Ajtó mögött állok,
piros tojást várok.
Ha nem adnak párjával,
elszökök a lányával.
Én még kicsi vagyok,
Verset nem is tudok,
Majd jönnek a nagyok,
És mondanak azok.
Hol kitérek, hol betérek,
mindenütt egy tojást kérek.
Ha nem adnak, visszatérek,
nagymamától kettőt kérek.
Húsvét másodnapját
örömmel köszöntjük.
Ha tojást nem adnak,
mindnyájat leöntjük.
Anyák napjára
Itt hagytál rem
énytelenül, árván,
drága édesanyám!
De remélem eljut hozzád,
szívem nehéz sóhaja,
anyák napja alkalmából,
a sors nekem ezt adta.
A sóhaj mely száll, fel az égig
a reménytelenség végezetéig.
Köszönöm az életet,
a Holdat a csillagot,
s köszönöm, a napsugarat,
amely mindig felragyog.
Köszönöm a mosolyodat,
a nevető szemedet,
hiszen hagytad, hogy
sokáig gyermek lehessek.
Így üzennék Neked a síron túlra,
hogy velem vagy mindig, újra meg újra
.
Akinek nincs már közöttünk az Édesanyja,
Nyugodt lehet, mert fentről vigyáz Rája.
Állandóan figyeli, óvja lépteit,
Kezét soha el nem engedi.
Nem látjuk, csak érezzük a jelenlétét,
Angyali, simogató érintését.
Pontosan tudja, mi a gond a bánat,
Jó életet kíván, lányának, fiának.
Az angyalok is vigyáznak Rája.
Nagyon rég volt, mikor anyám
Az ágyam felé hajolt
És mosolyát szórva reám,
szép altatódalt dalolt.
E kis dal is, mint minde3n szó,
Imádság volt az ajkán,
Mellyel érettem zörgetett...
az Istennek ajtaján.
S ma, hogy eszembe jut újra
A sok elnémult csata,
Letérdelek és folytatom...
Ahol ő abbahagyta.
De a könny és öröm között,
csak suttogom ez imát:
ezerszer köszönöm, Uram,
őt, a legdrágább anyát!
Nagyon rég volt, mikor anyám
Az ágyam felé hajolt
És mosolyát szórva reám,
szép altatódalt dalolt.
E kis dal is, mint minde3n szó,
Imádság volt az ajkán,
Mellyel érettem zörgetett...
az Istennek ajtaján.
S ma, hogy eszembe jut újra
A sok elnémult csata,
Letérdelek és folytatom...
Ahol ő abbahagyta.
De a könny és öröm között,
csak suttogom ez imát:
ezerszer köszönöm, Uram,
őt, a legdrágább anyát!
Mesélj anya,
milyen voltam,
amikor még kicsi voltam?
Az öledbe hogyan bújtam
és tehozzád hogyan szóltam,
amikor még nem volt beszédem?
Honnan tudtad mit kívánok?
Megmutattam a kezemmel?
Mesélj rólam!
Hogy szerettél?
Engem is karodba vettél,
meleg tejeddel etettél,
akárcsak a testvéremet?
Gyönyörködtél akkor bennem?
Úgy neveztél: kicsi lelkem?
És amikor még nem voltam,
a hasadban rugdalóztam,
tudtad-e, hogy milyen leszek,
milyen szépen énekelek?
Sejtetted, hogy kislány leszek?
Mesélj anya,
mesélj rólam!
Milyen lettem,
amikor már megszülettem?
Sokat sírtam vagy nevettem?
Tényleg nem volt egy fogam sem?
Ha én nem én lettem volna,
akkor is szerettél volna?