|
2008-07-04 07:43:53, péntek
|
| |
| |
Az alanti dokumentumok alapján, semmiségi eljárást lehetne indíttatni valamelyik nemzetközi bíróságon (HÁGA?) -ahol elfogadják a beadványt, amit bármelyik civil társadalmi szervezet beterjeszthet itthonról- a 47 utáni napjainkig tartó valamennyi kormány működését illetően, mert ami csalásra, hazugságra épült, évtizedeken át, az törvénytelen, semmis. A 89 utáni kerek asztal tárgyalásokon résztvevők sem kaptak felhatalmazást a NÉP-től.
Ezek szerint a jelenlegi Parlament is illegitim, azonnal föl kell oszlassa önmagát. Új választásokon alapuló Alkotmányozó Nemzetgyűlést kell összehívni, a lakosság által történően, a jelenleg is érvényben lévő választókörzetekben, az ott élő állampolgárok akaratából kiválasztott és általuk jelölt közvetlen NÉPKÉPVISELŐK részvételével. Ez hozhatja meg a várva-várt fordulatot, az ország ÚJJÁÉPÍTÉSÉT illetően, a társadalmi IGAZSÁGOSSÁG jegyében. Ez jelentheti csak az elsikkasztott RENDSZERVÁLTOZÁS beindítását, az elszámoltatást és minden további idevonatkozó mulasztást bepótolva, ami 90-ben sajnálatosan nem történt meg. Korrigálva a vétkeket, törvényesen elítélni a bűnelkövetőket, közállapotaink halaszthatatlan, pozitív irányú változásai érdekében.
Éljen egy ÉLHETŐ, a SORSÁT végre a maga kezébe vevő Új Magyarország!
Ébredj magyar s CSELEKEDJ!!!
ÍME:
Date: Thu, 3 Jul 2008 19:57:51
Subject: egy kérdés
Lenne egy szerény kérdésem, hogy az augusztusi szavazások ELÖTT , februárban, kik irták alá a Trianoni határok elfogadásának a tényét ?? Mert ha komcsik csalással kerültek hatalomra, akkor ott egy kormányt meg kellett buktatni ??? Kinek volt ehhez joga és érdeke !!Ez nem túl világos, hiszen még a SZÙ-nak is jobban jött volna egy nagyobb és gazdagabb terület.
A mostaniakról nem is szólva !!!
Régen Erdély autonóm köztársaság volt
Nagy a zűr ??? Ki tud segíteni ???
1947-es magyarországi országgyűlési választások
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
(1947-es magyar országgyűlési választások szócikkből átirányítva)
Ugrás: navigáció, keresés
Szocializmus
Magyarországon
Korszakok, események
Magyarországi Tanácsköztársaság
Kékcédulás választások
Kommunista hatalomátvétel
Magyar Népköztársaság
Rákosi-korszak
1956-os forradalom
Kádár-korszak
Rendszerváltás
Vezető politikusok
Kun Béla
Rákosi Mátyás
Hegedüs András
Nagy Imre
Kádár János
Németh Miklós
--------------------------------------------------------------------------------
A Politikai Bizottság (PB)
tagjai ('45-'89)
Pártok, szervezetek
Kommunisták Magyarországi Pártja
Magyar Kommunista Párt
Baloldali Blokk
Magyar Dolgozók Pártja
Magyar Szocialista Munkáspárt
Magyar Kommunista Munkáspárt
Magyarországi Munkáspárt 2006
A kékcédulás választások néven elhíresült 1947-es magyar országgyűlés választásokat augusztus 31-én rendezték.
A legtöbb szavazatot a magyar választások során először a kommunista párt (Magyar Kommunista Párt, MKP) szerezte meg, de a választójogi törvény megváltoztatása és a széleskörű csalások ellenére sem jutott az abszolút többség közelébe. Sikeres volt azonban az a taktika, amellyel felszalámizták a korábban abszolút többséggel rendelkező pártot, a Független Kisgazdapártot (FKgP).
A szovjet megszállók fegyvereinek oltalmában így a kommunisták ezen a választáson megtették az utolsó lépések egyikét az egyeduralom megszerzése felé vezető úton. A Dinnyés Lajos vezetésével 1947. szeptember 23-án alakult kormányban már szám szerint is a kommunisták kapták a legtöbb posztot.
A választásokra 11 párt jelentkezett, de végül csak 10 indult. (Az új pártok többnyire a Baloldali Blokk által szétzúzott FKgP utódpártjai voltak abban az értelemben, hogy a kisgazda szavazatok nagy részét ők gyűjtötték be.)
Tartalomjegyzék
[elrejtés]
1 Törvénymódosítás, visszaélések
1.1 Törvénymódosítás
1.2 Manipulációk a névjegyzékkel
1.3 Kék cédulák
1.4 A Magyar Függetlenségi Párt kizárása
2 Az induló pártok eredményei
2.1 Statisztikák
3 Irodalom
4 Külső hivatkozások
4.1 Források
4.2 Jegyzetek
Törvénymódosítás, visszaélések [szerkesztés]
Törvénymódosítás [szerkesztés]
A választásokat megelőzően, 1947. július 23-án a kommunisták nyomására módosították a választójogi törvényt (1947.: XXII. tc.). A törvényben újrarendezték a választási szabályokat és megnevezték azokat a háború előtti jobboldali szervezeteket, amelyeknek volt tagjai nem voltak választhatóak. A törvény a ,,Lex Sulyok" gúnynevet kapta, mert a változások következtében többek közt az ellenzék egyik vezére, Sulyok Dezső is elvesztette választhatóságát. (Pártja, a Magyar Szabadságpárt emiatt feloszlatta magát.)
A törvénymódosítás 10%-kal csökkentette a választásra jogosultak számát.
Manipulációk a névjegyzékkel
A választói névjegyzékből a kommunista irányítású belügyminisztérium a tiltakozások ellenére mintegy félmillió szavazót kihagyott[1]
, többnyire a polgári pártok és a szociáldemokraták támogatóit. Az általuk ,,reakciósnak" tartott polgároknak nem kézbesítették az ún. összeíró íveket, vagy ha igen, akkor teljesíthetetlen feltételekhez kötötték a választójogosultság megadását. (Példaként: a választónak kellett bizonyítania, hogy a két világháború között nem volt tagja szélsőjobboldalinak minősített szervezetnek.)
Kék cédulák [szerkesztés]
A kék háttérnyomású ideiglenes választói névjegyzékkivonattal (a hírhedt kék cédula) is lehetett szavazni a lakhelytől távol: az országot teherautókkal, vonaton (sőt kerékpáron) járó kommunisták közül sokan 15-20 alkalommal is szavaztak ugyanazon a választáson (a külön erre a célra nyomtatott kékcédulákat az MKP bocsátotta rendelkezésükre). A kutatók máig sem tudják, hány ilyen szavazat kerülhetett az urnákba, a nagyságrendet 60-120 ezerre becsülik. [2] (Az MKP mindösszesen 1,113 millió szavazatot gyűjtött).
A csalásokat sok helyen észlelték, de csak leállítani tudták bizonyos körzetekben. A kiskunmajsai 5. szavazókör jegyzőkönyvéből: ,,A bizottság megállapította, hogy tömegesen érkeznek idegenek névjegyzéki kivonattal szavazásra, kik közül többeket igazolásra szólított fel. A rendőrségen megállapítást nyert, a szavazás beismerése és a nála lévő hamis névjegyzéki kivonat alapján, hogy Kiskunmajsán, már a negyedik helyen akart leszavazni. Ők is ugyanazzal az autóval érkeztek, melyik az idegeneket hozta szavazásra."[3]
A Magyar Függetlenségi Párt kizárása
A választás után a Magyar Függetlenségi Párt (670 ezer voks, 49 mandátum) petíciót nyújtott be a választásokat felügyelő Országos Nemzeti Bizottsághoz, amelyben kétségbe vonta a választások érvényességét és új választások kiírását követelte. A kommunisták viszont az MFP-t vádolták meg csalással. A döntés előtt Rákosi Mátyás villájába rendelte Major Ákost, az ONB kommunista elnökét és azzal fenyegette meg, hogy ha a testület nem az MKP javára dönt, azzal polgárháborúba taszítja az országot.[4] A 13,4%-os eredményt elért Magyar Függetlenségi Párt szavazatait novemberben, a petíciós pert követően megsemmisítették, arra hivatkozva, hogy az ajánlószelvényekkel csalást követtek el, és megsemmisítették a párt mandátumait is, megváltoztatva a parlamenti erőviszonyokat.
Az induló pártok eredményei
Szervezet
Szavazatok száma
Szavazatok aránya
Mandátumok száma
Mandátumok aránya
Parlamenti szerepe
Magyar Kommunista Párt (MKP)
1 111 001
22,25%
100
24,33%
kormánypárt
Független Kisgazdapárt (FKgP)
766 000
15,34%
68
16,55%
kormánypárt
Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP)
742 171
14,86%
67
16,3%
kormánypárt
Demokrata Néppárt (DNP)
824 259
16,5%
60
14,6%
ellenzék
Magyar Függetlenségi Párt (MFP)
670 751
13,43%
49
11,92%
ellenzék
Nemzeti Parasztpárt (NPP)
413 409
8,28%
36
8,76%
kormánypárt
Független Magyar Demokrata Párt (FMDP)
262 109
5,25%
18
4,38%
ellenzék
Magyar Radikális Párt (MRP)
85 535
1,71%
6
1,46%
ellenzék
Keresztény Női Tábor (KNT)
69 363
1,39%
4
0,97%
ellenzék
Polgári Demokrata Párt (PDP)
49 740
1%
3
0,73%
ellenzék
Összesen
4 994 338
100%
411
100%
—
Statisztikák
A két munkáspárt (MKP, MSZDP) együtt 1,858 millió szavazatot, azaz 37,17%-ot szerzett (az 1945-ös választásokon kapott 34,4%-kal szemben). Az FKgP-vel szemben létrehozott Baloldali Blokkban szövetségesük, a Nemzeti Parasztpárt 415 ezer szavazatot, 8,3%-ot kapott, így a blokk szavazatainak aránya, 45,5% még mindig nem volt elég a többséghez.
Az FKgP 770 ezer szavazatot, 15,4%-ot kapott. Mivel korábban együtt kormányzott a Baloldali Blokkba tömörülőkkel, a volt kormánykoalíció 60,9%-ot szerzett.
Utódpártjaival együtt az FKgP ugyanakkor összesen 52%-ot kapott, azaz a csalások és az a választásokat megelőző erőteljes baloldali kampány ellenére is alig veszített valamit 57%-os 1945-ös eredményéből. A Baloldali Blokkot többletmandátumokhoz juttatta az a választásitörvény-módosításban lefektetett szabály, hogy ha a koalíció megszerzi a szavazatok 60%-át, akkor a listás helyek 75%-át oszthatják fel egymás közt. A 60%-os határt éppen csak sikerült meghaladni, és éppen a kékcédulás szavazatok segítségével. A Baloldali Blokknak ezzel a segítséggel juttatott többletmandátumokkal együtt is azonban csak 49,3%-hoz jutottak az Országgyűlésben, így a kisgazdák nélkül továbbra sem volt többségük.
A hatalmi viszonyokat azonban ekkor már nem a választási eredmények döntötték el. A Magyar Függetlenségi Párt 49 mandátumának megsemmisítése után a Baloldali Blokk pártjai már abszolút többséghez jutottak. A ,,felszalámizási" taktikának áldozatul esett kisgazdapárt ezek után már képtelen volt komoly ellenállást kifejteni az egyeduralomra törő kommunista párttal szemben.[5]
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
