Belépés
taltos1.blog.xfree.hu
Bármit tesznek ellenem, az a javamra fordul! Tatiosz: Ne kívánd mások balsorsát, mert a sors közös, és a jövő előre nem látható. Ossian: A ritka tisztes... Gábor Gabriella Táltos
1940.08.08
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Mondj igent...!
  2009-02-02 18:28:56, hétfő
 
 




PÁL ZOLTÁN - MONDJ IGENT...!
/Szabó Irén - Szeitz Krisztina/



Tudnál-e csendesen hozzám bújni,
Esténként kedvesen átölelni,
Hallgatni a madarak énekét,
Megcsodálni a fényt, s a naplementét?

Tudnál-e esőben is nevetni,
Egy szúrós fenyőfát megölelni,
Élvezni a pillangók táncát,
Átélni két ember valós nászát?

Tudnál-e táncolni a gyönyörtől,
Könnyezve sírni az örömtől,
S kitárni felém a szívedet,
Hogy megsimogathassam a lelkedet?


REFRÉN: Mondj IGEN-t, s akkor talán,
a boldogság egyszer majd Rád talál,
életed gyönyör lesz, s csodás újjászületés a halál!


Tudnál-e egy szempárból olvasni,
S benne a csillagot meglátni,
Egy érintéseddel átadni,
Mit szavakkal nem tudsz elmondani?

Tudnál-e koldusnak kenyeret adni,
Alamizsnát ha kell, elfogadni,
Tárgyat, s pénzt eszköznek tekinteni,
S a Földet ajkaddal érinteni?

Tudnál-e virágot nem letépni,
Színét és illatát megérezni,
Szirmait boldogan megcsókolni,
Beteg állatot megsimogatni?


REFRÉN: Mondj IGEN-t, s akkor talán,
a boldogság egyszer majd Rád talál,
életed gyönyör lesz, s csodás újjászületés a halál!


Tudnál-e dalt hallani viharban,
Melegedni szivárványsugárban,
Meghallani csendben a szív szavát,
Átélni a teremtést, mint egyetlen csodát?

Tudnál-e hallgatni, ha nem kérdeznek,
Nem sírni akkor, ha elfelednek,
Köszönni, ha nem köszönnek,
Tanulni abból, ha megköveznek?

Tudnál-e sötétben fényt keresni,
Szavak és tárgyak nélkül szeretni,
Legyőzni izzó tűz parazsát,
Szeretni engem, Istent, s bárki mást?


REFRÉN: Mondj IGEN-t, s akkor talán,
a boldogság egyszer majd Rád talál,
életed gyönyör lesz, s csodás újjászületés a halál!


HIBÁS VIDEÓ BESZÚRÁS!		  
 
0 komment , kategória:  Ezoterikus  
Emlékezni jó
  2009-02-02 18:27:21, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Ezoterikus  
Az ÉN és az EGÓ
  2009-02-02 18:03:28, hétfő
 
  Az ÉN és az EGÓ.


Beszélgetések a lélek egy távoli zugában, az üresség pillanataiban.
Amit a következő részekben elolvasol, talán benned is megfogalmazódtak valahol, valamikor.
Én csak leírtam.
Szeretettel tőlem - Neked. Adminisztrátor.


Mottó: Választhatod a boldogságot.
Választhatod az elfogadást.
Választhatod a megbocsátást.
Választhatod a haragot.
Választhatod a vágyat.
Választhatod a szeretetet.
Választhatod az életet.
A te időd, te választasz.
(Scott Shaw: Zen Óra. A lét ideje.)



Ki vagyok én?


Az Én:
Ki vagyok én?


Az Egó:
Te vagy az ember, hús-vér ember, egyszeri és megismételhetetlen, tele érzésekkel,
vágyakkal, félelmekkel, haraggal, becsvággyal, féltékenységgel, büszkeséggel,
mindazokkal az érzésekkel, amitől embernek érezheted magad.


Az Én:
De hiszen én ismerek olyan érzéseket is, amik nem ehhez a testhez tartoznak,
és nagyon jók, nagyon szeretem őket.
Ilyen például a szeretet, a harmónia, a boldogság, a megbocsátás,
az együttérzés, a szépségek élvezete.


Az Egó:
De én hiszek - nem tudom megmagyarázni, hogy miben, de hiszek .
Hiszek valamiben, ami belülről emlékeztet arra, hogy mit kellene csinálnom,
de Te mindig lebeszélsz, kiforgatod az érzéseimet,
számomra kellemetlen érzelmeket gerjesztesz.


Az Én:
Mondd, miért teszed ezt velem?


Az Egó:
Mert én vagyok a te Mestered.


Az Én:
Nem értem.


Az Egó:
Elárulok neked egy titkot.
Ha én nem lennék, a legbensődből kiindulva mindig tudnád, hogy mit kell tenned,
nem lennének kétségeid, félelmeid, aggódásaid, hatalmi igényeid,
az ezekből fakadó agressziók, irigység, féltékenység.
Akkor csak a szeretetet és azokat az érzéseket ismernéd, amiket felsoroltál.
Én megtanítottam már neked a megfelelési kényszert és a féltékenységet, és még mi mindent!
Nem mondhatod, hogy nem tanítottalak semmire sem.


Az Én:
Igazad van.
De ezek az érzések minek kellenek nekem? Mit kell belőlük megtanulnom?
Én mindig azokra az érzésekre vágyódom - látod, ezt is Te tanítottad, a ,,vágyat",
amit odaátról hoztam magammal: a szeretetre, a harmóniára, a boldogságra,
a feltételnélküli bizalomra és hitre.
Ezeket miért nem tanítod meg nekem, hogy felismerhessem és élvezhessem őket?


Az Egó:
Ezeket te jobban ismered, mint én, az egó.
Én veled ellentétben csak egy életet élek meg, és ezek amúgy sem az én érzéseim.
Te tudod a legjobban, hogy én vagyok a te Egód.


Az Én:
Az előbb azt mondtad, hogy a Mesterem vagy.
A Mester attól mester, ha többet tud, mint a tanítvány.
De amire tanítasz, az nem jó nekem, és csak összezavar.
Ha mindent tudok - ezt Te mondtad -, ha tudhatnám, hogy mitől lehetek boldog,
akkor mi szükségem van rád, mint mesterre?


Az Egó:
Mesterre mindig szükség van, aki persze én vagyok, az Egó.
Ha nem lenne szükséged mesterre, akkor már én sem lennék, de látod, egész jól eltársalgunk.


Az Én:
Kellemetlen egy fráter vagy te, Egó.
Tanítsd meg nekem, hogy hogyan lehet nélküled élni,
és akkor Te is megpihenhetsz, nem kell semmit sem csinálnod.
Én nagyon foglak szeretni még attól téged, hogy nem borzolod az életemet negatív érzésekkel.


Az Egó:
Nagyon keveseknek sikerült minket nyugdíjazni, megszabadulni tőlünk.
Nagyon hasznos tudok lenni ebben a bonyolult világban.
Ha én nem lennék, soha sem tudnál dönteni.
Igaz, csak azért kell döntened, mert én vagyok,
de hát ez a te problémád, meg az élet egyik alapigazsága.
Én már annyira te vagyok, hogy ha nem döntesz valamiről, máris döntöttél.
Hisz a nem döntés is egyfajta döntés. Nem ördögi?


Az Én:
Jó, hogy mondod - nem te vagy maga az ördög?


Az Egó:
Nem rossz megközelítés, de szerencsére nem.
Vannak egészséges és vannak beteges tulajdonságaim,
sőt, mániáim, amik néha önállósítják magukat.
Azok már nem én vagyok, azok már önálló tudattal rendelkeznek,
és én nem tudok rájuk hatással lenni, csak Te.


Az Én:
Én? Milyen hatással lehetek egy másik, önálló tudattal rendelkező mániára,
amikor az még az én tudatomat is befolyásolja?


Az Egó:
Mintha az előbb magyaráztam volna, hogy ha nem döntesz, akkor is döntöttél valamiről.
Ha nem hagyod befolyásolni az ősi tudásodat, a tudatodat
(mondhatnám azt is, hogy magadat - magodat)
senki által, tehát se én általam, se külső tényezők által,
a továbbiakban nincs szükséged Mesterre, tehát rám sem.


Az Én:
Kezdem érteni.
Nem fogok nagyon magamra maradni, ha senkire sem hallgathatok?
Te, ha nem is adsz jó tanácsokat, legalább ott vagy a közelemben.


Az Egó:
Jó tanítványom vagy.
Annyira sikerült magamat beléd oltani, hogy pont a lényegemet nem veszed észre.
Azért vagyok veled, hogy felismerd, nincs rám semmi szükséged.
Nincsenek rossz dolgok, csak JÓK és NEM JÓK.
Te vagy a rejtett ősi tudásaiddal a JÓ, és én az egy életre való tudással a NEM JÓ.
Az, hogy lelepleztem magam előtted, nem ront az életesélyeimen semmit.
Én mindig ott vagyok minden gondolatodban,
és neked kell felismerni engem, és nem nekem téged.
Ha nem ismersz fel, uralni foglak, ha felismersz,
beszélgetünk, mint most, és már teljesítettem is a feladatom.


Az Én:
Köszönöm, hogy tanítasz, és csak egy kérdésre válaszolj még.
A következő életemben másik Egót kapok tanítómesternek?
Veled mi lesz akkor?


Az Egó:
Minden élet más és más tanítást hordoz magában, természetes,
hogy ennek megfelelő szakértő kolléga vegye át a tanítást.
Ha úgy gondolod ebben az életben, hogy nincs rám szükséged,
csak rajtad múlik, mikor küldesz vissza az univerzumba.
Én az Egó vagyok, a te és a magam korlátjai is.


Az Én:
Még egy kérdés jutott eszembe.
Készen kaplak, vagy a testemmel együtt fejlődsz?


Az Egó:
Veled együtt fejlődök, mert nem tudnak veled emberi módon kommunikálni,
és engem használsz eszközül, hogy megértsenek.
Meglátod, minél inkább leépítesz engem,
a kommunikáció megint egyre nehézkesebbé válik az emberek többségével.
A legjobb esetben csak összenevet az Ő Egójuk a hátad mögött,
és azt mondják: szegény bolond.
Ha már ez sem érinti meg a lelked, nincs rám többé szükség.
Addig, pedig vigyázok rád, és súgok, hogy ne érjen tragikusan a hirtelen elvesztésem.


Az Én:
Köszönöm Egó, hogy ennyit foglalkozol velem.
Legközelebb újból kikérem a véleményed, és ne haragudj,
ha mégis úgy teszek, ahogy a szívem diktálja.
Ha választani kell, akkor választok, de ne sértődj meg, ha nem téged.
Nagyon szeretlek, mert hozzám tartozol,
de el is tudlak engedni, ha máshová vezet az utad.
Most egy kicsit utadra bocsátalak sok szeretettel,
és megköszönöm a teremtőnek, hogy közelebb kerülhettem magamhoz,
és ezzel együtt ő hozzá is.


Forrás: Asztrálutazás
  
 
0 komment , kategória:  Ezoterikus  
Angyali üzenet a mai napra
  2009-02-02 18:00:57, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Angyali üzenetek  
Szép hetet!
  2009-02-02 17:58:30, hétfő
 
  Minden kedves Barátomnak, Látogatómnak



  
 
0 komment , kategória:  Üdvözlés, köszöntés,köszönés  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2009.01 2009. Február 2009.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
232425262728 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 100 db bejegyzés
e év: 3084 db bejegyzés
Összes: 32631 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1968
  • e Hét: 6482
  • e Hónap: 11520
  • e Év: 141227
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.