok nézni, csak állni némán a sort, kis terpeszben, ahogy dukál ilyenkor. Hírlik az országban, hogy egy tiszt közületek megint nagy arcnak akart látszani. Tömegoszlatással, vagyis kiszorítással, veréssel fenyegettétek az egyik rendezőn keresztül a tömeget? - az már egyenesen gyalázat az egyenruhátokra. Vonyító, eu-globál rablók és rabtartók igénye szerint ismét megaláztátok a munkaadóitokat, a magyar embereket. A zsírunkból töltitek a szolgálatot naphosszat, és közben egyébként nem csináltok semmit! Semmit!
Egy egész ünneplő seregletet berkeczeltetek az önkény kapujában! Ez már egyenesen vérlázító! Szerintetek ennek mekkora helye lesz a számlátokon? Jobb helyeken ezért úgy repülnétek, mint ősszel a vadludak. Szúró-vágó eszközöket kerestek a kapuban. Mi közötök a ruhámhoz, mi? Józan ember nem támad rendőrre, ha az nem követ el törvénytelenséget! Nehéz ezt felfogni? Mi?
Fölétek magasodott a gyönyörű madár. Olyan, de olyan kicsik voltatok előtte, szánalmas törp-droidok. Éppen olyan kékek. Megérte csontig ázni, kellően megfázni, amiből nehezen fogtok kigyógyulni? Megérte a szégyen? Mert ez szégyen volt a legjavából! A mundér szégyene. Talán addigra a szívetekbe is eljut mindaz, amit hallottatok csütörtök este. Ha nem, hát nem.
Mint azt is letagadnátok, hogy mindenki csak panasszal tud szólni rólatok, gondolni rátok? Mert ha ma nálunk valaki rendőr ellen panaszt tesz, az megjárja?
2010-ben, legkésőbb, szerintetek ki fogja a kilépő cédulkával a kilépését intézni közületek?
Ne panaszkodj rendőr! Mit tettél rendőr? Azt leltározd lelkedben, ha van ilyened!
Választások, elitváltás, ellenzékváltás, hatalomváltás, valódi rendszerváltás, rendőrváltás.
Hogy tetszik a sorrend?
Hogy tetszik motozók? Hogy tetszik szemkilövők? Hogy tetszik mérgesgázzal támadók? Hogy tetszik kardlapozók? Hogy tetszik fogdai zuhanyzóban szadisták? Hogy tetszik veselerugdalók? Hogy tetszik ujjak tördelői? Hogy tetszik tonfával bordákat ropogtatók?
Mind ÁVH-s! Mind!
Emlékezzetek! Emlékezzetek a kilőtt szemek helyén tátongó sebekre! Emlékezzetek a futva menekülő tömegre! Emlékezzetek a lovak előtt sikítva utat nyitókra! Emlékezzetek a fogdai zuhanyban meztelenül térdepelve az életéért könyörgő ártatlanra! Emlékezzetek a recsegő ujjakra és csuklókra! Emlékezzetek a tonfa suhintására, s ahogy az ütés íve barázdát szántott a szabadságba! Mindenre emlékezzetek! Mert fel van írva a magyarok lelkébe!
Átadjuk gyerekeinknek az emlékeket, hogy idegen érdekeket szolgálók szolgái tették ezt a magyarokkal. Hogy soha egyetlen magyar el ne felejtse ezt. Nektek, meg a többinek.
Egyet ne felejtsen egyetlen törp se! A mi adónkból, érettünk zajlik életük minden perce! Erre tettek esküt! Értünk tettek esküt! Nem a hazaáruló bitangokra és az azokat végletekig kiszolgáló, végtelenül aljas hatalomgyakorlókra.
Azt se felejtse el egyetlen törp se, hogy a törvény mi vagyunk, és nem a parlamenti fehérgallérosok százai.
Mi vagyunk a törvény! Legkésőbb - bár mára tömegek akarják előbb, mint utóbb (tán még ki is kényszerítik) - a választások éjszakája számotokra egy folytatásos rémálom kezdete lesz. Féljetek! Ha úgy tetszik, a törvénytől féljetek! A nép maga a törvény!
Naponta adjatok hálát minden percetekért, hogy a kegyes nép ilyen türelmes veletek.
Hálálkodjatok nekünk bizony, mert még a helyeteken vagytok. Azért vagytok a helyeteken, mert a kegyes népnek még nem jött el az ideje a valódi rendszerváltásra. A nem hazugságözönnel kordonozott és veretesen veretett hatalomátvételre kell gondolni. A valódira. S nem azért, mert kegyeinkbe fogadni kedvünk telne, hanem az ártatlanok százezreinek verése helyett számtalan dolgotok van a fizetésetek ellenében, amit sajnos nem lehet még nélkülözni.
Ott van rögtön a bűnüldözés! Ártatlanok háta után a megélhetési szemetek lába nyomát veritek. Grasszáltok naphosszat az üzemanyagot pazarolva. Mit láttok az utcából? Semmit! Ugyan mit láttok a kocsiból meg a flancos motorokról? Semmit!
Sötétedés után az ország némely településén önkéntes kijárási tilalom lép életbe. Mert volt egy talpig libériás liberális beszélő szénvegyület, akinek netán a száján kicsúszott a metán, és megélhetési bűnözőknek nevezte az államalkotó többségi tisztességes milliókat fosztogató kisebbségi hordákat. Megértést rendelt és követelt az éjszakák ragadozóival kapcsolatban. Ti meg megértőkké váltatok, akárha Cipolla, a szörnyszülött mágus szólt volna.
Tovább is van, mondom még!
Ott van még a közlekedési morál, ami a nap bármely szakában minden utcán tartózkodó számára mára elviselhetetlen szörnyűségek tengerévé vált.
Tovább is van, mondom még!
Ott van testhezálló feladatnak a csalók, az uzsorások, a nemzetvesztők, a hazaáruló bitangok sora. Ott lébecolnak a szemetek előtt! Ki az a hókuszpók, aki nem engedi mindezt látnotok?
Magyar emberek megszégyenítése, verése helyett azzal foglalkozzatok, ami a dolgotok!
A kordonok nélkül könnyebb az élet. A kordont követelők nélkül is könnyebb az élet.
Hát tegyetek arról, hogy ne kelljen kordon.
Akkor esetleg a kegyes nép megtarthat titeket a mi szolgálatunkban.
Isten irgalmazzon a bűnöseitek lelkének!
Budapest, 2008. július 26.
Lengyel Károly
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
