|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
|
|
2008-12-15 22:22:44, hétfő
|
| |
| |
Kedves Barátaim!
Milyen nemzeti összefogásról beszél már megint a liberális sajtó???
Kikkel fogjon össze Orbán Viktor?
Ezzel a jelenlegi, kommunista, a magyarság tönkretételére törő kormánnyal?
Nem! Ne tegyék! Orbán ne dőljön be a pénzhatalom nyomásának! (Persze nem irigylem, nincs
könnyű helyzetben!) Csak a nemzetközi liberálisok érdeke a Gyurcsány-bábkormány minél hosszabb kézben- és hatalmon tartása, regnálása! A jelenlegi kormányt minél előbb meg kell buktatni!!! Ócska hazugság, hogy a jobboldali támogatók az összefogást akarják!
Országrontókkal nem lehet összefogni!!
A jobboldali támogatók azt akarják, hogy ez a kormány minél előbb kerüljön oda, ahová kell,
(néhány tagjuk börtönbe) s jöjjön helyette a megtisztulás...
Nehéz lehet persze úgy politizálnia Orbán Viktornak, hogy egy titkos kéz állandóan fékez!!!
Üdv: Frigyesy Ágnes |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-12-15 22:09:40, hétfő
|
| |
| |
Szabad 100 millió ember likvidálásának tagadása
2008. december 15. 14:12:46
Döbbenetes hírre lettem figyelmes. Hallani persze nem lehet róla, én is pusztán véletlenül csíptem el egy TV-műsort, ahol fél füllel hallottam a hírt: a sztálinista/kommunista népirtás tagadása semmilyen következményekkel nem jár, míg más népirtások trivializálása szabadságvesztést von maga után.
Ahhoz, hogy a véleményemet kifejtsem a dologról, álljon itt egy rövid ismertetés a hír hátteréről, amely Lovas István tollából került a közvélemény elé:
December 2-án adott hírt a Magyar Nemzet arról, hogy az uniós belügyminiszterek döntése értelmében egytől három éves szabadságvesztéssel lesz sújtható az, aki nyilvánosan rasszizmusra vagy idegengyűlöletre buzdít, vagy aki nyilvánosan tagadja, illetve bagatellizálja az emberiség elleni, valamint a nürnbergi törvényszék által meghatározott bűnöket. A tagállamok két évet kaptak arra, hogy az erről szóló kerethatározatot átültessék nemzeti jogrendjükbe, miután így döntöttek a belügyminiszterek Brüsszelben. Hasonlóan büntethetők lesznek azok is, akik tagadják vagy kisebbítik a népirtásokat, illetve az emberiség elleni bűntetteket és a háborús bűnöket. A tagországok döntik el, hogy a fenyegető jellegű, ilyen irányú megnyilvánulásokat is büntetik-e.
December elsején a döntést méltató Jacques Barrot igazságügyért, szabadságjogokért és biztonsági kérdésért felelős biztos irodájának tett fel Lovas István fel kérdéseket a részletekről.
Azok bevezetőjében Lovasék elmondták, hogy a terv mély aggodalmat vált ki a nemrégiben a szovjet megszállás alatt álló Magyarországon is sokakban, akik emlékeznek arra, hogy az egypártrendszer idején szintén börtönnel korlátozták a szólás szabadságát. Megkérdezték az is, vajon e döntés meghozatalánál gondoltak-e egy privilegizált csoportra, és hogy mindenki ugyanolyan Evédelemben részesül-e, azaz a törvény nem tesz-e különbséget a védendő csoportok között? Példával élve megkérdezték, ha a magyar roma közösség egy tagja a magyarok megölésére szólít fel, akkor ő is számíthat-e ugyanúgy börtönbüntetésre, mint fordított esetben? Megkérdezték azt is, hogy nem tartanak-e attól, hogy a gyűlölet ködös fogalma miatt egyes kormányok nem folytathatnak-e vendettát politikai ellenfeleikkel szemben a bíróságokra nyomást gyakorolva? Nyilvánvalóan ez valóságos félelem, hiszen a magyar kormány a bíróságokra jelentős nyomást gyakorolt a rendőrség 2006. október 23-i brutális fellépése utáni perekben. Lovasék megemlítették azt is, hogy az emberek szemét kilövő, parancsra azonosító jelzést nem viselő rendőrök még a mai napig nem kerültek bíróság elé.
Ugyancsak feltették azt a jogos kérdést, vajon például Magyarországon a jövőben a bíróságon kell-e felelniük azon újságíróknak is, akik trivializálni próbálják azon emberiségi elleni bűnöket, amelyeket az ENSZ szerint például Izrael követett és követ el a palesztin lakosság ellen? Azt is megkérdezték, hogy a belügyminiszteri döntés nem mond-e ellen például a Blois-i felhívásnak, amelyben Európa eddig kilencszáz neves történésze arra szólítja fel az államot, hogy ne avatkozzon adminisztratív eszközökkel a múlt kutatásába? E történészeket aggasztja ugyanis, hogy az állam büntetőeszközökkel avatkozik be egyes témák például a holokauszt kutatási eredményeinek publikálásába.
Arra is kíváncsiak voltak a Magyar Nemzet újságírói, hogy olyan emberek is börtönbe végezhetik-e mint akik - Magyarországon az MSZP vezetésének tagjaiként is - gyakran kisebbítik, illetve bagatellizálják a sztálini Gulágon elpusztultak számát?
Michael Cercone, Jacques Barrot biztos szóvivője a válaszokat másodszor, az újságírók sürgető kérdéseire azt felelte, még azt sem tudja, hogy ő illetékes-e a kérdés megválaszolásában, de mindenkit biztosított arról, hogy szervezete dolgozik a kérdések megválaszolásán. Ez december 9-én este megtörtént, és így a szabadságjogokért felelős biztos irodájának válasza egybeesik az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának hatvanadik évfordulójával. A szóvivő válasza szerint a kérdések közül néhány nem esik az Európai Bizottság illetékessége alá, de hogy azokkal hová kell fordulni válaszért, arra a szóvivő nem utalt. Hosszabb válaszában Michael Cercone lényegében azt ecsetelte, hogy milyen fontos a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelem és hogy a szólásszabadság korlátozható a faji diszkrimináció és gyűlölet formái elleni harcban.
A feltett kérdéseket illetően lehetetlen absztrakt kiértékelést adni, felelte. Az az egyes tagországok bíróságainak lesz a feladata, azaz az esetek egyedi értelmezése. Ami a sztálinista bűnöket illeti, közölte végül, az nem tárgya a belügyminiszterek december 1-jei döntésének, mert abban olyan bűnökről van szó, amelyeket a faj, a bőrszín, vallás, leszármazás, nemzeti vagy etnikai eredet alapján követnek el és ez nem vonatkozik olyan bűnökre, amelyeket például teljhatalmú rendszerek követnek el, de egy ezzel kapcsolatos folyamat már megindult, amelynek ügyében a mostani döntés hatályba lépését követő két éven belül kell határozatot hozni, hogy további eszközök szükségesek-e. Az emberjogi kérdésekben aktív Gál Kinga néppárti képviselőt arról kérdezte a polgári napilap újságírója, hogy vajon akkor a Hitleréhez hasonlóan teljhatalmú Sztálinnak legalább azon bűnei miért nem esnek a döntés hatálya alá, amelyeket etnikai alapon hajtott végre, mint például észtek, kalmükök vagy tatárok deportálása?
Gál Kinga elmondta, az Európai Unió súlyos mulasztása, hogy a sztálinista rémtetteket - szemben a holokauszttal - nem ismeri el. Erre, indult egy mozgalom - mondta -. A Prágai Nyilatkozatot aláírók pontosan azt akarják: az unió figyeljen fel arra, hogy e totalitárius bűnök ne ismétlődhessenek meg és kapjanak kellő hangsúlyt. Hozzátette: annak alapján, amit a belügyminiszterek döntöttek, Sztálin etnikai alapon elkövetett bűnei tagadását is büntetni kellene.
Jelenleg az Európai Unióban nem egységes a holokauszt tagadásának vagy trivializálásának a kezelése sem: Szlovákiában 2005-ben, Spanyolországban 2007-ben szüntették meg a holokauszt tagadásának büntethetőségét, míg Olaszország 2007-ben, Hollandia 2006-ban utasított el a törvényhozás egy ilyen irányú törvényjavaslatot.
Ágoston Dániel
Forrás: ellenkultura.blogspot.com
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-12-15 22:03:52, hétfő
|
| |
| |
Ingatlanbotrány: nem lesz átfogó belső vizsgálat
2008. december 15. 21:40:02
Nem állhat fel külön vizsgálóbizottság a gyanús önkormányzati ingatlaneladások kivizsgálására Erzsébetvárosban - a Fidesz előterjesztését hétfőn rendkívüli ülésen utasította el a szocialista Hunvald György vezette képviselő-testület.
Átfogó belső vizsgálat helyett az MSZP-SZDSZ-es többségű önkormányzat a négy helyi frakcióvezetőt bízta meg, ellenőrizzék a kerület gazdasági bizottságának ingatlan-elidegenítési gyakorlatát. (kecskére a káposztát - KJ)
Mint ismeretes, az ügyészség kilenc embert - köztük három SZDSZ-es képviselőt - gyanúsít azzal, hogy áron alul adtak el a VII. kerületben értékes bérházakat. A nyomozás eddigi adatai szerint összesen 800 millió forint kárt okoztak az önkormányzatnak, és további 1,6 milliárd forint károkozást kíséreltek meg. Két szabad demokrata önkormányzati képviselő, Gál György és Kardos Péter, valamint az ingatlanbecslő előzetes letartóztatásban van.
Forrás: Hirtv.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-12-15 21:42:23, hétfő
|
| |
| |
Megdöbbentő értesülések a nyolcvanas évekből, amiről senki nem tudott!
Szerkesztette: admin
2008. december 11. csütörtök, 22:15
A Budapest TV műsorán, Dr. Ilkei Csaba 2008. december 10.-én, szerdán este 20 órakor kezdődött ,,Különös" című műsorának vendége:
Dr. Balogh Zoltán, a Hévízi Kórház egykori főigazgatója volt, akivel felidézték a hévízi gyógyfürdő kálváriáját, azt, hogy miként akarták a rendszerváltás előtt egyes vezetők feláldozni nemzeti kincsünket a magyar-szovjet bauxit-timföld és alumínium egyezmény, valamint a hadiipari együttműködés oltárán. A műsorvezető: Dr. Ilkei Csaba.
(Forrás: http://www.bptv.hu )
Dr. Balogh Zoltán
Összefoglalva az adásban elhangzottakat, mert sajnos a BTTV honlapján nem lehet megnézni.
Az ,,akcióban" többek között közreműködött Apró Antal - 1951. évben, Medgyesi Péter - akkor D-209-es, mint később kiderült, aki saját elmondása szerint akkor a magyar nemzeti érdekeket védte a KGB-vel szemben, a nyolcvanas évek közepén az ipari miniszter, Kapolyi László, aki most az áramot importálja Oroszországból stb., akik mind a nyírádi bánya további fenntartása érdekében és a hévízi tó öt évre történő bezárása érdekében lobbizott.
Dr Balogh Zoltán elmondta az adásban, hogy a magyar bauxitot ki kellett vinni a Szovjetunióba, majd az ottani feldolgozás után alumínium tömböket kaptunk vissza - pénzért!!! Természetesen az elvtársak a bauxitért nem fizettek.
A riport vége fele derült ki, hogy a feldolgozás után maradt iszapban titán volt. Ezért kellett kivinni a bauxitot, és nem Magyarországon feldolgozni. Erről még a bányász sem tudott akkoriban! Most jön a legszebb.
A kész, feldolgozott titán értéke akkori árakon számolva - összesen, amit kivittek a SZU-ba - 40. 000. 000. 000.-$, azaz NEGYVENMILLIÁRD DOLLÁR.
Összehasonlító adat: 1989 végén, a legmagasabb magyar állami adósság összege csak húszmilliárd dollár volt. Ma ennek a többszöröse.
A történet vége, ez már nem volt benne a riportban: Apró Piroska szerepet kapa Magyar Alumíniumipari Trösztben, majd Gyurcsány Ferenc (vő) privatizálja az alumíniumiparhoz tartozó cégek egy részét.
Ha ezek az ,,urak és hölgyek" nem lettek volna - és nem lennének - a nyakunkon, akkor Magyarország egy tejjel, mézzel folyó gyönyörű és gazdag - lelkiekben is gazdag - lehetne.
Szívből gratulálunk dr Balogh Zoltán főorvos úrnak, hogy volt ereje és kitartása ehhez az iszonyú küzdelemhez, túlélte, és megmentette a hévízi tavat. Köszönjük! Áldja meg és adjon neki a magyarok Istene erőt és egészséget, még nagyon sokáig!
Közreadta:
Dr. Kollár Lajos, jogász, Budapest
Kárpáti Harsona szerkesztőbizottságának tagja
http://karpatiharsona.info/index.php?option=com_content&view=article&id=1 207:megdoebbent-ertesuelesek-a-nyolcvanas-evekbl-amirl-senki-nem-tudott-&cati d=34:belfoeld&Itemid=58 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-12-15 21:40:40, hétfő
|
| |
| |
A logika csődje, azaz a Talmud alkalmazása a XXI.-ik században?
Az Európai Unióban elvileg minden tagállam, minden etnikumára azonos törvények vonatkoznak. Elvileg. Azonban a II. Világháború után tűzzel vassal belénk verték, hogy minden ember egyenlőnek született. Ezt a dogmát a tavalyi év során megtagadták az Unióban, mondván, minden ember egyforma, viszont van egy etnikum, amely képességeit tekintve az átlagos, azaz mindannyiunk fölött álló. Ha ezt a németek jelentették volna, akkor világméretű botrány és nácizás történt volna,de mivel nem ők mondták, ezért következmények nélkül maradt az egész.
Ha az ember a lexikonban megnézi, mit jelent a "soviniszta" kifejezés, szó szerint ezt olvassa: "szélsőséges nemzeti gyűlölködés, egy nemzet felsőbbrendűségének hirdetése, a nacionalizmus legradikálisabb formája" (Új magyar Lexikon)
Manapság, amikor a magyar ember kiragaszt egy történelmi Nagy-Magyarországos matricát az autójára, vagy a magyar nemzeti címer részét alkotó Árpádsávos lobogóval felvonul az utcán, a hazánkban élő zsidó megmondóemberek őrültnek tartanak, lenáciznak és fasisztának hívnak bennünket...
Van viszont egy nép, aki egyre nyíltabban és természetesen büntetlenül hangoztatja saját fajtájának felsőbbrendűségét. Ez az ellentmondás a józan logikával megmagyarázhatatlan. Hihetetlen módon azonban gyakorlatilag kivitelezhető!
Tegyük fel, hogy egy etnikum gyerekei magasabb színvonalú képzést kaphassanak az átlagostól. Azt egymást követő "generációkban" a KIVÁLASZTOTTAK magasabb színvonalú oktatásban részesülnek, az ÁTLAG pedig objektíven tekintve is kevesebb tudással fog rendelkezni.
A "KIVÁLASZTOTT" etnikum gyakorlatilag jobb szellemi tulajdonsággal rendelkezik, de csak azért, mert az ÁTLAGot lezüllesztették.
Relatív az egész, akár a matematikában és a célt alattomos úton bár, de teljesül...
Magyarországon a cigány etnikumot sokszor külön oktatják a magyar gyerekektől. A tanárok azzal indokolják ezt, hogy a cigány gyerekek hátráltatják a tanterv megfelelő haladását, magyarán lassítják az oktatást. Ahhoz, hogy ez így van-e, nem kívánok kommentárt fűzni. Az biztos, hogy az iskolai osztályközösség olyan, mint egy konvoj, vagy karaván. A haladás sebességét a leglassúbb tagja adja meg. Ez törvényszerű. Ha hátráltatják, lassan vonszolja magát, de az a konvoj, karaván, melynek tagjai jó paraméterekkel rendelkezik, kiválóan tud haladni.
Közismert az, hogy a tanárokat, osztálytársaikat terrorizálják, megverik a cigányok. Viszont arról igen keveset hallunk, hogy egyes helyeken a tantermet a tanár nyitja ki, a tanulóknak az óra után el kell hagynia a helyiséget, hogy azt a nebulók ne tehessék tönkre. De sok helyen reggel bezárják az iskola kapuit a diákokra és csak akkor nyitják ki és csak addig, amíg valamelyik oktatást befejezett csoport elhagyja az intézmény területét. A fegyelmet a tanárok már nem tudják fenntartani, hanem a biztonsági őrök teszik meg ezt... Ezen helyek többségében nem zajlik számottevő oktatás, mert a tanárokat felőrli az, hogy egyáltalán rendet tartsanak a tanteremben a tanórákon. A gyerekek törvényszerűen nem megfelelő oktatásban részesülnek, vagyis buták maradnak.
A 2008-as év során két, egymással ellentétes eredményű bírósági ítélet született Európában, az iskolai szegregáció ügyében.
- Az egyik ügy Magyarországon, Hajduhadházról indult.
Itt, az Esélyt a Hátrányos Gyerekeknek Alapítvány indított pert a hajdúhadházi önkormányzat és a fenntartásában lévő Bocskai István Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, és a Dr. Földi János Általános és Művészeti Iskola ellen, mert szerintük a településen élő cigány tanulókat jogellenes elkülönítetten oktatják, szegregálják.
Az első fokon eljáró Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2007 tavaszán megállapította a jogellenes elkülönítést, és ennek abbahagyására, illetve a további ilyen jellegű jogsértések megelőzésére kötelezte az alpereseket. Az elsőfokú ítéletet a hajdúhadházi önkormányzat megfellebbezte. A másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla 2007. december 13-án hozott ítéletében részben megváltoztatta az első fokon hozott ítéletet, és csak a hátrányos megkülönböztetés tényét állapította meg.
Az elkülönített cigányoknak - mint a média fennhangon hirdette - jogukban áll kártérítést követelni az önkormányzattól...
Tehát a magyarok elbukták a pert, nem lehet cigányt elkülöníteni az iskolai oktatásban, csak arra hivatkozva, hogy ő cigány...
- A másik ügy Angliában, Londonban történt.
Állami támogatással működő zsidó elitiskolába (az intézmény neve JFS Comprehensive School) felvételizett egy 11-éves kisfiú. Angliában 20 ilyen kaliberű zsidó elitiskola működik, amit a központi költségvetés támogat, viszont az állam nem avatkozik bele sem a tanrendbe, sem az iskola felvételi elveibe!
Tehát az iskolába nem nyert felvételt a gyerek, mert egyszerűen azt mondták rá,hogy nem zsidó és ez felvételt kizáró ok!
Az iskola elutasítását támogatta az Egyesült Angol Hitközségek Szövetsége, az un. United Synagogue is.
A Felsőbíróság szintén az iskolának adott igazat, mivel a "zsidó iskolának joga és egyben kötelessége a halacha (azaz zsidó jog) szerint eljárni. Ebből következik, hogy az iskola nem köteles olyan diákot felvenni, aki a halacha szerint nem számít zsidónak. " A perköltséget az iskolának kell állnia, de példaértékűnek tartják, hogy bár állami finanszírozású az iskola, de érvényesül a " zsidó iskolában - zsidó diákok " elv.
A két példával egymással homlokegyenest ellenkező döntéssel azt szeretném érzékeltetni, vannak olyan állami finanszírozású iskolák az Unióban, ahol feltétel a vallási hovatartozás és bőrszín. De egyes iskolák zárt közösséget alkotnak minden kívülállóval szemben és igazi elitet képeznek, akik szárnyalnak az oktatás terén. Más iskolák viszont egy helyben toporognak, mivel ugyebár a karaván sebességét a leglassúbb teve határozza meg.
Angliában a "halacha", azaz a zsidó törvény szerint döntött a Felsőbíróság. Magyarországon a Legfelsőbb Bíróság viszont a magyar jog szerint. Elég érdekes a két ítélet, így egymás mellé rakva. De nem csodálkozom.
A Talmud azt írja, mindig azt az ítéletet kell elfogadni, ami a zsidóságnak kedvez. Ha a saját törvényük a kedvező akkor azt, ha a gojoké, akkor azt kell alkalmazni!
Néhány generáció alatt így jön létre a relatív kiemelkedés, vagyis az átlag lesüllyedése.
...és mondja valaki, hogy a Talmud törvényei már a múlt ködébe vesztek...
Dr Nagy Levente
Kunhegyes
--------------------------------------------------------------------------------
"Az embereket élve megnyúzták és a vonagló testeket halomra dobálták."
"Hanuka (héberül: חנוכה, felszentelés), a fények ünnepe.
Hanuka ünnepe emlékezik a Makkabeusok szíriai görögök feletti győzelmére (Kr. e. 165.), a jeruzsálemi szentély megtisztítására és újraavatására, valamint a nyolc napon át égő mécses csodájára. Azon zsidó ünnepek közé tartozik, melyek nem a Tórán alapulnak (ilyen még például Purim), abban egyedi, hogy egy hadi eseményt örökít meg a nép emlékezetében."
Ezt az ünnepet ismerik leginkább a nem zsidók körében. A Hanuka más a Purin ünneptől, melyről alább írok. De a hanuka is a magyar úrnépek, a Makkabeusok szíriai görögök felett aratott győzelmüket jelenti. Csak említem, hogy az asszír szemiták és a zsidók kivételével, az ősszes elsődleges indomediterránia területét lakó népek, bármilyen néven szerepelnek, egykor magyar nyelvű nemzetségek voltak. Még az a fontos, hogy a mindkét ünnepnek az a jelentősége, hogy a zsidó nép így tartja fenn az állandó harckészültségét a magyar népek kiirtásának érdekében. Most is azért fokozzák az ünnepi felvonulással a saját maguk harci kedvének a fokozását, hogy megijesszék a magyarokat, hogy bármelyik pillanatban készek az ország elfoglalására, és az ellenállók elpusztítására.
*** www.nemzetihirhalo.hu ************* |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-12-15 21:34:45, hétfő
|
| |
| |
"A román versenypártoknak - akárcsak a szlovákoknak - pártállástól függetlenül legfőbb
közös jellemzőjük a magyarellenesség"
Tőkés László nyilatkozata az újonnan alakuló kormány kapcsán
Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az alábbi nyilatkozatot tette 2008. december 15-én Brüsszelben:
1. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség, kiesvén a Demokrata Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt által létrehozott nagykoalícióból, felfedezni látszik a spanyolviaszt. Azt állítja tudniillik, hogy a két - jobb- és baloldali - nagy párt etnikai okokból hagyja ki őket az újan alakuló kormányból.
Sajnálatos és nevetséges, hogy Markó Bélának és elvtársainak közel húsz évre volt szükségük annak felismerésére, amit minden világosan látó, erdélyi magyar ember mindig is tudott, éspedig hogy: a román versenypártoknak - akárcsak a szlovákoknak - pártállástól függetlenül, többé vagy kevésbé a legfőbb közös jellemzője a magyarellenesség. Több mint tíz évnyi kormánybeli vagy kormányoldali politizálás közben ezt nem látni, nem észrevenni: csapnivaló politikai helyzetfelismerésre, - mondhatni - vétkes politikai vakságra vall.
Ennek összefüggésében nézve, igencsak sajnálatos és több, mint bűn, súlyos hiba volt, hogy az RMDSZ tizenkét évvel ezelőtti kormányra kerülése óta a román politikai nacionalizmus - kisebbségi! - szekértolójaként segítette elhitetni a nemzetközi közvéleménnyel, az Európa Tanáccsal, a NATO-val és az Európai Unióval, hogy Romániában jó úton halad a kisebbségi ügyek megoldása, sőt - úgymond - "modell-értékű a román kisebbségpolitika".
Ma már, a mostani fejlemények fényében még az RMDSZ előtt is világos lehet, hogy a román jobb- és baloldal - miként a szlovák politikum is - arra az álláspontra helyezkedik, hogy: "a mór megtette a kötelességét - a mór mehet".
Szerényen megjegyezzük, józanabb hangok ezt a kifejletet már régóta megjósolták.
2. Másfelől viszont - paradoxális módon - nem valószínű az, hogy a történtek után a román politikum a heves magyarellenesség hibájába esnék. A román politika ennél bölcsebb és okosabb. Valószínűleg igazat mond Mircea Geoană pártelnök, amikor ismételten kijelenti: - az eurokonformitás minimumát betartva - "ezentúl is tartják magukat a társadalmi befogadás elvéhez, és elítélik az etnikai diszkriminációt".
Markó Béláék szorult helyzetükben mindenáron etnikai síkra akarják terelni politikai kudarcukat, ezáltal próbálván elhibázott politikájukat magyar szavazóik előtt (am. 40%!) igazolni. Pedig valójában csak arról van szó, amit Geoană úr ilyenképpen fejt ki: "az RMDSZ-szel kapcsolatos döntésüket nem szabad a magyar kisebbség elleni gesztusként vagy attitűdként értelmezni, hanem arról van szó, hogy a parlamentben szinte 70 százalékot (!) kitevő pártok mellett nincs szükség egy harmadikra is a kormányban"(kiemelések tőlem - TL). Ergo: "a mór mehet", már nincs szükség reá.
Mindezeket figyelembe véve, elhibázott és szánalmas, ahogyan az egész román pártspektrumot - a baltól a jobboldalig - végig járt RMDSZ-es korifeusok most nacionalizmust "vizionálnak".
Kelemen Hunor ügyvezető elnök arról sápítozik, hogy: Romániához képest "a Szlovákiában történtek csak gyenge viccnek (sic!) fognak tűnni"; továbbá azt fájlalja, hogy elesnek a közpénzektől.
Markó Béla pártelnök, teljesen elveszítve a józan politikai ítélőképességét, azon háborog, hogy: "Mircea Geoană RMDSZ-t kirekesztő nyilatkozataival sérti a romániai magyarságot"; és rossz politikus módjára, maga is megsértődik, kijelentvén, hogy: "az a lelkesedés, amivel a PSD elnöke folyamatosan elutasít bennünket, engem személy szerint sért, de kollégáimat is sérti" (kiemelések tőlem - TL).
Pártunk vezetője végzetesen összetéveszti az Általa vezetett RMDSZ-pártot a nemes magyar közösséggel, és - XIV. Lajos módjára - a Pártot és a Magyarságot is sértett önmagával azonosítja. Az RMDSZ alias Markó Béla alias "A Mór" - mehet.
De érdekes módon a szelídségéről ismert Asztalos Ferenc honatya még főnöke sértődésén is túltesz, amikor azt jósolja: "Egy ilyenfajta politikai magatartás akarva-akaratlanul kiválthat egyfajta radikalizálódást az erdélyi magyarság körében" (kiemelés tőlem - TL). Ne aggódjon Asztalos úr: székely Testvérei már régóta "radikális" módon síkra szállnak a területi autonómiáért - ha nem vette volna még észre...
Borbély László, a neptuni főtárgyaló viszont végképp elveti a sulykot, amikor - szlovákiai típusú - "etnikumközi konfliktusokat" (sic!) vizionál. A marosvásárhelyi politikust 1990 "fekete márciusával" kell megnyugtatnunk: Romániának nem föltétlenül kell a szomszédba mennie egy kis "etnikai konfliktusért"...
Amúgy pedig békés jogküzdelmet folytató erdélyi magyarságunk nevében kell visszautasítanunk azt az inszinuációt, hogy a magyar etnikum "radikalizálódni" fog, és részese kívánna lenni bármiféle etnikai konfliktusnak.
Az erdélyi magyarság józan és bölcs, tudja, mit akar - olvasható Tőkés László nyilatkozatában.
1989. december 15-én, pénteken reggel Temesváron ezen a napon vette kezdetét az a megmozdulás, mely a református hívek és a hozzájuk csatlakozó románok és más etnikumok és vallások ellenállása folytán elvezetett a hírhedt Ceauşescu-diktatúra bukásához.
Továbbította:
Frigyesy Ágnes
*** www.nemzetihirhalo.hu ************* |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-12-15 21:11:07, hétfő
|
| |
| |
A Jobbik a harmadik, szitkozódnak a libsik
2008. december 15. 14:17:13
A vasárnapi kartali időközi polgármester-választáson a Jobbik jelöltje a szavazatok több, mint 10 százalékát szerezte meg.
Koncz Balázs a Magyar Gárda tagja, és vonulós tűzoltó főtörzsőrmester Budapest X. kerületében. Nála ideálisabb jelölt nincs is - mondta Morvai Krisztina. Ugyanis tűzoltó, akinek, ha helyzet van, akkor lépnie kell, akkor emberi életeteket kell menteni. Ekkor nem az számít, hogy ki jobb- vagy baloldali. "Ő és kollégái még sosem kiabáltak be a házba, hogy itt milyen szavazók égnek éppen. Ilyen polgármesterre van szükségük"- nyomatékosította Morvai, és megértették a kartaliak.
Vona Gábor pártelnök pénteken Kartalon mondta, addig is az időközi választásokon szeretnék megmutatni, mekkora a támogatottságuk. Ezért fontos nekik a január 11-ei ferencvárosi választás, melyen Szegedi Csanád indul majd, és a mostani kartali választás is.
Vona Gábor és Morvai Krisztina országjáró körútjának utolsó, 25. állomásaként érkezett Kartalra, ahol a párt jelöltje, Koncz Balázs tartotta kampánygyűlését. A rendezvényen 60-70 ember vett részt a 6 ezer lelkes nagyközség művelődési házában.
A fiatalos lendületet kínáló jelölt különösebb szerénykedés nélkül kijelentette, az övé "a legeslegjobb, az egyetlen racionális és Kartalra szabott program, mely kihúzza a települést a csávából". Ezt többek között egy geotermikus erőmű építésével érné el.
"Kartalnak teret kell biztosítania az Európai Unió által támogatott geotermikus erőmű megépítésének. Megválasztásom esetén a beruházó céggel kötött megállapodás alapján egy olyan geotermikus hőerőmű épülhet Kartalon, amely a föld hőenergiájából elektromos áramot termel. Ráadásul melléktermékként nagy mennyiségű hőenergiához jutunk, amely további beruházásokat fog idevonzani" -írja a Kartali Kisbíró választási különszámában.
Koncz Balázs a Magyar Gárda tagja, és vonulós tűzoltó főtörzsőrmester Budapest X. kerületében. Nála ideálisabb jelölt nincs is - mondta Morvai Krisztina. Ugyanis tűzoltó, akinek, ha helyzet van, akkor lépnie kell, akkor emberi életeteket kell menteni. Ekkor nem az számít, hogy ki jobb- vagy baloldali. "Ő és kollégái még sosem kiabáltak be a házba, hogy itt milyen szavazók égnek éppen. Ilyen polgármesterre van szükségük."
"Irigylem Önöket" - mondta a közönségnek a leendő EP-listavezető. Lesz két napjuk, hogy azt érezzék, hatással lehetnek az ország sorsára. Érdemes ezért erőfeszítést is tenni, korteskedni. Vegyenek elő egy A/4-es lapot, és írják össze, kit tudnának elvinni szavazni. Ha a jelenlévők mindegyike hozna 10 embert, azzal már nyerni lehetne. "Lehet, hogy hétfőn arról fognak szólni a szalagcímek, hogy Kartal változást hozott az ország életébe."
A fórum egyik résztvevője úgy vélte, 2010-ben olyan 8 százaléka lesz a Jobbiknak. Vona Gábor remélte, hogy a próféta szól a férfiból. De ő nem 8 százalékban gondolkodik. Meggyőződése, hogy az ország kétharmada jobbikos, csak még nem tud róla. Őket még fel kell világosítani.
Forrás: HunHír.Hu - hírszerző
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-12-15 21:01:45, hétfő
|
| |
| |
A jó kapcsolat nem lesz magától
2008. december 14. vasárnap, 11:00
A volt magyar köztársasági elnök lánya, ma Magyarország külügyminisztere úgy véli, Szlovákia és Magyarország nem eléggé fogékony egymás érzékenységei iránt. A két ország kapcsolatáról, a Magyar Gárdáról, a szlovák rendőrség dunaszerdahelyi bevetéséről Göncz Kingát kérdeztük.
A szlovák-magyar párbeszéd mostanában a süketek párbeszédére hasonlít - a két fél képtelen meghallani, amit a másik mond. Mit tehetnénk azért, hogy jobban értsük egymást?
Azt azért látni kell, hogy ez szelektív süketség. Tudom, hogy furcsa lesz, amit mondok, mert nem ez látszik a felszínen, de ez az együttműködés bizonyos szempontból ma jobb, mint valaha. Azzal, hogy mindkét ország csatlakozott az Európai Unióhoz és a schengeni övezethez, valóban akadálytalanná vált a két társadalom közti kapcsolat, és ezzel az emberek nagyon jól tudnak élni. A befektetők számára megéri Észak-Magyarországra költözni, mert akkor meg tudják szerezni a jól képzett munkaerőt a határ mindkét oldaláról. Nagyon sok magyar érdekeltség van Szlovákiában és most már fordítva is egyre több. Rendkívül jó az egyetemek közötti vagy tudományos együttműködés, tehát az akadálytalan kapcsolattartás működik. Ez ugyancsak elmondható az uniós szintű együttműködésről, mert közösek az érdekeink sok ügyben, és ezekben támogatjuk egymást. Ez érvényes számos külpolitikai kérdésre, például a vízummentesség ügyére, a klíma- és energiacsomag ügyére és sorolhatnám.
Miben van tehát a probléma?
Van egy terület, ahol ez a jó hallás mintha megszűnne - ez a politika területe, s ezzel kellene valamit kezdeni. A politika persze nem független a társadalmaktól - a politikusokat a társadalmak választják, és a politikusok a társadalom szimpátiáit akarják elnyerni. A nacionalista politizálási mód könnyen válik népszerűvé, hiszen közös ellenséget keres, és ez erős összekötő erő. Egymás érzékenységeit azonban mintha nem tudnánk eléggé meghallani. Azért vagyok most itt, hogy legyen párbeszéd, hogy jobban megértsük, hol vannak a szlovák érzékenységek, és azt is jobban el tudjuk magyarázni, hogy Magyarország miket tart fontosnak. Ezt tartom egyébként az egyetlen járható útnak a szelektív süketség csökkentéséhez. Mi a megoldást keressük, ezért teszünk javaslatokat, a megoldáshoz azonban partner kell.
Úgy tűnik, a magyar-szlovák kapcsolat egyelőre főleg a civil szférán belül működik, azonban vannak intézményesült kapcsolatok is - ezt nevezzük diplomáciának. Beszélhetünk ma egyáltalán olyasmiről, hogy magyar-szlovák diplomácia?
Erre találták ki a szlovák-magyar alapszerződésben a vegyesbizottságok rendszerét. Ezek olyan szakértői testületek, amelyek különböző szakterületeken folyamatosan foglalkoznak a problémákkal. Különböző intenzitással ugyan, de működnek. Éppen most térünk vissza ahhoz a gyakorlathoz, ami az alapszerződésben elvileg rögzítve van, de eddig nem mindig működött - hogy a külügyminiszterek évente egyszer kiértékelik a szakbizottságok munkáját. Kértem a szlovák kollégámat, Ján Kubiąt, hogy tartsunk egy ilyen értékelést, amire hétfőn kerül sor Budapesten. Ezen a találkozón kifejezetten azt vizsgáljuk, ezek a csatornák mennyire működnek, és mennyire tudják ténylegesen kezelni a problémákat, illetve mi az, amit mindkét oldalról tehetnénk ennek javítására.
A szlovák fél hagyományosan nagyon érzékenyen reagál a Magyarországról jövő üzenetekre, jóhiszeműnek szánt ajánlásokat is képes ultimátumként felfogni. Nem becsüli ezt alul a magyar külpolitika? Talán sok félreértést el lehetne kerülni, ha a magyar fél tisztában volna azzal, miként hallatszik Szlovákiában az, amit mond.
Azt lehet látni, hogy a két ország másként gondolkodik a kölcsönös kapcsolatokról. A szlovák politika szeret megfeledkezni arról, hogy a kétoldalú kapcsolatok része a kisebbségi kérdés is. Magyarország számára egyértelmű, hogy amellett, hogy az EU-ban sok közös ügyünk van, közös ügyünk a kisebbségek helyzete is. Még ha ez érzékeny téma is Szlovákiában, ettől nem lehet eltekintenünk. Az alapszerződés egyértelműen kimondja, hogy mindkét ország elismeri a határok sérthetetlenségét és a másik ország területi integritását, s ez az alapelve a két ország kapcsolatának. Magyarországon minden mértékadó politikai párt ezt így gondolja és komolyan veszi. De van egy másik része is az alapszerződésnek, amely viszont arról szól, hogy a kisebbségi kérdés nem kizárólag az adott ország belügye. Tehát ha ezt a témát egy másik ország vagy egy nemzetközi fórum szóvá teszi, az nem tekinthető az ország szuverenitásába való beavatkozásnak. Ezen alapelvek betartásával - amit persze a partnerektől is elvárunk - nyilván lehet beszélni arról, hogyan, milyen formában és mely esetekben kell szóvá tennünk a problémákat.
Úgy véli tehát, hogy helyén való egy önreflexió a magyar politikai szereplők részéről? Mert bármennyire igaz, amit elmondott, a szlovákiai magyar kisebbség ügyeiben a szlovák kormány tud érdemben tenni. Ezért nagyon hasznos lenne, ha a két ország között jó volna a kapcsolat.
A jó kapcsolat nem lesz magától, a jó kapcsolatért tenni kell. És azt gondolom, ezért sok embernek kell tenni. A politika fontos, de önmagában nem tudja megoldani a kérdést. Az önreflexivitásnak mindig van helye. A történelem nagyon könnyen felhasználható aktuálpolitikai célokra, és ez a térség nem volt képes feldolgozni saját történelmét, és racionálisan viszonyulni hozzá. Ez persze érvényes Magyarországra is. Magyarországon is ugyanúgy jelen van a történelemmel kapcsolatos zavar, a szélsőséges mozgalmakban, amelyek ma láthatók, s amelyek tagjai időnként itt is megjelennek. Ezeknek az embereknek a fejében történelmi káosz uralkodik. Az azonban már a mi felelősségünk, hogy ne nőjön fel többé olyan nemzedék, amely nem tudja racionálisan és kiegyensúlyozottan értékelni a saját történelmét. Tehát bőven van tennivaló Magyarországon, és Szlovákiában is.
A Magyar Gárda és a hasonló szervezetek a szlovák kormánypártok leggyakoribb hivatkozási alapja. Kintről nézve tényleg érthetetlen, hogy miközben a magyar kormány folyamatosan nagyon erélyesen elítéli ezeket a csoportosulásokat, ezek továbbra is szabadon masíroznak az utcákon.
Európában szinte mindenhol megjelennek szélsőséges csoportok. A magyar kormány egyértelmű abban, hogy ezt elítéli, és a törvényi kereteken belül lép fel ez ellen. A rendszerváltás idején liberális alkotmányt hoztunk létre, abból a megfontolásból, hogy 40 évnyi szabadsághiány után biztosítsuk a szabadságjogokat, a szólásszabadságot, a gyülekezés szabadságát. Most a szélsőséges szervezetek megjelenése miatt felmerült, hogy szigorúbb szabályozás kell. Az azonban mítosz, hogy Magyarország nem tesz semmit a szélsőségek ellen. Egyrészt szigorítottuk a büntető törvénykönyvet. Másrészt a Magyar Gárda feloszlatására a legfőbb ügyész kezdeményezésére bírósági eljárás folyik. Egy jogállamban pedig a politika nem szólhat bele a bíróságok dolgába, meg kell várnunk, míg a bírósági folyamat lezajlik. Nem biztos azonban, hogy ezzel minden megoldódik, hiszen Szlovákiában a Pospolitos»ot ugyan feloszlatta a belügyminiszter, ez mégsem akadályozta meg abban, hogy Csehországban a romák ellen fellépjen. Ráadásul kiderült, hogy a Pospolitos» Magyarországot is kedveli, hiszen átjöttek hozzánk is piknikelni. Sajnos Európával együtt jár ez is. Azt a mítoszt is el kellene oszlatni, hogy egy jogszabállyal minden megoldható.
Nyilvánvaló, hogy a szélsőségek felerősödése leginkább a társadalmi hangulat függvénye. Magyarországon ezeknek a csoportosulásoknak a felerősödése egyértelműen a jelenlegi kormányzati ciklusra esik - az őszödi beszéd kiszivárgását követő időszakra. Nem érez a kormány és a kormánypártok felelősséget azért, mert hagyta, hogy idáig fajuljon a helyzet?
Nem tudom, mondható-e, hogy ,,idáig fajult a helyzet". Ez a kormány felvállalt egy sor népszerűtlen intézkedést, amelyek kulcsfontosságúak voltak Magyarország modernizációja szempontjából. Azt is lehetett tudni, hogy ezek tiltakozást fognak kiváltani. A döntés az volt, hogy a kormány felvállalja a népszerűtlenséget, és azt, hogy az indulatok esetleg megjelennek az utcán, de akkor sem mond le a fontos lépésekről. Ez főleg a költségvetési hiány csökkentése volt, a túlméretezett közszféra leépítése, meg az egészségügyi reform. Ezek hasonló intézkedések voltak, mint Szlovákiában, ahol azonban már az előző kormány végrehajtotta őket. Az igazi kérdés az, hogy négy évre, vagy hosszú távra gondolkodunk-e előre - ez minden kormány igazi dilemmája. Mi a nehezebb utat választottuk, aminek következményei vannak. Ebben a térségben az emberek elfáradtak már a sok változástól, az utóbbi húsz évben bőven volt benne részük. Ennek ellenére úgy ítéltük meg, hogy az ország érdeke ezt kívánja.
Sok tekintetben azonban úgy tűnik, Magyarország mégis meghátrált a határozott reformok elől - ennek a legjobb példája az egészségügyi reform.
Az egészségügyben nagyon komoly változásokat vezettünk be, ami nem ment keresztül, az a magánbiztosítók bevonása. Erről voltak a legnagyobb viták, s végül emiatt vált ki a kormányból a kisebb kormánypárt. Az egyik legsúlyosabb problémát - a gyógyszerkassza túlzott növekedését - azonban sikerült megállítanunk. Rendkívül fontosnak tartom a felsőoktatási reformot is, amellyel a felsőoktatást a munkaerőpiac követelményeihez igazítottuk. Ez is tiltakozást váltott ki, azonban ahhoz, hogy jó minőségű munkaerőt képezhessünk, nem volt tartható a régi rendszer. Egészében véve tehát úgy értékelem, hogy a jelenlegi magyar kormány nagyon komoly változásokat vezetett be.
Sikeresnek tartja tehát a reformfolyamatot?
Nagyon sok mindent megléptünk, de azt nem mondhatjuk, hogy a folyamatot lezárhatjuk, mert még számos intézkedésre szükség van. Az SZDSZ kormányból való kilépése óta ez folyamatos egyeztetést igényel, hiszen minden döntéshez külön kell biztosítanunk a parlamenti többséget. Amire még szükség van, az például az önkormányzati reform - Magyarország ezen a téren túlságosan decentralizált, a tízmilliós országban több mint 3000 önkormányzat működik. Ez pozitív abból a szempontból, hogy a döntéshozatal közel van az emberekhez, anyagi szempontból azonban fenntarthatatlan, sokkal nagyobb integrációra van szükség. Ehhez a feladathoz - mivel az önkormányzati törvény alkotmányos törvény - kétharmados többség kell.
Valóban úgy tűnik, Magyarország sokkal többet költ, mint megengedhetné magának, s ennek az országra lesújtó pénzügyi válság nagyon intő jele. Azonban a politikai pártok még most sem mutatnak hajlandóságot határozottabb megszorító intézkedések bevezetésére. Vajon minek kell még történnie ahhoz, hogy végre ,,felébredjen" az ország?
Magyarország óriási lépéseket tett ezen a téren. Két év alatt a pénzügyi deficitet levitte kilenc százalék fölöttiről 3,4 százalékra. Ilyet Európában senki nem csinált, kivéve talán Görögországot. Másutt akár egy fél százalékos deficitcsökkentés is nagyon komoly tiltakozásokhoz, sztrájkokhoz vezet. S hogy csak az utóbbi időszakot említsem, a megtakarítás jegyében limitáltuk a 13. havi nyugdíj összegét, ami nagyon érzékeny kérdés. Mindezért kettős kritika ér bennünket. Egyrészt hallhatóak hangok, miszerint ez nem elég, további lépések kellenek, másrészt az ellenzék azzal támad bennünket, hogy ez a kormány folyamatosan megszorító lépéseket tesz. A kettőnek egyszerre természetesen nehéz eleget tenni. Ez a kormány azonban nagyon konzekvensen megy az általa kijelölt úton, egészen addig, amíg ezt a parlamenti többség lehetővé teszi a számára. Demokráciában ez nem lehet másképp.
A határon túli támogatások ügyében gyakran elhangzik a kritika, miért a politikai pártok döntenek arról, mire lesznek a pénzek felhasználva. Nem lenne jobb a civil szférára bízni ezt a hatáskört?
A határontúli magyar pártok - a kisebbség választott képviselői - csak azt döntik el, mik azok a fő prioritások, amiket támogatni kell. A háromszintű döntéshozatali rendszer alsóbb szintje már szakértőkből áll - ez a prioritásokhoz rendelhető projekteket választja ki. A közvetlen támogatások kedvezményezettjei a civil szervezetek, iskolák, kiadók stb.
Elégedett a dunaszerdahelyi futballincidensre adott szlovák válaszokkal? Tervez Magyarország további lépéseket ezen a téren?
Nem vagyunk elégedettek, s már tettünk lépéseket. A dunaszerdahelyi eseményt követő napon adott szlovák rendőrségi ígéret ellenére a magyar rendőrség nem kapta meg azt a dokumentált anyagot, amely egyértelművé tette volna, hogy mi volt az oka a rendőrségi roham elrendelésének. A belügyminiszter, majd a miniszterelnök is kérte a partnerétől a vizsgálati dokumentációt, sajnos máig nem kapták meg. A rendelkezésre álló videoanyag a kétségeket egyáltalán nem oszlatja el. Az Európa Tanácsnak van egy bizottsága, amely a sportrendezvények biztonságával foglalkozik. December elején ehhez a bizottsághoz fordultunk, hogy értékelje a történteket szakmai elvek alapján.
http://ujszo.com/online/kozelet/2008/12/14/a-jo-kapcsolat-nem-lesz-magatol |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-12-15 20:59:42, hétfő
|
| |
| |
Nyugatról szóltak Orbánra?
2008. december 14. 09:48 hirado.hu - FH
A Vasárnapi Hírek szerint egy NATO-diplomata azt tanácsolta a Fidesz vezetőjének most a nemzeti összefogásra koncentráljon
A nyugati diplomáciának is lehet szerepe abban, hogy Orbán Viktor a jövőben nem támadja olyan kérlelhetetlenül a kormányoldalt, mint eddig - írja a Vasárnapi Hírek meg nem nevezett NATO-diplomatára hivatkozva.
Orbán Viktor
A cikk szerint több nyugat európai keresztény-konzervatív politikus is kifejtette Orbán Viktornak, hogy a mostani veszélyes válság kezelése nem képzelhető el nemzeti összefogás nélkül. A Fidesz elnöke ugyanakkor a lap szerint csak késve reagált a figyelmeztetésekre és eleinte azokra a közvélemény-kutatásokra sem hallgatott, melyek szerint a jobboldali szavazók sem támogatják, hogyha a Fidesz elutasítja a kormányzati válságkezelést, vagy ha nem áll elő érdemi saját koncepcióval.
Hátszínt akkor szoktunk ajánlani, ha különleges alkalmakra szánunk egy remek receptet. Nos, hétvége is van, karácsony is közeledik: van helye az ötleteknek! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-12-15 20:57:46, hétfő
|
| |
| |
A Fidesz elítéli a zsinagóga elé tervezett tüntetést
2008. december 15. 21:43:39
Felháborodva utasítjuk vissza, hogy Toroczkai László és Budaházy György ,,hivatásos tüntetésszervezők" a Dohány utcai zsinagóga elé hívnak össze tüntetést egyértelműen megfélemlítő szándékkal - olvasható a Fidesz-KDNP hétfői közleményében.
Egy szolgával több!
http://www.nemenyi.org/lib/gall/hirek/kike_orban.jpg
A közleményt aláíró Balog Zoltán, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság fideszes elnöke és Semjén Zsolt, a KDNP vezetője szerint a demonstrációt egyértelműen megfélemlítő szándékkal hívták össze a ,,hivatásos tüntetésszervezők".
Az ellenzéki politikusok közös állásfoglalásukban kifejtették, hogy politikai nézeteit Magyarországon mindenkinek joga van a törvényes keretek között kifejezni, akár utcai tüntetésen is, ugyanakkor nem szabad a vallási közösségek szent helyeit politikai csatározások színterévé tenni. Akár az esztergomi bazilika, akár a debreceni nagytemplom, akár más templom vagy vallási kegyhely méltóságának megsértése joggal botránkoztat meg felekezeti különbségektől függetlenül minden jóakaratú, hívő és nem hívő embert - közölték az ellenzéki politikusok.
Forrás: OS
http://www.nemenyi.org/default.asp?SID=0&Cal=&AID=0&Direkt=A_Fidesz_e liteli_a_zsinagoga_ele_tervezett_tuntetest_52400
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
2008. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
1074 db bejegyzés |
| e év: |
10632 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 35
- e Hét: 984
- e Hónap: 4729
- e Év: 158225
|
|
|
Offline
