Belépés
zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami... Zámbori Gusztáv
1957.12.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
A helytartó neve: Draskovics T
  2009-09-08 23:05:19, kedd
 
  A helytartó neve: Draskovics Tibor

http://szebbjovo.jobbikdebrecen.hu/node/541


2009. szeptember 8., kedd - 00:17


Ki ma Magyarországon a helytartó? Senki nem tette fel ezt a kérdést nyilvánosan. Sem politikai elemzők, sem mások. Politikusokat nem is veszem ide, hiszem már a kérdés megtárgyalása is azt az árnyékot vetítené ki, tudnak ilyenről. Márpedig ez azt is jelentené, Magyarország nem független állam.

Én azonban nyugodtan feltehetem a kérdést. Fel is kell tegyem, mert hozzásegíthet egyes, megmagyarázhatatlan események megértéséhez. Hogy védekezzünk negatív események sora ellen, ha azt sem tudjuk, ki adott parancsot azokra? Természetesen ránk, hétköznapi állampolgárokra nézve negatív.

Már az alapkérdés is elemzendő. Magyarországnak helytartója van? Ez hülyeség mondják majd sokan, hiszen független állam vagyunk. Na, tényleg ez az első kérdés, mit meg kell válaszolnunk. Független állam Magyarország, vagy sem? A függetlenség önrendelkezést jelent. Magyarán: csak saját népünk érdekei szerint hozzuk-e a döntéseinket, törvényeinket, rendeleteinket?

A formális jog szerint független ország vagyunk. ENSZ, EU tagállam, államhatárunk van, Alkotmányunk (tákolmányunk) van, független választások vannak, saját kormányunk és Parlamentünk van. Akkor hogy jön ide a helytartó kérdése?

Úgy, hogy a gyakorlatban gyarmatként működünk. Nézzük csak meg az elmúlt éveket, a rendszerváltástól kezdve. Már a kezdet kezdetén kisiklott a függetlenség vonata. Valahol (Rózsadomb?), valakik (USA, SZU?) a szocialistáknak immunitást kértek, követeltek. Biztos, hogy így történt, hiszen egy ország kívánta ekkor: söpörjék ki a hatalomból minden zugából a kommunistákat. Meg is ígérték, végül még sem lett belőle semmi. A nép kívánsága ellenében. Az első függetlennek mondott kormány engedett a követelésnek, s így azonnal el is vesztette függetlenségét. Persze vele együtt az ország is. Nem szabadság és jólét köszöntött be, melyet a változásnak kellett volna hoznia, hanem a tömeges elszegényedés, munkahely vesztés, az ország gazdasági ellehetetlenülése, leépülése. Hogy ez biztosan így történjen, és ne történhessen másképp, megszervezték a taxis blokádot. Biztos, hogy olyan helyről jött a ,,tanács", ahol tökéletesen tisztában voltak az ország kiszolgáltatott pénzügyi helyzetével, megzsarolhatóságával. El is intézték az ország, a kormány cselekvő képességét, azaz a függetlenségét. Be is sokallt az ország. Tehetetlenségéért megbüntette az MDF kormányt. A szocialista-szabaddemokrata 4 év újra a szabadrablás korszaka. Az ország és lakói tovább szegényedtek. Nem a függetlenség miatt, hanem a csapda miatt, melybe ügyes külső erők beterelték. A modern kor legaljasabb jellemzője, hogy mindezt saját akaratként lehetett feltüntetni.

A FIDESZ kormányzás első két éve ment úgy, ahogy egy független országban mennie kell a dolgoknak. Az első évben felszámolták az állami pénzeket megcsapoló TB vezetést, majd a második évben rendbe tették a másik ,,pénznyelő automatát", a ,,félkarú rablót", a Posta Bankot. Minden jól haladt, majd Orbán kint volt Amerikában. Majd egy hétig. Ahogy visszajött azonnal megtört a folyamat. Persze kisebb jelentőségű, előre mutató események voltak, de a lendület megtört.

Majd jött a máig tartó időszak. Felületesen nézve azt hihettük, a beszédhibás ,,kémelhárító" Medgyessy, a paprikajancsi Gyurcsány, vagy a libagyilkos Bajnai a főnök. Mélyebben vizsgálva a dolgot láthatjuk, hogy van valaki, aki mindig talpon marad olyan, mint egy ,,keljfeljancsi". Akitől nem lehet megszabadulni. Ő lehet az igazi főnök. Mindegy, ki van az előtérben, ha idegenek hasznát, mi kárunkat ,,szolgáló" dolgot végre kell hajtani színre lép. Na, ő lehet a helytartó. Ki tudná hány területen töltött be vezető szerepet, hány helyen bizonyosodott be alkalmatlansága, s kellett meneszteni? Mégis mindig visszatért, mint a megoldhatatlan feladatok Jokere. Orbitális marhaságok, szakmai hibák tömkelege kíséri egész pályafutását. Mégis mindig visszatér. Ezt csak az teheti meg, aki nálunk sokkal nagyobb urak szolgálatában áll. Csak egy külső erő helyezheti újra és újra a nyakunkra. Ő gyarmattartóink helytartója. És miért éppen ő? Mert minden megbízásukat teljesíti. Kiérdemelte és mai is kiérdemli a helytartó címet.

Nézzük legutóbbi ,,vitézségét". Mindenképpen végig kell vinni a jelenlegi kormányzati ciklust. Még nem tudtak megbízói minden vagyont felvásárolni, még nem teljesen mozgásképtelen egy magyar kormány. Ehhez szükség van a hátralevő időre. A következő kormánynak már mozgásképtelennek kell lennie. ,,Zseniális", pótolhatatlan miniszterünk a túlélésre most is megtalálta a megfelelő eszközt. Bevetette a kulcsszót: terrorizmus. Márpedig aki ez ellen küzd, az immunitást élvez a világban. Az hatalomban maradhat. Alátámasztásnak felvételeket is bemutatott. Robbantási gyakorlatról. Nem számít, hogy hamis a bizonyíték, nem a ,,Magyarok nyilai" szervezet - ez a terrorista banda - robbantott, a kormány felvette a harcot a terrorizmus ellen. Így jó kezekben van a hatalom. Jól dolgozott megint a helytartó.

Igaz, hogy borzalmasan előnytelen a megjelenése, igaz hogy minden ténykedése ellentétes az ország érdekeivel, igaz, hogy szakmailag teljesen alkalmatlan bármilyen intézmény vezetésére, de minden megbízói elvárást teljesít, és ez a lényeg.

A neve: Draskovics Tibor.

Forrás: MagyarMegmaradás.hu
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A Dunántúl közepén keletkezet
  2009-09-08 22:56:36, kedd
 
  A Dunántúl közepén keletkezett az európai civilizáció



Tudomány

A régészek Sherlock Holmesként, a nyomok egy ezrelékéből göngyölítik fel a sok ezer éves múltat - mondja Bánffy Eszter őskorkutató. Az Európai Régész Szövetség titkára szerint az autópálya építések során előkerülő, kiemelkedően jelentős lelőhelyek feltárásához gyakran az kell, hogy a régészek Tienanmen-téri diákokra emlékeztetve álljanak ellen a földmunka-gépeknek.


- Hazánk bővelkedik a szenzációsnak számító őstörténeti leletekben. Ad ez okot nemzeti büszkeségre?

- A régészek nem rangsorolhatnak sem korszakok, sem leletek között, minden, ami a föld mélyéről kerül elő, egyenrangú öröksége a Kárpát-medencében élőknek. A paleontológus vagy a geológus egészen más kiindulópontból vizsgálja azt a kérdést, hogy mit jelent egy-egy lelet az emberiség fejlődése szempontjából, mint egy újkori régész-történész, akinek számos írásos dokumentum áll a rendelkezésére, melyeket összehasonlíthat mindazzal, amit a föld mélye rejt. A római kor kutatóinak munkáját is megkönnyítik a kőbe vésett feliratok, míg az őskorkutatókat írásos emlékek nem segítik - de legalább nem is hátráltatják. Az ókor és középkor történetírói ugyanis olykor elkövettek tudatos és véletlen történelemhamisításokat. Ha az uralkodó rájuk parancsolt, kiszínezték, megmásították a történteket például annak érdekében, hogy dicső múltat hagyjanak maguk után. A saját látásmódjuk szűrőjén engedték át a történelmet akkor is, ha nem akartak csalni. Az írásbeli emlékekkel rendelkező korok kutatóinak tehát állandóan gyanakodniuk kell. Az őskorral és a még annál is korábbi korszakokkal foglalkozók ettől mentesülnek: amit jól csinálnak, az a saját érdemük, de ha valamit elszúrnak, az bizony a saját felelősségük.

- A nagyberuházások, elsősorban az autópálya építések megelőző feltárásain hatalmas mennyiségű őskori leletanyag került felszínre. Csak a mennyiségük nagy, vagy a jelentőségük is?

- Az alsónyéki ásatás tárta fel például Eurázsia egyik legnagyobb új kőkori (Kr. e. 5000-4500-ra keltezhető) temetőjét, ami így Európa kiemelten jelentős lelőhelyének minősül. A páratlan telepnek és temetőnek a megelőző feltárások esetében szokatlanul hosszú és alapos, teljes feltárásához az kellett, a régészek Tienanmen-téri diákokra emlékeztetve álljanak ellen a földmunka-gépeknek, hogy időt nyerjenek. Az MTA Régészeti Intézete ennek folyományaként nemzetközi források elérésére egy több pályázatból álló pályázatfüzért ad be, hogy a nagyközönség számára is bemutathatók legyenek az autópályás beruházásokon folytatott ásatások eredményei. Nem Kárpát-medencei, hanem Európai jelentőségű ugyanis mindaz, amit például az M6-os nyomvonalának építésekor feltártunk.

- Miben áll a jelentősége?

- Ami a Dunántúlon az újkőkor kezdetén történt - erről szólnak a Sárréten végzett környezettörténeti, vagy a Regölyben folytatott régészeti ásatások -, az egész Európa társadalmának fejlődését befolyásolta. Az itt élő emberek csoportjai vándoroltak el a párizsi medencébe, Frankfurt vagy Krakkó környékére. Azért van ilyen nagy érdeklődés az őskornak ebben a szakaszában a mi irányunkba, mert ha Európában meg akarnak tudni valamit arról, hogyan kezdődött náluk a természet átalakítása, hogy keletkezett a letelepedett életmód és végső soron a civilizáció, akkor nagyrészt tőlünk kell megtudniuk mindezt, hiszen az élelemtermelés tudásanyaga, a földművelés, a házépítés ismeretei, a genetika szálai mind a Kárpát-medencébe vezetnek. Pontosan 7500 évvel ezelőtt következett be a Dunántúl közepén, a Balaton vidékén ez a jelentős átalakulás. Ezen a korábban üresnek hitt vidéken a mezolit ásatások radiokarbonnal igazolt adatai szerint vadászok, halászok, gyűjtögetők szórványos csoportjai éltek. A Balkán felől érkező földművesekkel kicserélték a tudásukat, és ez volt az a szikra, amiből az európai civilizáció kipattant. Ők lettek az első bevándorlók, akik a házépítést, a kerámiakészítést és az aktív termelést meghonosították az európai kontinensen. Mindez felelősségre, múltunk becsülésére tanít bennünket. Csak akkor válhatunk az európai közösség felelős tagjaivá, ha a kulturális örökséget, a mi saját örökségünket méltón kezeljük.

- Egy-egy lelet csak apró töredéke a múltnak. Értelmezésük nagyrészt perdöntő bizonyítékokon nyugszik, vagy feltételezéseken?

- Az utóbbi néhány évtizedben robbanásszerűen megnőtt az értelmezhető adatok száma a természettudományok segítségül hívásának köszönhetően. A radiokarbon forradalom előtt közmegegyezés volt például a relatív időrendben: a történészek a földművelés kezdetét a mezopotámiai írásos forrásoktól visszaszámolva, becslés alapján időszámításunk előtt 4000-re tették. Az atomfizika viszont gyökerestül forgatta fel a korábbi nézeteket. A szénizotópos vizsgálat segítségével meg lehet állapítani, hogy egy szerves anyag mikor szűnt meg létezni, azaz mikor szűnt meg izotópot fölvenni. A megszűnés időpontjától visszaszámolva vált lehetségessé az abszolút dátumok következtetése az őskorra nézve, és ez sokkot okozott az ősrégészek körében.

- Miért?

- Két dolog derült ki: egyrészt az, hogy a földművelés kezdete legalább ezerötszáz évvel korábbra tehető, mint ahogy azt a közmegegyezés tartotta. Megdőlt ugyanakkor az ,,ex oriente lux" elve is, tehát az a felfogás, hogy minden ismeret keletről érkezett, és északnyugat felé haladva egyre silányabb minőségben csak utánozni próbálták a keleti kultúrát. Ezek a felismerések komoly konfliktusokat okoztak a régészeti kutatásban, míg mára mindenki elfogadta: megbízhatóak a radiokarbon adatok. Mintha egy zsilip nyílt volna ki ezután, olyan intenzitással fedezték fel, hogy milyen sok természettudományos módszer állítható a régészet szolgálatába. Ma például már hidrológus állapítja meg, hogy milyen vízszint volt valószínű a vizsgált terepen, más tudósok a pollenprofilokból következtetnek arra, hogy milyen növényzet élhetett a lelőhely környékén - a termesztett növények arányaiból a gazdálkodásra is lehet következtetni. A vadon nőtt növények és a területen hajdan volt csigák nyomaiból fel lehet vázolni a vizsgált kor klimatikus viszonyait, az évi középhőmérsékletet és csapadékmennyiséget.

- Mindenkinek megvan a maga feladata?

- A makrobotanikus a gabonaszemekből következtet, a paleoentomológus az egykori rovarmaradványokat elemezve mondja meg, milyen kártevők éltek a vidéken, és azok melyik gabonát károsították, az archeozoológusok arról nyilatkoznak, hogy milyen háziállatok éltek a területen, levágták-e őket fiatalon vagy a tejükért felnevelték. A csontkollagén vizsgálatot is végző antropológusok azt is meg tudják állapítani, hogy milyen étrenden élt a hajdanvolt személy, elsősorban növényeket vagy állatokat fogyasztott-e, és ha húson élt, inkább a szárazföldi állatokat kedvelte-e, vagy a halakat. Ma már az sem titok, hogy milyen betegségei, sőt milyen hiánybetegségei voltak elődeinknek, de az archeogenetikusok közlik azt is, hogy ki kivel állt rokonságban, bevándorolt-e vagy helyben született. Az ősrégész pedig botcsinálta Sherlock Holmesként próbál a mozaikokból értelmes egészet alkotni. Mert ami igazán érdekes, az egy valaha volt társadalom rekonstrukciója.

- Hogyan viszonyul a ma embere a régmúlthoz?

- A falusiak nem egyszer leveszik a kalapjukat a falu határában feltárt történelmi múlt emlékei láttán, és megilletődésük a dolgokat változásában vizsgáló szakembert is megérinti. A múltról szerzett tudás nagyon fontos adalékokkal gazdagíthatja a szülőföldünkhöz fűződő viszonyunkat. Az a kérdésfelvetés, hogy valami jó volt-e vagy rossz, értelmetlen a történész részéről. Ha viszont nem vagyunk képesek megérteni, hogyan volt, nem leszünk képesek megérteni azt sem, hogyan van - még kevésbé azt, hogyan lesz. Ha az emberi gondolkodás egyes állomásait és törvényszerűségeit le tudjuk írni és értelmezni, akkor következtetni tudunk a jelen állapotokra, és - ha szerencsénk van, és nem szúrjuk el ezeket a következtetéseket - akkor a jövőre is.

László Dóra

Heti Válasz
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ózdon a posta előtt követelik
  2009-09-08 22:46:38, kedd
 
  Ózdon a posta előtt követelik a segélyt

A cigányokra már rendőrt kellett hívni, mert megakadályozzák a postások munkáját.

hubatka, k, 2009/09/08 - 16:29


A cigányok nem várják meg, hogy a kézbesítő házhoz vigye a segélyt, ehelyett összeverődnek a posta előtt, és akadályozzák a munkát.

A rendőrség és az önkormányzat segítségét kéri az ózdi posta, mert segélyosztáskor a "jogosultak" elárasztják a főposta környékét, és ezzel veszélyeztetik a postás biztonságát, a kézbesítés pontosságát és zavarják a többi ügyfelet.

A jogszabály azt írja elő, hogy mindenki a saját otthonánál vegye át a járadékot, de a postai illetékes szerint ezt nem tudják betartani.

Nemcsak Ózdon, sok más településen, ahol nagy számban élnek segélyezett cigányok, ugyanezzel a gonddal küzdenek. A postásnak szinte lehetetlen kijutnia a postáról, mert az összeverődött tömegből mindenki egyszerre szeretne hozzájutni a pénzéhez - mondta el Tomecskó Tamás, a Magyar Posta szóvivője.

A jogszabályok azt írják elő, hogy a segélyezett otthonához kézbesítsék a segélyt, de a postai szóvivő szerint ennek nem tudnak eleget tenni a posta előtt várakozó tömeg miatt. Ezért most első lépésként a rendőrséggel és önkormányzattal együttműködve megpróbálják meggyőzni arról az érintetteket, hogy otthon várjanak a postásra. Ha ez nem hoz eredményt, rendőri és polgárőri segítséget kérnek.

(Független Hírügynökség)

http://szentkoronaradio.com/belfold/2009_09_08_ozdon-a-posta-elott-kovetelik-a-se gelyt
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Botrányos francia körút: még a
  2009-09-08 22:36:00, kedd
 
  Botrányos francia körút: még a költőpénzüket is az állam állja


2009.09.07.-17:48:05
Állami pénzből, 14 millió forintért utaztatott 15 főt Izlandra a szociális minisztérium, összesen 628 euró napidíjat számolnak el nekik. Most Franciaországba készülnek, a körutazáshoz fejenként 170 ezer forint költőpénzt is kapnak, szintén állami pénzből.

A Heti Válasz Online értesülései szerint a szociális minisztérium a Munkaerő-piaci Alapból 14 millió forintért utaztatott 15 főt (köztük szakszervezeti vezetőket) Izlandra, s már készen állnak egy következő túrára. Az izlandi és marseille-i, korzikai, párizsi és lyoni városnézéssel tűzdelt dél-francia körutazáshoz - ahogy az izlandihoz is - fejenként 170 ezer forint költőpénz is jár, szintén állami forrásból.

Értesüléseik szerint mindez feszültséghez vezetett a szaktárca vezérkarában, mivel a döntést nem Herczog László, hanem a Simon Gábor államtitkár, az MSZP országos választmányának elnöke írta alá a miniszter szabadsága alatt.

Azért is okozhat felháborodást az utazás, ugyanis a kormány sorra vonja ki a forrásokat a Munkaerő-piaci Alapból. Legutoljára 3,2 milliárdot zárolt az alap rehabilitációs részéből, veszélybe sodorva ezzel a fogyatékos munkavállalók munkahelyeit.

(hetivalasz.hu)

http://www.kormanyvalto.hu/index.asp?inc=blognezet&id=13143
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Gyarmatosítás: 'adunk hitelt,
  2009-09-08 22:33:24, kedd
 
  Gyarmatosítás: 'adunk hitelt, ha nem hazai árut szerzel be'

2009.09.07.-17:32:08
A cionista kormány által felvett IMF-hitel, melyet mi kell majd visszafizessünk, jó részét a bankok megsegítésére költötte a tolvajkormány.

Azt mondták nekünk, minden eszközzel azt próbálják belénk sulykolni, hogy a bankok nélkül nem működik a gazdaság. Az Erste Bank nélkül sem, például. Azonban ha megnézzük, hogy mire ad fejlesztési hitelt egy magyar vállalkozónak az ominózus pénzintézet, akkor igencsak meglepődünk. Már aki, tegyük hozzá, hisz sokunk számára már egyértelmű: a bankok a zsidó gyarmatosítás előretolt bástyái. Idézzük a banki feltételek közül az egyiket: ,,import áruk előnyben részesítése hazai árú helyett". Érdekes, nem?

(Olvasói figyelemfelhívás nyomán, Geyer)

Egy másik olvasónk helytálló megjegyzése: Tisztelt Kuruc.info! A Gyarmatosítás: "adunk hitelt, ha nem hazai árut szerzel be" című cikketekben elfelejtettétek kiemelni, és a cikk elemző részében sem szerepel, hogy az Erste Bank nem csak a hazai árut előnyben részesítő vállalkozásoknak NEM AD HITELT, hanem az "EXPORTTAL kapcsolatos beruházás" is szerepel a nem finanszírozható tevékenységek között! Ez tehát azt jelenti, hogy a külföldi eladásra szánt magyar árukat előállító cégeket sem támogatja a bank és az Új Magyarország Fejlesztési Terv mögött álló cionkormány, pedig a külkereskedelmi mérlegben pont az export szerepel pozitív, azaz számunkra, a magyar gazdaság számára előnyös tételként, a külföldi áru behozatala, az import pedig negatív, azaz a mérleget csökkentő tényező! A magyarázat teljesen logikus: ha külföldi piacra tudjuk kivinni a magyar termékeket ( export ), akkor annak a nyeresége itthon jelentkezik, tehát pénz áramlik külföldről a magyar gazdaságba, amikor pedig külföldi ( import ) árut vásárolunk, annak a haszna kiáramlik az országból és egy másik állam gazdaságát gyarapítja. Ennek az ismeretében elgondolkodtató, hogy vajon miért nem támogatja a hazai árukat és az exportot a magyar(országi) (cion)kormány és a nemzetközi pénzoligarchia kezében levő bankok... A választ természetesen ismerjük... Szebb jövőt!

Egy olvasó

Megjegyzés 2.: A tárgyban szereplő cikkel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy ezen hitelnek csak a közvetítője a magyarországi kereskedelmi bankok néhány szereplője. A hitelt a MFB adja az Új Magyarország program keretében. A hitel folyósításának feltételeit is Ők szabták meg. Azaz itt állami hitelről van szó. Valószínűleg az IMF hitelből adják. A kamatokat és a részleteket mi magyarok fogjuk fizetni de nem nekünk fog hasznot hajtani!

Kuruc.info

http://www.kormanyvalto.hu/index.asp?inc=blognezet&id=13140
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Fel kell számolni a cigánybűn
  2009-09-08 22:29:22, kedd
 
 

http://kuruc.info/r/2/46362/

Fel kell számolni a cigánybűnözést - interjú Vona Gáborral



Egy romokban heverő országban nem elég beszélni, most már tényleg a tetteken a sor - mondta Vona Gábor, a Jobbik elnöke, amikor a Tolnai Népújság szerkesztőségében járt és válaszolt kérdéseikre.
- Jobbik-hét Tolna megyében. Akár így is nevezhetnénk azt a kampánykörutat, amelyet ide tervezett. Miért most és miért ide?
- Azt szokták mondani: a kampány a választások másnapján kezdődik. Ebben van igazság! Az országjárás kettős célt szolgál: szeretnénk elmondani a gondolatainkat és megismertetni elképzeléseinket. 2010. január 16-án mutatjuk be a választási programunkat, s ahhoz is célszerű tapasztalatokat gyűjteni. A Dél-dunántúli régiót különösen fontosnak tartjuk, s ezért itt sokszor előfordulunk majd a jövőben. A régió jobb megismerése természetesen együtt jár a párt szervezeti erősítésével is.

- Milyen sarokpontjai vannak a programjuknak?

- Az európai parlamenti választások előtt már elmondtuk, hogy kik vagyunk és mit akarunk.

Programunk a Magyarország a magyaroké címet viselte. Ez az üzenet sajnos még ma is aktuális.
A gazdaság rendbetétele, a mezőgazdaság megmentése, a közbiztonság helyreállítása, a magyar nemzettudat megerősítése azok a csomópontok, amelyekre az üzeneteink épülnek.
S el kell azt is mondani, hogy mit akarunk az oktatással, az egészségüggyel, a belüggyel, az önkormányzatokkal stb.

Stratégiánk középpontjában az áll, hogy véleményünk szerint az elmúlt húsz év jobb esetben helyben topogás, vagy inkább visszalépés volt az amúgy sem rózsás előző rendszerhez képest.
Romokban hever az ország, s ezen a szép szavak, negédes nyilatkozatok nem segítenek. Radikális politikai cselekvésre van szükség. Ez mi megtehetjük, mert nem befolyásol bennünket semmiféle külföldi háttérhatalom. Tehát kormányzásra készülünk.

- Mikortól?

- Azt majd a magyar emberek eldöntik.

- Mit jelent a radikális program?

- Az elmúlt két évtizedben a politikai pártokat egy megfelelési kényszer mozgatta. Úgynevezett politikai korrektség, uniós elvárás, a nemzetközi valutaalap, az USA elvárása.

Bennünket viszont kizárólag csak a magyar emberek, a társadalom elvárása érdekel. Nálunk nincsenek tabuk. Ha erősíteni akarjuk a közbiztonságot, akkor létrehozzuk a csendőrséget, ha háttérbe akarjuk szorítani az izraeli tőke térnyerését, akkor ilyen intézkedéseket hozunk. És ezt nevén is nevezzük! Mi biztosan megvédjük a magyar földet a spekulánsoktól, s nem gondolkodunk azon, hogy ezt kimondhatjuk-e? Elszántak vagyunk a rossz törvények módosítására, eltörlésére.

- Elégedett az európa parlamenti választásokon való szereplésükkel?

- Ne vegye senki telhetetlenségnek: nem! Természetesen büszke vagyok a szép eredményre, de azoknak a céloknak a megvalósításához, amelyeket magunk elé tűztünk, ez kevés. Mi komolyan gondoljuk, hogy kormányozni akarunk, s ahhoz a 15 százalék kevés. Többször hangsúlyoztam, sokan megmosolyogtak érte, s legyintettek rám, amikor azt mondtam: a magyar társadalom kétharmada jobbikos, csak sokan még nem tudnak róla. A mi feladatunk az, hogy ez a helyzet megváltozzék.

A mi programunk azt üzeni: Magyarországon a magyar emberek érdekei az elsők. Az elmúlt kampányban senki egy szót sem szólt a programunkról, csak riogattak velünk, hogy radikálisak, szélsőségesek, nacionalisták vagyunk. Nagyon kevesen vállalták, hogy beszéljenek a Jobbik programjáról. Azért nem vállalták a vitát, mert tudták, hogy alulmaradnak.

- Minek tulajdonítja pártja népszerűségét: a programismeretnek, vagy a más pártokból való kiábrándulásnak?

- Sok minden befolyásolja a népszerűséget a külső körülményektől az ország állapotán keresztül a válságig, a politikából való kiábrándultságig. Azzal együtt, hogy ma már a Jobbik is alkalmas az emberek bizalmának elnyerésére.

A sikerünk titka, hogy azt tesszük, amit mondunk.

- Ha túlságosan erősködünk, akkor egy gazdasági blokáddal teljesen elszigetelhetnek bennünket...

- Ez egy nagy kérdés. De ne higgyük azt, hogy csak akkor maradhatunk a nemzetközi vérkeringésben, ha az EU-nak és az USA-nak a talpát nyalogatjuk.

Már véget ért az a világ, amikor az Egyesült Államok mindent eldönthetett. A nemzetközi szintéren újra ott van az orosz medve, az egyre erősebb Kína, India. Iránnal, az arab világgal az USA nem tud mit kezdeni. Dél-Amerika önmagára talált. Tehát többszereplőssé vált a világ.

Magyarországnak nem az a érdeke, hogy valamely csoporthoz láncolja magát.
Ügyes diplomáciával sok mindent el lehet érni.
Számunkra ezért is fontos a keleti kapcsolat.

Gondoljunk csak a volt szocialista országok uniós csatlakozására: szinte mindenki jobb pozíciót ért el, mint mi.


- Mi a lényege a Jobbik Európa-politikájának?

- Magyarország érdekeinek védelme. Minden kérdést aszerint ítélünk meg, hogy jó-e ez a magyar nemzetnek? Az eddigi eredményeket illetően csalódottak vagyunk. Biztosíthatom, hogy az Európai Parlamentben a három képviselőnk garantáltan Magyarországot képviseli.

- Jó politikai cselekvési színtérnek tekinti az EU-t?

- A szimpatizánsok közül többen felvetik a kilépés lehetőségét is. Ezt adott esetben magam sem zárom ki, de először nézzük meg, mit tehetünk az unión belül.
A csehek, a lengyelek, a szlovákok, az írek, a finnek és még sorolhatnám, sokkal többet profitáltak a tagságból, mint mi.
Sikert csak egy sokkal harcosabb hozzáállás hozhat.

Nem építhetünk stratégiát arra a vicces vélekedésre, miszerint ahova mi belépünk az úgyis megszűnik! A nehézségek ellenére is azt vallom: nekünk nem az Európai Unió, hanem Magyarország jövőjével kell foglalkoznunk. Az asztalra csapós, kemény, harcos kiállás hozhat csak sikereket az uniós- és a külpolitikában egyaránt.

- Evezzünk hazai vizekre. Legutóbb éppen az országos cigányönkormányzat feloszlatását kezdeményezték. Miért?

- Azért, mert ez a szerveződés, és annak vezetői lejáratták az önkormányzatot, s alkalmatlanná váltak arra, hogy a cigány kisebbség érdekeit képviseljék.

- Mondják ezt önök...

- A korrupciós ügyeket nem mi kreáltuk. Ezek egyszerre komikusak és tragikusak. A hírek szerint a gyerekeknek szánt pénzből nyaraltak a vezetők, hogy másról ne beszéljek. Mindenkinek az a jobb, ha a cigányságot arra érdemesek képviselik. Nem lehet egy kisebbséget úgy felemelni, hogy vezetőik a munkájukat biznisznek tekintik. Új, hiteles személyiségekre van szükség.

- Milyen szerepet szánnak a Magyarországon élő cigányságnak?

- Azt gondolom, hogy a magyar társadalom már mindent megtett a cigányság integrálódásának érdekében.

A pozitív diszkrimináció, a szociális és családtámogatási rendszer, a kedvezmények és eljárásmódok sajnos nem vezettek eredményre. Most már a cigányságon a sor, hogy bizonyítsa: valóban akarja az integrációt.

Az elmúlt évek politikája leszoktatta őket arról, hogy a törvényesség, a munka és az oktatás világán belül maradjanak. S az a baj, hogy sokan ezen a világon kívül nagyon jól érzik magukat, berendezkedtek erre a létmódra. Nehéz a visszaút, de nincs más lehetőség. Nem elég ezt mondani, ehhez kell alakítani a törvényeket.

- Mi csinálnának másként?

- A közbiztonság érdekében fel kell számolni a cigánybűnözést.

A cigánybűnözés nem azt jelenti, hogy minden cigány bűnöző, hanem azt, hogy vannak speciális, szinte csak a cigányságra jellemző bűnelkövetési formák. Uzsorázás, színesfém tolvajlás, tömegverekedés, fatolvajlás, stb. Ez egyre tovább burjánzik. Ezt fel kell számolni. A szociális rendszer olyan változtatására van szükség, amely rákényszeríti a cigányságot arra, hogy dolgozzon. A szociális kártya javaslatot 2006-ban már szerepeltettük a programunkban. Ez lehetetlenné tenné, hogy a szociális segély a kocsmában vagy a félkarú rablóban kössön ki. Mi a munkaképes embereknél közmunkához kötnénk a szociális segélyt.
Átgondolnánk a családi pótlék rendszerét is. Sokan azért vállalnak több gyereket, hogy több pénzt kapjanak. A gyerek a családfenntartó. Ez még nem is lenne baj, ha ebből a pénzből tisztességesen nevelnék őket. De hát nem erről van szó. Mi a harmadik gyermektől adókedvezménnyé alakítanánk a családi pótlékot. Aki 4-5-6 gyereket vállal az az adott családi pótlékot az adókedvezménnyel kapná meg. Aki nem dolgozik, s nem is akar, tehát ,,poronty bizniszben" utazik, az ne részesüljön több támogatásban. Még sok mindenről beszélhetnénk, de a lényeg az: visszavezetni a cigány kisebbséget a munka világába.

- A programjuk számol természetes szövetségesekkel? Ha igen, kikkel? Milyen viszonyban vannak a többi párttal? A szegedi halfesztiválon azt kérték a szervezőktől, hogy ne a Fidesz mellé tegyék önöket. Így viszont a szocialistákhoz kerültek közelebb...

- Hát ez jó! Ebből azért nem vonnék le messzemenő politikai következtetéseket. Az MSZP-vel semmiféle együttműködést sem tudunk elképzelni. Az SZDSZ-szel és az MDF-el sem.

- Lesz Fidesz-Jobbik koalíció?

- Nem lesz! Ezt a Fidesz sem akarja, s mi sem.

A koalíció közös kormányprogramot tételez.

A stratégiai kérdésekben olyan távol vagyunk egymástól, hogy elképzelhetetlen az együttműködés.

A parlamentben viszont támogathatjuk a Fideszt, ha a nemzet szempontjából fontos kérdésekben egyetértünk.

- Mi a baja a Fidesszel,

- Az, hogy többszólamú a kórus. Többféle elképzelés is megfogalmazódik egy-egy kérdésben. Mi az egyértelmű dolgokat szeretjük.

- Erős pártot akarnak?

- Nem nagy, tömegpártokra van szükség. A hatékonyság a fő szempont, ezért néhány ezer tagot számláló párt is lehet sikeres. A Jobbiknak jelenleg 15 ezer tagja van, s ez a szám egyre növekszik. Az EP-választások óta Tolna megyében volt a legdinamikusabb a létszámemelkedés. Erős, ütőképes, gyarapodó pártot szeretnénk.

Fontosnak tartjuk olyan civil kezdeményezések segítését is, amelyek a párt eszmeiségét képviselik, de nem követelik meg a párttagságot.

A Magyar Gárda, az Attila király Népfőiskola, a nemzeti egyletek mindenkinek helyet biztosítanak a nemzeti oldalon.
A hálózatszerű szerveződésben hiszek.

- Tolna megyei kötődései is vannak...

- A feleségem szekszárdi, szülei itt élnek, ezért elég gyakran jövünk ide. Szép város, de a Jobbik még erősítésre szorul.


(Teol, Barikád)

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Azt mondják, gyorsan felejtünk
  2009-09-08 22:27:04, kedd
 
  SEVILLÁTÓL SANGHAJIG RENDSZER- ÉS PAVILONVÁLTÁS
2009. szeptember 6. 02:31:49

Azt mondják, gyorsan felejtünk. De azért nem mindent.



Például azt, hogy Makovecz Imre, a világszerte legismertebb magyar építész milyen eredeti, a magyar hagyományokat hirdető pavilont tervezett és épített az 1992-es sevillai világkiállításra. Amely az Expo díjnyertes pavilonja lett.



De arra a mocsokra is emlékszünk, ami a balliberális sajtótól érkezett. Igen. Makovecz címére pavilonja miatt.



Amikor a Népszabadság újságírója - írja Makovecz a Heti Válasz 2003. augusztus 8-i számában Levél Jávor Bélának címmel - megkérdezte tőle, hogy mi lett azzal a két halott munkással, akik a pavilon építése alatt szenvedtek halálos balesetet, és az építész elmondta, ebből semmi nem igaz, ,,A Népszabadság mégis azt közölte, hogy meghalt két ember az építkezés alatt".



Utána ezt írja: ,,A Nemzeti Színházat én már rég megterveztem, csak arra várok, hogy mindenki elhulljon, állítólagos törvénytelen fiam magára hagyva haldoklik a Déli pályaudvaron, az egri uszoda úgy benyomta a földet, hogy feltört a forrásvíz a buszparkolóban, ahol majd én áztathatom a lábamat, miközben iszom az ezerforintos sörömet; én dühömben terveztem a petőhenyei templomot; sőt a Románia területére tervezett öt templom, melyeket részben ingyen, részben a költségeket sem fedező díjakért terveztem, a kormánytól titokban átvett harmincmillióért csináltam, én csak eljátszom Róbert bácsit, és még sorolhatnám".



Ilyenkor az ember eljátszik a gondolattal. Mi lenne, ha lennének nálunk a jobboldalon is olyan merész művészek, mint a másik oldalon azok, akik egy közpénzen támogatott tárlaton Kósa Lajos debreceni polgármestert mintázták meg egy debreceni kiállításon, és ,,Mindenki felelős saját arcáért" mottóval kiállítanák Makovecznek, alatta pedig azoknak a fotóit, akik e cikkeket írták - az általuk jól jövedelmező lételemüknek tekintett gyűlölet és rágalmazás csatornájába mártott tollukkal. Netán azok arcképével együtt, akik Makoveczet a pavilon kapcsán még lemagyarkodózták, leantiszemitázták, mint szintén oly jól emlékszünk rá.



Ugye emlékezünk arra is, hogy ugyanezek miként ágáltak és habzó szájjal őrjöngtek, amiért Antallék világkiállítást akartak rendezni Budapesten? Azt kérdezték: ,,mibúl?"



Akkor is ők győztek. Antallék meghátráltak.



De Makoveczcel szemben is ők győztek.



Nem ő tervezhette a Nemzeti Színházat (elképzelhetjük, mekkora látványosság lett volna és mennyit hozott volna a konyhára e képzeletbeli épület, csak a megnövekedett idegenforgalom miatt is) és valahogyan épületet sem húzhat fel Budapesten. (Mely információt Makovecz Imre megerősítette.)



Mára a győzteseké a világ.



Sanghajig.



Idézet a Magyar Nemzet szerdai számából: ,,Csúnya lebőgés is lehet a vége annak, ahogy Magyarország képviselteti magát a jövőre megrendezendő sanghaji világkiállításon. A mintegy 70 millió látogatót váró gigaexpón hazánk egy, a vásárterület központjától távol eső, ezer négyzetméteres bérelt pavilonban jelenik meg, amelyért 290 millió forintot kérnek a vendéglátók. Az ipari csarnokot félmilliárd forintból kell az erre a célra meghirdetett közbeszerzési pályázat nyertesének kidekorálnia, méghozzá úgy, hogy az eredeti kiírásnak meg sem felelő pavilontervek többekben megütközést váltottak ki".



A cikkből kiderül, hogy a kormányzati tenderen befutott pavilon ütközik az ottani építészeti szabályokba és gyakorlatilag egyetlen négyzetcentiméter kiállítási felületet sem biztosít. Mindezen felül a 2,5 milliárdos költséggel számolt pavilon terve plágium, mert az a Peking közelében megépült Great Bamboo Wall (Nagy Bambuszfal) nevű épület másolata.



A fenti beszámolóból pedig kitűnik az is, hogy Malajziának a magyar tervnél háromszor nagyobb alapterületű pavilonja csupán 1,79 milliárd forintba kerül.



A ,,rendszerváltás" húsz évének íve pavilonokban elbeszélve.



Ehhez annyit: érzésem szerint többen is nagyon kíváncsian várjuk, vajon 2010 nyarától kaphat-e megrendelést Makovecz budapesti épületre, netán presztizsépületre, avagy azokkal őt továbbra is elsősorban a külföld bízza meg?



Lovas István

Brüsszel



Forrás: Magyar Nemzet
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Sereghajtásból jeles
  2009-09-08 22:25:18, kedd
 
  MAGYAR GDP ADATOK A THE ECONOMIST-BAN

Sereghajtásból jeles


2009. szeptember 6. 02:35:19

A The Economist legfrissebb számában, mint mindig, most is ugyanazon országoknak a nagy befolyású hetilap által fontosnak tartott adatait közli.



A válogatott adatsor a bruttó nemzeti termék legutóbbi, idei és jövőre várható alakulását mutatja elsőként



A táblázatban 42 ország szerepel, valamint a teljes euróövezet.



A négy GDP adatsor közül az első oszlop a ,,legfrissebb" adatokat mutatja.



Ezek szerint Magyarországon a bruttó nemzeti termék 7,6 %-kal csökkent tavalyhoz képest, míg a Cseh Köztársaságban 4,9 %-kal, Lengyelországban 1,1 százalékkal nőtt.



A politikai-gazdasági-pénzügyi hetilap csupán ezt a három országot tünteti fel térségünkből.



A GDP 5,9 százalékot csökkent Németországban, 4,7 % az euróövezet egészében.



A Kínai Népköztársaságban - amely jövőre Japánt megelőzve a világ második legnagyobb gazdasága lesz - 7,9 %-kal nőtt.



Az Egyesült Államokban a csökkenés 3,9 százalékos volt.



A legutóbbi negyedévre vonatkozó adatok (éves ütemben, az előző negyedévhez viszonyítva) azt mutatják, hogy a magyar gazdaság 8,1 százalékkal zsugorodott. A szintén igen erősen exportfüggő cseh gazdaság 1,2 százalékkal nőtt.



Lengyelországra még nincs adat.



Számos nyugati országban pozitívak az adatok, mint Belgiumban, Franciaországban, Németországban vagy Görögországban.



A jobboldali, tekintélyelvű Szingapúrban a növekedés 20,7 (!) százalékos volt. Dél-Korea gazdasági ,,csupán" 9,7 százalékkal bővült.



A folyóirat azt várja, hogy 2009-re a magyar gazdaság 6,3 százalékkal esik vissza. Ennél nagyobb visszaesés az egész táblázatban a japán (-6,4%) és a mexikói (-7,1) adaton kívül nincs.



A The Economist szerint a kínai gazdaság 8,1, míg az indiai 5,5 százalékkal nő idén.



Csehországban a gazdaság 3,5 %-kal esik vissza, Lengyelországban 1,5 % GDP növekedés valószínűsíthető.



A világszerte leggyakrabban idézett hetilap a 2010-re várható adatokat is közli. Ezek szerint a magyar gazdaság még jövőre is 1,0 százalékkal csökken, ami a 42-ik legrosszabb adat. Ennél gyengébb teljesítményre a londoniak csak Venezuelában számítanak, ahol a GDP várható csökkenése 2,7 százalékos lesz.



A cseh gazdaság ekkor már 1,2, a lengyel pedig 1,5 százalékkal bővül.



Lovas István

Brüsszel

Forrás: Magyar Nemzet
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Balsai: Joav Blum felhívta-e m
  2009-09-08 22:23:43, kedd
 
  Balsai: Joav Blum felhívta-e már Oszkó titkárságát? + Videó

2009. szeptember 8. 14:24:42

A Fidesz azt szeretné tudni, hogy Joav Blum felhívta-e már Oszkó Péter pénzügyminiszter titkárságát, hogy tárgyalhassanak a Sukoróra tervezett kaszinóváros ügyéről - mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Balsai István.

http://www.fidesz.hu/index.php?Rovat=&Media=7540

A fideszes képviselő emlékeztetett arra, hogy Oszkó Péter levelet írt Joav Blumnak, amelyben felvetette annak lehetőségét, hogy a jogtiszta megoldások érdekében tárgyaljanak a csereügylet előtti állapotok visszaállításáról. Balsai István szerint ez azt jelentené, hogy a magyar állam visszakapná ,,az elkótyavetyélt sukorói partszakaszt", Joav Blumhoz pedig visszakerülnének a cserébe felajánlott földterületek.



Kitért arra, hogy a pénzügyminiszter a levélben felajánlotta Joáv Blumnak, hogy hívja fel a titkárságát. Balsai István feltette a kérdést, azóta megtörtént-e ez a telefonhívás. A képviselő úgy fogalmazott, sok nyitott kérdés van az ügyben de úgy látja, ,,abban talán bízhatunk, hogy nem létesül kaszinó az ország egyik legszebb területén". Hozzátette, abban viszont nem biztosak, hogy a pénzügyminiszter által kilátásba helyezett vizsgálat zajlik-e.







Azt mondta, a sajtó segítségével ezért megkérdezi a pénzügyminisztert, hogy a vizsgálat tart-e, milyen megállapításokat tettek az ügyben, és eddig kinek a felelősségét vetették fel. Kijelentette azt is, hogy meg akarják nézni az ügyben született szerződést, különösen az annak alapját képező ingatlanbecsléseket. Közölte, hogy a Joáv Blum által cserealapként felajánlott területeket körülbelül a tízszeresükre értékelték fel, így érték el, hogy azok megközelítsék a sukorói ingatlanok értékét. Hozzátette, hogy még így is körülbelül 200 millió forint ,,a különbözet az állam kárára".



Elmondta, arra is kíváncsiak, hogy kik és milyen megbízás alapján végezték az értékbecslést. Ragaszkodnak ahhoz, hogy az Országgyűlés a lehető legsürgősebben dönthessen arról, hogy vizsgálóbizottságot hoz létre az ügy kivizsgálására - hangsúlyozta. Újfent kijelentette, hogy ha a Fidesz-KDNP frakciószövetség alakíthat kormányt, akkor megszüntetik az addig beruházásokat

Forrás: MNO

http://www.nemenyi.org/default.asp?SID=0&AID=0&Direkt=Balsai_Joav_Blum_fe lhivta_e_mar_Oszko_titkarsagat__Video_60257
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A második bécsi döntés évfordu
  2009-09-08 22:18:39, kedd
 
  A második bécsi döntés évfordulójára
2009/09/08

Ciano és Ribbentrop aláírja az első bécsi döntést

69 évvel ezelőtt ezen a napon lett újra Magyarországé Észak-Erdély és Székelyföld. Valójában mindig is Magyarországhoz tartozott, mert nem lehet egy tollvonással eltörölni ezeréves határokat.

“Az új határ Szalontánál kezdődik, aztán Nagyváradtól, Bánffyhunyadtól, Kolozsvártól délre vonul, és Torda körül - amely kívül maradt - beszögellést alkot. Marosvásárhelytől, Udvarhelytől délre, Sepsiszentgyörgytől nyugatra vonul dél felé, majd keletnek kanyarodva Zágon, valamint Kovászna alatt eléri a Kárpátok gerincén futó történelmi határt. Magyarország, mely a trianoni békeparancsban történelmi területének 3/4 részét, lakosságának 2/3-át vesztette el, vitéz nagybányai Horthy Miklós húszéves országlása alatt területileg 161.000 km2-re emelkedett, lakosságának száma csaknem 13,5 millió."

A bécsi döntés után vitéz nagybányai Horthy Miklós - Magyarország kormányzója - a következő hadparancsot intézte a honvédséghez:

“Honvédek!

A trianoni igazságtalanság egy újabb része jóvátételt nyert. Indulunk, hogy újból birtokba vegyük ezer esztendős jussunk egy újabb részét. Felszabadulást viszünk huszonkét év óta rabbilincsben élő erdélyi magyar testvéreinknek és szeretetet a határainkon belül élő, hozzánk hű nemzetiségeknek. Ezt tartsátok szemeitek előtt, amikor elindultok Isten és a haza nevében! Előre a Keleti-Kárpátok gerincéig!"

1945. január 20-án a Moszkvában aláírt fegyverszüneti egyezmény érvénytelenítette a bécsi döntéseket, és előírta, hogy Magyarország vonja vissza csapatait az 1937. december 31-i határok mögé, majd az 1947. február 10-i párizsi béke visszaállította Magyarország 1938 előtti határait, semmisnek mondta ki az első és a második bécsi döntést, sőt a Szigetközben három falut át kellett engedni Csehszlovákiának. A nagyhatalmak elutasították a magyar igényt, hogy a román határt módosítsák ötezer négyzetkilométerrel Magyarország javára.
Mit szólt Tamási Áron a Hargita visszatéréséhez?

Nemcsak a Hargita tért vissza, hanem maga Ábel is visszatért. Azután eszébe jutott neki, hogy számadást csináljon: vajon minden terület visszatért-e a magyar hazához, olyan területek, amelyen ő járt. Akkor eszébe jutott, hogy Amerika se tért vissza, de Dél-Erdély különösen nem tért vissza. Akkor azt gondolta, hogy Amerikát nem bánjuk még, de Dél-Erdélyt, azt semmi esetre, soha nem fogjuk hagyni. Tovább gondolkozott, s az jutott eszébe, hogy Surgyélánt fel fogja keresni, akivel együtt szenvedett a Hargitán, és meg fogja neki mondani, hogy most már ide, Észak-Erdélybe a magyarok bejöttek, s őt fel akarják kérni arra, hogy menjen el Dél-Erdélybe, és mondja meg ottan a románoknak, hogy térjenek vissza a magyar impérium alá, mert ott nem lesz nekik rossz dolguk: hiszen az igazságot is meg lehet szokni.
Fiammal beszélek

(Idézet a Képes Vasárnap korabeli számából, 1940)

Nem felhők azok édes fiam,

A jó Isten most nem küld felleget.

Virágok nyíltak odafenn az égen,

Azok virulnak szép hazánk felett.

Dehogy gyermekem, nincs ősz odakünn

Most van a legszebb tündér kikelet.

Tavasz borult a bús magyar világra,

Imádkozz szépen, tedd össze kezed.

Hogy miért sírok? Ne kérdezd kincsem,

Jól esik sírni, azért sír anyád.

Szól a rádió, figyeljél csak szépen,

Hallgasd Csíkország szabadságdalát.

Hol van Csíkország? Nézd csak fiacskám,

Ez itt a térkép, rajta szép hazánk.

Ezek itt hegyek, magyar hegyek újra,

Mert a jó Isten lenézett reánk.

Erdélyi bércek, sok karácsonyfával,

Zúgnak a szélben, az ég kapuján,

Síró sóhajtást, jaj, be sokat zúgtak!

De majd víg nótát zúgnak ezután!

Ez itt Csíkország, a térkép sarkában,

Ott harsog most a magyar trombita!

Hallod, hogy fujja egy katona bácsi?

Minden katonák legbátrabbika?

Jó nagyapád is az volt tizennégyben,

Magyar honvéd, a sapkáján virág,

És védte Erdélyt száz ellenség ellen,

Mikor ránk rontott az egész világ.

Hol van nagyapó? Meghalt, fiacskám...

Zúdult a gránát, mint a fergeteg,

Nekik nem volt már puskagolyójuk sem,

Meghalt mind és... Erdély elveszett.

Nem, nem örökre, kisfiam! Az égben

Meglátta azt a jó Isten szeme,

Hogy nagyapádék megdicsőült lelke

Erdély sorsába nem nyugszik bele.

Csaba hősei együtt mentek velük

Hadak útján az Úristen elé,

Feltörtek lentről is a jaj-fohászok,

Az ég is csaknem meghasadt belé!

Magyar imáknak végtelen nagy árja

Isten szívére végre rátalált,

És a jó Isten nem bírt tovább nézni

Ennyi könnyet és hasztalan halált.

Ítélt az Isten s megjutalmazott ?

Minden szenvedést, minden drága vért,

A jelt megadta és indult a honvéd,

Indult a honvéd, s Erdély visszatért!

Anyád szemében büszke könny ragyog most,

Könny, mit kicsalt egy sírhant hazatérte,

Szabad Erdélyért halt meg nagyapád,

Fiam, ha kell... halj meg Te is érte!

Rihmer Aurél és Szécsi Mátyás Pál összeállítása nyomán
Nemzeti InternetFigyelő

http://internetfigyelo.wordpress.com/2009/09/08/a-masodik-becsi-dontes-evforduloj ara/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
2009.08 2009. Szeptember 2009.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 315 db bejegyzés
e év: 7232 db bejegyzés
Összes: 64003 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 34
  • e Hét: 2294
  • e Hónap: 19087
  • e Év: 152004
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.