|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2008-11-08 19:56:35, szombat
|
|
|
"Szép csillagos az ég
Elcsendesült a rét
Ezüstös fényét hinti ránk a holdsugár.
Már fújdogál a szél
Egy tücsök hangja kél
Lágy puha fészkén elszunnyad a kismadár.
Bérceken túl a völgyben lenn
A fényes napkorong is elpihen
Hát aludj gyermekem
Álmodj csak csendesen
A tó tükrén s az erdő mélyén csend honol.
Csak hunyd le két szemed
Hisz ágyacskád felett
Virraszt anyácskád
S dúdolgatva így dalol:
Bérceken túl a völgyben lenn
A fényes napkorong is elpihen
Hát aludj gyermekem
Álmodj csak csendesen
A tó tükrén s az erdő mélyén csend honol." |
|
|
0 komment
, kategória: Gyermekeknek |
|
|
|
|
|
2008-11-08 19:27:49, szombat
|
|
|
A végtelenhez mérve semmi sem tökéletes
Az ember nyughatatlanul mégis mindig keres
Az örökös vándorút véget soha nem ér
S ha nincsen gyökerünk-elvisz a szél
Mindenkinek vannak különös vágyai
De felelősséggel tartozunk, ha számít ránk valaki
Lehet belőle száz is, az az egy többet ér
S ha elfelejtenéd, elvisz a szél
Jól csak a szívével lát az ember
Ami lényeges az a szemnek láthatatlan
Az igazságot átérzi a lelkünk
De te is tudod, hogy kimondhatatlan
A végtelenhez mérve szinte nem is létezünk
A csillagévek óráin egy perc az életünk
Az ember önmagában semmit sem ér
Ha nincsen barátunk-elvisz a szél
Jól csak a szívével lát az ember
Ami lényeges,az a szemnek láthatatlan
Az igazságot átérzi a lelkünk
De te is tudod, hogy kimondhatatlan
Minden sivatag egy kutat rejt valahol
S ha lelked mélyén rátalálsz már nem csodálkozol
Az ember ezen a Földön csak egyszer él
S ha nincsen barátod-elvisz a szél
|
|
|
0 komment
, kategória: Érzelmek |
|
|
|
|
|
2008-11-08 14:22:41, szombat
|
|
|
Itt van ismét a hétvége. Olyan gyorsan futnak a percek, lehetetlen felvenni a versenyt velünk. Minden héttel egy kicsit öregebbek leszünk, pedig hétfőn alig várjuk, hogy végre megpihenhessünk. A pillanatokat megfogni, megcsodálni keveseknek adatott meg, pedig figyelnünk kell egymásra, azokra az apró figyelmességekre, mosolyokra, amelyek egy másik emberből sugárzódnak felénk.
Ilyenkor reggel tovább alhatnak a csöppségek. Csilingelő nevetésükkel jelzik ébredésüket. Boldoggá tesz minket két kicsiny kar ölelése, hangocskájuk, ahogyan megszólít minket a kishölgy, vagy kisúrfi.
Régen mindig úgy oldottam meg a pénteki napomat, hogy a szombat csak a gyerekeké legyen, a közös játéké, kirándulásoké. Sajnos, nem sokáig tartott ez az idyll.Pedig nincs nagyobb öröm a közösen végzett munka utáni pihenésnél, játéknál, túráknál.
A kislányok a kedvenceim. Lehet szépen öltöztetni őket, hangjuk a szívemhez szól. Nincs más boldogság-mérő a szívből jött kacagásuknál. Ekkor tudjuk: gyermekünk önfeleledten boldog.
Jönnek a hosszú téli napok. Iktassunk be egy nap a héten egy vetítőnapot, amikor csak filmet nézünk, majd közösen elemezzük, megbeszéljük a látottakat. Legyen sakkozó-kártyázó este, tanítsuk meg őket mindenre, amit mi tudtunk hajdanán! Százszorosan visszatérül tanításunk, hiszen ők ugyanezt fogják majd gyermekeiknek nyújtani, majd az unokák az ükunokáknak.
Tudatosan alapozzuk meg családunk jövőjét. Az alapkő a szeretet. Fontosak az anyagiak is, ezért várni kell a családtervezéssel mindaddig, míg az otthonteremtés meg nem történik. Telek választásnál mindig ügyeljünk arra, hogy olyan telket vegyünk, melyhez később gyermekeinknek rezidenciát építhetünk. A jó család együtt tud fejlődni. Az alkalmazkodó képességet otthonról hozott minták alakítják ki.
Gondosan válasszuk meg születendő gyermekeink édesanyját és édesapját, hogy csak jó tulajdonsággal rendelkező utódok jöhessenek világra, olyanok, mint a mama és a papa együtt.
S most hallgassuk meg gyermekeink énekét, rendezzünk nekik énekversenyt, zenei vetélkedőket, hogy minél értékesebb csemeténk legyen. Öleljük meg, szorítsuk magunkhoz őket!
Kellemes hétvégét és örömteli családi együttlétet kívánok minden Kedves Olvasónak!
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2008-11-08 13:48:32, szombat
|
|
|
Itt van az ősz, itt van újra, s vele együtt a természet elmúlása is. Milyen kár, hogy a bérházból nem hallani a természet nagyzenekarának zenéjét, a fák és levelek suhogását, mintha sikongva hullanának a földre levelek, hogy átadják testüket és lelküket az enyészetnek. Ne így, ne ilyen halált adj nekem élet, hogy trágyájává váljak a világnak! Belőlem csak a halál virágai hajtanának ki!
Életem őszi virágzás alatt van, a lassú halál rám nyomta bélyegét. Ma megyek iskolába, Igaz, hogy koncentrálni rendesen nem tudok, de nem adtam fel teljesen enyészetté lett életem.
Kellemes őszi napot kívánok minden Kedves Olvasónak a tisztaság, ártatlanság ragyogó tekintetével fenn maradt Kosztolányi Dezső versével. Mennyire jó lenne Vele egy világban élni, s inni csodálatos szavait! Milyen boldogok, akiknek megadatott, hogy egész életüket tanulásnak, a szavak tanulmányozásának szenteljék, s szívükben a zenei tiszta hang honol!
1912
Praeludium
Sírj, őszi vers... Sírj, mind a két szemem,
sírj, őszi koncert, zengő zeneverseny.
Most itt az ősz és én vagyok az ősz,
és régi bútól vemhes újra versem.
Beteg az arcom, beteg a dalom,
az elmulást sápadva szomjazom,
az életet, mely már csak félig élet,
a hervadt holdat és a sírt,
s a hűs napot, mely a holdnál sötétebb.
Beteg vagyok, szépségektől beteg,
nem is vagyok más, egy beteg poéta.
Ha egyet nézek, elfakul a fény
és ferdül a nap, mint a hold karéja.
Ha kettőt nézek, hullik a levél,
és föltámad az, aki rég nem él.
Ha hármat nézek, az erdőn keresztül
szél száll és kiszakad a köd,
és a világ fázlódva összerezdül.
Most a ligetbe bolygok délután,
és úgy jövök meg, mint egy temetésrül,
talpig fekete gyászoló ruhám,
s vörös szemem a könnyektől sötétül.
Fekete kalap és egy lomha bot,
az útakon álmodva ballagok.
Levelük a fák az aszfaltra sírják,
és csengenek és zengenek
az utolsó neszek, az őszi trillák. |
|
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
|
|
2008-11-08 13:41:31, szombat
|
|
|
Indulj dalom,
bátor dalom,
sápadva nézze röptöd,
aki nyomodba köpköd:
a fájdalom.
Az életen, a szinten,
a fénybe kell kerengni,
légy mint a minden,
te semmi.
Ne mondd te ezt se, azt se,
hamist se és igazt se,
ne mondd, mi fáj tenéked,
ne kérj vigaszt se.
Légy mint a fű-fa, élő,
csoda és megcsodáló,
titkát ki-nem-beszélő,
röpülő, meg-nem-álló.
Légy az, ami a bölcs kéj
fölhámja, a gyümölcshéj
remek ruhája, zöld szín
fán, tengeren a fölszín:
mélységek látszata.
No fuss a kerge széllel,
cikázva, szerteszéjjel,
ki és be, nappal-éjjel,
s mindent, mi villan és van,
érj el.
Tárgyalj bolond szeszéllyel,
komázz halál-veszéllyel,
s kacagd ki azt a buzgót,
kinek a mély kell.
Mit hoz neked a búvár,
ha fölbukik a habból?
Kezében szomorú sár,
ezt hozza néked abból.
Semmit se lát, ha táncol
fényes vizek varázsa,
lenn nyög, botol a lánctól,
kesztyűje, mint a mázsa,
fontoskodó-komoly fagy
dagadt üvegszemébe.
Minden búvárnak oly nagy
a képe.
Jaj, mily sekély a mélység
és mily mély a sekélység
és mily tömör a hígság
és mily komor a vígság.
Tudjuk mi rég, mily könnyű
mit mondanak nehéznek,
és mily nehéz a könnyű,
mit a medvék lenéznek.
Ó szent bohóc-üresség,
szíven a hetyke festék,
hogy a sebet nevessék,
mikor vérző-heges még
ó hős, kit a halál-arc
rémétől elföd egy víg
álarc,
ó jó zene a hörgő
kínokra egy kalandor
csörgő,
mely zsongít, úgy csitít el,
tréfázva mímel,
s a jajra csap a legszebb
rímmel.
A céda életet fesd,
azt, ami vagy te, tettesd,
királyi ösztönöddel
ismersz-e még felettest?
Az únt anyag meredt-rest
súlyát nevetve lökd el,
s a béna, megvetett test
bukásait a szellem
tornáival feledtesd.
Hát légy üres te s könnyű,
könnyű, örökre-játszó,
látó, de messze-látszó,
tarkán lobogva száz szó
selymével, mint a zászló,
vagy szappanbuborék fenn,
szelek között, az égben,
s élj addig, míg a lélek,
szépség, vagy a szeszélyek,
mert - isten engem - én is,
én is csak addig élek.
Menj mély fölé derengni,
burkolva, játszi színben,
légy mint a semmi,
te minden.
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2008. November
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
77 db bejegyzés |
e év: |
142 db bejegyzés |
Összes: |
7233 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Általános (1217)
- Belső kör (6)
- Család (6)
- Munka (10)
- Haverok (2)
- Iskola (4)
- "Darabokra hullik a Biblia..:" (25)
- A lélek rajza (12)
- A Nagy Karola-rejtély (18)
- A sánta Jézus -Edom Talmud (30)
- Állaatokról (54)
- Beat, Hippi, Punk, Rock (21)
- Dalok (92)
- Egészség, betegség (155)
- Éjszakáim, álmaim (124)
- Élők, vigyázzatok (2)
- Emberi bölcsesség és ami marad (646)
- Érzelmek (102)
- Esti, Jó éjszakát versek (23)
- Fejezetek a szexualitás ... (1)
- Filmajánló (60)
- Füzes László (53)
- Földönkívüliek (7)
- Gyermekeknek (25)
- Halottak napja (8)
- Horoszkópok (9)
- Hozzátok szólok, magyarok! (18)
- Idézetek (398)
- Időjelek - Leplezés (76)
- Ismeretterjesztő (139)
- Játék a tűzzel (advent) (17)
- Karácsonyi versek (33)
- Kelet örökségek (181)
- Kéz analízis (1)
- Kínzások és büntetések (1)
- Kodály Zoltán: Forr a világ (1)
- Kohut Katalin (1633)
- Könyvajánló (35)
- Köztársaság tér 1956 (21)
- Le nem fordított versek (7)
- Lélekemelő írások (216)
- Magyar nyelv (24)
- Magyarország harmoniakártyája (37)
- Marketing (16)
- Meditációk (4)
- Napi harmoniakártyáim (369)
- Napi jóslás (87)
- Névnapok eredete, versek (18)
- Nyugati örökségek (10)
- Otthoni munka (4)
- Receptek (160)
- Rock Évkönyv 1981. (37)
- Számmisztikai elemzések (12)
- Szépség, fitness (45)
- Szólások, mondások (1)
- Szórakozás (13)
- Történetek, novellák (58)
- Újévi köszöntők (19)
- Vas-Forgószél 1945-től (65)
- Versek (356)
- Viccek (249)
- Viselkedés kultúra (10)
- Ünnepek (121)
- Zirkuli Péter: Katalin (29)
|
|
|
|
- Ma: 262
- e Hét: 1024
- e Hónap: 12729
- e Év: 51730
|
|
|