|
2008-11-21 21:41:15, péntek
|
| |
| |
Ma délelőtt egy könyvön dolgoztam, aztán négy tő szőlőt elültettem. Dolgoztam kicsit a fidesz újságon is. Csepergett az eső, később rákezdett. Elkészült a szél-járás folyóirat,ezért mentünk el Tomival Győrbe a nyomdába.
Szép lett, az előbb vitt el Szlovákiába Görföl 150 példányt. Aztán megnéztem a leveleimet, s meglepve láttam, hogy a saját oldalamra, ahol jórészt versek vannak föltéve, három ordenáré bejegyzés érkezett. Ocsmány, és undorító. Ezeket töröltem, s letiltottam a hozzászólásokat.
Nem lepődtem meg igazán, a névtelen növényi szinten élők itt vannak köztünk, a bátrak.
A héten kaptam névtelen levelet is (szoktam), ahol mindennek elmodott egy bátor ember. Postabélyeget is nyalt rá.
Elolvasta a Mosonvármegye új számát (analfabéták miért kísérleteznek ezzel?) és mindennek elnevezett (a fasszopó a gyengébb ocsmányságok közé tartozott), mert a szocialisták helyi vezetőjével is volt egy interjú a Mosonvármegyében. A vicc az, hogy egy darabig nem is értettem, hogy mi miatt akadt ki a nyomorult.
Azt már észre sem vette, hogy Wittner Mari volt a címlapon, s vele is volt egy nagy interjú.
Hiába, a világ nem változik. A förtelmes emberek bátorsága (név nélkül persze) meglehetősen undorít.
Én mindig, minden cikkemet aláírok. Öreg vagyok már, azon gondolkoztam, hogy miért erősödtek föl ezek a "bátor" támadások ellenem.
Félnek tőlem.
De miért?
Az is melepett, hogy ma 3/4 10-ig 113-man olvastak bele a blogomba.
Kicsit szokatlan. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
