Regisztráció  Belépés
vg999.blog.xfree.hu
Az ÉLET a lényeg! xxx xxx
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 26 
Moby dick - Gumiszoba
  2009-08-30 18:14:04, vasárnap
 
  GUMISZOBA
(Schmiedl - Mentes - Pusztai Zoltán)

Úgy gyilkolnak, nehogy fájjon
Élni hagynak a zárt osztályon
Álomba ringat a gumiszoba
Mérgekkel etetnek naponta

Egyforma évek, hónapok
Befalazott ajtók, ablakok
Mosolyog rajtad a személyzet
Lassú, de biztos a merénylet

Elárul, akiben hittél
Úgy végzed, akár egy állat
Ketrecbe zár egy sintér
Érzed: véres a nyálad

Agyadból kimosva minden emlék
Szállnak a sötétben fekete lepkék
Fénylik a fekete bogarak teste
Nem tudod mi van, reggel vagy este

Agyadból kimosva minden emlék
Szárad a kezeden a fekete festék
Érzed, hogy nincs sok hátra
Lakatot tesznek a szádra

Link
 
 
0 komment , kategória:  Zene  
Kárpátia - Ne hagyd magad!
  2009-08-24 12:38:29, hétfő
 
  Ne hagyd magad!

Úgy jöttem én,mint gyenge kislegény,
Nyárra jött az ősz,és ősz után a tél,

Fülembe hangzanak még az intőszavak,
hogy VÉDD MAGAD,NE HAGYD MAGAD!
Fülembe hangzanak még az intőszavak,
hogy VÉDD MAGAD,NE HAGYD MAGAD!

Az élet kemény,nem leányregény,
Jegyezd meg fiam,hogy mindig van remény,

Súlyos szavak,de megtanítanak,
hogy VÉDD MAGAD,NE HAGYD MAGAD!
Súlyos szavak,de megtanítanak,
hogy VÉDD MAGAD,NE HAGYD MAGAD!

Úgy jöttem én,mint gyenge kislegény,
Nyárra jött az ősz,és ősz után a tél,

Fülembe hangzanak még az intőszavak,
hogy VÉDD MAGAD,NE HAGYD MAGAD!
Fülembe hangzanak még az intőszavak,
hogy VÉDD MAGAD,NE HAGYD MAGAD!

Link
 
 
0 komment , kategória:  Zene  
Vicckavalkád 7
  2009-08-24 09:19:13, hétfő
 
  - Hallottad, Béla? Egy autó elütött egy kéményseprôt.
- Na, ez hallatlan! Már a tetôn sincs biztonságban az ember!

Kovács anyósát megrúgja a ló, az öregasszony belehal a sérülésbe.
A temetésre nagyon sokan elmennek, még a környezô falvakból is.
- Mennyi ember! - csodálkozik Kovács barátja. - Ennyire szerették
az anyósodat?
- Ugyan! Mind a lovamat akarja megvenni...

Két farmer beszélget:
- Az én farmom olyan nagy - dicsekszik az egyik -, hogy ha reggel
elindulok az autóval, csak este érek a végére.
Mire a másik:
- Hajh, nekem is volt már ilyen rossz kocsim...

A Forma-1 nagydíj elôtt pszichiátriai vizsgálatra rendelik be a
versenyzôket. Az orvos ránéz a páciensre.
- Mi az eredeti szakmája?
- Autószerelô.
- Nos, akkor feküdjön a dívány alá!

A lottósorsolás délelôttjén a szegény skót imádkozva jár föl-alá a
szobában.
- Jaj, Istenem, csak most segíts meg, hogy enyém legyen a
fônyeremény! Csak most az egyszer segíts, hogy én nyerjek!
Egy idô után elunja a Teremtô az imádkozást, s így szól a skóthoz:
- Szívesen segítek, jóember! De legalább vegyél egy szelvényt!

Gardenparty, újgazdagok beszélgetnek:
- Már megint új autód van?
- Muszáj volt venni, mert a réginek már tele volt a hamutartója.

Két skót találkozik:
- Mi az, Glenn, kihúzattad a fogaidat?
- Yes.
- Az összes fogad rossz volt?
- Dehogy volt rossz!
- Hát akkor?
- Elvesztettem a fogkefémet.

Az M7 leállósávjában nyitott motorháztetôvel áll egy Trabant. A
vezetô nyakig olajosan szereli a motort, és keservesen káromkodik.
Arra megy egy pap, és rászól:
- Ne káromkodjál, fiam, inkább imádkozzál!
A vezetô hallgat rá, imádkozni kezd, s csodák csodája: a motor
beindul.
Mire a pap:
- A szentségit...!

A skót bemegy a kocsmába, kér egy pohár whiskyt, kikapja a csapos
kezébôl, fölhajtja, fizet és elsiet.
- De sürgôs! De sürgôs! - morogja egy vendég.
- Amióta az a szörnyû baleset érte, mindig ezt csinálja -
magyarázza a csapos.
- Miféle baleset?
- Valaki meglökte a poharát, és egy csepp a padlóra loccsant.
 
 
0 komment , kategória:  Vicc, Poén  
Moby Dick - Múló álom
  2009-08-21 16:16:14, péntek
 
  MÚLÓ ÁLOM
(Schmiedl - Mentes - Pusztai Zoltán)

Vár rád egy földöntúli táj
Aludhatsz bezárt már a gyár
Sötét az utca, az élet durva

Hamis a könny, hazug a szó
Roppan a csont, akár a hó
Pofonok jobbról, pofonok balról

Nem engedik, hogy fájjon
Életed múló álom

Arcodba kormot szór a szél
Érzed, hogy megfagy benned a vér
Fekszel a földön, tágas a börtön

Nem engedik, hogy fájjon
Életed múló álom

Nincs baj, csak ég a ház
Szép, szép ez a haláltánc
Homályos útvesztő ez a dal
Üvegből épül most a fal
Átvernek újra, szemed kiszúrva

Patkányok futnak az ágyon
Életed múló álom

Link
 
 
0 komment , kategória:  Zene  
Joe Fry
  2009-08-20 15:26:29, csütörtök
 
 



Joe Fry (október 26, 1915, Chipping Sodbury - július 29, 1950, Blandford Camp) brit autóversenyző a Fry's Chocolate család tagja. Unokatestvérével David Fryal megépíteték a Shelsley Special "Freikaiserwagen" nevű versenyautót.

1950-ben egyszer indult a Formula 1-ben a Maserati szineiben. Silverstonban a 10-es számúautóban 45 kört tett meg, majd Brian Shave-Taylor további 19 kört. 6 kör hátrányal a 10. helyen fejezték be a versenyt.

Majd nem egészen két hónap múlva a Freikaiserwagen volánjánal halt meg.




A Freikaiserwagen 500 Silverstone 1948 októberében Joe, Jeremy és David Fry.




 
 
0 komment , kategória:  Formula 1  
Adolf Hitler
  2009-08-20 12:35:21, csütörtök
 
  Adolf Hitler





Németország 3. elnöke (Reichspräsident)
Führer (vezér)
Hivatali idő
1934. augusztus 2. - 1945. április 30.
Előd Paul von Hindenburg (elnökként)
Utód Karl Dönitz (elnökként)
Birodalmi kancellár (Reichskanzler)
Hivatali idő
1933. január 30. - 1945. április 30.
Előd Kurt von Schleicher
Utód Joseph Goebbels
Született 1889. április 20.
Braunau am Inn, Osztrák-Magyar Monarchia
Elhunyt 1945. április 30. (56 évesen)
Führerbunker Berlin, Harmadik Birodalom
Politikai párt Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP)
Házastárs Eva Braun (3 napig)

Adolf Hitler (Braunau am Inn, Osztrák-Magyar Monarchia, 1889. április 20. - Berlin, Harmadik Birodalom, 1945. április 30.) német kancellár 1933-tól és Führer (vezér) 1934-től haláláig, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (németül Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei vagy röviden NSDAP), vezetője. 1925-ben osztrák állampolgárságáról lemondott, német állampolgárságot 1932-ben Braunschweig (ma Alsó-Szászország) tartomány formálisan kinevezett tisztviselőjeként szerzett.

Hitler a német történelem leghírhedtebb és legismertebb személye. Németországban az általa megalapított Harmadik Birodalom (1933-1945) nemzetiszocialista diktatúrája alatt valamennyi ellenzéki pártot betiltották, azok tagjait üldözték vagy meggyilkolták. Politikai ellenfeleit, valamint a zsidókat, cigányokat, homoszexuálisokat koncentrációs táborokba záratták. Fajelméleti, szociáldarwinista fejtegetései a mai napig hatással vannak egyes szélsőséges ideológiákra. Kísérlete egy Nagy-Németország létrehozására, először Ausztria annexiójával (Anschluss, 1938), majd Csehszlovákia (1938) és Lengyelország 1939-es lerohanásával a II. világháború kitörésének fő oka volt Európában.

Birodalmának csúcspontján hadserege ellenőrzése alatt tartotta a kontinens nagy részét. Kormánya hajtotta végre a holokausztot, melynek során több millióan - főként zsidó, illetve szláv, cigány és más nemzetiségűek - vesztették életüket.

Szándéka egy ezer éven át tartó birodalom létrehozására kudarcot vallott, majd a szovjet Vörös Hadsereg által körbevett berlini föld alatti bunkerében öngyilkos lett.

Élete

Gyermekkor

Adolf Hitler 1889. április 20-án, az Osztrák-Magyar Monarchia területén, Németországtól nem messze, Linztől 90 km-re lévő felső-ausztriai Braunau am Inn kisvárosban született. Alois Hitler (1837-1903) vámügyi tisztviselő és unokahúga, egyben harmadik felesége, Klara Pölzl negyedik gyermekeként látta meg a napvilágot. A házaspár hat gyermeke közül csak Adolf és Paula érték meg a felnőttkort. Apja, Alois Hitler házasságon kívüli gyermekként született és anyjának vezetéknevét (Schicklgruber) viselte egészen 40 éves koráig, 1876-ig, amikor is mostohaapja, Johann Georg Hiedler nevét vette fel. A névváltoztatáskor a Hiedler név betűzését minden valószínűség szerint egy hivatalnok változtatta ,,Hitler"-re. Adolf Hitlert később többször érte támadás emiatt - politikai ellenfelei azzal vádolták, hogy valójában nem igazi Hitler, hanem Schicklgruber, bár ezt a nevet sohasem viselte, már születésekor Hitlernek anyakönyvezték. A szövetséges propaganda is kihasználta Hitler apjának névváltoztatását, a második világháború alatt Heil Schicklgruber feliratot tartalmazó szórólapokat dobtak a német városokra.

Hitler nem volt biztos apai nagyapjának kilétét illetően, ám minden valószínűség szerint Johann Georg Hiedler vagy annak öccse, Johann Nepomuk Hiedler volt az.

Alois Hitlernek foglalkozásából adódóan családjával együtt gyakran el kellett költöznie, először Braunauból Passauba, aztán Lambachba, majd Leondingba és Linzbe. A fiatal Adolf általános iskolai évei alatt még jó tanuló volt, ám hatodikos korában (1900/1901), első gimnáziumi évében megbukott és évet kellett ismételnie.

Hitler ezt később apjával szembeni lázadásként magyarázta, aki mindenáron azt akarta, hogy fia kövesse őt a vámtisztviselői pályán, miközben Adolf valójában festő szeretett volna lenni. Apja 1903. január 3-án, 65 éves korában hunyt el. Adolf iskolai teljesítménye ezután sem javult, végül 16 évesen, érettségi nélkül hagyta ott az iskolát.




Adolf Hitler apja, Alois Hitler (1876-ig Alois Schicklgruber)




A gyermek Hitler




Adolf Hitler anyja, Klara Hitler (sz. Klara Pölzl)




Hitler családfája

Fiatalkori évei Bécsben és Münchenben

1905-től az apja halála után kapott árvasági támogatás, valamint az anyjától és nagynénjétől kapott pénz viszonylag kényelmes megélhetést biztosított számára.

A bécsi Művészeti Akadémia felvételi vizsgáján két alkalommal is megbukott (1907 és 1908), mely érzékenyen érintette, ám ezután sem kezdett újabb munka vagy más szakma keresésébe. Ezt követően festőként próbált megélni Bécsben, képeslapokról másolva festményeire látképeket, melyeket aztán kereskedők és turisták vásároltak meg. Becslések szerint az első világháborút megelőző években 2000 képet festhetett.

Hitler Bécsben kezdte magáévá tenni az antiszemita nézeteket. Bécs ekkoriban nagy létszámú zsidó kisebbségnek adott otthont, akik közül sokan Kelet-Európából odavándorolt ortodox zsidók voltak. Hatással volt rá ez időben többek közt az antiszemita Lanz von Liebenfels fajelmélete, és az olyan antiszemita politikusok agresszív retorikája, mint Karl Lueger bécsi polgármester, vagy Georg Ritter von Schönerer, a pángermán mozgalom vezetője (,,Führer"-e).

Hitler magáévá tette az ,,árja faj" felsőbbrendűségébe vetett hitet és azt a nézetet, miszerint a zsidók az árja faj természetes ellenségei és Németország gazdasági problémáinak elsődleges okozói. Ez az ideológia alapozta meg Hitler későbbi politikai nézeteit. Ám ez időben még nem volt politikailag aktív. Közeli barátja és ezekben az években szobatársa, August Kubizek visszaemlékezései szerint sokkal inkább érdekelték Richard Wagner operái, mint a politika.

Miután másodszor is megbukott a Művészeti Akadémia felvételijén, Hitler kezdett kifutni a pénzből. 1909-ben egy hajléktalanszállásra költözött be, majd 1910 elején egy szegény munkásotthon lett az állandó lakhelye. Építkezéseken dolgozott segédmunkásként, és képeslapokat festett, így jutott némi pénzhez.

1913-ban kisebb összegű apai örökségének kézhezvétele után Münchenbe költözött. Itt érdeklődése egyre inkább az építészet és Houston Stewart Chamberlain rasszista írásai felé fordult, ám továbbra sem tett semmit azért, hogy szakmát szerezzen magának. A Németországba költözéssel egy időre ki tudott bújni az ausztriai hadkötelezettsége alól, ám az osztrák hatóságoknak végül sikerült letartóztatniuk. Salzburgi orvosi vizsgálatát követően és egy kérvény benyújtása után engedélyezték számára, hogy visszatérjen Münchenbe. Bár az osztrák katonai szolgálatot így el tudta kerülni, 1914. augusztus 16-án a Német Birodalom háborúba lépését követően szinte azonnal önkéntesként jelentkezett a bajor hadseregbe.

Az I. világháborúban




Adolf Hitler 1916. október 26-án

A 16. bajor ,,List" tartalékos gyalogezred tizedeseként szinte a háború teljes időszaka alatt futárszolgálatot látott el a nyugati fronton. Feladata az ezredparancsnokság és a fronton harcolók lövészárkai közötti üzenetek eljuttatása volt, gyakran súlyos tüzérségi- és géppuskatűz alatt. 1914 decemberében a Vaskereszt második fokozatával tüntették ki. 1916 októberében az észak-franciaországi harcokban sebesülés érte a lábán; felépülése után, 1917 márciusában tért vissza a frontra. 1918. augusztus 4-én megkapta a Vaskereszt első fokozatát.

Felettesei elismeréssel nyilatkoztak róla, ám bajtársai között nem volt népszerű a tisztekkel szembeni kritikátlan hozzáállása miatt, melyet így jellemzett később, a sörpuccsot követő 1924-es per során: ,,A feletteseket tisztelni, senkinek nem ellentmondani, vakon engedelmeskedni" (németül: ,,Den Vorgesetzten achten, niemandem widersprechen, blindlings sich fügen").

Nem sokkal a háború vége előtt, 1918. október 14-re virradó éjjel, egy brit mustárgáz-támadás áldozata lett Wervicktől délre, az ypres-i front közelében, melynek következtében átmenetileg elveszítette látását. Rövid belgiumi kezelése után a pomerániai Pasewalkba szállították. Az ottani kórházban érte a háború végének híre.

Weimari Köztársaság

Az NSDAP korai évei

A Weimari Köztársaság idején Adolf Hitler a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezére lett. 1923 tavaszán, a kommunista felkelés hírére elkezdte a náci párt átszervezését. Olyan, később kulcsfontosságú pozíciókat betöltő embereket vett ekkor fel, mint Joseph Goebbels, Rudolf Heß, Hermann Göring, és felkészítette a hadseregét. Ezév novemberében kirobbantotta a sörpuccs néven elhíresült felkelést, de Weimari Köztársaság hadserege leverte a katonáit, ő pedig börtönbe került. Pere 1924-ben kezdődött, hazaárulásáért öt évre ítélték, amelynek letöltésére a landsbergi erődbe szállították. De 1 évet töltött börtönben. Börtönévei alatt Rudolf Hessnek diktálta Mein Kampf című könyvének szövegét. A Mein Kampf két részből áll. Az első Hitler életét és pártját mutatja be, illetve ismerteti meg az olvasóval. A második rész a Nemzetiszocialista párt eszméit, szabályait, a Hitler-köszönés módját írja le. Adolf Hitler 1925-ben szabadult a börtönből.

A hatalom megszerzése

Hitler politikai fordulópontja a nagy gazdasági világválság során érkezett el, amely Németországot 1930-ban érte el. Az 1919-ben megalakított demokratikus rendszert a konzervatívok sosem fogadták el igazán, ugyanakkor a fasizmust ellenezte ez a rendszer. A szociáldemokraták és a hagyományos parlamenti pártok nem tudtak megbirkózni a gazdasági válság okozta problémákkal. 1930-ban a Nemzetiszocialista Párt a viszonylagos ismeretlenségből hirtelen 18,3%-ot szerzett és 107 képviselői helyet a Reichstagban, amellyel a második legnagyobb párttá vált.

Hitler a német parasztok, háborús veteránok, középosztálybeliek támogatására apellált, akik az 1920-as infláció és a gazdasági válság következtében fellépő munkanélküliség legnagyobb szenvedői voltak. A városi munkásság általában közömbös volt Hitler nézeteivel szemben, Berlin és a Ruhr-vidék pedig különösképpen ellenséges volt. Az 1930-as választás kifejezetten bukásnak számított a jobb-közép kormánynak, amelyet most egy többségi ellenzék fogadott a Reichstagban.

Míg Brüning rendeletei kevés gazdasági fejlődést hoztak, a kormány igyekezett elkerülni az 1932-es elnöki választásokat, és abban reménykedtek, hogy náci segédlettel sikerül Paul von Hindenburg elnökségét meghosszabbítani. Hitler ezt elutasította, és Hindenburg ellen lépett fel az 1932-es elnöki választáson, másodikként futva be mindkét fordulóban. Több mint 35%-ot szerzett az áprilisi fordulóban.

Hindenburg feloszlatta a kormányt és újat nevezett ki a konzervatív Franz Papen vezetésével, amely azonnal új parlamenti választásokat indított. 1932 júliusában a Náci Párt 230 képviselői helyet nyert, ezzel a legnagyobb parlamenti párttá vált a Reichstagban. Mivel a nácik és kommunisták most többséget szereztek a parlamentben, egy középpárti kormány alakítása lehetetlenné vált. A Papen kormány bizalmatlansági indítványon, 84%-kal elbukott.

Papen és a Katolikus Centrum Párt tárgyalni kezdett a nácikkal egy új kormány alakításáról, de Hitler túl nagy követelményeket támasztott: kancellári címet követelt, és az elnök hozzájárulását a rendkívüli intézkedésekhez. Ajánlatát így elutasították, és mivel a náci párt a munkások támogatását nem nyerte el, néhány náci szimpatizáns is elpártolt tőlük.

1932. szeptember 12-én feloszlatták a Reichstagot, és ismét új választásokat írtak ki, féléven belül immár a másodikat. Az előjelek kedvezőtlenek voltak a náci párt számára. A november 6-án lezajlott új parlamenti választásokon az NSDAP kétmillió szavazatot veszített (az előző 37,3% helyett 33,1%-ot ért el). 230 képviselő helyett 196-ot szerzett.

Logikusan úgy látszott, Hitler és pártja rendkívül távol került a hatalomtól. Téves tehát az a felszínes (és hamis) egyszerűsítés, hogy Hitler választások útján került volna hatalomra. Papen és Schleicher tábornok féktelen hatalmi küzdelme azonban más útra vezette a német (és a világ)történelmet.

Mivel Papen nem tudott többséget szerezni, Hindenburg Schleicher tábornokot nevezte ki, aki azt ígérte, hogy többséget szerez a szociáldemokratákkal, és a disszidens náci frakcióval, akiket Strasser vezetett.

Papen meg akarta győzni Hindenburgot, hogy nevezze ki Hitlert kancellárrá, akit majd ő kézben tart. Amikor Schleicher koalíciós kísérlete megbukott, a parlament újabb menesztését kérte, de Hindenburg megbuktatta, és Hitlert kancellárnak, Papent pedig alkancellárnak nevezte ki. A kabinetnek 4 náci tagja volt, Hitler, Göring, Goebbels és Frick. 1933-ban Hitlert hivatalosan kancellárrá nevezték ki.




Hitlert éljenzik az Anschluss bejelentése után a Reichstagban

A Reichstag felgyújtása után, amellyel a kommunistákat vádolták, Hitler az állampolgári szabadságjogok felfüggesztését rendelte el. Sok kommunista és szociáldemokrata képviselőjelöltet börtönbe zártak, illetve külföldre üldöztek. A márciusi választásokon a nácik így már 43,9%-ot nyertek. A párt többséget szerzett a parlamentben a DNVP-vel való koalícióban. Hitler megszavaztatta az ú.n. Felhatalmazási Törvényt, mely diktátori jogokat biztosított neki. A törvény megszavazása során súlyos jogsértések történtek. A kommunista képviselőket kitiltották. A szociáldemokraták úgy tervezték hogy nem vesznek részt az ülésen, így nem lett volna meg a Parlament szavazóképessége, de a náci párt elfogadtatott egy olyan módosítást, mely szerint a hiányzó képviselőket jelenlévőknek kell tekinteni. Így a szociáldemokraták is részt vettek, és nemmel szavaztak, kivéve börtönbe zárt, vagy rejtőzködő 26 képviselőjüket. Mindezeken túl az SA körbevette az épületet, és megfélemlítették a képviselőket. Ebből következik, hogy mivel a törvény elfogadása a hatályos jogszabályok megsértésével történt, így az formailag érvénytelen. Ennek legfőbb jelentőssége elvi jellegű, mivel minden erre a törvényre alapozott jogszabály így formailag szintén érvénytelen, ezért nem igaz az a legenda, miszerint Hitler Németországa a német belső jog alapján jogszerűen követte volna el a genocídiumot. A kabinet ezután már a Reichstag kikerülésével adhatott ki rendeleteket és csak a kancellár által engedélyezett rendeleteket adhatta ki, és ez négy évig tartott volna. Természetesen a törvényt négy év múlva megújították.

Ezek után egy sorozat rendelet következett, amely betiltott minden más pártot és ellenzéki mozgalmat. Pár hónap alatt Hitler autoriter hatalmat nyert. Hindenburg meghalt 1934-ben. Új elnökválasztás kiírása helyett Hitler kabinetje egy új törvényt adott ki, amely az elnöki és kancellári jogokat összevonta, és azt a ,,Vezér és Nemzeti Kancellár" cím alatt Hitlernek adta. Ezt a rendeletet a náci párt szerint 90%-os többséggel megszavazták egy látszatszavazáson. Ezek után egy addig példátlan lépéssel Hitler elrendelte, hogy a hadsereg minden egyes tagja személyes esküt tegyen a személye iránti hűségre.

A Nagynémet Birodalom (Harmadik Birodalom)




Hitler beszédet mond - Hitlert komoly propaganda és személyi kultusz övezte

Ahhoz, hogy Hitler hatalma teljes legyen a párton belül, tisztogatást hajtottak végre. Ez 1934. június 29-30 közötti éjszakán történt. Ez volt a ,,hosszú kések éjszakája". Letartóztatták Ernst Röhmöt, akit kivégeztek, illetve az SA és a párt több tagját. Ezután pedig mindenkitől megkövetelték a Hitlerhez való teljes engedelmességet.

Eközben fokozódott a háborús készülődés. Hitler meghirdette a versailles-i béke revízióját. 1935. március 16-án újra bevezették az általános hadkötelezettséget Németországban. Megkezdődött a légi és tengeri haderő fejlesztése. Németország nyugati határainál megkezdték a Siegfried-vonal erődítményrendszer építését. Ezekkel az intézkedésekkel megsértették a versailles-i béke több pontját, de Hitler semmibe vette ezeket a szerződéseket.

1935. szeptember 15-én hozta meg Hitler a Nürnbergi törvényeket. Ez megfosztotta a zsidókat a német állampolgárságuktól. Nem lehettek köztisztviselők, nemzeti hivatalnokok, nem utazhattak és sárga csillagot kellett viselniük. Ugyanakkor a horogkeresztes zászló lett Németország nemzeti zászlaja.

Az 1936-ban megrendezett Berlini olimpia tekintélyt szerzett Németországnak. (A nemhivatalos pontversenyben Magyarország harmadik helyezést ért el.)

Hamarosan Németország látványos külpolitikai sikereket ért el. Hitler igyekezett széttörni az országát bekerítő gyűrűt. 1935-ben a Saar-vidék népszavazás útján csatlakozott Németországhoz. 1936 márciusában a német hadsereg bevonult a demilitarizált Rajna-vidékre. 1938. március 12-én a német haderő bevonult Ausztriába, másnap pedig kimondták az Anschluss-ot. 1938 szeptemberében került megrendezésre a müncheni konferencia, amely az alábbiakat mondta ki:
1. A Szudéta-vidéket Németországhoz csatolják.
2. A magyar-lengyel területi követelésekben német-olasz döntőbíráskodás dönt.
Résztvett: Nagy-Britannia miniszterelnöke, Arthur Neville Chamberlain, Franciaország miniszterelnöke, Édouard Daladier, az olasz Duce, Benito Mussolini és Németország Führerje.
Ezzel Csehország sírját meg is ásták. Szlovákia 1939. március 14-én kikiáltotta függetlenségét. Március 15-én a német haderő megszállta Csehországot. Előző este a cseh Hácha elnök Berlinbe ment, hogy tárgyaljon Hitlerrel a helyzetről. Hitler megfenyegette őt, hogy légicsapásokat fognak országára mérni, ha nem egyezik bele a feltételeibe. Hácha ezek hallatán rosszul lett, de az éjszaka közepén mégis beadta a derekát. Így a németek Cseh-Morva Protektorátus néven megszervezték Németország legújabb részét. 1939. március 23-án a Memel-vidéket is annektálta Németország.

1938. november 9-én történt az úgynevezett kristályéjszaka. Ezt a nevet betört zsidó üzletek és zsinagógák ablakainak darabjairól kapta. Azon az éjszakán több millió ablaküveget törtek be Németországban. A náci rohamosztagosok zsidó üzleteket és zsinagógákat gyújtottak fel, de csak azután, miután kirabolták azokat.

Szövetségkötésekre is sor került. 1936. október 25-én megkötötték a Berlin-Róma tengelyt, november 25-én Németország és Japán kötötte meg az Antikomintern paktumot. 1939. május 22-én Németország és Olaszország kötötte meg az Acélpaktumot.

A háború első évei

Csehszlovákia után Hitler Lengyelországot szemelte ki magának, mint következő áldozatot. Az indok az volt, hogy a versaillesi béke szerint Kelet-Poroszország ugyan Németországé maradt, de az új Lengyelország kettébevágta a keleti német területeket, ugyanis Nyugat-Poroszország és Pomeránia egy része lengyel fennhatóság alá került. Így szárazföldi úton csak Lengyelországon át lehetett megközelíteni Kelet-Poroszországot Németországból. Ezt a területet nevezték korridornak, ami biztosította Lengyelország kijutását a Balti-tengerhez. A Führer úgy vélte: ha kirobbant egy lengyel-német háborút, akkor sem fognak fellépni a franciák, britek Varsóért, hiába biztosítják egyelőre Lengyelország területi sérthetetlenségét. Az egyetlen gondot a Szovjetunió jelentette: ha ő is csatlakozik a nyugatiakhoz, akkor a szovjetek, britek és franciák túl nagy falatok lettek volna a németeknek. Ezért Hitler ki akarta kapcsolni a kommunista óriást. A nyugat 1939 tavaszától tárgyalásokat folytatott Moszkvával, és ott megértéssel fogadták a német kezdeményezést is. Végül Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter felajánlotta Vjacseszlav Mihajlovics Molotov szovjet külügyi biztosnak a kelet-európai érdekek közös rendezését augusztusban. A szovjetek kis gondolkodás után fogadták Ribentropot, aki augusztus 23-án meg is érkezett. Az augusztus 24-ére virradó éjjel megszületett a Német-szovjet megnemtámadási szerződés, melynek titkos záradékában felosztották egymás közt Lengyelországot és a Baltikumot. Így minden akadály elhárult a kétfrontos háború elől. A német haderő szeptember 1-jén megindította a támadást a lengyelek ellen, s megkezdte a tőle haditechnikában jóval elmaradott lengyel erők felőrlését. Szeptember 3-án a britek, franciák hadat üzentek a Német Birodalomnak, azonban a várt támadás a nyugati fronton nem következett be. Szeptember 17-én a Vörös Hadsereg hadüzenet nélkül betört Kelet-Lengyelországba, így már két oldalról támadták a lengyel államot. Szeptember 27-én a Wehrmacht elfoglalta Varsót, s ezt a lengyel kapituláció követte. Megtörtént Lengyelország IV. felosztása: Nyugat- és Közép-Lengyelország Németországhoz, Kelet-Lengyelország pedig a SZU része lett. A német veszteség csak 46 000 katona volt, de a milliós lengyel sereg felőrlődött.

A Nyugat-európai hadjárat

Miközben a szovjetek keleten 1940 márciusára az úgynevezett téli háborúban legyőzték a finneket, és elvettek tőlük 50 000 km²-t. A nyáron erőszakosan annektálták a három balti államot, valamint Besszarábiát. Hitler 1940.áprilisban megindította Nyugat-európai hadjáratát. Először áprilisban Norvégiát és Dániát támadta meg a Wehrmacht, nagy sikerrel. Máj.10.-én - amikor Churchill lett a brit miniszterelnök - megindult a támadás Hollandia és Belgium ellen, amiknek fegyverletétele már a hónap végén a Führer kezében volt. Ezután jött Franciaország. A francia és a brit vezérkar Belgium felől várták a támadást, ahonnan az 1914-ben is jött, oda csoportosítva erőik zömét. Csakhogy a németek átkeltek az Ardenekken, s megindultak máj közepén a tengerpart felé, s azt elérve bekerítették az ellenséges erőket, majd felmorzsolták őket június elejére. Ezután a Wehrmacht megindult 1940.június 5-én Párizs irányába, s bevonult a francia fővárosba június 14.-én.A kormány és a főparancsnokság délre menekült. Még a vereség előtt az olaszok is hadat üzentek a már megvert franciáknak, de csak egy kis vonalat foglaltak el. Ezután Petain marsall fegyverszünetet kért, s a kapitulációt június 22-én aláírták a franciák, méghozzá ugyanabban a vasúti vagonban, ahol azt a németek írták alá 1918-ban. Ezzel megalázta Hitler a franciákat, de a németek engedékenyek voltak. Pl.:Dél-Franciaország nem került megszállás alá, s névileg Petain vezetésével önálló maradt. Az egyetlen ellenfél Nagy-Britannia maradt. A nácik sikereiket az újféle villámháborús stratégiának köszönhették, mely az 1. világháború elejitől nagyban különbözött. Ennek során a páncélosokkal és azt követő gépesített gyalogsággal áttörték az ellenség leggyengébb pontjait, majd katlanokat létrehozva kerítették be az ellenség erőit, melyet a tömeges repülőgép-bevetés is segített. Ez a mozgó tüzérség legeredményesebb kihasználása volt. A francia vereségben is segédkezett ez, mert a francia haderő még mindig az erődrendszereknél tartott.

Bukás - a háború utolsó évei




Berlinben 1945-ben fogságba esett német katonák



Az SS által meggyilkolt kényszermunkások exhumálása



Halottak Buchenwaldban a német kivonulás után (1945. április 24.)

A korai nagy hadi sikerek következtében Hitler népszerűsége nőtt, Keitel például a franciák legyőzése után a Minden idők legnagyobb hadvezére névvel tüntette ki. Ennek ellenére a hadvezetéssel folyamatos vitákban állt. Az 1941-42-es téli vereségek a Szovjetunióban azonban összetörték a nagyszabású terveket. 1942 után a német haderő defenzívába kényszerült, és a többszörös számbeli fölény miatt, nagy veszteségekkel folyamatosan visszaszorult. Az 1941. decemberi, Moszkva elfoglalásáért indított támadást a szovjet hadsereg nemcsak visszaverte, hanem még további 120 km-rel vissza is szorította a Wehrmachtot. 1942 nyarán Hitler és a vezérkar ismét hatalmas offenzívát indított, és óriási területnyerés után szeptember elején a német hadoszlopok már Sztálingrád és a Kaukázus kapujában álltak. A rommá lőtt Sztálingrádban azonban hetekig tartó utcai harcokra kényszerültek. 1942. november végén szovjet ellentámadás indult, és 1943. február 2-án a 6. német hadsereg, von Paulus tábornagy vezetésével, megadta magát. Ez nagy fordulatot jelentett a II. világháború történetében. A teljesen sikertelen 1943-as júliusi kurszki csata után a hadvezetés bizalma megroppant Hitler vezetői képességeiben.

A kibontakozó Hitler-ellenes katonatiszti összeesküvés vezetői von Stauffenberg vezérkari tiszttel az élén 1944. július 20-án sikertelen bombamerényletet hajtottak végre Hitler kelet-poroszországi főhadiszállásán, Rastenburgban. A Führer elképesztő véletlenek következtében csak enyhe sérülést szenvedett. Ezután bizalmatlan és magába forduló lett. Folyamatosan vitázott katonáival és nem volt tisztában a tényleges hadászati helyzettel. Gyakran értelmetlen, ellentmondásos parancsokat osztogatott, elvesztette realitásérzékét. Valószínűleg maga a merénylet indította meg benne a pszichológiai összeomlás folyamatát.

A háború utolsó hónapjaiban berlini bunkerébe zárkózott és elrendelte Németország felégetését. Szerencsére a tisztek ezt nem hajtották végre, sőt, amennyiben csak lehetett, függetlenítették magukat, hogy a háborús veszteségeket a lehetőségek szerint minimalizálják. Kelet-Poroszország fokozatos elvesztésével elkezdtek hírek terjedni arról, hogy a szovjet katonák milyen kegyetlenül bánnak a német civilekkel, főleg a fiatal nőkkel. Ekkor Hitler felszólította a hadsereget a nők és gyermekek védelmére, de az ekkorra kimerült és hiányosan felszerelt hadosztályok már hiába harcoltak az utolsó töltényig, nem voltak képesek megállítani az előrenyomuló szovjeteket.

Berlin ostromakor Hitler súlyos mentális problémái miatt már beszámíthatatlanul viselkedett. 1945. április 30-án feleségével, Eva Braunnal öngyilkos lett a Führerbunkerben. Május 2-án Berlin elesett. Május 8-án aláírták a kapitulációt, és ezzel Európában véget ért a második világháború. Néhány tudós biztos forrásból állítja, hogy Hitler és Eva Braun csontjait (koponyatöredékek és fogmaradványok) a háború után a szovjetek magukkal vitték a Szovjetunióba, és a mai napig Oroszországban vannak.




Hitler halott - korabeli szalagcím

Hitler zsidó származású katonái

Bryan Mark Rigg zsidó származású amerikai történésztől megtudhatjuk, hogy Hitler egyik legellentmondásosabb tette a részben zsidó származású katonák alkalmazása volt a Harmadik Birodalom hadseregén belül. Az 1935 szeptemberében beiktatott nürnbergi törvények nemcsak a konvencionális értelemben vett, teljesen zsidó származású embereket fosztották meg emberi jogaiktól, hanem a vegyesházasságból származó (csak félig vagy negyedrészt zsidó) német polgárokat is. Őket korcsnak (Mischlinge) nevezték. Rigg szerint a második világháborúban közülük mintegy 150 ezer fő harcolt a német hadseregben, köztük Helmut Schmidt későbbi német kancellár is. Hitler tábornoki karában is szolgáltak vegyesházasságból származó katonák, ilyen volt Erhard Milch vezérőrnagy is.
Ezek a katonák sokszor elszántabban harcoltak társaiknál, mivel németnek tekintették magukat és vissza akarták szerezni a német társadalom megbecsülését. Emellett sokan úgy vélték, hogy így megmenthetik családjukat az üldöztetéstől, míg mások hamis papírokat használva az üldözők között hitték magukat biztonságban. Nem volt ritka, hogy míg a fronton harcoltak, addig a családtagjaikat meggyilkolták. A holokausztról és a zsidók elleni atrocitások mértékéről csak a háború végén szereztek tudomást. Emellett kétségtelen, hogy Hitler figyelemmel kísérte zsidó származású katonái sorsát és sokukat árjává nyílvánított. Sokan komoly identitászavarral küzdöttek és lelkes nácinak mutatták magukat. A náci propaganda cinizmusát az a tény mutatja legjobban, hogy az ,,ideális német katona" reklámozására a szőke, kékszemű és félzsidó Werner Goldberget használták fel. A második világháború után a katonák közül sokan lelki törést szenvedtek. Egyesek teljesen meghasonlottak és sokan továbbra is komoly identitászavarral küzdöttek.

Hatása az utókorra

Habár Hitler főbb céljainak elérésében teljes kudarcot vallott, még mindig van befolyása a későbbi generációk életére. A háború után részben miatta erősödtek meg az antifasiszta mozgalmak. Hitler növelni kívánta Németország befolyását és területét, világuralomra tört. Területi hódításai ezzel szemben, bár hatalmasak voltak, rövid életűeknek bizonyultak. Németországnak jelenleg kisebb a területe, mint amekkora 1933-ban volt. A fajelmélet értelmében alacsonyabb rendűnek tekintett népcsoportokat - elsősorban a zsidókat és a kommunistákat - esküdt ellenségének tekintette. Mégis 1948-ban megalakult a független zsidó állam, Izrael, valamint részben az általa kezdeményezett háborúnak köszönhetően a szovjeteknek sikerült irányításuk alá vonni Kelet-Európa tekintélyes részét, a kommunista befolyás pedig világszerte jelentősen megnőtt. Hitler megvetette a demokráciát, nemcsak más nemzeteknél, hanem Németországban is. Ezzel szemben ma Németországban demokrácia van, lakói pedig sokkal kevésbé tolerálják a tekintélyelvű uralmat, mint Hitler előtt bármikor.
Mindezek ellenére a mai napig akadnak hívei, eszmei követői szerte a világban, főleg Kelet-Európában és az USA-ban. A Hősök terén például 1997 óta többször megrendezték a Becsület napját Az Egyesült Államokban bejegyzett pártként működik a náci párt, de legjobban Oroszországban tapasztalható a Hitler iránti vonzalom.
Ma is akadnak olyan személyek, akik tagadják a holokauszt megtörténtét és a hivatalosan elfogadott történetírást. Ezzel a tevékenységükkel széleskörű megütközést és botrányt keltenek. Ilyen volt Ernst Zündel is, aki az izraeli Yedioth Ahronoth című újságnak adott interjújában a zsidóságot a ,,valódi holokauszt" eljövetelére ,,figyelmeztette", mivel szerinte Németország második világháborúban játszott szerepét meghamisították és maga a holokauszt sem történt meg. Mivel a holokauszt tagadása számos országban, különösen Németországban bűncselekménynek minősül, ezért Zündelt átadták a német hatóságoknak. Hasonló volt korábban David Irving történész esete is, akit bírósági eljárás során holokauszttagadásért, antiszemitizmusért és neonácizmus miatt ítéltek el. A holokauszt tagadásában ugyancsak nagy szerepet játszott a zsidó származású David Cole is, aki később önként visszavonta tanait, amikor a Jewish Defense League (Zsidó Védelmi Liga) jutalmat ajánlott fel tartózkodási helyének megállapítása céljából.

Egyesek időről-időre Hitler állítólagos zsidó származásáról beszélnek. Ez azonban tévhit, amit sokan a zsidóság elleni gyűlölet keltése érdekében hangoztatnak. A legújabb ilyen kijelentést Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök főtanácsadója, Mohamed-Ali Ramin tette, aki szerint Hitler zsidó volt, akárcsak a környezete, ezzel alátámasztotta a holokausztot és Izrael megalakulását. Ramin teljes nyilatkozatából azonban kitűnik, hogy célja az antiszemitizmus terjesztése, valamint a zsidóság és Izrael állam lejáratása volt.

Filmek

Játék- és dokumentumfilmek

1955: Albin Skoda: Az utolsó tett
1961: Adolf Hitler élete
1973: Alec Guinness: Hitler: Az utolsó 10 nap
1977: Joachim Fest: Hitler - Egy karrier
1978: Hitler - Egy film Németországról
1981: Anthony Hopkins: A bunker
1982: Derek Jacobi: A harmadik Birodalom
1986: Gyógyítsátok meg Hitlert!
2000: Hitler és a Holokauszt
2000: Hitler és Sztálin: a zsarnokpáros
2002: Max
2003: Hitler - A Sátán felemelkedése
2004: Bruno Ganz: A bukás - Hitler utolsó napjai
2005: Tobias Moretti: Speer és Ő
2007: Ullrich H. Kasten: Hitler és Mussolini - Egy brutális barátság
2008: David Bamber: Operation: Walküre

Paródiák

1940: Charles Chaplin: A diktátor
1989: Christoph Schlingensief: 100 éves Adolf Hitler - Az utolsó órák a bunkerben.
2007: Mein Führer - A véresen valódi valóság Adolf Hitlerről
 
 
1 komment , kategória:  A II. Világháború története  
Tizenkétgyerekes terhes nő
  2009-08-20 11:21:44, csütörtök
 
  Tizenkét gyerekkel terhes egy nő





Tunéziában egy nő 12 magzatot hordoz a méhében, és ha minden jól megy 6 kislánya és 6 kisfia születhet. A rendkívüli és minden bizonnyal rekord terhességre azután került sor, hogy a nő többször elvetélt, és ezért orvosi kezelésben részesült.

Az ilyen terhesség lehetséges, de rendkívül kockázatos. A tunéziai egészségügyi minisztérium ígéretet tett arra, hogy minden segítséget megad a 12 gyereket váró anyának és az őt ápoló orvosoknak is.

Eddig a legtöbb gyereket, 8-at egy amerikai nő szülte, akit in vitro termékenyítettek meg. A tunéziai esetben is mesterségese idézték elő az ovulációt, vagyis a petesejtek képződését, de nem ellenőrizték a megtermékenyítést, így jöhetett létre a sokszoros fogantatás.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Vicckavalkád 5
  2009-08-20 11:01:57, csütörtök
 
  Napihír az Aberdeen Post című napilapból:
"Tegnap a pályaudvar elôtt összeütközött két taxi. Az utasok közül
harmincketten megsebesültek."

- Mondd, Béla, nem tudnál nekem kölcsönadni egy ezrest?
- Szívesen, de sosem hordok magamnál pénzt.
- És otthon?
- Köszönöm, otthon mindenki jól van...

- Mondja Jean, csipog a citrom?
- Nem uram.
- Akkor én az elôbb a kanárit...

- Megtudhatom uram, hogy mit írt a panaszkönyvbe? - érdeklôdik a
fôpincér.
- Semmit, csak beragasztottam a bécsiszeletet.

- Megkaptad a legutóbbi levelemet? - kérdezi a skóttól az öccse.
- Azt, amelyikben tíz fontot kérsz?
- Igen, azt.
- Nem kaptam meg.

*- Mi a különbség a daganatos betegségek és az anyós között?
*- Az elôbbiek között akadnak jóindulatúak is...

* A siófoki Fô téren szerencsétlenkedik egy nyugatnémet Opel, utasai
* láthatóan keresnek valamit. A téren ácsorog két rendôr. A kocsi
* melléjük gurul.
* - Sprechen Sie Deutsch? - hajol ki a vezetô.
* A két rendôr rázza a fejét, hogy nem érti.
* - Do you speak English?
* Ismételt fejrázás.
* - Parlez vous francais?
* Továbbra is semmi, az autós bosszúsan továbbhajt. Az egyik rendôr
* megszólal:
* - Azért nem ártana már megtanulnunk egy idegen nyelvet!
* A másik legyint:
* - Minek? Látod, ezek is hány nyelven tudtak, oszt mire mentek vele?

Étterembe megy a skót házaspár. Ketten rendelnek egy szendvicset.
Amikor a pincér kihozza, a férj kettévágja, az egyik felét odaadja
a feleségének, majd enni kezd.
- És ön nem eszik? - kérdezi rezzenéstelen arccal a pincér.
- Majd a férjem után - feleli a hölgy. - Várom a fogsort...

A skót felesége hazamenvén azt látja, hogy a fia eszeveszetten
rugdossa az udvarban a szomszéd gyereket. Felháborodottan avatkozik
közbe:
- Mit csinálsz, te?! Nem hagyod abba rögtön?! Hogy mered rugdosni
a kis barátodat, amikor új cipô van rajtad?!

Danubius rádió, közlekedési hírek (a Tutto Mobili jóvoltából):
- Figyelem, az M7-esen autózók figyelmét szeretnénk felhívni, hogy
legyenek óvatosak, mert egy ôrült a forgalommal szemben autózik
Budapest felé.
Kovács meghallgatja a felhívást, majd felcsattan:
- Hogyhogy egy? Mind!

* Egy hölgy összetört autóval ér haza, mire a férje:
* - Smá Jiszroel! Mi történt?
* - Nekem jött egy biciklista...
* - Na de hányszor???

* Kovács a feleségének, miközben a sztrádán hajtanak:
* - Micsoda vademberek vannak! Ez a BMW-s is egy ôrült! Legalább fél
* órája százharminccal jön mögöttünk!

- Kedvesem, beértünk már a városba?
- Valószínűleg, mert egyre gyakrabban ütünk el gyalogosokat.
- Hát akkor lassíts!
- Én? Hát nem te vezetsz???

- Mondd, Béla! Miért festetted a kocsid bal oldalát pirosra, a
jobbot pedig sárgára?
- Azért, hogy a szemtanúk ellentmondásba keveredjenek.

Taxiban a Lánchídon, forgalmi dugó, a sor csak lépésben halad.
Türelmetlen hölgy a taxisofôrhöz:
- Mondja, nem tudna egy kicsit gyorsabban menni?
- Én tudnék, asszonyom - mormogja a taxis -, de nem hagyhatom itt
a kocsit...

Az osztrák-magyar határon a vámtiszt felnyittatja a trabant
csomagtartóját, s rögtön kiszúr egy hatalmas zsákot.
- Ebben mi van?
- Madáreledel - feleli az autós. - A papagájnak viszem.
- Nyissa ki!
Az autós kibontja a zsákot: húsz kiló babkávé van benne.
- Aha, szóval maguk babkávéval etetik a papagájt? - kérdi gúnyosan
a vámtiszt.
- Eszi, nem eszi, nem kap mást!

A kamionsofőr telefonfülkéből hívja a központot:
- Fônök, van egy kis baj! Összetört a bal oldali visszapillantó
tükröm.
- Nem nagy gond, cseréld ki!
- Nem lehet fônök, rajta fekszik az egész kamion!
 
 
0 komment , kategória:  Vicc, Poén  
Lengyelországi hadjárat (1939)
  2009-08-16 12:24:10, vasárnap
 
  Lengyelország megszállása 1. rész




A német SMS Schleswig-Holstein csatahajó Westerplattét lövi 1939. szeptember 1-jén.

Dátum: 1939. szeptember 1. - október 6.
Helyszín: Lengyelország
Eredmény: Döntő tengelyhatalmi és szovjet győzelem
Területváltozások: A lengyel területeket Németország és a Szovjetunió szerzi meg

Harcoló felek:

Németország, Szovjetunió, Szlovákia - Lengyelország
Parancsnokok Fedor von Bock (Észak Hadseregcsoport) Fedor von Bock (Dél Hadseregcsoport) Mihail Kovalov (Belorusz front) Szemjon Tyimosenko (Ukrán front) Ferdinand Čatloą - Edward Rydz-¦migły

Haderők:

Németország: 56 hadosztály - 4 dandár9000 löveg - 2500 harckocsi - 2315 repülőgép Szovjetunió: 33 hadosztály - 11 dandár - 4959 löveg - 4736 harckocsi - 3300 repülőgép
Szlovákia: 3 hadosztály
Lengyelország: 39 hadosztály - 16 dandár - 4300 löveg - 880 harkocsi - 400 repülőgép

Veszteségek:

Németország: 16 343 halott - 27 280 sebesült - 320 eltűnt
Szovjetunió: 737 halott vagy eltűnt - 1125 sebesült
Szlovákia: 18 halott - 11 eltűnt - 46 sebesült
Lengyelország: 66 000 halott - 133 700 sebesült - 694 000 hadifogoly

Lengyelország megszállását 1939-ben a Harmadik Birodalom, a sztálini Szovjetunió és egy kisebb németbarát szlovák kontingens hajtotta végre. Ezzel a hadjárattal kezdődött el a hat éven át tartó II. világháború. A konfliktust a lengyelek 1939-es védelmi háborúnak (Wojna obronna 1939 roku), a németek lengyelországi hadjáratnak (Polenfeldzug) nevezik, a német vezérkar pedig Fehér hadműveletként (Fall Weiss) utalt rá, de néha egyszerűen lengyel szeptemberi háború vagy 1939-es lengyel-német háború néven említik.
A történettudomány a lengyelországi inváziót tekinti a II. világháború európai kezdetének. Ez volt ugyanis a kiváltó oka a Lengyelország szövetségesei - az Egyesült Királyság, Ausztrália és Új-Zéland[6] - által szeptember 3-án Németországnak küldött hadüzenetnek. Őket hamarosan több ország is követte, többek közt Franciaország, Kanada, Norvégia és a Dél-afrikai Köztársaság. A hadjárat 1939. szeptember 1-jén kezdődött, egy héttel a Molotov-Ribbentrop-paktum megkötése után, és 1939. október 6-án ért véget Lengyelország teljes német és szovjet megszállásával. Bár az Egyesült Királyság és Franciaország a támadás után hadat üzent Németországnak, érdemleges katonai segítséget egyik ország sem nyújtott a lengyeleknek (furcsa háború).
Az 1939. augusztus 31-én végrehajtott, németek által megrendezett ,,lengyel támadást" (gleiwitzi incidens) követően szeptember 1-jén a német csapatok három oldalról törtek be Lengyelországba: északról, délről és nyugatról. A hosszú határszakaszon szétszóródott lengyel hadseregnek hamar vissza kellett vonulnia keleti irányba. Miután szeptember közepén a lengyelek elveszítették a bzurai csatát, a németek vitathatatlan fölénybe kerültek. Ezután a lengyel csapatok délkelet felé vonultak vissza, követve azt a tervet, mely hosszú védekezésre épült a romániai hídfőnél. Eszerint itt kellett kivárniuk a feltételezett szövetséges ellentámadást, amely kisegítette volna a lengyeleket a szorult helyzetből.
1939. szeptember 17-én a szovjet Vörös Hadsereg a németekkel együttműködve betört Lengyelország keleti részeibe. A szovjetek ezzel érvényesítették a Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékát, amelyben felosztották Kelet-Európát német és szovjet érdekszférára. A második front létrejöttével a lengyel kormány belátta, hogy a romániai hídfő további védelme nem lehetséges, és elrendelte a csapatok kimenekítését a semleges Romániába.[10] Október 1-jére Németország és a Szovjetunió teljesen lerohanta Lengyelországot, bár a lengyel kormány soha nem adta meg magát. Emellett a megmaradt szárazföldi és légierőt kimenekítették Romániába és Magyarországra. Később számos menekült csatlakozott az újjászervezett lengyel hadsereghez a szövetséges Franciaországban, az Egyesült Királyságban és a francia gyarmat Szíriában.
A szeptemberi hadjárat következményeként ellenállási mozgalom szerveződött. A lengyel fegyveres erők a háború végéig részt vettek a szövetségesek hadműveleteiben. Németország a Szovjetunió ellen 1941. június 22-én indított támadás során elfoglalta a szovjetek által megszállt lengyel területeket, majd elvesztette azokat a Vörös Hadsereg 1944-es előrenyomulásakor. A háború folyamán Lengyelország háború előtti lakosságának több mint 20%-át vesztette el; a megszállás pedig a második Lengyel Köztársaság végét jelentette.

Szembenálló felek:

Németország

Németországnak jelentős számbeli fölénye volt Lengyelországgal szemben, és a támadás előtt erős hadsereget hozott létre. A Heer (Szárazföldi Hadsereg) 2400 harckocsival rendelkezett, melyek hat páncéloshadosztályba voltak beosztva, és újfajta harcmodort alkalmaztak. Eszerint ezeknek a hadosztályoknak szorosan együtt kellett működniük a hadsereg más elemeivel. A feladatuk, hogy lyukat vágjanak a védelmen, majd az egyes ellenséges egységeket egymástól elszigetelve biztosítsák azok bekerítését és megsemmisítését. Ez a művelet ismétlődött, a páncélosokat pedig a kevésbé mozgékony gépesített gyalogság és a gyalogság követte. A Luftwaffe (Légierő) biztosította a taktikai és stratégiai légifölényt, főként a zuhanóbombázók révén, melyek az ellenséges utánpótlási és kommunikációs vonalakat támadták és zilálták szét. Ezen új módszereket együttesen Blitzkriegnek (villámháború) nevezték. Basil Liddell Hart és Alan John Percivale Taylor angol történészek szerint a lengyelországi hadművelet a ,,Blitzkrieg-elmélet" tökéletes demonstrációja volt.[11]
A repülőgépeknek fontos szerepük volt a hadjáratban. A bombázók támadtak városokat is, így a terrorbombázás révén súlyos veszteséget okoztak a polgári lakosság körében. A Luftwaffe 1180 harci gépe a következőképpen oszlott meg: 290 Ju 87 Stuka zuhanóbombázó, 1100 hagyományos bombázó (főként Heinkel He 111-esek és Dornier Do 17-esek), 550 szállító és 350 felderítő repülőgép. Németországnak összesen majdnem 4000 korszerű repülőgépe volt, ezek közül 2315 vett részt a Lengyelország elleni támadásban. A spanyol polgárháború során szerzett tapasztalatok révén valószínűleg a német Luftwaffe volt a legtapasztaltabb, legjobban képzett és legjobban felszerelt légierő a világon 1939-ben.

Szovjetunió

Az angol-francia-szovjet tárgyalások során a szovjet vezérkari főnök, Borisz Mihajlovics Saposnyikov azt nyilatkozta 1939. augusztusában, hogy a Szovjetunió egy Németország elleni háború esetén 120 gyalogos és 16 lovas hadosztályt tudna kiállítani, továbbá 5000 közepes- és nehézfegyverzetet, 9-10 000 harckocsit, valamint 5000-5500 bombázó- illetve vadászrepülőgépet lenne képes bevetni. A valóságban azonban a Vörös Hadsereg helyzete kétségbeejtő volt, aminek két fő oka volt: az egyik, hogy a legjobb katonai vezetőket likvidálták, a másik pedig az ipar, és ezen belül pedig a hadiipar helyzete.
,,A nagy terror" során ,,1937 májusától 1938 szeptemberéig represszió áldozata lett az ezredparancsnokok csaknem fele, majdnem az összes dandárparancsnok és katonai körzetparancsnokok, a katonai tanácsok tagjai és a körzetek politikai főcsoportfőnökei, a hadtestek, hadosztályok és dandárok politikai tisztjeinek többsége, az ezredkomisszárok közel harmada, a katonaiskolák tanári karainak számos tagja."
A szovjet ipar helyzete hasonló volt, mint a Vörös Hadseregé: ez az imponáló számadatok mögötti igen kismértékű termelésnövekedésben, stagnálásban, illetve visszaesésben mutatkozott meg. Ennek megint csak két fő oka volt: az egyik maga a tervutasításos rendszer, a harmadik ötéves terv (1938-1942) irreálisan előirányzott feladatai; a másik pedig az, hogy a sztálini terror az ipar vezetői közül is sok áldozatot szedett. Az utóbbi miatt ,,a félelem, az általános gyanakvás, a bizonytalanság mesterségesen kialakított légkörében nagy tere nyílt az új irányító osztály - a karrieristák, törtetők, feljelentők, lógósok, egoisták és rágalmazók - előretörésének".
A fentiek a hadiiparra is rányomták a bélyegüket: a Szovjetunióban a világháború küszöbén, kezdetén nem működött az új fegyverzetfajták (harci repülőgépek, harckocsik, tüzérségi rendszerek) sorozatgyártása. 1940-ben például, amikor Európában már tombolt a háború, a Szovjetunióban mindössze 20 db MiG-3-as vadászgépet, 2 db Pe-2-es zuhanóbombázót, 64 db Jak-1-es vadászgépet, valamint 115 db T-34-es és 243 db KV-1 harckocsit gyártottak le - annak ellenére, hogy a Szovjetunió költségvetésének kb. egynegyedét költötték honvédelemre.
A helyzetet még rontotta, hogy a pártvezetők (például Sztálin, Zsdanov) közvetlenül és inkompetens módon beleszóltak az egyes fegyverek, fegyvertípusok tervezésébe, akiknek katonai tapasztalatai ,,valahol a polgárháború korszakának szintjén ragadtak le". Ilyen jellegű döntések miatt például a háború küszöbén beszüntették a 45 mm-es és 76 mm-es harckocsielhárító ágyúk gyártását. Amikor pedig ezért a fegyverkezési népbiztos a KB-bizottság ülésén szót emelt, nemhogy figyelemre se méltatták, hanem 1941-ben le is tartóztatták. Számos konstruktőrt szabotázzsal vádoltak, egyeseket pedig ki is végeztek. ,,A háborús készülődés rohamában egyébként is gyors ütemben folyt mindenütt a bűnbakkeresés - kivéve a párt- ás államirányítást."
Az, hogy ennek ellenére mégis sikerült sikereket elérni a fegyverek fejlesztésben és gyártásban, az elsősorban azoknak a mérnököknek volt köszönhető, akik közül sokan fogolyként börtön-laboratóriumokban, börtön-tervezőirodákban dolgoztak, mint például a híres repülőgép-tervező, Andrej Nyikolajevics Tupoljev.
A fentiek egyik következménye volt, hogy Anglia és Franciaország nagymértékben ingadozott 1939-ben, hogy katonai szerződést írjon alá a Szovjetunióval, mivel kételkedtek a Vörös Hadsereg ütőképességében. Ez pedig különösen a Téli háborúban mutatkozott meg, amely után a német vezetés ,,agyaglábakon álló óriásként" tekintett a Szovjetunióra, és később elég erősnek érezték magukat a hatalmas ország megtámadásához is.

Lengyelország




Lengyel 7TP könnyű harckocsi




Lengyel PZL P.11 vadászrepülő




Lengyel PZL.37 Ło¶ közepes bombázó

1936-1939 között Lengyelország nagy összegeket fordított a Központi Ipari Körzet (Centralny Okręg Przemysłowy) iparosítására. A Németország ellen vívandó védekező háború előkészületei már évek óta folytak, de a háború kezdetét legkorábban 1942-re becsülték. Hogy növelhesse az iparosításra fordítható pénz mennyiségét, Lengyelország az általa gyártott modern felszerelések nagy részét eladta. 1936-ban a lengyel kormány létrehozta a Nemzeti Védelmi Alapot (Fundusz Obrony Narodowej), hogy pénzt gyűjtsön a fegyveres erők harci képességének javítására. A lengyel hadsereg körülbelül egymillió katonával rendelkezett, de szeptember 1-jére kevesebb, mint felüket mozgósították, mivel a nyugati szövetségesek kérésére augusztus 30-áról 31-re halasztották a teljes mozgósítás elrendelését. Akik csak később értek a frontra, súlyos veszteségeket szenvedtek, amikor a Luftwaffe a tömegközlekedést kezdte támadni. A lengyel hadsereg kevesebb páncélossal rendelkezett, mint a németek, valamint ezek az egységek a gyalogság közt voltak szétosztva, így képtelenek voltak hatékonyan felvenni a harcot az ellenséggel.
A lengyel-szovjet háború tapasztalataiból alakították ki a lengyel hadsereg szervezeti és működési doktrínáját. Ellentétben az első világháború ,,lövészárok-hadviselésével", a lengyel-szovjet háborúban a lovasság mozgékonysága döntő szerepet játszott. Lengyelország felismerte a mobilitás előnyeit, de vonakodott attól, hogy nagy összegeket fektessen az azóta kifejlesztett drága és még kipróbálatlan új találmányokba, és hadseregét felszerelje velük. Ennek ellenére a lengyel lovas dandárokat mobil lovas gyalogságként használták, amelyek bizonyos sikereket értek el a német gyalogság és lovasság ellen.
A Lengyel Légierő súlyos hátrányban volt a Luftwafféval szemben, jóllehet a közhiedelemmel ellentétben a lengyel légierőt nem semmisítették meg még a földön. Bár hiányoztak a modern vadászgépek, a lengyel pilóták a világ legképzettebbjei közé tartoztak. Ez az angliai csatában be is bizonyosodott, mivel a lengyel pilótáknak fontos szerepük volt a Luftwaffe legyőzésében.
Összességében a németek számbeli és minőségbeli légifölényt élveztek. Lengyelországnak csupán mintegy 600 korszerű repülőgépe volt. A Lengyel Légierő (Lotnictwo Wojskowe) körülbelül 185 PZL P.11, 95 PZL P.7, 175 PZL.23 Kara¶ A és 35 PZL.23 Kara¶ B típusú vadászgéppel rendelkezett, és szeptemberig több mint 100 PZL.37 Ło¶ típusú gépet gyártottak. Emellett ezernél több elavult szállító-, felderítő- és kiképzőgépe volt. Azonban a szeptemberi hadjáratban ezeknek a gépeknek csak nagyjából 70%-át mozgósították, és mindössze 36 PZL.37 Ło¶ bombázót vetettek be. A gépek egytől-egyig lengyel tervezésűek voltak. A bombázók korszerűbbek voltak a vadászgépeknél, mivel Ludomił Rayski légierő-fejlesztési tervének középpontjában egy erős bombázó haderő kialakítása szerepelt. A lengyel vadászrepülőgépek fejlesztésre emellett negatívan hatott az is, hogy az abban kulcsszerepet játszó tervező, Zygmunt Puławski 1931-ben egy repülőgép-balesetben életét vesztette. A lengyel vadászgépek egy generációval régebbiek voltak, mint a németek. A PZL P.11 típusú vadászgépeket az 1930-as évek elején gyártották, és végsebességük csak 365 km/h volt, amely messze elmaradt a német vadászgépek sebességétől, de még a bombázókétól is. Ennek kompenzálása érdekében a pilóták a gép jó manőverező képességét és nagy zuhanósebességét használhatták ki.
A Lengyel Haditengerészet viszonylag kis flottával rendelkezett, amelyet rombolók, tengeralattjárók és kisebb kisegítő hajók alkottak. A legtöbb felszíni egység a Peking-hadművelet keretében augusztus 20-án elhagyta a lengyel kikötőket, hogy az Északi-tengeren csatlakozzanak a brit Királyi Haditengerészethez. A tengeralattjárók részt vettek a Worek-hadműveletben, amelynek célja az volt, hogy fennakadást okozzanak a balti-tengeri német hajóforgalomban, de ez nem járt sikerrel. Emellett a Lengyel Kereskedelmi Flotta számos hajója csatlakozott a brit kereskedelmi flottához és vett részt a háborús szállítókonvojokban.
A páncélos erők két páncélos dandárból, 4 független harckocsi zászlóaljból és 30 századnyi, a gyalogsághoz és a lovassághoz beosztott TKS kisharckocsikból álltak.
 
 
0 komment , kategória:  A II. Világháború története  
Webley Mk.VI
  2009-08-16 11:38:21, vasárnap
 
  Oldalfegyverek
Brit fegyverek



Az első Webley által gyártott revolvert 1887-ben rendszeresítették a brit hadsereg és haditengerészetben. A revolver csöve a dobbal együtt előre lebillenthető, ilyenkor az ejektor automatikusan kilöki az elhasznált töltényhüvelyeket, ami után a töltés kézzel elvégezhető. A szolgálati fegyverek a Mark V-ig 4"-es csővel készült, a Mark VI-ost már 6"-es csővel gyártották. A Mark V-ös dobját meg kellett erősíteni hogy kibírja a füst nélküli lőpor nyomását, ugyanis az előző verziókat még feketelőporos lőszerhez tervezték. A Mark VI-os a 6"-es csövön kívül az áttervezett, kicsit szögletesebb markolatban és a leszerelhető elülső irányzékban különbözött a Mark V-től. Bár elméletileg a brit hadseregben már 1932-től leváltotta a .38-as lőszert tüzelő Enfield No. 2. revolver, még a második világháborúban is széles körben használták a brit katonák.

Típusaiban fellelhetünk különböző újratöltési mechanizmusokat, ahol betölthetjük az üres tárba a töltényeket egyenként, vagy 3-mas, vagy 6-os tárakat használva. (Ez utóbbit hívják "speedloader"-nek.) A Webley & Scott Ltd. megközelítőleg 4750 darabot gyártott a Webley Mk.VI típusból.

Műszaki adatok
Űrméret: 11,5 mm
Lőszer: .455 Webley Mk II
Tárkapacitás: 6
Tömeg: 995 g (Mark 1 - Mark 5); 1100 g (Mark 6) kg
Fegyver hossza: 260 mm (Mark 1 - Mark 5); 286 mm (Mark 6) mm
Csőhossz: 101 mm Mark 1 - Mark 5 125 mm (Mark 3 és Mark 4) mm
Gyakorlati tűzgyorsaság: 20-30 lövés/perc
Csőtorkolati sebesség: 190 m/s
Hatásos lőtávolság: 54 m
Maximális lőtávolság: 328 m
Irányzék típusa: rögzített elülső és hátsó írányzék, később leszerelhető.



További képek: Link
 
 
0 komment , kategória:  Haditechnika, Fegyverek  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 26 
2009.07 2009. Augusztus 2009.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 26 db bejegyzés
e év: 183 db bejegyzés
Összes: 1777 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 174
  • e Hét: 174
  • e Hónap: 19656
  • e Év: 44846
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.