|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
|
|
2008-10-06 01:01:01, hétfő
|
| |
| |
Hol vagy magyarok tündöklő csillaga?"
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány tagjainak
és baráti körének kárpátaljai kirándulásáról
1. rész
- Fejezzék be! (Mármint a közbeszólást) Tegye le a zászlót! (Mármint az árpádsávost) - harsogta a bírónő 2008. szeptember 30-án azon a tárgyaláson a Pesti Kerületi Bíróság termében a vádlottak és hozzátartozóik felé, ahol 42 hazafi koncepciós pere zajlott. Ám mintha az ötvenes évek diktatórikus világába ,,utaztunk" volna, noha többen Kárpátaljára készültünk. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány tagjai és baráti köre kirándulása, egyben emberjogi megfigyelő útja ugyanis rendkívüli módon a Bíróságon kezdődött. Gaudi-Nagy Tamás és Zétényi Zsolt jogvédők hat fő védelmét vállalták el a 2006. szeptemberi tévéostrom előtti cselekmények következményeként.
,,De ha így sem kellünk néhány szószólónak,
akkor is maradunk igaz, hű magyarnak."
Észleléseinket, megfigyeléseinket így Budapesten, a kerületi bírósági teremben kezdtük. A neves jogászok: Morvai Krisztina, Juhász Imre mellett, kiváló közéleti személyiségeink: Csókay András agysebész, Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Gonda László, a budapesti Kossuth téri tüntetők egyik vezéralakja is velünk tartott a négynapos úton. A magyar-ukrán határon mintegy kétórai várakozást követően felszállt a buszra Izsák Tibor idegenvezető, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára, aki máris közli velünk: a beregszászi konzulátuson mindig megszégyenítik a magyarokat, akiknek órákat kell sorba állniuk a vízumért.
Ezt a nehéz magyar sors érzését erősíti bennünk a mezővári magyar testvéreinkkel történő találkozás, ahol az ungvári Credo együttes megzenésített költői estjére került sor: ,,Meddig kell eltűrnünk, hogy az asztalnál még mindig nincs helyünk." Vagy ,,De ha így sem kellünk néhány szószólónak, akkor is maradunk igaz, hű magyarnak."
Vári Fábián László költő érkezésünket követően elmesélte: - Noha otthon van Kárpátalján, kétszer szakadt ki az anyaországból, először a Szovjetunió-, majd Ukrajna részeként. Zétényi Zsolt, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke köszöntő beszédében hangsúlyozta: - Nem lehangoló, hanem lélek-emelő nekünk Kárpátaljára jönnünk, hisz egy szellemi vérkeringés részesei vagyunk. Budapesten nem mindig öröm otthon lenni. Időnként kisebbségben érezzük magunkat. A szakrális, Istenhez való kötődés nagyon meggyengült. Istentelen nép lettünk. De a mostani találkozás alkalmával kölcsönösen gazdagítjuk egymást - mondta.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-06 00:43:17, hétfő
|
| |
| |
Kedves Barátom!
Közel 1 éves szervezői munkát követően, sikerült kialakítanunk - külön erre a célra - a Magyarok Piacának helyszínét Budapesten.
Szeretnénk lehetőséget biztosítani a magyar őstermelőknek, gazdáknak, kézműveseknek, termelőknek, hogy értékesíthessék terményeiket, termékeiket.
Helye:Budapest, XV., ker. Pázmány P. u. 1/c /parkoló felőli bejárat, Novák Piac néven ismert, évek óta üzemel/
Megközelíthetőség: http://www.budapest-geo.hu/Budapest_t%C3%A9rk%C3%A9p /Az Árpád úti felüljáró alatt/
Nyitás ideje:2008.10.11./szombat/ reggel 7 óra
Nyitvatartás:minden nap 7-18 óráig
Parkolás:díjtalan
Belépés: díjtalan
Jelentkezését várjuk:
-őstermelőknek, gazdáknak;
-kézműveseknek;
-készítőknek;
-magyar termékeket forgalmazó termelőknek;
-árusoknak;
-vásározóknak.
Bérleti díjak:
1. Asztal /1.75 m2 felületű, zárható, fedett helyen, világítással/
Bruttó: 45.000 ft/hó /1.500 ft/napra jön ki/
2. Pavilon /5.12 m2 ablakos, zárható, világítással, vízvételi lehetőséggel/
Bruttó: 120.000 ft/hó /4.000 ft/napra jön ki/
Kedvezmény:
A bérlemények azonnal elfoglalhatóak díjmenetesen, miután a piac jelenleg is üzemel, lehet máris árusítani - a bérleti díjak október 11-től érvényesek.
Szeretnénk a Magyarok Piacát - műsorokkal, előadókkal, íjászattal, tánccal, zenével, kóstolókkal, főzésekkel és eredeti, kiváló minőségű magyar portékákkal - színessé tenni, ahol szívesen találkoznak, időznek a vendégek.
Szeretettel hívja Önöket a Magyarok Piacának házigazdája, főszervezője:
Gálfalvy Gallik Béla Tel: 20-317-23-29 Email: gb11@chello.hu
Viszontlátásra a Magyarok Piacán!
Jöjjön Táltossal!
"Táltos", amivel minden magyar jól jár! Üzemanyag fogyasztáscsökkentő: www.taltos.cwi.hu /Legkevesebb, 20% megtakarítás!/
Isten Áldja Önöket!
Ez a levél szabadon terjeszthető!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-06 00:38:13, hétfő
|
| |
| |
Gusztos szerint zsidóellenes pogromok zajlanak hazánkban... - szól egy hír imígyen. És ebből két dolgot lehet levonni, Gusztos vagy teljesen hülye, vagy kemény jobboldali. Ugyanis egy pogrom valóban zajlott - nem csak zsidók ellen -
2006. október 23-án.
Ha ez az eszement, történelemből az elégségest sem elérő atyafi erre gondol, akkor igaza van. Ez esetben viszont kérvényezze, követelje, mint liberális politikus a Legfőbb Ügyésztől, hogy hagyjon fel az igazságszolgáltatásnak nevezett, taláros politikai háttér-állomány a kormány teljes és feltétel nélküli kiszolgálásával, valamint rendeljenek el tisztességes, független és komoly nyomozást a Gyurcsány utasításai alapján elkövetett, emberiség elleni bűnök ügyében, a rendőrségi és a zsidó in-kalos keretlegényekkel, valamint Gyurcsány Ferenccel szemben. Ha ez megörténnék, akkor Gusztosról megváltozna a véleményem. Hiszen a Filmmúzeumnál és a Dohány utcában ezek a beteg elméjű, gyilkosságra is képes, a nyilas keretlegényektől semmiben sem különböző - esetleg vérszomjasabb - állatok több zsidót is megvertek csupán azért, mert az utcára merészkedtek a magyarellenes attak idején.
Ha azonban nem erre gondol, akkor bizony bűncselekményt követ el, mert rémhírt terjeszt, és közfelháborodást okoz. Tanúbizonyságot is tesz arról, hogy nem ismeri történelmi tényeket, és a szó jelentését. Ugyanis a zsidók elleni pogromról több könyv is megjelent, de az is tény, hogy ezek elől menekültek Magyarországra számos sziléziai település lakói, akiket a magyar állam befogadott, és a legvégsőkig védett a fasiszta elhurcolástól.
Gusztos Péternek nem tűnt fel, hogy Magyarország tele van zsidó vállalkozókkal, hogy a Zsidó Fesztivált egyetlen rossz sem kísérte, mert az értékeket tárt a résztvevők és érdeklődők elé, de a zsinagóga avatáskor sem volt semmiféle pogrom és efféle hangulat. Gusztos tehát tovább feszíti azt a húrt, amely miatt nem a zsidókat, de a politikai zsidókat utálja az antiszemitizmust is ellenző magyar értelmiség. Mert Gusztosnak az a feladata, vagy beteges rögeszméje(?), hogy antiszemitizmust gerjesszen Zoltaival, és hasonszőrű bandájával együtt, alapot teremtve a megelőző elnevezésnek, azaz a magyarok lefasisztázásához. Engem sért és felháborít Gusztos undorító és aljas hazudozása a pogromról, s bizonyára nem lenne antiszemitizmus, ha ezért egy csendes és sötét utcában valaki alaposan pofán vágná ezt a gyalázkodó, magyarokat vádló sümecet. És ez még csak pogrom sem lenne, mert nem megölni, felkoncolni vagy elhurcolni kéne, csak tisztességre tanítani és leszoktatni a hazudozásról, a magyarországi zsidók érdekében is. Mert tudnia kellene ennek a politikai niemandnak, hogy pogromokat vagy más tettlegességet a zsidóság ellen a magyar keresztény nép, és értelmiség sem tűrne el. Épp úgy, mint az efféle szemét vádaskodást sem.
Ha azonban Gusztos mégis arra a pogromra gondol, amelyet Gyurcsány vezetett és irányított a magyar forradalom 50. évfordulóján mintegy megtorlásként az ötven évvel ezelőtti események miatt, akkor azt csak Gyurcsánnyal kapcsolatban emlegesse a Parlament ódon, és ilyen szar gazembereket soha nem látott falai között... - ez az alja- elittag.
Stoffán György
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-06 00:21:48, hétfő
|
| |
| |
A fegyverletétel
1849. augusztus 10-én minisztertanácsi megbeszélésre hívták az Aradon táborozó Görgeyt, aki akkor még nem volt a magyar hadak fővezére. Kossuth és Görgey közt döntő megbeszélés zajlott, miközben Temesvár alatt Dembinszky és Bem döntő csatát vívtak az osztrák fősereggel. A csatát elvesztettük.
1849. augusztus 11-én Aradon két kiáltványt tettek közszemlére. Az egyikben Kossuth Lajos tudatta a nemzettel, hogy a nemzet életének megmentése egyedül a hadsereg fővezérétől, Görgeytől várható, akinek a kormány átadta a legfőbb polgári és katonai hatalmat. "Az igazság és a kegyelem istene legyen a nemzettel!"-fejeződik be Kossuth kiáltványa. A másik hirdetményben Görgey tudatta mindenkivel, hogy a kormány lemondott, és minden hatalom az ő kezében összpontosul. Augusztus 12-én már egyeztetések folytak Világoson a Bohus kastélyban a cári hadi követtel a feltétel nélküli fegyverletételről, a fegyverletételt Görgey közölte a tábor tisztjeivel is.
Másnap 1849. augusztus 13-án Görgey táborkarával Rüdigerhez indult, hogy tájékoztassa a feltétel nélküli fegyverletétel elfogadásáról. Már naplemente volt, amikor Rüdiger megérkezett a két harcvonalba fölállított sereghez. Ellentmondás nem lehetett. A gyalogság gúlákba rakta fegyvereit, a huszárok leszálltak lovaikról, az ágyúk legénység nélkül egymás mellett sorakoztak. Az annyi küzdelmet, vereséget és győzelmet látott "Mária-zászlók" a lefegyverzett magyar csapatok előtt a földön hevertek.
Ettől a pillanattól kezdve a magyar fősereg nem volt többé, foglyok lettek. A lefegyverzett legénységet a számukra kijelölt táborba kísérték. Görgeyt 13-án a kisjenei orosz főhadiszállásra kísérték, ide érkeztek meg másnap a tisztek is. Innen - a terv szerint -15-én Nagyváradra, Paskievics orosz fővezér főhadiszállására kellett volna érkezniük. Görgeyt oda is kísérték, a tiszteket azonban Nagy-Szalontáról Sarkadra, majd Békés-Gyulára kísérték, és az összes tisztet átadták az osztrákoknak. Görgey példáját - más választás nem lévén - előbb-utóbb követte a többi hadtestparancsnok is. Damjanich is föltétel nélkül föladta az aradi várat a muszkáknak, akik kiszolgáltatták őket az osztrákoknak.
A beláthatatlan következményekkel járó fegyverletétel az egész nemzetet megrázta.
Utolsó napok az aradi várban
A világosi fegyverletétellel meghalt a szabadságharcunk. Gyuláról már a hatalmas gyászmenet indult, amikor a tiszteket az osztrákokhoz vitték, hogy átadják nekik. Aradon pedig már megtörtént a nagy temetkezés.
Az aradi vár Arad városától keletre a Maros folyó bal partján terül el. Három oldalról a folyó kanyarulata övezi. Akkoriban Magyarország egyik legerősebb vára volt. A vár déli oldalán lévő kazamatákba a világosi fegyverletétel után több száz foglyot börtönöztek be, közülük sokan rabságukat is itt töltötték le. Sok elítélt, vagy kegyelmet kapott halálraítélt, Kufsteinban és más császári börtönben raboskodott.
A 13 tábornok a vár közepén található négyszögletes emeletes épületbe, a főőrház négyszögbe került. Ezzel szemben volt a vár- és térparancsnokság, innen 50 lépésnyire a templom.
Mindegyiküket külön szobában helyezték el. A hatlépésnyi hosszú deszka padlózatú szobákban tábori ágy, egy szék, egy fiókos asztal (melyen ettek), egy kis asztal, melyen mosdótál s egy kancsó víz állott, valamint egy tükör volt. Szolgálatukra öt megbízható közlegényt rendeltek ki, akiknek kötelességük volt mindenről jelentést tenni a főporkolábnak, amit nekik a tábornokok esetleg mondtak.
A tábornokokat a hadbíróság szeptember 21-én és 26-án hallgatta ki, ahol példás méltósággal viselkedtek. Ernst hadbírósági elnök példás büntetést ígért, mivel a császárhoz hűtlenek lettek. Mindkét napon ítéletet hoztak.
21-én: Kiss Ernőt golyóra, Vécsey Károly grófot akasztófára ítélték. 26-án a többiek fölött ítélkeztek. Schweidel József kivételével mindenkit akasztófára ítéltek. Mind a 13 tábornokot felségárulásért ítélték el. A Haynauhoz eljuttatott kegyelmi kérvényeket elutasították. Mindössze annyi változás történt, hogy kegyelemből Dessewffy Aristid és Lázár Vilmos halálos ítéletét golyó általira változtatták.
1849. október 5-én 9 órakor a Haynau által megerősített hadbíróság ítéletet felolvasták. Az elítéltek mellé lelkészeket rendeltek, és a várban rendkívüli intézkedések léptek életbe. Teljes készenlétet, kijárási tilalmat, megkettőzött őrséget rendeltek el. A másnap végrehajtandó halálos ítéletekhez negyed 6 órára a Wocher-zászlóaljat rendelték ki. A várban még a helyőrség is abban a hiszemben volt, hogy mindössze két személyt fognak kivégezni. Ennyi gyilkosságra senki sem gondolt, arról csak a hadbírák tudtak.
Október 5-én délután 2 órakor a minorita atyák megjelentek a várban, és az elítéltekhez vezették őket. Kivétel nélkül valamennyien levélírással foglalkoztak, hogy utolsó búcsút vegyenek szeretteiktől. A szobákban két őr volt, az asztalokon két-két égő gyertya között feszület adott néma, kísérteties, ünnepélyes légkört a sötét börtönszobáknak. Damjanich kivételével - akinek lábtörése ezt nem tette lehetővé - mindenki tábori ágyáról felugorva, az ajtóban fogadta a lelkészeket, akikkel több órai barátságos beszélgetést folytattak.
Damjanich János tábornok első kérdése Kossuthtal volt kapcsolatos, de a pap nem tudott rá választ adni. "Csak legalább őt óvja meg Isten a mi sorsunktól, így legalább még marad némi remény, hogy hazánknak még egyszer fölvirrad!" "El vagyok készülve, lelkem tiszta s az Isten a tanúm, hogy amit tettem, nem magamért, hanem mint becsületes patrióta a hazáért s mindnyájunkért tettem. Elvakítottak, megcsaltak benneteket. Bocsássa meg nektek az Isten!" Nemsokára őt is meglátogatták a minoriták, akiket lelkesülten fogadott, Kossuthról, Klapkáról, Bemről és a haza sorsáról beszélgettek egyfolytában.
Nagy-Sándor József tábornok lángoló gyűlölettel nyilatkozott Görgey eljárásáról és az osztrákokról. "Eleget figyelmeztettem Kossuthot, fájdalom ő nem hitt nekem, míg ideje volt..."
Leiningen-Westerburg Károly gróf, tábornok szeretett feleségéről, rokonairól beszélgetett a lelkésszel, és németül a következőt is mondta: "Százszor inkábba csatában elesni, mint egy percig osztrák fogolynak lenni!"
Vécsey Károly gróf, tábornok imádott feleségéről és egészségi állapotáról beszélgetett többnyire, és megjegyezte: "hogy inkább meghalni akarok, mint e helyen egy esztendeig ülni".
Lázár Vilmos tábornok is gyöngéden, szeretettel leginkább feleségéről és gyermekeiről beszélgetett, és több tábornok-társa felől tudakozódott.
Lachner György és Pöltenberg Ernő tábornokok utolsó gondolatai a családjukhoz szóltak.
Knézich Károly tábornok volt talán a legkomorabb, alig szólt. Imádkozott.
Török Ignácz tábornok saját, várerődítményekről szóló munkáját olvasta németül. A lelki atyától Komárom sorsa felől érdeklődött. De mivel a minorita-atya nem tudta, hogy előző nap már letették a fegyvert, csak annyit mondott, hogy ők is letenni készülnek a fegyvert. Török Ignácz felsóhajtott, és megjegyezte:"Hát hiába erősítettem meg úgy!"
Kiss Ernő tábornok volt a legkevésbé nyomott hangulatban. Utolsó kívánságai közt az szerepelt, hogy "csak legalább egy csatában vezényelhetne még..". Ő is Kossuth sorsáról tudakozódott.
Schweidel József tábornok könnyezve, öleléssel fogadta Bardócz-atyát. Elmondta, mint rendelé a bécsi főhaditanács Budára, hogy harcoljon Jellachich serege ellen. Pesten letette az esküt a magyar kormányra katonáival együtt, és mint igaz, hű, magyar hazafi harcolt az esküjéhez és a magyar nemzethez híven. Ártatlannak tartotta magát. Aggodalommal töltötte le, hogy fia, aki kapitányként harcolt, szintén az ő sorsára jut majd, és így feleségének és gyermekeinek nem marad támasza. Fia tőle nem messze volt bebörtönözve, de nem kapott engedélyt, hogy elbúcsúzhasson tőle. Nála lévő pénzét - miután a pap az őröket kiküldte - átadta a papnak, aki azt a későbbiekben eljuttatta a családjának.
Aulich Lajos tábornok a gyertyaláng mellett Horatiust olvasott. Hallgatag volt, ítéletével nem foglalkozott. Amikor lelkész-vendégét meg akarta kínálni szivarral, látta, hogy mindössze egy szivarja maradt. "Sajnálom, ezzel meg nem kínálhatom, kell a reggeli útra."
Már délután 5 óra volt, amikor a lelkészek elvégezték a lelki gyakorlatokat. Mindannyian áhítattal imádkoztak, és arra kérték a papokat, hogy másnap reggel amennyire lehetséges korán jöjjenek. A papok Howiger várparancsnoknál jelentkeztek, aki frivol hangon érdeklődött, a "pacienseikről", majd tréfálkozva megjegyezte, már csak egy alkalom van hátra.
Ezt követően Damjanich, Lahner, és Vécsey tábornokok feleségeinek megengedték, hogy férjeiket meglátogathassák. Ekkor tudták meg a szerencsétlen asszonyok, hogy utoljára láthatják férjeiket, mert másnap kivégzik őket.
A tragikus hajnal
Éjjel két óra tájt a lelkészek visszaindultak a várba, nem tudtak aludni, nehogy elkéssenek. Sietségük másik oka az volt, hogy a tábornokok közül többen is arra kérték őket, hogy szeretteikhez juttassák el leveleiket és emléktárgyaikat. Hűvös éj volt, a hold világított a sötét úton. Összeszorult szívvel mentek át a Maros hídján, és azon gondolkodtak, hogy amikor visszafelé jönnek majd, a magyar nemzet legjobbjait már gyalázatos halállal megfosztották életüktől. A várkapuhoz érve egyikük öklével háromszor zörgetett. A csikorgó kapu kitárult, ők előmutatták engedélyeiket és nehéz szívvel elindultak az áldozatokhoz.
Winkler Bruno minorita Lázár Vilmost és Nagy Józsefet, Sujánszky minorita: Pöltenberget és Aulichot, Bardócz Sándor minorita: Schweidelt és Törököt, Pléva Balázs minorita: Lachnert és Knézichet, Marchot Eduard szent-Ferenczi áldozár: Kiss Ernőt és Vécseyt, Baló Béni helvét lelkész: gróf Leiningent és Dessewffyt, Szombathy Balázs görög keleti lelkész Damjanichot voltak hivatva az utolsó útra lelkileg felkészíteni.
Damjanichnál volt hajnali négy óra körül a brünni hóhér, akivel a tábornok kivégzése előtt beszélni akart, amikor még megkereste Sujánszky, akivel utoljára még politikáról, Kossuthról, és indulatosan Görgeyről beszélgettek. "Görgey gyalázatosan megcsalt bennünket, ő csak a maga élete biztosításáról gondoskodott, bennünket cserben hagyott! Leginkább vitéz bajtársaimnak sorsa szomorít engem... nem félek a haláltól - hisz ezerszer néztem én a szemébe; ámde mégis fáj, hogy felső helyről azon kegyelmet sem nyerhetők, miszerint katonához illőleg - golyó által végeztessenek ki.-"
A tábornokok közül senki sem aludt ezen az éjjelen. Az üdvözlések után a szokásos vallási szertartásokat megkezdték. Majd az ég Urához imádkoztak összekulcsolt kézzel a halni készülő, -ha nemzetiségüket tekintve nem is mind-, de szívükben kivétel nélkül magyar tábornokok. Sujánszky minorita a későbbiekben elmondta, hogy "valami oly szellemi s földöntúli kifejezés volt az összekulcsolt kezekkel imádkozó tábornokok szemeiben, hogy ő teljesen feledvén állását s kötelmeit, szenteket hitt maga előtt látni, és zokogva hozzájuk imádkozott."
A tábornokok átadták a lelkészeknek a búcsú-leveleiket és emléktárgyaikat, hogy azokat juttassák el szeretteikhez.
A kivégzés
1849. október 6-a szombatra esett. Ködös reggel volt. Sötét, sűrű felhők borították be az eget. Sehol egyetlen halvány napsugár. Negyed 6 órakor dobpergés és tompa moraj között állt fel a kivégzéshez a Wochner-ezred egyik zászlóalja. A várban fogva tartott több, mint hatszáz fogoly a cellájába zárva ki sem mozdulhatott. A bástyákra ágyúkat vontattak fel, mellettük égő kanócokkal a tüzérek várakoztak.
Fél 6-kor a főporkoláb két alfoglár kíséretében kivezette a négy golyó általi halálra ítélt tábornokot: Kiss Ernőt, Lázár Vilmost, Dessewffy Aristidet és Schweidel Józsefet. Szemtanuk szerint, amikor kijövet megpillantották egymást, kezet szorítottak egymással, de a megindultságtól szólni nem tudtak, az égre néztek. Egy-egy lelkész vezette őket karonfogva. Mind a négy tábornokon fekete attila, hófehér ing, fekete nadrág és kesztyű volt. A zászlóalj ketté vált és a négy halálraítélt hőst két oldalt körbefogva kísérték a vesztőhelyre. Amikor oda értek, a nyolc-nyolc katona elvált a tábornokoktól, és velük szemben felsorakozott zászlóaljhoz csatlakozott. A négy tábornok a lelkészekkel imádkozott, majd a hadbíró felolvasta az ítéletet. A lelkészek visszavonultak. Felhangzott a parancsszó. A négy tábornokot a zászlóaljtól 15, egymástól 5-5 lépésre állították, attilájukat és mellényüket levették, szemüket fehér zsebkendővel bekötötték. A tábornokok térdre ereszkedtek. A sorból 12 katona kivált, 3-3 a tábornokok előtt megállt, majd amikor a parancsnok kardjával jelt adott, eldördültek a lövések. Hárman azonnal meghaltak. Kiss Ernő mozdulatlanul térdelve maradt, mert csak a vállán érte a lövés. Erre három közlegény odarohant, és közvetlen közelről agyonlőtte. Schweidel kezében feszülettel halt meg. Kiss Ernő utolsó szavai a következők voltak: "Szegény hazám! Vége mindennek! Isten büntesse meg hóhérainkat!" Lázár a lelkészt arra kérte, ha a lövés nem ölné meg azonnal, ne engedjék kínlódni. Utolsó szavai:"Istenem! Nőm és három gyermekem."-voltak. Dessewffy utolsó szavával is azt kérte, hogy levelét feleségéhez juttassák el.
Ezalatt a porkoláb, az alfoglár és brünni hóhér szilvapálinkát iszogatott a foglyok szomszédságában lévő szobában.
Hat óra volt, amikor a zászlóalj a négy tábornok holtteste mellett két őrt hátra hagyva visszaindult a többi, kilenc áldozatért. Arcukon meglátszott az itt eltöltött négy hét. Mindegyikük lábán és egyik kezén bilincs volt. Elsőnek Nagy-Sándor József ért ki, utolsónak lábtörése miatt Damjanich érkezett. A nyolc tábornok hozzá, a legnagyobbhoz közeledett. Damjanichot egy paraszt-szekérrel vitték a kivégzőhelyre, de arra felsegíteni a parancsnok csak a hóhértól engedte, aki Damjanich kérésére mellé ült a szekérre. Az odarendelt magyar parasztember sírva hajtotta lovait az akasztófákhoz. A menet elindult, az elítéltek két oldalán 20-20 közlegény képezte a korlátot. A tábornokok hat sorban kettesével, közöttük egy-egy lelkésszel egymás mögött haladtak, mögöttük döcögött a szekér Damjanichcsal és a díszbeöltözött bakóval. Negyedórai út után megérkeztek a durván faragott 8 lábnyi facölöpökhöz, a kivégző helyre. Amikor Vécsey, aki életében csak két-oszlopú akasztófát látott, megütközött, hogy ilyen akasztófát ácsoltak számukra. Az egyik lelkész a megindulástól zokogni kezdett. Damjanich egész úton utolsó szivarját szívta.
Az oszlopok előtt 12 lépésre állt meg a katonaság, és háromszöget alkotott, és így a lelkészek és elítéltek középre kerültek. A kilenc oszlop 3-3 lépésnyi távolságra volt egymástól felállítva. Alattuk zsámolyszerű kis emelvény, melyet az adott pillanatban kirúgtak az akasztott alól. A híd mindkét oldalán lovas őrök vigyáztak Új-Arad felé pedig egy dragonyos osztály volt felállítva, hogy senki ne juthasson át. Mégis 50-60 embernek sikerült a hely közelébe jutnia.
Leininger gróf kérésére együtt imádkoztak, majd fél 7-kor felolvasták a halálos ítéleteket. "A leggyalázatosabb koholmányok"- jegyezte meg Damjanich. Vécsey Sujánszky lelkészhez lépett, s arra kérte, szóljon az érdekükben a bakónak, hogy emberségesen bánjon velük. Majd az előírásoknak megfelelően a porkoláb Tichy vezénylő őrnagy elé lépett, és az elítéltek számára háromszor kegyelmet kért. A válasz mindhárom esetben:"Istennél a kegyelem!"- volt. Ezt követően a porkoláb tisztelgett, majd az elítéltekhez lépett, és mindegyiket az osztrák hadseregben betöltött tisztségén szólította meg. Elővette kulcsait, hogy a tábornokokat sorban megszabadítsa bilincseiktől és a hóhér rendelkezésére bocsássa őket.
A tábornokok akasztása
Először Pöltenberghez lépett, aki egy perc halasztást kért, a kocsin ülő Damjanichhoz lép, megszorítja a kezét, mire Damjanich lehajol hozzá, és "Isten áldjon meg barátom!" üdvözléssel megcsókolja. Erre Pöltenberg minden tábornok társát és a lelkészeket megcsókolta, amit azok könnyes szemekkel viszonoztak. Visszatérve a bakóhoz, az, arra szólítja fel, hogy kösse ki nyakkendőjét, és mellénye felső részét is gombolja ki, és lépjen fel a bitófa alatti emelvényre. Még egy utolsó Isten hozzádot int, majd megkötözik a kezét, nyakába ujjnyi vastagságú kötelet tesznek. Pöltenberg balkarjával arcát elfedte, és egy perc múlva már hősi halottunk lett. A második áldozat Török Ignácz tábornok. Ő ugyanúgy búcsúzott társaitól, és a többiek is, mint Pöltenberg. Minden akasztás előtt ugyanaz a ceremónia ismétlődött. Sorrendben Lachner György, Knézich Károly tábornokok következtek. Nagy-Sándor József tábornok ötödikként leírhatatlan büszkeséggel lépett az akasztófa alá. Már nyakában volt a kötél, amikor utolsó erejével kiáltotta: "Éljen a haza!" . Gróf Leininger-Westerburg térdre ereszkedve még utolsó búcsúszavakat írt feleségének, akitől olyan levelet kapott, melyben kegyelemről biztosították. "Négyen már függnek előttem... mindennek vége van... Isten veled!..." Mindössze 30 éves volt. Ő volt az egyetlen, aki honvéd egyenruhában jelent meg a kivégzésén. Tichy őrnagytól engedélyt kért, hogy a katonasághoz néhány szót intézhessen. Miután megkapta, délcegen a honvéd-tábornoki egyenruhájában előre lépett, és németül szólt a katonasághoz arról, hogy a róla terjesztett rágalmak, miszerint Buda ostrománál orrozva osztrák tiszteket megölt volna nem igaz, de bebörtönzése nem tette lehetővé, hogy a rágalmakat megcáfolhassa. Isten ítélőszéke elé kerülve mindezeket rágalomnak vallja. Majd kezet szorít társaival, s a hóhért kézen fogva a bitófához lép. Nyakán a kötél, amikor a következő szavakkal búcsúzik:"Isten veletek bajtársak! Nemsokára egy más, igazabb bíró előtt fogunk állani, ki igazságosabban fog felettünk ítélni!" Damjanich e közben Sujánszky minoritát azzal vigasztalta, hogy Krisztus is az igazságért feszíttetett meg. Aulich Lajosra hetedikként került sor. Nyolcadiknak a legnagyobb következik. Damjanich tábornok a magyar hadsereg bálványa, és a csatákban az ellenség réme volt. A porkoláb, amikor megáll előtte, tiszteleg s így mondja: " Ich bitte Herr Hauptmann!" A hős tábornok, akinek annyi győzelmet köszönhettünk megvető tekintettel válaszol a címre, és a lelkészekhez fordulva így szól: "Azt gondoltam már, hogy én leszek az utolsó, ki a csatában mindig első voltam." Leoldott fekete nyakkendőjét Sujánszkyval küldi szeretett Emiliájának utolsó emlékül. Könnyező papok emelik le a szekérről. Két mankója segítségével indul a bitófa felé. Szürke kabát, barna nadrág, sárga házicipő az öltözéke. Egy pillanatra megállt. Rendkívüli hatást tett mindaz, ami lényéből sugárzott, még az ott fölállított osztrák katonaságra is. Osztrák tisztek és közlegények között többek szemében könnyek csillogtak. Még a vezénylő őrnagy is hátrébb vonult lovával. A lelkész az akasztófáig kísérte. Damjanich homlokon csókolta, majd az emelvényre lépett. Amikor a hóhér nyakára teszi a kötelet, figyelmezteti:"Kérem, vigyázzon a szakállamra, össze ne kúszálja, mindig kedves volt előttem". Utolsó leheletével mondja: "Édes Emíliám! Éljen a haza!" És szíve megszűnt dobogni.
Gróf Vécsey Károly volt az utolsó, akinek még az a szomorú sors is kijutott, hogy végig kellett néznie tábornok-társai akasztását. Szándékosan akasztották utolsónak, mivel nagyon haragudtak rá a temesvári ostromzár és a délvidéki hadsereg magyar részen való megtartása miatt. Az akasztást követően a szíve még egy percig dobogott.
A kilenc hős tábornokot, a magyar szabadság vértanúit estig nem vették le az akasztófáról. A látvány számos tisztet és közlegényt kiborított. A bakó dolga végezte után félrevonult. Az őrnagy imát vezényelt, majd beszédet mondott, melyben feltétlen engedelmességre szólított, majd néhány őr hátra hagyásával a katonaság visszavonult. A lelkészek letérdeltek a bitófák elé, és a halottak lelki üdvéért hosszan imádkoztak. Az akasztófák alatt aradi parasztokkal gödröt ásattak, és este a hőseinket "eltakarították". Este nyolc órára a közlekedést helyreállították, és a nép tömegegesen megindult a magyar Golgotához. Mindenki sírt, aki az oszlopokon függő hősöket látta.1849. október 6-a, azóta gyásznap a magyar történelemben.
A vár egyik tisztje Vécsey Károlynéhoz egy föliratot juttatott el. Ebben az írásban a szavak kezdőbetűi a 13 aradi vértanú nevének kezdőbetűit adják vissza. A német szöveg így szól:
Pannonia! Vergiss Deine Todten Nicht, Als Klager Leben Sie.
Magyar fordítása:
Magyarország! Ne feledd halottaidat, mint vádlók élnek ők.
Ezen a napon, este 5 óra után a pesti "újépület"-nek nevezett kaszárnya mögött - mivel az akasztás akadályokba ütközött - golyó általi halállal végezték ki gróf Batthyány Lajost, az első független magyar miniszterelnököt.
Azóta 159 esztendő telt el. Harcok és küzdelmek közepette él emlékük. Arad közterén szobor áll emlékükre. Október 6-a nemzeti gyásznap, melyről az iskolákban megemlékeznek. Azonban a 13 hős tábornok hivatalos rehabilitálása a mai napig nem történt meg. De ez, soha sem befolyásolta a köztudatot. Ők a magyar nép szívében hősök, vértanuk voltak mindig, és azok is maradnak. Az aradi tizenhármak a nemzet szabadságharcának legnagyobbjai, akiknek gyalázatosan kiontott élete a Habsburg házat terheli, amit soha nem lehet jóvátenni, és amit nem szabad soha elfelejtenünk.
Orbán Éva
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-06 00:19:48, hétfő
|
| |
| |
Mosonyi György
Az Aradi 13 Vértanú
Tudja -e minden Magyar,
Hogy Aulich Lajos mit akart?
Azt akarta, mit Damjanich János,
Hogy soha ne jöjjön el "Világos"
Mit Nagy Sándor József is akart!
Hogy "Ne bántsd a magyart!"
"Ne bántsd a magyart!"
Mit gróf Vécsey Károly, hogy
Szabadság legyen a Világon!
Amiért Török Ignác harcolt, hogy
Lerázza a Habsburg sarcot.
Lahner György is küzdött bátran,
Hogy függetlenség lengjen -e hazában.
Knézics Károly hősi énje,
Nem szállt feledhetően az Égre.
Nem feledünk és esküszünk!
Mindőtökhöz hűek leszünk!
Pöltemberg Ernő is meghalt értünk,
Minden Tábornok a mi Vérünk.
Gróf Leininger Westenburg Károly
Sem mondta: kár volt,
De sújtsa átok,
Ki gyalázatot vitt reánk,- Reátok!
Kiss Ernő nagy volt a hazáért,
Mindőnkért, a múltért, a máért.
Schwedel József is hőssé lett,
Magyarok! Hogyan feledhetnének?
Dessewffy Arisztid emléke is áll,
Amíg magyarok bírnak magyar hazát.
Lázár Vilmos is hősünk marad,
Ha kap szobrot, avagy nem kap Arad!
És nem felejtünk senki mást,
Ki szolgálta, védte -e hazát.
Aki érettünk hős vérét adta.
Nézzünk Aradra! Nézzünk Aradra! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-06 00:14:15, hétfő
|
| |
| |
Orbán: a baloldal kiégett, a jobboldal cselekedni akar
2008-10-05 19:28:38 elnök
Orbán Viktor szerint a baloldali konglomerátum "szellemileg és politikailag kiégett", a jobboldal viszont tettre kész, cselekedni akar és vannak tervei, ambíciói az ország bajainak orvosolására.
A Fidesz elnöke a XIV. Polgári Gondola rendezvényén beszélt erről Budapesten szombaton.
Akik ma hatalmon vannak,azoknak egy épkézláb ötletük sincs, csak propagandaválaszaik vannak. "Kimerültek a szellemi tartalékaik, kiüresedtek az érveik, kifáradtak a szövetségeik, elpuffantak a jelmondataik, belefáradtak saját kormányzásukba, kudarcaikba, hazugságaikba, saját belső vitáikba, és talán meg is csömörlöttek azoktól. Utálnak mindent és mindenkit: az országot, egymást, bennünket, talán még egy kicsit saját magukat is" - fogalmazott. Orbán Viktor a helyzetet úgy jellemezte: "égett szag terjeng" a politikai életben.
A Fidesz elnöke hangsúlyozta: ez már nem fog sokáig tartani, az emberek érzik, hogy új korszak jön Magyarországon. "Ezt leginkább mi szimbolizáljuk ennek minden kockázatával, esélyével, és reményével" - mondta. Mire összpontosít majd az újabb polgári kormányzat Magyarországon? Orbán Viktor a "nemzeti érdekeket szem előtt tartó politikát" négy ponitban sorolta fel: - A választás szabadsága. Pillanatnyilag a parlamenti képviselőket szabadon választják a polgárok, de a parlamenti képviselők semmiféle ellenőrzést nem gyakorolhatnak a kormány fölött. "Miközben a parlament javában tárgyalja a zárszámadási törványt, a KSH közli, hogy nem stimmelnek a számok, és 450 milliárd forint hollétéről nem tudunk" - mondta Orbán Viktor.
A demokrácia intézményrendszerét helyre kell állítani, ragaszkodni kell a demokratikus vívmányokhoz, az állampolgári szabadságot biztosító, nyugati tíipusú társadalmi berendezéshez- húzta alá.
- A szociális egyensúly helyreállítása. A társadalmon belül egyensúlynak kell lenni gazdagok és szegények tekintetében, ma Magyarországon a legagzdagabb tized kilencszer több jövedelemmel rendelkezik, mint a legszegényebb tized, és ez messze meghaladja aaz europai átlagot. Ugyaniyen fontos azonban a családok, az egyes emberek egzisztenciális biztonsága: megfelelő jövedelemmel kell rendelkezniük, tudják igénybe vennik az egészségügyi szolgáltatásokat, kihasználni az oktatás során szerzett tudás nyújtotta előnyöket.
- A vállalkozó magyarok számának gyarapítása. A bajokat csak a vállalkozó szellemű emberek tudják megoldani, akik családra, tanulásra, pénzre, maguk művelésére vállalkoznak, olyasmire, aminek értéke, súly van. Ők tudják az országot kiemelni a tespedtségből.
- A védelem joga. "Többről van itt szó, mint közrendről, közbiztonságről. A mai magyar állam szétesett, a védelem jogát garantáló intézmények megszüntek létezni. Tévednek azok, akik szerint az utcán megmutatkozó erőszak budapesti jelenség. Igaz, a vidéki elkövetők nem bloggerek, és amikor végigmennek az utcán, nem radikális jobboldalnak hívják őket, de kétségkívül veszélyeztetik az ott élők mindennapi biztonságát. Sehol az állam, sehol a törvény, elszabadult a pokol.
Minél hamarabb jön egy kormány, ami nemzeti érdeknek tekinti a védelem jogát, annál hamarább tudjuk megfékezni ezeket a jelenségeket Budapest utcáin, meg a legtávolabb eső vidéki falvainkban" - fejtette ki a Fidesz elnöke. Hozzátette: a meglévő köztulajdont is védeni kell: föld és víz nem eladó, ugyanígy, az áramellátásnak is állami kézben kell maradnia. A nemzetközi széljárás kedvez most a nemzeti-polgári oldalnak - hangsúlyozta Orbán Viktor.
A nyugati hatalmak ma sokkal inkább bíznak a konzervatív kormányzásban mint korábban, tekintettel arra, hogy az "egypártrendszerek örökösei" a felemelkedő, izmosodó Oroszország felé orientálódnak - magyarázta a trendet az előadó, majd e szavakkal zárta előadását:
"A polgári oldalnak nem az a dolga, hogy megmondja az embereknek, hogyan cselekedjenek, mit akarjanak, mit válasszanak, az a dolga, hogy minden akadályt elhárítson szabad cselekvésük elől".
http://www.fideszbp20.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-06 00:05:35, hétfő
|
| |
| |
Megcsinálták. Végiggyalogolták a Gulágra hurcolt magyarok fogolyútját, az Aknaszlatina-Rahó-Aknaszlatina-Szolyva közötti 220 kilométeres távot. Az emlékmenet résztvevői egyenként kb. félmillió lépést tettek meg. Ezzel lemosták az aknaszlatinai bányászokról a hatvan évvel ezelőtti gyalázatot.
Sóbányi Imre 75 évesen gyalogolt. Szülőfaluja messze van Aknaszlatinától, Kárpátaljától. Egyetlen családtagja sem szenvedett a Gulágon. Mégis vállalta az áldozatot. 150 kilométerrel a cél előtt Imre cipője teljesen kilyukadt, bőre csontig dörzsölődött. Innentől saját talpán gyűrte a "Gulág-kilométereket". Tette zokszó és egyetlen panasz nélkül. A hatodik nap előtti éjszaka a fájdalom már nem hagyta aludni. Áldozatvállalása Aknaszlatina elhurcolt férfijaiért a szó legnemesebb értelmében mártíri.
"A Kárpátokban zokognak a fák, sírnak az anyák, mert szenvedtek a magyar fiúk és az apák" - szavalta az út alatt nem egyszer a 72 éves Názárovics-Suta József, akinek édesapja veszett a lágerben.
E két idős ember akaratereje, kitartása példa lehet a kárpátaljai magyarok számára. Ők Aknaszlatina Legendái, a magyarság hősei! Hat nap Gulágot, hat nap kárpátaljai Golgotát vállaltak a magyarságért. Köszönjük nekik. Imre bácsi, Jóska bácsi - éljetek sokáig, mert Ti vagytok a mi Óriásaink.
A Gulág-2004 emlékmenetet tinédzser fiatalok is becsülettel végigcsinálták. Köztük Nikolett, aki egyébként, ha az aknaszlatinai magyar iskola 8. osztálya tornaórára sorakozik, a sort zárja.
Kicsi a bors, de erős! Szergyuk Nikolett az iskola valódi Megasztárja. Miért? Két éve a leány focicsapat oszlopos tagja. Járási első, megyei érmes és országos bronzérmes 2004-ben. A tavaszi mártírok útja során 120 kilométert futott váltóban. A Gulág-2004 túrán vált igazi Óriássá, minden iskolás példaképévé. Kínkönnyeket hullajtott, amikor véresre járta talpát, de helytállt. Neki is jár a köszönet, s a többieknek is, akik a próbát kiállták.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-06 00:03:54, hétfő
|
| |
| |
Hihetetlen! Orbán elsőként írta alá a tarka marhák nyilatkozatát
Idézet a civilnek mondott kezdeményezés hivatalos honlapjáról:
A szervezők arra kérték a pártok képviselőit, hogy a demonstráció Nyilatkozatának aláírásán túl tartózkodjanak minden, a rendezvénnyel kapcsolatos megnyilvánulástól és tartsák tiszteletben a tüntetés civil tisztaságát.
Sajnálattal értesültünk a sajtóból, hogy Gyurcsány Ferenc mindezek ellenére, nyilatkozatot tett közzé támogatásáról. Miután ez a hír nyilvánosságra került, fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy minden parlamenti párt vezetője csatlakozott a kezdeményezéshez és aláírja a nyilatkozatot. Orbán Viktor elsőként már alá is írta a Tarka Magyar demonstrációt támogató Nyilatkozatot, de kérésünknek eleget téve ezt nem hozta nyilvánosságra, hogy bevárhassuk a többi pártvezető aláírását is.
Folytatódik hát Orbán Viktor mélyrepülése. Repülőút Tom Lantos halottas ágyához, két pofon a Gárdának, Oroszország felmérgesítése, most pedig tarka marháskodás...
tarkamagyar.blog.hu - barikád.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-06 00:01:54, hétfő
|
| |
| |
NYÍLT LEVÉL Szanyi Tibor MSZP-s országyűlési képviselőnek
a Kossuth Rádió, Vasárnapi Újság c. műsorában 2008 szeptember 28-án elhangzott nyilatkozatára.
Képviselő Úr,
Örömmel olvastam, a Hírháló 2008 szeptember 28.-i számában megjelent Kossuth Rádiónak adott nyilatkozatát, amely az alábbi gondolatokat juttatta eszembe:
- Önnel az történt, hogy kilépett jól megszokott nyugalmából, önmagára tekintett, s saját lelkébe nézve megkereste és miután megtalálta az igazi, ősi magyar jellemet most tenni akar valami maradandót önmagáért és ezáltal a hazájáért, népéért és nemzetéért, a magyarságért.
- Ön génjeibe kódolt küldetéstudatának engedelmeskedve a Szent Korona tagjához méltóan, viselkedett akkor, amikor nyilatkozatát tette.
- Az energia privatizációval kapcsolatos megnyilvánulása, jövőre vonatkozóan vállalt elkötelezettsége akár a Szent Korona misztériumában való eggyé válás modern kori példájává is válhat.
Hogy mit jelentett ez a Szent Korona misztériumában való eggyé válás, történelmünk során pl. Pázmány Péter - Bethlen Gábor korában az erre vonatkozó írást mellékelem.
Ön az én szememben Pázmány Pétert személyesíti meg, a magamfajta Bethlen Gáborokkal szemben, de szeretném, ha tudná, hogy:
"Pázmány nem azért hatalmas úr, mert kedveltje a királynak, hanem azért, mert a királyával szemben a Szent Korona akaratát képviseli."
- "Minden birtoklás gyökere a Szent Korona" - mondja Történelmi Alkotmányunk egyik alaptétele. E szerint senkinek sincs joga, a Korona tulajdonát képező, a nép létfeltételeit biztosító, olyan vagyontárgyakat, mint a termőföld, a föld méhének kincsei, gyárainkat és üzemeinket, szénhidrogén és víz készleteinket, sem idegen sem pedig magán tulajdonba adni.
Történelmi Alkotmányunk ezen alaptételének eszmeisége, szellemisége szüremlik át, nyilatkozatában akkor, amikor beismeri "a világ úgy fejlődött, hogy kiderült, ez nem volt helyes irány". (Történelmi Alkotmányunkat mellékelem)
- "Igyekszem, amennyire tőlem telik, ellenerőt kifejteni", a vízművek tervezett privatizációját megakadályozni, "sőt még arrafelé is eltudok mozdulni, hogy a korábbi privatizációkat bizonyos értelmében visszacsináljuk."
Hát rajta! Adjon a Magyarok Istene és Történelmi Alkotmányunk ellenállási záradéka, amely szerint: "A Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellenállni mindennel és mindenkivel szemben, aki a Szent Korona eszméje ellen tesz, ami a Szent Korona által megtestesített egyetemes magyar nemzet jogainak és érdekeinek sérelmét jelenti!" ehhez Önnek kitartást és erőt.
Kívánatos lenne e célkitűzések megvalósítása érdekében elvégzendő feladatokat számbavenni, felelősökhöz rendelni, határidőzni és nyilvánosságra hozni, hogy elhatározásának megvalósulását népünk, nemzetünk is nyomon követhesse.
- Gondolatai célkitűzései nem program- és nem is kormányváltó hanem rendszerváltó gondolatok. Rendszerváltásra, gyökeres rendszerváltásra van ugyanis szükség ahhoz, hogy megvalósuljanak.
Ehhez:
- Vissza kell helyezni a Koronát a közjogi méltóságába.
- Helyre kell állítani Történelmi Alkotmányunk 1949 márciusában megszakadt jogfolytonosságát.
- Ez azonnal megakadályoz minden további létfeltételeinket érintő privatizációt.
- Megoldja a korábbi - az Ön szavaival élve - privatizációk visszacsinálásának a kérdését azáltal, hogy a jogfolytonosság helyreállításával 1949 márciusáig visszamenőlegesen érvényét veszíti minden olyan nemzetközi és magánjogi megállapodás amely nem Történelmi Alkotmányunk szellemiségével összhangban köttetett.
Képviselő Úr,
Bátor kiállásáért, elkötelezettség vállalásáért, gratulálok, kitartást, erőt és egészséget kívánok.
Korra, nemre és felekezetre való tekintet nélkül váljunk eggyé a Szent Korona Misztériumában!
Üdvözlettel,
Dr. Feledy István
a Szent Korona szolgája
Szent Koronát Szolgálók Szövetsége
Koronatagság, nem valakik ellen, hanem valakikért, együtt veletek.
a Szent Korona szolgálatot teljesítő közösségek (szerveződések) Szent Korona misztériumában való eggyé válása eredményeként létrejövő pártoktól független
Új politikai erő
Mellékletek:
Szanyi Tibor MSZP-s országgyűlési képviselő Kossuth Rádió, Vasárnapi Újság c. műsorában 2008 szeptember 28-án elhangzott nyilatkozata.
Mit jelent eggyé válni a Szent Korona misztériumában (Kocsis István írása.)
Történelmi Alkotmányunk. (Oklevél formátum)
Történelmi Alkotmányunk magyarázatokkal.
Megjegyzés:
- Máig is a Szent Korona Országa vagyunk, mint ahogy ezredéven át 1944 március 19- ig a német megszállásig is voltunk.
Ezen az állapoton sem a német, sem az orosz, sem pedig a rendszerváltásnak csúfolt "módszer- ill. "gengszterváltás" sem változtatott.
- Törvényes államformánk: Királyság. Magyar Királyság, mint ahogy az elcsatolt nemzet részeinké Magyarországi Királyság.
Kényszer hatás alatt élünk köztársasági keretek között: Népünket sem a Magyar Köztársaság, sem pedig a Magyar Népköztársaság kikiáltása előtt nem kérdezték meg, hogy milyen államformában kíván élni.
- Alkotmányunk máig is a Történelmi Alkotmányunk, a Szent Korona Alkotmánya, a Szabadság Alkotmánya, nem pedig a jelenlegi alkotmánynak csúfolt "tákolmány", amely nem alkotmány, hanem következmény (szankció) nélküli "csonka" jogszabályokkal tűzdelt puszta alaptörvény csupán, amelynek legfőbb megszegője az Országgyűlés. Úgy szegik meg, ahogy akarják.
Jelenlegi Alkotmányunk a Szent Korona helyett ránk erőltetett és a Szent Korona szellemével szembenálló diktatórikus "Alkotmány".
- Ősi jogunknál fogva, mint államalapító, ill. államalkotó a Szent Korona tagja vagyunk. Nem ilyen, vagy olyan pártnak, vagy egyéb szerveződésnek, hanem a Szent Koronának. Elsősorban a Szent Koronának. A világon egyedülálló módon nálunk a tagság már eleve elrendeltetett. Nekünk ezen az alapon kell szerveződnünk, összefognunk. A Szent Korona tagság - egy kegyelmi állapot, amit azzal kaptunk, hogy a Szent Korona Tagjai vagyunk. Önmagában ez a tény már a szabadságot is jelenti egyben.
Mint a Szent Korona tagjának jogaink és kötelezettségeink nem ilyen, vagy olyan párt, vagy egyéb szerveződés értékrendjéből, hanem őseink több tízezer éves hagyományán alapuló Történelmi Alkotmányunkból fakadnak, amelynek első írásos formái a Vérszerződésben, István Intelmeiben, az Aranybullában, majd Werbőczy Háramas Könyvében öltöttek testet.
Országunk legalább három részre szakadt. MSZPsekre, FIDESZeszesekre és egyebekre. A szétszakadt részeket nem lehet sem Micsurin-kertből származó génmanipulált vörös szegfű, sem idegen Soros pénzén, idegen földön érlelt narancs, sem tulipános ládáról lopott, gyökértelenségében elhervadt virág, sem pedig a globalizáció virtuális kalitkájában röpdöső, kábítószerrel szelídített madár alatt egyesíteni.
De a magyarság legősibb értékrendjét kifejező jelkép a Szent Korona alatt még igen!
A többpártrendszer ideje lejárt. Nincs szükségünk a pártokra, mert megosztanak, gyűlöletet keltek és szembeállítanak.
Pártoktól független alapon, Szent Korona tagságunk alapján kell szerveződnünk.
Vissza kell helyeznünk a Szent Koronát közjogi méltóságába.
Helyre kell állítanunk 1944 márciusában megszakadt Történelmi Alkotmányunk Szent Korona Eszme alapján való jogfolytonosságát, amely máig is hatályos, mert nem hatálytalanítható, csak nem érvényesül.
Kétkamarás parlamentet kell létrehozni, amelyben nem "pártkatonák", hanem alulról történő kiválasztódás eredményeképpen az egyes társadalmi rétegek által hitelesnek minősített személyek kapjanak helyet.
Meg kell valósítani a Szent Koronát Szolgálók Szövetségének nemzeti programját a Gondoskodó Magyarországot, amely elvezet bennünket a Német László által álmodott Kertmagyarországba. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
2008. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
125 db bejegyzés |
| e év: |
2154 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 5019
- e Hét: 6399
- e Hónap: 7346
- e Év: 43287
|
|
|
Offline
