|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 19
|
|
|
|
|
|
2009-04-13 22:04:18, hétfő
|
| |
| |
XVI. Benedek pápa húsvéti ,,Urbi et orbi" üzenete Magyarul
Fordította: Pákozdi István
2009 április 12. 12:25 Magyar Kurír
"Resurrectio Domini, spes nostra - az Úr föltámadása a mi reménységünk"
Kedves Testvéreim Rómában és a földkerekségen!
Szent Ágoston szavaival fogalmazom meg Mindannyiotoknak szívből jövő húsvéti jókívánságaimat: ,,Resurrectio Domini, spes nostra - az Úr föltámadása a mi reménységünk" (Sermo 261,1). A nagy püspök ezzel a megállapítással tanította híveit arra, hogy Jézus értünk támadt föl, akik halálra szántak voltunk, nehogy elpusztuljunk. Arra utalt, hogy a halállal az élet teljesen véget ért; Krisztus azért támadt föl, hogy reménységet adjon nekünk (vö. uo).
Tényleg, az emberi egzisztenciát érintő legizgatóbb kérdések egyike éppen ez: mi van a halál után? Erre a talányra a mai ünnep azt a választ kínálja számunkra, hogy a halál nem az utolsó szó, mivel végül az Élet győzedelmeskedik. Ez a bizonyosságunk nem egyszerűen emberi érvelésen alapul, hanem egy történelmi tény ad alapot a hitünknek: Jézus Krisztus, akit keresztre feszítettek és eltemettek, dicsőséges testével támadt fel. Jézus azért támadt föl, hogy nekünk, benne hívőknek örök életük legyen. Ez a hír áll az evangéliumi üzenet középpontjában. Ezt hirdeti erőteljesen Szent Pál: ,,Ha Krisztus nem támadt föl, akkor üres a mi igehirdetésünk, és hiábavaló a ti hitetek is". S hozzáteszi: ,,Ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, akkor nyomorultabbak vagyunk minden más embernél" (1Kor 15,14.19). Húsvét hajnalától a reménység új tavaszába öltözik a világ. Ettől a naptól kezdve már megkezdődött a mi föltámadásunk, mert a Húsvét nem egyszerűen egy történelmi pillanatot jelent, hanem egy új állapot elérkezése: Jézus nem azért támadt föl, hogy emléke élő maradjon tanítványai szívében, hanem azért, hogy ő maga éljen bennünk és benne máris élvezni tudjuk az örök élet örömének ízét.
A föltámadás tehát nem egy elmélet, hanem olyan történelmi valóság, amelyet az ember Jézus Krisztus a saját ,,pászkáján", a saját ,,átmenetén" keresztül nyilvánított ki, ő, aki ,,új utat" nyitott a föld és a menny között (vö. Zsid 10,20). Nem egy mítosz, vagy egy álom, nem is látomás, vagy utópia, nem mese, hanem egyedi és megismételhetetlen esemény: a názáreti Jézus, Mária fia, akit Nagypéntek alkonyán levettek a keresztről és eltemettek, győzedelmesen hagyta el a sírt. Valóban, a szombatot követő első nap hajnalán Péter és János üresen találták a sírját. Magdolna és a többi asszony találkoztak a föltámadt Jézussal; felismerte őt a két emmauszi tanítvány is, amikor megtörte a kenyeret. A Föltámadott megjelent az utolsó vacsora termében este az apostoloknak és még sok más tanítványnak Galileában.
Az Úr föltámadásának örömhíre bevilágítja a világ azon sötét vidékeit, ahol élünk. Hadd utaljak különösképpen a materializmusra és a nihilizmusra, arra a világlátásra, amely nem tud fölülemelkedni azon, ami tapasztalatilag megállapítható, és reménytelenül menekül a semmi érzületébe, mintha az lenne az emberi egzisztencia végső kikötője. Tény, hogy ha Krisztus nem támadt volna föl, akkor az ,,üresség" keveredett volna fölénk. Ha elvetjük Krisztust és az ő föltámadását, akkor nincs hely az ember számára, és összes reménye illúzió marad. Ám éppen ma, amikor az Úr föltámadásának jó híre erőteljesen árad szét, ez a válasz a kétkedők panaszkodó kérdésére, amelyet a Prédikátor könyve is kifejez: ,,Van valami, amire azt mondhatnánk: Íme, ez egy új dolog?" (1,10) Igen, ezt válaszoljuk: Húsvét hajnalán minden megújult. ,,Mors et vita / duello conflixere mirando: dux vitae mortuus / regnat vivus - Benne élet és halál csodás nagy párharcra száll: / élet Ura a sírból felkél, és győztesen él". Ez az újdonság! Olyan új dolog, amely egzisztenciát cserél abban, aki befogadja, ahogy a szentekben történik. Például Szent Pállal is megtörtént.
A Szent Pál-évvel kapcsolatban sokszorosan volt alkalmunk a nagy Apostol tapasztalatáról elmélkednünk. A tarzuszi Pál, a keresztények kérlelhetetlen üldözője a damaszkuszi úton találkozott a föltámadt Krisztussal, aki ,,meghódította" őt. A többit már tudjuk. Az történt Pálban, amelyről később a korintusi keresztényeknek írta: ,,Aki Krisztusban van, új teremtmény; a régiek elmúltak, s íme újak keletkeztek" (2Kor 5,17). Tekintsünk arra a nagy hithirdetőre, aki apostoli működése merész lelkesedésével vitte el az Evangéliumot az akkori világ annyi népének. Tanítása és példája arra ösztönöz minket, hogy keressük az Úr Jézust. Bátorít minket, hogy bízzuk rá magunkat, mert a semmi érzülete, amely meg akarja mérgezni az emberiséget, megsemmisült a világosság és a reménység által, ami a föltámadásból árad. Immár igazak és valósak a Zsoltár szavai: ,,neked nem sötét a sötétség, s az éj, mint a nappal, oly világos előtted" (139/138,12). Nem a semmi az, ami körülvesz mindent, hanem Isten szerető jelenléte. Pontosan magának a halálnak az uralmát szabadította fel, hogy az ,,alvilágba" is elérkezzék az élet Igéje, a Szentlélek leheletéből küldve
Igaz ugyan, hogy a halálnak nincs többé hatalma az emberen és a világon, mégis annyi, túl sok jele marad régi uralmának. Ha Húsvét által Krisztus kitépte a rossz gyökerét, szüksége van férfiakra és nőkre, akik minden időben és mindenütt segítsenek neki győzelmét bizonyítani ugyanazokkal a fegyverekkel: a jog és az igazság, az irgalmasság, a megbocsátás és a szeretet fegyvereivel. Ez az az üzenet, amelyet legutolsó apostoli utam alkalmából el akartam vinni Kamerunba, Angolába és az egész afrikai kontinensre, ahol nagy lelkesedéssel és a meghallgatásra készen fogadtak. Afrika valóban mérhetetlen módon szenved a kegyetlen és véget nem érő - gyakran elfelejtett - konfliktusoktól, amelyek szétszaggatnak, és vérbe borítanak különféle nemzeteket, növekvő számban teszik fiait és lányait az éhség, a szegénység és a betegség martalékává. Erővel ismétlem majd meg ugyanezt az üzenetet a Szentföldön, ahová örömmel utazom pár hét múlva. A nehéz, de elmaradhatatlan kiengesztelődés, amely előfeltétele a közös biztonságos jövőnek és a békés egymás mellett élésnek, nem válhat valósággá csak a megújított, kitartó és őszinte erőfeszítések gyümölcseként, az izraeli-palesztín konfliktusban történő kiegyezésében. A Szentföldről azután kiszélesedik a tekintet a szomszédos országok felé: a Közel Keletre és az egész világra. Abban az időben, amikor globális méreteket ölt a kenyérhiány, a pénzügyi zűrzavar, régi és új szegénység, az aggasztó klímaváltozások, az erőszak és a nélkülözés, amely sokakat arra kényszerít, hogy hagyják el saját földjüket és keressenek egy kevésbé bizonytalan túlélést; a mindig fenyegető terrorizmus, a növekvő félelem a bizonytalan holnap miatt, - szükséges az, hogy újra fölfedezzük lehető kilátásainkat, és visszaszerezzük reménységünket. Senki se vonulhat vissza ebben a békés küzdelemben, amelyet Krisztus Húsvétja kezdeményezett, amelyben - ismétlem - férfiakat és nőket keres, aki segítsenek neki győzelmét bizonyítani ugyanazokkal a fegyverekkel: a joggal és az igazsággal, az irgalmassággal, a megbocsátással és a szeretettel.
,,Az Úr föltámadása a mi reménységünk!" Ezt hirdeti az Egyház ma örömmel: hirdeti a reménységet, amelyet Isten állandóvá és legyőzhetetlenné tett, amikor Jézus Krisztust feltámasztotta a halálból. Kommunikálja a reménységet, amelyet az Egyház ad a szívekbe. Mindenkivel meg akarja osztani, mindenütt, különösképpen ott, ahol a keresztények hitük és az igazságosság meg a béke melletti elkötelezettségük miatt üldözést szenvednek. Hívja a reménységet, amely képes arra, hogy bátorságot ébresszen a jóra, akkor is, és mindenekfelett, amikor fáradságba kerül. Ma az Egyház arról a ,,napról énekel, amelyet az Úr szerzett nekünk" és örömre szólít. Ma az Egyház imádkozik, segítségül hívja Szűz Máriát, a reménység csillagát, hogy vezesse az emberiséget az üdvösség biztos partja felé, amely Krisztus szíve, a Húsvéti áldozat, a Bárány, aki ,,megváltotta a világot", az Ártatlan, ,,aki kiengesztelt minket, bűnösöket az Atyával". Neki, a győztes Királynak, Neki a keresztre feszítettnek és föltámadottnak, Neki kiáltsunk alleluját.
Köszönöm szépem "mayamaria" blog társamnak a beszédet, hogy kitette a blogjába és hogy én is kitehettem az én blogomba. Maroka
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Húsvét |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-04-13 21:32:56, hétfő
|
| |
| |
Magyar misével ünneplik a Húsvétot Pusztinán
2009.04.13. hétfő 12:52 Duna TV
Magyar misével is ünnepelték a Húsvétot Pusztinán, Moldvában. A 700 csángó család lakta katolikus faluban csak akkor misézhetnek magyarul, ha magyar csoport látogat a településre, és az őket kísérő pap a helyi plébános engedélyét kéri a magyar nyelvű liturgia bemutatására. Korábban még ez sem volt: csak magánházaknál lehetett magyarul misézni.
A Szent István király oltalmába ajánlott templomban a román nagymise után, ezúttal tíz végzős pusztinai diákjáért mutatta be Berszán Lajos atya, a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Líceum alapítója és lelki vezetője a magyar nyelvű szentmisét.
Ha valakihez szeretettel szólunk és kicsi diplomácia is, egy kicsi mosoly, egy kicsi kedvesség, nem folytonos vádaskodás meg egymásnak a szidása, hanem a megbékélés, a szeretet az összehozza az embereket" - mondja Berszán Lajos, gyimesfelsőloki iskolaalapító lelkész.
,,Mi az iskolában sokszor is megyünk magyar szentmisére, de a többiek itt a faluba nem nagyon.Ezért is nagyon jó számunkra itt, szülőfalunkban magyar misét hallgatni" - meséli Lupascu Monika, a Szent Erzsébet Líceum végzős diákja.
Az érettségi vizsga előtt álló diákokért felajánlott liturgiára a családtagok mellett eljöttek az osztálytársak és a tanárok is. Jelen volt Magyarország bukaresti nagykövete is, aki a Szent István Egyesület meghívására Pusztinán ünnepelte a Húsvétot.
,,Mindig nagy örömmel és nagyon nagy szeretettel fogadnak és tényleg a lelküket kiteszik Én ezt szeretném mindig valamilyen formában viszonozni. Sőt örülök neki, hogy a csángók végre teljes jogúan és teljes súlyukkal, jelentőségüknek megfelelően bekerültek a magyar nemzetpolitikába" - hangsúlyozta Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete.
A húsvéti magyar nyelvű szentmisén nagyon sokan részt vettek, annak ellenére, hogy ezt korábban a faluban nem hirdették ki és a szentmise kezdetét harangszó sem jelezte.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Húsvét |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-04-13 21:26:44, hétfő
|
| |
| |
Így locsolkodnak határainkon túl!
2009.04.13. hétfő 18:27 Duna TV
A szlovákiai Szalkán negyedik alkalommal tartottak a helyi tájházban hagyományőrző húsvét hétfői locsolkodást.
Bögrékkel és vödrökkel érkeztek a locsolók a lányos házhoz, vagyis a szalkai tájházhoz, ahol a lányok helyett elsőként Rozi néni fogadta őket.
Szalkán csak azok locsolhatnak, akik farsangkor jól megtáncoltatták a lányokat. A locsoláshoz régen szappanos víz járt, mára tiszta vízzel csinálják.
Kannával szeretek locsolni, jéghideg vízzel, attól szépülnek a lányok igazán" - mondja egy fiú.
Cserébe vöröshagyma héjával festett tojás jár, no meg pogácsa, lepény és bor. Helyi szokás, hogy húsvétkor nem sonkát, hanem inkább kocsonyát esznek.
Nemcsak a tájházban, a faluban is szokás locsolkodni.
,,Itt a faluba a Húsvét, a föltámadás a legnagyobb ünnep" - mondja Trieb Rozália.
A friss vízből - ha csak néhány permet erejéig, de jut minden lánynak, asszonynak.
Romániában sincs ez másképp
Erdélyország tetején kinyílott egy rózsa, az elhagyott magyar nemzet gyönyörű bimbója, megöntözöm százszor szálljon áldás rája, ne legyen a magyar nemzet szomorú és árva" - szavalta Bartha Nándor Csíkszeredából.
Csíkszeredában a szentmisén résztvevő nőket is meglocsolják a ministránsok. Székelyföldön a legények ma már nem kútvízzel, hanem rózsavízzel mennek locsolni.
,,A locsolás egy újkeletű és német szokás" - mondta Nyisztor Tinka, pusztinai néprajzkutató.
Elmondta azt is: a csángók nem locsolkodnak, mert ez a szokás csak Erdély határáig él. A Kárpátokon túl nincs hagyománya.
Székelyudvarhelyen is jól megöntözték a lányokat
Bolgár, felvidéki, vajdasági gyerekek a helyiekkel együtt locsolták a székelyudvarhelyi lányokat húsvét hétfőn. Nemzetközi húsvétolást szervezett idén a Kék Iringó néptánccsoport, hogy a különböző országokból érkező gyerekek megismerkedjenek a húsvégi szokásokkal.
,,Igen, élveztem. Furcsa volt, mert nem szoktam így locsolkodni. Inkább a szokásos parfümmel. De jó volt. Habár a lányok nagyon haragudnak érte" - meséli Ferdics Barnabás.
A vízzel való locsolkodás nagyon vicces. Nálunk, Bulgáriában nincs ilyen hagyomány" - mondja sajnálkozva Radoslav Bogdanov.
Lassan eltűnik a locsolkodás Délvidéken
A Délvidéken kihalófélben van a locsolkodás hagyománya. A Szabadka melletti Nagyradanovácon hagyományőrző csoport járta végig a lányos házakat.
A locsolkodóknak piros tojás jár, no meg persze sütemény és innivaló is. Volt, hol virágot is kapott a radanováci csapat, amit a kalapjuk mellé tűztek a locsolkodók.
,,Lehet, hogy valakinek egy kicsit kényelmetlen, de amikor már ott vagyunk, akkor nincs meghátrtálás. Legalábbis mi nem hátrálunk meg, a hölgyek meg muszáj, hogy elfogadják. Én úgy érzem, ezzel csak megtiszteljük őket" - mondja Pozsár János
Videó Link
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-04-13 21:20:28, hétfő
|
| |
| |
Pászkaszentelés Kárpátalján
2009.04.12. vasárnap 18:19 Duna TV
Az Ungvár melletti 900 lelkes magyar településen a húsvéti szertartás elengedhetetlen része a pászkaszentelés. A palágykomoróci görög- és római katolikusok a kommunista vallástilalmi években titokban szenteltették meg a húsvéti eledeleket.
- A hit az ami egybetartja a palágyhomoróci embereket is, ahogy már 2000 éve minden keresztényt, ugyanúgy megtart, fenntart, főleg az a gondolat, hogy krisztus a mi pászkánk, a mi átmenetünk a halálból az életbe, a rosszból a jóba, ez az ami életben tart bennünket Palágykomoróciakat - mondta el Tóth Jenő, görög katolikus parochus.
Kárpátalján húsvét első napján minden katolikus család szentelt pászkával köszönti a feltámadt Krisztust
Az Ungvár melletti 900 lelkes magyar településen a húsvéti szertartás elengedhetetlen része a pászkaszentelés. A palágykomoróci görög- és római katolikusok a kommunista vallástilalmi években titokban szenteltették meg a húsvéti eledeleket.
- A hit az ami egybetartja a palágyhomoróci embereket is, ahogy már 2000 éve minden keresztényt, ugyanúgy megtart, fenntart, főleg az a gondolat, hogy krisztus a mi pászkánk, a mi átmenetünk a halálból az életbe, a rosszból a jóba, ez az ami életben tart bennünket Palágykomoróciakat - mondta el Tóth Jenő, görög katolikus parochus.
Kárpátalján húsvét első napján minden katolikus család szentelt pászkával köszönti a feltámadt Krisztust
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Húsvét |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-04-13 21:17:20, hétfő
|
| |
| |
Sonka és bárány
2009.04.11. szombat 18:29 Duna TV
Bácskában hagyományosan sonkát főznek, Csíkban bárányt készítenek a húsvéti lakomára. A hímes tojás azonban mindenütt elmaradhatatlan kellék.
A délvidéki katolikusok már megfőzték a sonkát, a kolbászt és a tojást. Sötétedés után, a feltámadási misét követően a magyar és a horvát családoknál megkezdődik a húsvéti vacsora.
A Ludason élő Varga Elvira Híradónknak elmondta: ,,van, hogy 150 tojást is megfőzünk. Szólunk a szomszédoknak és áthozzák és akkor így kint megszoktuk egybe. És akkor így sorba mindenki tudja a sajátját. Még finomabb is, ha több sonka fő."
A húsvéti sonkát hagyományosan a szabadban, üstben főzik.
,,Az a jelenség, hogy húsvétkor sonkát esznek a keresztények, a katolikusok, az Európának egy jelentős részén megfigyelhető, hiszen a német nyelvterületen és a magyaron is és végső soron a korábbi Habsburg Monarchia egészén megfigyelhető ez a jelenség. Közép Európa olyan tekintetben különösen érdekes, hogy itt a bárányevő szokások, a sonkaevő szokások és a halevő szokások is szerencsésen keverednek" - állítja Papp Árpád szabadkai néprajzkutató.
Az észak-bácskai Ludastól 600 km-re keletre, Csíkban a húsvéti főétel a báránysült és a töltött bárány. Nemcsak a családok, hanem a vendéglátók is gondoskodnak arról, hogy ez a hagyományos étel kerüljön az ünnepi asztalra. A nagypénteken levágott bárányt nagyszombaton készítik el.
,,A töltött bárányba a belsőségeket megfőzzük, tojást főzünk, amit darabosra vágva kavarunk bele, nyers tojást, s akkor a kicsi bárányból - töltelékkel együtt egy jó kövér adag sült hús lesz. Ez a varázsa, hogy kevésből sok" - avat a recept titkába Kovács Annamária. - ,,Ahogy én is a szüleimről láttam, elvisszük az eledeleket a templomba, megszentelni. Oda abba jár sonka, füstölt kolbász - amit télen nem szabad megenni, főtt tojás, a báránysült - a comb. És ezt a menüt kóstolhatják meg a húsvétot itt ünneplő külföldi vendégek is."
A keresztény hitvilág jelképeihez kötődő húsvéti menüből nem hiányozhat a piros tojás és a diós, mákos foszlós-kalács sem Székelyföldön.
Videó Link
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Húsvét |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-04-13 19:51:09, hétfő
|
| |
| |
Pécsen tűzoltók tűzoltó slaggal locsoltak
Első kép az utcán
2. kép mosolygós tűzoltó fiatalember
3. kép
4. kép
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-04-13 19:40:17, hétfő
|
| |
| |
Hollókő kisfiúk locsoló verset mondanak
Kisfiúk megöntözik a kislányokat.
Nagyon aranyosak voltak.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-04-13 19:13:14, hétfő
|
| |
| |
Videóbeszámoló: így locsolkodnak a magyarok
2009. 04. 13. 14:24:57 TV2 Tények
Az egész országban locsoltak ma a hagyományok szerint a férfiak. Volt aki egy vödör vízzel, volt aki szódával, de a pécsi tűzoltók például tömlővel.
Minden házat végigjártak a férfiak Ópusztaszeren, és sorra egymás után meglocsoltak mindenkit. Együtt, szekérrel mentek, és hívták azokat is, akik eredetileg nem akartak menni.
Az egész falu nézte a locsolókat. Volt, aki le is fényképezte őket.
Újszentivánon is az egész falu elindult locsolni, a polgármester vezetésével. Ez ott már három éve így van. Ahogy mondják ezt el is várják. Volt aki parfümmel de volt aki szódával locsolt.
Pécsen a megszokott módon, fecskendővel járták végig a házakat a tűzoltók és ezzel locsolták meg a lányokat. Sokan maguktól vállalták a locsolást, és meg is köszönték azt.
És olyan ház is volt, ahol a férj lökte ki a tűzoltók elé a feleségét. Azután pedig tanácsot is adott. Pesten több százan álltak sorba a szentendrei Skanzen előtt. És bent is legalább ennyien voltak.
A programok közül a leginkább a birka szépségverseny érdekelte az embereket.
A több tucat állat közül a gyerekek választották ki az indulókat, akikre aztán szalagot kötöttek. A versenyt végül ez a kékszalagos birka nyerte.
Sokan ajándékokat is vettek. Például a hagyományos húsvéti tojást, a patkolt tojást, ami igaz, már nem hagyományos módon készül.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Húsvét |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-04-13 18:04:02, hétfő
|
| |
| |
KeriMaritól locsoló vers
"Eljött a szép húsvét reggele,
Feltámadásunk édes ünnepe.
Ünneplő ruhákba öltöztek a fák,
Pattognak a rügyek, s virít a virág.
A harang zúgása hirdet ünnepet,
Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.
Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem,
Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten.
Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,
Zsebeimbe beleférnek a piros tojások."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-04-13 18:01:29, hétfő
|
| |
| |
Engemet ma többen meglocsoltak
"Szabad-e bejönni ebbe a kis házba?
Hol lelem, merre van a háznak virága?
Meglocsolom egy-kettőre,
hadd viruljon esztendőre.
Húsvét másodnapján az a kívánságom:
e háznak népire
ezer öröm, s annyi áldás szálljon!"
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 19
|
|
|
|
2009. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
187 db bejegyzés |
| e év: |
1528 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1116
- e Hét: 7806
- e Hónap: 20482
- e Év: 254229
|
|
|
Offline
