Belépés
tataimelinda.blog.xfree.hu
"mert virágot adok,s nem örök tavaszt" Tatai Melinda
1977.09.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
örökké...
  2008-08-06 09:09:26, szerda
 
  TATJÁNA LEVELE
ANYEGINHOZ

Puskin

Én írok levelet magának -
Kell több? Nem mond ez eleget?
Méltán tarthatja hát jogának,
hogy most megvessen engemet.
De ha sorsom panasz-szavának
szívében egy csepp hely marad,
nem fordul el, visszhangot ad.
Hallgattam eddig, szólni féltem,
és higgye el, hogy szégyenem
nem tudta volna meg sosem,
amíg titokban azt reméltem,
hogy lesz falunkban alkalom,
s hetenként egyszer láthatom;
csak hogy halljam szavát, bevallom,
szóljak magához, s azután
mind egyre gondoljak csupán,
éjjel-nappal, míg újra hallom.
Mondják, untatja kis falunk,
a társaságokat kerűli,
mi csillogtatni nem tudunk,
de úgy tudtunk jöttén örűlni.
Mért jött el? Békességesen
rejtőzve mély vidéki csendbe,
tán meg sem ismerem sosem,
s a kínt sem, mely betört szivembe;
tudatlan lelkem láza rendre
enyhülne tán s leszállana,
s akit szívem kíván, kivárva,
lennék örök hűségü párja
s családnak élő, jó anya.

Másé!... A földön senki sincsen,
kinek lekötném szívemet.
Ezt így rendelte fenn az Isten...
Tied szívem, téged szeret!
Ó, tudtam én, el fogsz te jönni,
zálog volt erre életem;
az égieknek kell köszönni,
hogy sírig őrzőm vagy nekem...
Rég álomhős vagy éjjelemben,
látatlan is kedveltelek,
bűvöltek a csodás szemek,
rég zeng hangod zenéje bennem...
nem álom volt, színezgető!
Beléptél, s ájulásba hullva,
majd meglobbanva és kigyúlva
szívem rádismert: ő az, ő!
Nem a te hangod szólt-e újra,
ha egy-egy csendes, bús napon
ínséges szívekhez simulva
vagy imádságban leborulva
altattam égő bánatom?

Nem te vagy itt árnyék-alakban
s nézel reám e pillanatban
az áttetsző homályon át?
Nem te hajolsz párnámra éjjel,
suttogsz: szerelemmel, reménnyel
enyhíted lelkem bánatát?
Ki vagy? Őrangyal vagy te, féltőm?
Vagy ártóm és gonosz kisértőm?
Döntsd el hamar, hogy lássak itt.
Lelkem talán csak vágya csalja,
tapasztalatlanság vakít,
s az égi kéz másként akarja...
Hát jó. Sorsom gyanútlanul
gyónásommal kezedbe tettem,
előtted könnyem hullva-hull,
könyörgök: védj, őrködj felettem...
Gondold el, mily magam vagyok,
nincs egy megértő lelki társam,
így élek néma tompulásban,
én itt csak elpusztulhatok.
Várlak: emeld fel árva lelkem,
nézz biztatón, ne adj te mást -
Vagy tépd szét ezt az álmodást
kemény szóval. Megérdemeltem.

Végzem! Átfutni nem merem,
megöl a félelem s a szégyen,
de jelleme kezes nekem,
bízom: a sorsom van kezében...
 
 
0 komment , kategória:  szerelmes versek  
PG csoport Megyek a hegyen...
  2008-08-05 13:40:41, kedd
 
  http://www.ipernity.com/doc/mielo/1804872  
 
0 komment , kategória:  Általános  
Húsvéti ének....
  2008-08-05 13:36:11, kedd
 
  Húsvéti ének az üres sziklasír mellett


Sírod szélén szinte félve,
iszonyattal üldögélve,
ó - mekkora vád gyötör,
mardos, majdnem összetör:
mily látás a kétkedőnek,
törvény ellen vétkezőnek,
hogy üres a sírgödör.

Nyitott sírod szája szélén
sóhajok közt üldögélvén
szemlélem bús, elvetélt
életemnek rút felét
s jaj, - most olyan bánat vert át,
mily Jacopo és Szent Bernát
verseiből sír feléd.

Nincs gonoszabb, mint a hitvány
áruló és rossz tanítvány,
ki az ördög ösvenyén
biztos lábbal, tudva mén:
szent kenyéren nőtt apostol,
aki bűnbe később kóstol, -
Krisztus, ilyen voltam én.

Amit csak magamban látok,
csupa csúnya, csupa átok,
csupa mély seb, éktelen,
testem oly mértéktelen
volt ivásban, étkezésben,
mindenfajta vétkezésben
s undokságom végtelen.

Ó, ha tudnám, megbocsátasz,
s országodba bebocsátasz,
mint szurnám ki két szemem,
mint vágnám le két kezem,
nyelvem húznám kések élén
s minden tagom elmetélném,
amivel csak vétkezem.

Bűneimnek nincsen számok.
Mindent bánok, mindent szánok
és e sajgás, mely gyötör
nem is sajgás, már gyönyör.
Hamuval szórt, nyesett hajjal
ér engem e húsvéthajnal
és az üres sírgödör.

Bámulok a nyirkos, görbe
kősziklába vájt gödörbe,
bénán csügg le a karom,
tehetetlen két karom...
Te kegyelmet mindig oszthatsz,
feltámadtál s feltámaszthatsz,
hogyha én is akarom.

Lábadozó régi hitben
egész nap csak ülök itten.
Lelkemet nagy, jó meleg
szent fuvallat lepte meg,
lent az odvas, szürke barlang
mélyén muzsikál a halk hang,
ahogy könnyem lecsepeg.

Az én Uram újra él most,
országútján mendegél most,
áprilisban fürdik és
aranyozza napsütés,
ahol lépked, jobbra-balra
ezer madár fakad dalra
s ring, hullámzik a vetés.

Éneklő sok tiszta lánnyal,
liliomos tanítvánnyal
nem követlek, Mesterem.
Majd csak csöndes estelen
indulok, hol vitt a lábad,
földön kúszom könnybe lábadt
szemmel, szinte testtelen.

Fennakadva tüskeágon,
éjsötét nagy pusztaságon
étlen, szomjan vágok át,
nagy hegyeken vágok át,
mint eltévedt eb szimatja,
mely halódva is kutatja
vándor ura lábnyomát.

S közben dalolok az égről,
pálmás, örök dicsőségről,
vonszolván földdel rokon
testemet a homokon
s így ujjongván, nem is érzik,
hogyan sajog, hogyan vérzik
rögbe horzsolt homlokom.

Mert az égi útnak elve:
kúszva, vérzőn, énekelve,
portól, sártól piszkosan
menni mindig, biztosan...
S kopjék térdig bár a lábam,
tudom, az ég kapujában
utólérlek, Krisztusom!

 
 
0 komment , kategória:  Dsida Jenő versei  
Megvetett kereszt
  2008-08-04 13:40:06, hétfő
 
  Megvetett kereszt

Megvetett kereszt
felsértett karcolás
elfáradt molyok
elfogyott rágás
felbolygatott lelkek
vándorlás a síkon
megbotránkozott szemek
elítélt gondolatokon.

1993.06.15.
 
 
0 komment , kategória:  a saját versek  
templomi emlék...
  2008-08-04 13:38:19, hétfő
 
  Belőled

Az élet egyik szépsége:hófehér ingben,hófehér lélekkel áldozni.
Tucatnyi év ami enélkül múlt el és sosem fog már bekövetkezni.
Gyönyörű és tiszta voltál.
Szemembe könnyet csaltál.

2007.05.29.
 
 
0 komment , kategória:  a saját versek  
Mutass utat Istenem
  2008-08-04 13:30:33, hétfő
 
  Mutass utat Istenem

Mutass utat!Merre induljak?
Hová menjek?Kihez forduljak?
Mutass utat!Nyújtsd kezed!
Kérlek segíts,hogy felismerjelek!
Mutass utat!Ne legyek félszeg!
Ne legyek vak!Ne legyek gyáva!
Mutass utat!Jó irányba induljak!
Fiamnak biztonságot nyújthassak!
Mutass utat!Hogy helyem legyen!
Társat leljen testem-lelkem!
Mutass utat!Istenem!Kérlek!
Kérni imádkozom és bocsánatért esdeklek!

2006.11.26.
 
 
1 komment , kategória:  a saját versek  
egy tánc emlékére...
  2008-08-04 13:25:06, hétfő
 
  Nászunk

Álmodtál rólam.Tudtad a nevem.
Ismerted az arcom,érintetted a kezem.
Szemed láthatatlanul körberajzolta testem.
Öled kívánva hívta íncselkedni ölem.

Szád kemény húsa számat szívta,
erős férfikezed testem szorította,
hajam hátralebbent vágytól elalélva,
megadtam magam a Te akaratodra.

Gyenge lettem végleg,női gyengeséggel,
átadtam valóm izzó gyengédséggel,
szenvedélyünk táncát csókokkal zártuk,
a nászunk örökké égjen,csak ezt kívántuk.

2006.10.20.
 
 
0 komment , kategória:  a saját versek  
Virágot szedtem
  2008-08-04 13:19:59, hétfő
 
  Virágot szedtem...

Virágot szedtem neked.
Egy férfinak.Veled
leszek.Melletted állok,
kedves.Gyönyörű szemedbe bámulok,
kérkedő mosolyoddal takaródzom,
ezekkel a pillanatokkal bezárkozok.
Ez már az enyém marad.
Ha mást nem is adhatsz.

2007.02.12.
 
 
0 komment , kategória:  a saját versek  
Engedd!
  2008-08-04 13:17:02, hétfő
 
  Engedd!

Engedtem,hogy álmodj,
s álmodtam én is veled.
Engedtem,hogy játszadozz,
s játszottam én is neked.
Engedtem,hogy ragyogj,
s tündököltem én is veled.
Engedtem,hogy visszakozz,
s kételkedtem én is neked.
Engedtem,hogy engedj,
de most megfogom a kezed,
összefonódik vágyakozó szemem és szemed,
csókolhat a szád,szerethet a szíved!
Ölelj,szeress,s te is engedd!

2008.07.08.
 
 
0 komment , kategória:  a saját versek  
Regös ének
  2008-08-01 10:29:10, péntek
 
 
Regös ének

Haj regö rejtem,
azt is megengedte
az a nagy Úristen.

Haj regö rejtem.
Régi szívem keltem,
Régi regém regölöm.
Ajkam amik hatják:
Búk néma lakatját,
Dallal én ma megtöröm.
Fájás ma ne fájjon,
Szívemre ma szálljon
Muzsikáló szent öröm.

Megjöttem, megjöttem,
Dalba öltözötten
Lám e csuda-estelen.
Régi szavam hallom,
Régi dalom dallom,
Régi magam meglelem.
Szent karácsony-esten
Az a nagy Úristen
Ezt mívelte énvelem.

Hej regö rejtem.
Zúgtanak elejbem
Nagy zimánkós záporok.
Haj messze sok ország
Furcsa szerit-sorját,
Kiket vernek viharok,
Sok emberek útját
Érték, kitanulták
Énekmondó jámborok.

Sokat ott értének
Regösök szegények
Havas hegyek zugain.
Balgatagok búját
Fogas szelek fújják
Körmös télben odakinn.
De mostan szívünknek
Gyertyagyújtó ünnep
Fényes szép csillaga int.

Haj regö rejtem.
Régi-magam leltem
Új-magamnak fenekén.
Régi tüzek titkát
Új dalok felitták
Lelkem síró rejtekén.
Mondok azért mostan:
Újnak amit hoztam
Öreg mondást nektek én.

Kicsi Krisztuskának
Szép Szűz Máriának
Mostan igen örülünk.
Minden feleinknek,
Mind elleneinknek
Bő sok áldást regölünk.
Míg a világ világ,
Gondod legyen miránk,
Uram Isten, légy velünk!


 
 
0 komment , kategória:  Sík Sándor versek  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
2008.07 2008. Augusztus 2008.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 11 db bejegyzés
e év: 265 db bejegyzés
Összes: 699 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 16
  • e Hét: 149
  • e Hónap: 276
  • e Év: 23921
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.