|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
|
|
2008-11-01 19:07:04, szombat
|
| |
| |
Ne sírj azért, mert szeretsz!
A halál nem jelent semmit.
Csupán átmentem a másik oldalra.
Az maradtam, aki vagyok, és te is önmagad vagy.
Akik egymáséi voltunk, azok vagyunk mindörökre.
Úgy szólíts, azon a néven, ahogy mindig hívtál!
Beszélj velem, ahogy mindig szoktál, ne keress új szavakat!
Ne fordulj felém ünnepélyes, szomorú arccal,
folytasd kacagásod, nevessünk együtt, mint mindig tettük!
Gondolj rám, kérj, mosolyogj rám, szólits!
Hangozzék a nevem házunkban, ahogy mindig is hallható volt,
ne árnyékolja be távolságtartó pátosz!
Az élet ma is olyan, mint volt, ma sem más.
A fonalat nem vágta el semmi,
miért lennék a gondolataidon kívül...
Csak mert szemed most nem lát engem,
nem vagyok messze, ne gondold.
Az út másik oldalán vagyok, lásd, jól van minden.
Meg fogod találni a lelkemet és benne egész letisztult,
szép, gyöngéd szeretetemet.
Kérlek, légy szíves... ha lehet, töröld le könnyeidet,
és ne sírj azért, mert annyira szeretsz...
(Szent Ágoston) |
|
| |
|
1 komment
, kategória: Versek,idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-11-01 19:01:51, szombat
|
| |
| |
Én a magas égre néztem, önzőn,
s nem láttam, hogy itt a földön
kihunyni készül egy gyertya-láng.
Apám elment, s ott a sírnál,
ahonnan mégegyszer visszanézett,
sírtam, s nem gondoltam semmi szépet.
Most az idő már új lapot nyitott,
s a szavak miket számba adott,
megértek talán, hogy formát öltsenek.
Apu, most elmondom Neked,
amit úgyis tudtál, bízom benne,
bár nem volt szavakba öntve,
hogy erős karó voltál nékem
sorsom orkános szelében.
Hajóm alatt Te voltál a hullám,
s árbócomon a vitorla,
mi sérült életemet gyengéden
biztonsás partra sodorta.
Fészek voltál, ahová vissza-szállhatott
lelkem, ez az örök vándorló madár,
s röptettél, mikor hivott a látóhatár.
Nem kérdeztem meg soha Tőled,
hogy beváltottam-e reményeidet,
mikor kóborlásaimra idulva
arcomra csókoltál útlevelet.
Nem mondtam el soha, mit álmodtam,
pedig álmaimat is Tőled kaptam,
most már tudom, mert úgy váltak valóra
mintha abban is a Te kezed volna.
Most felnézek, és kinyitom az eget
még egy percre, hogy elmonjam Neked,
hogy megnyugtassalak, nem vagyok árva,
mert itt vagy velem, a lelkembe zárva,
s most én őrizlek, védelek,
míg felettem is elszállnak a hűtlen évek.
S mielőtt bezárulna az ég,
még két szót felkiálltanék,
mit ritkán mondtam, azután elengedlek:
Apu, szeretlek!
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Versek,idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-11-01 18:56:51, szombat
|
| |
| |
Mint magányos
Vénember
Kószál az ősz
A sírok között.
Vállán ködfátyol,
Mint királyi
Palást lebeg.
Fájdalmas csókja
Az ablaküvegen
Izzik, és lassan
Csordogálva
Könnyé lesz.
Hang sem szól
Az avar zizzen,
Miközben
Árnyak suhannak
A fázós éj hajnalán.
Csak a krizantém
Vakít fehéren,
Mint élő virág.
Letépve dísz lesz,
Holnapután
A holtak asztalán.
Vállamra száll,
Nekem is a köd,
Mint óriás szürke
Ólom madár.
Befogja szemem
Alig látok már.
Márványlapok
Rajta nevek,
Élt, s meghalt,
Mert született.
Ismerősök,
Idegenek.
Ismeretlen
Apám is,
Az,
Ki itt fekszik.
Nem maradt
Róla emlékem
Ez minden
Kincsem.
E márványlap,
Min dideregve
Remeg
A sosem múló
Fájdalmam.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-11-01 18:48:33, szombat
|
| |
| |
Halotti beszéd/Kosztolányi/
Látjátok feleim, egyszerre meghalt
és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.
Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,
csak szív, a mi szivünkhöz közel álló.
De nincs már.
Akár a föld.
Jaj, összedőlt
a kincstár.
Okuljatok mindannyian e példán.
Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Nem élt belőle több és most sem él,
s mint fán se nő egyforma két levél,
a nagy időn se lesz hozzá hasonló.
Nézzétek e főt, ez összeomló,
kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz,
mely a kimondhatatlan ködbe vész
kővé meredve,
mint egy ereklye,
s rá ékírással van karcolva ritka,
egyetlen életének ősi titka.
Akárki is volt ő, de fény, de hő volt.
Mindenki tudta és hirdette: ő volt.
Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt,
s szólt, ajka melyet mostan lepecsételt
a csönd, s ahogy zengett fülünkbe hangja,
mint vízbe süllyedt templomok harangja
a mélybe lenn, s ahogy azt mondta nemrég:
"Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék",
vagy bort ivott és boldogan meredt a
kezében égő, olcsó cigaretta
füstjére, és futott, telefonált,
és szőtte álmát, mint színes fonált:
a homlokán feltündökölt a jegy,
hogy milliók közt az egyetlenegy.
Keresheted őt, nem leled, hiába,
se itt, se Fokföldön, se Ázsiába,a
múltba sem és a gazdag jövőben
akárki megszülethet már, csak ő nem.
Többé soha
nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya.
Szegény a forgandó tündér szerencse,
hogy e csodát újólag megteremtse.
Édes barátaim, olyan ez éppen,
mint az az ember ottan a mesében.
Az élet egyszer csak őrája gondolt,
mi meg mesélni kezdtünk róla: "Hol volt...",
majd rázuhant a mázsás, szörnyü mennybolt,
s mi ezt meséljük róla sírva: "Nem volt...
"Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-néma szobra.
Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kosztolányi Dezső |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-11-01 10:08:54, szombat
|
| |
| |
Az adás és az elfogadás után a szeretet iskolájának talán legnehezebb tantárgya az elengedés művészete. Elengedni mindent és mindenkit, akiket valaha szerettünk, és hinni, hogy a lélek szabadságában örökre együtt maradunk.
Simon András
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Versek,idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-11-01 09:22:51, szombat
|
| |
| |
" Ó hányszor kell a sírra néznünk, Hogy vigasztaljuk önmagunk,Dobjuk el a tettető álcát: Ma ünnep van, ma sírhatunk." |
|
| |
|
1 komment
, kategória: Versek,idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-11-01 09:15:27, szombat
|
| |
| |
"Ez a gyertya most érted égjen, Ki fent laksz már a magas égben. Ki vigyázol rám onnan fentről, S lelkemhez szólsz a végtelenből. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek,idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
2008. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
130 db bejegyzés |
| e év: |
2177 db bejegyzés |
| Összes: |
12857 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 316
- e Hét: 1462
- e Hónap: 2560
- e Év: 28688
|
|
|
Offline
