|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
|
|
2009-06-06 18:47:18, szombat
|
| |
| |
Kun József: Hozzátok szólok, magyarok!
Borítón: Rajzolt kisfiú arc, két rajzolt kalapos alakzat, a ferde kiskeresztes címer, holt tengeri tekercses szakállas, szemüveges fekete kalapos rajzolt alakzat nagy kövek előtt.
Készült: Borsodi Nyomdában, Miskolc, 1990.
Ma már mindenki tudja, hogy hazánkban mélyponton van a születések száma. Ugyanakkor a Kossuth rádióban hallottam 1988. augusztus 23-án, hogy a halálozások száma nálunk a legnagyobb a világon.
Az Észak-Magyarország 1988. november 5-i számában olvasható: "Magyarországon 1957. és 1986. között több, mint 4 millió magzatot tettek el hivatalosan.
Ugyancsak az Észak-Magyarország 1989. április 5-i számából idézek: "Latin-Amerikának 30 évre van szüksége lakossága megduplázásához - nekünk 360 esztendőre.
1960-ban 10 millió lakosa volt hazánknak.
1970-ben 10.314.000,
1980. január 1-én 10.710.000,
de 1987-ben már csak 10.604.000, tehát 7 év alatt 106.000-rel csökkent lakosságunk száma.
Kinéztem az iskolai atlaszból: ez annyi, mintha elvesztettünk volna Hódmezővásárhely, Hatvan, Balassagyarmat és Kőszeg lakosságát és még 6000 főt.
Belgium területe 30.514 négyzetkilométer (valamivel kisebb, mint a Dunántúl), lakosainak száma pedig 9.695.000 fő.
Hollandia területe 30.514 négyzetkilométer (valamivel nagyobb, mint a Dunántúl), lakosainak száma 13.269.563 fő.
A Dunántúlon 2.833.000 ember él. (Feltehetően azóta kevesebb, az említett két országban pedig több, mert az atlaszt évekkel ezelőtt készítették.)
Az adatokból megállapítható, hogy hazánk területén mostani lakosságunk kétszerese is megélhetne.
Ha így haladunk, beteljesedik rajtunk Herder (1744-1803) jóslata, amely szerint: "A magyarság történelmi hivatása az volt, hogy a kereszténység védőbástyája legyen, ezt a hivatását betöltve, elvesztette létértelmét és el is fog tűnni lassan a népek sorából."
(Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet, 1935 Révai Kiadás, 302. 1.)
Egy matematikából bukásra álló kisdiák is könnyen kiszámíthatja, hogy mikor pusztul ki az utolsó ember hazánkban, ha így haladunk. A "fehér pestis" pusztít bennünket. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hozzátok szólok, magyarok! |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-06-06 18:30:39, szombat
|
| |
| |
Zirkuli Péter válogatása: Katalin
Mohazöld bársonyborítású könyvecske
Helikon Kiadó 1986.
Kádár Kata
Miklós úrfi szépen kéri,
Édesanya nem ígéri.
"Engedje meg, édesanyám,
Hogy vegyem el Kádár Katát,
Hogy vegyem el Kádár Katát,
Jobbágyunknak szép leányát,
Szép leányát."
"Van az uraknak leánya,
Abból neked is juthatna."
Miklós úrfi megbúsula,
A világba elindula,
A világba elindula,
Hosszu útra, bujdosásra,
Bujdosásra.
Kádár Kata, hogy meglátta,
A kapuját kinyitotta,
A kapuját kinyitotta,
Hogy bemennyen Miklós rajta.
"Ne nyiss kaput, Kádár Kata,
Nem menyek én most be rajta,
Most be rajta.
Hanem menyek a világba,
Holtig való bujdosásba."
"Állj meg, állj meg, szép Miklósom,
Hogy adjak rád egy pár csókot,
A kezedbe kézi ruhát,
Kalapodba egy bokrétát,
Egy bokrétát.
Mikor ruhám vérrel habzik,
S a bokréta hervadozik,
Mind a kettő azt jelenti,
Akkor lesz a veszedelmem."
Miklós úrfi elindula,
Egy mónár gazdát talála,
De talála.
"Hallod-e, te mónár gazda,
Mi hír vagyon a faluba?"
"Nincs itt ugyan semmi egyéb,
Kádár Katát elvesztették."
"Hallod-e, te mónár gazda,
Vigy el engem éppen oda,
Éppen oda.
Vigy el engem éppen oda,
Hol elveszett Kádár Kata.
Pej paripám tied legyen,
S minden ékes öltözetem."
Mónár gazda szót fogada,
Miklós előtt elindula,
Elindula.
És elvitte arra helyre,
Feneketlen tó szélére,
Onnan beszóllatt a tóba:
"Élsz-e, kincsem, Kádár Kata?"
Kádár Kata visszaszóla:
"Nálad nélkül alig lehet,
Alig lehet."
Kezit fejire kulcsalta,
És beereszkedett oda,
És beereszkedett oda,
A nagy feneketlen tóba.
Az egyikből nevelkedett
Piros bársony liliomszáll,
Liliomszáll.
A másikból nevelkedett
Fehér bársony liliomszáll.
Addig, addiig nevelkedtek,
Vizen fejül emelkedtek,
Vizen fejül emelkedtek,
Ott is összeölelkeztek,
Ölelkeztek.
Miklós annya ment sétálni,
Meg találá őket látni.
Vízi búvárt elhívatá,
Mind a kettőt kiásatá,
Mind a kettőt kiásatá,
Tövis bokorra ráraká,
Rárakatá.
Az egyiknek csináltatott
Piros márványkő-koporsót,
A másiknak csináltatott
Fehér márványkő-koporsót.
Az egyiket eltemette
Az oltárnak háta mögé,
Háta mögé.
A másikat eltemette
Az oltárnak eleibe.
Az egyikből nevelkedett
Fehér márvány liliomszáll,
A másikból nevelkedett
Piros márvány liliomszáll,
Liliomszáll.
Addig, addig nevelkedtek,
Míg össze nem ölelkeztek.
Miklós annya hogy meglássa,
Mind a kettőt leszakasztá,
Mind a kettőt leszakasztá,
Talpa alatt eltaposá,
Eltaposá.
Kádár Kata hogy meglátta,
Koporsóból feljajdula:
"Életünkben üldözőnk vótál,
Holtunkba békét nem hagytál.
Kiért Isten jót ne adjon,
Szeretetet társsal áldjon,
Társsal áldjon.
Szeretetlen társsal áldjon,
Kenyeretlenség találjon,
Kenyeretlenség találjon,
Soha senki meg ne szánnyon.
Éltünkbe üldözőnk vótál,
Holtunkba békét nem hagytál,
De nem hagytál."
Visa (Mezőség), 1950.
Kallós Zoltán gyűjtése
Én az 1971-es Országos Népdalfesztiválon Béres Ferenc zsűrielnöklete mellett az alábbi változatot akartam előadni, amikor először életemben nem jött ki hang a torkomon:
Kádár Kata
Gyulainé , édesanyám
Engedje meg azt az eggyet
Hogy kérjem meg Kádár Katát,
Jobbágyunk szép lejányát
Mintsem fiam megengedném
Inkább Katát elveszteném,
Feneketlen tóba vetném,
Feneketlen tóba vetném!
Szolgám, szolgám, édes szolgám,
Vezesd elé pejparipám,
Mer elmegyek nagy világba,
Országokról országokra!
Elévezették pejparipát,
Egy ugrásban úgy megugrik:
Kata kapujába ugrik,
Kata kapujába ugrik.
Kádár Kata kinn jár vala,
A kapuját nyissa vala:
Ne nyiss Kata, fa kapudat
Mer nem megyek guzsalyasba!
Gyulainé ezt megtudá,
Mind a kettőt lefogatá,
S feneketlen tóba dobták
S feneketlen tóba dobták
Onnét őket kiveteté
Onnét őket kiveteté.
Az egyiket temetteté
Kerek oltár háta megé,
A másikat temetteté
Kerek oltár elejébe.
Az egyiken nevekedett
Egy szép tulipán szálacska,
A másikon növekedett
Egy szép rozsmarint szálacska.
Ott is addig nődögéltek,
oltár hegyin összenőttek.
Gyulainé ezt megtudá,
S őket onnat leszakítá,
S talpa alatt elsurolá,
S talpa alatt elhervasztás.
Gyulainé édesanyám!
Sem élltembe, sem holtomba
Nyugalmat nékem nem hagytad.
Az ördögök vigyenek el!
Az ördögök vigyenek el,
Ágról-ágra hordjanak el!
Gyűjtés helye:Kászonaltíz(Csík)
A média kb. három évvel ezelőtt ismételte ezt a könyvet is a Kádár Katával együtt, amikor azt kiabálták, hogy ők a jobbágyok primitív alakok.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Zirkuli Péter: Katalin |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-06-06 18:11:40, szombat
|
| |
| |
Veszett idő! veszett erkölcs! veszett poesis!
Nem kell nekem, ha mérget hoz, a lépes méz is.
Egy a szép s jó, egy a rosz s rút, mond a morál,
Pedig hamis ügy mellett az nem perorál.
Hiába szól őellene az új aesthesis,
Csal a ravasz, bolondnak jó még a fapéz is;
Őrizkedjél ettől, keresztyén olvasó!
És ahol maszlagot hint ez, ne mulass, óh!
A rossz madár a szentet is bépiszkolja;
Ha vétek is, elég hogy szép, ezt gondolja.
Am nézd a piktort, mint festé itt ezt az angyalt;
Tudom, ezért Lucifernél sok szurkot falt.
Térde felett, ugyan festve vagyon a gomb,
De félrecsúszott a lepel, s csupasz a comb.
S ím Eszter asszony a szemmel, nézd, még azt is látatja,
Amit nagy gonddal eltakart szemérmes patyolatja.
A piktor szép emlőt akart és szép combot látatni,
Mintha el nem kellett volna a képen takartatni.
És mintha, ahol ők vannak, nem volna váll és csizma!
Ah ennyi rosszat szűl az Aesthesis s a Schizma!
Mely vétkeket tanítgat a nézőknek a theátrum,
Arról jobb nem is szóllani, mert az mind crimen atrum.
Nem volt ez így míg szóllhatott a Molnár Albert,
Ki sok országot látott és igen sok tengert!
De még akkor tisztelte a nép a Morált,
S az Aesthesis a rossz mellett nem perorált.
Még akkor minden azt hitte, hogy szép a jó;
Most megforditák, Keresztyén hív olvasó!
Nem kell, nem kell, ha mérget hoz, a lépes méz is!
Veszett idő! veszett erkölcs! s te mételyünk, oh átkozott Aesthézis!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-06-06 17:49:16, szombat
|
| |
| |
Eszti receptje:
Hozzávalók:
1 db Ostyalap (tortalap)
6 db tojás
20 dkg kristálycukor
20 dkg kókuszreszelék
3 csomag vaníliás pudingpor
12 evőkanál cukor (Én 9 kanál cukorral készítettem)
1 liter tej
25 dkg margarin
Csokoládémáz.
Elkészítés:
Először a tölteléket készítjük el: 6 db tojásfehérjét felverünk habnak. Majd lassan hozzákeverünk 20 dkg kristálycukrot. Mikor kemény a hab belekeverünk 20 dkg kókuszreszeléket. Ezt a masszát kenjük a tortalapra és a tepsi hátoldalán megsütjük 150 C fokon 30-35 perc alatt.
Krém: a 6 db tojássárgáját kikeverjük 3 csomag pudinggal és 12 kanál cukorral. Ezt megfőzzük 1 liter tejben. Mikor kihűlt hozzákeverünk 25 dkg margarint.
Jól lehűteni és a tetejére csoki mázat önteni. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Receptek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-06-06 15:01:28, szombat
|
| |
| |
Zirkuli Péter válogatása: Katalin
Mohazöld bársonyborítású könyvecske
Helikon Kiadó 1986.
A Katalin a magyar faluban is nagyon népszerű nevek közé tartozik. Ha a Katalin névről szólunk, akkor először azt kell megemlítenünk, hogy Katalin napján (november 25.) a hagyományos magyar faluban számos jósló eljárást alkalmaztak, amelyekből a lányok férjhezmenetelükre, általában jövendő párjukra jósoltak. A Katalin-nap időjósló nap is. E nap időjárásából a karácsonyi időjárásra szoktak következtetni. Az egész országban ismert mondás: Ha Katalin locsog, karácsony kopog, ha Katalin kopog, karácsony locsog, azaz, ha Katalinkor nedves az időjárás, karácsonykor fagyni fog és fordítva, a Katalin-napi fagy azt jelzi, hogy karácsonykor enyhe, nedves lesz az időjárás.
Régen a lányok Katalin napkor gyümöcsfaágat tettek vízbe, s ez karácsonyra kihajtott. (Más falvakban Borbála napkor állították vízbe az ágat és eszerint hívták Katalin-ágnak, vagy Borbála-ágnak.) Másutt piros almába harapnak és karácsonyig mindennap harapnak belőle egy kicsit, az almának karácsonyig ki kell tartania .Akkor megtudják, ki lesz a jövendőbelijük. Például olyan neve lesz, mint az első férfinak, akivel az alma elfogyasztása után találkoznak.
A gyimesi csángóknál a sajtkészítéssel kapcsolatban van szerepe a Katalin-napnak. A következőket mondták: "Katalin napján azt tartjuk, hogyha pozdorjázunk, akkor más nyáron a tejvel ne dolgozjunk erőst, mert akkor a legyek járják. Vagy pedig úgy szoktunk, hogy nálunk egy sajtot csinálunk, s ordát csinálunk, s Katalin napján ne pozdorjázz, s ne járj semmivel, mert más nyáron a legyek a sajtot leszarják, s akkor az nem tiszta, megromlik."
Katalin nevét viseli a katicabogár is. Katicabogarat elpusztítani nem szabad, hogy más népeknél is kedvelt bogár, azt mutatja például angol neve, amely lady-birdnek, vagyis asszonybogárnak vagy más néven aranybogárnak nevezi a katicabogarat.
(Érdekesség, hogy Karcsán Asszony családnevű családok is éltek a hetvenes években)
A gyermekek számos mondókát fűznek a katicabogárhoz. (Az alábbi népköltést kétféleképpen is megtaláltam a mai irodalomban.)
Katalinka szállj el, szállj el!
Gyünnek a törökök.
Sós kútba vetnek,
Onnan is kivesznek,
Malom alá tesznek,
Onnan is kivesznek,
Tüzes piszkafával
Kemencébe tesznek,
Onnan is kivesznek,
A katlanba tesznek.
Szállj el, szállj el, Katalinka!
Jönnek a törökök,
Sós kútba vetnek,
Onnan is kivesznek,
Kerék alá tesznek.
Katalinka, bogárka!
Hová visznek engem,
Égnek-e, földnek-e?
Vagy a tűzbe vetnek?
A népköltészetben, közmondásainkban, szólásainkban is gyakori a Katalin név. Gyakran okos, talpraesett, táncos lábú lányokat nevezik a népköltészetben Katónak, Katicának. Ennek egyik oka Alexandriai Szent Katalin legendájában kereshető. A magyar mesék okos Katája nem vitázik tudósokkal, de leleményességben, furfangban túljár a király eszén is és végül is nagy vagyonra tesz szert, vagy egyenesen a király felesége lesz. Az okos Katát néhány mese Térdszili Katicának hívja. Ebben a mesetipusban az okos Kata mindig túljár a király eszén. Egyszer az édesanyja arra biztatja, hogy hozzon neki a király süteményéből. Kata bemegy a király konyhájára, valami hamis üzenettel eltávolítja a szakácsot és akkor a süteményes tállal együtt eltűnik. Az ajtóra azonban kiírja:
Itt vótam, mán itt vótam,
Rajtad most mán kifogtam,
Kis Térdszili Katica,
Imre király bánata,
Ha nem tetszik, tígy rulla.
A következő alkalommal Katica édesapja a király borából szeretne inni, a lánynak most is sikerül a csel. Harmadszorra a király almájából visz haza. A király úgy megharagszik, hogy belebetegszik bánatába. Ekkor Katica férfinak öltözik és orvosként azt ajánlja, hogy gyógyírnak hintsék be a király testét sóval meg paprikával. Szegény királyt úgy csipi a paprika, hogy kiszalad a szobából és ekkor Kata megint hagy egy cédulát a már idézett verssel. Ekkor a király börtönbe záratja Katicát, hogy megölje. Katica azonban a börtönbe magával vitt egy szalmabábot, amely mézzel volt megtöltve. A király karddal megszúrta, de nem Katicát, hanem a szalmabábot. A méz a kezére fröccsent, ezt lenyalta a király és utána azt mondta: Ha tudtam volna, hogy ilyen édes vére van, akkor nem öltem volna meg Katicát, hanem feleségül vettem volna. Erre Katica előbújik az ágy alól és azt mondja:
- Én a tied, te az enyém, ásó, kapa se választ el egymástól.
És még ma is boldogul élnek, ha meg nem haltak.
Ennek a történetnek számtalan változatát jegyezték fel nemcsak hazánkban, hanem más európai országokban is. Nem véletlen, hogy Sakespeare Makrancos hölgy című drámájának hősnőjét is éppen Katának hívják, a Kata név általában okos, önálló, független lányokra szokott utalni.
Persze arról már nem szól Alexandriai Katalin legendája, hogy a szent hölgy, aki haláláig szűz maradt, különösen szeretett táncolni. Mégis, a magyar néphagyományban gyakran éppen ezt tudjuk meg a Katalinokról. Mint a közkedvelt szólás is mondja: Könnyű Katót táncba vinni. A legrégebbi magyar táncrigmusban is a Kató név szerepel:
Supra Agnö, szökj fel kabla,
Hazajött férjed, tomb Kató!
A te szép palástodban,
gombos sarudban
haja haja virágom.
E rövid dalocska magyarázatával már sokan megpróbálkoztak. Annyi bizonyos, hogy táncra szólító ének és egyike az első, ismert virágénekeknek, amelyeket a XVI-XVII. századi tudós szerzők hol feddenek pajzánságukért ,hol pedig dicsérik szép nyelvüket, pompás fordulataikat.
Persze nem csupán okos, talpraesett, táncos kedvű Katalinokat ismer a magyar népköltészet. Katalin a neve az egyik legszebb, más klasszikusnak számító magyar népballadának is, a Kádár Kata hősnőjéről - a magyar népköltészet egyik legmélyértelműbb és legszomorúbb alkotása: motívumai ősrégiek, témája - a tragédiába forduló szerelem - örök, megjelenítésében mégis egyszeri.
Szomorú a története a Gyönyörű Bán Katának is, aki szintén balladahősnő, elmegy a törökkel és egyedül hagyja két kicsiny gyermekét. Mire megtalálja elhagyott gyermekeit, azok már halottak.
Azonban a víg balladáknak is lehet Kata nevű hőse. Az egyik ismert történet két lányról szól, akiket elvisznek a fiatal férjek. Kata jól megy férjhez, hatlovas hintóval viszik el, selyem víganót kap, piros csizmát, paplanos ágyban fekszik. Húga csak a disznópásztornak lesz a felesége, kapcabocskort hord, disznóvályúból eszik, de nem hagyja magát és mint az udvarhelyi ballada refrénje mondja:
Haj, a víg kedvem víg akaratom,
Mégsem hagy ingöm bánatba esnöm,
Bánatba esnöm.
A Katókról szóló dalok, balladák többségében tehát Katalin, Kató, Katica, Katinka vidám, táncraváró teremtés. Lírai dalokban, párosító énekekben, gyermekjátékokban egyaránt többnyire így szerepel. A lakodalmi étekhordó versekben is csúfondárosan szólnak a szakácsnő Katiról, amikor behozzák a megterített asztalra a levest:
Katyi néne, de sós a leve,
Az Isten tudja, hogy mi főtt benne.
A mi tikunk megbolondult,
A fazékba beleugrott,
Hopp, édes tyutyurám,
Te leszöl a vacsorám.
Más népek költészetében szintén igen gyakori a Katalin név, hiszen november 25-ét 1642-ig, VII. Orbán páp bullájának megjelenéséig az egész katolikus világ megünnepelte. Az európai népek mindegyike ismeri és használja a Katalin név valamely változatát és ez dalokban, víg és szomorú balladákban egyaránt előfordul.
A következőkben néhány magyar népdalt, csúfolódóéneket, párosítót idézünk, amelyek mind Katalinokról, Katicákreól szólnak. A legismertebb talán egy kaposvári ének:
A kaposi lányok
- Rikacé, Katica -
Laskát sodorni járnak,
- Rikacé, Katica.
Hazamennek lisztesen,
Csókot adnak szívesen.
- Sári cinge-cungeráj,
- Rikacé, Katica.
A Temesközben így énekelnek:
Háreom icce köménymag,
Zömbori Kata kié vagy?
Nem vagyok én senkié:
csak a Kovács Jánosé.
A csúfolódok közé tartozik a következő kis versike:
Én azt megteszem,
Katit elveszem,
Őtet küldöm a dolgára,
Magam lefekszem!
Szintén ingerkedik a Katákkal a következő Arad megyei ének:
Palcsi Kata szép jány vóna, Kata!
Ha ja szája nem nagy vóna, Kata!
Három alma egy sorjába
Könnyen befír a szájába, Kata!
Palcsi Kata szép jány vóna, Kata!
Ha ja nyaka tiszta vóna, Kata!
- Mosd meg, Kata, a nyakadot,
Úgy pirosidd ki magadot, Kata!
Megégett má a sarokbót, Kata,
Nem kapsz, Kata, pirosítót, Kata!
Majd felépül a sarokbót,
Kapsz még, Kata, pirosítót, Kata!
Ugyanonnan származik ez a másik csúfondáros dal is:
- Hun jártál te, Kati jányom?
- A szomszédba, anyámasszony.
- Mit kaptá ott, Kati jányom?
- Egy pár csókot, anyámasszony.
- Csárdás vagy te, Kati jányom.
- Ke jis az vót, anyámasszony.
- Régen vót az, Kati jányom.
- E meg most van, anyámasszony.
De a Zala megyeiek éneke szerint mindez tréfa csupán, s a Katik, Katalinok, Katicák jó feleségek lesznek:
Este van már, nyolc óra,
Ég a világ a boltba.
Ott mérik a pántlikát,
Piros színű pántlikát.
Kovács Pista méreti,
Az asztalra leteszi.
Takács Kati felveszi,
A hajába biggyeszti.
- Biggyeszd Kati, nem bánom,
Úgyis te lész a párom!
Hiszen a Katalinok az ingerkedésekre szinte mindig talpraesetten válaszolnak, akár kopog, akár locsog.
Dömötör Tekla
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Zirkuli Péter: Katalin |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-06-06 14:04:54, szombat
|
| |
| |
Klubból hoztam:
A legnagyobb csoda, mit kaphattál: élni!
Titkos ösvényekre térni.
Bátornak lenni, kicsit félni,
Mosolyogni, néha sírni.
Menni az úton, mit adott a Sors,
Mely néha gyönyörű, néha torz.
Élményözön, emlékek,
Vágyak, tűnő remények, Percnyi évek boldogsága.
Szerelem és harc, Száz és ezer arc.
Elhagyott az út, min jársz,
De menned kell,
Mert így lehetsz csak Ember!
Menj csak tovább,
Valahol Rád várnak,
Tárd ki hát szíved
A végtelen határnak!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-06-06 14:03:27, szombat
|
| |
| |
Klubból hoztam:
Igen, a vers könnyűbb álmot ígér
nem számít ki gazdag, ki szegény
nem számít milyen fekhely az ágy
nem számít viskód-e vagy palotád
nem számít a szoba, milyen a hely
nem számít ki mit hord, mit visel
Igen, a vers könnyűbb álmot ígér
talán újra szép gyermekkort idéz
talán szerelmes nyarakat hoz fel
talán ünnepi hangulatra ügyelsz
talán csak pusztán a vers maga kell
talán sikerül a bánatot elejtened
talán a különös hangzások miatt
talán lelkeden béke lesz és vigasz
talán lázban segít maga a vers
talán így egy rossz napot felejtsz
álmod úgy jön el, mint szép tündér
mert a vers nyugodt álmot ígér.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-06-06 13:24:13, szombat
|
| |
| |
Csillagbölcselet
Teremtés Szeretetben
A tibetiek szerint június 7-én, vasárnap milliószoros nap van, amikor minden gondolatunk hatalmas erővel válik valóra, ezért különösen tudatosan kell gondolkodnunk. Nos, én nem tudom, hogy ez valójában hogyan és miért van, de azt tudom, hogy vasárnap napkelte után csodálatos energiák fogják áthatni a lelkünket.
A Hold reggel 5 óra környéként megközelíti az Antares csillagot, amely az Isteni Szeretet csillaga, az univerzumban található legmagasabb szintű szeretet energia “helye". Fél hét tájban pontosan beúszik a csillag elé, és körülbelül egy órán keresztül úszik el előtte.
Az esemény Magyarországról sajnos nem látható, de nyugat felé hangolódva, kicsivel a horizont alatt érezhető lesz mindenki lelkében, ahogy bensőnket át fogja hatni a legmagsabb rendű szeretet, amikor lelkünk előtt minden Létező egyformán csodálatos, és a maga “jó" és “rossz" dolgaival egyetemben válik Tökéletessé.
Ráadásul ekkor már Telihold van, azaz e lelkünk a legfényesebb energiákkal fog tündökölni, felszínre hozva a mélyről mindent. Bármi, ami előtör - mondjuk egy szép vasárnap reggeli meditáció során - itassuk át a Szeretet fényével.
S ha hozzátesszük a Nagy Buddha Napokat, akkor lelkünkben ezt a Szeretet-energiát megtartva egész nap könnyedén fogunk tudni Teremteni.
- - -
Az Ántárész Csillag a Skorpió csillagkép szíve, s ez a Skorpió vezet fel minket e Tejútra, mégpedig azzal, hogy az ollójával levágja rólunk azokat a dolgokat, amelyek nem méltóak már a Tejútra.
Ebben a stációban egyszerre tudjuk érzékelni a láthatót és a láthatatlant. S mivel most az együttállás a Horizont alatt lesz, ezért a mély Belső üzenetek még hangsúlyosabbá válnak.
- - -
Itt láthattok egy video-t, ahogyan a Hold átúszik az Antares előtt. Remélem segít a ráhangolódásban.Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ismeretterjesztő |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-06-06 09:47:42, szombat
|
| |
| |
A mai napodat Beszédesség hatja át
Szivárvány - Az égi híd e világ és túlvilág között. A hagyomány szerint a mennyek kapujának boltíve. Az összes szín megtalálható benne, így magában hordozza a mindenséget. A kártya üzenete a boldogság, a magasztos eszmék, az áhítat élménye. Olyan áhítaté, amikor eső után kisüt a nap és felragyog életünk egén a szivárvány. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Napi harmoniakártyáim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
2009. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
204 db bejegyzés |
| e év: |
1940 db bejegyzés |
| Összes: |
7244 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Általános (1223)
- Belső kör (6)
- Család (6)
- Munka (10)
- Haverok (2)
- Iskola (4)
- "Darabokra hullik a Biblia..:" (25)
- A lélek rajza (12)
- A Nagy Karola-rejtély (18)
- A sánta Jézus -Edom Talmud (30)
- Állaatokról (54)
- Beat, Hippi, Punk, Rock (21)
- Dalok (92)
- Egészség, betegség (155)
- Éjszakáim, álmaim (124)
- Élők, vigyázzatok (2)
- Emberi bölcsesség és ami marad (646)
- Érzelmek (102)
- Esti, Jó éjszakát versek (23)
- Fejezetek a szexualitás ... (1)
- Filmajánló (60)
- Füzes László (53)
- Földönkívüliek (7)
- Gyermekeknek (25)
- Halottak napja (8)
- Horoszkópok (9)
- Hozzátok szólok, magyarok! (18)
- Idézetek (398)
- Időjelek - Leplezés (76)
- Ismeretterjesztő (141)
- Játék a tűzzel (advent) (17)
- Karácsonyi versek (33)
- Kelet örökségek (181)
- Kéz analízis (1)
- Kínzások és büntetések (1)
- Kodály Zoltán: Forr a világ (1)
- Kohut Katalin (1636)
- Könyvajánló (35)
- Köztársaság tér 1956 (21)
- Le nem fordított versek (7)
- Lélekemelő írások (216)
- Magyar nyelv (24)
- Magyarország harmoniakártyája (37)
- Marketing (16)
- Meditációk (4)
- Napi harmoniakártyáim (369)
- Napi jóslás (87)
- Névnapok eredete, versek (18)
- Nyugati örökségek (10)
- Otthoni munka (4)
- Receptek (160)
- Rock Évkönyv 1981. (37)
- Számmisztikai elemzések (12)
- Szépség, fitness (45)
- Szólások, mondások (1)
- Szórakozás (13)
- Történetek, novellák (58)
- Újévi köszöntők (19)
- Vas-Forgószél 1945-től (65)
- Versek (356)
- Viccek (249)
- Viselkedés kultúra (10)
- Ünnepek (121)
- Zirkuli Péter: Katalin (29)
|
|
|
| |
- Ma: 201
- e Hét: 2088
- e Hónap: 4447
- e Év: 56713
|
|
|
Offline
