|
2008-12-04 10:31:09, csütörtök
|
| |
| |
23,1 Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.
23,2 És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
23,3 Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.
23,4 Ne fáraszd magadat ebben, [1 Tim. 6,9.] hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg.
23,5 Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!
23,6 Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;
23,7 Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
23,8 A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
23,9 A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja [rész 14,7. Máté. 7,6.] a te beszédidnek bölcseségét.
23,10 Ne mozdítsd meg [5 Móz. 19,14.] a régi [rész 22,28.] határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
23,11 Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő [rész 22,3.] ügyöket ellened!
23,12 Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
23,13 Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt [rész 20,3.22,15.] vesszővel, meg nem hal.
23,14 Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki.
23,15 Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a [vers 25. rész 27,11.] lelkem nékem is.
23,16 És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
23,17 Ne irígykedjék a te szíved [rész 1,10.] a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;
23,18 Mert ennek [1 Tim. 4,8.] bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
23,19 Hallgass [rész 15,5.] te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
23,20 Ne légy azok közül való, a kik borral [Ésa. 7,11.22. Róm. 13,13.] dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
23,21 Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
23,22 Hallgasd a [vers 24. rész 1,8.] te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
23,23 Szerezz [2 Móz. 20,12.] igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
23,24 Igen örül az igaznak [vers 15.16.] atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.
23,25 Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.
23,26 Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.
23,27 Mert mély [rész 22,14.] verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
23,28 És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
23,29 Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
23,30 A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
23,31 Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,
23,32 Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
23,33 A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol [Hós. 4,11. Máté. 5,28.] gonoszságot.
23,34 És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
23,35 Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.
24,1 Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj [rész 23,17.] azokkal lenni.
24,2 Mert pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő [Zsolt. 10,7.] ajkaik.
24,3 Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg.
24,4 És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával.
24,5 A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű.
24,6 Mert az eszes tanácsokkal [rész 15,22.20,18.] viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
24,7 Magas a bolondnak a [rész 14,6.] bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját.
24,8 A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják.
24,9 A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos.
24,10 Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd.
24,11 Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, [Jób. 29,12-16. Zsolt. 82,4.] és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
24,12 Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, ő érti, és a ki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az [Jób. 34,11. Róm. 2,6.] ő cselekedetei szerint fizet.
24,13 Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
24,14 Ilyennek [rész 22,18.] ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
24,15 Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát!
24,16 Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél [Mik. 7,8. Zsolt. 37,24.] azért; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek.
24,17 Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; [rész 17,5. Jób. 31,29.] és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
24,18 Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját te reád.
24,19 Ne gerjedj haragra [Zsolt. 37,1.] a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
24,20 Mert a gonosznak nem lesz jó vége, az istentelenek szövétneke [rész 13,9. Jób. 18,5-19.] kialszik.
24,21 Féld az Urat, fiam, és a [Róm. 13,1.2. 1 Pét. 2,17.] királyt; a pártütők közé ne elegyedjél.
24,22 Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
24,23 Ezek is a bölcsek szavai. Személyt válogatni [2 Móz. 23,2-6.] az ítéletben [Jak. 2,1.] nem jó.
24,24 A ki azt mondja az istentelennek: igaz [rész 17,15.] vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
24,25 A kik pedig megfeddik a bűnöst, azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
24,26 Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
24,27 Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd [Luk. 14,23-30.] a házadat.
24,28 Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit a te ajkaiddal?
24,29 Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek [Róm. 12,17.19.] az embernek az ő cselekedete szerint.
24,30 A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett.
24,31 És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala.
24,32 Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, ezt a tanulságot vevém abból:
24,33 Egy kis [rész 6,10.11.] álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
24,34 És így jő el, mint az útonjáró, a [rész 6,11.] te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.  |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Példabeszédek könyve/Ószöv. |
|
|
|
|
|
Offline
