Belépés
furaila.blog.xfree.hu
"Nem az a fontos, hogy milyen iskolákat végeztél, hogy mit dolgozol, hanem hogy milyen EMBER vagy!" BMI ******
2005.10.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Mindenféle díjakról...
  2008-08-18 11:03:17, hétfő
 
  PAKTUM és AZ ÁRPÁD FEJEDELEM-díj
Az Árpád fejedelem-díj átadásáról szóló tudósításban olvastam többek között, hogy a díjat azoknak adományozták, kiket a zsűri: "a nemzetükhöz való ragaszkodásuk miatt arra leginkább érdemesnek talált".
Gratulálok Balczó András olimpiai bajnok öttusázónak, Kisida Elek orvosnak, Kallós Zoltán néprajzkutatónak, Kondor Katalin újságírónak, Makkay János történésznek, Szokolay Sándor zeneszerzőnek és Tőkés László református püspöknek!

Gratulálok, ugyanakkor fáj a szívem, mert 17. éve mindenből kimaradnak azok az emberek, akiket még mindig a víz alá nyomhatnak a PAKTUMNAK "köszönhetően" továbbra is működésben hagyott titkosszolgálatok spicli-megbízók!!!

Könyörgöm! A magyar nemzet részei a nehézsorsúak is!
Kik is ők?
Például azok, akiket melósként ért a rendszerváltozás nevezetű felfordulás... Nagyon aggódom értük!
Miért is?
Azért, mert ők, vagyis, mi tudjuk nagyon jól, hogy mennyit kellett ,,ügyeskedni" azért, hogy a kontraszelekciót kijátszva, tovább tudjunk tanulni, és úgy tudjuk megtartani keresztény-nemzeti identitásunkat, hogy elhitettük a hatalmat gyakorlókkal: képesek vagyunk a kommunistákkal szocializálódni!
Aggódom, mert azt is tudom, hogy ,,nem voltunk elegen", ahhoz, hogy meg tudjuk tartani a hatalmat 1994-ben. Ebből következik, hogy 1994- és 1998 között, majd 2002-től ismét arra kényszerültünk, hogy ,,merjünk kicsik, elesettek és gyengék lenni", ahhoz, hogy a régi-új hatalmasok megkíméljenek minket a revanstól!

Aggódom, mert nemcsak az volt a gond velünk, hogy nem voltunk elegen!
A legnagyobb tévedésünk az volt, hogy nem ismertünk fel egy nagyon fontos társadalmi igazságot. Mégpedig, azt: hogy az 1980-as, 90-es évekmunkássága, vagy ahogy fentebb említettem: melósai, nem azonosak azokkal a proletárokkal, akik 1945 után megvalósították a proletárdiktatúrát, hanem sokkal inkább azonosak azokkal, akiken megvalósult az!

Azonosak: - az otthonaikból elűzött kitelepítettekkel és utódaikkal;
- az államhatalom által, a ,,nép nevében" kisajátított üzleteikből- műhelyeikből a gyárakba tereltekkel és utódaikkal;
- a saját földjeiken gazdálkodó parasztok erőszakos TSZ-esítésének áldozataival és utódaikkal;
- a fogolytáborokban felejtett, II. világháborús honvédő katonákkal és utódaikkal;
- a málenkíj robotot túlélőkkel és utódaikkal;
- a recskihez hasonló büntető- átnevelő táborokat túlélőkkel és utódaikkal;
- az 1956-os forradalomban és szabadságharcban elesettek, bebörtönzöttek, kivégzettek és üldözöttek utódaival;
- a velünk együtt élő azon kisebbségiekkel akiket egy sajátlagos segélyezési rendszerrel csak önmaguk MENNYISÉGI reprodukciójára kényszerítettek!
Egyre jobban aggódom, mert, ahogy teltek, múltak azok a bizonyos ,,rendszerváltoztató" évek, ennek a nagy-létszámú rétegnek semmilyen alternatívát nem tudtunk kínálni! Nem tudtuk tömegesen rehabilitálni őket. Nem tudtunk semmilyen eszközt (induló tőke és tudás formájában) felkínálni ahhoz, hogy ellehetetlenült helyzetükből kikerüljenek!

Vagyis, nem tudtuk hozzásegíteni őket ahhoz, hogy ők is (rendszert)váltani tudjanak! Sőt! Volt, aki úgy érezte igazságosnak, hogy rajtuk a "plebs"-en torolja meg presztízsvesztettségét!
Az 1990-es rendszerváltoztató politikusok is csak az induló tőkével rendelkező szakmunkások társadalmi elfogadhatóságát tudta biztosítani!
A dolgok ilyetén alakulása folytán bekövetkezett a legrosszabb: ezek az emberek visszaszavazták azokat a hatalomba, akik előtt nem kellett szégyellniük kicsinységüket, elesettségüket, gyengeségüket!!!

Ennek a tragédiáját írtam meg a nagyszüleim- és szüleim életéről készített néprajzi írásomban. Akinek jut az otthon elkészített, szövegszerkesztett változatból, arra kérem -miután elolvasta - adja tovább! Tanuljunk belőle, hogy ne kövessük el újra és újra ugyanazt a hibát! Mert így nem jutunk előre soha! Tanuljunk a 2004. december 5-i népszavazásból!!! Vegyük végre tudomásul, hogy nekünk azokat kell magunk mellé állítani, akik nem voltak képesek belátni, hogy az IGEN-nel egy egész nemzetre- benne a saját felemelkedésükre is szavazhatnak!!!

Visszatérve a vágott-virág-rövid-életű- gyökértelen nemzedékre, az 1945 után születettekre, kiknek már nem jutott a háború előtti jómódúnak tartott svábságtól és polgárságtól elrabolt (állami- társadalmi tulajdonba - ellenérték nélkül kisajátított) javakból, mert azt szétosztotta részben a saját rokonai, majd a maradékot a hívei között. Nekik lett tanácsi bérlakás, minimális bérleti díjért, meg párhónapos tanfolyamon szerzett diploma... Stb...

A földjeikről elűzött kulák.-ivadékoknak ott volt a büntető, v. "átnevelő"-tábor. Nem különben, a saját műhellyel, üzlettel, vállalkozással rendelkező polgárságnak...szintén a tanyára való kizsuppolás járt.

Mindenki, aki csak rendelkezett nyugati rokonsággal, hanyatt-homlok kimenekítette a gyerekét ebből a pokol-életből.

Azok érdekében szeretnék szólni, írni, aki nem tudta hova menekíteni sem magát, sem a családját.

Azokról, kiknek ott volt a gyári munka 3 műszakban... A gyerekének meg a gyári bölcsőde már 20 hetes korától. Ahol a szakszerűtlen un. "gondozók" bilire ültették etetés után pár hónapos csecsemőket - méghozzá olymódon, hogy kikötözték őket valamilyen nehéz, és rögzített tárgyhoz. (Vaságy lába, radiátor, v. vízvezeték...)
Az ily módon, futószalagon fölnőtt nemzedékre továbbiakban is a futószalagos "nevelés" és oktatás várt. Azért volt erre a drákói módszerre szükség, mert a gyárakban, teljesítménybérben ,a futószalagon végzett munkára kellett felkészíteni őket. Az így előállított "dolgozó", nem volt több, mint az ókori beszélő szerszám (rabszolga) modern-kori változata, vagyis: nem-beszélő termelőeszközzé vált emberi lény=a történelmi szocializmus rabszolgája.

Persze, ebből az állapotból is ki lehetett kerülni, ha kellő alázattal rendelkezett a lehetőleg félárva ifjonc...
Hiszen a munkahelyeken sorra nyíltak az általános iskolák 7.8. osztályai...kihelyezett un. DOLGOZÓK ISKOLÁI. Majd a Lenin Intézetben ahol a Marxista-Leninista bolsevik "tanokat" oktatók "átnevelték" - sokszor nemtelen módszereket alkalmazva - ezen fiatalokat.
Nos belőlük kerültek ki a későbbi Párt- KISZ- és Szakszervezet-i funkcionáriusok! Velük azonban már végigjátszatták a felvételi vizsgákat és mint főiskolai, meg egyetemi hallgatók voltak számontartva...

Az így kitermelt elit liheg most kurcsányék sarkában és esküdözik égre-földre az MSZP mellett!

Azonban. akiket negatívan diszkrimináltak 1990-ig, azok nem vihették többre, mint egy jó szakmunkás... Nekik már pénzért adták a lakásokat is... 30 évre. Az 1970-es évek elején épült házgyári panellakótelepek lakásait, mint OTP értékesítésű "öröklakásokat" vásárolhatták meg a házaspárok, ha a Párt, a KISZ és a Szakszervezet is úgy akarta!!!
Azért is van annyi válás, mert bizony a vidékről toborzott építőipari és textilipari szakmunkások hadát, sokaságát a nagyvárosokhoz, v. éppenséggel Budapesthez kötötte a munkája, meg a Dolgozók Esti Iskolája, meg a másod, v. harmad-állása.
Ez még nem lett volna baj, de a ,,történelmi szocialista" nagyhatalom úgy osztotta a tutit, hogy kitalálta, nem vásárolhat lakást az, akinek nincs legalább 5 éves állandóra bejelentett lakcíme a fővárosban. Nahát, hirtelen kelendőek lettek a vidéki fiúk részéről a pesti lányok... meg fordítva a vidéki lányok részéről a pesti srácok...
Persze, ez még mind nem volt elég ahhoz, hogy megkapják a VÁSÁRLÁSI ENGEDÉLYT, mert akkor még mindig ott volt a Párt- meg a KISZ, meg a Szakszervezet, hogy elbírálja megfelelő-e legalább az egyik félnek a káderlapja ahhoz, hogy szocialista emberpárost alkotva ,,szocialista" utódok létrehozására szerződjenek a szocialistának nevezett állammal. Nesze neked, szegény kis ,,panelka"! Most, hogy letelt a 30 éves hiteltörlesztés, fizetheted majd az ingatlanadót is!"
De, nehogy azt hidd, hogy majd fog telleni abból a kis 45000 forintos nyugdíjadból, ami vár rád!!! És abban ne is reménykedj, hogy majd ez a magát baloldalinak hazudó fasisztoid új burzsúj hatalmi ,,elit", amelyiket Gyurcsány Ferenc miniszterelnök képvisel, hogy majd dolgozhatsz a nyugdíj mellett, hogy legyen miből kifizetni az ingatlanadót, a víz- csatorna- gázdíjat, a piacosított egészségbiztosítást, meg a fene sem tudja követni, hogy mi mindent!!! Ja, a panelrekonstrukciós törlesztést... majd elfelejtettem! Mert az újburzsújék, akik reformnak hazudott programjuk szellemében hozott rendeleteikkel, törvényeikkel le fognak csapni rád, te szegény, szerencsétlen! Hiszen, megadóztatják a nyugdíjad melletti pénzkeresetedet!
Sőt, az unoka-felügyeletet, meg mindent, amit eddig szolidaritásból, szeretetből végeztél rokonaidnak, barátaidnak!!!

Szeretnélek arra is figyelmeztetni, ha már elfelejtetted volna, hogy te másod- meg harmadállásban, meg fusiban kerested meg a gyerekeid felnevelésére valót, meg a lakástörlesztésre valót, meg minden, mindent, mert a főállásodban annyi volt a jövedelmed, meg az asszonyod 800 forintos gyermekgondozási díja, hogy kénytelen voltál napi 16-20 órákat dolgozni, miközben csak a napi 8 órás munkahelyed után fizetett járulékok alapján vagy jogosult arra a minimális nyugdíjra!!!
Azért is írtam ilyen drámai címet az írásomnak, mert az előző sorokban leírt önkizsákmányoló életmód miatt bizony ez a korosztály már kint "nyugszik" Magyarország temetőiben!
Most még akik mindezt túlélték, vannak soron! Vagyis, őket készül szankcionálni minden létező módon a magát hazugsággal hatalomba ügyeskedő újburzsúj gazdasági- és politikai ,,elit".
Pont őket, akik közül mindig sikerült eddig a néphülyítési módszerekkel a szavazataikat kiügyeskedni! Hogyan is? Például, nagy költséggel - a hazugságokat reformnak hazudva és reklámozva...

Miért jutott mindez eszembe a prominens személyiségek kitüntetésekor?
Talán, csak azért, mert mindaddig reménytelen a sorsüldözött, kisember sorsának jobbrafordulása, míg ezen személyiségek - kiknek a történelmi szocializmusban módjukban állt a szellemi tőkefelhalmozás - nem fognak kiállni azok mellett, akiknek ez nem adatott meg! Vagy, ha meg is szerezték, csakis önképzéssel tehették, amiről nincs diplomájuk, semmilyen ,,jogosítványuk"!
Bp. 2007.10.03.
Bóna Mária Ilona
 
 
4 komment , kategória:  Általános  
A vallásos nevelésről
  2008-08-18 11:00:32, hétfő
 
  RAVASZ LÁSZLÓ: A vallásos nevelés


A vallásos nevelésről 1936 Virágvasárnapján rendezett nagygyűlésen tartott beszédet. A rendezőség a vallásos nevelés három fő probléma-ágazatát: egyház, iskola, család akarta felsorakoztatni. Ravasz Lászlónak jutott - utolsó felszólalóként - az összefoglalás feladata.

Virágvasárnapját a gyermek és a nevelés nagy gondolatának szenteljük.." Ekkor "érezzük meg azt a nagy hitvallást, hogy a gyermek mekkora kincs és felelősség. Megvalljuk tehát azt, hogy a gyermek Istennek legnagyobb ajándéka." "...felülről jövő és ingyen kapott ajándék, minden titokzatosságával és minden értékével egyetemben."
"A legnagyobb ajándék, mert életem célja telik meg benne.
Nem apám és anyám az életem célja, hanem a gyermekem.
A hitvesem csak társam; a gyermekem: rendeltetésem."

A gyermek titokzatos lény, mindegyik más, mindegyik egy egész világ. "A gyermek a legnagyobb felelősség." "...a gyermek révén ítéltetem meg."
Az Élet Fejedelme a közvádló hatalmát a gyermekre bízta, a történelem és az élet ítélőszéke előtt ő vádol minket." "...sokszor saját magának bűnével, romlásával és kárhoztatásával."

"Virágvasárnapján érezzük meg, milyen kincs bízatott ránk a gyermekben."

Mi magunk sápadt gyermekként segítségért kiáltunk, hogy a drága kincset, a törékeny, titokzatos kristálykelyhet, amelyből a jövendő áldomását issza egy boldogabb nemzedék, ki ne ejtsük a kezünkből, mert egy egész világ omlik össze.
"És e segítő kiáltásra Jézus áll mellénk, a leghatalmasabb és a legerősebb nevelő.
Ő segítheti a gyermeket, nála van jó helyen a gyermek."
Arra kérdésre, hogy: "Milyen legyen a gyermek?" csak azt mondhatjuk: "Legyen a gyermek krisztusi, legyen a gyermek Krisztusé."
Ezért van az, hogy a keresztyén anyaszentegyház kezdettől fogva gyermekpárti volt. Mi egy 12 éves ifjúról tanítunk, akit álmélkodva hallgattak a bölcsek és gyermekként meggyógyította, ifjúvá tette a világot.
"Azért a legnagyobb nevelő, az egyetlen nevelő, Krisztus."

Az előző felszólalások tanúsága szerint a vallásos nevelés, azaz a gyermekeknek Krisztushoz vitele olyan ügy, amelyet csak mindnyájan végezhetünk el: nemzet, család, iskola, egyén és egyház együtt. Balgatag dolog arról beszélni, hogy a vallás és a keresztyénség magánügy.

Egyéni ügy, mert a lelkiismeret szentségében dől el, de a legfontosabb közügy is az, hogy: ezen a földön minél több hívő ember, minél több krisztusi ember legyen. Fontosabb az ipari termelésnél, a technika vívmányainál. Nagyobb dolog Széchenyi gondolata: a kiművelt emberfő csak akkor lesz az egész nemzet értékét meghatározó igazi kincs, ha azt a krisztusi lélek és a krisztusi erkölcs jellemzi.

Ezért nem lehet magánügy, nem mondhatja a család, hogy ezt végezze el helyette az iskola., mert ezt csak együtt végezheti el. "Nemzetnek, községnek, társadalomnak minden áldozatot meg kell hoznia," "...nem nézheti tétlenül a család, hogy miként kínlódik ezzel a feladattal egyház és iskola.

Tudja meg a család, tudja meg minden szülő, hogy ha maga otthon nem segíti életével, áhítatával és példájával a gyermek vallásos nevelését, legdrágább javaiban károsítja meg a gyermeket..." "...mert a gyermek lelkében erősebb lesz a rossz példa, mint a jó tanítás."
Ezért, "álljon oda segítőnek a gyermek mellé és a hitoktató mellé, hogy együtt építsék fel az új világot.

Sorakozzunk azok közé az emberek közé, akik küzdenek az ellen, hogy utcákon, sajtóban, nyilvánosságban, társaságokban, összejövetelekben olyan beszéd, olyan gondolkozásmód, olyan lelki megnyilatkozások folyjanak amelyek megrontják a gyermek lelkét és elnyomorítják a jövendőt."

Sugározzuk széjjel, hogy: "Jaj a megbotránkoztatónak! Jobb annak, ha egy malomkövet kötnének a nyakára és a tengerbe dobnák!"
Virágvasárnapján a mi egyházunk üzen a többi egyháznak is: "a vallásos nevelésnek felekezetinek kell lennie, de keresztyénnek és vallásosnak."

A felekezet a forma, a keresztyénség a lényeg. A forma nélküli lényeg szétfolyik, a lényeg nélküli forma üres, "amelyből a halál halk harangozása hallatszik."
"Folyik a harc a gyermek hovatartozandóságáért, az egész társadalomban és magában az iskolában is."
"Emlékszünk-e Salamon megrázó ítéletére?" ... "Hol van az a bátor imperium, amelyik..." "...annak tudjon igazat adni, aki inkább áldoz fel jogot gyermekért, mint gyermeket jogért?"
A Virágvasárnapja azt üzeni a vallásos nevelőknek, hogy "hívővé csak hívő ember nevelhet", "mert csak belőle sugárzik ki az az erő, amely a nevelésben egyedül győzedelmeskedik.". "Hazafiságra nem taníthat olyan ember, aki lelke mélyén nemzetietlen és internacionális." "Jézus a személyiségével nevelt, ma is azért nevel, mert most is az, aki egykor volt."


"Végül, üzenünk a most szintén ülésező Soli Deo Glorianak: ...mindennél jobban szeretjük őket, és mindennél többet várunk tőlük. Nekik különbnek és hívőbbnek kell lenniök, mint amilyenek mi voltunk, hogy jobbak és boldogabbak lehessenek."

"...Üzenjük nekik azt, hogy ma, 1936-ban egy szétzülleni látszó, lázbeteg, irtózatos konvulziók között reszkető világban, amelynek egy mozdulása elsöpörheti a földről mindazt, ami nekünk drága és magyar: mi mégis bízunk, mi mégis hiszünk és üzenjük a római levéllel a magyar ifjúságnak az örök ifjúság evangéliomát:

"A teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését."

Bp,2001.márc.2.

(Bóna Mária Ilona)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nem tudok ünnepelni
  2008-08-18 10:57:37, hétfő
 
  Nem tudtam ünnepelni. Igaz, felöltöztem fehér-feketébe és a nemzeti kokárdát is kitűztem a szívem fölé, de ma nem akartam lenni sehol.

Már 18. éve hiába bizakodom abban, hogy majd csak elkövetkezik számomra, számunkra, nehézsorsúaknak is a szabadulás- az egzisztenciális és erkölcsi nyomorgatásból...De, nem. Nem és nem! Legszívesebben tüntetni mentem volna. Verekedni, összecsapni a rendőrök nevezetű miniszterelnöki magánhadsereggel. Amiért mégsem tettem- talán azért, mert megvisel az erőszak - mert oly sokban volt részem... A tojást is inkább megeszem, mint eldobálva veszendőbe menjen, meg csak piszkoljak vele. Piszkos embernek látszó lényekre kár a tojás! Mondjuk, elég megalázó lehet tojással megdobáltan úgy tenni, mintha nem lenne az??? Megérdemlik! Ez a legkevesebb! Úgy látszik ez is lepereg róluk. A hatalomért és a vele járó pénzért egyesek minden megaláztatást képesek elviselni.
A pénzről jut eszembe, hogy nyomorúságos helyeztem ellenére sem vettem volna át egy ilyen förtelmes HAZUG, embernek látszó lénytől a kitüntetést és a vele járó pénzt!
Ugyanúgy, mint Blaskó Péter színművész, akinek GRATULÁLOK! Nekem ő a nap hőse!
Nem hiszem el, hogy ennyi ember szívesen fogott kezet a miniszterelnök szerepében tetszelgő hazuggal!!! De hát annyi pénzért egyesek, vagyis többesek a szart is szívesen megmarkolásszák, amint ma azt a híradókban látni lehetett.
Nézem a tüntetőket és sajnálom őket teljes szívemből! Mert ők azok, akiket már mindenükből kiforgatott ez a rettenetes újburzsúj banda, akik kormányzásnak kampányolják mindazt, amivel tönkreteszik a nép legszegényebbjeihez tartozókat.
Tönkretesznek mindenkit, aki még képes valamennyi önállóságra.
Nem tudtam ünnepelni és az sem nagyon érdekelt, hogy 160 évvel ezelőtt micsoda nagy tettet cselekedtek elődeink, a márciusi ifjak! Nem érdekel, mert ha ezt a csodaszép forradalmunkat, ami szabadságharcba szélesedett ki, így el lehet sikkasztani, ki lehet sajátítani egy szűk réteg (miniszterelnök és bandája) magáncélra akkor nekem nincs mit ünnepelni többé ezen az ünnepnapon sem! Ugyanúgy, mint okt. 23-án. Ez így lesz mindaddig, míg nem lesznek meg annak társadalmi feltételei, hogy jól végzett munkáért olyan bért kapjunk, amiből meg tudunk élni és meg tudjuk azt fizetni, hogy egyáltalán lakjunk valahol!!! A többiről meg nem is beszélve!!!
Szóval, ma nem tudtam ünnepelni. Vagyis felöltöztem ünneplő ruhába, de a lelkemet képtelen voltam ünneplőbe öltöztetni. Egy újabb évet kell még várni, mert abban reménykedek évtizedek óta: hátha a következő március 15-e már szabad lesz nekem és a többi nehézsorsú honfitársamnak is!
Bp. 2008.03.15.
Bóna Mária Ilona
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Egy belső emigráns...
  2008-08-18 10:55:09, hétfő
 
  Egy belső-emigráns-magyar rövid életrajza


Soha nem éltem hazám határain kívül! Turistaként is
mindössze négyszer tartózkodtam egy-egy hétig a szomszédos
országok valamelyikében.
Valójában "csak" egy belső emigráns vagyok. Én: befelé sírok, amikor
hallom a hazájuktól távol élők beszédét. Nekem olyankor ugyanúgy
honvágytól könnyes a szemem és ugyanúgy elszorul a torkom, mert
születésem óta "hazám földjén is száműzött vagyok".
Valami miatt "törvényen kívüli"-ként kezelt a családom, míg
gyerek voltam. Majd, ifjúvá serdülve - és azóta is folyamatosan - egy
láthatatlan skarlátbetűvel, ami beleégett a lelkembe - "élem" az
életem. Sorsom úgy alakult, hogy fiatal koromban női ruha szabó-varró
szakmunkásként dolgoztam. Amiért leláncolt Prometheus
szenvedésével éltem meg a varrógéphez és a
vasalódeszkához "láncoltság"-ot, mindent elkövettem, hogy
INTÉZMÉNYESEN továbbtanuljak! Ezen igyekezetemben továbbra is
sorsközösséget vállaltam és vállalok a textiliparban, teljesítmény(éh)
bérben dolgozó nőtársaimmal. "Tudósítás Magyarországról..." című
szociográfiámat is ebben az elkötelezettségben írtam meg 1996-98-
ban. Tizenöt évvel ezelőtt azt hittem, hogy "eljött az én időm" és
végre: hathatok, alkothatok, gyarapithatok, hogy szűkebb
pátrimám "fényre derül"-jön! Látszatra azonban, egyhelyben topogtam,
miközben a helyzetfeltáró szociográfiámmal díjat nyertem a "Magyarság
önképe az ezredfordulón" c. irodalmi pályázaton. A Budapesti Történeti
Múzeum "A XX. század ujjlenyomata" című pályázatára megküldtem
ezen szociográfia "Gyermeknevelés színterei: 1972-1989" c. fejezetét.
Ez a munkám bekerült a Múzeum levéltárába és ebből egy rövid idézet
angol nyelvű(?) változatát "feltették" az internetre. "Csak" azok az
emberek, akikért mindezt leírtam és pályáztam vele - vállalva, hogy
veszélyeztetem gyermekeim jövőjét - nem tudnak róla- és rólam
semmit!!!
Fölsőfokú oktatásban, intézményesen csak a "rendszerváltozást"
követően vehettem részt. Szakdolgozatom témájául a felnőttképzést
választottam. Az egyetem azonban, nyelvvizsga hiányában - nem adta
ki az abszolutóriumot. 1997-ben szereztem a legmegrendítőbb
tapasztalatomat arról, hogy - rendszerváltozás ide, rendszerváltozás
oda - velem szemben még mindig érvényben van az a negatív
diszkrimináció, ami miatt nem tanulhattam tovább fiatal koromban!
A "MIÉRT?"-re keresve a választ, családi- történelmi- politikai
oknyomozásba kezdtem. Tapasztalataimat leírva "született meg"
az "ADJÁTOK VISSZA A GYÖKEREIMET!" c. családregényem. Csak, amikor
elkészültem a 450 oldalas kézirattal, jöttem arra rá, hogy valójában
minden sora egy vádbeszéd értékű vallomás hatvan év diktatúrájáról
és suttyom-terrorjáról!
Mindezt, el kellett mondanom magamról,
Bp. 2007.10.17.
Bóna Mária Ilona
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Tévedés...
  2008-08-18 10:53:04, hétfő
 
  Tévedés a kollektív bűnösség megítélésében a múltban és a mában

Nagyon-nagy tévedésben él az, aki azt hiszi, hogy valaha is elévülhet a Trianonban kötött békediktátum felülvizsgálata! Miért? A kérdésre válaszolva, szeretném felhívni mindenki figyelmét arra a nagyon fontos tényre, hogy az egész magyar nemzetet, vagyis a népet büntették meg azok helyett a vezetőik helyett, akik belehajszolták az I. világháborúba!
Mint minden háborúban, így az I. világháborúban is meghatározott volt a hadrafoghatósági korhatár. Ez azt jelentette, ha valaki nem teljesítette a behívó parancsot, akkor statáriálisan (azonnal) kivégezhették! Gondoljunk bele abba a rettenetes élethelyzetbe, amibe hajszolták háborúzni szándékozó vezetői hadrafogható nemzettestvéreinket! Égbekiáltó igazságtalanság az egész vétlen magyar népet sújtani olyan rettenetes módon, ahogy az Trianonban hozott döntés alapján megtörtént! Éppen ezért, ennek, az egész magyar nemzetet sújtó ,,büntetésnek" a felülvizsgálata soha nem évülhet el!
A Benes dekrétumok újabb törvénybe iktatása ellen éppen ezért kell fokozottan fellépnünk!


Hatalomgyakorlás ma a kollektív bűnösség elve alapján

Ma is a politikai hatalmat gyakorló vezetőink teszik tönkre Magyarországot. A tönkretétel elszenvedője az egész magyar nép. Már az 1980-as évek vége-felé - a közben - tudásbéli- és kapcsolati tőkével rendelkező politikai vezetők igyekeztek mindenféle kft-be menekíteni az állami, vagyis a ,,dolgozó nép" tulajdonát, vagyonát - így teremtve meg saját maguk számára az anyagi tőkét. Amikor 1989-re kiderült, hogy Magyarország teljesen csődbe jutott, akkor Medgyessy Péter az egyik MSZMP KB ülésen drámai bejelentést tett: "olymértékben eladósodtunk, hogy be kell jelentenünk Magyarország fizetőképtelenségét...". Nahát, ezért adták át olyan "békésen" a hatalmat 1990-ben! Vagyis, csak színleg adták át, mert a vállalatokat továbbra is kiprivatizálták magánvagyonukat gyarapítandó. Ma ők az újgazdag milliárdosok, mert tovább hazudták, hogy a magyar nép érdekében teszik amit tesznek. Ami nem más, mint reformnak hazudott népirtás! Tudniillik nem tesznek mást, mint elveszik tőlünk az életben-maradásnak, a létfenntartásnak a lehetőségét. Így ítélik kollektív bűnhődésre - el sem követett bűnökért - a magyar népet mostani politikai vezetői.
Ezen tény felismerése felelősséggel jár. Felelősök vagyunk önmagunkért, gyermekeinkért, unokáinkért, mint a magyar nép tagjai. A felelősség, viszont kötelezettséggel jár. Mégpedig azzal a kötelezettséggel, hogy megakadályozzuk a további tönkretételét hazánknak és a benne élők életének! Fel kell készülnünk - nekünk egyszerű embereknek arra, hogy kezünkbe vegyük saját sorsunkat! Először is, meg kell tanulnunk felismerni és megkülönböztetni az igazságot a hazugságtól! Soha többé nem szabad bizalmat szavaznunk a hazugoknak, mert a hazug emberből levő politikus gátlástalanul csak a saját, személyes érdekét akarja képviselni, miközben a közösségért, a népért való politizálás szerepében tetszeleg. Ki kel tudnunk mondanunk, hogy: elég a megtévesztő szerepjátszásból!

Ki kell okosodnunk ezekből a dolgokból és meg kell találnunk magunkban- és a saját életközösségünkben élők között azokat a tulajdonságokat, amelyek alkalmassá tehetnek minket a népképviseletre! Ugyanakkor, vissza kell utasítanunk a hatalom azon törekvését, hogy - a kollektív bűnösség elve alapján - a magyar népet büntessék a vezetők elrontott politikája miatt! Ugyanakkor, el kell számoltatni az ország romlását előidéző vezetőket!

Bp. 2008.03.26.

Bóna Mária Ilona
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2008.07 2008. Augusztus 2008.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 261 db bejegyzés
e év: 2154 db bejegyzés
Összes: 7719 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1464
  • e Hét: 3174
  • e Hónap: 11778
  • e Év: 47719
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.