Regisztráció  Belépés
kiszsiraf.blog.xfree.hu
A kérdésekre választ hát ne keress, az igazságot egyszer talán majd megleled ...addig is küzdj, és bízva bízzál... Ludmilla Ivanovna
1984.01.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
2 ünnep között
  2008-12-29 21:17:27, hétfő
 
  Eltelt a karácsony, lassan elbúcsúztatjuk az óévet is, és még a héten öregebb leszek 1 évvel, pontban vasárnap éjjel fél 12-kor, sűrű ez az év vége, utána lehet pihizni majd egész januárban.
Az utolsó 2 munkanapom azért nem volt teljesen sima, mindig akkor kapok sos melót, amikor megyek szabadságra, és persze kedden elengedtek mindenkit délután 1-kor, én meg gépelhettem az elnöki utasítás észrevételeit még majdnem 2 órán keresztül, lehet a megfogalmazásaim nem lettek megint valami szépek, de ha többet ülök rajta attól sem lesz jobb, a főnök meg úgyis átírja, talán egyszer majd beletanulok ebbe a nyakatekert bürokratikus fogalmazásba, lehet, mégis csak bölcsész szakra kellett volna mennem, ahogy a magyartanárom tanácsolta...késő bánat....majd ha milliomos leszek, és unatkozom, elvégzem azt is, de addig sajnos a pénz beszél...Vagy megszoksz, vagy megszöksz tartja a mondás, én már sokszor gondoltam a szökésre, ugyanakkor eléggé makacs vagyok ahhoz, hogy csak azért is megmutassam, hogy megy ez nekem, csak több odafigyelés, és koncentráció, ennyi kell...
Csodával határos módon pont elértem, és fel is fértem a gyors buszra a Népligetben, így csak 1 óra volt az út a nagyszüleimhez, közben meg minő véletlen a mellettem ülő csajszival dumáltam, aki szintén most koptatja régi egyetemem padjait politológia után jogász szakon is..
Az ünnepek csendben múltak el, sok pihivel, a psziho könyvem olvasgatásával, tv nézéssel, kajálással, a nagyszüleim feletti mosolygással.
Tegnap visszajöttem Pestre, ma megint végigverekedtem magam a Tesco-n, hogy bevásároljak. Közben hirtelen fellendült az érdeklődés irántam, mennyit jelent egy jó fénykép.
Azért viccesek az emberek, az egyik azt írta, hogy el tudna képzelni másmilyen hajjal, mert ez a frizura szerinte nem túl előnyös nekem, pedig igazán szép arcom van (még mindig nem tudom eldönteni, hogy ezt sértésnek, vagy bóknak vegyem). Hát, én is el tudnám képzelni magam egy rakás másmilyen hajjal, csak sajna van egy batár nagy homlokom, ezzel a frizkók fele ugrott, hiszen nem áll úgy, ahogy kellene, másrészt a vékonyszálú, és enyhén hullámosodó hajam miatt is behatárolódnak a lehetőségek.
A következő fazon meg azt írta, hogy "Mikor a képed megnéztem, egyszerűen el állt a szavam. Gyönyörű nő vagy! Nagyon különleges a szépséged!" Ez vajon a ronda nő egy új arhe típusa, vagy mi. Öcsém csak azt szokta mondani, olyan érdekes az arca....
Aztán jött egy ilyen is: "Huhhh...nagyon csini,dögös,izgató,szexis,erotikus és kívánatos csajszi vagy! Kész vagyok tőled."
És amikor kapok ilyenekből egy nap tízesével, csodálkoznak, hogy egy idő után már semmilyen reakciót nem vált ki belőlem. Persze, persze, a hisztis nők a hibásak mindenkor, mindenért, hogy szegény férfiak szívét ripityomra tapossuk. Na persze....Megyek is rögtön, és térdeplek egy kicsit a sarokban a kukoricán, amiért nőnek születtem.
Amúgy továbbra sem tudok megérteni embereket, amikor olyanokat írnak, hogy vannak időszakok az ember életében, amikor nem vágyik szerelemre. Hát, elég szar egy élet lehet az. Persze nekem is volt olyan időszakom, kemény 1 hónapig (se). De ez akkora hülyeség, mindenki vágyik arra, hogy valaki szeresse, és hogy valakit ő szerethessen. Ez eddigi tapasztalataim szerint burkoltan annyit tesz, még mindig a volt barátnőm után sírok, vagy nem akarok semmi komolyat, nem kellenek a női hisztik, amik egy kapcsolat velejárói, ezért csak kell valaki, aki nem hivatásos, hogy a feszültséget levezessem. Szerintem elég szánalmas, hogy a pasik közül sokan így gondolkodnak, és csak egy kis részük vállalja fel nyíltan, hogy csak erotikát akarnak.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
karácsonyi átszellemülés
  2008-12-22 15:30:54, hétfő
 
  Hamarosan itt a szent este, holnap már utazom le a nagyszüleimhez, és állhatok neki fát díszíteni igazi hamisítatlan retro-szoc díszekkel, amik között nincs 2 egyforma, és elég csúnyácskák is, de a végeredmény attól még szép. Érdekes, hogy a karácsony még lázba tud hozni, de a húsvétot pl. kifejezetten utálom. A karácsonyban csak a járulékos dolgaitól tudok a falra mászni, amikor mindenki őrült shoppingba kezd, és nem tudsz mozdulni sem az emberektől a plazákban, hiperekben, BKV-n, hogy minden egyes nap munkából hazafelé egy csomót kellet állnom emiatt a dugóban, vagy a pénztárnál a különböző boltokban, amitől nekem felmegy az agyvizem, pedig alapvetően egy birkatürelmű ember vagyok, de a várakozást nagyon rosszul viselem, ilyenkor megkapom az éves stresszadagom. Azért szerencsére van egy csomó más dolog, ami ezeket a kellemetlenségeket feledteti.
Például az, hogy mennyire szeretem a készülődést otthon, a sütés-főzést, hogy közben a konyhában lezajlanak a nagy családi beszélgetések, mindeközben én max. ENSZ megfigyelő vagyok anyuék mellett, ha egyáltalán beférek a konyhába. Milyen jó ilyenkor egy csomó finom kaját enni, amikor a végén már megváltásért könyörögsz, és rémálmaidban is sütivel kínálnak: "egyél még kisfiam, olyan vékony vagy, alig ettél!"
És ilyenkor eszembe jutnak gyerekkori emlékeim, amikor nagypapám mindig elvitt minket sétálni, addig anyuék becsempészték a fát, az ajándékokat, és este csengettyű szóra mehettünk be a vacsorához megterített szobába. Mennyire jó, amikor az ember megkapja a sok kis apró ajándékot (még a vacsi előtt, mert mi rossz kis gyerekek vagyunk), és nekiáll széttépni a csomagolást, hogy jaj, mi lehet benne. Szép dolgok ezek.
A karácsonyra az albérletemben most nem sok minden figyelmeztet, egy manós koszorú felirattal a szobaajtómra akasztva, és 3 aranyszínű gömb, amik a csillárról lógnak alá, illetve néhány szirupos karácsonyi nóta, amit rongyosra lehet hallgatni, hogy a hatás teljes legyen. Ízelítő ezekből:

A gimiben minden évben angolórán/helyett ezeket kellett énekelni, hát csoda hogy nem vagyok teljesen épelméjű:
Last Christmas: Wham! (HQ Audio) Link
Christmas Songs - Rudolph the Red Nosed Reindeer Lyrics Link
Mariah Carey: All I Want For Christmas Is You Link

Folytatva a komolytalan kategóriában:
Alvin and The Chipmunks: The Christmas Song Link

Aztán jöhetnek a klasszikusok:
at King Cole & Frank Sinatra: The Christmas Song Link
Frank Sinatra: A Merry Little Christmas Link

Kicsit könnyedebb:
Elvis Presley: White Christmas Link
Watch Chris Brown's Music Video for THIS CHRISTMAS Link
Santa Claus Is Coming To Town Link
Santa Claus Is Coming To Town By Ray Charles Link

És végül a kegyelemdöfés:
Josh Groban I'll be Home for Christmas Link
Mariah Carey - Miss You Most (At Christmas Time) Link
Silent night - Sinead O'Connor Link
Celine Dion-Oh Holy night Link

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
hard to say goodbye...
  2008-12-19 20:56:29, péntek
 
  Vajon miért van az, hogy az ember már régóta szeretne megtenni valamit, szabadulni valamitől, valakitől, mégis oly nehéz megtenni, kimondani, hogy legyen vége, végre. És miért van az, hogy mikor végre megteszed, kimondod, hogy soha többet...nem érzed magad jól tőle, egyáltalán....sőt, még fáj a szíved, sír...siratja őt is, mint mindenkit. Pedig Imiért kár a könnyeket pazarolni, nem jelentettél neki se semmit, és ő sem jelentett túl sokat neked...mégis vártad, hogy jelentkezzen, hogy hívjon, írjon, és remélted a csodát, hogy most más lesz, hogy legalább egy csókkal több lesz, legalább egy érintéssel jobb lesz. De nem lett soha, csak egyre rosszabb, egyre rohanóbb, egyre személytelenebb, egyre követelőbb, mintha 2 idegen lenne egymás mellett, egymással. És valóban 2 idegen maradtunk egymásnak végig, kiket csak egymás mellé sodort a véletlen, az ő hevessége, és az én őrültségem.....

Vége lett hát ennek is, csak tudnám jó-e ez nekem,
nem érzek semmit csak a kérdésekre a választ keresem.
Emlékeim ködös képei közt megkereslek én,
s tovább élem azt, mi egyszer már véget ért.

Spigiboy feat Eros Attila - Valami veget ert (Dance remix) Link
Ákos: Minden ami szép volt Link

Köszönöm a megerősítést az "alkoholista szekciónak" (Feri, Sasa, és persze magam), vagy lassan már dalárda kör lettünk a Szocreálban?! És köszönöm a srácnak, aki tegnap rácsapott a fenekemre a szocreálban, ezzel is tudatosítva bennem azt, hogy mennyire elegem van a hozzá hasonló tahókból, no és persze Imréből, és azt, hogy ő is elismerte jó a fenekem, ennyi pozitív is volt a dologban, kell az önbecsülésemnek...:)
 
 
1 komment , kategória:  Általános  
too much...
  2008-12-17 23:56:04, szerda
 
  Túl sok voltam én magam, s túl sok volt az élet, mi körülöttem zajlott....
Másnak mutattam magam, mert változni akartam, kilépni régi magamból, de az ember nem változhat meg, mindig az maradsz, aki voltál egykor, és vagy még most...
Sokan értettek félre, ismertek félre, s sokat tévedtem magam is, mert rossz irányba léptem, mikor egy kapcsolatból végre kiléptem....
Kétes próbálkozások, nagy szavak, csalódás, és még több kétség mi jött veletek, óh, ti rossz napok,
Véget vetni ennek nehéz lesz, de venni kell egy jobb irányt, egy szebb jövő felé, hogy ki szeret engem szerethessen olyannak, amilyen valójában én magam vagyok.
Egy félig felnőtt, félig gyerek lány, vagy nő, néha már magam sem tudom,
tele álommal, szebbnél-szebb vággyal, varázzsal, mi csak egy érintésre vár, hogy végre gazdára találjon,
s a panasz hangja végre elszáll, akárcsak egy rossz álom, jajszó nem hagyja el már szám,
egy érzés marad csak, a mindent betöltő boldogság, az egyetlen, miért érdemes élni e világon, egyetlen szó: az, hogy szeretlek, téged, és senki mást, csak te kellesz, senki más.

(Megszállt az ihlet mostanság)

Tévedések sorozata az élet, de ha visszanézünk, bármennyire fáj is, és bármennyire érezzük a múlt súlyát, ha vissza is léphetnék oda, semmit sem változtatnánk rajta, mert mindennek úgy kellett lennie, így kellett történnie.
Nehéz túllépni az idő vasfogán, de talán szép szóval, kedvességgel, lassan leveted magadról a sok mocskot, és megtisztulva tehetsz kósza-ingatag lépéseket a még meg nem ért jövő felé, s talán vár ott rád majd valaki, aki segít az úton tovább haladni...

Azt hittem elég lesz pár hónap, s már túl is esem rajta, elfelejtem örökre a sok rosszat,mit Csabi jelentett számomra. Borzalmas 3 év volt, életem eddigi legrosszabja, annyit tűrtem, nyeltem, hogy már teljesen el is vesztettem magam, s azt hittem elég lesz a röpke tavasz, majd a nyár, hogy új erőre kapjak. Aztán azt reméltem elég lesz egy új kapcsolat, egy új szerelem - mit annak hittem - ahhoz, hogy végre felejtsek....
 
 
1 komment , kategória:  Általános  
a bánatot ereszd el...
  2008-12-16 21:29:52, kedd
 
  Mondd, meddig tart a fájdalom szívemben a holt tavon,
Mondd, mit tehetnék most e szerelmes tavaszon?!

Mondd, ki lesz velem most, hogy te már nem vagy velem,
Ki fogja féltőn kezem, hogy a rohanó időben ne vesszek el,
S ki ölel majd szorosan, hogy a boldogság ne eresszen el.

Mondd, miért mentél el oly hirtelen, búcsút sem rebegve,
Utolsó forró csókoddal emlékül csak a fájdalmat itt felejtve.

/Ez is saját :), talán egyszer sikerül igazán versbe foglalnom azt a rengeteg gyönyörű érzést, ami bennem él, olykor kavarog./

James Blunt: Goodbye my lover Link
James Blunt - Same Mistake: Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
mozgalmas napok sűrűjében
  2008-12-14 11:55:34, vasárnap
 
  Hétfő este nem volt kedvem kibumlizni a Pólushoz edzésre, mert volt egy sejtésem, hogy senki nem lesz, inkább elmentem a fiúk meccsére szurkolni, mert az amúgy is itt volt nekem a lakástól 5 perc sétára. Kezdek elkényelmesedni, és a kezdeti lelkesedésem is alábbhagyni látszik az edzéseket illetően, nem szívesen bumlizok már el messzi helyen lévő edzésekre, főleg annak tudatában, hogy nem is olyan jó a játék. Kedden hála az égnek nem kellett sehova menni, így munka után tűztem haza, és tornáztam egy kicsit, muszály lesz drasztikus alakformálásba kezdenem, mert az ülőmunka kezd meglátszani, és nem sok humorom van évente teljes garnitúra ruhatárat cserélni.
Szerda este jött a röplabdás vacsora napja. Iszonyatosan fáradt voltam aznap, nem tudom mi van velem mostanában, de egyszerűen nincs energiám, mintha valaki éjszaka kiszívná belőlem, már megint nagyon rosszul alszok, és hiába lenne meg időben a normális mennyiség, hajnalban többször felébredek, és így egyltalán nem pihentető az alvás, sőt, néha fáradtabbnak érzem magam reggel, mint mikor lefeküdtem. Ez pedig azt jelenti, hogy a mélyben, tudat alatt már megint emésztem magam valamin, jár az agyam éjszaka, álmomban is, pedig már rég vége a vizsgaidőszakoknak, zh-áknak, amikor ugyanezt éltem át. Szóval hazaestem munka után, és egyszerűen eldőltem az ágyon, és már majdnem elaludtam, amikor már el kellett kezdeni készülődni, kicsit el is késtem, köszönhetően annak, hogy frankón elmentem az étterem mellett, és keringhettem ezen a csodás környéken, ahol az autósok, és járókelők, minden sarkon álldogáló nőszemélyről este már azt feltételezik, hogy prosti. Egy kis telefonos segítséggel azért sikerült oda találnom. A hely és a vacsora színvonalát pótolta a jó hangulat, megint rengeteget nevettünk, köszönhetően Ferinek ("a kis csíkos pólos srácnak"), aki eleresztett pár elszólást újfent, és közben fantasztikus képeket gyártott a fényképezőmmel, amit csak a vacsora végén kaptam vissza. Közben persze mentek a kis piszkálódások is, főleg Istvánt basztatták, hogy vega kaját kért. Azért Feri nem nézett ki valami jól, amikor elindult hazafelé, nem nagyon bírja az alkoholt, de akkor minek iszik töményet?!
Csütörtök a munkahelyemen napközben sikerült felhúznom magam megint, kicsit türelmetlenebb vagyok mostanában az átlagnál, és ilyenkor olyan tudok lenni, mint akit felhúztak, és háborgok, puffogok egész nap. (Erre szokta anyu megjegyezni, hogy nem vagy te tenger, ne háborogj!) Aztán meló után rohantam meccsre, az is adott egy újabb adag mérget, imádok a karácsonyi őrületes időszakban a sok cuccommal BKV-zni, mikor mindenki lököd, rugdos, taszigál, aztán még rossz irányba is száltam fel a villamosra, úgyhogy elég mérges voltam, olyan emberölős hangulatban voltam, jó is volt az a kis meccs, kis feszültséglevezetés. Állítólag nagyon bénák voltunk, azért szerintem voltak jó megmozdulásaink, csak megint a szokásos probléma, hogy egymást zavartuk a pályán, én egyszer telibe öszzefutottam Kacsával, de elkapott, úgyhogy nem ebből lett sérülésem, hanem megint abból, hogy lenyúztam a térdem a jó kis műanyag padlón. De a végén megnyertük, úgyhogy csak nem lehettünk annyira rosszak. Én pl. ezen a meccsen tök jól éreztem magam, ezt Verával ki is beszéltük hazafelé a buszon, a múltkori Kertészeti elleni meccsen semmi hangulatom nem volt.
A pénteki napon már csak a túlélésre játszottam, hazaestem és nekiálltam takarítani, rendet tenni, kicsit tataroztam magamat is végre, nem mintha bárkit is érdekelne, a kutya se néz rám, szóval akár Yetit is játszhatnék, legfeljebb a plüss egeremet zavarná, a hajam meg így-is úgy-is egy szénakazal, teljesen mindegy mit csinálok vele. Nagyon régóta kacérkodok a gondolattal, hogy színt váltok, csak még sosem mertem bevállalni, pedig lehet, hogy pont arra lenne szükségem, hogy egy drasztikus változást hozzak az életembe (mintha az elmúlt egy évben amúgy nem lett volna elég változás), megújulás, metamorfózis, ha már úgyis állandóan a lepke medálomat hordom. (Nem tehetek róla, imádom azt a medált, pedig exemtől kaptam - ezt igyekszem elfelejteni - de amikor elmentünk venni, megláttam a pultban, és azt mondtam nekem ez kell, ez értem kiabál. Egyébként az életben nagyon sok mindennel vagyok így, meglátom és megszeretem, és az kell. Sokan ebből azt szűrik le, hogy nem is tudom mit akarok, dehogynem, általában vannak konkrét elképzeléseim, csak annak megfelelő általában nincs semmiből, se cipőből, se ruhából, se pasiból, ezért van az, hogy meglátok valamit, és az kell.) Este aztán megnéztem még egy filmet a gépen kikapcsolódásnak, aztán reménykedtem abban, hogy kialszom magam, de köszönhetően megint valamelyik parasztnak, felébredtem fél 7-kor arra, hogy 10 percig nyomta a dudát. Már nagyon gondolkozom azon, hogy beszerzek egy fél téglát, és még egy ilyen (már ez sem az első eset volt, és ráadásul mindig hétvégén), és pizsamástól lemegyek és bevágom a szélvédőjén. (Kata az agresszív. Sajnos kevés dolog van, amitől gyilkos hangulatba kerülök, az egyik ilyen, ha nem hagynak aludni, a másik, ha valaki megvárat, és a tömegközlekedés, természetesen.)
A korai ébredés ellenére nem siettem el a készülődést. Fél 10-kor elindultam tesómért a kocsival, megint állhattam a dugóban a körúton, a Tesco meg olyan benyomást keltett, mintha orosz megszállás alatt állna, mindenkit elkapott a vásárlási láz, úgyhogy mi igyekeztünk a lehető legkevesebb időt bent tölteni, és csak a legszükségesebb dolgokat beszerezni, és tűzni el. Tesómnál megebédeltem, már ha lehet azt annak hívni, aztán indultam tovább a társasozásra ki a világ végére. Jók ezek a különféle játékok, csak mivel én sosem játszottam ilyeneket, tökre béna vagyok bennük, a stratégiát igénylőkhöz meg nincs türelmem, és elunom őket. De mindenki elég punnyadt volt szerintem, nem csak én voltam savanyú cukor. A szénsavas alkoholmentes koktéltól meg baromira megfájdult a fejem, múltkor is így jártam a Colával, meg a Fantával, és ráadásul akkor is utána még vezetnem kellett, ami nem tartozik a kedvenc elfoglaltságaimhoz, főleg Pesten, és este a sötétben. Jó volt végre hazaesni éjjel 11-re, és beájulni az ágyba a pihentető alvás reményében.
Közben a srác - aki randit kért - sem jelentkezett tegnap reggel óta, mondjuk, most, hogy már kiderítettem róla egy csomó mindent köszönhetően tesómnak (hát igen, kicsi ez a röplabdás társadalom), nem is vagyok biztos benne, hogy akarok is talizni vele, mert pasiként egyáltalán nem jön be az iwiwes képei alapján, persze, tudom, meg kell adni az esélyt, lehet, hogy vele kapcsolatban pozitívan csalódom, aztán ismeretség még lehet a dologból, ha más nem is, nem kell annyira komolyan venni ezt a randizgatást, egy tali még nem felhívás keringőre (szerintem). Persze sokan ezt nem így gondolják, mint a srác, aki annak idején emiatt hagyott ott a Borároson, vagy Imi, aki az első talit azért szorította 1 órásra, hogy csak az derüljön ki, fizikálisan bejövünk-e egymásnak, hiszen ha nem, akkor minek fecsérelje az idejét, hisz ő csak erotikát akar, csak azt nem értem, hogy akkor a kérdésemre, hogy akkor csak szex, és más semmi, miért tagadott, hogy nem. Nem, nem, nem, nem ő érdekel, hanem az, hogy miért nem mondott igazat ő sem, mindig a hülye válaszokon agyalok még mindig, ahelyett, hogy már rég tovább léptem volna. (Persze tudom a választ, tök egyszerű, csak én szeretném, ha ennél bonyolultabb lenne. Azt gondolta, ha elmondja az igazat - hogy felesége, barátnője, élettársa van, esteleg még egy gyerek is, és otthon nincs minden rendben szexuális téren, ezért hajtja a vadászösztön másik nő/nők után - akkor én nem találkozom vele se akkor, se később, ha esetleg nem mindjárt az elején mondja el. Az egészben a legfurább, hogy ez általában így van, mert sokan kerestek már meg így, és persze mindet visszautasítottam, mert nem akarok csak szerető lenni, de Iminél ez nem zavart, sőt, úgy mentem oda az első talira is, hogy tudtam ebből csak egy alkalmi kapcsolat lesz -azt nem sejtettem, hogy nem csak egyéjszakás - kicsit emésztettem is magam előtte, hogy mit vállaltam be. Vajon miért?! Lehet, hogy titkon, valahol a szívem mélyén őt is megszerettem, mint annak idején Petit, mondjuk arra már rájöttem, hogy nálam lassan alakulnak ki az érzések, és az idővel lesznek egyre mélyebbek.)
Eltelt ez a hét is, ma még punnyadok egy kicsit itthon, zenét hallgatok, talán olvasom tovább a Feng Shui könyvem, este még lehet lenézek a mix gála meccsre, jobb programom amúgy sincs.

Bonanza Banzai: Kezemet nyújtom Link
Bonanza Banzai: Kicsi szív Link
Ákos: Nagyvárosi angyal Link
Ákos: Mire vagy jó Link
Ákos: Akarod még Link
Ákos: Valami véget ér Link
Ákos: Ki helyett szeretsz te engem Link
Ákos: Lepkegygyűjtő Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
love-os versike nekem
  2008-12-09 20:37:30, kedd
 
  Ezt a versikét ma kaptam, egy ismeretlentől....nagyon talált, és üt a mondanivaló, bár nem rólunk szól, hanem feltehetően neki a lányról, nekem a pasiról, kit szerettem/szeretnék, de akkor is nagyon örültem neki, főleg, hogy a saját szerzeménye, nem lopott toll...Irigylem....bennem is annyi mondanivaló kavarog, de nem tudom versbe foglalni, semmihez sincs igazán tehetségem, mindenben csak középszerű vagyok, se zene, se rajz, pedig ezernyi dallam, megannyi kép jár a fejemben folyton, és nem találnak medret, hol folyhatnának...és igen, ahhoz képest, hogy milyen felmenőkkel rendelkezem, és gyakorlatilag fogantatásomtól kezdve a röplabda vett körül, nem vagyok egy tehetség ebben sem....

Mit csinálsz majd éjféltájt, hogy nem leszek veled?
Merre mennél most, hogy már nem fogom kezed?
Esténként egy séta közben mire gondolsz majd?
Ha látsz egy fát, mit együtt láttunk, s új virágot hajt?

Egymagadban, a parton látnál csillagot az égen
Vagy elbújnának nélkülem mind az ében éjben?
Mászik még a Hold a vízbe esténként ezután,
Hogy lassan, mint egy fázó gyermek, hajózzon le a Dunán?

Magányodba menekülve megtörlöd-e könnyes szemed
Vagy hagyod, hogy egy kicsi szikra leperegve játsszon veled?

Keresd elő arcomat egy régi, piszkos fiókból,
Szabadítsd meg egy új ronggyal minden szennytől, portól,

Melletted a kihűlt helyem legyen ismét meleg.
Hát gondolj rám majd éjféltájt, s én ott leszek veled...


És mielőtt jönnétek a rosszmájú megjegyzéseitekkel, tudom, tudom, hatásvadász, és az a célja, hogy olvadozzak tőle, megpuhuljak, mint a vaj, és aléltan majd a karjaiba omoljak. (Nem tehetek róla, hogy a sportolók mellett a másik gyengéim a művészek, meg a zöld szem) De nem lehet részem legalább fél percnyi - legyen inkább 1 teljes perc - illúzióban, miért kell mindig mindenkin, mint a szitán átlátni, miért nem lehetek én is a buta szőke nő, ki elhisz mindent, mit neki mondanak a férfiak - jelenleg csak megjátszom, hogy elhiszem, ha hazudnia kell, minek is kérdezzek vissza, kérdésre is csak hazugság lesz a válasza, és egyenlőre nem vagyok vallató tiszt sem, de még lehetek, de akkor inkább poligráf.
Tényleg ennyire finnyás vagyok, csak mert nem akarok nálam alacsonyabb pasit, csak mert nem akarok több laza kapcsolatot, csak mert érzelmekre, romantikára és randikra is vágyom, és nem csak arra, hogy valaki hébe-hóba, amikor épp van egy órája felugorjon, aztán mintha ott se lett volna elrohanjon.
Vagy csak az a baj, hogy több kétség kering bennem, ha érzelmekről van szó, mint bárki másban, és csak akkor veszem észre az engem figyelő szerelmes pasit, ha már gyakorlatilag felnyársalt a szemével, vagy leüt a bunkójával és bevonszol a barlangba...
Érzelmi bonyolítás nélkül egyszerűbb, ezt már én is beláttam, de nem biztos, hogy kielégítő is, mert amennyire jó, hogy nincsenek ott a felesleges kérdések, szavak, kétségek, ugyanannyira hiányoznak is, hiszen tőlük lesz teljes az ember, az érintések, a másik szeme, ahogy téged figyel, a bújás, az ölelés....

Megyek és telesírok egy százas zsepit.... ....(nehogy komolyan vegyétek - egyre jobb, már a saját írásomat is kommentálom)

Link Kelly Rowland: Love
Link Nelly Furtado: Te busque
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
zűrös hétvége
  2008-12-07 18:44:22, vasárnap
 
  Sűrű volt ez a hétvége is, és még csodálkozom, hogy mindig fáradt vagyok, hátha sosem pihenek!!! Valami lila ködnek köszönhetően, ami elborította az agyamat, péntek délután hazaérve nekiálltam sütit sütni, ráadásul kétfélét is (muffint+kuglófot), közben persze ordított a gépből a zene, csöndben nem lehet sütni-főzni, mondjuk nálam alapból megy valami háttérzaj, ez még a koleszból maradt meg, olyan rossz csöndben lenni...Kellő hangulatállapotban indultam így el a Beac felé a 12 órás röpire, némi alkohollal is felszerelkezve. Az egészben nem is az volt a rossz, hogy gyakorlatilag több, mint 24 óráig voltam ébren, meg cipővel a lábamon, hanem az, hogy borzalmasabbnál-borzalmasabb zenék üvöltöttek egész este, amitől szét akart hasadni a fejem. De a pólóért már megérte, végre van ELTE-s pólóm, most, hogy több mint egy éve lediplomáztam...Szokás szerint megint sokat nevettünk, hülyéskedtünk, söröztünk, ahogy az a társaságtól már megszokott.
Hazaértem reggel 7-re, fél 8-kor beájultam az ágyba, és aludtam kemény 4 órát, meg utána még 2 órát fetrengtem az ágyban. Némileg magamhoz térve megreggeliztem-ebédeltem, ittam egy méregerős kávét, és próbáltam ébren lenni, hiszen este 19 órára mentünk megint a Musical Plusszra Kőbányára. Most egy kicsit nekem unalmasabb volt, mert nagyrészt ugyanazokat a számokat adták elő, persze nagyon szép dalokat lehetett hallgatni nagyszerű énekesektől, de asszem én jövőre már nem megyek többet ilyenre, inkább színházba valamilyen prózai darabra.
Ma meg a szokásos hétvégi program volt, mosás, főzés, takarítás, bevásárlás a közeli hipermarketban, és még sehol nem állok a karácsonyi bevásárlással...ejej, megint utolsó percre fogom hagyni...
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Valami amerika2. premier előtt
  2008-12-04 22:24:44, csütörtök
 
  Milyen jó, hogy az embernek van az kevés, ám annál értékesebb barátja, mint Zsófi, aki gondol rá, és elhívja a zuglói filmhét keretében a Valami Amerika 2. premier előtti vetítésére, méghozzá ingyen jeggyel. :) Reggel amúgy is elég letargikus hangulatban voltam, így a mai napom megkoronázása volt ez a film. Ajánlani tudom bárkinek, szinte az egészet végig nevettük, tele van jobbnál-jobb poénnal, így nagyon alkalmas volt arra, hogy kirángasson a rossz hangulatomból. Utána átmentünk még az Ikeába enni egy kis hot-dogot, hogy ne halljunk éhen hazáig.
Jaj, annyira hiányzott ez már, olyan rég nem voltam moziban, legutoljára is anyámmal mentem a Mamma Miára.
A feldobott hangulatomat némileg elvette, hogy hazafelé a tömött villamoson egy feltehetően ittas egyén igencsak elkezdett bizalmaskodni velem, konkrétan a kabátja zsebébe rejtett kezével taperolt, közben meg a rágójával csámcsogott az arcomba. Az a 3 megálló egy örökkévalóságnak tűnt, úgy utálom az ilyen perverz állatokat, aki még ráadásul a lábamat is letaposta. Pfúúúúj. Alig vártam, hogy hazaérjek, és végre lezuhanyozhassak. Hogy miért mindig csak engem talál meg az összes ilyen barom állat, ez annyira jellemző. A társkeresőkről is ezért jelentkeztem le, mert az összes pasi csak erotikára pályázik, és az embernek egy idő után elege lesz abból, hogy napi rendszerességgel kap olyan leveleket, amikben azt ecsetelik, hogy mit és hogyan csinálnának, és ígérik nekem is nagyon jó lesz. Na persze, ezt hányszor hallottam már....Az ilyenek általában vagy csak magukkal vannak elfoglalva, hogy nekik jó legyen (lásd Imi), és azt hiszik, hogy ami nekik jó, az nekem is ugyanúgy, vagy annyira ki vannak éhezve, hogy 5 perc elég, és akkor lehet, hogy még sokat mondtam.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
spicc és zavaros álmok
  2008-12-04 13:12:01, csütörtök
 
  A tegnapi meccs nem volt valami túl jó, valahogy ugyanaz az érzésem ezzel kapcsolatban, mint annak idején a női csapatnál, hogy egyszerűen nincs csapat, mindenki mást csinál, nem tudunk összehangolódni, ennek köszönhető a rengeteg rontás, no meg ez a fiúk csak a 3-as vonalon kívül üthetnek szabály valahogy nagyon gáz, nekem ez a fajta mix. nem tettszik. Na mindegy, ez van, nálam mondjuk a ráhangolódást az sem segíti elő, hogy egész nap ülök egy irodában, aztán bumlizok egy csomót a meccsre a baromi sok cuccommal - kis táska, sportáska, a 3 labda - és ez nem igazán BKV barát, úgyhogy már elegem van az egészből, mire odaérek. Ehhez jön hozzá az, hogy alapból nem vagyok egy vérbeli sportember.
A szőrnyű vereség miatt érzett elkeseredésünket (megjegyzem, hogy egy nálunk tudásban sokkal jobb csapattól kikapni nem akkora szégyen, szerintem) némi alkoholos italba folytottuk egy hangulatos kis kocsmában. A tanulság számomra megint csak az, hogy fáradtan, éhgyomorra ne igyon az ember egy 3:2-es - ami inkább 4:1-es volt - VBK-t, aztán még egy bögre forralt bort, mert megárt és hülyeségeket kezd el beszélni, mint minden egyes alkalommal. (Minek iszik, aki nem bírja, szoktuk volt mondani!) Azért a saját lábamon sikerült hazaérnem, elég víg, majd letargikus állapotban. Sajnos most megint egy kicsit rámtört a magány. Talán ennek köszönhető, hogy éjszaka mindenféle hülyeséget álmodtam össze megint.
Állítólag az ember a megoldatlan problémákat, az elfoljtott dolgokat éjszaka éli ki, át, mert kell, hogy vége legyen a történetnek, ezért agyal az ember álmában, hogy így vagy úgy befejezze azt, ami félbe maradt, találjon valami magyarázatot. Sőt, nálam fordult elő olyan is, hogy előre megálmodtam valamit. Hát, nálam elég sok félbemaradt dolog halmozódott fel az elmúlt időszakban, meg ezernyi kérdés, biztos ennek köszönhetőek a mostanság egyre intenzívebben megjelenő álmok, amikre reggel is emlékszem. A mai elég kusza volt, mert hol a saját szemszögemből láttam magam, hol meg kívülről, ami azért jó, mert az ember ráébred arra, hogy mekkora hülye, önáltató kis csitri. Szerepelt benne a Peti, és az Imi is, és az, hogy melyikükkel milyen volt/milyen most is a vizsonyom, hogy hagytam magam kihasználni, hogy pótlékja legyek egy általuk szeretett másik nőnek, hogy akármennyire is bizonygattam, hogy én egy pasiért sem adom fel magam, bizony csúnyán megtettem így-vagy úgy (főleg az elveimet), és akármennyire is át tudok néha látni az embereken, bizony néha engem is megcsalnak az érzéseim és a nagy szavak, mert hinni akarok bennük. Szóval ezen szörnyű kiábrándító álom után (melyet nem kívánok részletesen leírni, elég ha engem kísértenek a képek még most is) felkelve el is határoztam, hogy a közeledő újév, és a születésnapomra tekintettel húzok egy tiszta lapot, és most már tényleg, véglegesen lezárom ezt az egészet, befejezem Imivel is, optimizmus ide vagy oda, ez jobb már nem lesz soha.
4 évvel ezelőtt volt egy film, a címe Lilja 4 ever, amikor megnéztük, valaki azt mondta, hogy én olyan vagyok, mint Lilja, a főszereplő, ezen most eléggé elgondolkoztam, lehet újra meg kellene nézni ezt a filmet, ami emlékeim szerint borzalmasan lehangoló, mert egy orosz vagy ukrán lányról szól, már nem emlékszem, aki szerelmes lesz egy idősebb pasiba, aki jól rászedi, és elcsalja magához valamelyik skandináv országba, új élet együtt, és egyéb ilyen blabla szöveggel, aztán bezárja egy lakásba és prostituáltként használja, árulja....Hány ilyenről hallani manapság is....


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
2008.11 2008. December 2009.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 11 db bejegyzés
e év: 79 db bejegyzés
Összes: 92 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 5
  • e Hét: 5
  • e Hónap: 61
  • e Év: 1500
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.