Regisztráció  Belépés
irmus.blog.xfree.hu
"Az élet nem arról szól hogy várjuk a vihar elvonulását, hanem arról hogy megtanuljuk hogyan kell táncolni az esőben." Tóthné Irmus
1962.08.06
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 102 
A nagymamánál
  2009-04-29 17:37:22, szerda
 
  Fecske Csaba * A nagymamánál

A nagymamánál jó,
csak ott jó igazán.
A nagymamának sok keze van,
tesz-vesz szaporán.

Egyik kezével főz,
a másikkal mosogat,
a harmadikkal fejemen
egy dudort borogat,
a sokadik kezével
kinyitja a tehénen a csapot,
s a tehénből máris
friss, meleg tej csobog.

A nagymamánál jó,
mert ott van nagyapa,
aki a mezőről tücsökszavú
estét hoz haza.
 
 
0 komment , kategória:  Anyáknapjára  
Radnóti Miklós - Töredék
  2009-04-29 17:22:00, szerda
 
 


Link
Michelangelo Buonarroti: Pietà

Radnóti Miklós - Töredék

Oly korban éltem én e földön,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,
s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,
befonták életét vad kényszerképzetek.

Oly korban éltem én e földön,
mikor besúgni érdem volt s a gyilkos,
az áruló, a rabló volt a hős, -
s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,
már azt is gyűlölték, akár a pestisest.

Oly korban éltem én e földön,
mikor ki szót emelt, az bujhatott,
s rághatta szégyenében ökleit, -
az ország megvadult s egy rémes végzeten
vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.

Oly korban éltem én e földön,
mikor gyermeknek átok volt az anyja,
s az asszony boldog volt, ha elvetélt,
az élő írigylé a férges síri holtat,
míg habzott asztalán a sűrű méregoldat.

Oly korban éltem én e földön,
mikor a költő is csak hallgatott,
és várta, hogy talán megszólal ujra -
mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, -
a rettentő szavak tudósa, Ésaiás.

1944. május 19.
 
 
0 komment , kategória:  Verses  
Anyáknapjára
  2009-04-29 17:09:33, szerda
 
  Anyáknapjára

Úgy repültem, mint a madár!
Pedig szárnyam sincsen.
Virágot is hoztam Neked!
Pedig kertem sincsen.
A szeretet az én szárnyam
Szívem az én kertem.
Anyák napján köszöntelek,
Édesanyám, lelkem!
_____________________________

Anyukám, anyukám, találd ki,
Hogy az én kincsem, ugyan ki?
Ki más is lehetne, ha nem te?
Ültess gyorsan az öledbe.
_____________________________

Édesanyám

Sebesen száll a felhő az égen
Nem láttalak édesanyám régen.
Ha én szállni mint a felhő tudnék,
Édesanyám csak tehozzád szállnék.
Tavasz lesz már, a hó kezd elmenni,
Be szeretnék kék ibolya lenni.
Kivirítnék az anyám kertjében,
Hadd tűzne fel dobogó keblére.
Sem felhő, sem ibolya nem vagyok,
Elhagyatott árva gyermek vagyok,
Messze van az édesanyám háza,
Csak búsulok, sóhajtok utána
______________________________

Anyák napjára
Bokrétát kötöttem
Jó anyám napjára,
Örül a bokrétám
Minden egyes szála.
S azt mondatja velem
Illatos virágom:
Legyen áldás az én
Édes jó anyámon.
_______________________________

Anyák napja felvirradt, erre vártunk régen.
Vígan süt a kedves napja odkinn a réten.
Szedjük színes csokorba, ami jót kívánunk
Édesanyát köszönteni, most elébe állunk.
________________________________

Ha most megkérdeznék tőlem
Mit jelentesz nekem?
Én felemelt fővel azt felelném:
Semmit, semmit-
Csak az egész életemet.
________________________________

Ha majd egyszer, évek múltán
Hajad fehér lesz, kezed reszkető,
Kisunokáid közt üldögélve
A legkisebb egy könyvet vesz elő:
Nézd nagymama, egy könyvet találtam!
S te felnyitod e kis könyv fedelét,
S eszedbe jutnak a régi arcok,
Valaki, kit tán rég takar a sír.
S kisunokáid félve összesúgnak:
�Nézzétek csak a nagymama sír!
_______________________________

Fény vagy te is, lobogj hát!
Melegíts és égess!
Hinned kell, hogy a világ
Teveled is ékes.
_______________________________

Ha majd egyszer ki fogsz lépni
Az élet kapuján,
Akkor ismered meg az életet igazán.
Szeresd az Istentől áldott Édesanyád,
Ki vigyáz szerető szívvel rád.
Ne csüggedj el, ha jön az óra,
S nem védhet meg jó anyád karja.
Két dolog függjön szemed előtt mindig:
Becsület, tisztesség, mely legdrágább mindennél.
_______________________________

 
 
0 komment , kategória:  Anyáknapjára  
Anyukám szeretlek
  2009-04-29 17:05:59, szerda
 
  Anyukám szeretlek

Anyák napján Téged
virággal köszöntelek,
és csak annyit mondok:
Anyukám, szeretlek!

Anyukám szeretlek,
virággal köszöntelek,
mint a gyönge gyökér
a jó anyaföldet

Gondoztál nap, mint nap
aztán évről, évre.
Tanítottál dalra, szóra,
szívre szépre.

És ma anyák napján
mint a mag a földet,
életadó anyám,
virággal köszöntelek.
 
 
0 komment , kategória:  Anyáknapjára  
"Milyen kivételes ajándék
  2009-04-29 17:04:26, szerda
 
  "Milyen kivételes ajándék a mosoly! >>
Hiszen nem kerül semmibe, de szívmelengető.
Csak egy pillanatig él, de az emléke megmarad.
Örömet szerez, és táplálja a jóindulatot.
Kiváló ellenméreg irigység és rosszindulat ellen.
Biztatást ad a csüggedőnek, erőt önt belé.
Nem lehet megvenni, kölcsönkérni, ellopni,
nem jelent földi javakat senkinek mindaddig,
amíg önként és jó szívvel meg nem ajándékoznak vele."
Carnegie, Dale
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Anyu
  2009-04-29 16:56:56, szerda
 
  Nadányi Zoltán : Anyu

Tudok egy varázsszót,
ha én azt kimondom,
egyszerre elmúlik
minden bajom, gondom.
Ha kávé keserű,
ha mártás savanyú,
csak egy szót kiáltok,
csak annyit, hogy: anyu!
Mindjárt porcukor hull
kávéba, mártásba,
csak egy szóba került,
csak egy kiáltásba.
Keserűből édes,
rosszból csuda jó lesz,
sírásból mosolygás,
olyan csuda-szó ez.
"Anyu, anyu! Anyu!"
hangzik este-reggel,
jaj de sok baj is van
ilyen kis gyerekkel.
"Anyu! Anyu! Anyu!"
most is kiabálom.
Most semmi baj nincsen,
mégis meg nem állom.
Csak látni akarlak,
anyu, fényes csillag;
látni, ahogy jössz, jössz,
mindig jössz, ha hívlak.
Látni sietséged,
angyal szelídséged,
odabújni hozzád,
megölelni téged.


 
 
0 komment , kategória:  Anyáknapjára  
Virágba borult
  2009-04-28 17:06:48, kedd
 
  Virágba borult a kereszt!

Isten sátor-templomában
életre kelt egy száraz bot,
mikor a nép - negyven évig -
a sivatagban vándorolt.
Tizenkét száraz bot közül,
Isten egy botra vigyázott,
Áron főpap száraz botja,
egy éjszaka kivirágzott!
De az nem csupán virágot,
hanem gyümölcsöt is érlelt,
Isten íme végbe vitte,
mit ember ész, el sem képzelt!
Így történt a Golgotán is.
Száraz fa volt a kín-kereszt,
e száraz fa kivirágzik?
Ugyan ki hitte volna ezt?!
S lám a kereszt, - e száraz fa -
mely tengernyi bűnt hordozott,
Nagypénteken - csodás módón -
élet fájává változott!
Virágba borult a kereszt!
Álmélkodj, világnak bölcse.
Egy bűnbánószívű lator,
volt első érett gyümölcse!
És azóta szakadatlan
termi érett gyümölcseit,
újjászületett lelkeket,
Atyánk legdrágább kincseit!

Pecznyík Pál
Celldömölk
1998.
 
 
1 komment , kategória:  Pecznyík Pál  
Nincs a sírban Ő!
  2009-04-28 17:06:07, kedd
 
  Nincs a sírban Ő!

Elmúlt a mély gyász, szívbe markoló,
új hajnal virradt, csodás, ragyogó.
Megváltónk sírján nincsen már a kő,
síri ágyán is csak egy keszkenő.
Ujjongj hát, szívem, nincs a sírban Ő!

Asszonyok látták, beszéltek Vele,
átjárta szívük, szíve melege.
Olyanok voltak, mint az álmodók,
a legcsodásabb örömhírt hozók.
Néktek, kesergők, könnyes gyászolók.

Halál völgyében nincs többé sötét,
Jézus nappalra váltotta az éjt.
Felhőtlen égen ragyog már napunk,
haláltól félni nincs többé okunk.
Nem tarthat fogva, Jézusé vagyunk!

Pecznyík Pál
1987.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyík Pál  
Van értelme?
  2009-04-28 17:01:57, kedd
 
  Van értelme?

Van értelme életemnek?
Kérdem fájón hangtalan.
Midőn körülöttem minden,
labilis, bizonytalan?
Van értelme bűnben - szennyben
élni, e rongy életet?
Szeretni azt, aki gyűlöl,
aki káromon nevet?
Van értelme itt a földön,
szebb jövőre várni még?
Nincs felírva homlokomra,
mikor jő el majd a vég!
Van értelme hinni abban,
hogy egykor feltámadok?
Midőn a temetők felett,
múlnak hosszú századok?

Van értelme!

Van értelme életemnek!
Vallhatom rég, boldogan,
mert véges ez a földi lét,
örök hazám, mennybe van!
Olyan kincs van birtokomban,
mely e világgal felér,
kegyelemből, ingyen kapom,
ha a lelkem mennybe ér.
Bár nem látom, ám hiszem, hogy
való az, mit Jézus ad,
látássá változik hitem,
ha a mennybe felragad!
Van értelme életünknek,
ha Jézushoz tartozunk,
meglátjuk Őt, színről - színre,
ha egykor elváltozunk!

Pecznyík Pál
Celldömölk
2009. IV. 26.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyík Pál  
Mamácskánál
  2009-04-28 16:05:14, kedd
 
  Nagy Bandó András: Mamácskánál

Emlékszem a reggelekre...
Ágydeszkán ült elmerengve.
Eres kezét összefonta,
imát mormolt, mondta, mondta.

Ahogy mindig, otthonkában,
évek óta ebben láttam.
Üldögélt a karosszéken,
igazgatott a kötényen.

Hasas bögre, tejeskávé...
Egy puszi (az unokáé).
Takarítás, főzés, konyha...
Lassan, mintha alkonyodna.

Elcsitult a világ végül,
eb vonított az alvégrül.
Várt a párna, várt a paplan,
papácskámtól puszit kaptam.

Egy-két mese, néha monda,
mamácskám szól jó éjt mondva:
- Holnap sütök puha fánkot! -
S mormolt egy-két Miatyánkot.


 
 
0 komment , kategória:  Anyáknapjára  
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 102 
2009.03 2009. április 2009.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 102 db bejegyzés
e év: 1152 db bejegyzés
Összes: 8112 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 145
  • e Hét: 3798
  • e Hónap: 44376
  • e Év: 221085
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.