|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
|
|
2009-10-07 21:48:04, szerda
|
| |
| |
Egész pályás letámadást indított a Fidesz a Jobbik ellen - mi az igazság?
2009. október 7., szerda - 12:14
Az új, harmadik erőt, de leginkább konkurenst vélnek felfedezni a Jobbikban az üzleti ésszel gondolkodó politikusaink. "Kellemetlenkednek, agitálnak, lázítanak, de nem baj, láttunk már ilyesmit, idővel úgyis eltűnnek" - ezt gondolhatták legalábbis, amikor a Jobbik először mutatta meg magát a nagy nyilvánosság előtt. A dolog akkor kezdett kellemetlenné válni, amikor elszámoltatást kezdett pedzegetni a radikális párt, a bili pedig akkor állt egyébként is túlcsordult tartalmával együtt a feje tetejére, amikor derült égből érkező villámcsapásként három képviselővel és berepültek a Jobbik EP-jelöltjei a brüsszeli parlamentbe. Innentől pedig már a fele sem volt tréfa az elvtársak számára, indítani kellett a hadjáratot.
Bár a kákán nehéz csomót találni, mégis stábok tömkelegével igyekeznek mindezt elérni, médiahadosztályok állnak csatasorba, hogy rohammal intézzék el a konkurenst, s ennek eléréséhez mindent latba vetnek, horribile dictu eltiprási-koalícióra lépnek a kormánnyal és annak érdekszféráival. És ezek az erőltetett próbálkozások azok, amiktől az abszurd humor kedvelőinek könnybe lábad a szeme a gyönyörtől.
"Nézzük csak meg a jobbikos árnyékkormány tagjait! Ott vannak a névsorban az egykori nómenklatúra tagjai" - nyilatkozta Csintalan Sándor a minap, utalva a nemrégiben nyilvánosságra került lajstromra, ami a Barikád magazinban jelent meg. Ebben a szerző a radikális párt szakpolitikai kabinetjeinek vezetőit mutatja be, akik a Jobbik hatalomra jutása esetén a felsoroltak esélyesek a miniszteri bársonyszékekre. Hát kérem! Lehet annál abszurdabb valami, fájdalmasan nevetségesebb, mikor az MSZP egykori ügyvezető alelnöke kis fotelkájából felháborodottan mutogat ujjával a kamera felé elkerekedett szemekkel, némiképpen felállva az ülőalkalmatosságból és az egykori nómenklatúráról okítja a betelefonálókat? Csintalan pillanatnyilag a Fidesz oszlopos tagja, személyét bemutatni nem kell, zsigerileg alkalmas a feladatára.
Aztán ott a Fideszhez ugyancsak közelálló egyik hírportál, amelynek hasábjain felhozzák a napokban kipattant egykori MSZP-s Jobbik elnök esetét, illetve azt, hogy a Gyurcsány-kormány egyik utolsó ülésén, 2009 áprilisában a 1046/2009 (IV.10.) Korm.hat. alapján 25 millió forintot utalt ki a MIÉP-Jobbik Harmadik út alapítványának, a Magyar Igazságért, Jobb Magyarországértnak. Az alapítványt hivatalosan Csurka István és a Jobbik évekkel ezelőtt kiebrudalt elnöke, Kovács Dávid vezeti. Utóbbi az egyik legkedveltebb kártya a Jobbik ellen, csak az a baj, hogy nem ér semmit, ugyanis a MIÉP-Jobbik Harmadik út pártszövetség gazdálkodásához semmi köze a jelenlegi szervezethez! Sem Csurka, sem pedig Kovács Dávid nem tagja a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak, nem beszélve arról, hogy a MIÉP-Jobbik, mint különálló párt döntéseire és gazdálkodására a Jobbiknak semmiféle ráhatása nincs. Ráadásul a Számvevőszék a Jobbik Magyarországért Mozgalom gazdálkodását is vizsgálta a közelmúltban, ahol is 100%-ban rendben találtak mindent és összességében a parlamenten kívüli pártok közül messze a legtökéletesebben gazdálkodik a Jobbik.
Előbbihez pedig annyit érdemes hozzáfűzni, hogy bár meg lehet rajta ütközni, és a Fideszhez közel álló sajtóorgánumok imádják terjeszteni szocialista forrásokra hivatkozva azt, hogy a Jobbik hajdúsámsoni elnöke jelenleg is az MSZP tagja. Ezzel szemben a valóság az, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom tagja nem lehet olyan személy, aki más pártnak tagja, erről a Jobbikba való belépéskor mindenkinek írásban nyilatkoznia kell, s ezt Montlika Zoltán is megtette. Tény, hogy Montlika papíron egy ideig valóban tagja volt az MSZP-nek, ugyanis gyerekkori barátja, Tar Zoltán helyi szocialista elnök, egy, a helyi MSZP-ben való tisztújítás miatt barátilag megkérte, hogy belépésével és szavazatával segítse őt egy párton belüli ellenfelével szembeni választáskor. Montlika Zoltán ennél több aktivitást nem fejtett ki az MSZP-ben, s látva Gyurcsányék országromboló tevékenységét, az MSZP-ből való kilépési nyilatkozatát Tar Zoltán kezébe adta, aki megígérte, hogy a többit majd ő elintézi.
Innentől kezdve az örömtáncok nem egyebek, mint szánalmas vonaglás.
A lakájmédia tehát ismét dezinformál, igyekszik bogarat ültetni az emberek fülébe azzal, hogy féligazságokkal tűzdeli tele felületeit. Jellemző, s bár mostanra már meg sem lepődünk hamis videofelvételek bizonyítékként történő bemutatásán, milliárdos kormánypárti sikkasztásokon, haveri mutyikon, mégis óvatosan kell kezelni minden hírt, ami a fülünkbe jut. Még az "objektív", "kiegyensúlyozott", "közszolgálati" médiumét is. Rotyog a fazék, az ördög tervét főzi, s a hatalom (no meg az ellenzék) önmagából kiindulva uszítja minden hozzá hű csatlósát, mert rettegve félnek attól, hogy Magyarországon végre pozícióba kerülhet egy tiszta, becsületes Új Erő.
barikád.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-10-07 21:46:16, szerda
|
| |
| |
Bábel Balázs érsek aradi emlékbeszéde a Vértanúk kivégzésének 160. évfordulóján
2009/10/07
Sokszor és sokféleképpen méltatták az elmúlt 160 év alatt az Aradi Vértanúkat. Mindent elmondtak arról, ami történt szinte óráról órára rögzítették az eseményeket. A visszaemlékezések szemüvegén át kerültek be a nemzet panteonjába, és ami megtörténik még a szentek galériájában is, a sablonok által meg is merevednek.
A történelem, akkor az élet tanítómestere, ha életre kelnek a hősök a magunk szívében valóságban megismerjük őket, s így vonzanak bennünket példájukkal.
Az emberek nem fehérek vagy feketék jellemükben, ,,hiszen hitünk szerint az egy Szűz Máriát kivéve mindenkinek van árnyéka, amit az emberi gyarlóság vet". Kellő önismeret és élettapasztalat után ez magától értendő.
Szabad legyen személyessé tennem ezt a megemlékezést, hogyan élnek ők bennem. Neveltetésem okán korán megismertem őket, általános iskolás koromban fel tudtam sorolni nevüket. Csak közbevetőleg mondom, hogy kísérletet tettem mai felsőtagozatos általános iskolásokkal; egy sem tudta elsorolni nevüket. Az Aradi Vértanúk és 48-as hősök a hazaszeretet étoszává alakultak bennem. Piarista diákként abban az iskolában tanultam, amelyben Klapka György is, Erdősi Imre atyának a branyiszkói hősnek egykori szobája fölött hirdette az emléktábla a hazaszeretet szép példáját. Egri szeminarista koromban a mai Magyarországon egyedül eltemetett aradi hősnek, Lenkey Jánosnak a sírját látogathattam és azt is tudtuk Knézich Károly árváit Bartakovics egri érsek nevelte fel. Pestre kerülve ugyancsak találkoztam a forradalom és szabadságharc szép emlékeivel az egykori növendékek mint a legtöbb szemináriumból beálltak a szabadságharc hadseregébe, és egy gyalogjárásnyira közel volt a Batthyány örökmécses, ahová nemcsak október 6-án látogattam el. Egyik kápláni helyemen, Tápiószecsőn abban a szobában laktam, amelyben Damjanich János tábornok lakott a Tápió menti harcok idején. De itt kezdődött a vihar a lelkemben, hiszen a Historia Domus-t olvasgatva rábukkantam arra, hogy a tápiószecsői és a kókai papot Damjanich János kivégeztette. Most már tudjuk, hogy egy nagy félreértés volt Damjanich részéről, illetve a falu ármánykodásából is került sor a kivégzésre. Ott még találkoztam egy hosszú életű asszonnyal, aki 100 év fölött volt már, akinek nagyapja ott volt a tápiószecsői pap - Dr. Mericzai János plébános - kivégzésén nagypénteken. Valami olyasmit éltem át akkor, mint amikor gyermekkoromban megtudtam nem a Jézuska hozza a karácsonyfát. Ezt az élményemet az is kiegészítette, hogy a 130. évfordulóra jelent meg Katona Tamás szerkesztésében az Aradi Vértanúkról szóló dokumentumkötet, amit a legalaposabban áttanulmányoztam ami ismét csak arról adott tanúságot, hogy a XIX. század emberei nem Jókai Mór által ábrázolt személyek voltak, csak jók és csak rosszak, hanem emberek, akikben mind a két tulajdonság keveredett. Csakhogy mindig azt kell néznünk, hogy egy ember miként fejezi be az életét. Így volt ez már az ősegyház idején is, amikor véleményt mondtak egy-egy Krisztus követőről. Azt írja a Zsidókhoz írt levél szerzője: ,,emlékezzetek meg elöljáróikról, akik az Isten szavát hirdették nektek. Gondoljatok életútjuk végére, és kövessétek őket a hitben."
A futónál is az a fontos, hogyan érkezik a célba. Most már, hogy abba a korba értem, amibe a legidősebb aradi vértanú, sőt el is hagytam azt, mindent megértek az emberről és a katonáról, s ebben az is segít, hogy életemből négy évet töltöttem laktanyában kettőt, mint közlegény, kettőt civilként, de főtisztek és tábornokok között.
A katonai tetteik méltatását meghagyom a hadtörténészeknek. Amit emberileg papként - érsekként nagynak látok az az, amit az őket halálba kísérő lelkészek is láttak Bardócz Sándor, Marchot Ede, Sujánszky Eusztách, Winkler Brúnó és a református Baló Béni, Szombati Balázs ortodox lelkész. Egy-egy mondat az utolsó napoknak a tettei, kívánságai, a kivégzés árnyékában tanúsított magatartásuk hasonlítanak ahhoz az eseményhez, amikor egy film utolsó kockáit látjuk, állóképpé válik és maradandóvá emlékezetünkben, ami fölött a hétköznapokban és a folyamatosságban elmennénk.
Aulich Lajos ezt mondta a halála előtt: ,,Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot."
Kiss Ernő a pápai Krisztus Rend lovagja kéri, hogy imádkozzanak lelkéért és ezt mondta: Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz -e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.
Poeltenberg Ernő megcsókolta bajtársait és az őt vigasztaló papot és úgy búcsúzott.
Leiningen-Westerburg Károly írta a legszívszorítóbb leveleket a siralomházból a feleségének a jobb világban és a viszontlátás reményében. És amikor könnyezni látta a vigasztalására kimenő Winkler Brunót, aki később maga is börtönbüntetést szenvedett, akkor ezt mondta: imádkozzunk tisztelendő urak, együtt, hisz mindannyian keresztények vagyunk mivel hogy egy Atyának gyermekei vagyunk.
Dessewffy Arisztid: tegnap hősök kellettek, ma mártírok... így parancsolja ezt hazám szolgálata.
Láhner György így fejezte be: Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.
Lázár Vilmos: ,,Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek." Gondoskodott saját gyászmiséjéről is, a börtönéből írt levelében megjegyzi feleségének: ,,a papnak adtam egy aranyat misére. Isten veled!"
Nagy-Sándor József: sztoikus nyugalommal tűrte a halált, s ezt mondta a hóhérnak: Hodie mihi, cras tibi. De előtte még megállapította: ,,de rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett."
Schweidel József feszülettel kezében halt meg és ezt kérte Bardócz minorita atyától: ,,Kezeim között akarom tartani s vele meghalni, s ha már meghaltam, ne irtózzék kezeim közül kivenni s aztán majd fiamnak átadni".
Knézich Károly legkevesebbet szólt, mindvégig imádkozott.
Török Ignác: ,,nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam."
Vécsey Károly, akit utolsónak akasztottak fel, a csatában sokszor személyes ellenségének tartott és már meghalt Damjanich János kezét megcsókolta mintegy bocsánatot kérve. A halála előtti órában ezt mondta: ,,Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt."
Damjanich János mintha csak a két lelkész halálát is jóvá akarná tenni, börtönében katolikus hitre tért, megvallotta a katolikus hitet és meggyónt. Az Aradi vértanúktól származó legszebb imádságot hagyta ránk, amit minden október 6-án rájuk emlékezve értük is imádkozunk, az imát így fejezi be:
,,Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered, ó, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom. Amen."
Az imádság ma is időszerű, mert Magyarország nagy szerencsétlenségbe süllyedt. Mindazokért amiért a szabadságharc hősei küzdöttek még ma is küzdhetünk a nemzet szabadságáért, a nemzet sorsának jobbra fordulásáért. Ma is ki vagyunk szolgáltatva a nagyhatalmaknak, de még attól is rosszabbnak a személytelen pénz uralmának. Nem hadsereget küldenek ránk, hanem a karvaj tőkét. Félő, hogy a nemzet is olyan sebet kapott, amitől csak hosszú idő múltán tud kigyógyulni. Az összetartozás szálait nem csak kívülről, hanem belülről is tépik. Tanúi vagyunk annak, mint ,,oldott kéve széthull nemzetünk". A hazaszeretet már csak a legjobbakban él, akik helyesen nem mások ellenében, hanem a népünk javáért élik meg azt. Ma az Európai Unióban sem könnyű Magyarország határain kívül magyarnak lenni, de mindazok, akik őrzik kultúrájukat, anyanyelvüket és a szülőföldjükön maradnak, a nemzet és hazaszeretet hősi fokát mutatják meg. Az ország határain belül lévőknek pedig mindent meg kell tenni azért, hogy elszakított nemzettársaik érezzék és kézzel foghatóan is megtapasztalják a segítségnyújtást minden nehéz helyzetben.
A levert szabadságharc után azok az emberek, akik megmenekültek a haláltól, de sokszor börtönbüntetést szenvedtek az Akadémia lapját az Új Magyar Múzeumot ezzel a fejléccel indították: ,,Peragit tranquilla potestas / Quae violenta nequit" (Véghez viszi a csendes erő, amit nem tud az erőszak). Az 1848-49-es szabadságharc hőseinek a példája ma ezt üzeni nekünk, hogy jelen helyzetünkben ellenállva a globalizáció elnemzetietlenítő hatásának így cselekedjünk nemzetünkért.
Az Aradi Vértanúk utolsó tettükkel azt bizonyították, hogy másokért éltek. Áll rájuk is Jézus szava: ,,senki sem szeret jobban, mint aki életét adja barátaiért" (Jn 15,13).
A szentmise után elmegyünk a kivégzés helyére. Kegyelettel, imádsággal és azért, hogy példájukból erőt merítsünk. Garai János sokat idézett verse jut eszünkbe a vesztőhelyen: ,,csak törpe nép felejthet ős nagyságot, /a lelkes visszajár ősei sírlakához, /gyújt régi fénynél új szövétneket."
MVSZ Sajtószolgálat
Nemzeti InternetFigyelő |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-10-07 21:45:19, szerda
|
| |
| |
Eltávolították a TV2-től a Bárdos András-Máté Krisztina házaspárt
2009/10/07
Jó reggelt!
avagy Így intéződnek a dolgok multiéknál
Lapozzunk bele a Blikk internetes változatába. A hír keltezése: 2009-10-07 05:55:00
Megalázó Tények
Budapest - Nemcsak eltávolították a képernyőről, de információink szerint meg is alázták a Bárdos András (45)-Máté Krisztina (39) házaspárt pénteken.
A Tények műsorvezetőinek derült égből villámcsapásként aznap este mondták meg, hogy ,,közös megegyezéssel" távoznak a cégtől. Tette ezt a csatorna egy jól megszervezett, összehangolt akcióval, amelynek köszönhetően alig egy órával a Várdy Zoltánnal való beszélgetés után a házaspárnak már semmi sem volt a kezében, amivel a TV2-nél közlekedni tudtak volna, elvették a belépőkártyájukat is. Mindezt többévnyi megbecsült munka után.
- Undorító volt az egész! - mondta feldúltan a TV2 egyik munkatársa, aki érthető módon nem kívánta kilétét felfedni. - Andrást és Krisztinát behívták a vezérigazgatóhoz nem sokkal az esti Tények kezdete előtt, ám ekkor mi még semmit sem sejtettünk. Egészen addig, míg pár perc múlva nem jelent meg Pachmann Péter és Várkonyi Andrea, akiket el is kezdtek sminkelni az esti adásra. Mi ekkor szembesültünk azzal, hogy este már ők vezetik a Tényeket - magyarázta a munkatárs, aki megdöbbenve állt a módszer előtt.
- A leggusztustalanabb az egészben, hogy még szinte fel sem fogtuk, mi van, Andrástól és a feleségétől máris elvettek mindent, ami a céghez köti őket, belépőkártyát, kulcsokat. Sőt amikor Bárdos bement a szobájába, már az e-mail rendszere sem működött - tudtuk meg egy közvetlen kollégától.
Pénteken bombaként robbant a hír, hogy a népszerű híradós házaspár távozik a TV2-től. Nem számítottak rá sem ők, se m közvetlen munkatársaik. Persze a döntésnek volt hivatalos indoklása: a szerződés megszűnésének gazdasági okai vannak, ám azóta is egyre több a találgatás az ügyet illetően. Mindenesetre olyan híresztelés is szárnyra kelt, hogy Máté Krisztinának nem voltak olyan jók a népszerűségi mutatói, mint a többieknek.
(Blikk-információ)
Jó reggelt!
Itt az ideje végre felébredni seggnyalókáim! Mire ez a nagy felháborodás? Multiéknál mán csak így intéződnek a dolgok. Nem tudtátok?
Bevettek, megrágtak, megcsócsáltak, 'oszt a végén meg kiköptek. Ennyi történt.
Így jártatok!
Szolgáljon ez intő példaként okulásul minden mocskos és elvtelen komprádor burzsoának, valamint azon hazánk fiáinak és leányainak is, akik épp azt fontolgatják, hogy áruba bocsássák magukat holmi üveggyöngyökért.
Uff! Én szóltam!
Isten áldja Magyarországot!
1 öntudatos pécsi polgár
www.johafigyelunk.hu
Nemzeti InternetFigyelő
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-10-07 21:40:53, szerda
|
| |
| |
György Attila: A kocka el van vetve
2009-10-07 07:55 barikád.hu
“Több mint nyolcvanmillió forintot nyert el egy vállalkozás ‘a dobókocka totális újraértelmezésére‘ hazánk európai uniós támogatásokat tartalmazó keretéből."
Azért ezt legalább kétszer el kellett olvasnom, és megnéznem hozzá a dátumot is: nem, nem volt április elseje.
Mindenesetre, okos ember lehet aki ezt kitalálta, okos, nyugodt, boldog ember, végül is a dobókockát megújítani legalább akkora vállalkozás, mint az arab számsor, az ábéce vagy a politikusi erkölcsök újragondolása.
Ilyen szempontból nem is olyan sok pénz a nyolcvanmillió, lehet éppen ez a kivezető út a gazdasági válságból, amúgy is kockára tettük mindenünk, ha már sem a krupié, sem a kaszinó nem a mienk, legalább legyen nekünk újragondolt, saját fejlesztésű dobókockánk.
Ami van, amúgy is legalább ötezer éves találmány, ott egye meg a fene: vessük el. Ja, amúgy is erre való.
Az ötlet persze nem teljesen új, hiába, na, korrupt korok elmebeteg kormányaiban mindig előjön valahogy a kockajáték leitmotívuma. Már Jézus holmijaira is kockát vetettek a légiósok. És ami még jobb párhuzam: a dicsőséges Római Császárságban (igaz, akkor már erősen dekadenciába hajlott), akadt császár (sőt rövid ideig isteni címmel) is, aki a kockajátékot újraértelmezte.
Claudius császár, miután kisebb IMF-hitelnek megfelelő összegeket kockázott el, könyvet írt a kockajátékról. A régi rómaiak egészséges habitusát bizonyítja, hogy az addig sem túlságosan nagyra tartott császárt attól fogva végérvényesen és kategorikusan félkegyelműnek, idiótának tekintették, és évszázadokon keresztül rajta röhögött a művelt világ.
Ja, végül aztán Claudiust meggyilkolták, nem sokat értelmezgették újra a kormányzati utódlás akkoriban szokásos eljárásait.
Azért örömmel látnám viszont egy jobb kor egészségesebb magyar történelemkönyveiben ezt a hírt, mint beszédes példáját a jelenlegi magyar kormányzat eszelős gyakorlatának.
További nyolcvanmillió forintra pedig magam is bejelentem igényemet, a labda, pontosabban a focilabda újraértelmezéséről, mondanom sem kell, ezzel egész nemzetgazdasági ágazatokat, például a magyar futballvilágot menteném meg vele.
Részletekért érdeklődjenek személyesen, majd hülye leszek kiadni nyilvánosan egy ilyen biztos tippet.
Ellenkultúra.info - barikád.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-10-07 21:39:45, szerda
|
| |
| |
Világ degeneráltjai!
2009-10-07 06:25:58
Az új magyar polgári törvénykönyv immáron nem tiltja, hogy ezentúl egészen közeli családtagok - nagybácsik az unokahúgokkal, nagynénik az unokaöccsökkel - gyermeket nemzzenek. Rendre felháborodva, értetlenkedve fogadják ezt az új szabályozást a barátaim. Még az örökléstani ügyekben oly járatos elméleti és gyakorlati szakember, Czeizel doktor is maradéktalanul osztja véleményüket, pedig ő nem is tartozik közéjük. Barátaim pedig egyre azt találgatják, hogyan születhetett meg ez a ,,génhibás" paragrafus?
Kinek az érdeke, kinek jó ez? Kövessük a klasszikus oknyomozó kérdést!
Az alábbi válaszok közül mindenki kedve szerint választhat.
Legyen az első a történetírói megközelítés. Jó 91 esztendeje, azaz 1918 októberében Sigmund Freud írt egy levelet kitűnő magyar tanítványának, Ferenczi Sándornak. A levélben azt tudakolta tőle, ,,hogy van az, hogy maguknál, magyaroknál a legokosabb politikust meggyilkolják, a legbutábbat pedig megteszik miniszterelnöknek?" Freud a legokosabb alatt Tisza Istvánt, a legbutább alatt Károlyi Mihályt értette. Károlyi Mihály történetesen egy nagybácsi-unokahúg házasság gyümölcse volt. Ennek megfelelően Mihályka a hatalmas vagyon mellett rettenetes betegségeket is örökölt. A gyermek fölnőtt, és cselekvőképességében, sajna, nem korlátozta semmi... A többit ismerjük.
Az új Ptk. készítői között akadhatott, aki kodifikátorként kívánt hozzájárulni a következő szocialista miniszterelnök megformálásához. Feltéve, hogy a törvény keretei között már első próbálkozásra sikerül egy Károlyi-formátumú utód nemzése, a szociknak most már mindössze 2028-ig kell várniuk. Javaslatuk nyomán akkor válik majd nagykorúvá következő - áhított kvalitású - miniszterelnök jelöltjük.
De most jöjjön a második megközelítés, a cukros bácsi figura!
A kodifikátorok között akad olyan nagybácsi vagy nagynéni, akinek régen fáj a foga unokahúgára, illetve unokaöccsére. Az új Ptk. pedig most meggyógyítaná ezt a fogfájást.
Ám nem kevésbé érdekes a vakok között félszemű a király című megközelítés sem. Az elmúlt tíz évben ,,mindössze" harminc százalékkal emelkedett a fejlődési rendellenességgel született gyermekek aránya Magyarországon. A jelek szerint a törvényalkotók ezt a számot feltétlenül növelni akarják. A közeli rokonság gyermeknemzése legalább tíz százalékkal növeli a születési rendellenességek esélyét. Az ezekből a gyermekekből felnövő választóknál aztán még a szoci honanyák és honatyák is okosabbnak érezhetik magukat.
Nem szabad megfeledkezni arról a megközelítési lehetőségről sem, amelynek ,,hasonló a hasonlóhoz vonzódik" nevet adhatnánk. Similis simile gaudet. Ezt tartották már a régi rómaiak is. És hát most gondolni lehet arra is, hogy a törvény megfogalmazói és elfogadói között számosan hasonló, ám akkor még törvénytelen nemzésből foganhattak. De mit szólna az olvasó egy kis tréfás megközelítéshez? Íme: a nagy családos falubolondjához rendkívüli segélyt visz a polgármester. A bolond készül a jeles látogatásra. A gyermekek kimosdatva, orgonasíp-sorban a szoba közepére kiállítva várják a jeles vendéget. ,,Derék dolog ez a nagy család - veregeti a bolond vállát a polgármester. - Aztán ki csinálta ezt a sok gyereket?" - tréfálkozik a családfővel. ,,Hááát, a naggyát én!" - húzza ki magát a bolond. A polgármester meghökken. ,,Hogyhogy? És az apraját?" ,,Azt meg a naggya!" - így a bolond. Régen? Vagy nem is olyan régen? A nép - tehetetlen dühében - az egyik politikust úton-útfélen az anyukájával való pajzánkodásra buzdította. Hogy finomak legyünk. Most választás közeleg. A kormányzó pártok, úgy tűnik, pénz híján ezzel az új jogszabállyal igyekeznek a választók kegyeibe férkőzni.
És az új Ptk. vonatkozó módosítása már csak egyetlen rokonsági fokkal van odébb attól, hogy ez a politikus immár törvényes keretek között tegyen eleget a nép akaratának.
Csendes Csaba
magyarhirlap.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2009. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
404 db bejegyzés |
| e év: |
7232 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 0
- e Hét: 10267
- e Hónap: 21378
- e Év: 174874
|
|
|
Online
