Regisztráció  Belépés
irmus.blog.xfree.hu
"Az élet nem arról szól hogy várjuk a vihar elvonulását, hanem arról hogy megtanuljuk hogyan kell táncolni az esőben." Tóthné Irmus
1962.08.06
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/24 oldal   Bejegyzések száma: 230 
Engedd, hogy Szeressen az Iste
  2008-11-30 20:19:03, vasárnap
 
  Engedd, hogy Szeressen az Isten!...

Engedd, hogy Szeressen az Isten!
- ne zárd el Szívedet, se Lelked,
mert a kezeit felénk nyújtja
féltőn - hiszen Ő a Teremtőnk.
*
Engedd, hogy Szeressen az Isten!
- mint a levegő az atomjait,
mint az izzó tűz a lángjait,
mint a Földanyánk virágait.
*
Engedd, hogy Szeressen az Isten!
- mint a tenger a vízcseppjeit,
mint a Napunk a sugarait,
mint a búza a terméseit.
*
Engedd, hogy Szeressen az Isten!
- mint a éber sas fiókáit,
mint a farkas a kiskölykeit,
mint a hegycsúcs a kőszikláit.
*
Engedd, hogy Szeressen az Isten!
mint az anya a gyermekeit,
mint az apa a Szeretteit,
mint hű Krisztus a testvéreit.
*
Engedd, hogy Szeressen az Isten!
- hiszen Ő feláldozta Fiát,
búsult érettünk, tetteinkért,
végre tárjuk ki Szíveinket.
*
Itt van a Szentlélek már köztünk,
Jézusunk jövel, - jöjj el! - kérünk.
Csendül dala az Angyaloknak,
Isten Mennyei kórusának.
*
Engedd, hogy Szeressen az Isten!
*
K. T.
2006. 12. 08.
 
 
0 komment , kategória:  Advent, Karácsony  
Adventben
  2008-11-30 19:54:38, vasárnap
 
 


Paksy Gáspár: Adventben

Már én a földnek szolgaláncát
Erős karokkal szétzúzom,
Feléd esengve tiszta hévvel,
Sóvárgó vággyal, Jézusom!

Látom kigyúlni napkeletről
Királyok fényes csillagát,
Komor felhőkön, bús homályon
Mennyország fénye csillan át.

Sötét, kietlen éjtszakákon
Kicsiny bölcsödről álmodom,
Sokszor merengek égi kéjjel
Mosolygó kisded-arcodon.

A boldogság regéje lágyan,
Szellők szárnyán susog felém,
Sokszor tünődöm holdas este
Az angyalok szép énekén.

Vigasztalódva nézhetem már
A nagy világot, bár sötét;
Egekből áradt üdv sugára
Oszlatni kezdi bús ködét.

Szívem keservét, régi búját
Örök reménnyel altatom,
A kétség, csüggedés borúján
Raráté sír föl ajkamon.

Az irgalom nagy Istenéhez
Gyakorta szárnyal hő imám,
Mert lelkem e csalárd időknek
Megváltót, üdvöt, fényt kíván!
 
 
0 komment , kategória:  Advent, Karácsony  
Benne van múltunk, jövőnk
  2008-11-30 19:41:18, vasárnap
 
 


Benne van múltunk, jövőnk

Benne van múltunk, jövőnk,
benne bízik szívünk,
benne nyert áldást a Föld,
benne él reményünk.

Két ezredév tengerén hajt a szél,
de újra eljön dicsőségben
Ő, ki minden fagyott szívbe
rügyfakasztó hajnalt ígér.

Ha eljön Ő, letörli könnyes két szemünk,
nem álmodom, hiszen a tűz itt van velünk.
Vigasztaló, reményt adó Lélek hozz békét nekünk,
Ó, a béke ezredét hozd el nekünk!

Kialvó mécs, hamvadó,
gyönge láng életünk,
Miként a szél tépte nád,
porba hull nemzetünk.

Legyen bár éj, hogyha Ő ránk talál,
A hajló nádszál új erőt kap,
Mind kigyúl az alvó csillag
S pásztorához megtér a nyáj.

Hiszem, hogy fénybe ér a árny,
hiszem, hogy győz a szivárvány,
hiszem, hogy nem nyel el a szürke óceán.
A hajnal vár!

Ha eljön Ő, letörli könnyes két szemünk,
nem álmodom, hiszen a tűz itt van velünk.
Vigasztaló, reményt adó Lélek hozz békét nekünk,
Ó, a béke ezredét hozd el nekünk!
 
 
0 komment , kategória:  Advent, Karácsony  
Adventi várakozás
  2008-11-30 17:25:51, vasárnap
 
 


Csanád Béla: Adventi várakozás

Legszebb idő a várakozás
A gyermek ideje.
Közel a néma tenger
beszédes mormolása,
a megváltó ígéret
próféta moraja,
a titkok áradása.
Mégis oly ismeretlen,
hogy küzdeni kell érte,
szenvedni és siratni,
hogy végre megszülessen.
 
 
0 komment , kategória:  Advent, Karácsony  
Várakozás
  2008-11-30 17:10:47, vasárnap
 
 


Siklós József: Várakozás

Sötét még kinn a világ.
Csillag se jelzi a hajnalt.
Hideg és nyirkos a köd,
Sáros az út, mégis elindulsz.
Hív a harang.
Körülvesznek az árnyak,
Félve dobban a szív,
De te bízva tudod,
Neked semmi sem árthat.
Halotti csendben alszik a föld,
Csak benned gyúl ki a fény
S imába simul a szívedben a vágy
A Gyermek után,
Akire vár tudva, tudatlan
Mind az egész nélküle árva világ.
Te nem alszod át a csodát,
Jókor elindulsz.
Látni fogod, hogy felkel a csillag,
Virrasztva várakozók fénye, reménye.
Csóvája beborítja a földet,
Hol napnál ragyogóbb, melegebb
Szív születik. Eljön a Gyermek
S hozza magával a mennyet.
Hódolva, térdreborulva fogadd,
S mint egykoron anyja
Óvja, ölelje imád,
Kit tudva, tudatlan annyira vár
E nélküle árva világ.
Gyenge Ádám
(Hozsannázó napok, III/16
 
 
0 komment , kategória:  Advent, Karácsony  
Adventi örvendezés
  2008-11-30 10:15:22, vasárnap
 
 


Fejes Ádám: Adventi örvendezés

Utaidat vágyva kerestem,
S utaid megtaláltak engem.
Csodáidat látni akartam,
S ámulok rajtuk szakadatlan.
Titkaidat bogoztam egyre,
S most, mint gyermek az egyszeregyre,
úgy nézek rájuk, dicsekedvén,
ujjong szívem kegyelmed kedvén;
mert szereteted egyszerűség,
irgalmasságod csupa hűség,
s egy értelme van a keresztnek:
hogy megkerestek és szeretnek!
Hát hirdetem, hogy útja száz van
minden szívhez a nagyvilágban,
keresni kell és rátalálni ma,
akinek Ő a vágya álma;
kinek batyuja az a ,,nincsen",
megtalálja a gazdag Isten.
 
 
1 komment , kategória:  Advent, Karácsony  
A szívem
  2008-11-30 10:13:02, vasárnap
 
  A szívem
fényszivárványokon vidult
gondtalannak hitt
egyszerű sorsom
angyalként éltem
hegyen-halmon túl
mígnem egy napon
lassú derengésbe
szerelmes szívverésed
véltem hallani...
életre keltek
sziporkás álmaim
újjászületett bennem
az őrjítő vágy
éltem.. s a kimondott
gyönyörű gondolat
színesebb volt,
mint maga az élet
törékeny szárnyaimat
véresre téptem
tengerbe dobtam
nem kellenek
mit érnék én angyali létben
ha nem lehetsz enyém
s nem lehet tied
egész életem?
öleléseden kívül
semmit sem akarok
vagy Neked élek
vagy Nélküled meghalok!

 
 
0 komment , kategória:  Verses  
Egy angyal utazása
  2008-11-30 10:12:13, vasárnap
 
  Egy angyal utazása

Csak ködöt látó angyal voltam,
Apró megrepedezett szárnyakkal
Járás-, de nem lebegésképtelen...
Fagyott mosollyal hagyott itt engem
Az anyag kegyetlen seregének ördöge,
Ledermedve a sarokban, lenn
Kapaszkodva egy hamutál peremébe
Rángatott a kabátom ujja
Mélyen fúrtam kezeimet egy illúzióba
Hinni akartam abban...
Hullámokban tört rám a hallucináció
Lazán kergettek az álmok
És rámdőlő mosolygó oszlopok
Nevető lépteidben a búcsúd..
Egyedüli a letargia, a fájdalom
És hulló könnyeimet nyelve,
Mint tétovázó állok már
Felállított a tudatom
Amivel hagy még élni a hit
A foglya vagyok..
Nem adhatom a
Véremben csorgó sápadt hangulatot
Szorítom magamhoz,
Ölelem az érzelmeket...
Nyelvem alatt egy könnyű kis pehely...
 
 
0 komment , kategória:  Verses  
A télnek közelgetése
  2008-11-30 10:11:08, vasárnap
 
 


Barcsay Ábrahám: A télnek közelgetése

Északi szeleknek süvöltő zúgása,
Halovány erdőknek levele hullása
Jelentik, hogy nincs már ősznek maradása,
És hogy télre hajlik esztendő forgása.

Hideg ködök ülnek bércek tetejére,
Hóharmatok szállnak rétek zöldségére,
Pán siet telelő barlang fenekére
S sziklás tanyájának nyugovó helyére.

Nyögő Driadesek bujdosva lézengnek,
Tiszta patakokat mindenütt keresnek,
De mulató helyet sehol se lelhetnek,
Ők is majd menedékhelyekben rejteznek.

Az ősz búcsút vévén szőlőhelyeinkről,
Utolsó koszorút fon még kertjeinkről,
S nem lévén mit gyűjtsön meddő mezeinkről,
Könnyes szemmel indul puszta völgyeinkről.

A tél pedig ülvén jeges fellegekre,
Elébb birodalmát terjeszti hegyekre,
Onnét fagyot küldvén lapályos térekre,
Halált látszik hozni egész természetre.

E változás képe rövid életünknek,
Melyben végét érvén hanyatló őszünknek,
Hó fedi tetejét fonnyadott fejünknek,
S meghűl minden része aggott tetemünknek.

Alig emlékezünk tavasz rózsáiról
S múlt nyáron aratott mezők kalásziról,
Csak álmodunk éltünk legszebb napjairól,
Midőn csókot szedünk Chloris ajakirul.

De mely kínos árnyék bágyasztja lelkemet?
Múlt idő s jövendők fárasztják elmémet,
Mert ha megvizsgálom valóban szívemet,
Csak a jelenvaló tészi életemet
 
 
0 komment , kategória:  Verses  
Idézetek
  2008-11-30 09:57:28, vasárnap
 
  ,,Minden, de minden: a hatalmas égbolt, a ragyogó Nap, a tündöklő
Hold, a szikrázó csillagok, a suhanó felhők, a fénylő sziklák, a végtelenbe
ringó erdők és mezők, az égig érő fák, valamennyi
pompázó virág, a tengerek, folyók, helyipatakok és csermelyek,
s az összes ember érted született, ahogy te is miattuk jöttél a földre."
Tatiosz
________________________________________

,,Mindent bearanyozni: a reggelt, a nappalt, az éjszakát;
mindent megérteni: az embert és sorsát;
mindent jobbá tenni: önmagunkat, és általunk a világot."
Tatiosz
_________________________________________

"A természet gyöngéden beoltotta az emberbe az élet szeretetét, az állatok szeretetét,
az ember szeretetét, az igazság szeretetét.
De megtalálhatod mindezek ellenkezőjét is a világban: az élet megvetését,
az állatok gyűlöletét, az ember lenézését és az igazság eltiprását.
A világot könnyebb irányítani, mint az emberi szívet.
Aki pedig szívét képes megtölteni szeretettel, a legtöbbet tette a világért, amit ember tehet. "
Tatiosz
 
 
0 komment , kategória:  Tátiosz  
     1/24 oldal   Bejegyzések száma: 230 
2008.10 2008. November 2008.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 230 db bejegyzés
e év: 1578 db bejegyzés
Összes: 8412 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1495
  • e Hét: 1495
  • e Hónap: 23922
  • e Év: 470785
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.