|
2009-03-12 07:34:28, csütörtök
|
| |
| |
,,Zebulonra ezt mondta: Örvendezz, Zebulon, ha útra kelsz" (5Móz 33,18).
Az Ószövetség áldásai nekünk is szólnak, mert mi Isten népe vagyunk,
akik Őt szellemben imádjuk, és nem a testben bízunk. Zebulon
örvendezhet, mert az Úr megáldja útrakelését. A Zebulonnak szóló áldás
nekünk is ígéretet jelent.
Amikor útra kelünk, elindulunk, lehet örömre okunk.
Ha elutazunk, hogy tapasztalatokat gyűjtsünk, Isten gondviselése
kísér minket. Ha távoli országba költözünk, az Úr velünk van a
szárazföldön és a vízen egyaránt. Ha elindulunk misszionáriusnak,
Krisztus így biztat: ,,Íme, én veletek vagyok minden napon a világ
végezetéig°' (Mt 28,20). Mikor nap mint nap munkába indulunk örömmel
mehetünk, mert tudjuk, Isten velünk lesz reggeltől estig.
Olykor persze szorongást érzünk induláskor, mert nem tudjuk, mi vár
ránk. Ilyenkor ez az áldás jó szolgálatot tehet és felvidíthat minket.
Így mikor utazáshoz csomagolunk, ,,csomagoljuk be" ezt az Igét is.
Tegyük a szívünkbe, és ott őrizzük. Sőt, mondjuk el újra meg újra, míg
örvendezve énekelünk. Szedjük fel énekelve a horgonyt, lépjünk fel
zsoltárt énekelve a vonatra (kocsiba)! Legyünk örvendező nép, akik
minden alkalommal boldogan dicsérik az Urat.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhitatok minden napra |
|
|
|
|
|
Offline
