|
1/7 oldal
|
Bejegyzések száma: 60
|
|
|
|
2009-12-07 22:49:05, hétfő
|
|
|
Nélküled...... ........
Szívem a szíved keresi.Soha nem tudok pihenni.Én csak megpróbálok jobb ember lenni.Az Úr tudja,hogy így igaz.Neki sohasem hazudhatsz.S te tudod jól,te vagy rá a válasz.A dolgok néha változnak.Az ágyamban ördögök alszanak,érzem,hogyha éjszaka tüzet raknak.És ha a sötétség körbe vesz,rajtam csak te segíthetsz.Amíg dobog a szívem,örökké így lesz.Nélküled nem érezhetném,hogy én is élek.Csak egy átutazó lehetnék,amíg nem találnál rám.Nem érezném,hogy mégis élek.Hiszen mérföldekre járnék,hogyha nem vigyáznál rám -Édesapám!
|
|
|
1 komment
, kategória: ÉDESAPÁM EMLÉKÉRE |
|
|
|
|
|
2009-12-07 22:45:20, hétfő
|
|
|
Elsodort mellőlem az Élet.
Kézen fogott és elvitt messzi tájra
Közénk állt a távolság,
És a felejtés homálya.
Könnyeim hullottak fűre és virágra,
Hajnalban azt hitték harmat hullt a tájra.
Mintha lehulltak volna az égbolt csillagai,
Úgy tudtak ragyogni a hajnal cseppjei.
Én gyűjtenék e fényből, és átnyújtanám Neked,
Talán felmelegítené fagyos szívedet...
Kezdetben azt gondoltam, hogy a halálod
veszteség volt és pusztulás,
fájdalom és bánat, melyet aligha lehet elviselni.
Csak most kezdek rádöbbenni,
hogy az életed ajándék volt,
s egyre erősödő szeretet maradt utána.
A halál miatti elkeseredés
Elpusztította magát a szeretetem tárgyát,
Ám a halál ténye
Nem pusztíthatja el mindazt, amit tőled kaptam.
Kezdek rádöbbenni, hogy az életedre kell gondolnom,
nem pedig a halálodra, és arra, hogy elmentél közülünk.
|
|
|
1 komment
, kategória: ÉDESAPÁM EMLÉKÉRE |
|
|
|
|
|
2009-12-07 22:30:44, hétfő
|
|
|
Szeretlek Apa!
Köszönöm, hogy elhitetted velem, hogy bármit csinálok, jól csinálom.
Köszönöm, hogy megtanítottál emberül élni és másokat megbecsülni.
Köszönöm, hogy mindig átsegítettél az élet nehéz időszakain.
Köszönöm, hogy megtanítottál nézni és figyelni, gondolkozni, kérdezni és felelni.
Köszönöm, hogy akkor, amikor a világ összeesküdött ellenem, te sugárzó mosolyt küldtél felém és bátorítottál, erőt adtál.
Köszönöm, hogy gyengéimet, hibáimat mindig diszkréten kezelted.
Köszönöm, hogy felismerted a pillanatot, amikor már egyedül is elboldogultam a világgal és elengedted a kezem.
De sohasem hagytál magamra teljesen.
Állandóan keményen dolgoztál, hogy mindenem meglegyen és mindig biztattál, hogy csak így tovább és én büszkén hirdettem: Apu mondta.
Tudom, hogy nem választhattam meg, hogy te legyél az édesapám, de ha lehetne, akkor is téged választanálak."
|
|
|
1 komment
, kategória: ÉDESAPÁM EMLÉKÉRE |
|
|
|
|
|
2009-12-07 22:18:56, hétfő
|
|
|
"Soha ne légy szomorú, ha a valóság túl rideg,
s ne keseredj el, ha nem találod helyed.
A valós élet olyan, mint a csörgedező patak,
előfordul néha, hogy nehezebben halad.
Ha nem találod céljaid, ne gyötörd magad,
idővel majd alakul, mi e percben csak gondolat.
Kérdezhetnéd, miért élünk, de senki nincs, ki választ ad,
minden napunk küzdelem, mely mindhalálig megmarad.
Ha csalódott vagy, s úgy érzed, hogy minden hullám összecsap,
gondolj bele, mennyi ember vállalná sorsodat.
Mindig csak a jóra figyelj, s hibáidat elfeledd,
ha önmagadat elfogadod, könnyebb lesz az életed.
Ha nem látod a fényt, a Napot, nyisd ki jobban a szemed,
gondjaid közt tartogat még csodákat az életed.
Mindig csak a mának élj, s az örök szabályt ne feledd:
A holnap mindig tiszta, mivel nem szennyezi semmi tett."
/ Ernest Hemingway /
|
|
|
0 komment
, kategória: ÉLET |
|
|
|
|
|
2009-12-07 22:10:01, hétfő
|
|
|
.
Már tudom milyen az, ha valaki nélkül nem tudsz élni, ha minden percben rá gondolsz, ha nélküle nincs értelme az életednek. Nem bírod kiverni a fejedből, és csak arra vágysz, hogy végre együtt lehessetek. Várod, mikor jön el az a pillanat, mikor bevallod neki, mit érzel, és mikor megtudhatja, mennyire odavagy érte, és közben azt reméled, hogy ő is így érez, és hasonlókat mond majd neked. Majd egyszer. Ha eljön az ideje..
Már át tudom érezni a szerelem fájdalmát és örömét, és ha nehéz is, muszály vele együtt élnem, mert ez van. Olykor nem tudjuk, miért éppen ő. Amikor nem tudod, hogy mért csináltad, csak azt tudod, hogy jól csináltad, akkor a szíved vezérelt. Mert a szíved többet tud, mint az eszed. És ha a szívedbe beköltözik a szerelem, magadtól nem tudod kitépni onnan. És aki ezt még nem tapasztalta, az egy életérzéssel szegényebb. Abból valami hiányzik. Az sokmindent másképp értékel, és meglehet, hogy kinevet, ha elmondod neki, mi játszódik benned. Mert viccesnek fogja fel. Igazán csak az érthet meg, aki már túl van rajta, vagy éppen benne van. Aki tudja, milyen az, hogy a gondolataim mindig körülötte forognak, és ha a közelemben van, nem bírok magammal, és ha őt nem kaphatom meg, más se kell, mert ő az én boldogságom. |
|
|
0 komment
, kategória: MAGÁNY |
|
|
|
|
|
2009-12-07 22:03:30, hétfő
|
|
|
IGAZ BARÁT
Van néhány ismerősöm,
kiknek közelébe elfeledem minden bánatom,
s ha Te ezt a verset olvasod,
tudnod kell, közéjük tartozol.
Neked elmondhatom minden bánatom,
és így te lettél ez egyik legjobb barátom.
Mellettem állsz jóban, rosszban,
s tanácsot adsz a legnagyobb gondban.
Felvidítasz, ha rossz kedvem van,
s meghallgatsz, ha szerelmi bánatom van.
Ha megbántalak, megbocsátasz,
a kezem fogod, és sosem bántasz.
Ha veled vagyok enyhül a gond és minden bánat,
boldognak és vidámnak láthatsz.
Elfeledek minden rosszat,
Veled vagyok, csak ez számíthat.
Mikor úgy érzem a világ végleg összedőlt,
s minden remény elveszett,
Te akkor jössz,
és én újra boldog leszek.
Egy kérésem lenne már csak hozzád,
örökre az maradj aki nekem eddig voltál.
Megértő, szerető, engem mindig "megmentő",
IGAZ BARÁT ki mellettem áll egy életen át!
|
|
|
2 komment
, kategória: BARÁTSÁG |
|
|
|
|
|
2009-12-07 22:01:56, hétfő
|
|
|
Baráti érték.
Mit jelent egy barát? Túlságosan sokat,
Van kivel megosztanod gondolatodat.
Úgy kell ez a jó neked, mint a levegő,
Mert benne rejlik minden éltető erő.
Lehet életedben bármi, ha nincs barát,
Élheted életed legsivárabb korát.
Ha barátra teszel szert, rá nagyon vigyázz!
Gondold át, hogy mit teszel, soha ne hibázz!
Ha rég hallottál róla, minden bajod van,
Nincs vágyad csak egy, hogy azonnal tudd, hol van.
Mi van vele, mit csinál, nem beteg talán?
Eszed megannyi rossz gondolatot talál.
Kínoz, minden bajod van, nem kapsz levegőt,
Meg kell keresned, fel kell hívnod bárhol Őt.
Olyan vagy nélküle, mint mozdulatlan kő,
Mihelyst tudol róla, az életkedved nő.
Vigyázz nagyon barátodra kincs Ő neked,
Mert életét együtt élheti le veled.
Olyan Ő, mint egy házastárs másik fele,
Szíve csak meleg szeretettel van tele.
Ő nem hagy el soha, rá mindig számíthatsz,
Bút, bajt, örömet, vele mindent megoszthatsz.
Melletted áll nem hagy el, mint sok szerető,
Ezért jól gondold meg, mit jelent neked Ő.
|
|
|
2 komment
, kategória: BARÁTSÁG |
|
|
|
|
|
2009-12-07 21:58:12, hétfő
|
|
|
Egyedül az éjszakában...
Leszáll az éj. A hold már, fényesen ragyog.
Körülötte elszórtan, hunyorgó csillagok.
Megpihen a természet, szendereg a táj.
Lágyan ringatódzik a tavon a holdsugár.
A tóparton ülök, ahol a föld még őrzi a nap melegét.
A távolba merengve, hallgatom az éjszaka zenéjét.
Lábamnál apró neszezéssel a hullám partot ér,
Nesztelen repüléssel köröz egy éhes denevér.
Ezernyi hangján szólít meg az éj.
Lágy suttogással köszönt néhány falevél.
A közelben hangosan béka kuruttyol,
Fű közül egy tücsök zenével válaszol.
A tó a holdfénytől ezüst ruhát kapott,
Vidáman táncolnak tükrén a hullámok.
A partról szomorúfűz halvány sziluettje,
Borul bánatosan az ezüst víztükörre.
Néhol csobban a víz, a sás halkan susog,
Mégis úgy tűnik, nincsenek is zajok.
Olyan nyugodt, békés, idilli ez a táj.
A lelkem ennyi szépségtől szinte fáj.
Szomorú arcomat az ég felé emelem,
A holdat keresi fáradt tekintetem.
Hányszor sírtunk át együtt az éjszakát?
Hányszor zokogtam el a lelkem bánatát?
Most is holdfényben füröszti meg arcom,
Megpróbálja lemosni, a szomorúságom.
A csillagok is huncutul rám kacsintanak,
De nyomát sem látják arcomon mosolynak.
Felkelek, és lassan aludni indulok,
A sötétség feketén köröttem' imbolyog.
Kézen fog a magány, ő kísér utamon,
Az egyedüllét terhét cipelem vállamon...
/ismeretlen/
|
|
|
0 komment
, kategória: MAGÁNY |
|
|
|
|
|
2009-12-07 21:40:37, hétfő
|
|
|
Reményik Sándor:
MOSOLY
Mosolyod. . .
Mely szívből fakad,
Aranyozza be arcodat.
Mosolyod nem kerül pénzbe,
Mégis sokat ér testvéred szemében,
Gazdagítja azt, aki kapja
S nem lesz szegényebb az sem, aki adja,
Pillanatig tart csupán,
De örök nyomot hagy maga után.
Senki sem olyan gazdag,
Hogy nélkülözni tudná,
És senki sem oly szegény,
Hogy meg nem érdemelné.
Az igaz barátság látható jele,
Hintsd be a világot egészen vele.
Mosolyod: nyugalom a megfáradottnak,
Bátorság a csüggedőnek,
Vigasztalás a szomorkodónak.
Mosolyod értékes, nagyon nagy jó,
De semmiért meg nem vásárolható.
Kölcsönözni nem lehet, ellopni sem,
Mert csak abban a percben van értéke,
Amelyben arcodon megjelen.
És, ha ezután olyannal találkozol,
Aki nem sugározza a várt mosolyt,
Légy nagylelkű, s a magadét add,
Mert senkinek sincs
Nagyobb szüksége mosolyra,
Mint annak, aki azt másnak adni nem tudta.
|
|
|
0 komment
, kategória: BOLDOGSÁG |
|
|
|
|
|
1/7 oldal
|
Bejegyzések száma: 60
|
|
|
|
2009. December
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
884 db bejegyzés |
e év: |
1150 db bejegyzés |
Összes: |
18977 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 612
- e Hét: 1776
- e Hónap: 8050
- e Év: 57708
|
|
|