|
2009-09-01 12:43:14, kedd
|
| |
| |
"Darabokra hullik a Biblia széjjel" 1995. Fatimei Jóslat
Jehova Biblia Budapest, 1987
Egyetemi Nyomda
Felelős: Sümeghy Zoltán igazgató
Júda bűnei 1.
1. A teher, a melyet Habakuk próféta látott.
2. Meddig kiáltok még oh Uram, és nem hallgatsz meg! Kiáltozom hozzád az erőszak miatt, és nem szabadítasz meg!
3. Miért láttatsz velem hamisságot, és szemléltettsz nyomorgatást? Pusztítás és erőszak van előttem, per keletkezik és versengés támad.
4. Azért inog a törvény, és nem érvényesül az igaz ítélet, mert gonosz hálózza be az igazat, azért származik hamis ítélet.
Bűntetés a káldeusok által
5. Nézzetek szét a népek között, vizsgálódjatok és csodálkozással csodálkozzatok, mert oly dolgot cselekszem a ti napjaitokban, mit el sem hinnétek, ha beszélnék!
6. Mert ímé, feltámasztom a Káldeusokat, a kegyetlen és vakmerő nemzetet, a mely eljárja a földet széltében, hogy hajlékokat foglaljon el, melyek nem az övéi.
7. Rettenetes és iszonyatos ez, maga szerzi meg törvényeit és hatalmát.
8. És lovai serényebbek a párduczoknál, és gyorsabbak az estveli farkasoknál, és előtörtetnek az ő lovasai és az ő lovasai messziről jőnek, repülnek, mint a zsákmányra siető keselyű.
9. Mindnyája ragadományért jön, arczuk előre néz, és annyi foglyot gyűjt, mint a föveny.
10. Kaczag ez a királyokon, és a fejedelmek néki nevetség, minden erősséget csak nevet, töltést emel és megostromolja azt.
11. Majd tovaszáll viharként és elvonul és bűnbe esik, ő kinek istene az ő hatalma.
A próféta imája és panasza
12. Avagy nem te vagy-é Uram, öröktől fogva az én Istenem, Szentem? Nem veszünk el! Ítéletre rendelted őt, oh Uram, fenyítőül választottad őt, én erősségem!
13. Tisztábbak szemeid, hogysem nézhetnéd a gonoszt, és a nyomorgatást sem szemlélheted, miért szemléled hát a hitszegőket? És hallgatsz, mikor a gonosz elnyeli a nálánál igazabbat?
14. Olyanokká teszed az embert, mint a tenger halai, és mint a csúszómászó állatok, a melyeknek nincsen vezérök?
15. Mindnyáját kivonssza horoggal, gyalomjába keríti, és hálójába takarítja be őket, ezért örül és vígad.
16. Ezért áldozik gyalomjának, és füstöl az ő hálójának, mert ezekkel kövér az ő része, és zsíros az ő eledele.
17. Vajjon azért ürítheti-é gyalmát, és szűntelen ölheti-é a nemzeteket kímélet nélkül?
Vigasztalás a hit számára 2.
1. Őrhelyemre állok, és megállok a bástyán, és vigyázok, hogy lássam, mit szól hozzám, és mit feleljek én panaszom dolgában.
2. És felele nékem az Úr, és mondá: Írd fel e látomást és vésd táblákra, hogy könnyen olvasható legyen.
3. Mert e látomás bizonyos időre szól, de a vége felé siet és meg nem csal, ha késik is, bízzál benne, mert eljön, el fog jőni, nem marad el!
4. Ímé, felfuvalkodott, nem igaz ő benne az ő lelke, az igaz pedig az ő hite által él.
Jövendölés a kevélyek romlásáról. A káldeusok bűnei
5. És bizony, a bor is megcsal, felgerjed a férfiú, és nincsen nyugalma, ő az, ki tátja száját, mint a Seol, és olyan ő, mint a halál, telhetetlen, és magához ragad minden n épet és magához csatol minden nemzetet.
6. Avagy nem költenek -é ezek mindnyájan példabeszédet róla, és találós mesét reá, mondván
Jaj annak, aki rakásra gyűjti, a mi nem az övé! De meddig? És a ki adóssággal terheli magát!
7. Avagy nem támadnak-é hirtelen, a kik téged mardossanak, és nem serkennek-é fel, a kik háborgassanak téged? És zsákmányul esel nékik.
8. Mivelhogy kifosztogattál sok nemzetet, kifosztanak téged mind a többi népek az emberek véréért, és az országok, városok és minden bennök lakozók ellen való erőszaktétel miatt.
9. Jaj annak aki bűnös szerzeményt szerez házának, hogy magasra rakhassa fészkét, hogy megszabadulhasson a gonosz hatalma elől.
10. Házadnak gyalázatára tervezted a sok nép kiírtását, és bűnössé tetted a lelkedet.
11. Mert a kő is ellened kiált a falból és a gerenda a fa-alkotmányból visszhangoz néki.
12. Jaj annak, a ki várost épít vérengzéssel, és a ki várat emel álnoksággal.
13. Avagy ímé, nem a Seregek Urától van-é, hogy a népek tűznek építenek, és a nemzetek a hiábavalóságnak fáradoznak?
14. Mert az Úr dicsőségének ismeretével betelik a föld, a miképen a folyamok megtöltik a tengert.
15. Jaj annak, a ki megitatja felebarátját epédet keverve belé, hogy megrészegítsed őt, hogy láthassad az ő szemérmöket!
16. Gyalázattal telsz meg dicsőség helyett, igyál te is és láttassék szemérmed, reád fordul az Úr jobbjának pohara, és gyalázat borítja el dicsőségedet.
17. Bizony, a libanoni erőszakoskodás gyászba borít téged, és a vadak pusztítása, a mely rettegteté őket, az emberek véréért és az országon, a városon és annak minden lakosán űzött erőszakosságért.
18. Mit használ a faragott kép, ha faragója kifaragta azt, és a mely hazugságot tanít, hogy a képnek faragója bízik abban, csinálván néma bálványokat?
19. Jaj annak, aki fának mondja: Serkenj fel! Néma kőnek: Ébredj fel! Taníthat-é ez? Ímé, borítva van aranynyal és ezüsttetl, lélek pedig nincs benne semmi!
20. Ellenkezőleg, az Úr a szent templomában, hallgasson előtte az egész föld!
A próféta öröm—és bizalomteljes imája 3.
1. Habakuk próféta könyörgése a sigjónoth szerint.
2. Uream, hallán, a mit hirdettél, és megrettenék! Évek közepette keltsd életre a te munkádat, évek közepette jelentsd meg azt! Haragban emlékezzél meg kegyelmességedről!
3. Isten a Témán felől jön, és a Szent Párán hegyéről. Szela! Dicsősége elborítja az egeket, és dicséretével megtelik a föld.
4. Ragyogása, mint a napé, sugarak támadnak mellőle, és ott van az ő hatalmának rejteke.
5. Előtte döghalál jár, és nyomaiban forró láz támad.
6. Megáll és méregeti a földet, pillant, és megrettenti a népeket, az örökkévaló hegyek szétporlanak, elsüllyednek az örökkévaló halmok, az ő össvényei hiábavalók!
7. Bomlani látom a Khusán sátrait, reszketnek a Midiám-föld kárpitjai.
8. A folyók ellen gerjedt-é fel az Úr? Vajjon a folyókra haragszol-é, vagy a tengerre bőszültél-é fel, hogy lovaidon és diadal-szekereiden robogsz?
9. Csupasz és meztelen a te kézíved, a törzseknek esküvéssel tett ígéret szerint! Szela. A föld folyókat ömleszt.
10. Látnak téged és megrendülnek a hegyek, gátat tör a víz-ár, harsog a hullám és magasra emeli karjait.
11. A nap és hold megállnak helyökön czikázó nyilaid fényétől és ragyogó kopjád villanásától.
12. Haragodban eltaposod a földet, búsultodban szétmorzsolod a nemzeteket.
13. Kiszállsz néped szabadítására, fölkented segítségére, szétzúzod a főt a gonosznak házában, nyakit feltakarod az alapjait. Szela!
14. Saját dárdájával vered át az ő vezéreinek fejét, a kik berohannak, hogy szétszórjanak engem, ujjonganak, hogy rejtekében emészhetik meg a szegényt.
15. Lovaiddal megtaposod a tengert, a nagy vizek hullámait.
16. Hallám és reszket a bensőm, a szózatra remegtek ajkaim, porladni kezdenek csontjaim, reszketnek lábaim, hogy nyugtom legyen a nyomorúság napján, a mely feljön a népre, mely megsanyargatja azt.
17. Mert a fügefa nem fog virágozni, a szőlőkben nem lészen gyümölcs, megcsal az olajfa termése, a szántóföldek sem teremnek eleséget, kivész a juh az akolból, és nem lesz ökör az istállóban.
18. De én örvendezni fogok az Úrban és vigadok az én szabadító Istenemben.
19. Az Úr Isten az én erősségem, hasonlókká teszi lábaimat a nőstény szarvasokéhoz, és az én magas helyeimen járat engemet.
Az éneklőmesternek, az én hangszereimmel.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: "Darabokra hullik a Biblia..:" |
|
|
|
|
|
Offline
