|
 1/5 oldal 
|
Bejegyzések száma: 48
|
|
|
|
|
|
2009-02-02 23:11:11, hétfő
|
| |
| |
A nap hülyesége: Bokros Lajos az egészségügyről
hétfő, 2009. február 2.
,,A gazdaság akkor tud jól fejlődni, ha az állami szolgáltatók kielégítik az igényeit, nem pedig a saját maguk fontosságát igyekeznek megőrizni."
az idézet így folytatódik:
,,Most ezek a rendszerek minden teljesítménykövetelmény nélkül az állami költségvetés köldökzsinórjára vannak fűzve. Pedig, például a egészségügyben, ha nem egy monopóliumként viselkedő tb lenne, ,,ha verseny lenne a finanszírozásban, a magánbiztosítók a mi érdekeinket sokkal jobban képviselnék".
http://index.hu/gazdasag/magyar/bkri090202/
Nehéz eldönteni, hogy elszólás, vagy ostobaság. Bokros szerint privatizálni kell a tavaly pont ettől soha nem látott társadalmi összefogással megvédett egészségügyi társadalombiztosítást (tb). Bokros tisztán bevallja, hogy a tőke (,,gazdaság"-nak hívja itt, mind oly sokan) érdeke a lényeg, nem a tb ,,fontossága", magyarul az, hogy nem engedi ,,szétválasztani a gazdagok biztosítóját a szegényekétől" (Gyurcsány), és egy nemzeti kockázatközösséget, az az szolidaritást jelent az ország lakói között.
Természetesen most is a jó rendszer falán lévő repedésekre mutogatva akarja az egészet lerombolni, ezért arról beszél, hogy már most is jobb ellátást kapnak a gazdagok. Helyes! Akkor szüntessük meg a kormánytagok és vezető politikusok privilégizált egészségügyi ellátását, és járjanak ők is normál kórházakba.
Amúgy Bokros volt az, aki korábban már elhíresült azzal a kijelentésével, miszerint a szociális rendszerek helyett a gazdagok adakozását kéne működtetni.
************
Csak két megjegyzés:
1. Szerintem gyurcsányék most titokban, az asztal alatt épp a
bokros-tanulmányból okosodnak, ebből készítik világraszóló reformjaikat.
2. Hülye ember az, aki a biztosítókban bízik. A biztosítás csak annak a
biztosítási ügynöknek bizniz, aki megköti. És csak addig szaladnak utánad,
míg a biztosítási kötvényt alá nem írtad.
Azt meg végképp nem gondolhatja senki, hogy ez az egészségügyben másképp
van.
Azt a süket dumát sem veszem be, hogy az állami költségvetés majd
finansziroz. Miből is? Csak nem a következő állami hitelből?Ja! A dialízis
központ, azt finanszírozzák. Hát egyre még 'fussa'. A többit meg te
fizeted!! Hogy miből? Majd a következő svájci alapú 'saját tulajdonú'
hiteledből.
Én már azt is elképzelem, hogy az EU-s pályázatok önrészét is nekünk kell
megfinanszírozni, mert a következő 3 milliárd euros hitel
(gazdaság-élénkíntő csomag) sem lesz elegendő. No mennyi is ez? 3.000
millió Euro. 1 euro=300 Ft , 3000 millió euro= 900.000 millió
(900.000.000.000)Ft.
IGEN-IGEN-IGEN MSZP!!! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-02-02 23:05:14, hétfő
|
| |
| |
Sajtó és liberalizmus.
Írta: Bangha Béla S. J.
A modern sajtó nagy része, sajnos, elég kimondottan a világnézeti és gazdasági liberalizmus garázdálkodásának szolgálatában áll. Nemcsak ama faji szolidaritásérzet folytán, mely a modern újságok kiadóinak s íróinak nagy részét a fajrokon liberális tőkekirályokkal egybefűzi, s mert az újságok a liberális hatalmasságokkal legvitálisabb anyagi érdekközösséget tartanak fenn, hanem azért is, mert a liberális gondolat a zsidó pszichének és morálnak legmegfelelőbb lévén a többnyire zsidó zsurnalisztáknak egyenesen a vérükben van.
Páter Bangha Béla (1880-1940)
A modern sajtó a legfőbb ehető tényezője korunk világnézeti liberalizmusának. Következményeiben fel sem mérhető s mindenkép megdöbbentő jelenség, hogy ma, az újságok korában, a sajtó mindenhatóságának századában a komoly, keresztény sajtó világszerte s a legutolsó időkig nálunk is elterjedtség s befolyás tekintetében messze alatta állt a liberális, sőt szélső-liberális sajtónak. Ez annyit jelentett, hogy a keresztény Európa évtizedeken át megszokta keresztényellenes világításban szemlélni a napi- és világeseményeket, hogy, gondolkozását, érzésvilágát védtelenül és fenntartás nélkül odaadta egy a keresztény erkölcsi világnézettel s a keresztény tömegek gazdasági érdekeivel homlokegyenest ellenséges irányú sajtó befolyásának. Liberális és zsidó szemüvegen át láttuk az irodalmi, művészeti, gazdasági és politikai életet; filozófiában, esztétikában, sportban, katonai, műszaki, kereskedelmi, erkölcsi, sőt theológiai és egyházi kérdésekben is csak azt tudtuk meg és úgy tudtuk meg, amit s ahogy a zsidó sajtónak kedve telt velünk közölni. Még a vatikáni híreket is zsidó kézből kaptuk, az Istent magát, az evangéliumot, a kereszténységet zsidó szemüvegen át kellett látnunk. Fontos, életbevágó kérdéseket elhallgatott előttünk ez a sajtó; világért nem figyelmeztetett volna olyasmire, ami keresztény öntudatunkat, erkölcsi érzékünket növelhette volna; ehelyett mindent kiemelt, kiszínezett és nagyított, ami a keresztény önérzet és gondolkozás letompítására alkalmasnak látszott; hozzászoktatott bennünket ahhoz, hogy a keresztény hitet és világnézetet, főleg az egyházias, komoly kereszténységet, mint számba nem is vehető, a modern élet irányításában meg sem hallgatható tényezőt, mint gyűlöletes klerikalizmust és reakciót, mint maradiságot és nevetséges babonát lenézően és megvetően kezeljük. S viszont állandó lázas érdeklődéssel és izgalommal töltött el oly jelszavak és napibálványok iránt, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy figyelmünket a legvitálisabb kérdésekről eltereljék és lehetőleg magunk közt szakadásokat, ellentéteket, párt- és felekezeti viszályokat idézzenek elő. A liberalizmus és közelebbről a zsidóság roppant ügyesen forgatta azt a fegyvert, amelyet a sajtó terén való győzelmes elhelyezkedése nyújtott neki: mindig meg tudta találni sebhető pontjainkat, mindig ki tudta használni a pillanatnyi helyzetet s a saját meglevő gyengeségeinkbe kapaszkodva tudott bennünket egyre inkább gyengíteni, egyre mélyebbre süllyeszteni. Belekapaszkodott a mi széthúzó, vastagnyakú, fenegyerekeskedő természetünkbe s csinált köztünk végeszakadatlan testvérharcot; belekapaszkodott szabadságvágyunkba, önérzetünkbe és gőgünkbe s megrészegített az önistenítő hitetlenség, a vallási és erkölcsi fegyelmezetlenség mámorával; belekapaszkodott honfiúi érzelmeinkbe és éretlen, céltalan, káros sovinizmussá fűtötte azokat; belekapaszkodott úrhatnámságunkba s esztelen költekezésre, szertelen fényűzésre, takarón túl nyújtózkodó élvezetvágyra szoktatta a szegény középosztályt; belekapaszkodott érzékiségünkbe s közönségünket, népünket, sőt ifjúságunkat a fékevesztett szexualizmusnak ideálokat elhomályosító, tetterőt bénító, erkölcsiséget és egészséget sorvasztó ingoványaiba vitte; belekapaszkodott tudásvágyunkba és kíváncsiságunkba s megtanított mindennel felületesen, semmivel sem alaposan foglalkozni. Ha ma erkölcsileg, vallásilag, művelődésileg és gazdaságilag roncsok és romok vagyunk, ennek hihetetlen mértékben az a titkosan és lassan ölő méreg az oka, melyet a modern liberális és zsidó sajtó évtizedeken át naponta, sőt naponta kétszeri, háromszori adagolással millió és millió keresztény embernek vérébe csepegtetett; s e téren nemcsak a kimondottan destruktív sajtó, talán nem is elsősorban az, okozott mérhetetlen károkat.
A zsidó-liberális sajtó kártékony munkája azonban legfőképp a gazdasági téren mutatkozott romboló és félrevezető hatásúnak. Amint a kapitalista gazdasági élet kialakulása — Sombart szerint — legnagyobbrészt zsidók műve, mert «a zsidó a kizárólag haszoncélokra dolgozó nemzetgazdasági elvnek lett hirdetője, terjesztője; a zsidó az a kizárólag üzletember, aki minden természetes cél fölött a haszonszerzésnek adja az elsőséget, úgy a zsidók által irányított sajtó is ennek a gazdasági elvnek lett hirdetője, védője és terjesztője mindenütt. «A zsidó-kapitalista körök által székében monopolizált sajtó és irodalom főtörekvése, hogy az újkori kapitalizmust és irányát védelmezze, elfajulásait elleplezze vagy mentegesse. Ez a sajtó kelt a tömegekben egyoldalú lelkesedést a behozatal és a kivitel egyre növekvő tételei iránt, az árú- és értéktőzsde növekvő forgalma, a gépipar növekedése, a banktőkék, luxusépítmények, részvénynyeremények gyarapodása iránt; hogy ezzel mennyi igazságtalanság és bűn, az egészséges népgazdaság alapjainak mekkora pusztulása jár együtt, arról ez a sajtó nem beszél. A bankuzsora és börzecsalás játékairól mélyen hallgat. Hallgat arról is, miként gyülemlik össze majd minden nemzetgazdasági hatalom és erő kevesek kezében, akiknek szemében az emberek és a javak csak a spekuláció és kizsákmányolás tárgyai. Minden elképzelhetőre ráterelik a figyelmet s pazarolják a papirost: kutyákra, táncosnőkre, üres irodalmi mókákra, egy romlott haute-volée mulatságaira s fecsegéseire, ellenben a modern gazdasági élet nagy tényeire fátyolt borítanak. Mennél magasabbak s befolyásosabbak lesznek bizonyos tőkekirályok és gazdasági tömörületek, annál kevesebbet hallunk róluk; ehelyett a tömegek figyelmét egészen odairányítják bizonyos hivatalos uralkodók és miniszterek szavaira, mozdulataira, tetteire, akiknek pedig ma már alig van önálló szavuk; akik ma már csak kártyakirályok, a pénzcsászárok puszta cégjegyzői; parádéfigurák, melyeket a kíváncsi tömegeknek mindig újra felmutatnak a nyilvánosság színpadáról a névtelen, mindenható börzekirályok. Mennél tehetetlenebbek bizonyos hatalmasságok, annál többször hozzák őket szóba; viszont mennél nagyobb bizonyos pénzkirályok hatalmi monopóliuma s kizsákmányoló ereje, annál mélyebb hallgatás leple fedi be őket. Ha Nikita Bécsbe utazik, egy hétig naponta 4 oldalt is írnak róla a bécsi lapok; a tárcaírók lágyan-csepegősen ecsetelik a felség bajuszát és csizmáit, az intervjuolók csaknem a toilette-helyiségig utána szimatolnak...; de ugyanakkor eszükben sincs egy sort is írni a Rothschildek, Reitzesek, Gutmannok, Weisz Manfrédek, Mauthnerek, Springerek, Wetzlerek s hasonlók sajátos tevékenységéről, törekvéseikről, módszereikről.»[2]
Már 20 évvel ezelőtt megírta Jentsch, hogy a liberális burzsoázia hatalmába ejtette a sajtót s azt messzemenőleg kihasználva, könyörtelenül megcsalja a közönséget a gazdasági élet valóságai felől. A nagy újságok a milliomosok tulajdonai és szócsövei s amely szerkesztő tiszta bort akarna önteni a közönsége poharába, azonnal elvesztené kenyerét. Ezért hívta Schaeffle már sok évvel ezelőtt a milliomosoktól függő zsurnalisztikát «modern férfi prostitúciónak». Aki a liberális gazdasági felfogásnak ellenszegülni mer, azt nem a pénzkirályok maguk végzik ki, hanem elvégzi ezt a munkát helyettük a tőlük függő sajtó. Jellemző példa rá, hogy mikor az egykori osztrák miniszter Schaeffle nemzetgazdasági főművét[3] 1878-ban újra kiadták — e műben szerző a társadalmi szolidarizmus követelményei mellett tör lándzsát a liberális önösségi elvvel szemben — a «Neue Freie Presse», mint vezető börzelap, a legszenvedélyesebb gúny hangján merte írni: «A boldogult Schaeffle miniszter hírhedt háromemberes gazdaságtani könyve, amelyet azért hívnak így, mert egy ember el sem tudja olvasni, hanem legalább három kell hozzá, hogy a hosszú hurkán keresztülrágódjék, új kiadásban jelent meg. A német pszichiáterek nagy száma biztosítja a munka kelendőségét».
«Mivel pedig semmiféle művészet el nem terelhetné a közönség figyelmét arról, hogy a kapitalista gazdálkodás bűneinek okozóit ne keresse, azért találnak bűnbakot is, amelyet a sivatagba kergethetnek s mint ilyent éppen azt szemelik ki vádjaik tárgyául, ami legelőbb hozhatna orvoslást a bajokra; a kereszténységet és az egyházat. A ma uralkodó sajtó hasábokat és rőföket ír tele káplánok és főpapok bűneivel, hogy a bank- és börzekirályok súlyos társadalmi bűneiről a figyelmet elterelje. Hogy a bankvagyonok iránti kíváncsiság fel se ébredhessen, minden alkalommal nyomatékosan emlegetik az egyházi birtokokat. Beszélnek az egyházi dogmák államveszélyes voltáról, hogy senkinek se jusson eszébe a kapitalista tanok államveszélyes voltát firtatni. Beszélnek a szerzetház-alapítások «veszélyeiről», hogy annál kevésbé gondoljunk a kapitalista lap- és gyáralapítások veszélyeire. Jajgatnak a lelkiismereti szabadság «veszélyeztetéséről» a szerzetesiskolákban s a gyónószékekben, csakhogy a modern ipartelepek tömeges lélekgyilkolása észrevétlen maradjon. Nem győzik emlegetni a püspökök és pápák uralmi törekvéseit, miáltal a modern bank- és börzekirályok mindent felperzselő világuralmi törtetése kevésbé tűnik fel. «Úgy tesznek — írja még egy Harden Miksa is (a Zukunft-ban) — mintha a kor legnagyobb veszedelme a papság uralma volna, amelyet pedig régen kiüldözött már az egykori hűbérvár lovagtermeiből a modern kapitalizmus, s hogy a tömegek szenvedélye valamiképp ne próbálja a szociális jog kérdéseit feszegetni, buzgón toborozzák őket a római sötétség ellen harcoló szabadcsapatok felmentő zászlai alá.» Vagy amint Kraus Károly ugyané gondolatot kifejezi: «A holtkezet szorgalmasan rápingálják a falra, valahányszor a nép érezni kezdi, hogy a zsebében bizonyos eleven kezek kotornak.» A liberális francia blokkpolitikáról Jentsch Károly ezt mondta még a háború előtt: «A kongregációk koholt milliárdjai ellen uszították a proletárt, hogy eltereljék étvágyát a Rothschildok valódi milliárdjairól.»
«Ha a közönség bizonyos része megértené a dolgok való állását és összefüggéseit, nem volna közte a liberalizmusnak annyi híve. De ugyanez a közönség, fel egészen az udvari és miniszteri tanácsosokig, Strausz D. Fr. szavával élve: kérődző tehén módjára fogad el tovább is mindent. Ha csak ezeket a szavakat: szabadság, haladás, humanitás, napjában kétszer világgá süvöltik, mélyértelmű, jámbor filozófiai jelszavak közé csomagolják, ez már elég, ettől még a «jobb» publikum agya és szíve is egyszerre felmelegszik. S szívesen beáll azok sorába, akik a plutokratáknak, e leggonoszabb zsarnokoknak, sorfalat állanak, katonai és választói szolgálatokat tesznek. Már I. Napóleon nagyon jól látott, midőn a «szabadság» fogalmának népámító s leigázó hatásairól így szólt: «Aki a népeknek szabadságról beszél, bármikor tetszés szerint elnyomhatja őket s kipréselheti belőlük az utolsó fillért, anélkül, hogy az emberek emiatt fellázadnának vagy csak eszükbe is jutna megneheztelni. Mennél kevesebb szabadságot akarunk az embernek juttatni, annál többet kell nekik a szabadságról szavalni».[4]
Talán ennek a receptnek kifejezője, hogy a budapesti banknegyed egyik főterét, azt, ahol a modern gazdasági rabszolgaság fővára, a tőzsde áll, «Szabadság térnek» nevezték el. S bizonnyal ebben a receptben bíztak, amidőn a tőlük függő sajtóban és politikában oly erős teret engedtek a demokratikus jelszavaknak s az általános választói jog propagandájának. Bíztak abban, hogy amíg a sajtó kezükben van, addig a «demokrácia» a plutokráciára nézve semmivel sem lesz veszélyesebb, mint Franciaországban vagy Amerikában s az általános választói jog csak arra fog szolgálni, hogy még több önállótlan fej támogassa voksaival azt, amit ők akarnak s amit mint a szabadság és haladás követelményét nekik minden pillanatban módjukban áll sajtójuk révén beléjük szuggerálni.
A liberalizmus tehát mint kizsákmányoló és félrevezető egyszerre két irányban végez egyaránt végzetes, romboló munkát. A közönség — hála a liberális sajtónak — nem is sejti, hogy rablóhadjárat folyik ellene; hogy a szép jelszavak mögött sokszor legridegebb kalandormorál, csupasz mammonarchia rejtőzik. A modern zsarnokok csak abban különböznek a régiektől, hogy nem karddal-fegyverrel hadakoznak, hanem ellenkezőleg behízelgik, megkedveltetik magukat a naiv közönséggel, s magával a néppel kovácsoltatják azokat a bilincseket, melyeket aztán a tömeg boldog készséggel rak magára. Elhitetik a világgal, hogy amit őt űznek, a gazdasági tömegrablás, voltaképp a köznek java s a milliók megnyomorítása valójában a világ fejlődésének aranykorát jelentő nagyszerű haladás.
[1] Niederträchtigkeit, Ehrlosigkeit, Schurkerei.
[2] Eberle, Z. 126. s k.
[3] «Bau und Leben des sozialen Kőrpers.»
[4] Eberle, Z. 132. s k.
(In: Bangha Béla: Magyarország újjáépítése és a kereszténység)
http://szentkoronaradio.com/blog/verena/2009_02_02_sajto-es-liberalizmus |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-02-02 23:01:42, hétfő
|
| |
| |
A pokolba vezető út
Gyakran jut eszembe mostanában a népi bölcsesség: A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve. Vagyis: Valaki akkor is okozhat nagy kárt magának vagy másoknak, ha cselekedetét a legjobb akarat vezérli.
Így van ez a botcsinálta liberálisokkal , européerekkel is. Mert higgyék el, sokkal több az ilyen, mint a meggyőződéses őslibsi.
Az ős-liberálisnak a vérében van a bomlasztás, az anarchizmusba hajló ,,semmilyen hatalmat senkinek, szabadságot mindenkinek" eszme, az egyénnek és szabadságának mindenek felettiségét hirdető, az egyházat és Istent tagadó, sátáni tan.
Ám rengetegen vannak, akik a mainstream-média útmutatása, a hamisan értelmezett tolerancia eszméje, a félművelt többség követése miatt tévednek a liberalizmus útjára, a nélkül, hogy tudatosulna bennük, hová is vezet az. Felületes, konzumáló, apolitikus életvitel, a megélhetésre és szórakozásra koncentrálás jellemzi ezt a réteget, mely hiábavalónak tartja mélyebb társadalmi-politikai összefüggéseken törni a fejét.
És mivel a sátáni eszmék kiötlői édes és tetszetős burokba csomagolják fekália-szerű tanaikat, a tájékozatlan ember ráharap; a tetszetős tálalás miatt könnyen elfogadja, és követi. Nem interiorizálja, ahogy szinte semmi mást sem, de megy utána, gondolkodás nélkül.
,,Egységes Európa", ,,le a rasszizmussal", ,,semmilyen hatalmat a náciknak", ,,az antiszemitizmus bűn", ,,globalizáció", ,,világválság"; nincs nap, hogy ne találkoznánk valahol ezekkel a fogalmakkal, és, akárcsak a világ első számú, egészségtelen üdítő itala, észrevétlenül beleégnek a tudatba, hatalmukba kerítenek, a nélkül, hogy egyáltalán tudná az ember, mit is jelentenek pontosan.
Így történhet meg, hogy amikor két deviáns, cigánysuhancokból álló társaság összeszólalkozik egy budapesti autóbuszon, és az egyik huligán súlyosan megsebesíti a másikat egy karddal, nagy számú résztvevő jelenik meg az ennek kapcsán szervezett ,,antifasiszta" tüntetésen.
Ugyanez a jelenség lehet az oka annak is, hogy azok az emberek, akiknek a szórakozásnál és jóllakásnál aligha van fontosabb ügye, nem sajnálják a szabadidejüket Magyar Gárda-ellenes tüntetésekre áldozni, úgy, hogy legtöbbjük egyáltalán nincs tisztába a szervezet mibenlétével és célkitűzéseivel; megelégszenek azzal, hogy baloldali és liberális lapok és TV-csatornák náci, fasiszta, fajgyűlölő közösségként aposztrofálják azt.
A felnőttkorhoz, az öntudatos polgári léthez hozzátartozik a szellemi szuverenitás is. Tudnod kell, honnan jössz, hová tartasz, és mit követsz. Ismerned kell az eszmét, amit zászlódra tűztél, és ha ráébredsz, hogy az hamis, rossz irányba vivő, nem lehetőség, hanem kötelesség áttérni a helyes oldalra. A Sátán szolgái igyekeznek a ,,társadalmi, nemzetközi egységesség, mássággal szembeni elfogadás" nevében teljes nemzeteket a szakadék felé terelni.
Ezért nem szabad hinnünk a frázist, hogy a múltidézés hiábavaló, és csak a jövő számít. Mert ha egy percre megállunk, és a zűrös tizennyolc meg az átkos negyven éven keresztülnézve visszafordulunk az úton elődeink sziklaszilárd értékrendszere, megingathatatlan, keresztény konzervativizmusa felé, akkor láthatjuk meg tisztán, hogy az út, melyen most legtöbb honfitársunk jár, bizony egyenesen a pokolba visz, még ha jószándékkal van is kikövezve.
Münzberg Mihály
Nyíregyháza
Polgár Info
http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=36908 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-02-02 22:58:36, hétfő
|
| |
| |
2009. február 2.
Ha már a tótok nem voltak hajlandóak, legalább Ti nézzétek meg a képviselőknek szánt dunaszerdahelyi videót
Hétfőn az Országgyűlésben találkoztak volna a pozsonyi és budapesti parlament emberi jogi bizottságainak tagjai. A magyar testület elnöke, a fideszes Balog Zoltán a találkozón egy filmet akart bemutatni, amely a tavaly őszi brutális rendőri beavatkozásba torkollott dunaszerdahelyi meccsen készült, és eddig nem láthatta senki sem.
Mikor a szlovák képviselők tudomást szereztek a magyar bizottság vezetőjének tervéről, vitába kezdtek, majd 45 perces folyosói tanácskozás, várakozás után elhagyták a budapesti parlamentet.
Balog a történtek után az MTI-nek elmondta: olyan felvételt szerettek volna bemutatni, ami teljesen egyértelművé teszi, hogy békés szurkolókra támadtak a szlovák rendőrök Dunaszerdahelyen. A felvétel bemutatását mindenáron meg akarták akadályozni - tette hozzá. A jobboldali képviselőtől kapott videót kérésére vágatlan formában, mindenféle módosítás nélkül tesszük közzé.
http://ellenkultura.blogspot.com/2009/02/ha-mar-totok-nem-voltak-hajlandoak.html
Forrás |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-02-02 22:53:11, hétfő
|
| |
| |
Miért nem szereti a politika a mezőgazdaságot?
Mert az:
irtja a kártevőket,
agyonüti a marhákat,
levágja a disznókat,
a trágyát beszántja a földbe!
Miért nem szereti a mezőgazdaság a politikát?
Mert az:
a legnagyobb kártevője, ami ellen nem védekezhet:
vegyszerrel,
csapdával,
éleslőszerrel,
jégelhárító rakétával,
elárasztásos öntözéssel.
Mért nem szereti a politika az egészségügyet?
Mert az:
felismeri az elmebajt,
meggyógyítja a betegeket,
életben tartja a nyugdíjasokat,
bezáratja a bolondokat.
Mért nem szereti az egészségügy a politikát?
Mert őt :
elmebajosok kezelik,
halmozottan hátrányos helyzetbe kényszerítik,
,,halálos ágyán" nem engedélyezik az eutanáziát!
Mért nem szereti a politika az oktatást?
Mert az:
megokosítja az embereket,
az okos ember felismeri az ügyeskedőt,
lenézi az ostobát,
megveti a gazembereket.
Mért nem szereti az oktatás a politikát?
Mert nem tudja:
fegyelmezni: a verés tiltott,
oktatni, hiszen ostoba,
nevelni, mert kezelhetetlen.
mint ,,iskolaköteles", kirúghatatlan!
Mért nem szereti a politika a környezetvédelmet?
Mert az:
ellensége a szemétnek,
a légszennyezésnek,
a felesleges zajnak,
és mindenféle káros anyag kibocsájtásának.
Miért nem szereti a környezetvédelem a politikát?
Mert az:
a legnagyobb szellemi környezetszennyező
a legtöbb káros anyagot bocsájtja ki,
a legnagyobb terhelés az élő szervezetekre.
http://kuruc.info/r/22/34543/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-02-02 22:42:36, hétfő
|
| |
| |
"Testvérek! Hittestvérek! Az egész földkerekségen nincs egyetlen darab föld sem, amelyet könnyebben leigázhatnánk, mint Galíciát és Magyarországot. E két országnak mindenképpen a miénknek kell lennie, mert számunkra ott a legkedvezőbbek a körülmények. Ti, zsidó testvérek fáradozzatok minden erőtökkel azon, hogy mindkét országot teljesen birtokotokba vehessétek, ..."
Ami korunk Magyarországában történik, nem első ízben történik. Az 1867-es "kiegyezés" a zsidóság állampolgárságáról is rendelkezett. Ekkor kapták meg az állampolgárságot, addig nem lehettek azok. Nem csoda, hogy Deák Ferenc a "haza bölcse" lett. Bartha Miklós írja a Kazárföldön című munkája 61. oldalán: "... a kazárok (zsidók) tömeges bevándorlása 1868-ban kezdődött."
A tömeges bevándorlásnak nem kizárólag az állampolgárság elnyerése volt az oka, hanem nagyban hozzásegítettek az oroszországi pogromok, és Bartha szerint az, hogy Galíciában törvények szigorú alkalmazásával igyekeztek megfékezni az üzérkedést. Románia pedig lezárta határait előttük, viszont nyitva volt Magyarország határa. Gazdaságilag meghódították az országot, és József Attila elpanaszolhatta versében:
"S kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk."
A valóság az, hogy a másfél millió emberünk nem "kitántorgott" Amerikába, hanem a jövevények kihúzták a magyar középosztály talpa alól a szőnyeget, a megélhetést, és az utolsó pénzükön vettek egy hajójegyet Amerikába.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-02-02 22:40:26, hétfő
|
| |
| |
Szabadon közölhető, honlapra tehető, nyomtatható.
***********
AUTÓ, V ILLAMOS, KULTÚRA
Nyílt levél debreceni irodalmároknak
A címbeli fogalmak ritka, mégsem erőltetett párosításban kerültek egymás mellé. Önmagában nehezen érthető az autó és villamos társítása, mindkettő más energiát használ, az egyik egyéni, a másik tömegközlekedési eszköz. Napjaink hangos és elhallgatott hírei okán kerültek párba: a média ugyanis zajos a pénzügyminiszteri autóvásárlástól és többnyire hallgat (vagy félretájékoztat) a debreceni villamos-panamáról. A médiabeli megjelenés pedig fordítottan arányos a járművek értékeivel: a botrányos autóvásárlás mindössze 22 millióról szól, a nevezett villamosprojekt pedig nagyságrenddel nagyobb, nevezetesen 18 milliárdos. Mi a helyzet a kultúrával? Ennek folyamatos tönkretétele zajlik, az okozott kár pedig a milliárdos nagyságrendet is felülmúlja, felbecsülhetetlen értékű. Erre is megvan a heti példa, a magyar kultúra hilleri bemutatása New Yorkban, ami mindennek nevezhető, csak nem annak, amire a jelző utal. Mivel az ígéretek szerint a tengerentúlon 120 ilyen esemény is lesz az idén, ennek bővebb elemzése, példátlanságokkal és tanulságokkal későbbre marad.
E cikk a kultúrával oly módon is kapcsolatban van, hogy gondolatmenetét debreceni irodalmároknak szántam nyílt levél formájában. Az ajánlás különösképp szól annak a három debreceni akadémikusnak, nevüket nem most említem, akiktől a leírtak tényszerű megerősítését is várom (még). Ők nem mondhatják, hogy nem ismerik Jókai Anna: Ima Magyarországért c. versét, egyikük tudományos munkásságában ugyanis maga a költőnő szerepel. Annak is el kell végre dőlnie, hogy ők, irodalmár akadémikusok látják-e és akarják-e láttatni azt a valóságshow-t, melyben a ,,hóhér a halottal cinikusan békül", vagy pedig ahhoz a réteghez tartoznak, akiről a költőnő írta: ,,mértékadó értelmiség minden mérték nélkül!" További részletes elemzés nélkül, Jókai Anna imája azért szívet szorongató, mert a való életből fogant és elgondolkodtatásul oda is tér vissza. ,,Shoppingcenter országszerte" - ezek közül is a legnagyobb éppen Debrecenben éktelenkedik a városközpontban, és a ,,mocskos pénznek nincsen szaga, gaztól rabolt s gaz lett maga" főhőse ki is lehetne más, mint pl. Debrecen polgármestere. Katasztrófahelyzetben ismert, nem az van életveszélyben, aki jajveszékel, hanem aki hallgat. Ma nem azok a főbűnösök, akikről a média terjeszti, hanem a csendestársak, a titkos méreggel ölők. Bár a bűnösök száma végtelen, mégis a debreceni helyzettel kell foglalkozni, mert itt mintaértékű a félrevezetés. A város sorsa Jókai Mór óta éppúgy útmutatója a magyarságnak, amint a Szent Korona helyzete, rejtegetése vagy éppen elrablása is mindig hű tükre volt az ország állapotának. Ezért kell örülni annak, hogy most napvilágot látott, a Szent Korona akár árúba bocsátható, elzálogosítható. Nem tévedés, az öröm nem a helyzetnek szól, hanem a tény ismeretének, amit mindenkiben tudatosítani kell: amilyen a Korona helyzete, olyan az országé is! Bármi megtörténhet, ha... a mértékadó értelmiség is rábólint.
Autó és villamos, a miniszteri autó visszaéléseit ismeri az ország, a debreceni villamosét kevesebben értik. Ki ne látná az aljas időzítést? Ahogyan az izraeli háború kerülhetett karácsony közelébe (gondosan kitervelve), ugyanúgy karácsony előtt lett kihirdetve a debreceni villamos EU-s pályázatának eredménye, a nagy beetetés ismert taktikájával. Már alig kérdezik, honnan is a pénz, fő a 18 milliárd és a város gondtalanul építkezhet, épp akkor, amikor az ország többszörösen csődközeli állapotban van. A miniszteri autóügyben is az a kellemetlen, hogy az ország jelen helyzetében került nyilvánosságra a pazarló költekezés. Debrecen is fényes városi bált rendezett, amikor a munkanélküliek és az éhezők száma soha nem látott mértékben nő. A gázhiány és az ország gazdasági összeomlása pedig kellőképpen kiemeli: éppen most kell a korrupció újabb diadalaként megkezdeni egy sokmilliárdos villamostervet? Korunk fő ellentmondása, mondhatnánk ősi marxista alapon. Tudjuk, a debreceni 2-es villamos a pesti 4-es metró párja, módszerben, útvonalban, mindenben. De a pesti már csaknem megbukott, a debrecenit pedig a csődhelyzet ellenére mégis szemérmetlenül sínre akarják helyezni. A látványos (külföldi) beszerzések, pályázatok máris beindultak. Még csírájában lehetne elfojtani mindent, vagy legalább jobb útra terelni. A kitervelők ma azt sem tudják, mit hazudjanak. Az eredendően rossz nyomvonal mellett mára a napnál is világosabb: a villamossal nem a város tömegközlekedését akarják javítani, nem az iskolába és munkába járás a cél, hanem az üzletközpontok megközelíthetősége. Aki eddig nem értette: a 2-es villamosnak ezért kell érintenie a Debrecen Plazát, és kell a most felépült multicentrum, a Fórum közelébe jutnia, hogy akadálytalan legyen az üzletvilágba való bejutás, és ugyanez az indok az elővárosi közlekedés fejlesztési terveinél. E legújabb felismerés megértéséhez csak a várostérképet kellene kézbe venni.
A helyzet nem rózsás, de nem is reménytelen, csak mértékadó értelmiség kellene. Érdekel-e valakit éppen a debreceni villamos? Ha két év alatt nem sikerült a kormányváltás, ha látványos ,,európai tervek" föld alatt és föld felett akadálytalanul burjánozhatnak, megvan az ország bebetonozásának, a kultúra gúzsbakötésének terve, miért épp a debreceni lopott milliárdok útját kell figyelni? Valahol pedig el kell kezdeni, és ennek megértetéséhez Debrecenben Jókai Móron és Jókai Annán át vezet az út. Az országtól pedig nem a gázcsapokat, hanem a piszkos euromilliárdok útját kellene elzárni. Megoldás van, de csak tiszta gondolattal.
Dr. Nagy Attila
orvos, közíró |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-02-02 20:17:25, hétfő
|
| |
| |
A hitetlenkedők kételkedhetnek, hogy e beszélgetés valóban megtörtént-e, avagy nem, de Magyarország megszállása, kisajátítása, meghódítása, sőt, az önpusztítás is kísértetiesen bekövetkezett.
De hogyan is kezdődött mindez?
A magyarság már 500 éve kiszolgáltatottságban él, de az 1848-49-es szabadságharcunk leverése gyökeresebb sorsfordulót eredményezett, mint ahogy arról beszélni szokás. A Habsburgok tudományosan megalapozott tervet dolgoztak ki a magyarság nemzeti önismeretének lerombolására, azon keresztül nemzeti önbecsülésének szétzilálására. E pokoli tervet a finnugor származáselmélet keretén belül, a Magyar Tudományos Akadémia felhasználásával léptették gyakorlatba. Lényege az volt, hogy a magyarságot a nyelvrokonság kapcsán a Nyugat-Szibéria kezdetleges műveltségű népeihez kössék, hogy ennek emlegetésével és az iskolákban való tanításával a lehető legmélyebbre gázoljanak a magyarság lelkületébe, megtörve nemzeti büszkeségét. E terv megvalósítása sikeres volt.
A magyarság csak a trianoni katasztrófa után kezdett föleszmélni, miután elindult egy egészséges szellemi kibontakozás, de amelyet a vesztes II. világháború gyökerestől elsodort.
Ami jó volt a Habsburgoknak, jó lett Moszkvának, és ami jó volt Moszkvának, az jó most a nemzetközi rablótőkének. A kommunista évtizedek, majd az immár 18 éve hazánkra szakadt nemzetközi "demokrácia" alatt felnevelkedett három nemzedék. Gyökértelen nemzedék, népi/nemzeti mivoltát nem ismerő, sőt, megtagadó nemzedék. A magyarság tehát megérett a teljes és tökéletes hódoltságra, sőt, a teljes pusztulásra, olyannyira, hogy a legelemibb nemzeti érdekeit se képes megvédeni, de annak még csak tudatában sincs azoknak.
Ma szintén ez történik, de a tönkretetteknek nincs hová menekülniük.
Badiny Jós Ferenc írja a Mah-Gar a magyar (Buenos-Aires, 1976) című munkája 90 és 91-ik oldalán, hogy Argentínában meglátogatta (nem írja, hogy mikor, de a hatvanas-hetvenes években lehetett) egy jelentős zsidó ember Magyarországról, aki a legjobb visszaemlékezése szerint a következőket mondta neki:
"Mi, magyar zsidók professzor úr kutatásai és publikációi elé semmiféle akadályt nem gördítünk, sőt, köszönjük, ha még többet kutat. Ugyanis maga írja könyvében, hogy az emigrációs magyarság ifjúsága nem rendelkezik egy olyan erős, tradicionális alappal, amelyre büszke lehetne. Így ez a finn-ugor származási elmélet őket arra készteti, hogy ezt meg se említsék, hanem örömmel beolvadjanak a nyugati kultúrából származó azonos országok fiai közé, ahová bevándoroltak. Nem így a magyarul beszélő zsidó ifjak, akik külföldön is akárhová kerülnek a diaszpórában, beszélnek magyarul és - magyarul beszélő - jó zsidónak tartja meg őket a bibliai tradíció.
Professzor Badiny!
A magyarországi nép 100 év alatt kiirtja önmagát, és a tudománnyal foglalkozók 5 krajcárért el fogják adni az örökségüket.
100 év múlva mi - magyarul beszélő zsidók - leszünk a Mah-Garok, és köszönettel fogunk adózni Badiny professzornak, aki ezt kikutatta, és akinek a munkáira majd hivatkozni fogunk."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-02-02 20:14:32, hétfő
|
| |
| |
Seggbe lőtte az erőszakosan támadó rabló purdét, őt veszik elő
2009. február 02. 14:30
HunHír.Hu
Súlyos testi sértés kísérlete miatt indult eljárás egy 70 éves szolnoki férfi ellen, aki a tulajdonát és testi épségét védte a cigány az agresszívan támadó cigány fatolvajok elől, eközben hátsón lőtte légpuskával! az egyik fosztogatót
Vasárnap észlelte az idős férfi, hogy az általa bérelt füves akácos területről idegenek több növendék akácfát vágnak ki. Elzavarta a tolvajokat, majd megpróbálta visszahordani telkére a kivágott fákat.
Eközben a cigány rablók megnövekedett létszámban visszatértek, és elkezdték kővel dobálni az idős embert, akit a hátán és lábán el is találtak. A férfi a nála lévő légpuskából több lövést adott le a csoport irányába. Az egyik lövés hátsó fertályon talált egy 13 éves lopó purdét, aki abszolút könnyű sérülést szenvedett.
HunHír.Hu kommentár:
Vérlézító! A légpuska csak horzsolást okoz, de a kővel gyilkolni lehet. S megint a sajátját védő magyaron csattan az ostor. Hallod, köcsög Gyurcsány meg Draskovics!
Hozzászólás
wiggen - 2009.02.02. 19:21
Kérek mindenkit, hogy véletlenül se szavazzanak a Fideszre, ha tényleg cigány képviselővel reklámozzák magát az EU választásokon, vagy ha nem hirdetik meg a cigánybűnözés felszámolását.
nTyb - 2009.02.02. 18:35
Lóf..z magántulajdon védelem van!
A múltkori kis öreget is hogy meghurcolták ezek a senkiháziak!
Fegyvert az embereknek!
Minden majmolást átvesznek a jenkiktől is csak pont a szabad fegyvertartást nem!
Ébredj Magyar!
hering - 2009.02.02. 18:14
Ha fletó meg az összes kutyája a lámpavason vergődik , akkor a tetves cigányoknak is elmegy a kedvük az eszetlenkedéstől . Meg kell velük taníttani a kutyafittyet !
tiszteletbeliszekely - 2009.02.02. 17:52
Akkor talán 220 voltot kellene vezetni a kerítésbe?
gyulabácsi - 2009.02.02. 16:04
NA MOST AKKOR HOGY IS VAN EZ A HÍRES KAPITALISTA MAGÁNTULAJDON SZENTSÉGÉVEL?!
gyulabácsi - 2009.02.02. 15:54
A BAJ AZ ,HOGY NEM KALASNYIKOVVAL LÖT AZ ÖREG. A NAGYOBBIK BAJ AZ, HOGY NEM AZ ÖSSZESET!
A cigánykérdés lőszerkérdés.
lenhardt - 2009.02.02. 15:43
Jól tette! Remélem nem fogják elmarasztalni a tulajdonát védő, idős embert! Inkább a lopásra-rablásra szocializálódott réteget kellene végre megregulázni a hatóságoknak!
Ezért veszik fel a fizetésüket!
Balage74 - 2009.02.02. 15:42
Jó kis németjuhász, az kellett volna, három darab. Gyurcsány, Draskovics! Megszoktátok, hogy mindent elsikálnak a haverok. De ez már nem az a kategória amit meg lehetne úszni! Mehettek a pénzetekkel akár a kolumbiai őserdőbe is bujkálni, de a játék vége a bíróság lesz súlyos évekkel!!! Majd csak figyeljetek senkiháziak!
Mam59 - 2009.02.02. 15:07
Ja !! És hol toborozzák őket ? A kisegítő iskolákban ??????
Intruder - 2009.02.02. 15:04
Lessz ez még így se.. Majd akkor ágáljatok fletóék amikor a lámpavason lógva vergődtök. Akkor papírgalacsin helyett komolyabb eszközök is előkerülnek majd szerintem. Már többszörösen betelt a pohár, ébredeznek már az emberek csipkerózsika álmukból. Jópár ember besokallt már a régi szavazótáborotokból is. Nem lessz olyan szeglet a földön, ahol ne érne utól a népharag!
Mam59 - 2009.02.02. 15:04
"Cigány biztonsági Őrök? " Rablóból lesz a pandúr ???
tomcat - 2009.02.02. 14:49
Fejbe kellett volna, egy 152 mm-es tarackkal. Lehetőleg úgy, hogy a putriban tartózkodik, családi összejövetel keretében.
isten - 2009.02.02. 14:47
Nekik lehet kővel,mi nem dobhatjuk vissza már papírgalacsinnal sem,nemhogy kenyérrel.
MTomi - 2009.02.02. 14:42
Ezt hozta a Fletó ránk...
Denghezik - 2009.02.02. 14:36
Ez igy helyénvaló....adjuk oda nekik mindenünket.Emberek! ez már viccnek is rossz.....azt hiszem ezt úgy hivják,hogy a béka segge alatt vagyunk.Vagy oda taszitottak ?
http://hunhir.hu/?pid=hirek&id=16417 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-02-02 20:00:30, hétfő
|
| |
| |
Én nem tudom...
2009 február 01 - vasárnap, 15:22
Én nem tudom hogy dr. Kiszely István ügynök volt-e. Nem láttam sem ezt cáfoló, sem ezt megerősítő bizonyítékot. Így állást foglalni sem tudok a kérdésben, ennek eldöntése vagy a bíróság (ha az érintett sajtó-helyreigazítási pert kezdeményez, esetleg rágalmazás címén feljelentést tesz) vagy az arra hivatott testület (ha van ilyen) feladata. Bár létezik olyan a magyar jogban, hogy "ártatlanság vélelme", viszont ennek csak a bíróság előtt van gyakorlati jelentősége (vagy ott sem), a közéletben az égvilágon semmi. Akire egyszer rámondják, hogy ügynök, az rögvest lehúzhatja magát, erkölcsileg vége van (vagy esetleg megválasztják miniszterelnöknek, de ez az eset a ritkább). Onnantól bármit mond, bármit tesz, ez a jelző a sírig elkíséri. Ha csak a napi időjárásról alkot is nyilvános véleményt, még azt is megkérdőjelezik, mert az illető ugye: "ügynök"...
Én nem tudhatom, hogy dr. Kiszely István valóban ügynök-e. Én csak azt tudom, hogyha a nemzethű táborban valaki megharagszik valakire, akkor ez a jelző az első, amit a másik fejéhez vág. Ha egy gyalogember megharagszik a másikra, elküldi az anyjába, miközben rázúdítja nyelvünk mindazon elemeit, ami az értelmező kéziszótárból kimaradt. Ha egy liberális értelmiséginél húzza ki valaki a gyufát, az attól fogva a "fasiszta" jelző (vagy annak valamely változata) viselésére lesz jogosult. Itt, a mi térfelünkön marad az ügynöközés. Ha nem az én nótámat fújod: ügynök vagy. Ha rontod a boltom: ügynök vagy. Ha nem rám szavazol: ügynök vagy. Ha ráléptél a tyúkszememre: ügynök vagy. Ha nálam jobban értesz ahhoz, amit csinálsz, vagy bármiben különb vagy nálam: no, akkor aztán tényleg ügynök vagy...
Honnan tudom ezt ilyen jól? Sajnos személyes tapasztalatból. Akadt egy-két ember eddigi életem során, aki nem lelkesedett azért, amiért én, nem hitt abban, amiben én, vagy csak egyszerűen nem bírta pofám, s olyan jól esett akkor a lelkemnek, hogy azt mondhattam az illetőre: ügynök vagy. Pedig lehet, hogy csak szimplán hülye volt szegény, esetleg a megélhetési "jobboldal" kicsi, de annál hangosabb táborát gyarapítja... És még az is előfordulhat, hogy egyszerűen más a véleménye, mint nekem. A jót másképpen akarja, mint én. Mindegy. "Ügynök" és kész!... Mert ugye a "hülye" mégsem hangzik olyan jól, nem olyan megsemmisítő. Az olyan "snassz". Az ügynök! Na az már valami!...
Nem tudhatom, hogy dr. Kiszely ügynök volt-e. Talán sohasem fog kiderülni az igazság. A papír sok mindent elbír, sok mindent lehet rá írni, akár utólag is. Engem annál jobban érdekel, hogy miért pont most lett hirtelen ügynök a jeles férfiú? Az állítólagos bizonyítékok, amelyek alapján most a Jobbik kirúgta a Népfőiskoláról, Lóri atya kitagadta az imaházából, már több évtizede ott vannak, ahol szorgos kezek most meglelték őket. Eddig miért nem lelték? Eddig nem volt ügynök? S ha eddig nem volt, akkor most miért az? Kinek lépett a tyúkszemére Kiszely doktor? Vagy lehet, hogy nem ő volt a pofon tényleges címzettje, hanem rajta keresztül valaki mást akartak nyakon legyinteni? Mielőtt ítélkeznénk (ami valljuk be, olyan könnyen megy, s olyan jól esik: annyira jónak, erkölcsösnek, magasabb rendűnek és tisztának érezhetjük magunkat általa), gondolkozzunk. Főleg azok, akik Kiszely István árnyékában nőttek nagyra, s az ő tekintélyét használták fel saját ügyük előmozdítására.
Én nem tudom, hogy dr. Kiszely valóban ügynök-e. Azt tudom, hogy az a kevés, amit a munkáiból olvastam, nekem erőt adott, gazdagabbá tett, megerősítette a meggyőződésemet és további utánjárásra ösztönzött. Azt tudom, hogy sok ember átélte ezt, amikor a kezébe vette egy könyvét, vagy meghallgatta egy előadását. Amit szívünk mélyén mindannyian sejtünk és érzünk, arról ő tudományos alapossággal, a tudomány eszközeivel igyekezett bebizonyítani, kutatási eredményeire, forrásokra hivatkozva, hogy valóban igaz. Hitet adott. De még többet is: bizonyosságot. Ha esetleg ez volt a feladata, akkor kijelenthetem: "jó ügynök" volt. Sikerült.
Domokos Endre János
http://kitartas.mozgalom.org/cikk.php?t=665
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/5 oldal
|
Bejegyzések száma: 48
|
|
|
|
2009. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
1172 db bejegyzés |
| e év: |
7232 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2789
- e Hét: 8521
- e Hónap: 19632
- e Év: 173128
|
|
|
Offline
