2009-04-18 07:02:39, szombat
|
|
|
Két nap idehaza. Régen volt már ilyen. Bár az első egyedül, illetve a fiammal, mert az asszony Pesten van.
A reggel piaccal kezdődik, a jegyzetelés után zuhany (nem hideg, abból már elég), majd elindulok.
A Tesco jön azután, néhány dolgot vásárolni kell. Megveszem a szombati Magyar Nemzetet, ezt szeretem a kulturális melléklet miatt. Aztán levest főzök, hagyományos húslevest, s csirkepörkölttel. Nokedlit készítek hozzá, kicsit töprengek, hogy tegyek e a tésztába egy gondolatnyi spenótot, de eldőlt: teszek. (A haluskit szeretem így, az reszelt nyerskrumplival dúsított nokedli. Nálam - teszem hozzá, mert ha Görföl Jenő elolvassa a jegyzetet, biztosan beleköt ebbe a szlovákos receptbe.)
Saláta és uborka palántát vennék a piacon, igaz, az uborka nekem is kikelt már a fóliában. Ezt elültetem.
De aztán hiába kerülöm a fő dolgot, neki kell állni: kedden próbaérettségit iratok a negyedikesekkel. Egy komplett, szövegértési és szövegalkotási feladatsort kell összeraknom, s 26 példányban kinyomtatni. Ez 300-400 oldal, szegény nyomtatóm füstölni fog.
Nem írom le, hogy mit és honnan veszek, mert a gyerekek is kutakodnak utánam a neten, s tudom, hogy próbálják kitalálni, hogy mi lesz a feladat. Már nem vagyok naiv, ezek a kölykök nem kispályásak.
A verseken is babrálni szeretnék.
Aztán holnap reggel bemotorozok Tamáshoz, átveszem a tegnapi fotókat. Szent-Iványival készítettem egy riportot, s utána Lébényben kiállításmegnyitón voltam. Varga képei alá mondtam két verset. Előtte 20 percet misén is voltam a lébényi templom hűvösében. Csodálatos építmény, így, használat közben az igazi.
Imádkoztam az ellenem vétkezőkért.
Hópelyhek? Rövid versecskélk. Fűzér. A csipkefa szirmai. Legyen inkább ez a cím:
Csipkeszirmok
01.
a hallgatással elmondunk mindent?
kell még egy sóhajnyi mozdulat
állunk egymással szemben
sűrű méz a pillanat
02.
csak kéz: rebbenésre készen
a kézen
kibírhatatlan súlya van
a ránkhullott pillanatnak
03.
elröppen pedig szárnya nincs
ízét még sokáig érzem
illata arcon kézfejen
szomjúság ami marad utána
04.
fölépíteni nem lehet
emlékekből illatokból
csak a meggyötört képzelet
játszik aztán az se
05.
a pillanat megfagy
amikor elhúzod kezed
besötétül
megrándul a száj a
fájdalomtól
belekékül
06.
"Hallod-e csont a csöndet?"
érzem |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|