|
2008-10-03 21:06:44, péntek
|
| |
| |
"A felnőtt ember arca sohasem lehet olyan őszinte, mint a kisgyermeké, éppen azért, mert a világ tükörrendszerében kialakult az egója, s innen kezdve - anélkül, hogy ezt észrevenné - tudathasadásos állapotban él; nem akkor mosolyog, amikor kívül, nem akkor ásít, sír, unatkozik, gyűlöl, tombol, szeret, követel, vagy közönyös kívül, mint belül.
És ez nem csupán akkor van, ha mások is ott vannak, akkor is, ha nincs ott senki.
A kifelé nézés és a kifelé élés az ego legerősebb pillantása: ő maga is tükrökből állt össze, s örökké e tükröknek akar megfelelni.
Igazi arcát csak akkor mutatja az ember, ha önfeledtté válik.
Ha dühében kiborul, ha végső kétségbeesésében felzokog, ha fájdalmában felüvölt, vagy valami ellenállhatatlan kényszernek engedelmeskedve, hangosan röhögni kezd.
Mindig akkor, ha túlcsordul a pohár - ha az ego hatalma megtörik."
(Müller Péter: Boldogság)
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
