|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
2009-01-12 21:18:12, hétfő
|
|
|
Kőrösi László
Est
Lassan csendben szállt le az est
Mint aki épp nyugvó helyet keres.
Felhővel hálózta be az eget,
Villámokkal világítva a felleget.
Szikrákat szórva szerte széjjel,
Riogatta a nyugvókat kéjjel.
Szövetséget kötött hozzá a széllel,
Zord hangját hordja szerte széjjel.
Rázza meg fának égbe nyúló ágait.
Csapkodja ablaknak nyitott szárnyait.
Végig suhant a kertnek oldalán,
S lám meggondolta magát talán?
Lágy szelőként tért vissza felém,
Felhőket kergetve az éj egén.
Csillagok fényét gyújtva felettem.
Az est zaját gyorsan felejtem.
A tájat ismét puha csend öleli át,
Kívánok én is, nyugodt jó éjszakát. |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2009-01-12 17:07:42, hétfő
|
|
|
Octavian Goga: Egy könnycsepp
Ha úgy történne valamikor,
hogy szétosztod mindenedet,
legdrágább ajándékaidból
add nekem egy könnyedet.
Megkapnám így lelked egy cseppjét,
ami mélyten-mélyről jöhet,
hisz' csak a tenger fenekéről
lehet halászni gyöngyszemeket...
Tóth Irén fordítása
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2009-01-12 15:18:48, hétfő
|
|
|
Romhányi József
Hal-dal
Egy pontyporonty s egy kiscsuka kiúszott a nádhoz,
hátha e kis kaland finom vacsorát hoz.
Meg is láttak ott egy ingerlő csalétket,
mely a parton ülő horgászban ért véget.
- Bekapom! Ez finom falat!
- mondta volna a víz alatt
a ponty, hogyha
a pongyola
természet nem teszi némává a halat.
- Csak kapd! - biztatta volna menten
a közismerten
rosszmájú csuka.
- Csak a
végén meg ne bánd,
mert a horgász vele ránt!
- És ha kiránt?
Kis hal iránt
irgalmas a rendes pecás,
s még nem vagyok negyvendekás.
- Sületlenség! - szólt a márna.
- Ki lenyelné, pórul járna,
mert aki bekapja az ellenség horgát,
annak bizony elvágják a torkát.
- Ugyan menj a víz alá! - förmedt rá a ponty -,
ilyen olcsó közhelyeket nekem ne is mondj!
Be is kapta a csalétket sebtiben,
aztán kisült az igazság. Tepsiben.
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2009-01-12 09:09:16, hétfő
|
|
|
Várni.....
Csak ülsz és várod. Olykor kitárod a karod,
szemedből boldog álmok édes derűje árad,
lelkedről lepkeszárnyon peregnek a dalok,
fiatal vagy és remélsz és harmatos a reggel.
Csak ülsz és várod. Előbb békén, majd egyre jobban
a szíved néha-néha hangosabban dobban,
hogy nyílik már az ajtó, hogy jönni fog feléd; és
ajtód előtt kopog! Majd újra halkul a lépés.
Riadt szemedben némán fakul a ragyogás
s ajkadról tört virágként hervad le a mosoly.
Még biztatod magad, hogy jönni fog talán,
de két karod ernyedten mégis öledbe csuklik,
szemedből könny után könny törületlen szivárog,
s míg ülsz ajtód előtt és azt hiszed, hogy várod,
szívedről cseppek hullnak, megannyi vérző kláris,
már nem bánod, hogy nem jön, már nem bánod, ha fáj is
és nem bánod, hogy közben lassan leszáll az éj.
B. RADÓ LILI
PUSZILLAK HAJNALKA |
|
|
1 komment
, kategória: Tőletek kaptam |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
2009. Január
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
90 db bejegyzés |
e év: |
1308 db bejegyzés |
Összes: |
12857 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 214
- e Hét: 465
- e Hónap: 2237
- e Év: 25574
|
|
|