|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2008-11-03 18:42:24, hétfő
|
|
|
Satchitananda
A csend az örökkévalóság, mert az örökkévalóságban csend van,
mely a nyugalom és béke harmóniájának boldogsága.
A csend az örökkévalóságot betöltő tökéletes boldogság.
Ha ezt el akarjuk érni, akkor ne gondoljunk csak külső, fizikai,
azaz testi csendre, mely mulandó, mint maga az anyagi lét,
hanem a lélek békéjének a harmóniájára. Mert hiába keressük fel
az erdők vagy akár a világ legelrejtettebb magányát, mit sem ér
a környezetnek a legteljesebb csendje sem, ha a lelket békétlenség,
kínzó vágyakozások, nyugtalanító szomjúságai epesztik.
* * *
Az ember, ha a magányt felkeresi és a külvilág iránt érzéketlenné,
süketté és vakká lesz,
meghallja azt a hangot, amely belül a lélekben szól
és melyet körülötte a csend kifejez.
Mert a csend beszél.
A csendben születnek a legszebb gondolatok.
A csendben nincsenek vágyak,
és ahol nincs vágyódás, ott nyugalom és béke van.
A csend első három hangja: Legyél vágytalan,
melyből fakad a megelégedettség,
ami viszont harmóniára vezet.
Aki a külvilág iránt a teljes érzéketlenséget ha csak
néhány órára is megszerzi,
az vele együtt megszerzi a csendet,
melyben a lélek megpihen és vágytalanságában
meg elégedetten éli a csend boldogító harmóniáját.
(Forrás: Satchitananda, A csend, 1931.)
Link |
|
|
0 komment
, kategória: Idézetek |
|
|
|
|
|
2008-11-03 15:56:00, hétfő
|
|
|
A görögdinnye legendája.
Réges-régen, a Hung Vuong dinasztia uralkodása idején élt egy hét éves fiúcska, akit Mai An-Tiem-nek hívtak. Idegen volt és árva. Valamikor egy kereskedelmi hajóval ért partot. Hung Vuong király éppen a kikötőben sétált, amikor a kisfiút kitették a hajóból. Az uralkodó meghatottan nézte az árva fiút, és elhatározta, hogy befogadja országába. Királyságába vitte, és alattvalói közé fogadta. Ahogy az idő haladt, a fiúcska felcseperedett. Erős, tisztességes és ügyes fiatalember lett belőle. An-Tiem mindezeken felül nagyon okos is volt. Mindent, amivel csak találkozott, alaposan megjegyzett, és jól visszaemlékezett később mindenre. Hung Vuong király nagyon, de nagyon megszerette. Kinevezte An-Tiem-et egyik előkelő mandarinjává, és segített neki gyönyörű szép feleséget találni.
An-Tiem és felesége határtalan boldogságban éltek Hung Vuong király birodalmában. Mindketten egészségesek voltak, és a király kegyeinek köszönhetően végtelen gazdagságban volt részük. Az emberek csodálták és megbecsülték okosságáért és erényeiért, mindenféle ajándékokkal halmozták el. Végül vagyona oly mértékben gyarapodott, hogy ő lett a király után a leggazdagabb ember a birodalomban. Szégyellte azonban, hogy csak egy árva, idegen fiúként került az országba, és egyre gyakrabban mondogatta feleségének, de más embereknek is, ha kérdezték, hogy vagyona és gazdagsága egyaránt elődeitől származik. Szerencsés volt, nem függött senkitől, és nem fordult soha senkihez segítségért.
Amikor Hung Vuong király meghallotta An-Tiem elődei gazdagságával kérkedő szavait, egyszerre dühös és szomorú lett. Úgy látszott, An-Tiem elfelejtette a király jóságát, szeretetét és segítségét abból az időből, amikor ő még csak egy árva fiú volt. Olyan dühössé vált, hogy haragjában a következőket mondta. "Az az alattvaló, aki túlságosan kérkedő, és nem ismeri már meg urát és segítőjét, aki nem hálás azért, amivé lett, nem érdemli meg, hogy királyságomban éljen!"
Mérgében a király parancsot adott, hogy An-Tiem minden vagyonát kobozzák el, és száműzzék őt feleségével együtt egy távoli, néptelen, homokos szigetre. A király azonban attól tartva, hogy An-Tiem és felesége rövid időn belül éhen hal a szigeten, engedélyezte, hogy magukkal vigyenek három-négy hónapra elegendő élelmiszert is.
An-Tiem felesége nagyon félt egyedül a sivár szigeten, és nap, mint nap sírva emlékezett egykori boldog gazdagságukra. An-Tiem azonban bizakodva mondogatta feleségének: "Isten adott nekünk életet, adni fog nekünk ételt is...".
Nemsokára egy hófehér daru repült be nyugat felől a szigetre, és egy kis dombocska tetején szállt le. Mialatt a dombtetőn állt, harsányan kiáltott néhányat, és ekkor több görögdinnye mag esett ki a csőréből. Ezt látva, An-Tiem feleségének szívébe még nagyobb aggodalom és félelem költözött. Azt hitte, ez valami nagyon különös, nagyon rossz jel. A férfi azonban, asszonya aggodalmas gondolatai ellenére rendkívül nyugodt volt. Már azon gondolkodott, hogyan tudná hasznukra fordítani az erre tévedt madár által elhullajtott magvakat. Szerette volna megnyugtatni feleségét is, ezért mosolyogva így szólt hozzá: "Amit most láttál, nem rossz előjel, hanem inkább étel, melyet az Isteni gond viselés küldött hozzánk!"
Múltak a napok, és az An-Tiem által gondosan elültetett a magvak csírázni kezdtek. Hamarosan akkora indás növényekké nőttek, hogy azok elborították a kis dombot. Az ismeretlen növényeken sok, nagy és különleges gyümölcs termett. An-Tiem levett egyet, felvágta, és megkóstolta. Nagyon édesnek és frissítő ízűnek találta. Megette, és adott egy másikat a feleségének is. Azonban nem tudta a gyümölcs nevét. Visszaemlékezett a darura, aki a sziget nyugati részéből érkezett a homokos dombocskára, és a gyümölcsöt Tay Qua-nak (gyümölcs a nyugati részről) nevezte el. Most már tudjuk, hogy ez a görögdinnye volt. An-Tiem elkezdte művelni a dombocska környékét, és hónapról hónapra egyre nagyobb területet vont művelés alá. Munkájának eredményeként sokkal több görögdinnyét termesztett, mint amennyit ketten meg tudtak volna enni. An-Tiem megmutatta a furcsa gyümölcsöt a sziget környéki halászoknak, akiknek szintén ízlett a frissítő eledel. Elkezdték hát csereberélni különböző szerszámaikat és más élelmiszereiket dinnyére.
Az érdekes gyümölcs híre eljutott a környékbeli, majd a távolabbi szigetekre is, ahonnan még nagyobb, kereskedelmi hajókkal is jöttek emberek An-Tiem gyümölcseiért. Aztán elkezdték termeszteni a környéken máshol is. Az emberek gyorsan megszerették a görögdinnyét, és elnevezték a találékony An-Tiem-et és újra mosolygós feleségét Tay Qua Phu Mau-nak, vagyis a Tay Qua Szüleinek.
Ezalatt az idő alatt Hung Vuong király birodalmában a királynak nagyon hiányzott egykori tanácsadója, An-Tiem. Régóta nem hallott semmi hírt felőlük, és komolyan aggódott miattuk. Egy szép napon arra kérte hűséges embereit, hogy menjenek el a szigetre, és nézzék meg, él-e még An-Tiem és felesége, tudakolják meg, mi történt velük. A király emberei elindultak a távoli szigetre, de már menet közben sokat hallottak egy különleges gyümölcsről, melyet a nép Tay Qua-nak nevezett, és már nagyon sok helyen termesztették. Amikor a szigetre értek, meglepetten látták, hogy An-Tiem és felesége él, jól vannak, és a Tay Qua nevű gyümölcsöt ők terjesztettek el az emberek között. A király küldöncei visszatértek a palotába, és mindent, amit láttak, hallottak részletesen elmeséltek Hung Vuong királynak. Az uralkodó nagyon megörült a jó híreknek. Sajnálkozott, hogy így félreismerte An-Tiem-et, és így szólt: "An-Tiem valóban igazat mondott. A reménytelennek látszó helyzetben is feltalálta magát annak segítségével, amit az elődeitől kapott. Ügyessége, leleményessége, erényei valóban őseitől származnak.". Ezután a király parancsot adott embereinek, hogy kérjék meg An-Tiem-et és feleségét, hogy térjenek vissza udvarába. A küldöncök visszatértek a távoli szigetre, hogy átadják An-Tiem-nek a király üzenetét. A sziget csendjében élő férfi nagy örömmel hallotta, hogy az uralkodó megbocsátott hálátlan szavaiért, és feleségével együtt hajóra szállt, hogy újra a királyi udvarban éljen. Visszatérésük örömére a király ünnepi lakomát rendezett, ahol az édes görögdinnye feltálalása után visszaadta neki a mandarin rangot. Azt a helyet pedig, ahol An-Tiem és felesége éltek, An-Tiem Chau Sa-nak nevezte el. A király sokáig emlékezett még a nevezetes dinnyére, és a gyümölcsöt, melyet Tay Qua néven hagyott, rendszerint nagyobb ünnepeken, fesztiválokon szolgálták fel. Különösen azokon az ünnepeken népszerű még ma is, melyeken az emberek őseik emlékeinek adóznak nagy tisztelettel.
(Forrás:Dr. Gion Gábor - Vietnami mesék, legendák)
|
|
|
0 komment
, kategória: Írások |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2008. November
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
113 db bejegyzés |
e év: |
1148 db bejegyzés |
Összes: |
32631 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Általános (1199)
- Belső kör (5)
- Család (0)
- Munka (0)
- Haverok (0)
- Iskola (0)
- Advent,Karácsony, Újév, Húsvét (1166)
- Áldások, imák, Istenes versek (347)
- Állatok (44)
- Angelisz Irini (80)
- Angyal,Isten vers,videó,idézet (132)
- Angyali üzenet Pusztai Orsitól (892)
- Angyali üzenetek (1041)
- Angyali üzenetek 2 (4)
- Angyalok, angyalos történetek (140)
- Anyák napja (35)
- Anyák napja (167)
- Ara Rauch írásai, versei (20)
- Aranyosi Ervin versei (30)
- Athéna görögországi élményei (2)
- Athéna versei, gondolatai (32)
- Atya, Jézus és Mária üzenetei (20)
- Az Élet Kiskönyve (19)
- Bagi László /Hezekiah versei (20)
- Bálint gazda (5)
- Barátság (272)
- Benmar - Szabó Balázs versei (20)
- Blogtársaktól kaptam 1 (134)
- Blogtársaktól kaptam 2 (41)
- Bodré Anikó versei (8)
- Bölcsességek - gondolatok (69)
- Ch-ás szerzők versei (37)
- Csabai Lajos versei (15)
- Egészség (590)
- Égi jelenségek, érdekességek (3)
- Égi üzenetek (24)
- Egyéb ünnepek, jeles napok (870)
- Ehető virágok és receptek (21)
- Emlékezés (82)
- Ezoterikus (284)
- Fényörvény: üzenetek-tanítások (31)
- Filmek (17)
- Francoise versei (12)
- Fullos szerzők versei, írásai (124)
- Gitka(Szomorúfűz) (11)
- Gyógyító kövek, kristályok (50)
- Haiku, Zen versek (52)
- Hetet (414)
- Heti útravaló - Müller Péter (339)
- Hétvégét (393)
- Hónapok, hónapokról versek (1248)
- Horoszkópok (19)
- Humoros, vicces (21)
- Idézetek (948)
- Írások (310)
- Jó éjszakát! (809)
- Jó reggelt! (7)
- Jókívánság (40)
- Kamarás Klára versei (50)
- Kedvenc énekesek (12)
- Kellemes délutánt! (11)
- Komáromi János (Koma) versei (74)
- Kormányos Sándor versei (15)
- Krancz Béla versei (9)
- Kryon (55)
- Kun Magdolna versei (23)
- Könyvek (38)
- Lengyel Jolán versei (13)
- Másik világ, Hathorok üzenetei (6)
- Meditációk (38)
- Nagy Krisztina, Krancz Béla (27)
- Nemzeti ünnep (161)
- Pps-ek (3)
- Puskás Kolozsvári F. versei (2)
- Receptek - befőzés, mélyhűtés (74)
- Receptek - görög és balkáni (13)
- Receptek - savanyúság eltevése (20)
- Receptek, írások - vegyes (792)
- Receptek-főzelékek, lecsók, (192)
- Receptek-halas (184)
- Receptek-húsmentes ételek (1202)
- Receptek-húsos (1394)
- Receptek-ital,szörp,gyümölcs (129)
- Receptek-levesek (1399)
- Receptek-menük (388)
- Receptek-sütemények-desszertek (1309)
- Receptek-tésztafélék,szendvics (1048)
- Receptek:saláta,hidegtál,egyéb (514)
- Reiki (5)
- Saját készítésű videók (88)
- Seherezádé (152)
- Seneca (32)
- Szapphó (47)
- Szép estét! (154)
- Szép képek (34)
- Szép napot, vasárnapot! (142)
- Szerelem, boldogság (926)
- Szeretet (404)
- Szeretet írások (220)
- Szily Nóra riportjai (121)
- Táltos témák (24)
- Táncok története (24)
- Tanítások-Üzenetek-Írások (195)
- Tatiosz (280)
- Tokaji Márton versei (52)
- Tóth Juli versei (36)
- Tóth Tiborné-Hajnalka versei (3)
- Vegyes receptek (22)
- Vén Muskétás versek, írások (474)
- Vénusz Kódex (12)
- Versek (3006)
- Versek videókon (6)
- Versek, képek reggeltől-estig (121)
- Versek, képek tavasztól-télig (1079)
- Verses képeslapok (779)
- Videók (279)
- Virágok, gyümölcsök, termések (569)
- Virágos versek, idézetek (370)
- Vujity Tvrtko írásai (11)
- Üdvözlés, köszöntés,köszönés (760)
- Zene,-dalszövegek videókkal is (294)
|
|
|
|
- Ma: 163
- e Hét: 565
- e Hónap: 6147
- e Év: 122800
|
|
|