|
2008-08-24 07:06:11, vasárnap
|
| |
| |
Augusztus 20-án reggel Fekete Márta és Görföl Jenő jött értem, s Pest felé vettük az irányt, ahol felvettük Kálóczy Katit.
Én már vagy három évtizede ismergetem a múltat, de még Fölső-Magyarországon nem jártam. A Felvidék szó ma politikai értelemben használatos idehaza, s egész Szlovákiát értik alatta. Ez durva csúszatás persze (és rettentően bántja a szlovákok nemzeti érzelmeit). Felső-Magyaroszág pontosabb kifejezés.
Jártam eddig Pozsonytól Királyhelmecig a déli részen szinte mindenhol, fölfele csak Selmecbányát és Besztercebányát láttam. Ezért is az öröm, hogy míg Jenő végigfotózza (némelyiket újra) Lőcse, Kézsmárk és a többi várost, mi addig ámulhatunk.
Végül Putnoknál léptük át a határt, s Pelsőc volt az első település, ahol megálltunk. Itt született Dénes György költő, akinek a háború után először jelenhetett meg verse magyarul Pozsonyban, s aki a magyar nyelvű pozsonyi rádiózás első irodalmi szerkesztője volt. (A lánya, Lacza Éva is a Pátria Rádióban dolgozik - most ez a neve a magyar adásnak.)
Gyuri bácsi, akit volt szerencsém személyesen is ismerni, tavaly halt meg, s Jenő azt mondta, hogy itt temették el szülőföldjén, Gömörben.
A templomot kívülről tudtuk csak megnézni, készítettünk néhány fotót. Meleg volt nagyon.
Én már jártam itt néhány éve, amikor Gombaszögre szállítottam jókai zenészeket.
(A falu egy régebbi település helyén alakult ki a 11. században. Bors ispán halála után 1243-ban IV. Béla a területet az Ákos nemzetségnek a Bebek család ősének adományozta, hogy azon várat és kolostort építsenek. Ebben az dománylevélben említik először Plesuck néven. 1317-ben "Plesouch", 1320-ban "Plysouch", 1328-ban és 1337ben "Plesewch" néven szerepel az írott forrásokban. A 13. század végén vámszedőhely volt itt. A városka a 14. század elején kapta kiváltságait, 1328-ban városi rangot és vásártartási jogot kapott. 1427-ben 52 portával adózott a Bebek családnak.
Vára a 13. században épült, a török időkben végvár lett. 1558-ban a török a várossal együtt elfoglalta, kirabolta és felgyújtotta. Sorsa 1567-ben pecsételődött meg, amikor Schwendi Lázár császári fővezér leromboltatta, azóta rom. Ezután a település több nemesi család birtoka volt. A 16. és 17. században sokat szenvedett a hadak pusztításaitól. 1570-ben a török pusztította el, ettől kezdve a füleki bégnek is fizetett adót. A 17. században a császári katonaság dúlta fel. 1688-ban jobbágyai 12 egész és 15 fél porta után adóztak. Az 1773-as urbárium szerint 50 polgár és 32 zsellércsalád lakta. 1828-ban 108 házában 853 lakos élt. Lakói mezőgazdaságból, mészégetésből éltek.
Vályi András szerint "PELSŐCZ. Plesovce, Plesnicz. Magyar Mezőváros Gömör Vármegyében, földes Ura Szeremley Uraság, lakosai katolikusok, és többen reformátusok, fekszik Sajóvize mentében, Rosnyóhoz két mértföldnyire, 's a' Vármegyének itten tartatni szokott Gyûlései nevezetesítik; Csoltóhoz is közel. Pelsőcz Kanyári, és a' Pelsőczi hegy alatt való Vas Hámorokkal együtt, határbéli földgyeik közép termékenységûek, legelőjök jó, és elég, fájok van mind a' kétféle, vásárjaikból kevés jövedelmek van, piatzozások egy, két mértföldnyire, vannak vashámorjai, meszet, és szenet is égetnek, első osztálybéli. "
Fényes Elek szerint "Pelsőcz (Pleisnicz, Pleschivecz), magyar m.-város, Gömör vmegyében, egy termékeny térségen, a csetneki és rosnyói Sajó összefolyásánál; Rosnyóhoz délre 1 1/2 mfdnyire. - Azon magasságra nézve 2-dik osztálybeli hegyláncz, melly pelsőczinek neveztetik, itt ér véget. - Van 931 ref., 25 evang., 184 kath. lakosa, s ref. szentegyháza. A vármegye közgyüléseit itt tartotta. Szántóföldei s rétjei bőtermékenységüek; a lakosok szép szabadságokkal (a többi között vérhatalmi és vásári joggal.) élnek, s különféle mesterségeket folytatnak. - Hajdani várát 1567-ben Svendi Lázár hányatta széjjel, mint fentebb láttuk a Bebek György hütlensége miatt, melly nemzetségnek IV. Béla király ajándékozta több helységekkel együtt 1242-ben. Az 1849-ki magyar forradalomban leégett."
A várost 1849-ben az oroszok égették fel. A 19. század végén a vasútépítés adott munkát a lakosoknak. 1910-ben 2393, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye rozsnyói járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. Fejlődött a faipar, mészégető és téglagyár működött a településen. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. Magyar lakossága az 1941. évi 87%-ról az 1945 utáni kitelepítések következtében 49%-ra csökkent.)
Pelsőc (szlovákul Plešivec) község Szlovákiában a kassai kerület rozsnyói járásában. 2001-ben 2447 lakosából 1204 magyar és 1076 szlovák volt. |
|
| |
|
2 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
