|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
|
|
2009-12-09 21:41:26, szerda
|
| |
| |
Miért hallgatják agyon Magyarországon az év legfontosabb cikkét?
2009-11-19 11:32 barikád.hu
Fényes szelek fújják...Fényes szelek fújják...Megszületett az év legfontosabb gazdasági cikke a Financial Timesban. Abban a folyóiratban, amelyre oly árgus szemekkel tekint minden magára valamit is adó pénzügyi szakember, amelynek a magyar költségvetési hiányt ostorozó írásait véres kardként szokták körbehordozni az újabb és újabb megszorítások után ácsingózó közgarázdák. Most mégis csend van, ordító csend. A brit lap ugyanis azt az igen velős megállapítást tette, hogy Lengyelország Európa messze legjobban teljesítő gazdasága, s ennek legfőbb oka, - tus és dobpergés - "hogy Lengyelországban sokkal nagyobb a kis- és középvállalati szektor, mint a szomszédos országokban", ezért "kevésbé függ a külkereskedelemtől, mint kisebb szomszédai".
No, hát ezért a mély hallgatás. Ezért találni csak nagyítóval olyan hírportált, vagy napilapot, amely ezt leközölte volna - s azok is csak pár soros kishírként. Pedig most erről kellene zengenie az egész médiának, ezt kellene ronggyá elemezni a Világgazdságban, a HVG-ben, a Cash Flow-ban meg az összes olyan fórumon, ahol egyébként oly nagyon figyelnek, mit súg a londoni City. Persze akkor csúnyán rászakadna a plafon a szakma hazai "krémjére", a lengyellászlókra, vértesandrásokra és peccsnigmáriazitákra. E jeles gazdasági fenoménok munkássága ugyanis az elmúlt két évtizedben másból sem állt, mint a multinacionális nagytőke dicséretéből. Újra és újra prófétai lelkülettel hirdették a "nemzetközi pénzügyi körök elvárásainak" evangéliumát. Ami persze rajtuk kívül senkinek nem jelentett örömhírt - a mindenkori kormány azonban rendszeresen földig borult e nagy varázslók mágikus tudása előtt.
A Financial Times cikkét olvasva a bankreklám derék papucsférje is a homlokára csapna: Erről beszélek Nyuszómuszó! Mert erről beszélünk, győzködünk, ordítunk már hosszú évek óta mi, ,,felelőtlen, radikális dilettánsok". Hogy az irdatlan adókedvezményekkel és gigászi állami támogatásokkal hazánkba csábított multinacionális nagytőke messze többet árt, mint használ. Évente eurómilliárdokat visznek ki az országból, miközben taccsra vágják magyar kis- és középvállalkozások ezreit. Hányszor elmondtuk, te jó ég! És a válasz, amellyel lesöpörték miden érvünket, rendre ugyanaz volt: a multik sok munkahelyet teremtenek, és olyan biztos financiális háttér áll mögöttük, amiről a csóró kis magyar cégek nem is álmodhatnak. Ezzel szemben számos tanulmány kimutatta már, hogy a működésük következményeképp becsődölt hazai vállalkozások megszűnése által jóval több ember kerül az utcára, mint ahányat a nagy gyárak hangárai fel tudnak szippantani - nem beszélve arról, hogy ugyanannyi kedvezménnyel és dotációval a magyar cégek akár másfélszer annyi munkahelyet is képesek lennének megteremteni, mint az idegen mammutvállalatok. A biztos háttérről pedig sokat tudnának mesélni a General Electric dolgozói, akik hónapok óta rettegve járnak dolgozni, s azon morfondíroznak a futószalag mellett, vajon melyikünk nem áll már ott jövőre.
Lengyelországban megtörtént az igazi rendszerváltás. Kissé ott is megkésett ugyan, de 2004-től a nemzeti radikális Jog és Igazságosság kitakarította a posztkommunista-globalista rablóelitet. A Kaczynski-ikrek egy laza mozdulattal beintettek az ott is mindig mindent jobban tudó neoliberális ,,szürkeállománynak", és hozzáláttak egy nemzeti érdekeken nyugvó, a hazai vállalkozásokat támogató, és elsősorban a belső piac felpörgetésére épülő gazdaságpolitika építéséhez. Egy időre még a Tesco üzletláncot is száműzték az országból. Sajnos a varsói nemzeti koalíció 2007-ben szétesett. Az őket felváltó polgári liberális kormányzat már jobban igyekszik kedvében járni a multinacionális tőkének, ám - mivel nem neoliberális ámokfutókról van szó - alapjait tekintve nem tértek le az előző három évben kitaposott útról.
S lám, az eredmény még véletlenül sem a nagytőke pánikszerű menekülése, egekbe szökő munkanélküliség, és pénzügyi armageddon lett - hanem Európa legjobban teljesítő gazdasága, az Unió egyik motorja, amely lassan, de biztosan építi magát regionális középhatalommá. A lengyelek mindezt alig öt év alatt érték el. Ha jövőre jól döntünk, 2015-ben átvehetjük tőlük a vezetést!
Balogh Gábor
barikád.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-12-09 21:27:45, szerda
|
| |
| |
http://hunhir.hu/?pid=hirek&id=25420
Mi jut eszébe, ha azt a szót hallja, cigány? Kérjük, írja meg!
2009. december 09. 18:38
HunHír.Hu
Aki komolyan veszi nemzete sorsát, a politikát vagy a művészetet, annak napjainkban a ,,cigány" kifejezés hallatán egy szó juthat csak eszébe: szolidaritás - mondta Molnár Csaba szocionista kancelláriaminiszter tegnap az Uránia Nemzeti Filmszínházban, az I. Európai Magyar-Cigány Filmfesztivál megnyitóján. . És ezzel be is bizonyította, hogy hidegen hagyja nemzete sorsa, a politika és a művészet. Kis komcsi vakarék.
C.Press, a cigány hazugsággyár
HunHír.Hu kommentár:
Megkérjük olvasóinkat, azokat, akik szeretnek írogatni, fórumozgatni, hogy rövid mondatokban válaszoljanak a cikk címében feltett kérdésre. Az üzeneteket eljuttatjuk az eszement, a fellegekben élő Molnár elvtársnak.
http://hunhir.hu/?pid=hirek&id=25420 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-12-09 21:16:11, szerda
|
| |
| |
Az amerikai képviselőház beleavatkozik Magyarország belügyeibe
Az amerikai törvényhozás alsóháza, a képviselőház kedden nem kötelező érvényű határozatban ítélte el a magyar Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) legutóbbi rádiós műsorszolgáltatási döntéseit, egyben a jogállamiság tiszteletben tartására ösztönzi Magyarországot.
A Magyarország ösztönzése a jogállamiság tiszteletben tartására, a külföldi befektetők tisztességes kezelésére és a szabad, független sajtó előmozdítására című határozatot a képviselőház 333 igen szavazattal 74 ellenében fogadta el. A Joe Donnelly képviselő által jegyzett és hét további indianai képviselő támogatásával beterjesztett határozat első pontja szerint a képviselőház elítéli az ORTT-nek a frekvenciapályázatokról hozott közelmúltbeli döntéseit. A második pont azt tartalmazza, hogy a képviselőház a jogállamiság tiszteletben tartására és a külföldi befektetőkkel való tisztességes bánásmódra ösztönzi a Magyar Köztársaságot. A harmadik, utolsó pont szerint a képviselőház arra ösztönzi Magyarországot, hogy tartsa fenn a szabad és független sajtó iránti elkötelezettségét.
A határozat preambulumában egyebek mellett az szerepel, hogy az Egyesült Államok több mint 9 milliárd dollárt fektetett be Magyarországon 1989 óta; az Egyesült Államok a negyedik legnagyobb és a legnagyobb nem európai külföldi befektető.
A határozattervezet szerint a külföldi vállalatokkal szembeni tisztességtelen eljárás elijeszti a befektetőket és akadályozza Magyarország gazdasági növekedését, ezzel szemben a jogállamiság, továbbá a szabad és független sajtó tiszteletben tartása fokozza a befektetői bizalmat Magyarország iránt.
A washingtoni magyar nagykövetség a határozat kapcsán kibocsátott állásfoglalásában rámutatott: az ORTT független testület, a magyar kormánynak nincs beleszólása a rádiós engedélyek odaítélésébe, nem tudja befolyásolni a testület döntéseit. Magyarország kiemelt figyelmet fordít a külföldi befektetőkkel - köztük több mint 600 amerikai vállalattal - való tisztességes bánásmódra és az üzletbarát jogi környezet biztosítására - tartalmazza az állásfoglalás.
(MTI)
Megjegyzés: Tulajdonképpen itt arról van szó, hogy a 'baloldali' és a 'jobboldali' zsidók egymással harcolnak a politikai és gazdasági hatalom megszerzéséért és a médiában történő térnyerésért. Ennek az utóbbinak az ORTT az egyik színtere, ennek volt köszönhető a rádió csatornákról szóló döntés. Ez pedig most kellemetlenül érintett néhány amerikai ormányost, akiknek érdekeltsége volt ezekben a kereskedelmi csatornákban. Mivel ezeknek a díszpéldányoknak az érdekérvényesítő képessége jelentős, így keresztül tudnak hajtani ilyen határozatokat az amerikai képviselőházon. Ennyi az egésznek a jelentősége és nem több.
Nyitrai Frigyes - Jövőnk.info
http://jovonk.info/2009/12/09/az-amerikai-kepviselohaz-beleavatkozik-magyarorszag -belugyeibe |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-12-09 20:59:40, szerda
|
| |
| |
2009-12-09. 13:58
Kövér elvtárs volt kollégája lesz az igazságügyi miniszter
Forgács Imre, az Önkormányzati Minisztérium önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkára lesz Draskovics Tibor utóda az igazságügyi és rendészeti tárca élén - jelentette be a kormányszóvivő szerdán.
Szollár Domokos elmondta, hogy Forgács Imre 15 éve dolgozik különböző közhivatalokban, jelentős tapasztalatai vannak a közigazgatásban. Ő a közigazgatás egyik nagy eminenciása Magyarországon - fogalmazott.
Hozzátette: a többi között azért döntött Forgács Imre mellett a miniszterelnök, mert olyan igazságügyi miniszterre van szükség, aki jól tudja menedzselni a tárca mindennapi munkáját.
A kormányszóvivő kitért arra: Forgács Imre tapasztalatai nagy segítséget nyújtanak majd az önkormányzati rendészet megerősítésében.
A hatvanéves, jogász végzettségű szakember 2008-tól dolgozik az önkormányzati minisztériumban és tíz éve tanszékvezető a Károli Gáspár Református Egyetemen.
(MTI)
Forgács Imre 1949. április 9-én született Budapesten. 1974-ben az ELTE állam és jogtudományi karán, majd 1977-ben az ELTE bölcsésztudományi karán szerzett diplomát. 1983-1984-ben az Egyesült Államokban a bostoni Harvard Egyetemen IREX-ösztöndíjjal tanult.
1974-től az ELTE tanársegéde, adjunktusa, 1980-tól az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének "tudományos munkatársa" (akárcsak Kövér László), 1985-től a Társadalmi Szemle rovatvezetője, 1987-től főszerkesztő-helyettese volt. 1989-90-ben az MSZP Országos Elnökségén osztályvezetőként dolgozott. 1992-től a Dunaholding Rt. jogi igazgatója, a Castellum Rt. elnöke, 1994-től a Miniszterelnöki Tanácsadó Testület titkára, a Miniszterelnöki Kabinetirodán kormányfőtanácsadó, a modernizációs programot kidolgozó titkárság vezetője, majd az Európai Integrációs Kabinet és az Integrációs Stratégiai Munkacsoport titkárságának vezetője, 2002-től az Európai Integrációs Iroda főosztályvezetője volt.
2004-ben a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője, 2007-2008-ban a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője volt.
2009-től az Önkormányzati Minisztérium önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkára.
Szakmai munkája mellett oktatói, tudományos tevékenysége is folytat. 1990-91-ben előadott az Államigazgatási Főiskolán, 1994-től a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes docense, 1994-2003 között a Nemzetközi Üzleti Főiskola tudományos főigazgató-helyettese, az Európai Ismeretek Tanszék vezetője volt. 1996-től a ELTE Jogi Továbbképző Intézetének előadója, 1997-től előadóként részt vesz a közigazgatási felsővezetők európai integrációs képzésében, 1999-ben az Európai Közigazgatási Intézet (European Institute of Public Administration - Maastricht) kutatója, előadója. 2001-től a Károli Gáspár Református Egyetem állam- és jogtudományi karán tanszékvezető. A politikai tudományok kandidátusa.
2001 óta az Európai Jog című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, 2002-től az Európai Tükör főszerkesztője.
Főbb művei: Neokonzervatív fordulat az Egyesült Államokban (1987), Az Európai Unió intézményi szemmel (1998), Európaizálódik-e a közigazgatás? (2008), Mégsem éjjeliőr? Az európai kormányzás esélyei és a pénzügyi válság (2009).
http://kuruc.info/r/2/51870/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-12-09 20:54:02, szerda
|
| |
| |
2009-12-09. 16:56
Morvai Krisztina a Jobbik mezőgazdasági szakértőjével beszélget
"A klímaváltozásra és a környezetszennyezésre adott legjobb válasz az, hogy ne a világ vagy Európa másik végéből szállítsák oda az élelmiszert - mondjuk Magyarországra - hanem Magyarországon magyar élelmiszert fogyasszunk, helyi termelőktől, helyi feldolgozó üzemekben, helyi értékesítés keretében adják az élelmiszert a magyar fogyasztóknak" - Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője Brüsszelben, az Európai Parlament TV stúdiójában beszélgetett Varga Gézával, a Jobbik szakpolitikusával a Közös Agrárpolitika (CAP) reformjáról, valamint a párt készülő mezőgazdasági és vidékfejlesztési programjáról.
http://kuruc.info/r/34/51882/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-12-09 20:49:32, szerda
|
| |
| |
2009-12-09. 19:05
Mily meglepő: bűnözéssel foglalkoznak a Strasbourgba "menekült" zámolyi tetvesek
Alább a Magyar Nemzet mai, kitűnő, kötelező jellegű cikke a zámolyi gyilkosokról.
Sok minden kiderül belőle:
- Nem igaz a drogterjesztős ügy (az a balibek hazugsága): a csákvári srácok azért mentek oda (hárman - ha leszámolásra, cigány-befenyítésre készültek volna, legalább tízszer ennyien mennek), hogy tisztázzák, miért verték s fenyegették meg egyik társukat pár héttel azelőtt
- A cigók a saját házukat rombolták le (balliberális, a meteorológiai szolgálat által hivatalosan (!) megcáfolt támogatással), hogy újat kapjanak - természetesen a mi pénzünkből
- Amikor a művelődési házba költöztették őket, azt nemcsak tönkretették, hanem a rombolásukkal is a nácifasiszta magyarokat gyanúsították meg. Miközben már az ablaküveg cserepeinek szóródási irányából is egyértelmű volt, melyik irányból törték azt ki.
- Finoman szólva Franciaországban sem hagytak fel eredeti életvitelükkel: bűnöznek ott is. Amit Hell ,,pokolpifti" István, a 37 ,,értelmiségi" aláíró (szimplán csak hazaáruló, akit szigorúan felelősségre kell majd vonni) egyike minden egyes megnyilatkozásában tagad, azt állítva, hogy szegínromákok teljesen beilleszkedtek és rendesen dolgoznak. Kíváncsiak vagyunk, ezekre a tényekre hogy reagál. Sejtjük: vagy a teljes elhallgatást választja, vagy a szokott ,,a Magyar Nemzet náci, és egy szavát sem szabad elhinni"-dumát. Nos, el lehet dönteni, kinek hisz az ember jobban: a Nemzet tényekkel, konkrét nevekkel stb. alátámasztott tényfeltáró anyagának vagy egy tetves hazaáruló cigányfajvédő süketelésének.
Ilyen és ehhez hasonló információmorzsák találhatók az anyagban - mint mondtuk, igencsak ajánlott az elolvasása. Ahogy mindig, ez esetben is legelőször nálunk olvasható az anyag az interneten (mivel saját szkennelésű). Először a főoldalas ,,kedvcsináló", majd az 5. oldali nagy cikk következik; a kettőt ***-gal választottuk el.
Zűrben a zámolyi romák
Baj van a ,,zámolyi romákkal" Franciaországban, túl sokan folytatnak közülük bűnöző életformát. Ezt jelezte lapunknak több, neve elhallgatását kérő bennfentes, a liberális holdudvarhoz tartozó cigány értelmiségi is. A közvélemény előtt ma is emlékezetes a zámolyi cigányok ügye, amely lakhatási problémával kezdődött és egy csákvári magyar fiatalember meglincselésével végződött. A lincselők egytől egyig Krasznai József kétes hírű roma jogvédő rokonságához tartoztak. Lapunk megtudta, a 2000-ben Strasbourgba távozó, menedékjogért sikerrel folyamodó félszáz fős csoport és a hozzájuk csatlakozottak egy része mindmáig gyakran összeütközik a francia hatóságokkal. Egyikük, Góman András évekkel ezelőtt strasbourgi lányfuttatás miatt került börtönbe a nyugati országban, most azért folyik ellene és sok más földije ellen eljárás, mert nagyszabású fémtolvajlásban vett részt a bretagne-i Quimperben. Egy másik rokon, Balogh Elemér ellen már három éve nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a Komáromi Városi Bíróság, de a csóri illetőségű férfi, aki hazalátogatva is bűncselekményt követett el, zavartalanul él a franciaországi kolóniában — derítettük ki.
***
Bűnözéssel foglalkozik a Strasbourgba távozott cigányok jelentős része
Tíz éve lincselt meg Krasznai József akkori roma parlamenti elnök rokonsága Zámolyon egy csákvári magyar fiatalt. A ,,zámolyi romák" néven elhíresült, Strasbourgban menedékjogot kért és kapott, azóta jócskán bővült társaság jelentékeny része tartósan ütközésben volt vagy van a francia hatóságokkal. Megtudtuk: egyikük ellen hazánkban nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, de zavartalanul él Quimperben. A Zámolyba költözött cigányok lakhatási problémájából kifejlődött ügy felvonulási terepe lett az első Orbán-kormány megbuktatásával próbálkozó politikai erőknek.
Sarcburg - így emlegeti az ötvenkét esztendős Lakatos Piroska a franciaországi város, egyben az Európai Parlament egyik otthona nevét.
Két élettárs összesen tizennégy gyermeket nemzett Piroskának. A tizenegy élő közül nyolc van itthon, három - az ezredforduló óta - Strasbourgban lakik. Egyikük, Melinda csak azért nem kapott politikai menedékjogot 2001 tavaszán - negyvenöt más cigánnyal szemben -, mert előtte rövid időre visszatért gyermekeivel. Végleg akart hazatérni, de Krasznai József, a Roma Parlament akkori elnökhelyettese, a Székesfehérvári Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, a ,,zámolyi romák szószólója" visszavitte.
- Én nem laknék Sarcburgban, ide vagyok szokva. Magyarországon születtem, itt szeretnék meghalni. A nyelvet sem beszélem, hiányoznának az állatok is - érvel Lakatos Piroska, miközben az udvar egy libacsapat gágogásától hangos.
Simon Zoltán alpolgármester kalauzolásával a hírhedtté vált Belmajorban vagyunk, ott, ahol a Csórról és egyéb településekről Zámolyba folyamatosan beköltöző cigányok laktak a hajdani uradalom cselédházaiban. Ma szép, füves térség, már csak egy-két igen rozzant hajlék, például Lakatos Piroskáéké, található rajta. A viskók többségét már tizenkét éve lebontották. Az országossá kerekedő botrány akkoriban kezdődött.
— Tényleg a szélvihar miatt omlott be a Belmajor 17-es ház teteje?
— Ugyan — legyint Piroska —, a cigányok közül mindenki tudja, hogy Góman Laciék húzták le a tetőt készakarva, hogy kapjanak másik házat vagy legalább pénzt. Előtte persze a gyerekeket kikölröztették. Aztán ezt a viharmesét adták be Horváth János bácsinak, ő volt akkor a polgármester.
A közvélemény talán máshogy emlékszik. ,,1997 október 31-re virradó éjszaka szélvihar zúdult Zámolyra, egy épület tető- szerkezete megcsúszott" - akkoriban a zámolyi történet balliberális elmesélésében ez töltötte be az ,,egyszer volt, hol nem volt" kezdőformula szerepét. Hogy aztán hamar arra térhessenek, hogy a gonosz polgármester, aki beköltöztette a kultúrházba a Belmajor 17-ből és a szomszédos viskókból a cigány családokat, ,,orvul" és ,,rasszista indíttatásból" ledózeroltatta ezek hajlékait. Ám ha másnak nem, hát az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati osztályának csak hihetünk: akkoriban nemhogy vihar, de még csak különösebb széllökés sem volt.
De kik azok a ,,zámolyi romák"? Mióta zámolyiak? Egy Kolompár Rudolf nevű munkásember, aki utóbb Krasznaira magyarosított, párjával, Kolompár Friderikával a nyolcvanas évek közepén telepedett át Csórról a zámolyi Belmajorba. Ők a szülei Krasznai Józsefnek, aki az ezredfordulói nagy botrány idején a ,,zámolyi romák szószólója" és fehérvári cigány vezető volt. A Belmajorba húzódott akkoriban egy-egy - a Krasznaiakkal rokon - család, a Góman és a Lakatos is. A kisebbségi kolónia azonban csak 1997 körül ért el jelentősebb létszámot, körülbelül ötven főt, főleg csóri rokonokkal. Némelyikük szerződés nélkül fizetett valamit a kinézett cselédházért, de legtöbben mint önkényes lakásfoglalók bukkantak fel a település eme részén. Az érkezők arra mindig vigyáztak, hogy valahová bejelentkezzenek a szociális juttatások elnyeréséért. A Belmajor 17. számú, nyomorúságos, 50 négyzetméteres cselédházikóba például 19 főt jelentettek be.
A Rádió utcával kezdődött
Simon Zoltán alpolgármester kézenfekvő feltételezése, hogy a hajdani tömeges beköltözés szorosan összefüggött a székesfehérvári Rádió utca 11.-ben élő cigányok körüli lakhatási botránnyal. Az életveszélyessé vált, majd lebontott fehérvári ház lakói a médiahírverés nyomán 1997-ben több tíz millió forintot kaptak, hogy oldják meg lakásgondjaikat. A székesfehérvári cigányok érdekképviseletét Krasznai József látta el. Vagyis ami Zámolyt illeti, a kitaposott ösvényen immár a csóri származású cigány érdek-védő famíliája indult el a boldogulás felé.
A jó szándékú Horváth Jánosnak az esedékes újabb polgármesteri ciklusába került, hogy a helyi kultúrházba költöztetett 29 hajlék nélkül maradt belmajori cigányt. (A kultúrházi cigányok létszáma rövidesen tovább duzzadt, addig sosem látott kisebbségiekkel is.) Az ott elhelyezettek hamar lelakták a művelődési házat és felhagytak a rezsi kifizetésével. A falusi könyvtár működése megbénult. Közben az Országgyűlés kisebbségi biztosa többek között azért kárhoztatta Zámoly községet, hogy nem keresi cigány lakosai számára a megfelelő lakhatási megoldást. Pedig az önkormányzat a lehető leggyorsabban a Horn-kormány helyettes belügyi államtitkárához, Kara Pálhoz fordult. A levélre, mely az önkormányzat otthonteremtési tervét tartalmazta egy 48 milliós támogatás kérelmével együtt, Frücht Pál településfejlesztési főosztályvezető válaszolt 1998 januárjában. Elhárította a támogatáskérést, forráshiányra hivatkozva. Pedig mindenki előtt világos kellett volna, hogy legyen: a 2100 lakosú Fejér megyei falu nem tudna hirtelenjében 40-50 embernek hajlékot biztosítani.
Ez idő tájt Krasznai József és testvére, Baloghné Krasznai Ibolya, a zámolyi cigány kisebbségi önkormányzat (ckö) elnöke ,,csúsztatva" azt kezdte a médiumokban terjeszteni, hogy bőrszínük miatt fizikai támadások érik a kultúrházbeli romákat. Egy ízben például a duhajkodó Góman László kitörte a művelődési otthon ablakait. Az üvegcserepek a fizika törvénye szerint kifelé hullottak ugyan, mégis környékbeli diszkózó magyar fiatalokra próbálták fogni, hogy beverték az üvegeket.
Tragikus lincselés
Elmozdulást az hozott, hogy az akkoriban Farkas Flórián vezette Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) a bajbajutottaknak megvásárolta a Vasvári Pál utca utolsó előtti két üres telkét, és ideiglenesen faházakat vitetett oda. A cigányokat 1999. augusztus elején helyezte el a faházakban az OCÖ. A végzetes esemény, egy csákvári fiatalember meglincselése augusztus 28-án történt. Húszan vették körül, és dobálták meg azt a három csákvári fiatalembert, akik Trabanttal, minden fenyegető eszköz nélkül érkeztek a cigány telepre. A magyar fiúk azt akarták megtárgyalni a cigányokkal, hogy azok két héttel azelőtt miért verték s fenyegették meg egyik társukat. Más jelek szerint drogelszámolási vita volt a három csákvári látogatásának oka. Csete Ferencet, akinek a tragikus éjjelen már nem volt ideje az autóba menekülni, fején legalább öt nagy erejű ütés és egy önmagában is halálos érte. Végül jogerősen, 2003-ban az elsőrendű vádlott Krasznai Krisztiánt - a romák szószólójának unokaöccsét - emberölésért tizenegy év börtönre ítélték. A mindössze három további vádlott igen enyhe büntetéssel megúszta.
A lincselő cigányok először minden erővel próbálták félrevezetni a nyomozó hatóságot, majd többségük váratlanul távozott a franciaországi Strasbourgba. Holott akkorra már mind beköltözhettek volna az OCÖ kht.-ja által épített - igaz, gyenge minőségű - lakásokba.
Az 1999. augusztus 28-i gyilkosság és a 2000. július 24-i országelhagyás között azért sok minden történt. Krasznaiék folyamatosan azt híresztelték, hogy a romákat állandóan fenyegeti, veszélyezteti a környékbeli többségiek fajgyűlölete. Jellemző eset, hogy mikor az egyik faház mellett a felhasználatlan segélyruhák kupaca kigyulladt, ezt magyarok rasszista gyújtogatásának állították be a sajtóban. Holott azt ma már a Zámolyon maradt cigányok is elismerik: az ott lakott Góman László volt a szándékos gyújtogató. A lincselők végül Krasznai József csóri házában zsúfolódtak össze, onnan történt a Franciaországba költözés.
A strasbourgi buszutat Katz Katalin, a Héber Egyetem tanára pénzelte. Ő és egy volt franciaországi főrabbi fia teremtette meg a kapcsolatot George Federmann strasbourgi emberi jogi aktivista pszichiáterrel, hogy a ,,zámolyi romák exodusa" igazán téma legyen a nagyvilágban. A cigányok Krasznai József vezetésével nyomban az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordultak, és politikai menedékjogot kértek. 2001 folyamán a tizenkét zámolyi és csóri család több mint ötven tagja közül 45-en meg is kapták azt Jospin szocialista miniszterelnök hivatala idején. Neki címezve, de az egész francia nemzetnek köszönte meg 37 magyarországi értelmiségi (Esterházy, Jancsó, Nádas, Konrád, Kőszeg, Tamás Gáspár, Vásárhelyi Mária stb.), hogy az 1956-os magyar menekülthullám után a hazájukban ,,üldözött" zámolyi cigányokat is befogadták.
A famíliáját Strasbourgba kijuttató Krasznai Józsefet egyébként 2005 elején első fokon öt év szabadságvesztésre ítélték egy 12 éves lány megrontásáért, személyi szabadság megsértéséért, választási csalásokért. A másodfokú bíróság aztán eljárási hibára hivatkozva hatálytalanította az eredeti ítéletet, és jogerősen csak egy évre ítélte el. Krasznai szabadulása óta eltűnt a politikai életből, nem tudni, hol él, de bizonyos, hogy sokszor felbukkan Strasbourgban rokonai között. Testvére, Ibolya annak idején nem maradt Franciaországban, Kanadában települt le; ott halt meg szívbetegségben. Krasznai József egyébként már 1999 eleje óta szervezte cigány családok kivándorlását Kanadába.
- Pubi a testvérével, Ibolyával vette fel a pénzeket meg más adományokat, nekünk egy kiló kenyérre valót sem adtak - emlékszik vissza a Pubi becenevű Krasznai Józsefre a távolabbi rokon, Lakatos Piroska.
- A gyilkosok vannak Franciaországban - állítják lapunknak franciaországi magyar romák. Annyi bizonyos, a kintiek között van Góman Ibolya és Horváth Mária is. Az ő kiadatásukat a gyilkosságban közreműködés gyanúja miatt az Orbán-kormány Igazságügyi Minisztériuma hiába kérte a francia hatóságoktól. Mindketten megkapták a menedékjogot.
Fodorné Barkáczi Teréz, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének hajdani balatonfüredi ckö-képviselője 2002 tavaszán ment ki Strasbourgba, és a zámolyiaktól eltérő okból kapott menedékjogot. Több hónapig lakott a Krasznai famíliánál, mígnem a bretagne-i Quimperben telepedett le. Kezdetben segítette a Zámolyból, Csórról kitelepülteket, némelyiküket a Quimperbe költözésben is.
- Fokozatosan megértettem - mondja Barkóczi Teréz -, hogy bűnözőkön segítettem. Ezek hazajárnak ,,Magyarba", ott is, itt is megcsinálják a problémát... ,,Amíg ide nem jöttek, Quimperben nem volt cigánygyűlölet. Most már van, hogy sújtana le rájuk a Sarkozy botja!"
Fémlopás és örömlányok
Kilenc éve élnek kint a ,,zámolyi romák" Európa fővárosában, illetve hét éve Franciaország nyugati végében, Quimperben. A kezdeti csapat azóta legalább kétszeresére duzzadt. Több egybehangzó jelzést is kaptunk arról, hogy a Strasbourgba kitelepült magyar cigányok nem kis része bolti lopásokkal, benzin- és gázolajlopásokkal, fém- és autótolvajlással, betörésekkel, drogüzérkedéssel, illetve lányfuttatással hívta, hívja fel magára a figyelmet. Az egyik legkalandosabb élet Góman Andrásé. Strasbourgban házasodott össze Lakatos Melindával - a Zámolyon megszólaltatott Piroska lányával -, de elváltak, mert állatias kegyetlenséggel bánt az asszonnyal. A Szamos csúfnevű Góman András odakint börtönbe került, mert örömlányokat közvetített és futtatott Strasbourgban. 2007 elején szabadult. Góman András jelenleg Quimperben él. Úgy értesültünk: idén január 19-én hajnalban több mint húsz magyarországi származású cigányon ütöttek rajta rendőr kommandósok. Nagy mennyiségű fémet loptak folytatólagosan. A lefogott cigányok között van Góman András és párja, Balogh Katalin két gyermekével, továbbá testvére, Balogh Elemér. Fémlopási ügyük miatt frankföldön szabadlábon védekezhetnek, ám - amint a Fejér Megyei Rendőr- főkapitányság visszaigazolta értesülésünket - Balogh Elemér ellen már három éve nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a Komáromi Városi Bíróság. A 38 éves, eredetileg csóri férfi ugyanis időközben itthon jókora lopásos bűncselekményért egy év hat hónap börtönt kapott, ám a szabadságvesztés megkezdése helyett inkább visszatért ,,új hazájába". Fia egyébként odakint szerzett be három év felfüggesztettet kocsilopásokért. A harmadik Balogh testvér, József, akinek csúfneve Busa, majdnem fél évtizedet ült már franciaországi börtönben. Balogh Katalinnál lakott egy időben unokaöccse, ifjabb Krasznai János; őt 2005-ben kitoloncolták Franciaországból. Ez a fiú Krasznai Csabával, Krasznai Andrásék fiával gyakorolta magát betöréses lopásokban Quimperben, miután Strasbourgban már kitelt a becsülete. Csaba az óhazában és Franciaországban is tartott kényszerpihenőt büntetés-végrehajtási intézetekben.
Rossz bír, hogy a strasbourgi magyar cigányok fiatalabb nemzedékének sok tagja fogyasztja is, árulja is a drogot. Éppen kábítószer-elszámolási vita ,,feloldása" végett landolt nemrégiben Molotov-koktél Krasznai Henrietta - Krasznai József lánya -, házában.
http://kuruc.info/r/35/51851/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-12-09 20:46:42, szerda
|
| |
| |
2009-12-09. 19:28
Állambiztonsági problémát jelent a TMRSZ a fideszes polgármester szerint
Babák Mihály szarvasi polgármester, országgyűlési képviselő a Körös TV szokásos szerda esti műsorában megint kifejtette aggályait a legnagyobb rendőrségi szakszervezet működésével kapcsolatban.
A politikus állambiztonsági és nemzetbiztonsági problémát emlegetett a TMRSZ és egy "szélsőjobboldali párt" szakmai együttműködése kapcsán. Babák szerint a TMRSZ és a párt együttműködése szembeállítja egymással a vezetőket a többi rendőrrel. Ezt egy 6-7 oldalas, rendőrök között terjedő irománnyal kapcsolatban jelentette ki a képviselő.
A műsorban kifejtette, hogy a hir6.hu portálon megjelent információkon kívül - mely szerint Babák mellett Dancsó József kritizálta a TMRSZ működését - Erdős Norbert és az MSZP-s Veress József is felszólalt a szakszervezet ellen a múlt pénteki rendőrségi találkozón.
Babák Mihály a TMRSZ elnökének, Szima Juditnak a nyílt levelére reagálva kijelentette, hogy nem fog bocsánatot kérni, hiszen képviselőként neki kötelesége kérdezni a megyei kapitánytól.
(BSZO)
http://kuruc.info/r/2/51893/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-12-09 20:35:19, szerda
|
| |
| |
Nem tetszik a nép az elitnek, le akarja cserélni...
Publicisztika
Szürke hír a médiában szeptember közepén. Magyarország 60 millió eurós (16-17 milliárd forint) hitelt nyújt Vietnamnak. Visszhang alig, pedig igencsak figyelemre méltó tények húzódnak a megállapodás mögött.
Az IMF lélegeztető gépén lévő, Bajnai doktor által szigorú ,,fogyókúrára" ítélt magyar még halálában is segít másokon: ,,Veled vagyunk, Vietnam!" Elvégre is, nálunk nagyobb a gazdaság fejlődésének változása, az már lényegtelen hogy a változás előjele nálunk negatív.
A 18 évre, kamatmentesen adott kölcsönből (,,tovább passzoltuk az előnytelen kamatokra felvett IMF hitelt!!!") egy onkológiai centrum épülhet. Jó üzlet ez, mondják, hiszen az összeg felének ellenértékeként magyar (értsd: Magyarországi kapcsolatokkal rendelkező off-shore? ) cégek fognak beszállítani.
Érdekes az onkológia területe is, hiszen nemzetközi statisztikák szerint Vietnámban egyáltalán nem vezető halálok a daganatos megbetegedés, nincs benn az első tízben.
Ha Magyarországot vesszük ez nem feltétlen mondható el. Ki tudja vetekszik e a ténylegesen H1N1-következtében eddig összesen elhunytak száma, a daganatos betegségek heti elhalálozásával?
Természetesen az érintettek számára teljesen mindegy melyik betegség okozza vesztüket, ők olyan egészségügyet szeretnének, ami mindenki számára támogatást nyújt, s remélik, hogy nem a már bezárt és bezárásra váró magyar kórházak felszerelései kerülnek Vietnámba.Talán azt is kevesen tudják, hogy a magyar kórházak felszereltségéhez jelentős mértékben járulnak hozzá, az adott esetben súlyosan beteg magyar gyerekek nevében a lakosságtól pénzadományokat gyűjtő alapítványok.
Betekintve a külföldi hírekbe is, a magyar vezetés és a kommunista vezetésű Vietnám között úgy tűnik sokszintűek, gyümölcsözőek a kapcsolatok. A fenti megállapodás sem csak úgy a levegőből pattant ki, hosszú előkészítő munka eredménye, mely egészen a legfelsőbb szinteken zajlik. Sólyom László, Szili Katalin is részese volt az országok közötti találkozóknak 2008-ban, ahol a felek a két ország összefonódásának szükségességét hangsúlyozták többek között, a törvényalkotás, az egészségügy, a turizmus, az energiaszektor területén, melyet egy 35 millió eurós támogatással is nyomatékosítottak.
(Sajnos, tisztelt magyar gazdák, a magyar élelmiszerekről nem esik szó, és Orbán Viktor által bejelentett, a magyar energiaszektort érintő modernizációs és függetlenségi álmok is előbb látszanak megvalósulni a távol keleti országban, mint itthon.)
Természetesen fontos résztvevője a kapcsolatok fejlődésének Bajnai Gordon is, aki a hírek szerint további találkozókon vesz részt 2009 decemberében és 2010-ben a két ország diplomáciai kapcsolat felvételének 60. évfordulóján.
Nos, ezért nincsenek még mindig előrehozott választások Magyarországon. A magyar kormánynak még fontos feladatai vannak más országok fejlődésének elindításában és természetesen a jövő üzleteit sem lehet félbe hagyni.
A megállapodásoknak mellékleteik is vannak, köztük egy feltűnően érdekes.
Miszerint kölcsönös segítségnyújtási és együttműködési meállapodás van érvényben a két ország között migrációs és állampolgársági ügyekben. Mi magyarok megkaptuk már ebben az országban, hogyha nem tetszik, el lehet menni, de aligha képzelhető el, hogy azok a honfitársaink, akik megfogadták e ,,tanácsot", Vietnám felé veszik az irányt. Talán sokak számára ismert, hogy a Magyarország területénél durván 3-szor nagyobb Vietnámban kb. 85 millió lakos él, és velünk ellentétben náluk nem a népesség fogyás a probléma, hanem éppen annak ellenkezője. Talán még arra is sokan emlékeznek, hogy 2007 elején kikerültek bizonyos dokumentumok, melyek szerint egyes magyar minisztériumok arról értekeznek, hogyan lehetne, egy meg nem nevezett ázsiai országból, milliós nagyságrendben embereket telepíteni Magyarországra.
egy olvasó
Polgár Info
Dátum: 2009. December 09 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-12-09 20:33:16, szerda
|
| |
| |
Ha nincs radikális váltás, recessziók sorozata következhet
Az állampárt tovább élése jelenti mai problémáink gyökerét
2009. december 9. 18:10
http://www.mno.hu/portal/681600
Bittner Levente
A magyar államot legyengült állapotában érte a világválság, amelynek már látható ugyan a vége, de nem szűntek meg azok az okok, amelyek elvezettek hozzá. Nem történtek meg sem nálunk, sem máshol a nagy strukturális reformok, így újabb recessziók várhatók - így összegezhetők a Világgazdasági válság 2008-2009 című tanulmánykötet szerdai bemutatóján elhangzottak.
A Budapesti Corvinus Egyetem világgazdasági tanszéke és az Aula Kiadó összefogásából jelent meg a Világgazdasági válság 2008-2009 című tanulmánykötet, melyet szerda délelőtt mutattak be az egyetemen.
Palánkai Tibor akadémikus, professor emeritus köszöntőjében arról beszélt, hogy bár vannak biztató jelek, de ,,még mindig a válság közepén vagyunk", ráadásul ez a krízis nemcsak pénzügyi, hanem nagyon komplex, globális és strukturális is. Palánkai arra is figyelmeztetett, hogy a visszaesés elfojtott olyan jelenségeket, mint az energia- és a környezeti válság, amelyek újra felszínre fognak kerülni, miután a gazdaság magához tér. Radikális váltásra van szükség, mert fenntarthatatlan a rendszer, újabb recessziók következnek majd - tette hozzá a professzor.
Bajaink fő oka, hogy nem esett szét az állampárt
,,A hatékony piac elméletének újraértelmezésére van szükség" - fogalmazott a könyv ismertetésére felkért Bod Péter Ákos. Véleménye szerint a közgazdaság-tudomány nem vette figyelembe, hogy a gazdaság kulturális ügy is. Mint mondta, tartott attól, hogy az 1929-1933-as válságot követő káros folyamatok újra beindulnak, de megelégedéssel tapasztalta, hogy a tervgazdaság mint alternatíva sehol nem merült fel. A skandináv országokban kialakuló korporatív modellek pedig sikeresek, és nem hasonlítanak a két világháború közötti rendszerekhez - tette hozzá Bod Péter Ákos.
A közgazdász hangot adott abbéli örömének, hogy a közgazdaság-tudomány és a politika tanult a múltból, így szerinte ennek köszönhető, hogy a vártnál gyorsabban kijövünk a válságból. Még ha később majd vissza is esünk - tette hozzá a volt jegybankelnök.
A világgazdasággal kapcsolatban Bod Péter Ákos megjegyezte, hogy minden államot olyan mértékben sújtott a válság, amilyen állapotban azt megelőzően volt. Szerinte a latin-amerikai országok azért viselték ilyen jól a visszaesést, mert nagy devizatartalékuk volt, amellyel ,,bevonultak egy sarokba".
Az egyetemi tanár szerint Magyarországot legyengült állapota miatt érte ilyen súlyosan a recesszió. Ennek pedig legfőbb oka az, hogy a térség államaihoz képest nálunk megkésett a rendszerváltás utáni átalakulás, és nem esett szét az egykori állampárt. Pedig ennek meg kellett volna történnie - jelentette ki. Így nem tudott kinőni egy új, európai pártstruktúra. Véleménye szerint ebből következik az, hogy a Kádár-rendszer nagyon sok eleme fennmaradt, mint például a nagy állami újraelosztás.
Bod Péter Ákos kijelentette, hogy strukturális reformok és hosszú távú gondolkodás nélkül nem juthatunk messzire. A volt jegybankelnök több hibát is felsorolt a múltból, így a minimálbér adómentessé tételét, továbbá azt, hogy nem tudtuk bevezetni az eurót. A jövő tekintetében gondnak tartja, hogy a Bajnai-kormány is folytatja elődje prociklikus gazdaságpolitikáját. Bajaink azonban nemcsak gazdaságiak, hanem szociológiaik is, az értékrendünkkel is komoly problémák vannak - tette hozzá.
A közgazdászok is felelősek
Csaba László közgazdász, a könyv 19 szerzőjének egyike is azt emelte ki, hogy működnek az ökölszabályok, nem véletlen, hogy kiket sújtott a válság. Elmondta: látszanak a megélénkülés jelei, de látniuk kell a vezetőknek, ez nem azt jelenti, hogy megoldódtak a dolgok, inkább csak áttevődtek más területekre. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben a kormányok ,,nyakló nélkül nyomják" majd a pénzt a rossz rendszerbe, az csak ráerősít majd a bajokra.
Magas István, a világgazdasági tanszék vezetője, a kötet szerkesztője azt emelte ki, hogy akiknek voltak tartalékaik, azok valószínűleg sikeresen jönnek majd ki a válságból. Hozzászólásában a tudomány képviselőinek felelősségét is firtatta, mert szerinte nem hagyhatják magukra a hétköznapi embereket, velük is meg kell értetniük a folyamatokat. Példaként említette a devizaadósságokat.
Paul Marer, a Közép-európai Egyetem magyar származású professzora kiemelte, hogy sokkal jobban kell majd szabályozni a pénzügyi intézményeket, viszont nem szabad átesni a ló túloldalára sem. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt és az elkövetkező 6-9 hónapban nagy bevételhez jutnak a pénzintézetek, mert a központi bankok alacsony kamattal adják nekik a hiteleket, ők pedig drágán továbbítják azokat. Ebből a haszonból tudják viszont majd visszafizetni a felvett mentőcsomagokat - figyelmeztetett.
A felszólalók és a hozzászólók is többször felvetették azt a kérdést, hogy miért nem tudta senki előre jelezni a válságot. Többen is elmondták, hogy voltak, akik figyelmeztettek a bajokra, de nem volt hatásuk. Ahogy Marer professzor megfogalmazta: ,,Amikor minden jónak tűnik, akkor a figyelmeztetésnek nincs hatása". |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-12-09 19:29:25, szerda
|
| |
| |
Nemzeti Szaknévsor munkaközvetítő szolgáltatással
2009. december 9. 08:43:41
A Nemzeti Szaknévsor megszervezésének gondolata egy baráti disputa alkalmával merült föl, ahol is azt vizsgálták, hogyan vehetnénk föl a harcot a hazánkban oly nagy teret nyerő ,,nemzetközi tőke" ellen.
A Nemzeti Szaknévsort életre hívta az igény, amely minden józan gondolkodású embert foglalkoztat, mégpedig, hogy mit is tehetnénk mindennapjainkban egy szebb holnapért, egymásért, magunkért, a hazánkért. Egységes álláspontunk volt, hogy a tőke fegyverének tekinthető gazdasági szervezettségre egyelőre nem tudunk közvetlen hatást gyakorolni, de a következő szinten igenis hatékonyan avatkozhatunk be, mégpedig azzal, hogy kivonjuk a pénzt, a fegyverhez szükséges muníciót a nemzetidegenek kezéből. A Nemzeti Szaknévsor létrehozatalának ez a célja.
Az egyik fő problémát abban láttuk, hogy az emberek, ha tudatosan is akarják költeni pénzüket, gyakran nem tudják, hol tegyék ezt, kihez forduljanak, így a reklámok alakította beidegződéseik vezetik őket. Hipermarketekbe járnak vásárolni, így erősítve - ha nem is tudatosan - multinacionális óriásokká az idegeneket, és ítélik ,,halálra" egyúttal a magyar vállalkozói réteget. A Nemzeti Szaknévsor segít megtalálni egymást.
A hibás döntésekkel minden esetben magunktól, a gyermekeinktől, a nemzetünktől veszünk el valamit, ami látszólag nem számottevő, ámde összeadódva akkora, hogy globális hatalmat ad azok kezébe, akikhez eljut.
A Nemzeti Szaknévsorral célunk egy nemzeti vállalkozói adatbázis létrehozása, amelyben széleskörű termelői és szolgáltatói réteg szerepel. Ily módon szeretnénk segítséget nyújtani, tenni akaró honfitársainknak ahhoz, hogy pénzüket tudatosan, egymás erősítésére használják, beindítva ezzel egy nemzetépítő folyamatot.
Mi, a Nemzeti Szaknévsor megálmodói reméljük, "mellékhatásként", a számtalan üzleti kapcsolaton túl, remek BARÁTSÁGOK is születnek, ezzel nemcsak anyagi, hanem lelki szinten is erősítve egymást!
A Jobbik Magyarországért Mozgalom, Munkaügyi Kabinet létrehozta - elsősorban - internetes alapon működő állásközvetítő portálját.
Célunk, hogy - hosszú távon - az alapvető emberi összefogás iránti igényre, és szükségességre építve kiépítsünk egy szociális hálózatot, melynek első állomása a Munkaközvetítő.
Tisztában vagyunk vele, hogy a mindenkori kormány feladata (lenne) egy működő gazdaság létrehozása, amelyben mindenki, aki akar és képes dolgozni, megtalálja a neki megfelelő állást.
Szintén a mindenkori kormány dolga, hogy figyelemmel kísérje a munkaerőpiaci változásokat, és a képzési rendszert a piaci elvárásoknak megfelelően alakítsa.
Sajnos, ezek egyike sem létezik ma Magyarországon, ezért a Jobbik úgy gondolta, hogy szerény eszközeivel megpróbál segíteni az önhibájukon kívül megélhetési alap nélkül maradt embereken.
Természetesen tisztában vagyunk avval, hogy egy teljes társadalmi szemléletváltásra van szükség, mert a jelenlegi neoliberális látásmód és gazdaság a totális összeomlásba vezeti nem csak hazánkat, de az egész világot. Tudjuk, hogy gazdaságunkat működővé kell tenni, munkahelyeket kell teremteni, hogy az ilyen és ehhez hasonló ,,segédeszközök"-re minél ritkábban, és minél kevésbé legyen szükség.
Addig is: megpróbálunk segíteni mindenkinek, aki munkát keres, illetve azoknak a cégeknek, vállalkozásoknak, akik munkát szeretnének adni.
Szolgáltatásunk mindenkinek teljesen ingyenes, egyet kérünk csak: minél több embernek beszéljen róla!
Javaslataikat, ötleteiket, észrevételeiket az oldallal kapcsolatban a munkaugyikabinet@jobbik.hu e-mail címre várjuk.
Munkaügyi Kabinet
Forrás: Barikád.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
2009. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
510 db bejegyzés |
| e év: |
7232 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2948
- e Hét: 8680
- e Hónap: 19791
- e Év: 173287
|
|
|
Offline
