|
2009-02-06 18:28:51, péntek
|
| |
| |
Mezixy-től hoztam nektek.
Nagy magyar asszonyok - Hugonnai Vilma
Az első magyar orvosnő Hugonnai Vilma volt. 1847. szeptember 30-án született Nagytétényben, egy grófi család ötödik gyermekeként. Alapismereteit a családi házban sajátította el, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézetnek lett bentlakásos tanulója. Abban az időben ez az iskola állt leánynevelés legmagasabb szintjén, ennél tovább senki sem léphetett.
Alig 18 évesen férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz, s e házasságból három gyermeke született. A házasság nem lett szerencsés: a jelentős könyvtárral rendelkező Szilassy család sarja nemigen érdeklődött a szellemi dolgok iránt, az ifjú Vilma viszont annál inkább. Elsősorban a természettudományok kötötték le figyelmét. Végül is ez a tudásvágy lett az a szakadék, amely a házasság felbomlásához vezetett.
1869-ben értesült arról, hogy a zürichi egyetemre nők is beiratkozhatnak, viszont ehhez férje beleegyezése is kellett. Abban egyeztek meg, hogy minden anyagi támogatás nélkül ugyan, de beiratkozhat az orvosi karra.
1872-től lett a zürichi egyetem hallgatója. Ottléte alatt nagyon nehéz körülmények között élt, de lelkesedése egy pillanatra sem csökkent. 1879. február 3-án védte meg disszertációját és avatták orvossá. Végzése után az egyetem sebészeti klinikáján dolgozott, majd egy alapítványi kórházban töltött egy évet.
1880 februárjában tért haza. Diplomájának hazai elismertetése rendkívüli akadályokba ütközött: 1881. március 31-én letette a hazai egyetemi tanulmányokhoz feltétlenül szükséges érettségi vizsgát, majd ezután - 1882 májusában - kérte orvosi oklevelének elismertetését. Annak ellenére, hogy kérelmét a pesti orvostanári kar támogatta, Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter - az érvényes törvényekre hivatkozva - elutasította a nosztrifikálást.
Ekkor letette a szülésznői vizsgát, és ettől kezdve hivatalosan, szülésznőként működött. Betegek sokaságát kezelte, amely munkára "rákényszerült", hiszen Szilassyval kötött házassága végleg felbomlott, így a munkájából származó pénzből tartotta fenn családját. Ebben az időben írta "A nők munkaköre" című tanulmányát, amelyben a nők számára is kedvező iskolareform mellett foglalt állást. Minden olyan szervezkedésben részt vett, amely a nők egyenjogúsítását tűzte ki céljául.
1887-ben férjhez ment Wartha Vincéhez, aki jeles vegyész, műegyetemi tanár volt. Ebből a házasságból született 1888-ban Vilma nevű leánya. Férje kérésére felhagyott szülésznői gyakorlatával, figyelmét és erejét elméleti kérdésekre összpontosította. Ezekben az években sem adta fel orvosi oklevelének elismertetését, ami ekkorra már az egész női társadalom problémájaként jelentkezett.
1895-ben királyi rendelettel lehetővé vált Magyarországon is hogy a nők egyetemi tanulmányokat folytassanak. Így 1896. február 10-én újból kérte az uralkodótól zürichi oklevelének elismertetését. Erre 1897. május 14-én kerülhetett sor, amikor is Budapesten orvosdoktorrá avatták.Ezután már hivatalosan is végezhetett magángyakorlatot, elsősorban női és szegény betegekkel foglalkozott.
Tudományos érdeklődése a gyermeknevelésre, a nők és gyermekek egészségvédelmére, a nők ipari foglalkoztatásának kérdéseire, a nők képzésére összpontosult. Lelkes kezdeményezője volt a leánygimnáziumok szervezésének, a nők szellemi képzésének. Az Országos Nőképző Egyesületben hat évig tanította a betegápolást, a gyermekgondozást, a gyermekvédelmet, a ragályos betegségek ismereteit.
A századforduló éveiben még nem nyugodtak le a női egyenjogúsítás kérdésében az indulatok: 1907 januárjában Kmetty Károly egyetemi tanár intézett éles támadást a nők egyetemi tanulmányai ellen, amire ismét Hugonnai Vilma reagált a sajtóban. Higgadt hangnemben válaszolt Kmetty állításaira, bizonyítva, hogy a nők jogegyenlősége nemcsak feltételezi, hanem megköveteli az egyetemi tanulmányok folytatását
Az első világháború súlyos katonai vereségei, a frontok véráldozatai bizonyították be a nők szükségességét a betegápolás és a kórházi munka területén. Ekkor már 67 éves, amikor 1914 augusztusában elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot, 1915 augusztusában hadiékítményekkel díszített érdemjelet kapott.
Az aggodalom szavai csengenek ki a Gyógyászat 1915. áprilisi számában közzétett felhívásában, amikor felkéri az orvosnőket a katonaorvosi szolgálatba való bekapcsolódásra. Nemcsak "felszólít", hanem 14 vidéki városban szervezett -női orvosi és betegápolói erővel - betegmegfigyelő állomást. Felhívása, szervező munkája követőkre talált, amit bizonyít annak a sok száz vöröskeresztes nővérnek és 84 orvosnőnek a szolgálata, akik Hugonnai Vilma oklevelének nosztrifikálása után nyertek diplomát magyar egyetemen.
1922. március 25-én hunyt el Budapesten. Sírja a Rákoskeresztúri temetőben volt. 1980-ban hamvait a Kerepesi úti Nemzeti Pantheonban helyezték örök nyugalomba. Vilma doktorasszony nevét iskolák és szobrok őrzik, legfőképpen pedig a sok ezer magyar orvosnő munkája...
Életéről Kertész Erzsébet írt Vilma doktorasszony címmel regényes életrajzot.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
