Regisztráció  Belépés
aranyrozmaring.blog.xfree.hu
,,-Ne legyetek kishitűek! Mert tudom, hogy ezen múlik minden." Tóth Juli
1971.03.23
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
Csángók
  2008-11-20 10:10:28, csütörtök
 
  Ferenc Imre:

Csángók

Neked mindegy hogy milyen nyelven
imádnak Uram - csak imádjanak
de nekünk nem mindegy hogy
milyen nyelven imádkozunk -
lelkünket a Te nevedben
gyarmatosítják elcsatolják
évszázadok óta
nyelvünk romlik szakadozik
drága vásznát-szövetét
idegen anyaggal
foldozgatjuk

Már nem tudjuk hogy ki vogymunk Uram
de ha a Te hasonlóságodra
teremtettél minket is
kérünk segíts hozzá egy teljesebb
egy emberibb élethez
nem kell ehhez elküldened még egyszer
egyszülött Fiadat
csupán egy papot
csupán egy tanítót küldj
Szabófalvára
Forrófalvára
kik magyarul szólnak hozzánk

Uram a nyelvünk a széthullás nyelve
a megaláztatás nyelve és a félelemé
a haldoklók nyelve a végkimúlásé
hallhatod amint zavartan szejpítünk
az avarban

Kinek az érdeke hogy általunk
egy más nemzet vallja magát híveidnek Uram
szeress minket a Szeret partján
és szabadíts meg a gonoszaktól
akik ellenünk vétkeznek

Uram a nyelvünk szétporlad szétesik
és még káromkodni sem fogunk tudni
a Te dicsőségedért!

1999. február 24.
 
 
0 komment , kategória:  Vers  
Szent Erzsébet legendája
  2008-11-19 10:15:27, szerda
 
  Kozma László
Szent Erzsébet legendája

Virágok közt akkor egy völgybe értél
Mely nem beszűkült: éppen hogy kitárult.
Ezer kehelybe kéklő, csöndes ég fért
S arany porzókon fényes napsugár gyúlt.
Harmat hullott hófehér falakra
S csengett, csengett egy kis templom harangja.

És elsimult, mint fűszálak a réten
Sok haragom, gyötrő szenvedélyem.
Vágyaimból nem maradt, csak ennyi:
Virágillat vagy harangszó lenni.
Sajgó szívvel a templomot kérdem:
Mi a neved? S ő megcsillan szerényen.

Felszenteltek Erzsébet nevére
Mert itt történt, hogy kenyeret osztott
S piros rózsa hajlott, mint a vére
Mert a kenyér a szívéből foszlott
Mikor felelt a feddő kérdésre
Mit rejtene, mit takar köténye.

Mert szétosztani számára tilos volt,
Vagyonát az utolsót is adni.
De felderült a téli táj, a hófolt
És rózsákkal kezdett sugarazni
Virággal, mely csak lélekből nyílhat
S mindent betölt a friss kenyérillat.

Mert ez történt - sohasem gondolnád!
Kenyér-illatot ontottak a rózsák
És a bimbó, pirosló temérdek
Meghasadó haja a kenyérnek.
Illatként szállt a harangszó a tájra
Zengett a völgy, Erzsébet csodája.

S akkor halkan fohászkodni kezdtem:
Kenyérillat, töltsed be a lelkem!
Mint Erzsébet, úgy adhassak én is
Mi átfut az emberek szívén is
Felderíti elesettek sorsát,
Akár kenyér-illattal a rózsák.

 
 
2 komment , kategória:  Általános  
Gyurkovics Tibor: Jézus
  2008-11-16 16:18:18, vasárnap
 
  Gyurkovics Tibor: Jézus

Jézus a szalmaszál
amibe kapaszkodunk
Jézus a szakadék
amibe lezuhanunk

Jézus a kötél
amit elengedünk
Jézus a remény
amivel emelkedünk

Jézus a hangszer
amivel megszólalunk
Jézus a zene
amit elhallgatunk

Jézus tenyér
amivel adakozunk
Jézus kenyér
amit elfogadunk

Jézus penge
ami megsebesít
Jézus gyenge
aki megerősít

Jézus hatalom
a végeken
Jézusnak odaadom
az életem

 
 
1 komment , kategória:  Általános  
Áll még a ház, ahol születtem
  2008-11-07 09:24:59, péntek
 
  Juhász Ferenc:
Áll még a ház, ahol születtem

Áll még a ház, ahol születtem,
hol anyám dajkált és szoptatott,
állnak a kéklő, görcsös szilvafák.
S fürtökben fönt a csillagok.

Két szülőm fejét a tél már behavazta.
Ha megölelnek, mint nagy fiút,
nézzük a lombot és a kicsi kertet,
s az útat, mely messze fut.

Ők szültek dalra, s a dalt már sose adnám!
Szívemből szakad és egy velem.
Ó, míg élek, zengjen énekemben:
szabadság, munka, öröm, szerelem.
 
 
1 komment , kategória:  Vers  
A leghatalmasabb
  2008-11-06 08:48:25, csütörtök
 
  Szakály Dezső
A leghatalmasabb

Nem az a leghatalmasabb,
aki ország-világ ura.
Nem az a leghatalmasabb,
aki szelek, tengerek fölött
uralkodik.
Nem az a leghatalmasabb,
akinek a legtöbb öldöklő
fegyvere van,
az sem, akinek legnagyobb
a kincse, gazdagsága,
hanem az a lehatalmasabb,
aki embert szül a világra
 
 
0 komment , kategória:  Anyáknapja  
Himnusz Szent Imre hercegről
  2008-11-05 08:45:37, szerda
 
  Himnusz Szent Imre hercegről

Nem kell néki hiúság:
csügg az igazságon.
Példa, hogy a hiúság
hogy csal e világon.

S az égi Király fia
a mienknek sarját,
így mutatva iránta
különös vonzalmát,
hogy a föld ármányai
szűz lelkét ne csalják,
elvitte, még mielőtt
szennyeink zavarnák,
örök honnal cserélve
múló birodalmát.

S nehogy egy csöpp folttal is
jegyezze a vétek,
hamar szegett fiatal
életének véget.



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Imre herceg
  2008-11-05 08:35:47, szerda
 
  Vajda János: Imre herceg

Fehérvártt királyi palotában
Hadvezérek országos vitában.
A gyülés-teremnek
Szomszédja kápolna.
Szűz szent Imre herceg
Ott imáit mondja.

Szent történetkönyv előtte nyitva;
Földi ügy, zaj őt nem háborítja.
"Tegyetek, mi tetszik,
Akármit csináltok,
Végezést nem én, majd
Az Isten hoz rátok."

Ellenség közeleg a határhoz,
Országtanács háborút határoz.
"Herceg a buzgóság
Tán elég is mára:
Veszélyben a haza,
Vezérelj csatára!"

Igy a nyers vitézek kardcsörtetve,
Szűz szent Imre herceg térdepelve:
"Mit féljek veszélytől?
Földi ország, vesszen!
Én hazám, országom
Odafönn a mennyben!"

Szent István király betegszik, vénül,
Mert nagy a bú, mely nemes szivén ül;
"Még kihal, megérem,
A nagy Árpád vére...
Vérén vett hazámnak
Bizonyos vesztére."

Vezérek, nép egy hűséget érez
A nagy Árpád fölszentelt véréhez:
Egész Magyarország
Jövendője kétes:
Szűz szent Imre herceg
Mégsem feleséges.

Hű követek járnak messze földön,
Napkeletre, háromszáz mérföldön,
Megtalálják végre
A legszebb virágot,
Amilyet a föld még
Vajmi ritkán látott.

S elviszik, remélve jót előre.
Tesznek most a végső próbakőre,
Szűz szent Imre herceg!
Most vigyázz magadra,
Hogy méltó lehess a
Nem múló javakra.

Imre herceg keze összetéve,
Elmerülve szentek szent könyvébe...
Előtte kitárul
Az örökkön élet,
Ekkor jő elébe
A legszebb kisértet.

Éj szemével, napsugár hajával,
Földi szépség pokolhatalmával,
Mondja, hogy "szeretlek!
És szerelmem örök!"
Rá szent Imre herceg:
"Távozz tőlem, ördög!"

Szép királylány, ugy, amiként jöve
Vissza is megy háromszáz mérföldre.
S az ármányos lélek
Nagyot kacag ottan:
"Ily nagy szégyenemben
Még sohase voltam!"

Száll a kétség szent István szivébe,
Könyüs szemmel föltekint az égre;
"Föláldozva ime
Árpád vére, népem...
Nemzetem Istene
Megbocsátsz-e nékem?"



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A néma Miatyánk
  2008-11-03 11:14:30, hétfő
 
  Sík Sándor

A néma Miatyánk

Hozzád, Veled, Neked,
Mondani egy utolsó éneket,
Imában ömleni Eléd,
Legutolsó, de hűséges cseléd...!
De jaj! ha nem igaz!
Szobám csupa por,
Kertem csupa gaz,
Csupa lelógó tört faág,
A templom messze, a könyv nehéz,
Ólomcsizmában toporog az ész.
És mégis, mégis, Ő van itt,
Immár tőlem el nem veszik.
Nap nap után, éj éj után
Én Téged hívlak, Miatyánk.
De mire jó
Egy lámpástalan rádió?
Hogyan szólítsam az ég Urát
Egy siketnéma Miatyánkon át,
Ha szói közül minden második
Alattomosan elrejtőzködik!
Bénult napokon, izzadt éjeken
Az értelem is értelemtelen,
Értelemtelen és imátalan, -
Magam vagyok, egészen egymagam.
De talán mégis volna valami
Helyettem hinni, vallani,
Nevemben felimádkozó
Karikás kis szentolvasó,
Egyetlen társam aki vagy,
Karikagyűrűm, el ne hagyj!
De nem hagytalak-e Téged el én,
Szómmal, amelyből kialudt a fény?
Szívemmel, amely csupa seb,
Elmémmel, amely űrnél üresebb?
S nem hagytam-e el Veled együtt Azt,
Aki az űr fölött virraszt?
Mit felelek, hisz nem tudok felelni:
Mit felelhet a Mindennek a semmi!
Akarom élni az egész hitet,
Szeretni, ahogy Isten szeret,
És bízni, bízni akarok,
Abban, amit a Krisztus hozott.
Nem érzem, nem is gondolom,
De akarom, akarom, akarom.
 
 
1 komment , kategória:  Vers  
Hallgatózó
  2008-11-03 10:16:57, hétfő
 
  A. Dezső Károly

Hallgatózó


Beszél a csend.

Sóhajt.

Suttog.

Mélyre merülve

töpreng.

Nagyokat hallgat.

Szíveddel hallgasd.
 
 
1 komment , kategória:  Vers  
Mindenszentek
  2008-11-01 10:32:58, szombat
 
  Akarva-akaratlan, ilyenkor mindenszentek táján szinte mindig eszembe jutnak
Kányádi Sándor sorai:

,,Mert a legárvább akinek

még halottai sincsenek

bora ecet könnye torma

gyertyájának is csak korma

álldogálhat egymagában

kezében egy szál virággal

mert a legárvább akinek

még halottai sincsenek."

Falun és városban,katolikus, protestáns vagy görögkeleti közösségekben november 1-jén
(esetleg 2-án is) halottainkra emlékezünk.
A sírok rendbetétele,a sok virág, gyertyák: tiszteletadás az elhunytak emlékének.

Bár régebben is szokás volt, hogy az egyházak elhunyt híveikért bizonyos napokon miséztek, imádkoztak, a keresztény világ meghatározott ünnepnapjává, a halottak napjává bencés kezdeményezésre a XI. században tették meg november 2-át.
998-ban a clunyi monostor apátja, Odila a Benedek-rend minden kolostorában ünnepi miséket rendelt el a halottak lelki üdvéért. Ezt a gyakorlatot terjesztették ki később a pápák az egész egyházra. Eredetileg azoknak a halottaknak az ünnepe volt, akikről a naptár nem emlékezik meg, erre utal november 1-jének az elnevezése is: mindenszentek.
 
 
1 komment , kategória:  Általános  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
2008.10 2008. November 2008.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 12 db bejegyzés
e év: 348 db bejegyzés
Összes: 951 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 0
  • e Hét: 518
  • e Hónap: 2331
  • e Év: 35656
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.