|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
|
|
2009-01-22 22:03:26, csütörtök
|
| |
| |
TÓTH ÁRPÁD: ELEJTETTED A NAPOT
Rád gondoltam délután,
Fönn az arany nap sütött,
S lehunyt szemhéjaimon
Rózsaszínnel átütött.
Fáradt arcom szeliden
Tüzesítette a fény,
S szemlehunyva a szokott
Utazásra vártam én,
Arra, mikor - halk hajó
Titokzatos tengeren -
Fekvőszékem útrakél,
S lázam sodrán ring velem
Felelőtlen, gyönyörű
Fantázia-tájakig,
Ahol romló életem
Némely bús álma lakik:
Mindaz, ami sohse lesz,
Mindaz, ami sohse volt -
Így indultam ma is el,
Húnyt szemekkel, mint a holt,
Álmodozni: életet.
És úgy hajlott rám a nap,
Mintha pilláimra a
Rózsaszínű parazsat
Az a szent fény ejtené,
Mit még ott látott a szem
Isten-atyja kebelén,
S melyre szomjas szüntelen.
És egyszerre úgy esett,
Telin, forrón, hirtelen
Rád gondoltam s arra, hogy
Messze vagy, és jaj nekem.
És megriadt szemeim
Felpattantak: a hegyek
Csúcsain már pirosan
Búsultak a fellegek.
És egy furcsa vízió
Vad erővel elkapott.
Úgy éreztem: kezeid
Tartották ma a napot.
Azért volt oly különös,
Minden fénynél édesebb,
És én ezt csak most tudom,
Amikor már este lett,
Mikor kezed fáradtan
Elejti már a napot,
S szívemben is csöndesen
Elhallgatnak a dalok. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tóth Árpád |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-01-22 15:44:02, csütörtök
|
| |
| |
Kosztolányi Dezső - Arany-alapra arannyal
Arany-alapra festeném arannyal,
és olyan lenne, mint egy cukros angyal,
aranyruhájú és aranyszemű.
És búsan búgna édes-lanyha teste,
mint egy nemes és ódon hegedű.
Lefesteném őt korareggel, este,
az ágyba, hogy fehéren gömbölyül,
kék árnyait a szemei körül,
s a kandalló mellett, mint puha macskát
huncut mosollyal, lustán, álmodón,
a vánkosok között két gyönge mellét,
két illatos és langyos vánkosom.
És olyan lenne fáradt ajaka,
mint szirupédes, barna malaga,
és karja, mint egy kóbor villanás,
és dereka, mint egy meleg kalács,
és hangja álmos, bágyadt rezdülettel,
mint enyhe fürdő és mint a meleg tej.
S lefesteném szeptemberi tüzét is,
lobogó testtel festeném le őt,
hogy aranyok között iszik aranysört
hó-abroszon vasárnap délelőtt.
Fanyar vonalja a bús, drága szájnak
azt mondaná: szeptember és vasárnap.
Azt mondaná: én, s én azt mondanám: ő,
és szüntelenül csak ezt mondanám én,
és fiatal, szemérmes szerzetes,
csak festeném örök iniciálém. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-01-22 14:54:05, csütörtök
|
| |
| |
A kártyajátékot, amit életnek neveznek,
az emberek a kiosztott lapokból legjobb képességeikkel játszák.
Akik nem azokból a lapokból akarnak játszani,
amelyeket az élet nekik osztott, hanem azokból,
amik szivük szerint őket illetné, azok az embeek az élet kudarcai.
Azt nem kérdezik meg tőlünk, hogy akarunk-e játszani.
Ez nem választás kérdése.
Játszanunk kell.
A választás arra vonatkozik,hogy hogyan játszunk.
~Anthony de Mello~
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Anthony de Mello |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-01-22 13:10:34, csütörtök
|
| |
| |
"A szellemből anyag, majd újra szellem:
Imé a könyv, e köznapi csoda.
Elérhető lesz, az elérhetetlen,
ha fölveszed, s le nem teszed soha."
Csorba Győző
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek,idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-01-22 13:03:20, csütörtök
|
| |
| |
"A pesszimista, negatív hozzáállás a dolgokhoz
valójában ugyanannyi fáradságba kerül,
mint az optimista, pozitív hozzá állás.
A sorszerűség abban rejlik, hogy még hisszük is,
hogy a dolgok körülöttünk csúnyák vagy rosszak,
az emberek kiállhatatlanok, ellenségesek,
a körülmények elviselhetetlenek.
Éspedig a valóságnak nem csupán
hozzáállásunk kivetítésének visszatükröződéseként.
Így alakítjuk saját magunk életünket,
sorsunkat boldoggá vagy elviselhetetlenné."
~Dr. Pásztorfi János~
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek,idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2009. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
90 db bejegyzés |
| e év: |
1308 db bejegyzés |
| Összes: |
12857 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 125
- e Hét: 271
- e Hónap: 3492
- e Év: 29620
|
|
|
Offline
