Belépés
bongyi53.blog.xfree.hu
Higgy, remélj, szeress, hogy boldog ember lehess! Magyar Istvánné
1953.03.20
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Kárpátok
  2008-09-03 21:50:11, szerda
 
  Radics Zsuzsanna verse!
Kárpátok

Te ki hegyeiddel véded szent hazánkat
Oly büszkén feszítesz hófedte csúcsaiddal
Mintha nem is évezredek, csak reggel óta
Állnál ott őrzőn bérceiddel hazánk felett.

Árpád nézett egykor veled farkasszemet,
S te hazánkat, azóta is óvod védelmezed
Mint csecsszopó gyermeket anyja öle
Bérceid úgy ölelik e megszentelt földet.

Annyi vész, s baj között, mi reánk köszöntött
Hazánk fölött a te havas bérced őrködött
Szelíd lejtőid, szivárványt tükröznek
Vad sziklás hegyeid ellenséget elűznek.
 
 
3 komment , kategória:  Versek  
Az élet nem habostorta
  2008-09-03 20:06:49, szerda
 
  Alberth

Az élet nem habostorta

Az élet nem habostorta,
kicsi lett a torta-forma.
Így csak pogácsa lehet,
fújkáljuk, mert túl meleg!

Az élet egy nászmenet,
de ünnepelni nem lehet.
Összevész az ifjú pár,
oda a dús lagzi már!

A élet nem lóverseny,
nincs fogadó, ki nyerjen.
Mi cipeljük a lovunk,
közben vígan nyihogunk!

Az élet egy nagy fogadó,
a jászolba bemegy a ló.
Mi fogjuk a boroskupát,
igyuk ki a sors poharát!

Az élet egy úthenger,
álljon elé, aki mer!
Aki bátor, az lesz lapos,
mert az úthenger alapos!

Debrecen, 2008. 09. 03.


Link
 
 
0 komment , kategória:  Szuhanics Albert  
Szégyen és gyalázat (sonata68)
  2008-09-03 06:05:47, szerda
 
  Helyszín:Egy Bp i élelmiszerpiac 2008 aug 30.
Igen sűrűn vásárolok ezen a piacon,mert valóban magyar zöldségek kaphatóak.
Szombat délelőtt is eként tettem.
Aztán egy szívszorító,megdöbbentő élményben részesültem,mely az egész szombati napomra rányomta fekete ,zord bélyegét.

Nénike a piacon (elkeserítő,de valós történet)
Nagyjából végeztem a bevásárlással,(a családban ez mindíg az én feladatom mivel én vagyok egyszemélyben a család)amikor az egyik hentes pultnál toporgó öreg nénire figyeltem fel.
Valamit nagyon megnézett,majd töprengett,újra megnézte,és lám lám egy hirtelen elhatározással
a pult előtt termett.Gyorsan beálltam mögé ,mert roppant érdekelt mi az ami ilyen erősen elgondolkoztatta.
A hentes valóban kedvesen kínálta portékáit,ám a nénike csak 1 kiló zsírszalonnát kért.
Úgydöntöttem megkérdezem tőle mi sül ki ennyi rengeteg zsírszalonnából.
Kissé gyanakvó tekintettel kutatta arcom,majd végignézett alaposan,és csak ezután
Válaszolt:-Fiatalúr!Párszem töpörtyű,meg a zsír a kenyérhez.
Akaratlanul is belepillantottam a pénztárcájába.
Rögtön megértettem miért ezt,és miért ennyit vesz.
Gondoltam ha már így szóbaelegyedtünk,kérdezek még néhány dolgot.
Elmesélte hogy az egykori Május 1 ruhagyárban dolgozott 33 évig,a férje 6 éve már nem él,gyerekei pedig nincsenek,mert nem lehettek.Ennél a résznél kínosan éreztem magam,hiszen hangja elvékonyodott,és kishíján sírt.
De nem,ő nem egy gyenge sírós fajta,megkeményedett már oly módon,hogy nem enged a fájdalmaknak,a gyötrelemnek.
Ez a nénike bizony nem a siránkozós,panaszkodós fajta,ez már kiderült .
Nagyon nagyon szerettem volna segíteni rajta,csakhogy kizárt hogy bármit is elfogadott volna.
Nagyon kemény jellem,amiért tisztelettel,és csodálattal néztem rá.
Közel 70 évesen ilyen kitartás!
Kénytelen voltam cselhez folyamodni.
Mindíg 2 telefonnal járok az üzleteim miatt,és ez most kifejezetten előnyösnek bizonyult.A kezemben lévő telefonnal felhívtam a másik telefonom,és jó hangosan hogy ő is hallja,beszéltem a nem létező testvéremmel.
Aki azért hívott hogy ne vásároljak paradicsomot,paprikát és egyéb zöldségfélét,mert ő már bevásárolt.
Na most ugye már énis.Ennyi zöldséggel nem tudunk mit kezdeni,ez evidens.
Befejeztem a beszélgetést,és azt mondtam a nénikének:
-kedves mama!Nem szeretném megsérteni,de ez a szatyor paprika,paradicsom,egyebek biztos hogy a kukában végzi.
Nem fogadná el?
Nem volt buta a nagyanyó.Sejtette hogy valami huncutság van ebben az egészben,mert nagyon elgondolkodott.
Majd megkérdezte:-Tényleg eldobná?
mire én:-Ha nem dobom el akkor a hűtőben fog megrothadni.
Már a buszmegállóhoz értünk,és pontot kellett tennem az ügy végére,így hát ismét megkérdeztem:-Akkor eltetszik fogadni?
A mama láthatóan zavarban és szégyenlősen ezt mondta:-Nem tudom kifizetni.
Újabb akadály,gondoltam és kezébe nyomtam a szatyrot.
Már nem vártam semmiféle választ reakciót.-jó étvágyat a tepertőhöz!
Ezzel búcsúztam el tőle.
Egésznap ezen gondolkodtam,és haragudtam a rendszerre,a kormányra,a milliárdosokra.
Rohadt egy élet ez.
 
 
1 komment , kategória:  Tanulságos  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2008.08 2008. Szeptember 2008.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 98 db bejegyzés
e év: 1159 db bejegyzés
Összes: 2526 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 52
  • e Hét: 312
  • e Hónap: 695
  • e Év: 14286
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.